Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-26 / 22. szám

Tagozatos osztályok Salgótarjánban Szép, de nehéz a kohászok munkája. Ruzsonyi Gábor felvétele A közművelődés és a társadalmi csoportok Év eleje a tervek készí­tésének ideje. Bizonyos szempontokból így van ez az oktatásban is, még ak­kor is. ha az új tanév szep­temberben kezdődik. Salgótarjánban jelenleg 1594 gyermek jár óvodába, 4394 általános iskolába, 3406 fiatal pedig középfokú oktatásban részesül. Termé­szetesen, a számok önma­gukban keveset mondanak, de a számbeli növekedést Óól tükrözi, hogy amíg pél­dául 1970-bén 462 első osz­tályos tanuló volt, addig 1974-ben 667 iratkozott be az első osztályba. A tervek szerint, az idei tanévben az első osztályosok száma 700- ra emelkedik. Amilyen gon­dot jelent a városban isko­lai elhelyezésük, legalább olyan öröm számbeli növe­kedésük, és ez a pedagógu­soktól még intenzívebb munkát követel meg. Salgótarján város Ta­nácsa VB művelődésügyi osztályán Kaáriné, Kis Etel­ka osztályvezetőt kerestük meg, hogy beszélgessünk né­hány időszerű oktatáspoli­tikai kérdésről. '* — Á tanul ólétszám növe­kedése az iskolai tartalmi munka színvonalának továb­bi emelését is igényli. Me­lyek azok a módszerek, amelyekkel a művelődési osztály a tartalmi munka javítása érdekében élni kí­ván? — Á kővetkező tanévre mindenekelőtt két terület fokozottabb ellenőrzését je­löli meg osztályunk. Az egyik, a tankötelezettségi törvény maradéktalan vég­rehajtása. Megszüntetjük a 14 éven aluli felmentéseket és nagyobb pedagógiai gon­dozással segítjük a hátrá­nyos helyzetű tanulókat. A másik fő területünk a te­hetségesek gondozása. Ve­lünk született hajlamaink, képességeink valamire — ez lenne a tehetség rövid megfogalmazása. Sokat em­legetjük a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek pedagógiai gondozását, mé­gis, mire a középiskolába kerülnek, számuk és telje­sítményük csökken. Ennek több oka lehet. Egyes szü­lők praktikus okok miatt szakma tanulására biztat­ják gyermeküket. Másik ok lehet a perspektivikus lá­tásmód hiánya. S talán a döntőbb ok, hogy éppen hátrányos helyzetükből kö­vetkezően hiányos ismere­tekkel végzik el az általá­nos iskolát, és teljesítmény­képes tudás hiányában már Találkoztam egy emberrel, aki 56 évesen, a felfedező örömével figyeli az életet és elő-előbukkanó emlékeit. Gaz­dag érzelemvilága többféle formában kívánkozik a nap­világra. ★ — Minden zenei hangtól rettenetesen féltem kicsi ko­romban. Sose felejtem el, amikor a szomszéd gyerekek­kel játszottunk az utcán és és otthagyva csapot-papot, ordítva rohantam haza: — Megvertek kisfiam? — kérdezte anyám. — Nem — feleltem bömbölve — .csak Gyurka bácsi citerázik. — Most ez a hangszer a kecske­méti múzeumban van, de ép­pen csak, hogy meg tudtam menteni. Az unoka huzigálta az udvaron, a húrjánál fogva. — Hű! — mondtam —, hát íav őrzitek öregapátok em­lékét? — Sok helyen láttam azóta is. hogy a nép nem be­csüli eléggé saját értékeit. Fisvelem az életet, néprajzi pályázatokra is készülök, minden évben; járom a falut, a környéket, faggatom az üreseket: mert nem szabad pusztulni hagyni semmit.... — írtam a tömörkényi far­sangról. zenés temetkezések­ről.’a század eleji juhászat­a nem is jelentkeznek közép­iskolába. — Milyen intézkedések születtek az elmúlt évtize­dekben a tehetségek gondo­zására városunkban ? — Onszágosan, és így Salgótarjánban is, ezért szerveztük — többek kö­zött — a tagozatos osztályo­kat több általános iskolá­ban. Mi is a tagozatos osz­tályok lényege? A szervezés idejében a cél az volt, hogy egyes tantárgyakból maga­sabb óraszámmal biztosítsák a tehetséges tanulók felké­szítését egy-egy életpályá­ra. Jelenleg a szülők több­sége, gyermekeinek képes­ségét nem ismerve, csak azért íratja be tagozatos osztályba, mert azt hiszi, hogy valamiféle különleges szervezettségű osztályról van szó. A tagozatos osz­tállyal rendelkező iskolák is segítenek ennek a szemlé­letnek a kialakításában. Sa­ját körzetükből válogatják ki a tagozatos osztályok ta­nulóit. A jövőben az egész városra kiterjesztjük a ta­gozatos osztályok beiskolá­zását és ehhez kérjük a szü­lők, első osztályba jelent­kező gyermekeknél az óvó­nők, felsőbb osztályokba járó tehetséges tanulóknál a pedagógusok irányító mun­káját. — Milyen tagozatos osz­tályok működnek Salgótar­jánban? — A Mártírok úti iskolá­ban 1959-ben szervezték az első tagozatos osztályt, ének tagozatút. Ebben az iskolá­ban minden évben egy-egy ének tagozatú osztályt in­dítottunk és csak első osz­tályosak számára bizto­sítunk felvételt. Az alkal­massági vizsgálaton belül hallás-, hang- és ritmusvizs­gálatot végeznek a pedagó­gusok. 1971-ben szerveztük meg a testnevelés tagozatos osztályokat a Malinovszkij úti általános iskolában. Lépcsőzetesen indítottunk tagozatos osztályt, és jelen­leg mind a nyolc évfo­lyamban egy-egy ilyen tí­pusú osztály működik. A felvételi követelményt orvo­si vizsgálat előzi meg, ez­után ügyességi vizsgálatot végeznek a tanulóknál. A testnevelés tagozatos osztá" lyok most is várják a kü­lönböző évfolyamok jó spor­toló, jó fizikumú, körzeten kívüli tanulók jelentkezését. Célja ennek a típusú osz­tálynak, hogy a város sport­hagyományait továbbfej­lessze és mintegy bázisisko­laként szerepeljen a jövő­ben középiskolai testnevelés tagozatos osztálynak. Nyelvi tagozatos osztályokat az Anyám papot- akart belőlem nevelni, de a könyvek materi­alistává tettek. Csak hat ele­mit végeztem, de amikor az egyik rokonhoz elszegődtem amolyan kiscselédfélének és nem találtam náluk mást, csak a kalendáriumot — meg­tanultam. hogy minden pa­pírt elolvassak, ami a kezem­be ■ kerül. — Egyszer tehénhajtás köz­ben elém fújta a szél a Szín­házi Élet pár lapját. Találtam benne egy dalszövegfélét. Mindjárt egy kis dallamot fa­ragtam hozzá. Nagyon érde­kes. hogy harminc év után kislányom hetedikes barátnő­jétől hallottam viszont.... Bog­nárinas éveimben a legször­nyűbb az volt, amikor a mester megtiltotta, hogy da­loljak. Ott is hagytam. Aztán a legnagyobb örömöm az volt, hogy kis citerákat faragtam. Most a TÜZÉP-telepen bön­gésztem az erre alkalmas fát; lehet éger, platán, tölgy is, de a hangszer teteje csak lucfenyőből készülhet. Nem tudom pontosan hány dara­bot csináltam már, de túl va­gyok az ötszázon, az biztos. általános iskola harmadik osztályától szervezünk. A Rákóczi úti iskolában mű­ködik az orosz nyelvi tago­zat, és az 1974/75-öe tanév­től kísérletileg egy osztály­ban bevezetttük az angol nyelvi oktatást a Gagarin is­kolában. Mindkét iskolába várjuk azoknak a tehetséges jó nyelvérzékű tanulók­nak a jelentkezését, akiknek tanulmányi eredménye má­sodik osztályban olvasás­ból, írásból és számtanból jó. Matematika tagozatos osztályunk működik a Ma­linovszkij úti iskola hetedik és nyolcadik osztályában. Itt is megszervezzük a „fel­vételi vizsgát”. Az alkal­massági vizsga a matemati­kusgondolkodásra, az ösz- szefüggések gyors meglátá­sára terjed ki. — Mi a felvétel módja a tagozatos osztályokba? — Az említett iskolák idén felbruár 10-től 20-ig rendezik meg az alkalmas- sági vizsgálatokat. Az isko­la által meghatározott na­pon a szülő jelentkezzen az iskolában gyermekével és kérje a tagozatos osztályba való felvételét a gyermeké­nek. Tehát az 1975/76-os tanévben első osztályba me­nő gyermekek számára ének és testnevelés tago­zatra indítunk felvételt. A szülők kérjék az óvónők vé­leményét, hogy gyermekü­ket alkalmasnak találja-e az illető tagozatos osztály­ba. Várjuk továbbá a most második osztályos gyerme­kek jelentkezését orosz és angol nyelvi tagozatra. Itt a szülő a tanítóval beszél­je meg, hogy gyermekét alkalmasnak véli-e a tago­zatos osztályba. A jelenleg hatodik osztályos, számtant szerető és tudó tanulók je­lentkezését a Malinovszkij úti iskola várja felvételre. A jelentkezést a határidőn túl nem tudjuk figyelembe venni. Bízunk abban, hogy a munkásszülők tehetséges gyermekei nagyobb szám­ban jelentkeznek majd ezekbe az osztályokba. A szülők felelősségérzetére is számítunk. Az iskolák március 1-ig étresítik azo­kat a tanulókat, akik felvé­telt nyertek. Fellebbezési férőhelyet fenntartunk és a városi művelődési osztály dönt a felvételek ügyében. Az első osztályba menő ta­nulók beiratkozásának idő­pontja: március 1. és 15. között van. Minden első osztályba menő tanuló a sa­ját körzetéhez tartozó isko­lába nyerhet csak felvételt, kivétel ez alól az, akit a ta­gozatos osztályba felvettek. T. E. rosat is készítek. A legszebb darabjaim elkerültek már Berlinbe, Krakkóba, Pozsony­ba. Münchenbe, Párizsba, még a British Múzeumban is van egy. Amit eddig a megélhetés kényszere tudatának mélyé­re szoríthatott, a gondtalanabb’ ráérősebb évek a felszínre hozták. Az előszobában zsú­folódó képeinek naiv bája örömet muzsikál a. nézőbe: kedvesek, tiszták és frissek. — A szívinfarktus után két hónapig kellett mozdulatla­nul feküdnöm. Soha annyit nem munkálkodtam a ked­vemre, mint akkor. Tervet készítettem: ennyit olvasok, ennyit írok, ennyit festek. Sajnáltam az embereket, akik lézengtek, unatkoztak körü­löttem... Ezeket a képeket már a füredi szanatóriumban fes­tettem, — Maga csak ilyen paraszti témákat tud? — kérdezték többen is. — Tudok én ettől éppen eltérőt is, de ezt szere­tem a legjobban. Nem másnak festek én, csak a magam gyö­nyörűségére. Nem gondoltam azt soha, hogy más is nézze. Engem lepett meg legjobban, amikor kiállításra kérték. Csongrádra. ahol összegyűj­tötték a környék amatőr ké­TÄRS AD ALMUNK AT a jövő fogadására készítjük fel, a jövőnek neveljük. Távlati közművelődési terveinknek számot kell vetniök azokkal a változásokkal, amelyeket tár­sadalmunk osztályainál?"' és rétegeinek arányaiban és vi­szonyaiban várhatóan bekö­vetkeznek. Az ipar korszerű­södése révén — az ipari mun­kásság abszolút létszámának mérsékelt növekedése mellett — növekszik az értelmiség és a szakmunkásság aránya. A mezőgazdasági munka haté­konysága következtében csök­ken a mezőgazdasági dolgo­zók száma, megnő a szolgál­tatásokban foglalkoztatottak aránya, kiszélesedik az alko­tó értelmiségi tevékenység, növekszik és kiteljesedik a nők foglalkoztatása. A kulturális élet egészében megnő az ifjúság szerepe, el­sődlegessé válik az ifjúság művelődési viszonyainak, le­hetőségeinek gazdagítása a társadalmi beilleszkedés meg­könnyítése és a jövő kulturá­lis életének megalapozása céljából. A regionális fejlesztés, ,» vidék fejlődése, az infrastruk­túra telepítése módosítja-nö- veli a kulturális szükséglete­ket. A munka melletti tanulás peit, tőlem is elvittek tizen­egyet. A kiemelt díjat a sze­gedi képzőművészkor kapta, első díjat nem adott ki a zsű­ri, a második díjat nekem ítélték. — Füreden teleírtam négy vagy öt vaskos füzetet az éle­temből vett valóságos epizó­dokkal. Gondoltam, megvic- c - . n az egyik író barátomat aki történeteket gyűjtött tő­lem is, és aztán kicsit elvál­toztatva írta meg. Ez nekem nem tetszett. — Ide figyelj — mondtam neki —, amit a sors produkál azt úgy kell hagy­ni, nem szabad megváltoz­tatni. Hoztam is mindjárt né­hány példát erre, ha elolvas­nád. — Kijött hozzám pár nap múlva, kurjongatott örö­mében, hogy ezek jó írások. Később a Néprajzi Társaság­tól dr. Földes Gyula kérte, hogy írjam meg az életem tör­ténetét. Nem merek hozzá­fogni. Ha szürke tőmondatok­ban írnám meg, csak érdek­telen massza lenne. Ha meg igazán — eltartana biztos évekig. ★ Találkoztam egy emberrel, aki örökzöld virágokat gyűjt a kertjében. .Nem szokott szo- morkodni, aiaphangulata a derű. Pedig három ujja hi­ányzik a jobb kezéről, éppen az a három, amivel a ceruzát és az ecsetet kellene fognia, vagy a citera háromszög alakú pengetőjét, önody Éva újraszabályozása, a folyama­tos át- és továbbképzés rend­szerének kiépítése a közmű­velődés elé is új feladatokat szab. Ehhez a néhány ismérvvel jelzett nem is távoli jövőhöz azonban a múltat végképpen le nem vetkezett jelenen ke­resztül vezet az út. Közmű­velődésünk állapotának hite­les képét csak úgy kaphat­juk meg, ha a meglevő osz­tályokban és rétegekben gon­dolkodunk. Cselekvési takti­kánknak a meglevő osztály­tagozódáshoz, a rétegek mű­velődési igényeihez* és lehető­ségeihez kell alkalmazkodnia. Rétegmunkánknak minde­nekelőtt a művelődési tarta­lom differenciálását kell szem előtt tartania. Jobban igazod­nunk kell a társadalom kü­lönböző rétegeinek igényeihez és szükségleteihez, és tervsze­rűen nevelni kell érdeklődé­süket. Az egyes rétegek műveltsé­gi és művelődési állapotának megvizsgálására’ az eredmé­nyek és a teendők rendszere­zésére több lehetőség kínálko­zik. Teendőinket vonatkoztat­hatjuk a szakképzettség foko­zatai szerint elkülönülő réte­gekre, amelyeknek művelődési aktivitása végleges eltéréseket mutat. Közművelődésünknek fontos feladatai vannak a segéd- és betanított ipari munkások, a mezőgazdasági fizikai munkások, közöttük különösen a nők- valamint az iparban és mezőgazdaságban dolgozók szakképzetlen fia­talok művelődési aktivitásá­nak fejlesztésében. „Csak” iskoláztatási politikánk vál- tqztatásával a hiányok, hát­rányok nem küzdhetők le. A rétegművelődés jelensé­gei, jelenségcsoportjai, a ré­tegmunka feladatai vizsgálha­tók a munkamegosztás kiala­kította osztályok, rétegek sa­játosságai, ezek itt és most adott műveltségi állapota és fejlődési lehetőségei szerint. Persze korántsem olyan el­különítetten, ahogyan a dog­matikus művelődéspolitika megkísérelte, mivel az osztá­lyok, rétegek egymással való kapcsolata maga is színező, alakító .tényező. Ugyanakkor egyetlen osztály, vagy réteg műveltsége’ művelődése sem tekinthető homogénnek. NEM LÉVÉN tervünk a hosszabb fejtegetésekre, azért csak néhány jelenségre utalva nem is annyira a teendőket, hanem a célravezető szemlé­letet vázoljuk. Értelmiségünk jelentős há­nyada elismerést érdemlő módon igyekszik lépést tar­tani kulturális életünk egé­szével. Nehezen küzd meg azonban a specializáltság kényszerével és csábításaival, műveltsége sokrétűvé tételé­ért keveset tesz. Ízlésében, a művészeti értékek megítélésé­ben és elfogadásában nem képviseli a képzettségtől jog­gal elvárható érdeklődést és színvonalat. Főleg a közössé­gi jellegnek ellentmondó mű­velődési szokásainak megvál­toztatásáért kell sokat tennie a közművelődésnek. Parasztságunk művelődé­sét egyfelől az alapműveltség megszerzésének rosszabb le­hetőségei, másfelől a kedve­zőtlenebb földrajzi, területi adottságok, az infrastrukturá­lis elmaradottság, az életmód lassúbb átalakulása, az örö­költ kötöttségektől való meg­szabadulás nehézkessége (fő­leg a szabadidő-gazdálkodás beidegződéseire gondolunk) határozza meg. Ezt a som­másnak tűnő helyzetképet részben módosítja a paraszti osztályon belül is tapasztalha­tó átrétegződés, a tömeg­kommunikációs rendszerek térhódítása, a parasztságra „szabott” művelődési akciók, folyamatok tapasztalt haté­konysága. „A társadalom kulturális felemelkedése szorosan össze­függ a munkásosztály művelt­ségi helyzetével; a munkás­művelődés ügyét ezért alap­vető fontosságúnak kell te­kinteni” — mondja a közmű­velődési határozat. Tanácsko­zások, fórumok, sajtó, rádió televízió keresik azokat a célszerű megoldásokat, ame­lyek meggyorsítják a munká­sok művelődésének fejlődését, kiküszöbölik az akadályozó ellentmondásokat. A munkás- osztály rétegezettségéből adó­dó műveltség-, ízlés-, és ma­gatartásbeli különbségek megszüntetése megkerülhe­tetlen és ugyanakkor hosszan­tartó feladat. Egy sor intézke­dés, gyakorlatias állásfoglalás, ajánlás’ javaslat mozgósítja az üzemi vezetést, az állami és társadalmi szervek a mun­kásság művelődésének szer­vezésére, intenzitásának fo­kozására. Megkezdődött a munkásművelődés múltjá­nak kritikai elemzése, hala­dó hagyományainak ébreszté­se Az üzemi művelődésszoci- ológiai, szociálpszichológiai vizsgálatok a vezetés kulturá­lis tevékenységének, irányító, szervező munkájának, dönté­seinek szolgálatában állva egyre nagyobb teret kapna1:, az anyaei és erkölcsi erők koncentrálására késztetnek. A MUNKASMÜVELÖDÉS formalizmusa leküzdésének hasznos keretét találjuk meg a szocialista brigádmozga­lomban. Nem véletlen, nem a divat, és a kampány diktálja, hogy a munkásosztály műve­lődését elsődlegesen a szoci­alista brigádokra igyekszünk alapítani. A szocialista bri­gádok azért válhatnak a köz- művelődés hordozójává és „közvetítő közegévé” mert „tevékenységük valóban az enberi teljesség kifejlesztését szolgálja, s a mindennapok­ban segíti elő a szocialista kultúra értékeinek jelenlétét és felszívódását”. Z. Fodor József ' Van kakasos, csíkos, barany- és kosfejes. Ilyen figurákkal ról, összegyűjtöttem a fűvel díszítem a húrok végződését, gyógyítás minden változatát... A szokástól eltérő 25—30 hú». iiiiiiiiiiimiMiinimi iiiiiiMiiiiiiimniiiiiiiiiiiiiii ......................................iiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimNiiiiiimmmmiimimiihimiiiiMiimiiiiMiiiiiiiiiiiiiiimiiimimiiimimiiimitiimimmiiiiiiiiiN’ E lmondja Budai Sándor pa­ra sz tfest, d, citeraművész, a népművészet mestere. Öröm több húron

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents