Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-19 / 16. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXI. ÉVF., 16. SZÁM ÄRA: 1 FORINT 1975. JANUÁR 19., VASÁRNAP Ebben a* évben ist tovább folytatódik az úthálózat korszerűsítése Megkezdik a 21-es párhuzamos szakaszának építését Sikeres évet zárt a KPM Nógrád megyei közúti Igaz­gatósága. Erről, s az idei év feladatairól tájékoztatta la­punk munkatársát Fáklya Károly igazgató és Timmer Zoltán főmérnök. A jó munkaszervezés, az anyagokkal és eszközökkel 'történt hatékonyabb gazdál­kodás és a kedvező időjárás eredményeként, sikeres mun­kát végeztek a KPM megyei közúti Igazgatóságának dolgo­zói az elmúlt évben. Nemcsak mennyiségi, ha­nem minőségi változásról is beszámolhatunk: 1971-hez viszonyítva 40 iszázalékra csökkent a nem túl népszerű útjavítási mód, a kátyúzás. A szükségmegoldás helyett egyre inkább tért hódit az utak szélesítését, megerősíté­sét, felületének teljes felújí­tását célzó korszerűsítés. 1974-ben a KPM felügyelete alá tartozó mintegy 964 kilo­méter hosszúságú úthálózat 14 százalékán végeztek pálya­megerősítést, aszfaltszőnyege­zést. itatásos hengerezést, s ezek összhossza meghaladja a Salgótarján—Budapest kö­zötti távolságot is. Rendkívül jelentős, hogy amíg 1972-ben még csak 5, 1973-ban 48. addig az elmúlt évben már 66 kilométer hosz- szúságú útszakaszt láttak el tartó6. korszerű aszfaltsző­nyeggel. Fokozott figyelmet ■fordítottak a megye köztu­dottan keskeny útjainak szé­lesítésére. 120 ezer négyzet- méternyi új felületet építettek — érzékelésképpen: kb. 24 labdarúgópálya területének felel meg —, s ezzel a megye útjainak átlagos szélessége megközelíti az 5 métert. Nagy munkát végeztek az elmúlt évben a 2-es útnak a megyehatártól Nagyoroszi­ig terjedő, mintegy 20 kilo­méteres szakaszán, a 21-es út 18 kilométeres — a sámson­házai elágazótól Salgótarján­ig terjedő — vonalán elké­szült, a többi között a Szuha —mátraalmási, a Héhalom— Erdőtarcsa—kállói. az Érsek- vadkert—romhányi és az ecsegi bekötőút. Nagy gondot fordított a közúti igazgatóság a forga­lom biztonságának fokozásá­ra. Amíg két évvel ezelőtt még csak 7. 1974-ben már 40 vasút—közút kereszteződésnél helyezték el a fényvisszaverő jelzőtáblákat. Fényvisszaverő veaetőoszlopokat építettek a 2-es, 21, 22, 23-ag utak men­tén, s 30 százalékkal több útburkolati jelzést vittek fel, mint a megelőző évben. A fejlődésre jellemző, hogy a jelek 40 százalékát fényvisz- szaverő anyagból festették az úttestre. Nagy összeget, több mint 3,2 millió forintot köl­töttek közúti jelző- és írányí" tótáblákra, ezzel is elősegítve a forgalom gyorsaságát és biztonságát. (Folytatás a 2. oldalon) Töretlen lendülettel —magasabb szinten Lázár György Moszkvába utazott Lázár Gyöngynek, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­SZ ALJÚT—4. Túia hetedik munkanapon Horváth Béla, az MTI tu­dósítója jelenti: A Föld. körül keringő Saal- jut—4 jelzésű szovjet tudo­mányos űrállomáson, szomba­ton reggel befejeződött a he­tedik munkanap, s az űrhajó­sok nyugovóra tértek. Alek- szej Gubarev parancsnok és Géorgij Grecsko fedélzeti mérnök a kora délutáni órák­ig aludt, majd ismét mun­kához látott. Az űrállomás pályájának jelenlegi adatai a következők: a Föld felszínétől mért legnagyobb távolság 355 kilométer, legkisebb távolság pedig 340 kilométer, a pálya síkjának az egyenlítő síkjá­val bezárt szöge 51,6 fok. A Szaljut—4. ezen a pályán 91,3 perc alatt tesz meg egy fordulatot a Föld körül. A kozmonauták a hetedik munkanapijukon különböző onvosi és műszaki kutatáso­kat, valamint kísérleteket vé­geztek. Az orvosi kutatási prog­ram alapján megtörtént az űrhajósok teljes EKG-viasgá- lata. Ugyancsak tanulmá­nyozták a szervezet vesztiibu- Láris reakcióját a forgószék használatára. Az űrhajósok vént vettek önmagukból. A vérmintát majd a Földön ve­tik ailá laboratóriumi elem­zésnek. ' ' Az űrhajósok, repülési programjuknak megfelelően, befejezték az autonom na­vigációs rendszer begyakor­lását, amit még az űrállomás automatáik által vezérelt re­A szocialista munkavensen-v, amely tavaly az MS&MP XI. kongresszusa és felszabadulásunk háromévtiaedes jubi­leuma tiszteletére kibontakozott, igen jelentős sikerekkel járt. A most készülő számvetések ékes bizonyítékai a mun­kások lelkesedésének, alkotó kedvének, helytállásának. A célhoz vezető út nem volt görönygyöktői, akadályoktól men­tes, a legtöbb helyen nagy erőfeszítéseket kívánt. A régiek mellett sok új név vált ismertté a versenyben elért eredmé­nyek alapján. A tiriibesi Lőrinc András frontbrigédljának sok ezer ton­nás tervtúltel'jesítésóre joggal felfigyelhettek a megye hatá­rain túl is. A tűzhelygyár! öntödei és szereldei szocialista brigádok a sok gond, anyagellátási zavar ellenére is túltel­jesítették ígéretüket. Ugyanezt lehetne elmondani a kohásza­ti üzemek, a bányagépgyár szocialista brigádjairól, és szin­te kivétel nélkül megyénk valamennyi üzemében a kisebb szocialista közösségek eredményéről. A versenynek csaik az első szakasza zárult le, tovább fo­lyik újabb célok eléréséért. Fontos, hogy a lendület töretlen legyen, és a verseny magasabb szinten folytatódjék. Felada­taink nagyobbak, mint eddig bármikor voltak. Erre figyel­meztetett a'z MSZMP Központi Bizottsága is a december 5-1 állásfoglalásával. Előrehaladásunk ütemének gyorsítása csak a hatékonyság fokozásával termelékenyebb, gazdaságosabb munkával, az eddiginél sokkal nagyobb, célszerűbb takaré­kossággal érhető el. Az új felajánlások kiialiakításáihoz szükséges központi, vállalati tervszámok általában már mindenütt ismertek. Ez önmagában azonban még kevés, ha nem párosul nagyobb munkahelyi igényességgel. Ha a brigádok, csapatok saját te­rületükön nem mérik fel a lehetőségeket, nem veszik szám­ba a meglevő tartalékokat, átok hasznosítására nem gon­dolnak, aligha beszélhetünk magasabb szintű verseny foly­tatásáról. Már pedig az MSZMP Központi Bizottsága erre hívta fel a figyelmet. A ZIM salgótarjáni gyárában az energiaellátás terüle­tén tevékenykedő három szocialista brigád elhatározta, hogy közös komplexbrigádot alakít. Munkájuk összefüggő, egy­mást kiegészítő, és így a jövőben a közös cél érdekében töb­bet tehetnek. Hasonló kezdeményezéseikről elvétve, más üze­mekből is lehet hallani már. A jelenleginél több helyen len­ne mód és szükség is komplex brigádok alakulására, az erők jobb összefogására, mozgósítására a nagyobb célok elérése érdekében. Üj vonása a szocialista munkaversenynek az is, hogy a legtöbb helyen központi kérdéssé vált a takarékosság. Úgy kívánnak többet adni, hogy annak lehetőségét anyagtakaré- kossággal, selejtesölkkentéssel, a minőség javításával teremtik meg. A legtöbb helyen talán nincs is a terv túlteljesítésére más mód, annyira szabottak az anyagellátás lehetőségei. Évről évre visszatérő a felajánlásokban a technológiai és a munkafegyelem betartásának vállalása. Ennek mélyebb ér­telmezésére van szükség. Nem is az igazolatlan, mulasztá­sokról van szó. Nem mintha ilyen már nem lenne, mert akad, bár egyre kevesebb. A munkaidőről van szó, a nyolc óra kihasználásáról. Arról, hogy ne csak hat és fél, hét óra legyen, hanem az egész hasznos munkával kitöltött. A tarta­lékok között ez is igen. jelentős. Nagyon sok, helyenként más és más lehetősége, összete­vője van. annak, hogy töretlen lendülettel, még nagyobb igényességgel, vallóban magasabb szinten folytatódjék a ver­seny. A mérőét a már elértnél, teljesítettnél magasabbra kell állítani. Igényeink is így alakulnak, és elképzeléseink, vágyaink csak így válhatnak valóra. B. J. nek vezetésével szombat reg- gél küldöttség utazott Moszk­vába. a KGST végrehajtó bi­zottságának 70. ülésére. A Keleti pályaudvaron búcsúz­tatásukra megjelent többek között dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter. pülése alatt kezdtek meg. Ez a rendszer, amelyhez fedélzeti elektronikus számítógép is tartozik, földi eszközök igénybevétele nélkül teszi le­hetővé a navigációs mérések operatív végrehajtását és az űrrepülés pályaadatainak meghatározását és programo­zását. Bővül a választék, a feldolgozási kapacitás Miniszteri rendelet a vedéglátóipari húskészítmény előállításáról, értékesítéséről A belkereskedelmi minisz­ter a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterrel együtt rendeletet adott ki a Ven­déglátó Vállalatok húskészít­mény előállításáról, felhasz­nálásáról és forgalmáról. A rendelet valamennyi vendég­látó tevékenységet végző ál­lami és szövetkezeti vállalat­ra, szövetkezetre, állami gaz­daságra, tsz-re és ezek gazda­sági társulásaira vonatkozik. A rendelet szerint a Ven­déglátó Vállalat az állami hús­ipartól átvett, valamint saját hizlal ású sertést és juhot, ezenkívül vásárolt juhot, bá­rányt levághat; a húsipartól felvásárolt tőkehúson kívül ezek húsát is felhasználhatja étkeztetési célokra. A Vendég­látó Vállalat azonban tőke­húst nem hozhat forgalomba. A melegkonyhás üzletek­nek, vendéglátóipari termelő­üzemeknek, húselőkészítőknek engedélyezik különféle húské­szítmények — hurka, kolbász, füstöltáru stb. — előállítá­sát. A saját gyártású húské­szítményekhez — akárcsak a mástól' vásároltat — a Ven­déglátó Vállalat éttermeiben adagolva, büféiben kimérve is árusíthatja. Lehetőség van arra is, hogy más Vendég­látó Vállalatnak, állami hús- boltnak és húsboltot fenntar­tó szövetkezetnek is értéke­sítse saját gyártású húskészít­ményeit. A rendelet termé­szetesen kötelezi a Vendéglá­tó Vállalatokat feldolgozási és értékesítési tevékenységük so­rán a közegészségügyi és állategészségügyi rendelkezé­sek megtartására. * A január 15-én életbe lé­pett rendelet lényegében egy­ségesíti a húskészítmény­előállítását, -feldolgozást és -ér­tékesítést a vendéglátóipar­ban; kiadásával tulajdonkép­pen az eddigi — bár nem ál­talános — gyakorlat nyert jogalapot. A miniszteri rendelet több célt — takarékosságot, válasz­ték- és kapacitásbővítést — szolgál. Lehetővé teszi a Vendéglátó Vállalatoknak — amelyek a munkaerőhiány enyhítése, a gazdaságosság, stb. érdekében húselőkészítő­ket is üzemeltetnek —, hogy a korábban más célra fel nem dolgozható, nem értékesít­hető húsokat hasznosítsa. A vásárlási és az értékesítési lehetőség kiterjesztése mind a vendéglátóiparban, mind a húslcereskedelemben — hús­bolt, Közért, csemege stb. — gazdagítja a választékot. A vendéglátóipari húskészítr mény-előállítás — miután ki­sebb a mennyiség, más a recept, mint a húsiparban — várhatóan új ízeket hoz a kínálatba. S végül a vendég­látóipari sertésvágás, -feldol­gozás tehermentesítheti az állami húsipart, bővítheti a szűk vágási, feldolgozási ka­pacitást. (MTI) KIVÁLÓ r' A sadigótarjánd Furák Teréz Leánykollégium — melyet 1948-iban létesítettek — az elmúlt évben végzett magas szín­vonalú politikai nevelőmupkájáért, a diáktanács aktív köz­reműködéséért és eredményes, tanulmányi munkájáért el­nyerte a KISZ KB kollégiumi zászlaját és a velejáró 10 ezer forint pénzjutalmat. Répáinkén szeretnénk néhány pillana­tot felvillantani a kiváltó kollégium életéből. Tonhauzer Ágnes, Varga Mária, Szabó Mária. Súlyán Anna és Tóth Edit a tanulásban és a közösségi munkában elért teljesítményük alapján lettek kiváló kollégisták, háttérben amire mindnyájan büszkék, a Color Sztár színes televízió. Délutánonként a szórakozás sem hiány zik Tóth Zsuzsa, Géni - biczki Mária és Farkas Rozália új dalokat tanulnak. Csoportos tanulás az elsősöknél. A több mint 2 ezer kötetes könyvtárban mindenki kedvére válogathat a tanuláshoz, szórakozáshoz, önképzéshez szüksé­ges könyvekből. — Bábel László íeiv. —

Next

/
Thumbnails
Contents