Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-13 / 291. szám

\

Színházi esték

LILIOMFÍ

Megáiul a palóc népi Mmk

Mindsnenti Lászlóméval

együtt nézegettük azt a képes riportot, amely a balassagyarmati új, modern középiskolai kollégiumban készült. A képek arról „vallanak”, hogy mivel töltik a bent lakó diákok szabad idejüket.

A kézimunkázó kis csoport láttán egyszerre nagyot dobbant a szívünk, főleg amikor a képaláírást is elolvastuk: „a népművészeti szakkörben palóc motívumokkal díszített térítők készülnek”.

— Ügy biz ám— nyugtázza büszkén Mindszentiné, és látom, hogy meghatódik. Érthető, hiszen az ő tanítványait látjuk ezen a képen. — Én járok be a kollégiumba hetenként ezekhez a lányokhoz — kezdi a beszélgetést. — A kollégium igazgatónőjével még annak idején a régi helyen, a művelődési központ népi díszítőművészeti szakkör referenseként jártam és beszéltem arról, hogy jó lenne ezeket a kislányokat is elvezetni a tiszta forráshoz: a .palócföld hagyományaihoz, a

jellegzetes palóc hímzéshez... Szücsné, a kollégium igazgatónője szívesen fogadta az ötletet, és engem kértek fel a szakkör megszervezésére, vezetésére már az új, modern kollégiumban is. Boldogan vállaltam — emlékszik vissza mindenki Klárika nénije.

— A kollégiumban hogyan fogtak hozzá?

— Az új tanévben az új

kislányokkal is az alapoknál kellett kezdeni. Hímzőiskolának is nevezhetném, hiszen a hímzés abc-jétől indultunk el, és jutottunk el a képen látható terítőcskékig. Ez amolyan modelldarab. Ezen tanulták meg a színes lapos öltést és a borsókaszegély-dí- szítést, A népművészet egyik legváltozatosabb ága a népi hímzés, lesz is mit tanulni...

— Az öltésmódok, -technikák hosszú sora vár még ránk, de a hímzések sokfélesége módot ad arra is, hogy öltözködésünk változatos, színes legyen, és ugyanakkor modern is. Munkatervünkben kézimunka-válltáska szerepel,

palóc motívumokkal díszített, rojtozott tarisznyával. Ezzel lepik majd meg önmagukat a lányok karácsonyra. De én is tartogatok meglepetést, ha szépen, pontosan dolgoznak.

Lám,, a szakkörvezető nyugdíjas korában is megmarad dicséretet, cukrot, kedves csecsebecséket osztogató tanító néninek.

— A tarisznyát mi követi

majd?

— Koktélkötény és hajle. szorító pánt piros-kék palóc motívumokkal. Előre örülnek a lányok, mert abban akarnak felszolgálni a farsangi bálon. Később a palóc fehér hímzésre is rátérünk. Szó volt arról, hogy a leány- kollégium énekkara palóc hímzéssel díszített egyenruhát kap idővel.

Szívet melengető tervek, és az eddig éfért eredmények is meggyőzően igazolják már, hogy a népi kézimunka egyszerre modem és halhatatlan.

Elekes Éva

Jelenet az első felvonásból

Fotó: Bábel

Á szolnoki SzigKgeti Színház tizenegy év utón újra névadójának talán iegsikierül- tebb, s legtöbbet előadott víg- játékát, a Ldliomffit játssza. Az aikíkoni előadást nem volt módunkban látni, de a- színházi krónikák emlékezete szerint szép előadásinak tapsolhatott a korabeli közönség. A rendező (Berényi Gábor) és a színészek (Anidaiházy Margit, Büros Gyöngyi, Gyöngyös&y Katalin, Halász László) ismereté- t>en hiteit adunk a megállapításinak.

Amikor a néző egy-egy régi, klasszikus darab előadásának megtekintésére beül a színháziba, általaiban felteszi a kérdést: vajon milyen meggondolások vezették a színház vezetőét a felújításra? Talán a szerző írói nagysága előtti hódolat és tiszteletadás; netán egy régi adósság törlesztése; ' agy a kdasszíkus értékeknek a színházi közönség új generációival való megismertetés szándéka? Milyen máig, mához szóló gondolata van a műnek?

Ilyen, és ezekhez hasonló

gondolatokkal ültünk be a Lildomfi újatob előadására,

amellyel a szolnoki színház

Salgótarjánban vendégeskedett.

Az előadás meggyőzött a vállalkozás értelméről és hasznosságáról. Érdemes volt ezt a Szigligeti-vígjátékot — jóllehet témája már túlhaladott, ám konfliktusa ma is létező — ismét műsorra tűzni. A közönség jól szórakozott, s biztos sikert jelent a színház számára.

Szigligeti Ede (eredeti nevén Raathmáry József) 1840-ben írta a Láliomfit, s azt a Nemzeti Színház még ebben az

esztendőben bemutatta. A

szerzői, aki mérnöknek készült majd színész lett, végül divatos drámaíró és színházi igazgató-dramaturg, a darab megírásakor már ismert és népszerű író. Műveit, a Szökött katonát és a Csikóst, melyekkel a magyar népszínművet teremtette meg, sikerrel játszották a vándor-társulatok.

Szigligeti termékeny szerző. Pályafutása során száznál több színpadi művet írt Közöttük azonban niincsienek remekművek, csak kiválóak — állapítják meg az irodalam- tartémésaek. De nem is ebből a szempontból ítéljük meg munkásságét, hanem a magyar dráma- és színháztörténet szemszögéből, s ilyen megvilágításban. már nemzeti kultúránk jelentős alakjává nő. Drámaírói egyesületet alapított, színházat szervezett vezetett. írói munkásságát a kísérletező kedv jellemezte. Irt népszínművet és társadalmi drámát történelmi, tragédiát, sőt drámaelméletet is. 1872- ben született A strike című műve, amely a munkásosztály életének első színpadi megfogalmazása.

írói erényeiről legjobban a vígjátékok tanúskodnak. A

társadalmi visszásságok finom megfricskázása, a komikus helyzetek sziporkázó fordulatossága, kiapadhatatlan öble- tesség, mesteri, jelenetezás jellemzi ezeket a műveket. A Liliorofi szinte sűrítetten viseli magén e jellegzetességeket. A helyzetkomiibumnak, a félreértéseknek olyan bőségét nyújtja, amilyennel aligha találkozunk még egy színdarabban. Ezért is tartják mester- műnek, a .tévedések vígjátéka” műfajában.

Horváth Jenő, sok nagy sikerű szolnoki előadás rendezője ezúttal is jó munkát végzett, több szempontból is fiatalos előadást teremtett. Színészei jórészt pályájuk elején tartó fiatalok; frissen lendületes az előadás. A múlt századi vándor-truppok játékához, vérbő vásári komédiához hasonlatos, a mai egyszerű, jel- zéses játékstílus szerint, felerősítve az ironikus színeket. A fiatalok láthatóan iól érzik magukalt ebben a játékmódban, és kedvvel komédiázzák végig az előadást.

Ivánka Csaba (Szellemű) és az első évadját kezdett Szakácsi Sándor (LüHomfi) tehetsége javát nyújtja, s később érettebb, letisztultabb színészi eszközök birtokában bizonyára kitűnő Liliiomfi és Saellem- íi válik belőlük. Falvay Klári Cárnál laként, új szerepkörben emlékezetes perceket szerzett. Tetszett a két Swartz szerepében Papip Zoltán és Simon Péter is, és szulbretJtként Antal Anette. Baranyai Ibolyának „vékony” szerep jutott. Jól állt helyt Várday Zoltán és Fenyő Ervin. A legkellemesebb alakítást Hollósa Frigyes nyújtotta Kányái fogadós szerepében. Hollóéi nagyszerű komikusa adottságokkal, rendelkezik, s bármiféle apró szerepet formáljon is meg, minidig a maximumot adja. Nagyon sokszor nevettetett már meg bennünket ízes bemondásaival, kifejező gesztusaival, groteszk mozdulataival.

A Simon István által átdolgozott Liliomfi-előadás kellemes színházi élményt jelentett. Ezt az érzésünket csak erősíti Aldobolyi Nagy György a játékot jól segítő, mai zenéje.

Sulyok László

Gyerekeket lát vendégül a Parlament

Karácsonykor az idén is vendégeket fogad a Parlament. A KISZ budapesti bizottsága az úttörőszövetség budapesti tanácsa és az SZBT hagyományosan itt rendezi meg december 25-én és 26-án a kisdobosok és úttörők fe- nyöfaümnepségéti A reggeltől estig tartó gazdag műsorban közreműködnek neves színészek, sportolók, a KISZ Központi Művészegyüttes úttörő- csoportja, a Rajkó zenekar, az Állalmi Artisteképző Iskola növendékei és a gyermekek más kedvencet, köztük Rodolfo mester.

A Télapó előreláthatóan az

idén is Hadira Lászió. Az óriás fenyőt ebben az évben is a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság ajándékozza a gyermekeknek, s a 22. sz. Volán szocialista brigádja szállítja Budapestre. A fenyőfa pompás díszeit szintién soproniak, a Vegyesipari Vállalat KISZ- fiatólijai készítik társadalmi munkával.

A műsor utón a Gobelin- és

a Vadász-teremben vidám játék, vetélkedő, filmvetítés várja a Parlament vendégseregét, mintegy 4000 pajtást: a közösségi munka élenjáróit, — akiket a csapatok már ki is jelöltek — és a megyék küldötteit, az őszi betakarítási munkákban kitűnt őrsöket. Több mint 200 úttörővezető kalauzolja majd őket — szintén jutalomként — s a házigazdákkal együtt gondoskodik arról., hogy mindenki jól érezze magát

Téli könyvvásár

Könyvek a munkapadig

Zajlik a téli kőnvwáslr Nógrád megyében, Salgótarjánban is. Az ÁFÉSZ könyv- üzleteiben. Balassagyarmaton; Réfcságon, Szécsényben. Pász- I ón és Kisterenyén szintén növekszik az érdeklődés a könyvek iránt. Sokszor leírtuk már. a könyv viszonylag olcsó, s mindenképpen szép ajándék karácsonyra is.

Az ünnepi, téli könyvvásár kedves vendége volt a napokban Jókai Anna írónő, aki Salgótarjánban a Bolyai. János Gimnáziumban és a Nógrádi Sándor Könyvesboltban találkozott olvasóival. Bata Imre irodalomtörténész beszélt az írónő munkásságáról. műveiről. A könyvesboltban kevésnek bizonyult az a négyszáz Jókai Anna-kötet, amely rendelkezésre állt. s mind egy szálig elfogyott, bizonyságul a rendkívül nagy érdeklődésre a mai magyar irodalom, illetve az írónő művei iránt

A téli könyvvásár december 1-tőL 24-ig tart. hagyományos rendezvénynek számít évenként vissza-vissza- térő alkalom a könw iránti érdeklődés további felkeltésére. Símkő Jenőt, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Nógrádi Sándor Könyvesboltjának vezetőjét kérdezzük: hogyan zajlik a téli könyvvásár Salgótarjánban?

— A téli könyvvásár eredményesnek ígérkezik — mondja Simkó Jenő. — A tavalyi forgalom egymillió forint volt most egymilliókétszázezerre számítunk a könyvvásár eddig eltelt napjai forgalmának tapasztalatai alapján.

— Hány helyen rendeznek

téli könyvvásárt?

— A vásárt üzemekben, intézményekben. iskolákban, hivatalokban rendezzük, "hetven helyen. Az utcai könyv- árusító helyeinken a ..friss” könyvek, a vásárra megjelent új művek szintén kaphatók. Salgótarjánban, az OFOTÉRT mellé áthelyezett "új pavilonunk beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a város külső részén lakó dolgozóknak

jó alkalom a pavilon arra. hogy az autóbusz-megállóban várakozva, a keresett könyvet ott. helyben beszerezzék.

Tájékozódásunk alapján, a könyvvásár nagv sikere idén is a szokásos évkönyvek sora, például, a Fiúk Évkönyve. a Lányok Évkönyve.. A már kapható kiadványok közül igen keresett a Világát-. lasz. a Politikai kisszótár, a Politikai kislexikon. és így tovább. Élénk az érdeklődés a Világirodalom remekei új sorozat iránt is. eddig már ezer előjegyzést vettek fel.

S egy szintén örvendetes jelenség: a téli könyvvásár legsikeresebb könyve Salgótarjánban a Nógrád megye története című megyei monográfia négy kötete. Eddig 1600 kötet fogyott el (400 sorozat), körülbelül még százötven sorozat áll rendelkezésre. Ez jelzi a megye története iránti növekvő érdeklődést. így a kötetek betölfchetik fontos szerepüket: ismerétek nyújtásával erősíthetik a szűkebb haza iránti szere le tét is.

Simkó Jenőtől érdeklődtünk az üzemi könyvterjesztő hálózatról is.

— Üzemi könyvterjesztő hálózatunk könyvellátása folyamatos. Az üzemekben a

könyvterjesztők ismertetik a megjelent könyvújdonságokat, s tudnak a dolgozók érdeklődése irányának alakulásáról. Hálózatunkba jelenleg 35 üzem tartozik, s ugyanennyi intézmény, iskola.

— Az üzemi könyvteriesz- tés — tapasztalat szerint — milyen eredménnyel működik?

— Az üzemi könwterjesztésben nagy a növekedés. Leginkább ez olyan üzemekben érezhető, amelyeknél az üzem vezetősége felismerte a közművelődésben a könyv, s ezáltal természetesen a

könyvterjesztés fontosságát. Különösen megnőtt az érdeklődés a salgótarjáni öblös- üveg'gyárban, ahol körülbelül a három év előttinek háromszorosa a forgalom, de emelkedik a ZIM-ben, a zagwa- pálfalvi síküveggyárban is a forgalom. Szeretnénk, ha a kohászati üzemekben is

könyvterjesztőink útján a munkapadig juthatna el a könyv.

T. £.

4 NÓGRÁD — 1974. december 13., péntek

____

M

ai tévéajánlafunk

18.20: Látókör.

Találó a cím: Látókör. Vajon meddig is terjed a látókörünk, pontosabban érdeklődési körünk? Mihez van közünk, mibe szólhatunk bele és főleg hogyan? A tv politikai vitaestje a szocialista demokrácia elvi fogalmát és főleg gyakorlati érvényesülését ismerteti.

Közömbösek nem lehetünk, bár tény, hogy ma még nem mindenkit egyformán érdekel, hogy mi történik az üzemben, a lakótelepen vagy a községben. De nem mindegy ez, hogyan döntenek nevünkben és m értük. Az sem közömbös, hogy a döntésre hivatott milyen információkikál rendelkezik: mit szeretnénk, mit akarunk és főleg milyen feladat megvalósításában vállalunk részt.

A televízió mai műsorának

témavezetője: dr. Pozsgay Imre. Meghívott vendégek: budapesti gyárak munkásai, képviselői. Arról vitatkoznak, hogy lehet-e demokrácia a döntések végrehajtásában.

A könyvesbolt sikere

A ezécsényi könyvesboltban galmat. Szorgalmasan dolgoz- ezekben a napokban nagy tak. December hónap elején a forgalom. Az igényeket már csupán tízezer forint hi- azonhan minden tekintetben ányzik abból, hogy teljesítsék kielégitik. Igen nagy a vá- vállalásukat. Most a könyv- laszték a szépirodalmi, mű- terjesztés érdekében ipari szaki, ifjúsági könyvekből. A üzemekben, termelőszövetke- könyvesbolt dolgozói arra zetekbem, iskolákban. új tettek fogadalmat. hogy könyvbizományosokat állíta- íennállásiuk óta első ízben el- inak be, akik a bolt képvise- érik az egymillió forint for- létében végzik munkájukat.

Európa legkisebb madara

Karácsony táján a gyere- kisebb, súlya alig 5 gramm- kek tekintete — akarva, nem nyi.

akarva — egyre többet ka- — Csakhogy az emberek landozik a fenyőfák felé. Bi- általában nem ismerik — zonyára ez volt az oka. hogy folytatta az erdész komolyan. Laci egy borongós reggelen — hiszen csaknem egész éle- furcsa madárkát vett észre a tét a sűrű fenyvesekben tölti, kertjük végében álló luc ágai Fent bújkál a magasban, az között. Egyébként valószínű- ;ígak sűrűjében és a hangja leg elkerülte volna a figyel- is annyira halk. . hogy csak mét. Először csak valami akl naár ismeri, veszi észre, halk. sziszegésszerű hangot Mohából készült fészkét is hallott és csak nagy sokára fenyőfákra építi és pókhálófedezte M az apró. olaizöl- val szövi össze- A fészek bé- des színű madárkát is. Meg- lése finom szőrszálakból és figyelte, milyen nagv gond- tollacskákból áll. dal vizsgál át minden ágat — Szinte hihetetlen — foly- még a legapróbbakat is. ho- tatta elbeszélését Feri bácsi gyan bújkál a fenyőtűk zöld — h°sy. ez a. Parányi maszövevényében. sőt azt is ész- dárka néha akár 10 tojást is revette, hogy ez az aoró tol- f°iik a fészekbe és minde- las kis jószág egyáltalán nem zen felül még másodszor is fél tőle. Néha alig méternyi- fészkel.

re keresgélt a feje felett, pe- — Es hogyan jöhetett hozóig Laci biztosra vette, hogy zÁnk — kérdezte Laci kívánhatja őt fényes kis gombsze- “iá" — hiszen a mi falunk meivel. határában nincsenek fenyveSokáig nézegette, még egv sek? gyors vázlatot is készített — Ez igaz — válaszolta az róla, este pedig átsétált a kő- erdész bácsi — csakhogy ősz- zelben lakó erdész bácsihoz, szel, vonulás idején a királv- hogy megkérdezze, milyen kák- is felkerekednek és na- madár lehetett a kis jőve- gyobb távolságokra is ellcó- vény? Feri bácsi, az erdész, ’ borolnak. Ilyenkor ott is felmeghallgatta Lacit, megnézte bukkannak, ahol egyébként a rajzot is. ezután habozás nem láthatók. Persze, ha le- nélkül megadta a felvilágosí- hetőségük van rá. ilyenkor is tást: a fenyőfákat keresik fel.

— Királykát láttál fiacs- Laci szépen megköszönte

kám — mondta, maid kis- az erdész bácsi magvaráza- vártatva még azt is hozzá- tát. hazament, de ettől kezdtette. — Európa legkisebb ve egész télen át figyelem- madarát. mel kísérte a vén fenyőfát.

Laci csodálkozva nézett rá. És nem is hiába. Még a szü— Hát nem az ökörszem a netben többször látott rajta kilegkisebb? — kérdezte kicsit rálykákat. Már jó ismerte hitetlenül. halk, sziszegő hangjukat is.

— Nem bizony — válaszol- és mindig örömmel üdvözöl- ta Feri bácsi nevétve — az te az aoró. fejük tetején szén. csak második á rangsorban, narancsszínű tollakat viselő Persze alulról számítva, madárkákat.

Európában a királyka a leg- Schmidt Egon