Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-13 / 291. szám

I Mai kommentárunk Az erdei munkások Az erdészeti dolgozók nehéz körülmények között dolgoznak. Az emberek, amikor ké­nyelembe helyezik magukat a kellemesen fű­tött lakásban, vagy amikor kezükbe veszik az újságot — csupán erre a két példára utal­va — kevesen gondolnak arra: a meleget adó fát, a 'különböző termékek alapanyagát az erdészetek teremtik meg. Azok az erdé­szeti dolgozók, akiknek télen-nyáron az erdő a műhelyük, akiknek az erdőben .a helyük, ha-’Süt a napi ha fagytól pattognak a fák, ha esik az eső. Csupán ebből a megítélésből is iielves, amikor, mint egyik legnehezebb fog­lalkozásnak jelölik meg az erdei munkát. De nem csupán az időjárás kellemetlenségei, amelyek keménnyé edzik' ezeket az embere­ket, hanem a, munkaeszközeik is. A baltát is nehéz forgatni, a fűrészt is kemény kézzel kell markolni. Mint azt egy legutóbbi tanács­kozáson megállapították — tudományos igé­nyességgel — az úgynevezett motorfűrész is káros hatással van a vele dolgozó emberre. Minden nehézség ellenére az erdei munká­sok kitartóan végzik munkájukat, hogy ala­kások a tél hidegében ne maradjanak tüzelő nélkül, az ipar által igényelt nyersanyag is eljusson rendeltetési helyére. Az idei esztendő minden eddiginél nehe­zebb volt az erdészetek számára is. A köz­vélemény figyelme — és ez Is érthető — a mezőgazdálkodásra fordult. Kevesebb figyel­met fordítottunk az erdőkben rendkívül nagy erőfeszítésekkel dolgozó emberekre. Pedig az esős, hideg időjárás az erdőt sem kímélte. Aki tudja, mit jelent ázni, az átnedvesedett ruhában dideregni, legfeljebb egy terebélye- sebb fa tövében menedéket találni, felmér­heti, mit kellett kiállniuk azoknak az embe­reknek, akik mások melegét biztosítani hiva­tottak többek között. Mert igaz, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítanak az erdészetek dolgozóinak szociális ellátására: Itt értendők a melegedők, a menedékhelyek stb. De me­lyik erdei munkás az, aki az időjárással szembeni védelemre rendezkedik be, amikor tudja, hogy a fatelepeken fogytán a fa. Dol­goztak a kedvezőtlen időjárás ellenére, mert kötelességtudó emberek. Az erdőt j^rók nem fordulhattak meg az erdő- és fafeldolgozó gazdaság egész terüle­tén, hogy ne hallották volna a fűrészek zú­gását, a balták csattogását és nem utolsósor­ban a szállítógépek keserves kínlódását. Em­berderékig ér a sár a szállító utakon ma is. A salgótarjáni erdészetben panaszolták: a ta- karékoskodási törekvésük ellenére kétszeres áron kellett dolgozni, mert egy gép képtelen volt átvergődni fuvarjával az erdőn. Azt mondták Litkén az erdészetnél, hogy más ?e* rületen pótolják, amit a fa elszállításánál rá­fizettek. Mert ezen a téren sem akarnak mást tenni, mint ami az országos érdek. Keresik a belső tartalékokat, amelyekkel jobban, gaz­daságosabban végezhetik munkájukat. Az ő munkájuk most halaszthatatlan. A családi otthonok nem hűlhetnek ki, a fára váró ipar nem állhat meg. Az esztendőből hátravan még egy hónap, ami az erdészetek számára nehéz heteket je­lent. Még sok köbméter fát várnak az erdők­ből az emberek, .a gyárak. Keményen meg kell dolgozni, hogy teljesíteni tudják köteles­ségüket az erdei munkások. De nagyon ke­mény, feladataikkal tisztában lévő emberek ők. Bízni lehet bennük... Bobál Gyula Esumeeeere a munkahelyi demokráciáról A vállalati szervezet jelentősége Hét gyermeknek hazat építettek Az emberi segítőkészsés újabb példájaként a Szabolcs- Szatmár megyei Demecser községben üzemek, vállalatok, a községi tanács összefogásá­val énül fel a hét gyermekét 'egyedül nevelő özvegy Laka­tos Gézáné és népes család­jának új otthona. A tanács telket bocsátott rendelkezésükre, a Málvi Tég­lagyár gondoskodott az épí­tőanyagról és Demecserbe szállításáról. A téglagyár fe­hérgyarmati gyáregysége az idén kezdte el a vázkerámia­termékek — falazó- és fö­démszerkezetek — gyártását, s e jó hő- és hangszigetelő, könnyen szállítható elemek- bő gyorsan, felépíthető a csa­ládi ház. Ezzel az úi eljárás­sal készült el a Lakatosék háza. Ezt követően dologhoz láttak a klsvárdai Szeszipari Vállalat és a demecseri Épí­tőipari Szövetkezet szocialista brigádjainak tagjai, akik tár­sadalmi munkában végzik el a' belső szerelési munkálato­kat. A Lakatos család a kará­csonyi ünnepeket már az úi. kétszoba. összkomfortos, hat­van négyzetméter alapterüle­tű új otthonban töltehetL Elegendő tüzelőt, a tavalyinál több burgonyát, zöldséget tárolnak Tájékoztató a lakossás téli energia- és élelmiszer-ellátásúról A lakosság többsége az idén nyáron szerezte be a téli tü­zelőt, így az elmúlt két hó­napban a várakozásnak meg­felelően mérsékeltebb volt a forgalom — 300 ezer tonná­val maradt alatta a tavalyi­nak — a készletek viszont 50 ezer tonnával növekedtek, s így a fűtési idény második felében is jó ellátás várható szilárd tüzelőből. Hasonlóan jóval több fűtőolajat tartalé­kolt a lakosság a fűtési idény kezdetére. A kereskedelem a jövő év első negyedére is gondoskodott elegendő tüze­lőolajról. s a folyamatos el­látás érdekében intézkedett a megfelelő ütemű szállításról is. A csúcsidőszakban az el­látó telepeket. ' a tankautós hálózatot három műszakban, szükség esetén szombaton és vasárnap is üzemeltetik. A tájékoztatás szerint a orooán- butángáz-ellátás is zavartalan lesz a téli hónapokban. Az élelmiszer-ellátás az idén örvendetesen fejlődött, jelen­leg is kiegyensúlyozott, s a szerződések ismeretében az alapvető fontosságú élelmi­szerekből rendelkezésre álló árualapok kielégítik a lakos­ság igényeit — •foglalta össze az ellátás biztató kilátásait dr Szigeti Gyula, a Belkereske­delmi Minisztérium főosztály- vezetője. aki külön beszélt a zöldség- és gyümölcsellátás­ról. A téli hónapokban, már­cius 31-én az állami és a szövetkezeti kereskedelem a tavalyinál 24,3 százalékkal több, összesen 27 384 vagon burgonyát, hagymát, zöldsé' get és almát tartalékolt A választékot az első negyedév végéig 350 tonna paradicsom és 410 tonna szőlő import' iával növelik. Kora tavaszra 25 ezer tonna étkezési bur­gonyát is behoznak. Bejelen­tette a főosztályvezető azt is. hogy a lakosság kiegyensú­lyozottabb és választékosabb ellátásának biztosítására, arra, hogy a fogyasztói árak az előírt szinten belül ma radjanak — legfeljebb három százalékkal emelkedhetnek — a kereskedelem iövőre is 250 millió forint kockázatialap- kiegészítést. juttatást kap a költségvetésből. „A* Varrni demokrácia Jelenle­gi működése és hatékonysága nem felel meg a követelmé­nyeknek, ezért mind tartalmá­ban, mind módszereiben to­vább keU fejleszteni." (A XL. kongresszus irányelveiből.) Kézenfekvő igazság, hogy miivel a munkahelyi demok­rácia osiateis. a munkahelyeken valósulhat meg — szemben a szocialista demokráciával, melynek sokféle létezési tere­pe található — a vállalati, gyáregységi, üzemi, műhelyi szervezetnek nagy befolyása van működésére. Akadályoz­hatja vagy éppen segítheti ki- bon,takozását, gyakorlását, hozzátehet és elvehet a mun­kahelyi demokráciához, de­mokráciából. E kézenfekvő igazság elfogadását, ha álta­lánosságban esik 6<zó róla, szinte senki nem tagadja meg. Amikor azonban konkrétan, egy munkahelyre alkalmazva kellene érvényesítem ezt az elvet, tamáskodók és ellenzők népes táborába ütközünk. HAMIS OKOSKObAS Érvelésük így hangzik: két különböző dolog a vállalat, mint szervezett termelő egy­ség, s mint emberi közösség tevékenysége. Valóban elvá­laszthatók egymástól? Vagy az okozza a félreértéseket, félremagyarázásokat, hogy bi­zonyos kérdésekben az alá- és fölérendelt viszonynak megfe­lelően az utasítások, más ügyekben a demokratizmus kerül előtérbe? Ahol tül kép­lékeny, laza a vállalati szer­vezet fölépítése és működése, ott a munkahelyi demokrácia sem lehet több puszta forma­litásnál. Ahol viszont túlzot­tan szervezett, minden apró részletre kiterjedő a szabályo­zás, ott a merev szervezet bé­nítja meg a demokrácia ér­vényesülését. Jöjjön ezek után a középút, mint megoldás? ÖNÁLLÓSÁG, FELELŐSSÉG Némi leegyszerűsítést meg­engedve: a munkahelyi de­mokrácia értelme nem az, hogy kibeszélhessék magukat az emberek, hanem az aktív részvétel a munka, s a munka körülményeinek tökéletesíté­sében, a közösség gondolkodá­sának, magatartásának for­málásában,. Ez utóbbiak ked­vező fel,tételeit sok minden adja, egyebek között a jó vál­lalati szervezet is. Mihez kezdhet az a vezető a demokrácia fórumain el­hangzott észrevételekkel, ja­vaslatokkal, akinek a vállalati szervezet jelentéktelen jogo­kat ad csupán? Legjobb eset­ben továbbítja azt, amit be- ossztottjai elmondták. És vár. Vagy történik valami, vagy nem. Mert ez és az az osztály, főosztály az illetékes, s nem ő. Holott legjobban ő tudja — az ő ismeretei a legkonkrétab- bak —, mit kellene tenni. De nem teheti. Nincs jogköre hoz­zá. Várnak az emberek is, s mikor látják, nem történik semmi, legyintenek. Kár a szóért, .vélik, ,e következő al­kalommal már hallgatnak. Közben az osztály, a főosztály íróasztaltól íróasztalig vándo- roltatja az ügyet, s teheti, mert jogköre — melyet a vál­lalati szervezet ad — nem pá­rosul felelősséggel!, legalábbis ilyen tekintetben nem. Ráül­het a javaslatokra, észrevéte­lekre büntetlenül1. Jogkör és felelősség együtt ér tehát va­lamit, s e társítást a vállalati szervezet végezheti el . Terme- szetesien csak akkor, ha az osztály, a főosztály felettesei is — az igazgatóig bezárólag — megadták az önállóságot, ha érvényesítik, számon kérik a felelősséget. * AZ alapoknál kezdve A vállalatok túlnyomd ré­szénél — amint azt különböző minisztériumi vizsgálatok megállapították —, ma még összekeverednek a régi, ide­jétmúlt szervezési, irányítási módszerek az újakkal, a kor­szerűekkel. Ez részben elfo­gadható, ám korántsem annyi­ra, hogy hosszú ideig fennma­radjon ez az állapot. Ott tölti be feladatát a vál­lalati szervezet, ahol szívó« munkával kialakították az át­tekinthetőséget — mind az emberek, mind az ügyek szempontjából —, a jogok, kö­telességek, döntések, intézi? e- déssk egymásba kapcsolódó rendszerét. Ahol' minden ész­revételt, javaslatot, ami csak elhangzik a munkahelyi de­mokrácia közvetett és köz­vetlen fórumain, van kinek címezni, & a címzettnek köte­lessége a válaszadás, a cselek­vés. MINDENKI A MAGA DOLGÁT Ehhez elsősorban az kell, hogy ne csak elvégezze min­denki a maga dolgát, hanem pontosan tudja, mi az 6 dol­ga! Játék lenne a szavakkal? Sűrűn hallott panasz, hogy rengeteg a teendő, nagy „a hajtás”. Jogos kérdés: tyieny- niyi ebben a látszatmunka, a fölös tevékenység? A tökélet­len szervezet szülte párhuzam mosság, az idejétmúlt módsze­rek okozta üresjárat? Leg­többször ezeken a helyeken érzik úgy, hogy a munkahelyi demokrácia nem forrása, ha­nem nehezítője a vállalati te­vékenység javításának, holott az akadály maga a vállalati szervezet! összhangot teremteni nem könnyű, s nem egyszerre vég­rehajtható feladat. A tétlen­ségnél, a várakozásnál azon­ban nincs rosszabb. Mégis, a vállalatok egy része tétlen szemlélője saját küszködésé­nek, a szervezet és a demok­rácia összehangolatlanságá­nak, s nem érti, miért nem jut egyről kettőre. A korszerű módszerek, modellek ismer­jek, eléhretök a vállalati szer­vezet átalakításához. Növek­szik ugyan az érdeklődés irán­tuk, de a gyorsabb tempó nem indokolatlan kívánalom. A tétlenséggel, tétovasággal el­vesztegetett idő árát 'a mun­kahelyi közösség fizeti' meg. Azzal, hogy lehetőségei alatt marad teljesítménye, fejlődé­se. mind a tudatformálásiban, mint az értékteremtésben.' Mészáros Ottó Kél Iréja A páciensnek kék és zöld a lába. „Csak nem lett labdarúgó öregkorára?” — csodálkozik az orvo6. — Szó sincs róla. bridzse- zém és partnerem a felesé­gem. — A férjem 11 hónapot töltött a tengeren és egyet idehaza. — Ez önnek borzasztó le­het ... — Ugyan, hamar eltelik egy hónap. Ennek a rendelőnek külö­nös lélektana van. A várójá­ban anyjukkal várakozó gye­rekek csendesek, megillető- döttek. Az orvostól kifelé jö­vet annál hatalmasabb a hangjuk. Ritkán álcád akár kétpercnyi egybefüggő csend is. Hiába, a fehér köpenynek gyermekszemben még mindig félelmetes a hatása. Salgótarján, 4. sz. gyermek­körzeti rendelő. Rendel 9— U-ig dr. Kovács Katalin. Kedd, viszonylag lanyha a forgalom. Délelőtt csak 30 kisgyermek kereste fel any­jával a doktornőt. Múlt héten még 80-as létszámot is je­gyeztek. Persze, nem éppen kicsi maga a körzet sem, 1200 —1400 kisgyermek tartozik hozzá. A négyéves Tibi hány, gyomra, feje fáj. A doktornő kopogtatja, hallgatja. A gye­rek hősiesen tartja magát, remeg a szája széle, de nem sír. — Ügy gondolom, be kel­lene vinni a kórházba — ja­vasolja dr. Kovács Katalin. '.Tibi anyukája fejét rázza; Félelmetes fehér köpeny — Most jött ki a sebészet­ről. Inkább itt maradnánk a mamánál a vásártéren, ‘hol­nap reggel visszahoznám, megmutatnám a gyereket. — így is lehet, akkor most csak megszűröm. És reggel feltétlenül látni szeretném! Tibi a kórház emlegetésé­nél is pityereg, az injekció hallatára már keservesen kog. A doktornő megkérdezi az elmenöben lévő kisfiút: — Nagyon fájt, valóban? Tibi durcásan elfordul, nem válaszol. Nem is köszön. Ha­ragszik. A fájdalmas szűtást nagyon nehéz megbocsátani. P.-né két gyermekével, az egyéve- Pálmával és a há­roméves Csabával érkezik. Otthonosan mozog a rendelő­ben, a gyerekeknek sem mti- mus a fehér köpeny. Nem vé­letlen, P.-né asszisztens itt, a rendelőben, most a két ki­csit neveli otthon. •Csaba szabályosan, szépen sóhajt, míg vizsgálják. — Most egy kicsit meg­szűnők, jó? — kérdezi a dok­tornő. — Jó — egyezik bele a gye­rek nem túl nagy örömmel. A két kicsi sírás nélkül tá­vozik a rendelőből. Dr. Kovács Katalin a pa­nasz okát keresi, de figyel­mét más sem kerüli el. — Rengeteg a rossz fogú gyerek — mondja. — Szomo­rú, de a cukros cumi még most sem ment ki a divatból. Etetik a gyerekekkel a tö­méntelen cukrot, csokit, bár a fogápolással törődnének ennyire! Volt olyan 12 éves gyerek nálam, aki nem ismer­te a fogkefét! Nem gondol­nak a rendszeres fogápolátea, a D-vitamin-szedésre. Fájda­lom nézni a fekete, törede­zett fogú gyerekeket. — Az öltöztetésről is lehet­ne mit mondani — kapcsoló­dik a beszélgetésbe Nagy Mik- lósné, helyettesítő asszisztens- nő. — A doktornő meg a dok­tor úr nem látja, de én igen: micsoda halom ruhák marad­nak kinn a váróban! Három­szorosan is túlöltöztetik a gye­rekeket. \ gyerekek táplálásáról a doktornő akár rémregényt is írhatna; — Mikor kijöttem a' kör­zetbe dolgozni, végiglátogat­tam az egy év alatti gyere­keket. Az érdekelt: hogyan, mivel táplálják őket. Fantasz­tikus dolgokkal találkoztam. A háromhónapos Cs. Ági például rosszul nézett ki. A szeme lázasan csillogott, nyű­gös volt. Anyja csodálkozott a legjobban: — Pedig tegnap még mi­lyen jól belakott nokedlivel! A másik helyen szentül ál­lították, hogy a hathónapos gyerek mindent „megkíván”, amit az asztalon lát. Adnak hát neki mindenből. Töltött káposztából, tésztából, . pör­költből, ami jön. — Átmenetileg meglóditja a gyerek fejlődését — mondja a doktornő. — Aztán étvágy­talan lesz, nem gyarapodik, és a szülő kétségbeesve kere­si fel az orvost. Most mit te­gyen? Holott semmi egyebet nem kell, mint mindent a ma­ga idejében adni. A gyerekek helyes gondozá sáról, táplálásáról ma már számtalan könyv, füzet, is­mertető kiadvány szól. Ától vasásuk megéri a fáradságot, hiszen a kisgyermek egészsé­ges fejlődéséről van szó. — szendi — A közelmúltban bővítették Karancslapujtőn a művelődési otthont. Hamarosan beépítik a teraszt is. Képünkön: Roz- gonyi Emil, a helyi költségvetési üzem dolgozója a tartóosz­lopokat hegeszti (Fotó: Bábel) NÖGRAD — 1974. december 13., péntek 5 /

Next

/
Thumbnails
Contents