Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-15 / 12. szám

Karancslejtős, 7 941. Feledj Gyula kiállítása balgáin rján ba n Karancslejtős, 1944. Feledy Gyula kiállítása nyílik meg ja­nuár 19-én Salgótarjánban, a Megyei József Attila Művelő­dési Központ üvegcsarnoká­ban. Az ünnepi megnyitót dr. Horváth István, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyette­se mondja. A tárlat a fel- szabadulás harmincadik év­fordulója tiszteletére sorra kerülő képzőművészeti kiál­lítások egyik leginkább fi­gyelmet érdemlő eseményé­nek ígérkezik. A bemutatan* dó művek politikai tartalma magas művészi színvonalon fasiszta hadvezetés lövészárok ásására vezényelte a karancs- aljai bányászokat. Sokan megtagadták ezt a parancsot és a 3—4 napon belül érke­ző felszabadulás reményében, leszálltak a karancslejtősi ak­nába. Hihették, hogy az akna mélye — a bányászok ősi me­nedéke — védelmet nyújt né­hány napra a végóráit élő gépesített erőszakkal szem­ben.” Nem nyújtott! Ma már pon­tosan ismerjük a hősi küzde­lem kimenetelét, s az ellen­álló hősök nevét, haláluknak jelenik meg. A kiállítást Nóg- körüményeit is. Feledy Gyula rád megye Tanácsa VB mű­velődésügyi osztálya a Me­gyei József Attila Művelődési Központtal közösen szervezi. Erre az alkalomra repre­zentatív katalógus is napvi­lágot lát, amely évfordulós írja: „Három embert — szél­ről — az akna tetejére állí­tottak, s néhány pillanat múl­va mindhárman golyóroncsol­ta testtel vonaglottak a föl­dön. Vérük a bányabejárat karbidporos sarába ömlött. kiadványaink Sorában figyel- Múlékony anyagban bár — e met keltő lesz. Tartalmazza — többek között — a művész Karancslejtős, 1944. című grafikai sorozatának mind a huszonöt lapját. Feledy Gyu­la Munkácsy-díjas grafikus­művész munkássága nem is­lapokkal — nekik kívántam emléket állítani”. Nemcsak e háromnak, a többieknek, az ellenállás va­lamennyi hősének és áldoza­tának emlékét „véste” ezekre a lapokra a művész, tisztel­Lézer ellenőrzi Megyei filmbemutatók a légkört meretlen Salgótarján és Nóg- gésül és örök emlékeztetőül, rád érdeklődő közönsége szá- művészetének gazdag „fegy- mára. Rendszeresen szerepel vertárát” felhasználva. — egyében túl — az észak- Ezt az anyagot múlt év áp- magyarországi képzőművé- rilisában a Helikon Galériá- szeti tárlatokon is. A művész ban már bemutatták. A kiál- 1928-ban született Sajószent- lítás akkor élénk visszhangot Péteren. Budapesten és Krak- keltett. Elismerően méltatta kóban végezte tanulmányait a művészetkritika is. Rózsa Eddig például Krakkóban, Gyula például a Népszabad- Budapesten, Prágában, Bécs- ságban megjelent értékelése ben, Rómában, Katowicében, során hangoztatta: „Kompo- Varsóban, Torinóban és Tam- zíciók haláltusára — körül- perében volt önálló kiállító- belül ez a műfaja Feledy sa.S ugyancsak önálló anyag- Gyula kamarakiállításának... gal szerepelt a Velencei Bi- A nagy antifasiszta dráma ennálén 1966-ban. A hazai és kicsi és iszonyú résztragédi- külföldi képzőművészeti ki- áját örökítette meg Feledy a állításokon 1950. óta rend- karancsaljai, parancsmegta­A szibériai Atmoszféra-op­tikai Kutató Intézetben, a lég­kör vizsgálatának új. lézar- szondázásos módszerét dol­gozták ki és alkalmazzák a gyakorlatban. Az eddigi ku­tatási módszerek nem elégí­tették ki a tudósokat. Ezek­kel ugyanis nem kaptak ele­gendő és gyors információt a légkörben lejátszódó folyama­tokról. A lézeres szondázás a korábbiaknál sokkal haté­konyabbnak bizonyult. A légkör korántsem egyne­mű. Mindenkor találhatók benne apró porszem ecsk ék, égéstermékek, víapára stb. A részecskékről visszaverődő lézersugár pillanatok alatt a Földre ér és tájékoztat mind­arról, amivel útközben talál­kozott. Az így szerzett adatok alapján lehetőséget kapnak a légkör átlátszóságának, a szél sebességének és irányá­nak, a hőmérsékletnek, a pá­ratartalomnak és légnyomás­nak meghatározására. Lézersugárral meghatá­rozható a légkör szennyezett­ségének mértéke is. Ez igen fontos a környezetvédelmi tervek kidolgozásához. Az új módszerrel sikere­sen vizsgálták meg Novokuz- nyecknek. a nyugat-szibériai ipari nagyvárosnak a légte­rét. szeresen részt vesz. Többek között, 1965-ben nyerte el a Miskolci Grafikai Bienná­le nagydíját. Azok a történelmi esemé­nyek, amelyek Karancslejtő­gadó bányászok történeté­ben ...** A vasárnap megnyíló salgó­tarjáni kiállításon nemcsak e sorozat lapjaival találko­zunk. Többek között, He­sön 1944-ben lezajlottak, ma mingway, Eric Knight mű- már az ellenállást megörökí- veihez (Búcsú a fegyverektől, tő művek dicső lapjairól is- Halál délután) készült illuszt­mertek. Hogyan vélekedik maga a művész e grafikai so­rozatának indítékairól? Ezt írja: „1944. november végén, at rációk sorában is gyönyör­ködhetünk. A tárlatot Kere­kes László rendezi, február 16-ig tekinthető meg. T. E, „Stirlitz-folytatás” következik Üjabb kalandfi.lmsorozat lerista parancsnokság de- forgatása fejeződött be a információs taktikához folya- MOSZFILM Stúdióban a modott- Félrevezető értesülő moszkvai televízió számára, seket próbált a szovjet hír- A film, melyet Nem a dicső- szerzés kezére juttatni. A né Bégért címmel mutatnak be a met titkosszolgálat von közeljövőben, akárcsak A Schlosser bárót bízza meg, tavasz 17 pillanata, a szovjet hogy olyan „abszolút hiteles' hírszerzés történetéből me- értesüléseket juttasson el a rítt témáját. szovjet parancsnokságra, me­Az ötrészes sorozat 1942- lyek szerint Japán hadbalé- ben játszódik, a fasiszták ál- pésre készül Németország tál megszállt Tallinban, mely oldalán. A szovjet felderítés a egyben a két szembenálló maga részéről Szergej Szko- hírsaerzés párbajának színhe- rint küldi Tallimba, hogy tisz- helye. A villámháborús tér- tázza, kitől ered és mennyire vek meghiúsulása után a hit- megbízható ez az Információ. Mai tévéajánlatunk 21.30: Nyitott könyv. Boldizsár Iván nagy sikerű Halálaim című novellásköte- téből választott ki három írást Mihályfy Sándor rendező. A Lakoma a Rózsadombon fiatal falukutató írók nyomo­rúságáról, a könyvkiadókkal és lapszerkesztőkkel folyó harcaikról szól. Az ifjú írók, író jelöltek szegények, éhesek, rosszulöltözöttek, de büszkék és határozott véleményűek. S egyszer csak meghívót kap­nak a Palladium nyomdai és irodalmi részvénytársaság nagyhatalmú vezérigazgató­jának rózsadombi villájába™ Az élet hercege a Margit kör­úti fegyház világába vezet a cellába, ahol megkínzottan kerül egymás mellé a tudatos ellenálló és akit a körülmé­nyek tesznek hőssé, bátorrá, elenállóvá. A harmadik novella mai töltetű. A gyerek a karosszék­ben fiatalasszonya azon töp­reng, hogyan lehet valaki dol­gozó nő és anya egyidőben, s erről eszébe jut az a jogos kérdés is, hogy lehet az em­ber dolgozó férfi és apa egy- időben... Az édes,szó: szabadság A hét érde­kes filmcseme­géjének ígérke­zik Az édes szó: szabadság című szovjet film, melyet a litván Vitau- tasz Zsalakja- vicsusz — aki nem ismeretlen a magyar mo­zinézők előtt — rendezett. Sen­ki sem akart meghalni című, a kalandfilm eszközeivel ké­szült drámáját sokan megnéz­ték. Űj, kétré­szes alkotása egy valóságos, megtörtént esetet mond el. A film konzul­tánsa, aki az életben a főhős feladatát haj­totta végre, Moszkvában így nyilatkozott: .Azoknak az erőd tisztjeinek és katoná- Az amerikai Robert MuíM­a szörnyű megtorlásoknak az inak bizalmát élvezi.” Á fűm San Wendell Mayes regényé- időszakában a kommunista f, .. f[W„r •, 7_,lfllk1íl bői forgatta A lopakodó hold párt be volt tiltva és a föld rem I08zere£>et a -arauaKja- cimű £Ujmet> Gregory Peck és alá kényszerült. Tevékenysé- vlcsuez említett, korábbi film- Oscar-dí jas Éva Marie ge láthatatlan lett. A vezetők jében feltűnt Regimantasz Saint főszereplésével. A film többsége börtönben ült. Be Adomajtisz aki a Lear ki- izgalmas vadnyugati történet, keilett bizonyítaná^ hogy a rál hajn * játezott, alakítja. * krimi műfajához közelálló part létezik, vezetőit vissza y J „ J stílusban készült. A film ren­kellett szerezni a harcnak... Több filmben láthatta közön- üszőjének, Robert Mulligan- Ez segített nekem, a fórra- ségünk a női főhőst, Irina nak mindkét nálunk bemuta- dalmámak abban, hogy mind- Mlrosniyicsenkót is. A filmet tott filmje, a Szerelem a végig megjátsszam egy, a po- a VIII. Moszkvai Nemzetközi megfelelő idegennel, és a Ka­nti,kától távolaik», szolgálat- Filmfesztiválon nagydíjjal maszkorom legszebb nyara, kész kereskedő szerepét, aki tüntették ki. nagy siker volt Jelenet Vitautasz Zsalakjavicsusz nagydíjas filmjéből I» Tanár úr, emlékszik...?" Az egyik ajtó mögül Mo- zart-zene hegedűhangjai szű­rődnek ki a lépcsőházba, Cza- kó György gimnáziumi tanár lakásábóL Gazdáiról árulkodik a la­kás minden zuga: a zsúfolt könyvespolc, a szép szőttesek, az asztalon a KORUNK de­cemberi száma, és a legapróbb tárgyak: az őskori cserép idol, kos szerettem volna lenni, de Sokáig én is azt hittem, hogy,' az első szakhoz sok gyaícor- ha végez egy osztály, meg­lát tartozott, amiért külön kapják az érettségi bizonyít- kellett fizetni. Vegyük az ol- ványt, akkor véglegesen lezá- csóbbat... — mondtam szü- rult egy idő, vége a kapcso- leimnek, és így lettem törté- latnak. Szerencsére ez nem nelem szakos. Pályafutásom így van. Igaz, a tanárnak az­alatt ez utóbbit szerettem meg zal a tudattal kell vállalnia a jobban. pedagógus felelősségteljes Azzal dicsekedhetem, hogy munkáját, hogy csak később tulajdonképpen három szülő- vagy talán sosem tudja meg, mely a termékenység-varázslat földem van. Az első Kolozs- jól csinálta-e, vagy hibázott. megörökítése, az antik mé­cses. Egy valami hiányzik: a vár, ahol hatéves koromig él- Ez főleg a nevelésre vonatko- tünk.i Ezután jött Debrecen, az zik. Mert a mérnök hamaro­kék fedelű füzetek csomói az iskolavárosom. A diplomámat san megbizonyosodhat arról, íróasztalról. kissé hosszabb ideig szereztem szép-e, jó-e a híd, amit épí­Egy év híján negyedszáza- - meg, mint ahogy szabályosan tett. Nálunk csak hosszú évek da, hogy Czakó György a sál- lehetett volna: meg kellett után derül ki, mi lesz azel- gótarjáni Madách Gimnázium szakítanom, hogy tanítással vetett magból. Nemrég meg- tanára lett. A téli vakáció egy kis pénzt keressek a ta- hívtak egy 25 éves találkozó- előtt, decemberben mondott nulásomhoz. Amikor 1939-ben ra. A beszélgetés során az búcsút az iskolának, nyugdí- végre sikerült, a tanári pá- egyik öregdiák — történelem jazását kérve. lya, a gimnáziumok kapui szakos tanár lett — nekem­ir zárva voltak előttem, hiszen szegezte a kérdést: „Tanár úr, „Ha azt kérdezik, mióta va- ez volt a diplomások munka- emlékszik arra a Széchenyi gyök tanár, a legigazabb vá- nélküliségének hírhedt idő- órára, amit nekünk tartott?...” lasz: 13 éves korom óta. Inst- szaka. Ekkor újra a tanítva- Miután kiderült, hogy ennek ruktor voltam már gimnazis- nyok. a magántanítás tartott az élménye indította el a pá- ta koromban. A velem egy- el* de vojtam egy ifjúsági lap lya felé, nem vallhattam be, ívásúak jól tudják, mit jelent szerkesztőségi titkára is. Az hogy sejtelmem sincs, mi- ez: a továbbtanulást csak első igazi gimnáziumi órám úgy biztosíthattuk, ha tanít- időpontjára ma is pontosan ványokat vállaltunk, mivel emlékszem: ideiglenes óra­drága volt a tandíj. Ma már adóként 1941. december 20- anekdotaszámba megy pálya- an* a mai I. István Gimná­ziumban léptem katedrára. A felszabadulás után néhány évig tanárkodtam volt közép­iskolámban, Debrecenben. választásom története. Ugyan is természetrajz—földrajz sza­(11.) FEKETE GYŰL 4: „Német lehet ez — gondol­ta. — Mert az biztos, hogy nem orosz, mert akkor érte­ném”. „Nem, nemigen érteném, mert akikor meg el sem tud­nám olvasná, Másforma az orosz betű”. Lassított egy teherautó. El­dobta a röpcédulát. gyár?.;: Idegen országban Meg is állt a teherautó az honnan lehet azt tudni vaia- út szélén. Karszalogos nyila- kiről, hogy magyar? sok ültek rajta, mindnyájan Megvonta a vállát, őt nézték. — Hazafele. Magyarország­Kiugrott egy a sofőr mel- ra. lói. Megállt az árok túlsó De látta már ő azt. hogy a AFIŰ EG A KATONÁK órájára. Megszigorodott a hangja megint. — No, lépj csak fel az autóra. Egy-kettő. Ott hátul. Majd segítenek. Nem mozdult az innenső partról. Sunyin oldalra lesett — üldözni nemigen üldöznék, de hátha utána lőnek. „Azt kéne mondani, hogy a kutyát nem hagyhatom itt” — gondolta. — Mozgás!... — Nem ér­tesz?! A nő kiszólt a sofőr mellől: — Hagyja már a csudába azt a kölytköt, hazudik össze partján, s az eldobott röpcé- nyilas nem elégszk megeny- majd Szibériába? tam, aki értet a nyelvükön, de még neki se adtak. A nyilas engedett a szigo­rúságból. Háttal fordult a szélnek, cigarettára gyújtott. — És aztán az jobb lesz vissza! Épp’ az hiányzik, hogy fiú, ha az oroszok elvisznek eltetvezzem itt mindinyájun­Á, nem visznek azok ... — s hogy a nyilas szemöldö­ke megrándult. másképpen folytatta: — Megszököm én, ha vinnének. Akármikor. Megszöktem és Pest alatt is, dula felé biccentett. nyivel. Észrevette az egyen­— Te gyerek!... Magyar ruhás nőt is, egy fiatal nőt, vagy, mi? aki a sofőr mellett ült a fül­Átvillant az agyán, tpgy kében, s azt gondolta: „Úgy- most németnek is vallhatná se gombolkozok ki. Németor- magát. Ha tudná, hogyan kell szagba ezek nem parancsol­németül mondani. nak. Vagy legfeljebb is hátul, voltam én mór odaát... Dünnyögött rá valamit. az autó mögött gombolkozok — Te? Odaát? — Láttam, micsoda magyar ki”. — Nem is egyszer, vagy. Hová mész? — Hát hogy kerülsz te ide? Legalább tízen, kérdezték Töprengett egy pillanatig, meg tőle. mióta egyedül bak- rosszul ne szóljon már. tat, szembe a menekülők ka- — Menekült vagyok én ... ravánjaival. De miből gon- De az az, hogy itt még enni dolhatták azok is, hogy ő ma- se adnak. Egy emberrel vol­NÖGRAD - 1975. január 15.. szerda kát... Lehet, hogy ez a nő volt a parancsnok. Nem látta jól az üvegen keresztül az egyenru hóját, különben sem tudott el­igazodni a nyilas rangjelzése­ken. De ez lehetett a parancs­nok, szerencsére ez a nő. Most már letért az árok- Persze partról, az oldalt húzódó, hogy voltam. dombos legelőre. Fárasztóbb Későn vette észre, hogy így a gyaloglás a gyepen, de rosszul szólt, mert a nyilast legalább nem kérdezgetik. ez a dolog bővebben is érdé- A kutya, mintha puskából kelné. Akik a sapkáját elvet- lőtték volna ki, eli-ramodott ték, azokat is törte a rossz, valami pocok, vagy ürge után. mi van odaát. , De később hívás nélkül a A mellőző kocsik után pil- nyomába szegődött megint, lantott a nyilas, majd a kar- / (Folytatjuk) lyen is lehetett az az óra. A szemüveg mögött az em­lékezés derűje csillog a sze­mében, amikor a „karikás egyesekről”, a csalafintán ki­eszelt büntetésekről szól. Aki nem készült, mindig jelent­hetett Czakó tanár úrnál, így 1950-ben kerültem Salgótar-' ™ jánba, azóta vagyok a Madách Gimnázium tanára. Hogy miért kértem a nyug­díjazásomat? Jó időben eljön­ni valahonnan, amikor zömé­ben jó emlékeket hagy az ember maga után, míg nem kerül a rigolyás, öreg tanár skatulyába. Ne értsen félre, nem volt semmi problémám a tantestületben, nagyon jó munkatársaim voltak. De kell a hely a fiataloknak ... Persze, a kapcsolatunk, re­mélem, még sokáig nem sza­kad meg. Nemcsak ebédelni járok oda most is: a sakk­kört, a történelem-, illetve honismereti i szakkört tovább viszem, összefűznek az isko­lával a volt diákok is, közü­lük sokan kartársaim voltak. ki lehetett javítani. A feledéke­nyek büntetése ezerféle tréfás feladat: írjon verset az isko­láról, önjellemzést, mondjuk, Petőfi stílusában, és így to­vább. Szigorú tanár volt? Igen, mert a követelést peda­gógiai alapelvének vallotta mindig, a diákokkal és magá­val szemben egyaránt. Nem szabad sajnálni az időt — még a szakórákból sem — a ta­nulók kérdéseire, problémái­ra. Mit tart legnagyobb érték­nek a 34 éves pályában? A válasz, igaz, humanizmusára világít: — A jelentkezéseket. Amikor sorsforduló előtt áll­nak, örömüket, vagy gondju­kat akarják megosztani vala­kivel, becsöngetnek hozzám. G. Kiss Magdolna Irodalmi siker Moszkvában Mai magyar drámák — ez- Gyárfás Miklós, Gyurkó zel a címmel látott napvttá- László, Fejes Endre és Vészi got Moszkvában a magyar irodalom 15 kötetes könyv- Endre drámáját tar­tárának soron levő kötete, talmazza. melyben tíz magyar színmű- Ezekben a napokban látott vei ismerkedhet meg a szov- napvilágot a szovjet főváros­iét közönség. A kötet Darvas ban Illés Bíla válogatott mű- József, Németh László, Do- veinek gyűjteménye, és Hi- bozy Imre, Hubay Miklós, das Antal Márton és barátai Illés Endre, Örkény István^ című regénye is-

Next

/
Thumbnails
Contents