Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-24 / 20. szám

* Sí «JIHSZ-klubok Teiiesítetfék feladataikat Az 1973—75-ös kiképzési időszak inásod ;k nyolchóna­pos szakasza is befejeződött. A tapasztalatokról Szakmar Rudolf, a salgótarjáni városi MHSZ.-titkár adott áttekintést a megyeszékhely klubtitkárai előtt. Meg áll api tóttá, hogy az MHSZ-k In bókban tovább ja­vult. a vezető-irányító munka színvonala, előbbre léptek a munka szervezettségében, emelkedett a taglétszám és ezen bel'ül a nők aránya. Időközben megszűnt Boglyas­ai ján és Somlyó-bányatelepen az MHSZ-klub. helvettük a 2. sz. Volán és a VEGYÉP- SZ.ER területén, a két válla iát gondozásában alakítottak jól működő klubokat. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy növekedett az egyszemélyi felelősség. Ebben a folyamatos eltenőirzéseknek is szerepük volt. Sajnos, a könnyűbúvár- és modellező­klub még mindig nem talált gazdára. Nincs egyetlen vál­lalat sem, amely patronálná ezt a nagyon fontos két klu­bot, Eredménynek számit ugyanakkor: a síküveggyár segítségével megépült Zagy- v apátfa Iván a lőtér. Remélhe­tő, hogy a'jövőben elkészül majd az öblösüveggyár, vala­mint a báhyagépgyár lőtere is. . Szólt arról is az i MHSZ városi titkára, hogy az el­múlt Időszakban tovább fej­lődött a szövetség agitáció*» propagandamunkája. Jól ki­használják a város központjá­ban elhelyezett vitrint, amelyben tájékoztatják az érdeklődőket a legfontosabb tudnivalókról. Ebben a mun­kában azonban a NÓGRÁD — megyénk napilapja — a legjobb segítőtárs, ugyanis saámos hír, tudósítás jelenik nieg a lap hasábjain az MHSZ életéről. Természetőr sen a klubok még korántsem végzik olyan körültekintéssel a propagandamunkát, mint ahogy ez a nagyon fontos te­rület megkívánná. Az' összegzés alkalmával a jelenlévőik tájékoztatást kap­tak a katonai elő- és utókép- zéssel kapcsolatos tudni valók­ról is. Jól sikerült az általá­nos honvédelmi előképzés, melynek egyik feltétele volt a képzett oktatógárda. A jövő­ben a szemléltető eszközöket is jobban igénybe kell venni. Első ízben került sor köny- nyűbúvérképzésre. Annak el­lenére, hogy még bázissal necn rendelkezik a klub, si­keresen hajtotta végre fel­adatát. A jövőben törekedni kell a fokozott gyakorlatias­ságra. A rádiósok teljesítették a tervszámot, míg a modelle­zőknél alap- és középfokon megtörtént a fiatalok képzése. A tartalékosok tájékoztató, valamint kötelező képzése vegyes tapasztalatokat hozott. Sajnos, egyes gazdasági veze­tők nem minden esetben ad­ták meg a kluboknak a segít­séget, Nyilván ez is rányomta bélyegét a tartalékosok kép­zésére. A tömeg- és versenysportok­ban nem érték el a kívánt szintet, Erről tanúskodik az is, hogy a tömegesség miatt a pásztói járás megelőzte Sal- gótaa'ján várost. A jövőben tehát mind a mennyiségi, mind a minőségi fejlődés kí­vánatos lesz a tömeg- és versenysportokban. Különösen az „A” típusú lövésizkiubtól várnak sokat, További javu­lásra van szükség a HRL, ÖHV, THV, UHV seregszem­léken, erőpróbákon egyaránt, összegezve megállapították, hogy az elmúlt ciklusban az MHSZ továbbra is élvezte a párt segítségét, támogatását. Ezzel a támogatással vált le­hetővé, hogy a város klubjai emelkedő szinten tettek ele­get a kívánalmaknak. Ebben természetesen sokan segítet­tek a patronáló vállalatok és az együttműködő szervek. A klub titkárok előtt ismer­tették a legfontosabb tenniva­lókat is. Az összes rendez­vény az idén a felszabadulás 30. évfordulója, valamint a XI. pártkongresszus jegyében iesz. A munkavégzés közben előtérbe kell helyein! a gaz­dasági erők koncentrálását, és egy percre sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni a terv- szerűséget, a takarékosságot. A klubokban jól működő tes­tületet kell kialakítani. Ez az eg^iik biztosítéka lehet a tag­létszám — ezen belül a nők aránya — növelésének. Ter­vezik, hogy Zagyvarónán és a Stromfeld Aurél gépipari szakközépiskolában újabb klubokat hoznak létre. Kér­ték: növeljék a lövészetveze­tők számát, kössenek együtt­működési szerződést a KISZ- szel, szakszervezettel, sportkö­rökkel. Ismertették, a klub­titkárokkal azokat a tervszá­mokat is, amelyeket teljesíte­ni kell a következő nyolchó<- napos ciklusban. Az éves munka értékelése­kor beszámoltak az „Élenjá­ró” klub versenyállásokról is, A lövészklubok között csak­úgy, print a tartalékosoknál, a kohászati üzemek áll az élen. Az összes klub mező­nyében ez a sorrend: 1. SKÜ tartalékosok 224, 2. St. mo­dellezők 279, 2. SKÜ LK 216. A kohász tartalékosok másod­szor nyerték el a megtisztelő .élenjáró” címet. Demény László Ellenőrző bizottság ős tsz-tagság A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ellenőrző bi­zottságai kötelesek a tagságnak számot 'adni az esztendőben végzett munkáról. A beszá­molásra most, a zárszámadó közgyűlésen ke­rül sor. Ennek a feladatnak nem könnyű eleget tenni, mert a tagság igényes, az álta­lánosságokat már nem fogadja el, de azt sem, hogy a mindennapi munkától elvonat- koztatottakkal terheljék őket. Azoknak a ter­melőszövetkezeti tagoknak az álláspontja a helyes, akik igényesek a jelentésekkel szem­ben, akik megkövetelik az ellenőrző bizott­ságoktól, hogy az objektivitás álapján vé­gezzék munkájukat és készítsék el az évi je­lentéseiket. Néhány rossz emlékű példára szeretnénk felhívni a figyelmet. A korábbi években tör­tént Karancslapujtőn, amikor a termelőszö­vetkezet akkori vezetősége szinte kisajátí­totta magának az ellenőrző bizottságot és mindent ennek megfelelően végeztetett ve­lük. Terényben pedig annak idején, a tsz volt elnöke megtiltotta az ellenőrző bizottság el­nökének, hogy a tagságtól kapott megbízatá­sát elvégezze. Igen gyászos következményei lettek ezeknek a szélsőséges magatartások­nak. Szerencsére a tsz-demokrácia ilyen sú­lyos megsértésére már példát sem találha­tunk. Gyakoribb az olyan eset, amikor az ellen­őrző bizottság a munkáját nem végzi meg­felelő felelősséggel, a közgyűlés elé terjesz­tett jelentés felületes, nem az üzemre jel­lemző kérdésekkel, hanem általános dolgok­kal foglalkozik. A bizottság legtöbb helyen számot ad arról, hogy az év folyamán mi­vel foglalkozott, legjobb esetben még azt is elmondják, hogy hol fedeztek fel fogyaté­kosságot, de arról, milyen intézkedések tör- té«őtek a hibák kijavítására, már ritkábban számolnak be a közgyűlésnek. Ezért van az, hogy több mezőgazdasági üzemben az ellen­őrző bizottságnak nincs jó' kapcsolata a tsz tagságával. Nem ritkán a tagok véleményt is alkotnak, amely szerint elégedetlenek mun­kájukkal. A tagságnak joga van visszavonni a meg­bízatást attól a bizottságtól, .amelyiket nem tart alkalmasnak a munka jó végzésére. De a tagságnak kötelessége is — és elsősorban a saját érdekében — olyan rátermett, meg­felelő képzettséggel rendelkező embereket kiválasztani erre a nagyon fontos pozícióra, akik munkájukat maradéktalanul el is tud­ják látni. Egy termelőszövetkezetben a jól működő ellenőrző bizottság nem csupán a tagság érdeke, hanem az üzem vezetőségé­nek is egyik legszilárdabb támaszát jelent­heti. A vezetőségnek nem szabad attól fél­ni, hogy a bizottsági tagok mindenbe bele­tekintenek, minden után érdeklődnek, amely­ből a tagságot ki kell zárni. Másodsorban: ha az ellenőrző bizottság mindent ismer, az intézkedéseket jónak tartja, azt támogatja, • a vezetőségnek biztosíték lehet arra, hogy az elhatározásokat sikeresen valóra is tudják váltani. Mindenképpen hasznos egy igazán aktív, a munkához értő ellenőrző bizottság a közös gazdaságban. Elérkezett az elmúlt évi munkát értékelő zárszómadó közgyűlések ideje. Most a mező- gazdasági üzemekben amellett, hogy összege­zik az évi munkát, eldől az is, hogyan tevé­kenykedett az év során a termelőszövetkezet ellenőrző bizottsága. Csak a tagságnak van joga munkájukról véleményt alkotni, A ta­goknak viszont nagy felelősséggel.ezt el is kell végezni. A bizottság elnöke által elmondott jelentés az egyik legjobb bizonyíték, amely­ből kiderül, hogy jól 'látták-e el a munkát, de az is, ha nem jól dolgoztak. A TSZ-TAGSÄG az elmúlt években min- den tekintetben nagyot fejlődött Növeke­dett hozzáértése a munkához, felelőssége a közös gazdaságért. Ez azt is jelenti, hogy a legnagyobb biztonsággal képes megállapíta­ni: elismerhető-e az ellenőrző bizottság munkája, vagy elítélendő, Döntsön tehát — mert a közgyűlésen erre lehetősége van —, maradjon-e a régi, vagy új, rátermettebb ta­gokból álló ellenőrző bizottságot kell válasz­taniuk. Ezt a munkát a tagoknak kell el­végezni. Segítséget senki mástól, csupán a 1 pártalapszervezetektől várjanak. Mindez közgyűlési teendő, fontolják meg ezt is, mert nem szabad feledni: az ellenőrző bizottság­nak nagy és fontos szerepe van a mezőgaz­dasági üzemekben. B. Gy. I' FMKT-rnotgalom as öblösüveggyárban ÉRTIK A DOLGUKAT Űj magyar tévéjátékok a képernyőn Ismert és kevésbé ismert írók mffvei jelentkeznek a közeljövőben a képernyő mű­során. Sipkay Barna Nincs többé férfi című regénye nyo­mán tévéfilm készült. A de­rűs hangulatú, mai fiatalokról szóló történetet Horváth Ti* b*r rendezi. Döme Piroska emlékezés- regénye nyomán írta Bencsik Imre az „Asszony a vihar­ban” című tévéjáték forgató- könyvét. A történet: a hábo­rú és a fasizmus viharában élethalálharcot folytató ál­lamapparátus és a jövőért vívott harcot szervező illegá­lis kommunista párt küzdel­me. A film — Mólnay Leven­te rendezésében — igyekszik elkerülni a „hatásos” és megszokott „kalandos" fordu­latokat. A szereplők: Piros Ildikó, Avar István, Tolnay Klári, Tábori Nóra, Márkus Házak kéoből Keverjünk ößsze hetven százaléknyi homokot harminc százaléknyi tiszta kénnel — javasoják kanadai tudósok, —, a keveréket pedig hevít­sük fel 120 »C-ra, Rendkívül szilárd tömbökhöz jutunk ilyenformán, amelyeket tégla cserép vBgy akár kisebb pa­nelek alakjára formálhatunk előzőleg. A téglák, illetve pa­nelek szilárdsága a betonéval egyenlő. Probléma azonban, hogy a kén drága, kevés van belőle. A hőerőműközpontok­ban, vegyigyárakban éS ko hóipari kombinátokban fel- szerelt tisztítóberendezések segítségével azonban nagy mennyiségben lehetne elő­állítani vegytiszta ként. Ily módon egyébként nemcsak olcsó és kiváló minőségű építőanyaghoz juthatnánk, hanem biztosítotté válnék a levegő kénszennyezettségének felszámolása is. László, Kovács Károly és mások. Stromfeld Aurélról szól Fülöp János Keresztét című tévéjátéka. A szereplők: Bes­senyei Ferenc, Tomanek Nán­dor, Soós Lajos, Kenderesi Tibor, György László és Kautzky József. Sólyom László „Sajnálatos” című tévéjátékának címsze­repét Dayka Margit alakítja. Tévéjátékot forgattak Ben Johnson Volpone című komé­diája nyomán is, Fehér György rendezésében. A tele­vízióra alkalmazó fiatal ren dező, több fajta átdolgozásból is merit, elsősorban Illyés Gyula „magyarításából”, szereplők között találjuk Ma jor Tamást, Básti Lajost, Kállai Ferencet, Bánsági II dikót, Bessenyei Ferencet, Andai Györgyit, Helyei Lász­lót és Kőműves Sándort. Egy új televíziós színházi stílus kialakítására tősz kísérletet Színház falak nélkül sorozat­ban a televízió Brecht „Á! lítsétak meg Arturo Uit!’ című drámájának sajátos fel dolgozásával. A salgótarjáni öblösüveg­gyárban 1974-ben újjáalakult a fiatal - műszakiak és közgaz­dászok tanácsa, röviden az FMKT. (Legutóbb nyolc év­vel ezelőtt hirdettek ilyen mozgalmat.) össszesen 35-en vannak. Ezek közül az FMKT-mozga- lomban meghirdetett „Kiváló cím” elérésére huszonnégyen jelentkeztek. Pályázat 12 ér­kezett be a bíráló bizottság­hoz. Nyolcán a „Kiváló ifjú mérnök” címet nyerték el. A pontozás három szempont szerint történt! szakmai, gazdasági tevékenység; politi­kai munka; szakmai, illetve politikai önképzés. A „Kiváló” cím kiosztásá­ra, valamint az FMKT-moz­Egyhónapos úttörővezető-Uépzö tanfolyam nyílt a csillebérci úttörőtáborban. A résztve­vők megismerik a párthatározatokból, oktatási cs ifjúsági törvényből adódó feladatokat, az úttörőév programját, a szervezés, vezetés gyakorlatát. Részt vesznek örsi portyákon, akadályversenyeken, játékokokon, Képünkön: őrsi portyán a Szabadság-hegyen galom elmúlt évének értéke­lésére nemrégiben került sor. A három „Kiváló ifjú mér­nök”; ifj. Magyar József, Nagy György és Simon Gyu­la, a „Kiváló ifjú techniku­sok” pedig: Hamza Erzsébet, Vehovszky István, Ozsvárt László, Verbói Imre, Tóth László, Sulyovszky Endre, Zsélyi György, Csáki Attila, lett. A mozgalom lehetőséget teremt arra, hogy a fiatal műszakiak, közgazdászok, a napi munkaköri kötelezettsé­gük teljesítésén túl,. részt vállalva a termelőmunkával összefüggő műszaki, közgada- sági problémák megoldásában, bizonyítsák képességeiket, szakmai felkészültségüket. Amikor e lehetőségek kihasz­nálását, az elmúlt év tapasz­talatait értékelték, mérlegel­ték, sok kérdés, probléma vetődött fel. Többek között: Mik azok a feladatok, ame­lyek a követelményrendszeren túl jelentkeznek? A válaszokat maguk a je­lenlevők adták meg. Szocialista brigádok, to­vábbtanulók segítése, a szak­munkások és betanított mun­kások között szervezett ki­váló mozgalom továbbfejlesz­tése, szakmunkás-továbbkép­zés. idegeniuyelv-tanulás, műszaki klub működtetése. Ezek az észrevételek a ha­marosan beinduló „Radar”- mozgalomnak is megfelelné­nek: észrevették — javasol­ják! Hogy az ész.revételek mennyire .spontán jöttek, s mennyire fogalmazódtak meg bennük a kívánságok, a hiá­nyok, arra csak egy példa: egy harmincöt évén túl levő szakember észrevétele: — Miért nincs, vagy miért nem lehet az idős műszaki­aknak is klubjuk? Hiszen nekik is vannak tapasztalata­ik, el nem mondott ötleteik. A kérdés jogos. De volt több ilyen jogos kérdés is. — Miért csak egy nő van a kiváló círpet elértek kö­zött? Vagy még egy: — Kiesnek a versenyből a harmincöt éven felüllek? Mind olyan probléma, ami mindazokban felmerül, akik a gyárhoz egész lényükkel kap­csolódnak, s a gyár problé­máit magukénak érzik',' akik tudják, hogy a takarékosság, az exportképesség, a haté­konyság az ő életüket is meg­könnyíti, s nemcsak egy ha­tározat alapelvei. Ezek az emberek, akik meglátták ezeket a gondokat, ráéreztek mindarra, amit a KB december 5-i határozata is kér: -r- A kollektívák ve­gyék ki aktívan részüket az üzem* és munkaszervezésből! — Pontosan ilyen alkotó kö­zösségekben, mint az FMKT, S bár vannak még megoldás­ra váró gondok az öblösüveg­gyárban, hisz egyetlen tag sem érte el a „Kiváló ifjú közgazdász” címet, és csak öten járnak marxista-leni­nista esti egyetemre, illetve középiskolába, főiskolai-egye­temi tanulmányokat csak egy fő folytat, és egy személy vett részt nyelvoktatásban, az egy év eredményei azért mé­gis csak egy közösség össze­fogását, „felébredését” mu­tatják. S mint ahogy Simon Gyula, az FMKT elnöke mondta, az 1975. évi FMKT- mozgalom- remélhetőleg még sikeresebb, nagyobb létszámú, ütőképesebb lesz. S hogy végül néhány ered­ményről is szó essen, melye­ket éppen a mozgalom kere­tén belül oldottak meg a fi­atalok: — Gyárt szikvízhálózut komplett terve! — 24 állomásos körpattantó félautomata terve, (február­ban készíti el a helyi tmk.) — Légcirkulációs hűtő­kamra terve; — Kis fazekaskemence terve, amely már május óta üzemel, és még lehetne so­rolni a megoldott műszaki és gazdasági feladatokat. Szem­mel láthatók és érzékelhetők az eredmények. Az újítások, az elvégzett könnyítések Ka­zinczy Gyula, a gyár műszaki igazgatóhelyettese szerint is figyelemre méltóak, mert, ha ugyanezeket a munkákat ki­adták volna, a GÉPTERV- nek, vagy a Szilikátipari Ter­vező Intézetnek, hogy oldják meg a tervezők, körülbelül 2—300 ezer forintjába került volna a vállalatnak. Ennél bővebb magyarázat nem szükséges. A kollektíva jól dolgozott.- bi -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents