Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-21 / 17. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! OGRÁD AZ MS'Z/AP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXXI. ÉVF., 17. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. JANUÁR 21., KEDD :abadulasi r Az a tavasz — 1945 tavasza — úgy él a mi népünk tör­ténelmében, mint amikor megtörtént a nagy osztályú tíközés, a le-szab adu las. Kezdet volt ez, a munkások, a parasztok, « néphez hű értelmiség győzelmének kezdete, a nagy lehe­tőségek és a még nagj’obb felelősség kezdete a holnapért. A távolság, amely azóta eltelt, időben sem nagy. Az emlékezet sem homályosul annyira, hogjr ne kelnének ben­nünk életre az évek, a hónapok, amelyek megelőzték a szov­jet harcosok érkezését. Ahogy zengett, zúgott körülöttünk a háború, úgy nőtt az országban, és itt, Nógrádiban is a megpróbáltatottaik, a meggyötörtek serege és azoké is, akik értük harcoltak. A bátor férfiaké, az igazi hazafiaké, akiket' a haza nevében üldöztek és zártak börtönbe, és akik éppen ezért sokkalta jobban ragaszkodtak a földhöz, amelyen szü­lettek, a nyelvhez, amelyen szóltak, a dolgozó emberekhez, akik társaik voltak és mindenhez, ami keservesen nehéz munka árán vajúdott eletre. Harcuk már az új — egészen 1917-ig rendhagyó — tör­ténelem kezdetét jelezte. Hogy kiik írták ezt a történelmet? Azok az éhező munkások, akik 1926-iban. a tarján! ország­úton menetelitek Budapest felé és farkasszemet néztek a csendőrszuronyokkal az 1929-es novemberi nagy sztrájkhar- cok idején. Akiket kínvallatás után börtönbe zártak, akiket üldözőik elöl bújtatott a Karancs rengetege, a Mono&za, a Somlyó-ihegy, akik bánya mélyén rejtőzködtek, és akiket a bukott harc után, elrettentő példaként főbe lőttek. Azok, akik fasisztákkal csatáztak, és elestek az abroncsos-pusztai ütközetben, fis akik mégis tovább harcoltak, mert bízvást remélték, hogy az új társadalom, a kommunizmus születésé­vel válik a „szeglény baza” a dolgozó emberek igazi hazájá­vá. Akikor, haí széthullanak azok a viszonyok, amelyek meg­alázzák és elpusztítják az emberek tömegét, s amelyek tila­lomfák sorát rakják tehetségük, képességük elé. Ismert dolgok ezek, de talán mégsem egészen érthetőek azok számára, akik a gyermekkorból most indultak a fel­nőtt kor felé. Leginkább ők kérdezik: minek cipeljük ma­sunkkal ezeket az iszonyúan nehéz emlékeket? Hiszen a mai világ annyi más élményt nyújt, és gondot is hoz az ifjú, meg a felnőtt nemzedéknek is. S szemük éles, jól lát. Hogy mindenről miért ejtünk mégis szót? Az emlékezet nem en­gedi lazulni a kötést, amely múltunkhoz fűz bennünket. így kövül bennünk lassarvlassan hagyománnyá az igazság, hogy a párt, a kommunisták harcában mindig is a munkások ügye volt. és marad az eted A múlt ismerete nélkül s-otókal nehe­zebben értenénk és oélnénk meg a jelent. S itt nem csupán azokról a gondokról van szó, amelyek a szocializmus épí­tésének mai gyakorlatlábain elérik tolulnak. Sokkal inkább arról a folyamairól hogy a mai emb amely összeköti a nemzedékeiket. Arról, rói am _ aberek nehezebben bdildagiu!linánalk a teg­napiak munkája, tapasztalata nélkül. És utódaink, a holnapi fc.n berek élete, munkája is nehezebb lenne, ha mi most nem tennénk meg a magunk dolgát. Az elmúlt esztendők nem mentek él felettünk gondtala­nul. Alki nyitott szemmel jár. lát, ítélkezik is arról, mennyi mindent emeltek, mennyi mindent megváltoztattak ná­lunk a munkáskezek. A közelgő járási* a megyei pártérte­kezletek — a X. kongresszusnak megfelelően — iparunk több milliárdos gyarapodásáról adnak számot. Mezőgazda­ságunk a — mostoha természeti adottságok ellenére több élelmiszert ad a városnak, magasabb jövedelmet a közösért szorgalmasan dolgozó szövetkezeti tagoknak. Iskolák, óvo­dák, művelődési otthonok és egészséges lakóiházak rengetege épült és épül ma is, teszik egyre pompásabbá városaink, falivaink képét. S akikért mindez történik: minden ’ múló évvel gazdagabban, tartalmasabban élnek az emberek is. Rendünk szilárd. Eredményeinkben ott van a munkások, a parasztoV, az értelmiségi dolgozók, párttagok és pártanikíwü- liek keze nyoma. Fejlődésünk egyenletes, útban vagyunk afelé a , társadalom felé, amelyről elődeink oly nagy hittel, bizalommal! szóltak, amelynek megvalósulásáért dolgoztak harcosak. A tavaszra, 1945 tavaszára, amikor megtörtént a nagy történelmi sorsforduló, most harmincadszor emlékezünk. A Politikai Bizottság döntése alapján, felszabadulásunk 30. 'évfordulója jegyében, országos tanácskozás színhelye ma és a következő napokban. Salgótarjánban, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának székhaza. Gon­dolom, nem tűnik szerénytelenségnek, ha ezt a megtisztelte­tést mi hasonló hagyományaink tiszteletének, a szocializmus építésében, elért eddigi sikereink elismerésének könyveljük. Buzdításnak, hogy még következetesebben járjuk utunkat, amelyhez ez a mostani emlékülés is bizonyára gazdag útra- valót ad. E gondolatok jegyében kivárnunk megyénk küldötteinek az emlékülés valamennyi résztvevőjének eredményes inu­két. Vincze Istvánná Gustav Husiik Szófiában Ambrus István, az MTI nács elnöke köszöntötte. A tudósítója jelenti: két állam himnuszának el­A BKP KB meghívására hétfőn hangzása és a 21 díszlövés délben csehszlovák párt" és utón Husák ellépett a tisz- kormányküldöttség érkezett teletére felsorakozott dísz- Szóíiába. A delegációt Gustáv század sorfala előtt, majd Husák, a CSKP KB főtitkára Todor Zsivkov társaságában vezeti, tagjai: Lubomir Stro- bemutatta kíséretének tagja- ugal, kormányfő, Vasil Bilak, it. a fogadására megjelent a CSKP KB Elnökségének bolgár vezetőknek. Sztanko tagja, a Központi Bizottság Todorov miniszterelnök, a titkára, Josef Simon minisz- politikai bizottság tagjai, a terelnök-helyetttes és más kb titkárai, a kormány több magas rangú párt- és állami tagja — közöttük 'Petr Mla- vezetők. A főtitkárt a cseh- denos külügyminiszter — szlovák légitársaság külön- köszöntötte a delegáció ve- gépének lépcsőjénél Todor zetőjét és tagjait, akik ezt Zsivkov, a Bolgár Kommunis- követően gépkocsiba szálltak ta Párt Központi Bizottságé- és a vranjai kormányrezi- nafk első titkára, az államta- denciára hajtattak. (MTI) Ülést tartott a salgótarjáni városi pártbizottság Tegnap Salgótarjánban, áz 1. számú körzeti pártsaékház- bam tartotta ez évi első ülé­sét a salgótarjáni városi párt­bizottság. Ozsvárt József el­ső titkár előterjesztése alap­ján á jelenlevők megvitatták a pártértekeeiet beszámolóját, a Központi Bizottság kong­resszusi irányelveivel, vala­mint a szervezett szabályzat­tal kapcsolatos állásfoglalást. Állást foglaltak az MSZMP programtervével kapcsolatban, is. Megtárgyalták még a Vá­rosi pártbizottság és a végre­hajtó bizottság első félévi munkatervét is. A pártértékeziet beszámoló­jával kapcsolatban kilencen fejtették ki álláspontjukat, közölték véleményüket, tettek javaslatokat. A kongresszusi irányelvekhez, a szervezeti szabályzathoz és az MSZMP programtervezetéhez négyein szóltak hozzá. A pártbdzottsági ülésen részt vett és felszólalt Dev- csiics Miklós, a megyei párt­bizottság, titkár a is. Madách-unncpség a TIT-ben Kiosztották az idei Madách- emlékérmeket és alkotói dijakat Bensőséges ünnepség kere­tében osztották ki teignap es­te a TIT Nógrád megyei szer­vezetének salgótarjáni szék­házéban a megyei tanács 1975. évi Madách-emlékpla- kettjét és az alkotói dijakat. Az ünnepségen részt vett d.r. Boros Sándor a megyei párt­bizottság titkára. A József Attila Megyei Művelődési Központ kamarakórusának és a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola versmón- dóinak előadása után de. Horváth István, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyette­se üdvözölte a megjelenteket, s tartott ünnepi beszédet. Most tizenkettedik alkalom­mal került kiosztásra a me­gyei tanács által alapított em­lékérem, s eddig 58 művész, közéleti személyiség, illetve- taitézmény részesült a kitün­tetésben. A plaketteket min­den esztendőben azok kapják, akik művészeti munkájukkal kiemelkedő szerepet játszot­tál?:. illetve töltenek be a Ma- dách-hagyományok ápolásá­ban, jelentős irányító, szerve­ző, vagy alkotó tevékenységet fejtettek ki a megye művelő­dési életében. A Madáchot ábrázoló emlékérmet, ifjú Szabó István szobrászművész alkotását és Czinke Ferenc, Munkácsy-díjas grafikusmű­vész Madách-néakarcát, vala­mint a vele járó pénzjutalmat Csomgrády Mária, az Állami Déryné Színház Jászai-dí j as rendezője, Csohány Kálmán, Munkácsy-idíjas grafikusmű­vész és a balassagyarmati Madách Imre irodalmi szín­pad kapta. Tevékenységükkel valamennyié« jelentős mér- megye kulturális életének RÁD rovatvezetője kapta, a tőkben járultak hozzá a me- fellendítéséért. megye mimká&mozgalrnát áb­gyei hagyományok ápolásához, Az idén második Ízben ki- rázoló grafikai sorozattar- s a magúk sajátos területén adott Madách-alkotói dijat véért, illetve Salgótarján és eszközeivel figyelemre Saujó Zoltán grafikusművész munkássportja történetének méltó saoigálaőNkat tettek a 4& Sifókács Léasió, * NÓG- maafcácáárt. A megtisztelő kitüntetést a balassagyarmati Molnáraié Merczel Erzsébet átveszi dr. Horváth Istvántól, a megyei tanács elnökhelyettesétől — kulcsár felv. — Becsülettel teljesítették Munhánor-egynéggyűléa Nagybátonyban és Sxécsényben Fegyelmezett sorokban vonultak vasárnap reggel1 a emléklap-kitüntetésben része- nagybátonyi munkásörök. a művelődési otthonba. A Kakukk sültek. József nevét viselő II. zászlóalj munkásőrei rendezték meg Sor került az új munkáső- ünnepi egységgyűlésüket. Az egységgyűlés elnökségében he- rök ünnepélyes eskütételére. lyet foglalt Ozsvárth Ferenc, a salgótarjáni járási pártbizott- A 25 új munkásőr között négy ság első titkára, Maruzs József, a megyei pártbizottság ősz- asszony is található. A lesze- iályvezetöje, Bógyin József, a munkásőrség megyei parancs- relők nevében Kaszás István nokának helyettese, Telek Gyuláné, á névadó leánya. El jót- 18 éves szolgálat után adta át tek az ünnepségre az ideiglenesen hazánkban tartózkodó fegyverét Séber József, újon- egyik szovjet katonai alakulat képviselői, a rimaszombati nan esküt tett munkásőrnek, járási pártbizottság és a járási milícia küldöttei. Ott voltak aki a többi között kijelentet- o társfegyveres testületek képviselői, az üzemek párt- és te: Erről a helyről teszek ígé- gazdasági vezetői, a munkásőrök hozzátartozói. retet pártunknak, hogy a ki­képzési, a ránk bízott ország­_ , tt « , , . ,. védelmi feladatot minden kö­Szegedi Marton, a ll. zász- vetet, a_ parancsnoknak pedig rülmények között teljesíteni loalj parancsnoka beszámoló a dicsérő oklevelet. fogjuk jelentésében az elmúlt év Köszöntötte az ünnepélyes ^ naevbátomvi ünnepi eev- munkájárói szólt. Számot egyseggyűlést Ozsvárth Fe- ^ kUteremrei •9?“ az egység poUtikai, er- renc a járási pártbizottság el- ÁFÉSZ és gírnnázium tánccL- kolcsi aUapotarol, a kxkepze- so titkára, s a szovjet katonai pújának színvonalas műsora sí, szolgálati feladatokban el- delegáció vezetője is. * zárta ért eredményekről. Az éves Kitüntetéselv átadására is Szécsényben, a járási párt­munka is azt bizonyítja, hogy sor kerüit. Átadták a kitünte- bizottság székhazában tartotta a “.unkasorok értik a part tést a megye legjobb szakai- ünnepélyes egységgyűlését a politikáját, azt magúkévá te- egységének, az eUátórajnak szécsényi járási önálló század, szak, azok cselekvő részeséi, járó zászlót. Négyen a Kiváló amelyik Csépe Sándor nevét közéleti tevekenysegukben, Parancsnok, tízen a Kiváló viseli. Az egységgyűlésen részt mimkahelyeiken munkáson Munkásőr kitüntetésben ré- vett Miklósik Ignácz, a járási parünegbizatasukban példa- szülték. A 15-éves szolgálat pártbizottság első titkára, mutatoak. Az egyseg mintegy után a Szolgálati Érdemérem Batta István, a megyei párt- 48 -nSZaZ,aíie^a ,fzoclal^sta kitüntetést ketten, 10 év után bizottság osztályvezetője, Kiss gadban dolgozik. A fo.r.alko- 23-án kapták meg. Ötéves József, a munkásőrség megvei zásokon . váló megje.enes, Sio^álat után 23 főnék em- parancsnoka. Az egységgyűlé- amely egyseg szinten 88,1 szá- lékjelvényt és emléklapot sen a munkásőrség országos zalekos volt, 71 8 százalékra nyújtottak át. A leszerel ők parancsnoka és a járási párt- aiaku.lt a társadalmi jelleg. A nevében Máté Csaba 18 éves bizottság, nyugállományba vo- 72 órás kötelező kiképzési szoigálat után mondott kö- nulása alkalmával felmentette óraszámon felül belszolgalat- szőntőt, s azt hangsúlyozta, parancsnoki beosztása alól ban eltöltött 13 800 orat, a hogy mindig kommunistához Kanyó Balázst, s a szécsényi közrend-közbiztonság szolga- méltóan viselkedtek, s látták önálló munkásőrszázad na­latban 2 500 órát, sport- és egyéb rendezvények biztosítá­sában 700 órát, a termelőszö­vetkezetek megsegítésére mintegy 800 órát hasznosítot­tak. Mindezek mellett a mun­kásőrök mintegy 6100 társa­dalmi munkaórát is teljesítet­tek altár napközi otthon épí­tésénél, avagy más téren, összességében az állapítható meg, hogy a nagybátonyi, a II. zászlóalj munkásőrei be­csülettel teljesítették az ön­ként vállalt feladatokat. En­nek eredménye, hogy az egy­ségek között fdlyó szocialista mun ka verseny ben a második helyet foglalták el, s Bógyin József átadhatta a második helyezéssel járó elismerő ok'le el a nem könnyű szolgálatot, rancsnokának Közülüli 17-en emlékérem- és kinevezte. Nagy Józsefet Üzembe helyezték a Tiszai Vegyi Kombinát olefingyárát Á hét végén sem pihentek megkezdték a különböző tech- a Tiszai Vegyi Kombinát nológiai rendszerek összekap- olefingyárában. A szabad csolását. szombat ellenére megfeszített A különböző berendezések erővel dolgoztak a negyedik gondos, nagy figyelmet köve- ötéves tervidőszak egyik leg- telő ellenőrzése után vasár­jelentősebb vegyipari beru- nap húsz óra huszonöt* perc- házásának üzembe helvezé- kor a kettes számú pirolizis sén. A szerelés befejezésével (Folytatás a 2, oldalon) Karancslejlős, 1944 Feledy Gyula grafikái Salgótarjánban Karamcslejtos, 1044 címmel Feledy Gyula grafikáiból nyílt kiállítás vasárnap dél­előtt 11 árakor Salgótarján­ban:, a megyei József Attila Művelődési Központ üveg- csarnokában. A kiállítást a Nógrád megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya és a megyei művelődési központ közösein, rendezte. Az ünnepi megnyitón, ame­lyen, képviseltették magúkat a megyei, illetve a salgótarjáni párt-, állami és társadalmi szervek is, a salgótarjáni Bányász Férfikórus és a ze­nekar adott műsort. Ezután dr. Horváth István, Nógrád megye Tanácsának elnökhe­lyettese mondott ünnepi meg­nyitó beszédet. Dr. Horváth István — többi között — hangoztatta, hogy ez a képzőművésizeti kiállítás ré­sze annak a nagyszabású kul­turális eseménysorozatnak, amelyet hazánk felszabadu­lása harmincadik évfordulója tiszteletére rendezünk. Rész­letesen szólott Feledy Gyula, Munkácsy-díjas gráf ikusmű - vész Narancslé jtős, 1944 cí­mű grafikai sorozatáról, il­letve méltatta a művész alko­tó tevékenységét. Minit mon­dotta: ezek a művek mély belső átérzést jeleznek, s szerves részei Feledy Gyula munkássága egészének is. Szólott továbbá a művész életútjóróli, s Nógrád megyé­vel való kapcsolatáról. A grafikai sorozat indítéka egy harminc évvel ezelőtti történet, amely ma már része az ellenállás ténye in ek Nóg- rádban, illetve Magyarorszá­gon. A kiállításom a Karancs- lejtős, 1944 című sorozaton kívül Feledy Gyuila illusztrá­cióit tekinthetjük meg He­mingway és Eric Knight mű! veihez. A tárlat február 16-ig tart nyitva.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents