Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)
1975-01-15 / 12. szám
Szécséttyi tapasztalatok fiz őllamélel és a szocialista demokrácia fejlődése Biztonsággal, tervszerűen „AZ ALAPVETŐ osztályoknak és rétegeknek, mindenekelőtt a munkásságnak és a parasztságnak a jövedelme arányosan növekedjék. .. Differenciált bér- és jövedelemszabályozással biztosítani kell a jó munka megérdemelt anyagi elismerését. A legalacsonyabb keresetek — javuló teljesítmények alapján — az átlagosnál gyoreaibb ütemben emelkedjenek.” Ezt olvashatjuk a kongresz- szusd irányelvekben, taggyűléseken és magánbeszélgetések során sok szó esik erröL Mit is jelent az idézett tömör megfogalmazás? Azt, hogy tervszerűen folytatjuk gazdaságii, kulturális céljaink megvalósítását, pártunk továbbra is emelni akarja az életszínvonalat. Az MSZMP KB december 5-i üléséről kiadott közleményből tudjuk, hogy az alacsony nyugdíjakat júliustól fel kell emelni, ennek egyévi kihatása 1,7 milliárd forint, központi béremelésekre 450 millió forintot, állami költségvetésből további 400 millió forintos támogatást hagytak jóvá. Az idei népgazdasági terv szerint 90 ezer lakást kell építeni. Az egészségügyi ellátás javítása érdekében hazánkban 2500 újabb gyógyintézeti férőhelyet létesítenék, központi és helyi erőforrásokból folytatják a bölcsődei és az óvodai férőhelyek számának növelését. A program nagyszerű, ezért érdemes dolgozni, mert valóban a lakosság széles rétegét érinti. Am időnként és itt-ott akadnak kétségek, hogy vajon sikerül, valóra tudjuk váltani? Az aggályokat többnyire nem kishitűség és nem bizalmatlanság kelti, hanem az a megfontolás, hogy nehéz esztendő után és kedvezőtlen nemzetközi körülmények között tervezzük jövőnket. A nehézségekkel számoltak. „A Központi Bizottság úgy I ítéli meg, hogy az 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatai teljesíthetők, az eddigiekhez közel álló fejlődési ütem biztosítható, ezzel megalapozhatjuk az életszínvonal további szolid növekedését.” Gazdaságpolitikánk változatlan törekvése, hogy az életszínvonal a lehetőségek arányáMegnyugtató és további jó munkára ösztönző az a tudat, hogy megyénkben az idén 2900 lakás épül. Ezzel a negyedik ötéves tervre előirányzott 9000 helyett 9700 lakás épül Ez azt jelenti, hogy öt év alatt minden nyolcadik család új otthonba költözhet Takarékoskodnunk kell, de a legfontosabbakra jut. Megyénk vízellátásának, csatornázásának javítására 37 millió forintot, egészségügyi és szociális ellátásra az idén 52 millió forintot szánnak. A kulturális ellátás növelésére 87 millió forintot fordítanak, 300 óvodai férőhely létesül. Ezzel nemcsak Salgótarjánban, hanem Bercelen, Szügyön, Dré- gelypalánkon és Varsámyban is sok család gondját megoldják. A felsorolás korántsem teljes. De a kiragadott országos és megyei adatok bizonyítják, hogy a kongresszusi irányelveknek a társadalmi viszonyok -továbbfejlesztésére, a gazdasági építőmunka javítására, az életszínvonallal az ideológiával és művelődéssel kapcsolatos feladatok az embert szolgálják. Ezért és ilyen értelemben meggyőződéssel mondhatjuk, hogy pártunk politikája továbbra is embercentrikus. TERMÉSZETESEN a családi, a vállalati tervek és a párt politikájának megvalósítása is jelentős mértékben függ a munkától, a termeléstőL Gazdasági fejlődésünk nagy tartaléka a termelési szerkezet átalakításának gyorsítása. Minden gazdálkodó egységben az eddiginél is jobban fel kell használni a belső tartalékokat. Fegyelmezettebben, jobbén kell dolgozni. Ahhoz, hogy jobban élhessünk, országos méretekben nemcsak millióikra és miliiárdokra van szükség, hanem arra is, hogy mindenütt és mindenki takarékoskodjék az anyaggal, energiával és a munkaerővel. Ne tűrjük meg a pazarlást, a mulasztást és a közömbösséget. A közös ügyért fogjunk össze és hatékonyan,, fegyelmezetten dolgozzunk. A politikai feltételek és terveink jók, még erősíteni kell a párt és a tanácsok irányító, ellenőrző tevékenységét. F. L. ban biztonsággal és tervszerűen emelkedjék. • • rr ÁLMODJUK AJOVOT? Pártunk X. kongresszusa erről a fontos kérdésről az alábbiakban szólt: „Az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata. Ezt úgy kell megoldani, hogy erősödjön a központi hatalom, fokozódjon a kormányzati szervek munkájának hatékonysága, és ugyanakkor növekedjen a helyi szervek önállósága, a tanácsok önkormányzati tevékenysége, és mind aktivabb legyen a lakosság részvétele a tanácsok és más állami szervek és testületek ban”. munkájáKözvetlen kérdésekben A feladat tehát az volt, hogy a tanácsok hatáskörébe kerüljön a döntés mindazokban a kérdésekben, amelyek csak az adott terület, illetőleg település lakosságát, érintik, és amelyeket a jelenleginél jobban csak a tanácsok oldhatnak meg. Oly módon kellett továbbfejleszteni a tanácsok munkáját, hogy erősödjön a nép- képviseleti, önkormányzati jellegük, államigazgatási funkciójuk. Az eltelt négy év alatt e téren a fejlődés számottevő. A népképviseleti jelleg erősödését leginkább az jelzi, hogy a tanácsok összetételében kedvező változás állt be. A X. kongresszus óta megtartott két tanácstagi választás során ebben jelentős előrehaladás történt. A tanácstagok között olyan összetétel alakult ki, amely a társadalom mai rétegződését tükrözi, ily módon a tanácstagok képviselhetik a választók valamennyi rétegét. A választással jelentősen nőtt a tanácsokban a munkások, a nők és a fiatalok aránya, emelkedett iskolázottsági színvonaluk. Az 1973-as választásokat követően, a női tanácstagok száma 30 százalékra, a 30 éven aluli fiataloké 20 százalékra emelkedett. Az ösz- szes tanácstagok 38 százaléka munkás, 23 százaléka tsz- tag. Egyetemet végzett 7 százalék, érettségizett 17 százalék. A népképviseleti jellegből adódóan a tanácstagok felelősséggel tartoznak az őket megválasztó állampolgároknak. Végzett munkájukról kötelesek beszámolni. Ennek a kötelezettségnek többségükben eleget is tesznek. Erre példa, hogy az 1973-as tanácstagi beszámolások idején a járásunk területén megválasztott 378 tanácstag 79 százaléka tartotta meg beszámolóját, ahol összesen 5424 választópolgár jelent meg. Az elhangzott 1020 hozzászólás megerősítette a tanácstagokat eddigi tevékenységükben, és bírálták ahol nem tartották megfelelőnek munkáját. A demokratizmus fejlődését jelenti, hogy az 1973-as tanácstagi választások jelölő gyűlésein járásunkban 378 választókerületben 12196 választó jogosult vett részt. Ez a létszám a választói névjegyzékbe felvettek 58,6 százaléka. Ez a megjelenési arány nagyon kedvező. A jelölő gyűléseken 1757 hozzászólás, javaslat hangzott el, az abban szerepelt felvetések anyagi hatása 236 millió forint. Ebből községi tanácsaink irreálisnak minősítettek 19 millió forintot, megvalósíthatónak tartottak 217 millió forintot. A felvett javaslatok közül a negyedik ötéves tervben előreláthatólag megvalósul 17,8 százalék, ami 34 millió forintot jelent. A tanácsok önkormányzati jogának bővülése, a helyi ügyekben való önálló döntés joga kedvezően hatott a tanácsi munkára. Növekedett a vezetők felelőssége. Bővült a testületek és a szakigazgatási szerv hatásköre. Szinte minden olyan ügyben, amely a lakosságot közvetlenül érinti, ma már a tanácsok járnak el, és ennek intézéséhez a 'hatósági jogkör biztosított részükre. Az önkormányzati jog többet jelent a gazdasági önállóságnál. A tanácsok lehetőséget kaptak helyi szervek létrehozására, saját intézményeinek vezetőit önállóan nevezik ki, tanácsrendeletet alkothatnak. E jogok gyakorlása a kezdeti bizonytalanságok után eredményes tanácsi tevékenységet hozott létre. Falugyűlések Az új tanácstörvény a szocialista demokrácia szélesítése érdekében új jogintézményt is bevezetett. Ilyen többek között a falugyűlés, amelyet a lakosság véleményének megismerése, tájékoztatása végett hív össze a helyi tanács. Tapasztalataink ezen a téren kedvezőek. A lakosság a rendezvényeken szívesen vesz részt. Elismerik a tanácsi munkát, és azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a községek társadalmi, gazdasági és egyéb ágazati terület fellendítéséért tesznek. Szólnak a hibákról, jelzik az igényeket. A nyílt községpolitika jegyében ezen a fórumon lehet a lakosság véleményét, javaslatait, ötleteit kérni a település fejlesztése, a tanácsok munkájának javítása érdekében. Ez nagyon kedvező, mert a tanácsok mintegy orientációt kapnak a további munkákhoz, a fejlesztésben és javaslatokat, sokszor bírálatot a további munkát illetően. Példa erre, hogy az 1974- ben megtartott falugyűlésen megjelentek közül 122 résztvevő kért szót. és 59 javaslatot tettek. Ezeket a tanácsi vezetők a további munkavégzés során figyelembe vették, és munkájukban, valamint a legközelebbi falugyűlés alkalmával visszatértek a megvalósításukra. A jól előkészített falugyűlések segítették, hogy a lakosság közvetlenül tudomást szerezzen a község ügyeiről, terveiről, a feladatokról és véleményével részt vegyen a döntések előkészítésében, de tájékozódjék is a korábbi elhatározások megvalósításáról. Erre a legjobb példa a háztartási tüzelőolaj-ellátás rendezése. A lakosság kérte, a tanácsok az ÁFÉSZ-szel közösen gyorsan hat helyen létesítettek tárolókat, és ennek kapcsán a járás lakosságának mintegy 60 százaléka rendszeresen ellátott lett. Ugyanezt mondhatom el a gázcseretelepekről. De létesült járásunkban közös fenntartású óvoda, és működik közös fenntartású művelődési intézmény is. A demokratizmus erősödését jelzi a tanácsi bizottságok munkájában bekövetkezett fejlődés. A korábban meglevő bizottságok szervezésének elveit a tanácstörvény megváltoztatta. így lehetőség nyílt arra, hogy nem tanácstagokat válasszanak ezekbe a testületekbe. Járásunkban ez olyképpen érvényesült, hogy a választások alkalmával 235 tanácstag mellé 124 nem tanácstagot választottak bizottsági taggá. Lehetőség nyílt ily módon arra, hogy ezek a bizottságok hozzáértőbben, felelősségteljesebben végezzék munkájukat. Szakosodott előadások Az államélet továbbfejlesztését, a korszerűbb igazgatási munka megszervezését bizonyítja az is, hogy az 1971- es választásokkal egyidőben több, korábban önálló tanács közös tanáccsá szerveződött, de a testületekben a társközségek arányos képviselete megfelelően biztosított. A lakosság alaofokú ellátása minden községben megoldott. A székhelyközségek szakigazgatási apparátusát úgy alakítottuk ki, hogy a korábbi sokoldalú, de kis létszámú ügyintéző helyett, az államigazgatási munka színvonalának emelkedését, de a testületi munka minőségi javulását is eredményezte. Ma már befejezettnek mondható a tanácsi szervezet korszerűsítése a járásban. Továbbra is arra van szükségünk, hogy erősödjön a tanácsok és a lakosság kapcsolata. De erősíteni kell a tanácstagok és a választók kapcsolatát is. A tanácsok tagjai legyenek a helyi közélet aktív részesei, és a közösségi érdekek figyelembevételével teljesítsék választóik megbízatását. Mindezekhez a tanácsi apparátusnak minden területen a szükséges segítséget meg kell adni. Dr. Győri Sándor a szécsényi járási hivatal elnöke Ugye mindenkivel előfordult már, hogy megpróbálta elképzelni a jövőt? Ki ne gondolt volna már arra, hogy milyen js lesz ez a város, ez a község 20—25 év múlva? Vajon milyenek lesznek az új házak? És az üzletek, a közlekedés, a szórakozás? Manapság nem ritka, hogy néhány év alatt szinte teljesen átalakul a környezetünk. lebontják a régi, földszintes házakat, aztán —, hogy rohan az idő — épületkolosszusok magasodnak a helyén, szinte el is felejtjük hogy a mostani csupa üveg ABC helyett nem is olyan régen még abba a kis fűszerüzletbe jártunk vásárolni. Amikor néha-néha a jövőt próbáljuk átélni, felidézni, az ilyen összefoglalóknál megrekedünk. Azt még elképzeljük valahogy, milyen sok új ház, üzlet sorakozik majd errefelé, bizonyára sokkal több ember is él e tájon — de, hogyan látnánk a jövőnek azt a részét például, hogy milyen új gyár üzem kerül szomszédságunkba? És, hogyan élünk itt 15—20 év múlva, hová járunk vásárolni, dolgozni, szórakozni? Lesz-e elegendő kenyér, jutcsődei-óvodai hely, tanterem az iskolásnak? Amikor idáig jutunk bizony megreked a képzelőerőnk. Majd csak lesz valahogy, hiszen a jelenben is van elég töp- rengenivaló. Pedig már vannak, akik, azt mondják, hogy a jövőről álmodozni szép, de csak ennyit tenni érte könnyelműség. Tervezni kell a jövőt, előre kiszámítani, hogy akár csak egy félemberöltő múlva is hányán élünk e tájon, tervezni nekik, az újaknak az óvodát, az iskolát, a mozit, a munkahelyeket, az üzleteket. Vagyis a ma tennivalói közé tartozik a jövő építése. Egyedülálló e tekintetben Bács-Kiskun megye. Hogy mit tettek? Nos, ez a hivatalos címe: A demográfiai tényezők alakulása 1990-ig és várható hatásuk. Ez a meglehetősen száraz mondat fedi azt a hatalmas munkát, amellyel a megye vezetői, szakemberei, nemcsak megálmondják, hanem meg is tervezik a jövőt. Érdekes és tanulságos, érdemes megismerkednünk vele. A megyében 1990-ben nem él több ember, mint napjainkban, sőt valamelyest csökken is a lakosság száma. A városokban élők aránya viszont a külterületen, községekben élőkhöz viszonyítva jelen, ősén emelkedik. Megváltozik a megyén belüli egyes városok, községek lélekszáma is. Kecskemét lakossága mintegy 20 ezerrel. Baja csaknem 10 ezerrel. Kiskunhalas mintegy 3—4 ezerrel több embernek ad otthont 15 év múlva. Lényegesen kisebb mértékben fejlőd’k Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Bácsalmás. A tervezett ipartelepítés a helységek környékbeli vonzása pontos képet vetít előre. Tény az is, hogy jelentősen i— mintegy 60 ezerrel —csökken a külterületeken élő emberek száma. S ha a tervezésben ezt az első lépést megtették, önként adódnak a kérdések: kik fognak élni a megnövekedett településeken, miről kell idejében gondoskodni számukra? Nos, a demográfiai tényezők, a népesé-; déspolitikai határozatok határát figyelembe véve 1990-re csokikén a bölcső- dés, az óvodáskorúak száma, emelkedik viszont az általános-, és középiskolába járó diákoké. Ég jelentős mértékben nő az 55—60 éven felüliek száma, míg a munkaképes korú lakosság aránya némileg csökken. Lépjünk tovább a tervezett jövőben. Tizenöt év múlva a jelenleginél több ember dolgozik majd az iparban, építőiparban, a közlekedésben, a hírközlésben, a kereskedelemben. Lényegesen kevesebben a mezőgazdaságban, az erdő-, a vízgazdálkodásban. És ez bizony figyelmeztető jel, hiszen ma a megye munkaképes lakosságának csaknem fele dolgozik a mezőgazdaságban, az erdő-, víz- gazdálkodásban, — ez az arány 15 év múlva az égy- harmadot sem éri el. Pontosan megállapították a legnagyobb, a kiemelt települések m u nkaeröf óriásának lehetőségeit, és a foglalkoztatható munkaerők számát, vagyis azt, hogy egy-egy városban, községben mennyivel lesz majd több a munkahely és mennyivel lesz több ehhez a munkáskéz. Játék ez az összehasonlítás a számokkal, a jövővel?! Világos, hogy nem, hiszen ez a jövőt tervező építőmunka alapja. Pontosan tudják, minden helységben, hogy mennyivel több iskola, tanterem kell majd 15 év múlva. Módszeresen tervezhetik a lakosság számának gyarapodásához igazodva a lakásokat, üzleteket. Idejében felkészülhetnek az idősebb korosztály, a nyugdíjasok megfelelő egészségügyi, és szociális ellátására. Egyedülálló ez a kezdeményezés, de jogosságát, hasznosságát, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy már többen érdeklődtek utána, s Békés, Fejér ég Győr-Sopron megyében követik is a Bács-Kiskun megyei példát; a tanács tervet készített h távlati népesedési prognózisra. e minden csöppségnek bölA SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete új laboratóriummal bővült. Számos jól felszerelt, minden igényt kielégítő laboratórium áll az intézet munkatársainak rendelkezésére, hogy kisérleteikkel meghatározzák a leghatásosabb munkavédelmi eszközöket. fi. Gy NÚGRAD - 1975. január 15., szerda 5
