Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-19 / 16. szám

MOZAIKTERV Barcsay Jenő Kossuth-dijas estöművész 75 éves. Fényképünk rel című munkáját ábrázolja Mozaikterv arany háttér­Mütermi beszélgetés Horváth Sándorral és Csemán Ilonával Kutatás a jövőnek ÁTÉRÜNK a romhányi ja- rendszeresen kiállít itthon és készítünk egyedi kompozíció- nuári ködbe burkolt XVIII. külföldön. Művei megtalálha- jú falakat, a tér belső szer- századi kőhídon, áll magában, tők például a pécsi Janus vezése jegyében. A müterem- az egyetlen kopott köszönt. (A Pannonius Múzeumban, a Ke- ben tíz régi üzemi dolgozó prágai Károly-híd „kisöccsé- rámia-Symposionon, , Siklós tevékenykedik. Az emlege- vel” találkoztunk?) A község gyűjteményében, a prágai tétt más rendszerek a jövő­csendes, a romhányi Építési Iparművészeti Múzeumban, nek is szólnak, építészeti elem- Kérámiagyár tájékán műszak- Tallinban, Minszkben. Olasz- tár alakítható ki belőlük, váltás idején megélénkül a országban, Jugoszláviában. amellyel az építészek majd forgalom. Romhányban, Csemán Ilo- szabadon gazdálkodhatnak, A gyár műtermében beszél- nával együtt gyári keramikus- például a házgyári építkezés cetünk Horváth Sándorral, tervezőként dolgoznak. változatosabbá, szín dinami­szalagnál — Más ez a munka, némi- kailag is megfelelőbbé tété­képpen az elmélyülés lehető- le stb. jegyében. Ez ^ — mint Csurogon sége hiányzik — vallja a mű- mondottam —- a jövő, s ez született vész. — Az alapvető élmé- már nagy szériát feltételez. 1939-ben. Az Iparművészeti nyék, indítékok megfogalma- A kutatásnak, fejlesztésnek te- Főiskolán 1963-ben szerzett zása, az elsődleges érzékeny- hát itt távlata van. S kis diplomát, kerámia szakon, ség szinte azonnali feldolgo- mértékben, a távlati kutatá- Borsos Miklós és Csekovsz- zása hiányzik. Az alkotáshoz si prespektíva próbája itt ky Árpád növendékeként. szükséges intuíciókat egyelő- azonnal realizálható. Ez teszi __ Rövid ideig a szegedi re főként a fiókba kell tenni, a tervezői tevékenységet ren­M űvészeti Szakközépiskolá- Itt alapvetően más módsze- tábilissá. ban tanítottam kerámiát, ké- rekkel kell dolgozni, mint _ . , sőbb állami megbízatásokat amelyre a főiskolai képzés . A J kaptam, a kettő együtt nem ma még felkészít. Ügy vélem, szagl szaKmal ment — jegyzi meg. — Ez- s talán nem állok egyedül vé- után majdnem tíz évig önálló leményemmel, a főiskolai kép­Csemán Ilonáit a találjuk. Horváth Sándor (J ugoszláviában) szólt, de igen tanulságos volt. HORVÁTH SÁNDOR, a ze­begényi Szőnyi szabadiskolá­ban tanít nyaranként keré­olaszor- tanulmányút- ra küldött, a SACMI és a RÖ­MER cégeknél jártunk. Ott alkotói tevékenységet folytat- zésnek a gyári tevékenység- eJ-y néliá^ban tam Dunaharasztin. hez is legalább alapmódszert far Ez a ki’küld^S Architektúrához kapcsoló- kellene ^ sorban’ nem a tervezőnek dó kompozíciói találhatok szántén elmondhatjuk, itt ^ a például Szegeden, Badacsony- produktum kilencven szazá­ban, Dunaharasztiban, köz- lókban esztétikai vegered- intézményekben, iskolákban, meny is. Szerintem, addig sen- Közöttük figuratív megfogal- sem lehet igazan iparmű­mazásokat találunk a környe- vés:z’ miát- s ezt a közművelődési zet sugallta általános emberi általánosító képességet s tevékenységet szívesen emlí- temakban, illetőleg a terme- egy, általánosító Képesseget, s t- Emllt egy gyári megbízást szett formák szerveződésé- me", kell al+1”1 a helyet ebben g budapesti x kerületi nek nyomon követését. Nem 3 művelődési ház előcsarnoké ábrázoláshordozó falai üzlet- , 1 , ,. .... .. ban és lépcsői el járóinak egye helyiségekben. s mindenek- kepp mi sem az ónálló alkotói dUeg előtt dekorációs céllal készül- munsaioi sem. ... dulációját készíti, ez 300 négy ­tek — egyében túl — a buda- CSEMÁN ILONA Török- zetméter felületet jelent. Cse- pesti Váci utcai szövetbolt- szentmiklóson született^ 1946- m^n Ilona pedig a ház dó­ban. a Városház utcai bútor- ban. Szintén az Iparművészeti hányzójának és büféjének szi- boltban. Főiskolán végzett kerámia iás lapokkal való padlóbur­— Siklóson alakult 1969- szakon, Csekovszky Árpád nö- kolatát készíti, ez év nyará- ben egy kerámiatelep, ahol vendékeként. A főiskola Ernst ra­kezdetben eszközök, anyagok múzeumi kiállításán és Milá­nélkül arra próbáltunk vá- nóban szerepeltek munkái. Tóth Elemér laszt keresni: mi a terhelhető- Foglalkozott a házgyári laka-, sége a kerámiának — mond- sok étkezési edénycsaládjá- ja Horváth Sándor. — Tehát nak kifejlesztésével. A rom- azt kutattuk: maga az anyag hányi Építési Kerámiagyár mit bír, mire alkalmas. Kerá- másik keramikustervezője. Mi • a keramdkustervezők feladata? — Több ágú — jegyzi meg Horváth Sándor. — Minde­nekelőtt esztétikai alapkuta­A tudomány és a szocializmus szövetsége A tudomáoy és a gyakorlat, a tár­sadalomtudományok és a politika kapcsolata a szocializmusban egy­re szorosabbá válik és a munkásosztály, a dolgozó nép, a szocialista építés ügyét szol­gálja. A marxista pártok általában, s így a mi pártunk is, csak a tudományokkal — min­denekelőtt a társadalomtudományokkal, a marxista tudományokkal — szoros kapcsolat­ban valósíthatják meg társadalmi-történelmi feladatukat a társadalom életének tudomá­nyos igényű, tervszerű irányítását, vezeté­sét. A párt rendelkezik olyan forradalmi el­mélettel — a marxizmus—leninizmus ideoló­giájával —, amely tevékenységének alapvo­násait kijelöli, amely történelmi hivatásának teljesítését vezérfonalként segíti. A marxizmus elvei, a marxista társada­lomtudományok alapfeltételei azonban csak a társadalmi valóság alapvető elemeit, ál­talános és hosszú ideig érvényes vonásait tar­talmazzák. Ezek mindig és mindenütt érvé­nyesülnek. A társadalomnak — az állandóan változó, dinamikusan fejlődő társadalom­nak — azonban nemcsak egyetemes, hanem sajátos vonásai is vannak. Olyanok, amelyek országonként és koronként mások, vagy más módon jelennek meg, s amelyekkel a párt­nak éppúgy számolnia kell. mint az egyete­mes vonásokkal. A marxista pártnak ezért nagy figyelmet kell fordítania a társadalmi valóság állandó tanulmányozására, a társa­dalomtudományok fejlesztésére és eredmé­nyeik hasznosítására. Ennek felismerése és érvényesítése jellemzi az MSZMP tudomány­politikáját is. Az MSZMP Központi Bizottsága 1969. jú­nius 26-i ülésén tekintette át a tudománypo­litikát, s irányelveket fogadott el annak to­vábbfejlesztésére. „A párt abból indul ki, hogy a tudomány hazánkban is felbecsül­hetetlen jelentőségű, a tudomány és a szo­cializmus szövetsége forradalmunk lényeges eleme” — állapítja meg a dokumentum. A társadalomtudományok helyzetét elemezve a Központi Bizottság azt állapította meg, hogy a felszabadulás utáni hatalmas fejlődés el­lenére jelentősen elmarad a társadalmi, po­litikai szükségletektől. A társadalomtudomá­nyok terjesztésében — amelynek szintén rendkívül nagy jelentősége van — sem meg­felelően használjuk ki a rendelkezésre álló lehetőségeket Tudománypolitikai irányel­veiben a KB meghatározta a tudományok — ezen belül a társadalomtudományok — fej­lesztésének irányait, módjait, eszközeit is. A tudománypolitika helyi feladatait a éves speciális kollégiumokon vezetéselméleti, pártépítési, ipar- es agrárpolitikai, etikai, szo­ciológiai, propagandamódszertani és más tanfolyamokat szervezünk a hagyományos képzési formák mellett. Tudatosabban szer­vezetté, sokrétűbbé, színvonalasabbá vált a tudományos ismeretterjesztő tevékenység. A megye ipari nagyüzemei jobban, eredménye­sebben ösztönöznek mind a helyi kutatómun­ka, mind az új tudományos eredmények hasz­nosításának fejlesztésére. Fejlődött a gyűjtő-, kutató-, feldolgozó-, al­kotó, tudományos tevékenység is. A kutató­munka megyei műhelyei — a Megyei Mú­zeumi Szervezet, az oktatási igazgatóság, a Megyei Pedagógiai Továbbképző Kabinet és mások — mindinkább alkalmassá válnak e feladatok végrehajtására. Az alkotó munka eredményeként a négykötetes megyei mo­nográfia — Nógrád megye története —, Sal­gótarján története, számos tanulmány, a hely­történeti gyűjtő- és feldolgozómunka alapján készült kiadványok, továbbá orvostudományi tanulmányok, szakcikkek, üzemtörténeti Írá­sok és több intézmény évkönyvének megje­lentetése sorakoztatható fel. Mind eredmé­nyesebben tölti be feladatát két folyóiratunk: a Palócföld és a Nógrádi Szemle is. A tudományos tevékenység eredményei­nek felsorolása nem telje«, mégis e mun­kának csupán kezdetét jelenti. Újabb ered­ményt, s a további feladatok újabb, ponto­sabb megjelölését várjuk a társadalomtudo­mány számára a „Felszabadult hazánk 3!) éve”, Salgótarjánban sorra kerülő emlékülés­től. Ugyanezt a célt szolgálja az országos ta­nácskozás más, a mi megyénknél jórészt több tudományos eredménnyel, nagyobb hagyo­mánnyal rendelkező megyék oktatási igaz­gatóságai, tudományos munkát végző szak­emberei és intézményei számára is. Nógrád megyét az a megtiszteltetés érte, hogy házigazdája lehet, otthont adhat a ja­nuár 21—22—23-án tartandó országos em­lékülésnek. Az emlékülés résztvevői, az ok­tatási igazgatóságok küldöttségei legújabb- kori történelmünket elemzik majd. A tudo­mányos igénnyel fogalmazott referátumok és korreferátumok hazánk, s az egyes megyék háromévttzedes fejlődéséről szólnak majd, társadalmi, gazdasági, kulturális előrehaladá­sunk kérdéseiről tanácskoznak. Felszabadult hazánk 30 évét vizsgálják, de a felszabadí­tóink előtti tisztelgés mellett a mához, s a jövő munkájához fogalmaznak meg elméleti és módszertani útmutatást. Helyet kap a ta­nácskozáson egy referátummal és két korre­ferátummal Nógrád megye is. Ez lehetővé te ­megyei pártbizottság annak alapján hatá­rozta meg, hogy megyénk adottságai főként .....szí, hogy az CH-szg| , háronaévtizedes .útjá­a modern tudományos eredmények eísajátita- nak szerves részéként szűítebb pátriánk fej­sét, adaptálását és hasznosítását igénylik, il­letve teszik lehetővé. Tudománypolitikánk elsődleges céljaként tehát ezeket kell megje­lölni. A megyei párthatározat e mellett ösz­tönzött az alkotó tudományos tevékenység kibontakoztatására, fejlesztésére és megjelöl­te a végrehajtás feltételeit is. Alig több mint négy évvel az említett me­gyei párthatározat után, a tudományos mun­ka pezsdülésének jelei figyelhetők meg me­gyénkben. A tudományos eredmények ter­jesztésének munkáját különösen a társada­lomtudományok és mindenekelőtt a marxiz­mus;—leninizmus terjesztésében elért ered­mények jelzik. Az oktatási igazgatóság ká­derképző oktatási formáin a kommunisták, a marxizmus iránt érdeklődők tömegei is­merkednek meg a párt forradalmi elméleté­vel. Az oktatási szerkezet, a megye politikai szükségleteit követve kiszélesedett. Az egy­lődéséről, eredményeiről és gondjainkról be­számoljunk. Nem kell szégyenkeznünk. Pár­tunk XI. kongresszusára készülve, éppen eb­ben az időszakban értékeljük a legutóbbi négy esztendő tapasztalatait. Megnyugtató, hogy a X. kongresszus határozatait az élet minden területén végrehajtva készülhetünk a kettős ünnepi alkalomra, felszabadulásunk 30. évfordulójára és pártunk XI. kongresszu­sára. Az emlékülés a. tudományos ta­nácskozás tapaszta­latait jól hasznosíthatjuk majd a két ünne­pi esemény kapcsán különösen megélénkült politikai munkában, propaganda-, tudatfor­máló tevékenységünkben, a káderképzésben és a megyei tudományos alkotó munkában. A házigazda pártszervnek ez nemcsak lehetősé­ge, hanem kötelessége is. Dr. Újlaki István A Kossuth Könyvkiadó új- tTr ■ 1/ £ I \TVrI/’I7I/ A Móra Ferenc Ifjúsági donságai között találjuk a |J I Könyvkiadó jelentette meg Marx és Engels összes művei ** Dékány András: A fekete sorában megjelent 32. kötetet. ............................... . herceg című ifjúsági regé­A sok érdekes dokumentumot tuális kérdéseit ismerteti Só- nyét, s ugyancsak tőle látott tartalmazó kötet Kari Marx vári Gizella munkája. A Köz- napvilágot egy Delfin-könyv, és Friedrich Engels 1868— gazdasági ismeretek sorozat- az s. O. S. Titanic! című if- 1870 közötti levelezését tar- kan látott napvilágot a ma- júsági regény. Az iskolásgye- talmazza. Napvilágot látottá §yar népgazdaság 1968—1974 rekek számára íródott Jani­szeptember 25-i országos köz- művelődési aktíva anyaga. A füzet közli Aczél György elő­adói beszédét, zárszavát és mia-Sympösion alakult itt ki, amely ma már az UNESCO- hálózat tagja, a világ minden tájáról érkeznek ide művé­szek. Csemán Ilonával né­hány éven át tevékenyked- tás folyik a gyárral együtt tünk itt. Közben Karlovy Va- táguló műteremben. Itt most ryban porcelánnal is foglal- 15x15-ös lapokkal dolgozunk, koztam, számomra szokatlan ezek derékszögben koordinál- módon, egy nemzetközi Sym- tak. Természetesen, vannak posionon. Az ott készült mun- más koordinációjú lapok is káim a prágai Iparművészeti (például hatszögű stb.), s mi Múzeumban vannak. Már Sik- bizonyos értelemben már a lóson kiderült, a kerámia- jövőnek is dolgozunk. Ma ban nemigen nélkülözhetjük még főleg mennyiségi gon- az ipar segítségét. Ha szóró- dunk van, a géppark sem san veszem, itt egy afkalma- nagy. E rendszerekkel tehát •zott művészetről van szó. Ez a gyárban még nem foglal- is lehet egy komplett világ, kozunk, de a műteremben Horváth Sándor 1965-től már igen, s a gyakorlatban is Oemény Ottó: Telet A fűben hullt makk szendereg, szálaz rá az eső. Telet vár mohón a gyerek s a tél bóklászva jő. Előkészítem gönceim én is komótosan, Ma még eső, holnapra dér, s a fagynak körme van. Szelídítve magamhoz őt — se fiatal se vén — Még húzok ide s oda is. A szánkó és a szén. Siklani szikrázó havon. . vagy veszteg ülni meg. Kuckó, kaland, fagy és Hideg láb, kézmeleg. közötti fejlődései vázoló kovszky Éva: Kire ütött ez a könyv, Nyilas András tollá- gyerek? című humoreszk- ból. kötete, Réber László kedves Az Európa Könyvkiadónál illusztrációival. Az így élt- több hozzászólást is ismertet, látott napvilágot a nálunk is sorozat új kötete Rónaszegi Ugyancsak fontos dokumen- népszerű idősebb Dumas négy- Miklós életrajzi regénye, Mar­tam A szocialista hazafiság kötetes regénye, az Egy orvos co Pólóról. Több új Koz- és a proletár intemacionaliz- felj egyzései. Megjelent Mi- mo&z könyv is a könyvesből - mus időszerű kérdései. A fü- hail Lermontov válogatott tokba került, köztük Cseres zet az MSZMP Központi Bi- műveinek kötete, amelyet Pór Tibor: Bizonytalan század zottsága mellett működő Kul- Judit állított össze és látott című regénye, A Jókai Mór túrpolitikai Munkaközösség el jegyzetekkel. Ugyancsak fantasztikus írásait tartalma- állásfog'lalását tartalmazza. Á most került a könyvesboltok- zó Óceánia, Varga Domokos tanácsok gazdálkodásának ak- ba a Modem könyvtár egyik karcolatainák kötete, a Kö­új kötete. Barbara Frisch- lyökkóstolgató, továbbá Va- muth: A zárda című kisre- szilij Ardamatszkij: Grant génye. Henryk Ibsen Nóra cí- hívja Moszkvát című kémre- mű drámája, valamint Anto- génye. nisz Szamarakisz regénye, A a Szépirodalmi Könyvki- hiba. adónál látott napvilágot Ju­A Gondolat Kiadó jelentet- hász Ferenc versprózáinak és te meg a Gondolkodók soro- más írásainak kötete, az írás zatban Wilhelm Ditlhey, A egy jövendő őskoponyán. A történelmi világ felépítése a Magyar Remekírók sorozat­szellemtudományokban című ban jelent meg Katona Jó- tanulmánvkötetét. Frank Lloyd zsef és Madách Imre váloga- Wright tanulmányait, vissza- tott műveinek közös kötete, a emlékezéseit közli a Testa- Szépirodalmi Kiskönyvtárban mentum, mely tartalmazza a pedig Bródy Sándor, Az ezüst szerzőnek Az építészet jövője kecske című regénye. Megje- című nagyobb lélegzetű ta- lent Spiró György új regénye, nulmányát is. Buda Béla és a Keringő. Negyedik Idadás- Szilágyi Vilmos közös könyve ban került a könyvesboltok- a Pálválasztás. amely apart- ba Déry Tibor kisregénye, a nerkapcsolatok pszichológiá- Képzelt riport egy amerikai ját taglalja. . popfesztiválról. vár parazs. 1 NÓGRÁD - 1375. január 13„ vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents