Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-24 / 20. szám

­á Jolgoxvkialiol áj a IS7agy háfonyhan Nem öncélú elképzelés a tanulás A KÖZMŰVELŐDÉS ügye Nagyba tonyban is — állami, társadalmi, mozgalmi sainté- ren egyaránt — valóban köz­üggyé vált. Igen széles kor­ban, változatos fórumokon tárgyalták meg a nagyközség­ben a határozatot, a művelő­dés, a műveltség helyi álla­potát, feltételeit és feladatait. A nagyközségi pártbizottság titkára — Kl'lmó 1st vénné — elmondta, hogy az üzemi kö­zösségek, a munkahelyi párt- és szakszervezeti szervek a közművelődési feladatterv végrehajtása kapcsán elisme­résire méltó munkát végeztek. Ennek eredményeként — töb­bek között — az idiei tanévre megnőtt a felnőttek tanulási kedve, a felvilágosító, nevelő munkának ugyan,csak lett fo­ganatja. Az ősszel a vártnál jobban benépesedett a dolgo­zóik általános iskolája. A ko­rábbi évek 15—20 fős dolgo­zók iskolájának most 150 ta­nulója van, s a tanfolyamok szervezetének megfelelően, most 63 hallgató vizsgázott. Meglett férfiak, család­anyák böngészik a tanköny­veket, töprengenek a szám- tanpéldák felett. Arra is akad sok példa a nagyközségben, hogy apa a fiával, anya a leá­nyával együtt oldja meg házi feladatát. — Nem kevés " gonddal jár a megnövekedett létszám — mondja Mengyi János tago­zatvezető —, mert a pedagó­gusoktól, a technikai dolgo­zóktól szorosabb, feszítettebb munkát kíván a nagyobb el­foglaltság. Ezen túlmenően gondoskodni kellett a tanulás tantermi lehetőségeiről is, ami nem kis gondot jelenít a I szűkös tantermi körülmények között. AZ ÜZEMEK együttműkö­désével a nagyközségben si­került az igényeknek megfe­lelően biztosítani a feltétele­ket. Jelentős segítséget adott a Bányász Művelődési Ház igazgatója, Kicsiny Miklós is. Szomszéd Gy. István ország- gyűlési képviselő, a gépüzem igazgatója „elintézte", hogy az iskolát bevigyék az üzembe, a salgótarjáni tapasztalatok alapján. A vállalatnál most tulajdonképpen az történik, hogy szépen berendezett klubhelyiségben folyik a taní­tás. Az eddigi eredmények igazolják, hogy Nagybátony- ban, is mindenképpen hasz­nos, célirevezető módszer, hogy az iskola megy az üzem­be, s nem várják a pedagógu­sok, hogy majd csak átlépi valaki az iskola küszöbét'. Jó dolog a kihelyezett osz­tály — mondják a pedagógu­sok és tanulók —, miután így lehetőség van arra, hogy a bejárók, az ingázók is járhat­nak iskoláiba. A gépüzemnél és a tiribesi bányaüzemnél évek óta szorgalmazta a párt- szervezet és a szakszervezet, hogy a bejárók tanuljanak otthon a saját községben. Nem ment a dolog, mert a fárasz­tó közlekedés után nem tud­tak tanulni, de sokszor a ta­nítás kezdetére sem értek ha­za. Most megoldódott a prob­léma, így tíz község . bejáró munkásai is tanulhatnak, a ta­nításhoz m űsaak cserét, mun­kai dó-kedvezményt is kapnak. Az eredmények alapján lát­ható — mondja Ólitvai Gusz­táv, a FÜTÖBER KlSZ-titká- ra —, hogy a nagy bá tony i üzemnél nem öncélú elképze­lés a tanulás. A korszerű gyártás- és gyártmányfejlesz­tés, az új, a termelékenyebb technológiák alkalmazása, nem valósítható meg a maga­sabb fokú általános és szakmai ismeretek fejlesztése nélkül. Valóban igaz, hogy a mun­kahelyi vezetőknek kell első­sorban belátniuk, hogy a je­lenlegi idő- és anyagi ked­vezmények beruházás .jelle­gűek, s a jelen termelési ér­dekek sem engedhetik meg, hogy elhanyagolják ezt a fontos, alapvető kérdést. A nagyközségi tanács is megkülönböztetett figyelmet fordít a felnőttoktatásra. Biz­tosítja a szükséges anyagi fe­dezetet. Kenyeres Pál tanács­elnök elmondta, hogy több 10 ezer forint áll rendelkezésre a kulturális ágazaton belül, a dolgozók általános iskolája működéséhez. A további szer­vezésnél számítanak még a létszám „felfutására”, de így is tudják a feltételeket bizto­sítani a folyamatos működés­hez. A TANÁCSELNÖK vélemé­nye szerint folyamatosan kell segíteni, támogatni a felnőtt- oktatást, mert ez a közműve­lőd,ési partba tá mzia tnak fon­tos része. Szükséges az ered­mények fejlesztése érdekében az anyagi és szellemi erőiket koordinálni, s célszerűen fel­használni. A dolgozók tanulá­sa, továbbtanulása politikai üigv mely kapcsolatos a tár­sadalomban és a gazdasági életben elfoglalt vezető szere­pével is — mondta befejezé­sül Kenyeres Pál nagyközségi tanácselnök. Készül az iskolák egészségügyi ellátásának alaprendelete Űjabb állomásához érkezett az iskola-egészségügyi ellátás korszerűsítése. Az Egészség- ügyi Minisztériumban most dolgoznak az óvodák, vala­mint az alsó- és középfokú oktatási intézmények egész­ségügyi ellátásának alapren­deletén, amely részletesen meghatározza majd hol, mi­lyen feltételek mellett kell főállású iskolaorvosokat és iskolavédőnőket alkalmazni, s mik lesznek a feladataik. A tervezett intézkedésekről dr, Öry Imre. az Egészségügyi Mipisztérium főosztályveze­tője adott tájékoztatót. —■ Emlékezetes, hogy á Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság vizsgálata annak ide­jén megállapította: az elmúlt 10—IS évben számottevően romlottak az iskolák műkö­désének egészségügyi feltéte­lei, kevés a tornaterem, fia­taljaink nem elég edzettek, az iskola-egészségügyi ellátás színvonala elmaradt az álta­lános egészségügyi ellátás színvonalától és az iskolaor­vosi hálózat sem látja el feladatát megfelelően, E meg­állapítások alapján a kormány az oktatási ég az egészségügyi ágazat vezetőit megbízta: te­gyenek intézkedéseket a hely­zet megjavítására. Azóta — különösen az ok­tatásügy területén — több je­lentős lépést tettek. A tanu­lók túlterhelésének mérsék­lésére — a tananyag csök­kentése mellett — egyebek között előírásokat dolgoztak ki az órarendek szerkeszté­sére, csökkentették az óraszá­mokat, elrendelték, hogy az iskolákban a korábbi heti kettő helyett három tornaórát kell ártani. Ugyanakkor nö­velték az egészségügyi isme­retek alapjául szolgáló bioló­giai órák számát. A pedagó­gusképző intézetekben beve­zették az egészségügyi tár gyak oktatását. — Hasonló célokat szolgáló intézkedések születtek az egészségügyi ágazatban is •— mondotta dr. öry Imre. —■ A minisztérium az iskolák egészségügyi helyzetének ja­vítására országos szakmai koordinációs bázisként az Országos Csecsemő- és Gyer­mek-egészségügyi Intézetben külön iskola-egészségügyi cso­portot hozott létre. Á szak­emberek az elmúlt években kidolgozták azokat a feltéte­leket, amelyek alapján a gyermekek Iskolaéretté nyil­váníthatók, és meghatározták az iskola-egészségügyi felada­tait. Egyebek között ez lesz majd az Iskolák egészségügyi ellátását szabályozó rendelet alapja is. Elkészült továbbá az, iskola-egészségügyi doku­mentáció tervezete, egy olyan nyilvántartási törzslaprendszer, amely lehetővé teszi a fiata­lok egészségügyi állapotának nyomon követését az óvodás kortól a középiskolai, vagy szakmai tanulmányaik befe­jezéséig. Kidolgoztuk azt is, melyek az iskola-egészségügyi ellátás korszerűsítése, fej­lesztése érdekében haladékta­lanul végrehajtandó legfon­tosabb feladatok, és melyeket kell majd — megfelelő fon­tossági sorrendben — csak később megoldani. Az ennek alapján összeállított fejlesztési terv már készül és előrelát­hatólag májusban kerül a Minisztertanács elé — mon­dotta az Egészségügyi Minisz­térium főosztályvezetője. (19.) —• Maradj csak, fiam — mondták neki az osszonyok. Mpst tegezték először. — El­lehetsz itt minálunk vala­meddig. Majd azt mondjuk, rokon gyerek, a bombázások miatt... Az a baj, meg sem kér­dezte annak a hegyközi falu­nak a nevét. Pedig volt eszé­ben, hogy megkérdezi, de csak azután, hogy itt is rej­tekhelyei készített. És akkor még nem volt rá alkalom. A németek után már más­nap nyilasok jöttek, és elő­vették a sapka miatt. ö volt a hibás. Kellett ne­ki orosz prémsapkában grasz- szálni az utcán, a nyilasok orra előtt. Egy bilgeri csizmás, fekete egyenruhás nyilas leütötte a fejéről. — Te kölyök... Honnan ez?! Tudta már ő akkor, hogy baj lesz, Elszaladhatott volna — nagy, tohonya ember volt a nyilas —, de csak a sapkát nézte, a bilgeri orránál, a sáros flaszteron. A nyilas elkapta a karját, s úgy megszorította, feljaj- dúlt. — Gyere csak, te vakarák bolsl, a kurva anyád... — és csúnyát káromkodott. — Ko­rán kezded a hazaárulást... Ű csak vinnyogott a mar­kában, talán nem is a fáj­dalomtól, inkább a hirtelen rémülettől, amely úgy elfog­ta, a térde megroggyant. Ezek most felakasztják a sapka miatt, A községi irodán egy kar­szalagos katonatiszt kezdte vallatni. — Zsidó vagy? — Nem én. Református. — Hülye. Nem a vallásod­ra vagyok kíváncsi. Nézzétek csak meg a családfáját. Segítettek neki kigombolni a nadrágot. — Krhek a fia vagy? — Parázsó Imre, De nem idevalósi. — Hát?... Voltak még vagy hatan az irodán. Amikor a falu nevét megmondta, az egyik közbe­szólt: 4 NÓGRAD - 1975. január 24., péntek Közönén a biztonságosabb egéssségögyi ellátásért A napokban a balassagyar­mati városi kórház vezetősége fogadta a Labor MIM eszter­gomi gyárának küldöttségét, Lázár József igazgatót, Fe­nyőházi Lajos gazdasági igaz­gatót, a gyár szakszervezeti bizottságának vezetőit és szo­cialista briigádvezetőfcet. A küldöttséget a kórház vezetői fogadták, dr. Hatvani László igazgató, a kórház párt- és szakszervezeti vezetői és dr, Singely István a rpűszeriigyi bizottság elnöke, A találkozó új kezdeményezés jegyében zajlott le, az egészségügyi dolgozók és az üzemi dolgo­zók közötti kapcsolat első lé­péseinek megtételére. A Labor MIM esztergomi gyárának vezetősége és az üzem „Vörös Október 50”, az „Elektron”, valamiint a „Jed­lik Anyo6” ifjúsági szocialista brigádok, az MSZMP XI. kongresszusára tett felajánlá­saikhoz csatlakozva a balas­sagyarmati városi kórházzal szocialista együttműködési szerződést kötött. A szerződés célja, hogy a gyár -termékett felhasználó kórház és a gyártóüzem a gyakorlati tapasztalatok alap­ján közelebb kerüljenek egy­máshoz, valamint a kórház egészségügyi ellátása zavarta­lan és biztonságos Legyen. Hogyan segítik elő a szer­ződő felek a célt? A Labor MIM által gyár­tott, a kórház tulajdonában üzemelő készülékeket a há­rom ssíbcialiista brigád tagjai negyedévenként; de szükség szerint is karbantartják. A kórház viszont biztosítja a gyár dolgozóinak szállítását,^!' jkarban,tartási munkálatok fel­tételeit. A balassagyarmati kórház által vásárolt új típusú aulo- klávot a brigád dolgozód be­szerelik és a kezelőket kiok­tatják a 1 biztonságos üzeme­lésre. A kórház biztosítja az üzembe helyezés feltételeit. A MIM két kórházi szakembert betanít az általuk gyártott készülékek biztonságos üze­melésére, kezelésére, karban­tartására. A kórház összeállítja a MIM által gyártott és a kór­házban üzemelő készülékek jegyzékét, a szocialista bri­gádok tagjai elkészítik a ké­szülékek biztonságos működé­séhez szükséges és gyorsan el használódó a lkat részek jegyzékét. A gyár a kórház megrendelése alapján az al­katrész legyártásához soron­kívüliséget biztosít. A MIM vezetősége vállalta, hogy a gyár által készített, kórházakban használatos ké­szülék „0” sorozatából - egyet a kórház rendelkezésére bo­csát tartós üzemelésre. A kórház vezetői a készülék üzemelését kiemelten figye­lemmel kísérik, és az átadott készülékről folyamatosan írá­sos véleményt adnak. A gyár vezetősége a véleményeket és javaslatokat a szériagyártás­nál h-aisiznosítani fogja. E szerződés igen jó példája a közös érdekek figyelembe­vételével, a gyártóüze-m és a használó intézmény közös kapcsolatainak kiépítésére) a zavartalan, a folyamatos gyó­gyítás érdekében. HemerUa Gyula Siker volt ez elmúlt évben rendezett ifjúmunkás művé­szeti fesztiválon «. — Micsoda?,., Hogy ke­rülsz te idáig? — Miskolcon voltán^, aztán nem ment vonat. Aztán a né- ném, a Magda, éppen mene­kült, én meg eljöttem vele, Aztán... ő menekült tovább. — Hová menekült a nénéd? — Ezt megint a tiszt kérdez­te. De már lohadó méreggel. — Hát Németországba. Né­metekkel szervezkedett ott össze. De engem aztán nem messzire vittek, Én ott ma­radtam. — Hol? — Azt én nem tudom, honnan tudjam én azt. — Fel már nemigen akasztják. De a sapkát elvehetik. — Egy vá­rosban hagytak ott. Annyit tudok, hogy a Duna is ott folyik. De nem Pest az még. — És ez a sapka? Megvonta u vállát. Nem válaszolt. — Egyszóval ruezkiktól kap­tad. Mert dörgölődztél hozzá­juk, mi?... A nénéd mene­kült előlük, te meg dörgölőd- zöl?... — Nem dörgölődztem én. Egyáltalán. — Csak úgy a fejedre haji* tötták... — Nem hajították.,. — Nézte a sapkát. Olyat csak nem tesznek, hogy elveszik. —- Rossz sapka ez, kilóg a bele. Nem kellett ez a had­seregnek mór ... Van nekem leventesapkám, megvan az most is, de hiába, ha fázik a fülem benne... Aztán ad­ták. Pesten meg el akarták venni... A társaság felfigyelt. — Pesten is voltál te? — kérdezte valaki. — Voltam, persze. Hogyne lettem volna Pesten. — Mikor voltál Pesten? — Mostanában... A télen. Űjesztendőtől azt mondhatom tavaszig... Nem, még» szil­veszterkor nem voltam ott. De nem sokkal ró mór ott voltam. Pesten. A tiszt idáig állva egrecé- rozts. Most visszaült u ka- msszékbe, az asztalhoz. Érez­hetően megváltozott a hang­ja. (Folytatjuk) Mai tévéajánlatunk 20.00: Nincs irgalom. Ez az 1947-ben készült olasz film egy fiatal lány vergődé­séről valil. A lány csempészek, s más rovottmuitúak hálójá­ból a tiszta szeretemhez me­nekül, s e szerelmet eigy be­csületes néger katona jelenti számára. Valójában csak je­lentené, ha ki tudna kerülni a bűn folyondárjából, őszin­te, realizmusra törő film, az olasz alkotóiktól megszokott emberi melegséggel ábrázolja hőseit. Olykor kissé banális epizódokat is tartalmaz a tör­ténőt, de az emberség, a szép­re, a jóra vágyakozás még ezeken a jeleneteken is átsüt, mint felhőn a nap. Aki szere­ti az izgalmakat, s nem fél, hogy a végén elmarad a happy end, érdemes megnéz­nie e produkciót. A film Alberto Lattudá- nak, a korai olasz realizmus nagy rendezőjének műve. Ér­dekessége, hogy La-ttuda ren­dezőasszisztense e filmben is Fellini volt,' A főszerepekben Giiulietta Masinát, Lulli Fol- co't, Carla Del Poppiot lát­hatjuk, akik oly sok nagy si­kerű olasz film szereplői vol­tak később. Jréfák Egyszer egy rendkívül jó­módú hölgy felkereste Max Régért és előadta: órákat szeretne venni a mestertől, hogy végül is abszolút hallás­ra tegyen szert. Letett egy nagyobb összeget Reger asz­talára, majd megkérte, hogy nyomban próbálja ki, milyen a hallása. Max Reger leült a zongo­rához és megkérte vendégét, hogy ne nézzen a billentyűk­re. Ezután leütött egy akkor­dot. „Fisz-dúr" válaszolt a hölgy. „Sajnos A~dúr volt” — mondta Reger. Új, ezúttal C-dúr akkord következett, „f-moll" válaszolta a hölgy. Ekkor Reger felugrott, le­csapta a zongora fedelét és kijelentette: — Asszonyom, az ön főállá­sa abszolút! — Valóba örvendezett az asszony. ® — No, igen —■ válaszolt komoly arckifejezéssel Max Reger, — abszolút.,, remény­telen. Kurt Goetz beteg volt, té­vedésből halálhírét költötték. A lábadozó kezébe került az az újság, amelyben megjelent a nekrológja. Goefa elgondol­kodott néhány percig, majd a következő kérdéssel fordult feleségéhez: — Mondd csak drágám, én valóban ilyen jó ember va­gyok, vagy csak ilyen leszek?. V v

Next

/
Thumbnails
Contents