Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-15 / 12. szám

Hitelpolitikánk 1975-ben (Folytatás «2 t. oldalról) ea.v iitt. A múlt év első há­romnegyedében húsz és fél milliárd forinttal emelked­tek a készletek, jóval megha­ladva a korábbi évek hasonló időszakának mértékét. A kész­letnövekedésnek mintegy há­romnegyed része az iparra jut, mindenekelőtt a gépipart, a vegyipart, a könnyűipart és « kohászatot érinti. E jelen- sésnek főként az az oka, hoay a termelés megtervezé­sekor sok helyütt nem alkal­mazkodtak rugalmasan a kül­piaci lehetőségekhez és jelzé­sekhez. Sok vállalat túlzott biztonságra törekedett, de köz­rejátszott a készletek emel­kedésében az elégtelen szer­vezettség. a kooperáló vállala­tok munkájának nem kellő összehangolása Is. A megnöve­kedett készletek a forgóesz­köz-hitelállománynál? mint­egy 13 milliárd forintos emel­kedését idézték élő. A bank most a forgóeszköz-hitele- zéssel arra ösztönzi a vállala­tokat. hogy az iparban felhal­mozott készleteket hasznosít­sák és ésszerűbb készletgaz­dálkodást folytassanak. Külö­nös figyelemmel vizsgálja azoknak a vállalatoknak a hi­teligényét, amelyek 1974-ben jelentős készleteket halmoz­tak fel, illetve nagy mennyi­ségben szereztek be olyan anyagokat, amelyeket az or­szág csak devizáért tud meg­vásárolni. Indokolt esetben tapasztalatairól tájékoztatja a felügyeleti szerveket és segít­ségüket kéri a készletgazdál­kodás javításához. A hitele­zés gyakorlatával arra is ösz­tönöz a bank, hogy a válla- ‘ latok fejlesztési alapjukból fo­lyamatosan nagyobb mérték­ben viseljék helytelen készlet-^ gazdálkodásuk következmé­nyeit. VÁLTOZÓ JÖVEDELMEZŐSÉG Az 1975. január 1-i terme­lői árrendezéssel * kapcsolat­ban a jelenlegihez képest bi­zonyos mértékben átrende­ződnek a vállalatok jövedel­mezőségi viszonyai. Ha ebből átmeneti problémák mutat­koznak a termelés és a forga­lom finanszírozásában, eze­ket a bank — bizonyos felté­telekkel — áthidalja. A vál­lalatok jelentős részénél ja­vulnak a jövedelmezőségi vi­szonyok. Az itt képződő több­let-vásárlóerő figyelembevé­telével rövidebb hitellejára­tokat állapítanak meg. Or. László Andor ezután el­mondta, hogy a Nemzeti Bank a kormánytól felhatalmazási kapott a kamatlábak másfél százalékos változtatására és differenciált alkalmazására. E változást az indokolja, hogy a tőkés pénzpiacok rendkí­vül magas kamatszintje mel­lett a Nemzeti Bank által eddig itthon felszámított ka­matok a vállalatokat nem in­formálták megfelelően befek­tetéseik valóságos népgazda­sági költségeiről és egyben burkolt állami támogatást is jelentettek. A kamatlábvál- tozások mértékét a közeljövő­ben hozzák nyilvánosságra. A beruházási hitelek és az ál­lami kölcsönök kamatlába általában nem változik, de a konvertibilis devizáért vásá­rolt gépek és berendezések be­szerzésére nyújtott hitelért másfél százalékkal magasabb kamatot kell majd fizetni. A lorgóeszközhilelek kamatlá­bát általában egy-másfél szá­zalékkal emelik, ami várha­tóan mérsékli a túlzott kész­letezési törekvéseket. A továbbiakban arról szólt, hogy a vállalatok egymás kö­zötti fizetési forgalmában a fegyelem javult. A vállalatok Dénzügyi helyzetének javulá­sa nyomán a fejlesztési ala- Dok megfelelően bővültek, és tovább szűkült a fejlesztési alaphiányos vállalatok köre es a hiányok nagysága. , Nö A TAKARÉKBETÉT A lakossági pénzforgalom 1975. évi tendenciáit kiegyen­súlyozottnak ítéli meg a bank. E kiegyensúlyozottságnak fon­tos feltétele, hogy a termelés a lakosság szükségleteinek és keresletének megfelelő áru­választékot biztosítson. Azzal számolhatunk, hogy a taka­rékbetétek emelkedése vala­melyest túlhaladja az idén az 1974. évit. A lakásépítési hi­telek növekedése ugyancsak nagyobb lesz a tavalyinál, a fogyasztási hitelek állománya várhatóan nem emelkedik. Az export-import finanszí­rozás és a devizagazdálkodás kérdéseiről szólva az államtit­kár rámutatott, hogy a tőkés világpiacon bekövetkezett vál­tozások általában kedvezőt­lenül érintették népgazda­ságunkat. Elsősorban e ténye­zőknek tulajdonítható, hogy tőkés külkereskedelmi mér­legünkben 1974-ben az import jelentősen túlhaladta az ex­portot. Ilyen körülmények kö­zött különösen indokolt annak hangsúlyozása, hogy iparunk nem reagál kielégítő mérték­ben a világpiacon végbeme­nő változásokra. Ez elsősor­ban a gépiparra vonatkozik, amely növelte ugyan tőkés­exportját, de nem tudta szá­mottevően erősíteni pozíció­ját. Hitelfelvételi politikánkat 19í4-ben is az a törekvés ha­tározta meg, hogy hazai for­rásainkat külföldi hitellel ki­egészítsük. Tavaly a Nemzeti Bánik három nagyobb hitel­tranzakciót bonyolított le. öt­ven-, illetve százmillió dollár pénzkölcsönt nyugati bankok csoportjaitól vettünk fel, 40 millió dollár összesben pedig kibocsátót tűik harmadik köt­vényünket. amelyet a kuvaiti piacon helyeztünk el. A tőkés valutaválság körül­ményei között megnőtt a je­lentősége annak, hogy bővít­sük közvetlen kapcsolatainkat a nemzetközt piacokkal. Ilyen meggondolásokból létesített a Nemzeti Bank újabb képvise­leti irodákat Frankfurtban és Bejrútiban. Ugyanakkor a ke­let-nyugati pénzügyi kapcso­latok bővülésének újabb meg­nyilvánulásaként két nagy tő­kés pénzintézet budapesti kép­viseleti iroda létesítéséire ka­pott engedélyt. 1974-ben sike­resen fejlődött két külföldi bankérdekeltségünk tevékeny­sége is. , Devizális helyzetünket je­lenleg kedvező likviditás (tar­talék) a népgazdaság teherbí­ró képességével összhangban áldó közép- és hosszú lejáratú hitelállomány, egyes viszony­latokban jelentős követelések jellemzik. Mindez — jó kül­földi megítélésünkkel páro­sulva — elégséges pénzügyi biztosítékát jelenti annak, hogy az évi tervünket sikere­sen teljesítsük. KEZDEMÉNYEZZÜK A KAPCSOLATOKAT A magyar népgazdaság ki­elégítő ütemű növekedését és pénzügyi egyensúlyát megne­hezült tőkés piaci helyzet kö­zepette kell biztosítani. En­nek mindkét fő viszonylatban fontos előfeltétele az export? potenciát helyes irányú fej­lesztése, a növekedési ütem tervszerűségének biztosítása. A bank beruházási és forgó­eszköz-hitelezési tevékenységé­vel kívánja elősegíteni a nép­gazdaság általános és devizá­lis egyensúlyának javulását. Ebben a törekvésében válto­zatlanul számol külföldi for­rások bevonásával és ennek érdekében külföldi kapcsola­tainak fejlesztésére továbbra is kezdeményezöen kíván fel­lépni. Fokozottan kell biztosítani, hogy a szocialista import fej­lődésének függvényében telje­sítsük exportkötel-ezettsége- ink$t. változatlanul törekedve az import lehetőség szerinti túlteljesítésére. Az államközi megállapodásokban előirány­zott szocialista gépimport elő­segítésére másfél milliárd fo­rintos hitelkeret szolgál. A bank arra is felhatalmazást kapott, hogy terven felül bo­csáthasson ki hitelt szocialis­ta országokban gyártott gé­nek vásárlására, ha ez terven felüli importot eredményez. A tőkésimportnál figyelem.be kell venni, hogy az 1974. évi készletalakulás következtében egyes nyersanyagokból tarta­lékokkal rendelkezünk. MÉRSÉKELJÜK A HATÁROKAT A bank folyamatosan vizs­gálja a világpiacon végbeme­nő árváltozások jellegét és mértékét, összehasonlítva azo­kat a hazai árszínvonal ala­kulásával. A következtetése­ket árfolyampolitikánkban (nem kereskedelmi árfolya­mok. illetve külkereskedelmi árszorzók) érvényesíteni igyekszünk, ezzel is másékel­ve a világpiaci árváltozások­nak a hazai árszínvonalra gya­korolt hatását. Ilyen célt szol­gáltak az utóbbi években végrehajtott árfolyam-intéz­kedések, a forint fölértékelé­se. Árfolyampolitikánkkal to­vábbra is a forint értékének védelmét kívánjuk szolgálni. Az idegenforgalom terüle­tén 1974-ben is töretlenül foly­tatódott a fejlődés. Több mint 8,2 millió külföldi kereste fo. hazánkat. 1 millióval több. mint az előző évben. Kere­ken 5 milliárd forintnak meg­felelő valutát költöttek ná­lunk, 20 százalékkal többet, mint 1973-ban. SOKAN UTAZNAK Az elmúlt év a magyar ál­lampolgárok külföldi utazásai­ban is újabb rekordot. hozott. Kereken 3,3 millió magyar utazott külföldre, másfélszer annyi, mint 1973-ban. A ki­utazók vátu taellátására fordí­tott összeg egy év alatt két­harmadával növekedett és ta­valy túlhaladta a két és fél miilliiárd forintot. Az 1974. évi helyzet érté­kelése alapján a pénzügyi szervek — az alapvető utas- forgalmi rendelkezések meg­változtatása nélkül — 1975. január 1-től több intézkedést hoztak. Ezek közül legfonto­sabb a forint átlagosan 6 szá­zalékos fölértékelése a kon­vertibilis valutákkal szemben. (Előzőleg 1974. január 1-én, majd március 12-én került sor a forint fölértékelésére). Ezt elsősorban az indokolja, hogy a nyugati országokban az utóbbi években erőteljesen felgyorsult fogyasztói áremel­kedés és ezen belül a turista- szolgáltatások árainak növe­kedése mellett mi — jelentős költségvetési terheket is vál­lalva — viszonylag stabilan tartottuk az árszínvonalat, és így idegenforgalmi szolgál­tatásainkat a külföldi turis­ták nemzetközi összehasonlí­tásban viszonylag alacsony árakon vehették igénybe. A forint fölértékelése ezen a helyzeten némileg javított. Mivel a turistaként kiutazó magyar állampolgárok válto­zatlanul személyenként 3300 forintért vásárolhatnak valu­tát. a forint fölértékelése ked­vező számukra. A másik lényeges intézke­désre a konvertibilis valuta­ellátást igénylő magyar turis­tautazások területén került sor. 1975. január 1-től Jugo­szláviába szóló turista út­levél-kérelem benyújtásához is rendelkeznie kell a kérel­mezőnek a Magyar Nemzeti Bank előzetes valutakiutalási engedélyével. Ilyen engedélyt a jövőben kétévenként lehet kérni. A nyugati turistauta­záshoz — az eddigi rendszer nek megfelelően — három- évenként igényelhető valuta. A nyugati és a jugoszláviai turistautak között is szüksé­ges azonban kihagyni egy-egy naptári évet. Ford rádió- és ír beszéde j«-*' Gyógyjavailatok az energiaválságra Köves Tibor, az MTI tudó. sítúja jelenti: Ford elnök hétfőn este, ma­gyar idő szerint kedden haj­nalban az amerikai néphez rádió- és tv-üzenetet intézett. Az „első számú közellenség” rangjáról visszaszorult inflá­ció helyét most már egyértel­műen a recesszió foglalta el a „gazdasági főbűnösök” új lis­tavezetőjeként. A tavaly ok­tóberben előterjesztett „átfo­gó gazdasági programjában” javasolt 5 százalékos adóeme­lés helyett Ford elnök 12 szá­zalékos jövedelemadó-csök­kentést javasolt. A 180 fokos fordulat indokolására megje­gyezte, hagy a kongresszus elé most beterjesztendő új programja azért „különbözik hangsúlyában” a tavaly októ­beritől, mert azóta „a helyzet megváltozott”. Az elnök tv-üzenetének szo­katlan időzítésére — 2 nap­pal az új törvényihozás két házának együttes illésén el­mondandó kongresszusi üze­nete előtt — a magyarázat abban a nem túlságosan mél­tóságteljes versenyfutásban rejlik, amelyben a kongresz- szust ellenőrző demokratapár­ti többség vezetői és a repub­likánus elnök egymásnak elé­bevágva próbáltak elsőként a nagyközönség elé vinni győgy- javallataikat a súlyos gazda­sági bajok orvoslására. Az „unió helyzetéről” szer­NÖGRAD - 1975. január 15.« szerda dán sorrakerülő kongresszusi üzenetének lényegét összegező hétfő esti tv-beszédében az el­nök érdemben a következő in­tézkedéseket, illetve javasla­tokat jelentette be: 1. 16 miltiárd dollár össze­gű azonnali jövedelemadó- csiökkentés, az 1974. évre be­fizetett egyéni és üzleti jöve­delmi- adók 12 százalékának készpénzbe™ visszatérítése, illetve adóleírás formájában; 2. A külföldről behozott kő­olajra büntetővámot vetnek ki, amely a következő három hónapban barrelenként egy- egy dollárral a következő 3 hónap folyamán, vagyis, bar­relenként összesen 3 dollár import vámemelés: 3. A kőolajra kivetett im- portvámból. illetve az egyéb energiahordozókra kivetendő új adókból befolyó 30 milli­árd dollár visszapumpálása, a gazdasági életbe, további kész­pénz adócvisszatérítésekíkel, il­letve a beruházások ösztönzé­sére szolgáló korporációs adó­könnyítése kikel; 4. Az elnök bejelentette, hogy a 90 napon belül életbe lépő energiafejlesztési prog­ramjától eltekintve nem fog új költségvetési programot a kongresszus elé terjeszteni és felszólította a törvényhozó­kat, hogy mondjanak ki egy­éves moratóriumot bármilyen új, szociális célú költségveté­si előirányzatra; 5. A most bejelentett védő­vámokkal, illetve szükség sze­rinti importkorlátozással az év végéig 1 millió barrellel, 197'i végéig pedig napi 2 millió barrellel szándékoznak csők kentem az USA kőolajbehoza tálát. Üj energiatakarékosság: programjáról'szólva kijelen tette az elnök, hogy „az ame­rikaiak többé nem teljes urai saját nemzeti sorsuknak, ami­kor sorsuk bizonytalan külföl­di üzemanyagtól függ, amely­nél? magas árát mások hatá­rozzák meg. Jövőbeli energia- ellátásunk tekintetében a má­soktól való függés tűrhetetlen nemzetbiztonságunkra nézve' — hangoztatta Ford. Az elnök azt ígérte, hogy az üzemanyagárak emelkedő sével járó „egyéni áldoaatvál látással” és energiatakarékos­sági programjának sürgős jó­váhagyása esetén „1985-ig az USA sebezhetétlenné válik külföldi energiaellátás meg szakításaival szemben”, majd olaj politikájuk összehan.golá sara és „hasonló erőfeszítések re” szólította fel az USA szövetségeseit. „Bajibán vagyunk, de ’ nem állunk -égy újabb nagy dep resszió szakadékának szélén Politikai és gazdasági rend szerünk ma. sokkal erősebb, mint a harmincas években volt... A gazdasági kilátásod javításához mindenekelőtt az szükséges, hogy helyreállít­suk hitünket önmagunkban Senki más, csakis mi magunk húzhatjuk ki magunkat saját bajainkból” — hangoztatta be fejezésül Ford elnök. (MTI) Mintegy háromezer ciprusi görög tüntetett a szigetország fővárosában. Nicosiában, emlékezvén a hat hónappal előtti török invázióra. Képünkön: síró anya a harcokban elesett katonafia képével Arafat interjúja Ez az év még súlyosabb lesz .Tasszer Arafat, a Paleszti­na! Felszabadítási Szervezet vb-elnöke, az A1 Anvar cí­mű bejrúti napilap által ked­den közölt interjújában úgy vélekedett, hogy az 1975-ös esztendő arab és Palesztinái vonatkozásban a legsúlyosabb lesz. Jelezte, hogy a paleszti-- nai ellenállási mozgalom a oalesztin forradalom köve­telményeinek megfelelően és az ellenség űzelmeire reagál­va fokozni fogja katonai mű­veleteit és politikai tevé­kenységét. Izraelnél? a nukleáris kapa­citással való kérdéséről szól­va Arafat nem zárta ugyan ki annak lehetőségét, hogy az el­lenség atomfegyverek hasz­nálatához folyamodik, de fel­hívta a figyelmet arra, hogy ez nukleáris háborúba sodor­ná az egész világot. Izrael még az atombomba haszná­latával sem érne el döntő eredményt, tekintettel az ara­bok gazdasági, tudományos, földrajzi és emberi potenciál­iára. Izrael az 1973. évi hábo­úban egyszer és mindenkor­ra elvesztette katonai fölényét — hangoztatta a PFSZ vb-el­nöke. Szerinte a további közel- keleti fejleményekre vonat­kozólag még ebben a hónap­ban fontos döntések fognak születni. Mint mondotta. Iz­rael Egyiptomnak és Jordá­niának javaslatokat tett a részleges csapatkivonásra, de Szíriával', a harmadik arab frontállammal , nem történt kapcsolatfelvétel. Reményét fejezte ki, hogy a paleszti* naial? egyiptomi testvérei nem fogják elfogadni az izraeli ajánlatokban foglalt feltéte­leket. A következő hetekben várható fejleményeket kom­mentálva úgy vélekedett, hogy „vagy újabb részmegállapo­dás születik, vagy újra kell keverni a kártyákat”. A szovjet—Palesztina! kap­csolatokat méltatva a Szov­jetuniót olyan baráti hata­lomnak nevezte, amely a pa­lesztin nép törekvései és jö­vője érdekében minden sú­lyát latbaveti. (MTI) Klerideis—Denhtas tárgyalásai Nicosiában kedden ismét megkezdődtek a ciprusi görög ás török közösség képviselői­nek tárgyalásai.. A görög kö­zösséget Glafkosz Kleridesz. a képviselőház elnöke, a török felet Rauf Denktas, a sziget török közösségének vezetője képviseli. A Makariosz elnök hazatérte előtt félbeszakadt tárgyalások felújítását számos előkészítő tárgyalás előzte meg. (MTI) Amerika! ( enge r a Ionosok iranckországbau Toulonban hétfőn este há­rom dél-franciáországi megye kommunista szervezetei saj­tóértekezleten tiltakoztak az ellen, hogy a múlt hét végén amerikai katonák érkeztek a Canjuers melletti francia ka­tonai támaszpontra. A hato­dik flottához tartozó tenge­részgyalogos alakulatok egyik százada folytat ott gyakorla­tokat. A sajtóértekezleten az ame­rikai csapatok azonnali tá­vozását követelték, s tiltakoz­tak az ellen, hogy a kor­mány az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátotta ezt a francia támaszpontot, még­hozzá azért, hogy ott az 'ame­rikai tengerészgyalogosok a közel-keleti viszonyokhoz ha­sonló terepen gyakorlatoz­hassanak. Francois Billoux volt had­ügyminiszter, az FKP Köz­ponti Bizottságának tagja saj­tóértekezleten felszólalva hangsúlyozta: a nyugati ve­zetők az olajtermelő országok­ra akarják hárítani a felelős­séget a válságért, hogy port hintsenek a közvélemény sze­mébe, és ugyanakkor eltitkol­ják a nagy olajtársaságok fe­lelősségét. A jelenlegi veszé­lyes helyzetben fokozottan szükséges felvilágosítani a közvéleményt arról, hogy a jelenlegi energiaproblémákat elsősorban a nemzetközi olaj- társaságok magatartása okoz­za, hiszen az imperialista kö­rök az úgynevezett energiával, ságot az arab országok elleni hangulatkeltésekre akarjál? felhasználni — mondotta Bil­loux. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents