Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)
1975-01-15 / 12. szám
Fommunistáh a drólhtixolan (1.) Tonnák, gépek, emberek Tulajdonképpen jól zárták az esztendőt a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dróthúzó üzemében. Öt éve még nem egészen 88 ezer tonna huzal volt az évi termelésük. Most, úgy 95 ezer tonna körül áll-1 tak meg. Hallgattam a kemény munkához szokott dróthúzókat, a mérlegelőket és pácolókat, a tapasztalt és tanult művezetőket, mérnököket. Egyhamar kiderült, hogy tavaly többet dolgoztak, mint eddig bármikor. És mégis! P lig-aíig van közöttük olyan, akinek ne lenne enyhén keserű száiíze, ha az elmúlt esztendőről esik szó. Szigorú tények Buda Antal művezetőt, az alapszervezet titkárát faggattam. Ennyi huzalt még soha nem húztak és az üzem, közismerten a jól fizetett egységek közé tartozik a gyárban. Mi, hát akkor a baj? — Egészen egyszerűen csak az, hogy dolgozhattunk volna ennél jobban is! A továbbiakban tényeket sorolt, pozitív és negatív előjelű, szigorú tényeket: — Harminccal kevesebben voltunk, mint ahogy terveztük. A munkakörülmények nem a legjobbak és emiatt inkább elmennek, semmint jönnek hozzánk az emberek. Pedig a bérek nőnek. Négy éve még 88, tavaly pedig már 114 forint volt a napi átlagbér. A pénzt a különböző jutalmak, célprémiumok még tovább emelték' De a keresetre nem is igen panaszkodnak az üzem munkásai. Igyekezetük jól mérhető a termelékenyebb, a hatékonyabb mun- reltük fel valamennyit, kán. Buda Antal számolt: — A termelés kilencvennyolc százalékát a termelékenység. a hatékonyság „hozta”. Az egy napra eső termelési érték másfélezer forinttal nőtt munkásonként, egy év alatt. De a tervezett huzalmeny- nyiséget — a tonnatervet — Tarnóczi Vilmos dróthúzó: Jobb re jutottunk volna. munkaszervezéssel többdúsítottuk. Űgynevezett lecsévélő berendezésekkel szeJ A szakemberek ugyanis jó előre kiszámítottál^, ha a kézi Buda Antal summázott: — A régi pácolóban mind jobban akadozott a munka. A 36 vagon helyett jó, ha 28 kijött naponta ... Emiatt aztán nem volt elég anyag a indítást gépivel cserélik fel dróthúzóban, a horganyzóban es a lecsevéló berendezések tulajdonképpen e célt szolgálnem sikerült, dróthúzóban. teljesíteni a Korszerűsítés gondokkal ják — a húsz gépnél ez nem kevesebb, mint négyezer tonna huzalt jelent. Közben átcsoportosították a gépgket a munkacsarnokokban. Az azonos típusú, azonos munkát végzők egymás mellé kerültek. Az intézkedés célja az volt, hogy egyszerűsítsék az anyagellátást, a -szállítást, a művezető sem. Gyalog Sándor magyarázza: — A létszámhiány, a gépek átrendezése, a csévélők felszerelése mind gonddal járt. Így utólag nézve, hiba volt a csévélők gyors felszerelése. Ózdról gyengébb minőségű anyagot kaptunk, a huzal szakadt. Sok volt a selejt. Aztán a lecsévélőket is nehezen gépek karbantartását és ja vitását. Mindez 27 millióba szokták meg az emberek... került, mégsem tartják ha- _ Minden újjal gond van! a példák részle- szontalan beruházásnak. Bagyinszki Ferenc, a műCsakhogy a gyár, az üzem- helybizottság titkára mondta egység párt- és gazdasági ve- ezl- Példának a targoncákat zetőinek számításába hiba hozta. Amikor a pácolóban Gondolom tes felsorolásától eltekinthetek, hogy a több mint száz- esztendős gyár korszerűsíté- „i,, zeioineic szamuasaoa mua *—*—“ ~ ------------* a "yPW,1; csúszott. Hol a pénz fogyott megjelentek az első villamos milliót költöttek az elmúlt három évtized alatt. Az eredmény, ami ennél érdekesebb. A rekonstrukciókkal egyenes arányban nőtt a termelés, jobbak, keresettebbek a gyár termékei. Alig győznek eleget tenni a házgyárak, a belkereskedelem, a feldolgozó és mezőgazdasági üzemek növekvő igényeinek. Az országnak nincs olyan megyéje, ahová ne szállítanának valamilyen árut. De állják a versenyt a külföldi piacokon is. Erre a tavalyi példát. a horganyzott huzalt említette Vágvölgyi Tivadar, a huzalműi gyáregység vezetője: — Ebből úgy tíz—tizenkét ezer tonnát exportált az ország. Most, csehszlovák céggel történt megállapodásaink szerint, a szükséges mennyiséget előállítjuk mi magunk. Mindez természetesen számottevő devizamegtakarítást jelent a népgazdaságnak. A huzalmű mostani rekonstrukciója egyszerre szolgálja tehát a műszaki-technikai színvonal, a termelékenység emelését és a korábbi, egészségtelen munkahelyek korszerűsítését. ■ A gyáregységvezető arról is tájékoztatott, miről van szó tulajdonképpen: — A fejlesztés három területen indult meg. Pácoló- és horganyzócsarnok épült, s 1975-ben megindult a húzócsarnok építése, a régi átépítése. Termelékenyebb gépeket vásároltunk, és mindezt korszerűbb üzem- és munka- szervezési eljárások alkalmazásával kötöttük össze. Az új gépek mellett a régebbi, jórészt kézi indítású ST—6. tíel idő előtt, hol az építők nem győzték a munkát, de tény, hogy a rekonstrukció szinte valamennyi területen késett. A pácoló például éppen egy évvel később kezdte a munkát. mint ahogy tervezték. Minden újjal gond van Hogy mindennek mi lett a következménye ? targoncák, az emberek nem akartak vele dolgozni. Szinte várták, hogy valamelyiknek baja essék. De ez régeh volt. Most elég, ha 5 percre leáll egyik-egyik. Magasra csap a felháborodás. A hasznos kis gépek nélkül el sem tudják képzelni a munkát, az anyag- mozgatást. Vinczc Istvánnc Következik: Vállalták — túlteljesítették Szarvasmarha-tenyésztés — ipari módszerekkel A második világháború előtt Magyarországon az egy főre jutó évi húsfogyasztás 30 kilogramm volt. Napjainkban viszont már a 70 kilogrammot is eléri. Legkevésbé a marhahústermelés és -fogyasztás emelkedett az elmúlt években. Ennek az a magyarázata, hogy csupán a „húsprogram” harmadik szakaszában fogtunk hozzá a szarvasmarha- tenyésztés intenzív kibontakoztatásához. Az is kétségtelen, hogy a három program — baromfi, sertés, szarvasmarha — közül ez a legnehezebb, s az állatfaj adottságaiból következően a leghosszadalma- sabb. A korszerű tartás- és takarmányozástechnológia mellett új. rendkívül költséges beruházásokat igényel, de tenyészanyag- és állategészségügyi problémák egész sorát is felveti. A húsfogyasztási szokások a világon szinte mindenütt mások. Nyugat-Európában a legkeresettebb, a t legmagasabb áron értékesíthető a jó minőségű marhahús. Ez év tavaszáig komoly exportot bonyolítottunk le a nyugati országokba marhahúsból, amit egy időre most „befagyasztottak” ugyan a Közös Piachoz tartozó országok vonatkozásában, de ez az átvételi tilalom nyilván csak időleges, így semmiképpen sem befolyásolhatja a hazai húsprogram „felfuttatásának” ívét, arról nem is beszélve, hogy más országokban is jó piacot találhatunk az exportra szánt marhahúsunk számára. A szarvasmarhatartásnak több korszerű irányzata alakult ki. A kötetlen tartású tehenészetekben a munkaerő- igény minimálisra csökkenthető. Az istállóban a pihenő- boxot, a fejőtermet és a takarmányasztalt — amely elé naponta két alkalommal terelik az állatokat — egyetlen épületben helyezik el. A kötött és kötetlen tartású istállók korszerű • változatainál tömbösített tehenészeteket hoznak létre azokon a helyeken, ahol korábban pa- vilonos rendszert alkalmaztak. Ennek az az előnye, hogy Szerelik a könnyűszerkezetes betonelemekből készülő tehénistállót. sokkal kevesebb helyen elfér szág (NDK, Csehszlovákia, a tehénállomány és mintegy Szovjetunió, Svédország stb.) felényi kiszolgáló személyzet legjobb gépeiből tevődik öszis elláthatja az állatokat. Az új tehenészeti telepeknél alkalmazott paneles építési mód olcsóbb és gyorsabb a réginél. Előregyártott, réteges, úgynevezett szendvicsszerkezetekkel már a helyszínre való szállításnál is sokat megtakarítanak. Régebben egy száz férőhelyes istálló építésénél felhasznált anyag súlya 1100—1200 tonna körül volt, ez most a felénél is kevesebbre, 380—400 tonnára csökkent. Könnyen sze, amihez a hazai ipar is „betársítja”' a maga produktumait. A hazai húsprogram elkészítése során a szakemberek alapos elemzéssel kidolgozták a megfelelő arányokat a tisztán tejtermelés célját szolgáló, valamint a hústermelésre alkalmas fajtákból. A tej - termelésre legalkalmasabo külföldi fajták meghonosító sa és a hústermeléshez kiváló magyar pirostarke fajta (esetenként keresztezés melletti) kiszámítható, hpgy mit _ je- javítása ma már több helyen lent ez anyagban és ami még talán fontosabb, szállításban (rossz mezei utakon!) több száz istálló felépítésénél. Ma már szinte mindenütt önitatókból vehethek magukhoz vizet az állatok. A tömb- épületekben égy-egy tehén- csoport részére 4—5 önitató csésze van felszerelve. A korszerű tehenészeti telepek elmaradhatatlan tartozéka a kútvizet szállító hidrofor, vagy a víztároló hidroglóbus, A takarmány tárolása, szálfolyamatban van. Néhol a magyartarka állományt hols- tein-friz fajtára cserélik le. Másutt a magyartarka fajtájú tehénállományt holland vörös-tarka-lapály fajtával keresztezik. Mind a gazdaságok, mind az egyéni gazdálkodók ma már eldönthetik, hogy a tejtermelés, vagy a hústermelés irányában akarják-e fejleszteni állatállományukat. A tejtermelés a nagyvárosok közvetlen környezetében a legkedtítása és kiadagolása ideális vezőbb, ugyanakkor kifizetőesetben nagymértékben gépesített, illetve félautomatizált. Úgyszintén a fejés és a tejkezelés művelete is. Egy-egy tehenészeti telep berendezése, felszerelése sok-sok ordő és hosszú távon biztos bevételt biztosító tevékenységgé válik — mind a nagyüzemek, mind az egyéniek számára — a marhahizlalási tevékenység is. Üj típusú széo bányásza ti es-zközök A szegedi Taurus Gumigyár műszaki dolgozói új típusú szénbányászaid eszközök gyártásával segítik a fontos energiahordozó termelés éneik fokozását, illetve a bányászok munkavédelmét. A már sorozatbain gyártott és külföldön is sikert aratott olajbányászati mélyfúrótömlők után most a szénbányászatban új techMásik új gyártmányú, az úgynevezett önkioltós bányaheveder. Bányatüzek esetén ugyanis a közönséges gumihevederek csak növelik a veszedelmet, gyúlékonyságukkal, illetve égéstermékeikkel. Ezért a gázkitörésektől, bányavizektől veszélyeztetett helye nológiát jelentő különleges töm- ken az új fajta hevedert vezetik lök tömeges gyártását kezdték be. Ennek lényege, hogy a szala- meg. E tömlők a robbantólyukba gok textilanyagát különlegesen helyezve, injekciószerücn vizet impregnálják, emellett olyan kau- préselinek a szénfalba. A több csukkevcréket alkalmaznak, amely száz atmoszférás nyomással a re- nehezen fog tüzet. Amennyiben sekbe, repedésekbe sajtolt víz mégis lángra kap. akkor olyan meglazítja a szcnfalat, s így ha- gázt fejleszt, amely elzárja az lékonyabbá teszi a robbantást, oxigént a tűztél, s így a heveder További előny, hogy a módszer- lényegében önmagát oltja el. Az rel nem keletkezik szénpor, ami idén 100 000 négyzetméter ilyen he-' munkásvédelmi szempontból je- vedert gyártanak az ország szén- lentős. bányáinak. Három évtizeddel ezelőtt •ezdődölt meg Nógrádban a nemzeti bizottságok — az egyik legfontosabb népi szerv — megalakítása. A felszabadulás után néhány nappal kezdődött a demokratikus Harminc éve történi Két ló maradt a faluban j átalakulás, a romokban heve- te már 1945. január 5-én meg- mot, így azonnal beinditot- rö ország újjáépítése, későbo alakult. Pontosan egy hónap ták, őrölte a gabonát, a szocialista útra való áttérés, múlva hívták életre a kilenc- A gazdasági vérkeringés A történelmi fejlődés e jelentős szakaszában különösen fontosnak bizonyultak a nemzeti bizottságok, melyek elsősorban politikai szervek voltak, de sok mindennel foglalkoztak. zülük hatan bányászok, hárman gyári munkások voltak, mindannyian tagjai az MKP- nek. Miként láttak munkához? A legsürgetőbb feladat az volt, hogy a közellátást hizto•eti bizottság a megye egyik srtsák' Egyes családoknál fuL3 aranytalanul nagy élelmitagú nemzeti bizottságot. Kö- megindítása szintén a nemzeti bizottságra hárult. A lovak, szarvasmarhák, juhok és sertések zömét a németek elhajtották. Csupán Miként szerveződött a nemslepülésén — Karancslapuj- ön —, erre kívánunk az aláb- iakban választ adni az egy- ori nemzeti bizottsági tagok - Rozgonyi Lukács, Tóth Ist- ii, Szalai János és Csőri Fene visszaemlékezése nyo- i ón. szerkészletek halmozódtak fel, másoknak viszont a betevő falatjuk is alig volt meg. Ezért szervezett gyűjtési akciót a nemzeti bizottság. TagMihály két lova maradt meg a faluban, az is azért, mert távol a határban bunkert készített a lovaknak, és így megmenekültek. A szovjet katonák segítsége nyomán tavasszal már húsz ló állt a parasztok rendelkezésére. A tehén- és szamárfogatok is szántottak. így sikerült elérni, az iskolát. A nemzeti bizottság irányításával társadalmi munkát szerveztek az ajtók, ablakok rendbe hozására, a meszelés elvégzésére, a fűtőanyag beszerzésére. Megvalósult a parasztság évezredes álma, 1945. március 15-én délután megalakult a földosztó bizottság, megkezdődött a helyi agrárforradalom. Mocsáry Sándor és Papszász Sándor földbirtokosok területét elsősorban a gazda- Magyar sági cselédek között osztották jai jó példával jártak elől. Az hogy minden használható föl egykori Hangya épületében det megműveltek. gyűjtötték össze az élelmi- A főmmel bányászok és szert, melynek egy részét a i.-ári munkások által lakott rászorulóknak szétosztották, települést 1944. december 29- másik részét Budapest segítőén szabadították fel a szov- sére elszállították. Szerencsés jet csapatok. A Magyar Kom- véletlenként a németek nem Az oktatás sem volt kis feladat. A háború alatt az iskola kórházként működött. Helyreállítására hosszabb időre volt szükség, így 1945 szeptemberig a volt szét. Általában egy család 8 —12 hold földet kapott. •A nemzeti bizottság egyúttal igazoló bizottságként is működött. Az országos nemzeti bizottság 1949. január 30-án tartotta utolsó ülését. Ekkor mondta ki a nemzeti bizottságok felosztását. Határozatba foglalták a nemzeti bizottságok történelmi jelefi- tőségét, melyek nélkül nem megszervezése sikerült volna a népi demokráciát megszilárdítani, és eljutni a szocializmusig. r. i. Korszerűbb táplálkozás— jobb ellátás Tanácskozást tartott január 1,4-en a Nógrad megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosztálya a KPVDSZ klubjában. Az elmúlt évben a vállalat 587 millió forint forgalmat bonyolított le, 1975-re 602 millió forintot irányoztak elő. Elsősorban a korszerű táplálkozáshoz szükséges élelmiszerek forgalmát kívánják emelni. így az étolajét 10, a margarinét 15—20, a baromfiét 8 —10, a halét 12, a tejét 10, a konzerv- és félkész ételek forgalmát pedig 15 százalékkal. Alapjában 1975-ben szélesebb választékra, korszerűbb, jobb minőségű áruk forgalomba hozatalára törekednek. Különös súlyt helyeznek a szavatossági idő betartására. Már az elmúlt évben is bebizonyosodott, hogy a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny jelentősen növelte a forgal- •mat, így ettől 1975-ben is sokat várnak. Ugyancsak nagv gondot fordítanak a takarékosságra. Fűtőanyaggal, üzemanyaggal, elektromos energiával és vízzel kívánnak gazdaságosabban bánni. Az idén újabb beruházásokra is készülnek. Várhatóan átadásra kerül a balassagyarmati ABC- áruház, a salgótarjáni 3. számú üzíetház, és elkezdődött a .Tózsef-platói élelmiszerbe'* építése is. Belső átalakít a 4-es, 15-ös, 55-ös és 96-os számú üzletben végeznek. A 96-os számúban, ahol eddig is tejterméket árusítottak, tej- ivót alakítanak ki. ahol télen meleg tejet, kakaót is árusítanak majd. pusú úrouiuzq gépeket is mfr-. nmaisla Pást helyi szervere- szerelték lg a községi miit kántorlakásban rendezték be NÓGRAD - .1975. január 15., szerda y
