Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-23 / 19. szám

■ ii 11 'í! ii! »D Sok fiatal szakmunkás dolgozik a salgótarjáni öblösüveggyárban. A gyár vezetői nagy gondot fordítanak a fiatalok képzésére, s közülük a gyárban is sokan találják meg szá­mításukat. Képünkön Godó Katalin, aki 1973-ban végezte el a szakmunkásképzőt — s je­lenleg szakközépiskolában tanul — boroskehely csiszolását végzi, melyből naponta több mint száz darab kerül ki a keze alól — bábéi — Már fél év után tudták Feltámadt termelőszövetkezet már megközelítette a 10 mil­lió forintot. Ironikusan azt beszélték, hogy a szanálási bi­zottság Romhányban törzsven­dégnek számít. Az idősebb ta­gok, akik pedig átéltek a me­zőgazdaságban egynéhány vi­haros esztendőt, már sokall­ták a kudarcokat. Egyszóval, nem valami rózsás kedvvel láttak munkához 1974 elején. Tervükben a nyereséget, a laikust is mosolygásra készte­emlékeznek 1972-ben 14,5 mázsát ,.értünk” főként foglalkoztatási gondok enyhítése szempontjából... — Vásároltak gépeket? — Nem. A meglevőkkel kel­lett termelnünk. Segített, hogy volt lehetőségünk némi anya­gi ösztönzésre. A tagság, mondhatni, összeszorított fo­gakkal dolgozott, hogy még­is1em szívesen Vissza a romhányi lermelőszö- el hektáronként, tavaly 41,2 vetkezeti tagok az elmúlt há- volt a hozam. Tavaszi árpából rom esztendőre. 1971, 1972 és az 1973. évi 19 mázsával 1973. közös, szomorú vonáso- szemben, 40,5 mázsát takarí- kat tartalmazott: mind a há- tottunk be. A gabonafélék a lom évben szanálták a terme- tervezetthez képest 1,6 millió lőszövetkezetet. A veszteség forint többlet árbevételt ered­ményeztek — magyarázza Ku- rali Béla. — Jól jövedelmezett mutassa, nem kell „eltemetni” a Romhányban először ter- a gazdaságot. A gazdaság tehát „feltá­madt”. Előreláthatóan több mint másfél millió forintos nyereséggel zárják az elmúlt évet. Mióta várták ezt a pil­mesztett korionder és olajlen is. A magasabb hozamokat je­lentősebb költségnövekedés nélkül sikerült elérni. ....... , ., lanatot? Érthető, hogy nagy az A z allattenyesztes , ., öröm. A már szocialista cím­része volt korábban a gazdál­kodásnak. Pontot kellett ten­niük végre a szakosított te­öröm. A már szocialista cím ért küzdő brigádokban dolgo­zó tagok megnyugodtak. Nem történt semmi különös. Ki vVÍ*“ , # ^ | * * * tU.L vCll't űCUi’UU ACliviiU tő összegben, 66 ezer forint- heneszeti telep es a teJ használták a meglevő adott­ban határozták meg, s mintha régóta ^judo ,^ugyere_ Ságokat, szakemberek és dől egy fohásszal indultak volna: legalább ezt teljesítsük! Aratás után aztán megnyu­godtak. Hogy mitől? Alig több, mint fél év elteltével már biztosak voltak abban, hogy vége szakad a szanálás­sorozatnak, a gazdálkodás ré­gen áhított idejéhez érkeznek, nyereséggel zárják az évet. Nem volt korai az öröm,' Mi­ért? Mi történt a fél év alatt? Kurali Béla, a termelőszövet­kezet volt elnöke, — a kétbo- donyi és tereskei gazdaságok­alternatívát dolgoztak ki. ___ gOZók nem kímélték a fá­— Maradt 100 tehén, 85-öt radtságot. Az egyesülés előtti selejteztünk, s értékesítettük. utói5ő évet sikeresen fejezték A selejtezés nyomán az ál- be. lomány minősége nagyot ja vult. Olyannyira, hogy az egy tehénre jutó átlagos tejhozam megközelítette a 3000 litert, míg 1972-ben ennek csak a fe­lével „dicsekedhettek’. (Az egyik tehenet, „Fánit ’, külön tartották, mert 7000 liter fe­lett adott tejet.) Megszüntették a marhahiz­lalást. Sokan azt tartják a Szabó Gyula Nehéz év lesz, még nagyobb erőfeszítésre van szűk se: a tűzhelygyárban Interjú dr. Dianovszki Gyula igazgatóval A Lampart ZIM salgótarjá­ni gyárában dr. Dianovszki Gyula igazgatót kerestük fel, hogy idei terveikről, elkép­zeléseikről, gondjaikról és a takarékosság érdekében teen­dő intézkedésekről érdeklőd­jünk. — Nehéz év lesz ez az 1975- ös számunkra. Befejezett ter­melésből már 847 millió fo­rint értéket kell elérni, vagy­is a tavalyinál 10 százalékkal többet. Ebben 205 ezer gáz­tűzhely, 24 ezerrel több sze­repel mint tavaly. Elektromos és egyéb tűzhelyből 33 500 ké­szülék, a hagyományos szén- tüzelésű tűzhelyből 16 ezer­rel több, vagyis 115 ezer ké­szülék. Széntüzelésű kályhá­főbb tényező volt. Csavarból zománc hazai zománccal való egymillióval, csőből 70 ezer helyettesítésére, a sajtolás so­folyóméterrel több az igény. Mindebből következik, hogy harcot kell folytatnunk az anyagellátás biztosításáért. — Említette a munkaerő- hiányt. Jelenleg ez milyen alkatrészek mértékű a tervhez, feladatok- hét, festett. hoz viszonyítva? — Talán két összehasonlító adatot említenék. 1970-ben 508 millió 110 ezer forint ter­melési értéket 2452 munkás­sal értünk el. Tavaly a több mint 767 millió forintot 20 munkással kevesebbel. Az idei 847 milliós érték előállításá­hoz a normaórákkal számol­va legalább 360 munkással több kellene mint amennyi bői a tavalyi 6600-zal szem- van. Ugyanis jelenlegi munkás­ben 15 ezer darabot kell le­gyártanunk. Mivel megszű­nik az olajkályhagyártás, a termékösszetétel is kedve­zőtlenebb lesz. Nyugati piac­ra is nagyobb értékű, vagyis többet tudó, korszerűbb tűz­helyeket kell gyártanunk. Mindez érzékelteti, hogy mennyire megnövekedtek fel­adataink. létszámunk csak 2383. Kétség­telen, mindez megköveteli az élőmunkával való takarékos­ságot. Fejlesztési alapunk mindössze négy és fél millió forint, amivel a termelés szűk kapacitásai nem oldhatók fel a szükséges mértékben. A gyártmányösszetétel is kedve­zőtlenebb. Az olajkályha­gyártás megszűnésével, a-A tervszámokat december kályha- és tűzhelygyártás nö­11-én megkaptuk. Ezt szak- szervezeti tanácsülésen, majd pártbizottsági ülésen megtár­gyaltuk a szükséges üzem- és munkaszervezési feladatokkal együtt. Január elején az üze­mi kollektívával ismertettük az évi, illetve első negyedévi feladatokat. Ezt követően a szocialista brigádvezetőket külön tanácskozásra hívtuk. Véleményüket, segítségüket kértük — mondta dr. Dia­novszki Gyula. — Melyek m a termelést akadályozó legnagyobb gon­dok a tűzhelygyárban? — Az anyagellátás bizonya talanságával kezdeném. A terv valóra váltásához például finom lemezből a tavalyinál 1500 tonnával többre lenne szükség. Számottevő javulást nem nagyon várhatunk. Az RT—15-ös csapból naponta folyamatosan 1300 darab szükséges, 200-zal több mint tavaly. Rendszertelen és elég­telen a szállítás. — A tűzhely és kályha da- rabszámnövelése 750 tonná­val fokozza az öntöde leter­heltségét. Ez a többlet a je­lenlegi létszámra és eszközre vetítve 29 munkanapi terme­lésnek felel meg. Ismertek lét­számgondjaink, de erről talán később. — Samott-tégla-ellátásunk tavaly nemcsak akadozott, hanem a hiány miatt több­ször a gyártást is meg kellett szűntem. Igényünk ebből is több és kielégítése nem lát­szik biztosítottnak. A lemez­csavar- és cső hiánya tavaly a termelést akadályozó leg­velésével, anyagellátási, gép­kapacitás-kihasználási hely­ezetünk romlik. Ugyanakkor a termelési értéket jóval több darabszámmal biztosíthatunk. Említhetném még az exportot. Az NSZK Boecker cég meg­rendeléseinek bizonytalansá­gát, az import alkatrészel­látás akadozását, a gyakori _. , . , ... p rogram- és típusváltoztatást, “ ‘S* f°; ami se‘ g'thetia munkafegyelem meg­rán selejtessé vált. anyagok újraszabására, a selejtessé vált, de hegesztéssel javítha­tó alkatrészek hasznosítására. Tervbe vettük, a zománcozott helyett, ahol le­illetve horganv- zott alkatrészek alkalmazását. Ezzel az utóbbival 390 ezer forint megtakarítást tűztünk célul. Felülvizsgáljuk a tech­nológiát és ahol lehet, csavar­kötés helyett ponthegesztést alkalmazunk. — Az öntödei hasznos kiho­zatal növelésére intézkedések történnek, ez 200 ezer, a se­lejt másfél százalékos csök­kentése — és ez is reális cél — félmilliós megtakarítást eredményez. — Az energiatakarékosság külön fejezetben szerepel az intézkedési tervben, amelynek végrehajtására határidőket szabtunk, felelősöket jelöl­tünk meg. Fűtőolaj, üzem­anyag, villamos energia, koksz és egyébből az eddigi számí­tások szerint 1 millió 136 ezer forintot takarítunk meg. Ez az összeg még növekszik a jelenleg nem kalkulálható megtakarításokkal. — A párt- és tömegszerve­zetek segítségére is számí­tunk, és sokat várunk e ter­vek valóra váltásában a szoci­alista brigádoktól. A 84 szo­cialista brigád több mint 1500 dolgozót tömörít soraiban, és amelyek bizonytalanná teszik a termelést. Gondunk, tenni­valónk nagyon sok van — mondta az igazgató. — A már említett takaré­kosság érdekében milyen in­tézkedéseket terveznek? — Elkészült az intézkedési szilárdítására teendő intézke­déseket is. Az újítók figyel­mét is a takarékosságra kí­vánjuk irányítani, és az ilyen jellegű újításoknál a legma­gasabb, 10 százalékos újítási díjkulcsot alkalmazunk. Ki kell dolgoznunk a takarékos­terv, bár egy sor vizsgálatot ságra ösztönző prémiumrend­még kell végezni, keresni a megoldást. Ebben anyag-, energia- és egyéb takarékos­ság szerepel. A regieanyagok megtakarítása üzemrészekre bontva több mint félmillió­val csökkenti a felhasználást. Intézkedések történnek a hul­ladékanyagok összegyűjtésére, újrahasznosítására, import szert is, ami ugyancsak sze­repel tervünkben. Üsy gon­dolom. mindez bizonyítja erő­feszítéseinket a tervek teljesí­tése érdekében, a hatéko­nyabb,, takarékosabb gazdál­kodás megvalósításáért — fe­jezte be dr. Dianovszki Gyula igazgató. B. 3. kai való egyesüléskor Törnek r0mhányiakról: megérezték Jenőt választották elnöknek, s ..kiszimatolták” az értékesítés január elsejétől látja el ezt körüli nehézségeket. Holott a tisztet, Kurali Béla a járá- CSUpán kiszámolták: a hizla- si hivatal mezőgazdasági ősz- fásnál felszabadult takarmány mit hoz majd a tejtermelés­ben. _ Leállítottuk a tejüzemet. S zakértőket kértünk fel, s ők fezés Haladékot "kantunk egyértelműen rámutattak, oezes Haladékot Kaptunk nincsenek meg a szük­egymillio forint tartozás ki- B egyenlítésére, a szanálási hi­telt, 100 ezer forintot állami támogatássá változtatták — mondja. Az „engedmények” munká­jukhoz biztonságot adtak. A szanálási bizottság javaslatai alapján láttak dologhoz. Elő­ször is a termelésszerkezet át­alakítását határozták el, az árunövények területének javá­ra. Minden feladathoz részle­tes technológiai tervet készí­tettek, pontosan meghatároz­va, hogyan szálukkal arra összpontosítot tak: optimális időben végez­zék el a munkát. Bevált az elképzelés. — Július végéig betakarítot­tuk a kalászosokat. Búzából tályának élére került, — meg­könnyebbülten válaszol a kér- elésekre. — Kedvezően befolyásolta munkánkat a pénzügyi fen­séges felételek. A juhászat fejlesztéséhez 980 ezer forint megyei támo­gatást kaptak, hodályok kor­szerűsítésére, alapanyag-vá­sárlásra. Az eredmény: a két- bodonyi juhtársulás tagjai­ként év végén ezer anyajuhot tartottak nyilván. A baromfi­ágazat, amely 1973-ban még veszteséges volt, tavaly már 300 ezer forint nyereséget ho­zott. Az egy kilogramm hús _ előállításához szükséges táp- hogy ki, mit. mikor és mennyiséget 4,58 kilogramm­csinál. Minden ideg- ról, 2.68 kilogrammra csök­kentették. Eltűnt az az idő, amikor a baromfiakkal öcs út, borjútápot is etetni kellett. — Segédüzemünket felszá­moltuk, csupán egy polietilén- hegesztő részleget tartunk fel, Vemhes kocasüldőre lehet szerződni A kistenyésztői sertéstar- nyésztésre alkalmasnak tar­tás, illetve értékesítés félté- tott kocasüldőket. Az állató- telei változatlanok. A kiste- kát legkorábban a kiváloga- nyésztők támogatósára MÉM- tást követő két hét elteltével határozat született, amely vemhesítik és a tenyésztési szerint — korlátozott mennyi- célnak megfelelő tartás után ségben — ismét meghirdetik a sertéseket legalább két hó- a két évvel ezelőtti igen si- napos vemhes állapotban az keres vemhes kocasüldö- illetékes állatforgalmi és hús­értékesítési akciót A szerző- ipari vállalatnak átadják, déskötések már meg is kéz- ahonnan a kistenyésztőkhöz dődtek. kerül a koca. A szerződést megkötő nagy- A Húsipari Tröszt szakem üzem alapvető köteelessége, béréi szerint mintegy 20 ezer hogy állományából kiválogas- kocasüldő „kihelyezésére” van sa és elkülönítve tartsa a te- lehetőség. Szlovák néprajzi gyűjtés a Bükkben A miskolci Herman Ottó le a felvidékről a szlovák Múzeum munkatársai az nemzetiségű lakosokat. Bükk- idén megkezdik a Bükk hegy- szentkereszt, Répúshuta: ség szlovák nemzetiségű Bükkszentlászló községek la- községeiben a történeti és kői több évszázadon át szinte néprajzi értékek gyűjtését, önmaguknak éltek, s csak illetve feldolgozását. Az egy- felszabadulás után léptek ki kori kincstári uradalom te- elszigeteltségükből Bár nép rületén a tizenhetedik szá- viseletűket már elhagyták, zadban favágásra, az üveg- számos szokásukat, különösen hutákhoz, valamint az ómas- népdalaikat, gyermekjátékai sai vaskohókhoz telepítették kát, napjainkig megtartatták. Tarifaemelés a vasúti9 a közúti és a vízi árufuvarozásban Sok tehenfcaxim még tájé- dön 3—10 százalékkal, az ex- kioztató figyelmezteti a fuva- port-import forgalomban 7— roztatót, hogy 20 százalékot 15 százalékkal növekedtek, hozzászámítanak ahhoz az míg a nemzetközi darabáru- összeghez, amit az óra mutat, díjszabás 42 százalékkal, aa Miért ez a rendelkezés? A ex presozáru-tarifa 50 száza- kérdésre a KPM illetékes fő- lékikal emelkedett. A közúti osztályán adtak tájékoztatást, fuvarozásban az órakilométe- A január elején életbe lé- rés szállítás díja átlagosan 18 patt termelői árváltozások ki- százalékkal, — az egytonnás hatottak a közlekedésre is. Az kocsié 25 százalékkal, a tíz- üzemanyag és bizonyos alkat- tonnásé 3 százalékkal, — a részek árának emelkedése a tehertaxi-tarifa 20 százalék- közlekedés önköltségét növel- kai, a darabáru-fuvarozásé te. Ennek fedezetéi-e részben 50 százalékkal emelkedett, A csökkentették az eszközlekö- hajózás áruszállítási tarifája tési járulékot, részben ki- 5 százalékkal lett magasabb, sebb mértékű, átlagosan 5 Ezek közül * a fuvarozás» százalékos áremelést engedé- módok közül a tehertaxi, a lyeztek az árufuvarozásban, darabáru-szállítás és az óra- A tarifaemelést differenciál- kilométeres fuvarozás a la­tón hajtották végre. Figye- kosságot is érinti. A teher- lembe vették a fuvarozás taxi-fuvarokból a lakosság 3 gazdaságosságát, elsősorban százalékkal, a darabáru-szá'ii- és nagyobb mértélvben a tásból körülbelül 5 százalék- veszteséges szállítási tévé- kai, az órakilométeres fuva- kenység árát emelték. Váltó- rozásbói 2—3 százalékkal ré- zatlanul hagyták viszont a — szegedik. Nem veszi igénybe többségében építőanyag szál- viszont a hajózást, s csak el­látását szolgáló — súlydíjas vétve szállít vasúton, árufuvarozás tarifáját. Nem A Volánnak és a FÖSPED- változott ■ a lakosság széles nek körülbelül 1600—1700 fé­lkörét közvetlenül érintő fu- hertaxija van. A vállalatok varozások — a szilárd tüze- fokozatosan állítják át az főanyag, a propán-bután gáz, a tüzelőolaj, valamint a ke­reskedelmi házhoz szállítás- dija sem. Az üzema-nyag-ár­változás természetesen kiha­tott a személyszállításra is, órákat aiz új tarifára — erre a munkára féléves türelmi időt kaptak —. addig hozzá­számítják a gépkocsivezetők a 20 százalékot -az óra által mutatott összeghez. A mi­ezt azonban az eszközlekötési niszémim, az érdekelt válla - járulék csökkentésén kívül latok és a közlekedési sízak- állami támogatással fedezik, szervezet külön ellenőrzési a díjat nem emelték. brigádokat szervezett, szágo­A vasúti áruszállítást tori- rúan ellenőrzik a tehertaxi- íák áruosztályonként beiföl- sok díjszámítását. NÓGRAD - 1975, január 23„ csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents