Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)
1974-12-13 / 291. szám
I Mai kommentárunk Az erdei munkások Az erdészeti dolgozók nehéz körülmények között dolgoznak. Az emberek, amikor kényelembe helyezik magukat a kellemesen fűtött lakásban, vagy amikor kezükbe veszik az újságot — csupán erre a két példára utalva — kevesen gondolnak arra: a meleget adó fát, a 'különböző termékek alapanyagát az erdészetek teremtik meg. Azok az erdészeti dolgozók, akiknek télen-nyáron az erdő a műhelyük, akiknek az erdőben .a helyük, ha-’Süt a napi ha fagytól pattognak a fák, ha esik az eső. Csupán ebből a megítélésből is iielves, amikor, mint egyik legnehezebb foglalkozásnak jelölik meg az erdei munkát. De nem csupán az időjárás kellemetlenségei, amelyek keménnyé edzik' ezeket az embereket, hanem a, munkaeszközeik is. A baltát is nehéz forgatni, a fűrészt is kemény kézzel kell markolni. Mint azt egy legutóbbi tanácskozáson megállapították — tudományos igényességgel — az úgynevezett motorfűrész is káros hatással van a vele dolgozó emberre. Minden nehézség ellenére az erdei munkások kitartóan végzik munkájukat, hogy alakások a tél hidegében ne maradjanak tüzelő nélkül, az ipar által igényelt nyersanyag is eljusson rendeltetési helyére. Az idei esztendő minden eddiginél nehezebb volt az erdészetek számára is. A közvélemény figyelme — és ez Is érthető — a mezőgazdálkodásra fordult. Kevesebb figyelmet fordítottunk az erdőkben rendkívül nagy erőfeszítésekkel dolgozó emberekre. Pedig az esős, hideg időjárás az erdőt sem kímélte. Aki tudja, mit jelent ázni, az átnedvesedett ruhában dideregni, legfeljebb egy terebélye- sebb fa tövében menedéket találni, felmérheti, mit kellett kiállniuk azoknak az embereknek, akik mások melegét biztosítani hivatottak többek között. Mert igaz, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítanak az erdészetek dolgozóinak szociális ellátására: Itt értendők a melegedők, a menedékhelyek stb. De melyik erdei munkás az, aki az időjárással szembeni védelemre rendezkedik be, amikor tudja, hogy a fatelepeken fogytán a fa. Dolgoztak a kedvezőtlen időjárás ellenére, mert kötelességtudó emberek. Az erdőt j^rók nem fordulhattak meg az erdő- és fafeldolgozó gazdaság egész területén, hogy ne hallották volna a fűrészek zúgását, a balták csattogását és nem utolsósorban a szállítógépek keserves kínlódását. Emberderékig ér a sár a szállító utakon ma is. A salgótarjáni erdészetben panaszolták: a ta- karékoskodási törekvésük ellenére kétszeres áron kellett dolgozni, mert egy gép képtelen volt átvergődni fuvarjával az erdőn. Azt mondták Litkén az erdészetnél, hogy más ?e* rületen pótolják, amit a fa elszállításánál ráfizettek. Mert ezen a téren sem akarnak mást tenni, mint ami az országos érdek. Keresik a belső tartalékokat, amelyekkel jobban, gazdaságosabban végezhetik munkájukat. Az ő munkájuk most halaszthatatlan. A családi otthonok nem hűlhetnek ki, a fára váró ipar nem állhat meg. Az esztendőből hátravan még egy hónap, ami az erdészetek számára nehéz heteket jelent. Még sok köbméter fát várnak az erdőkből az emberek, .a gyárak. Keményen meg kell dolgozni, hogy teljesíteni tudják kötelességüket az erdei munkások. De nagyon kemény, feladataikkal tisztában lévő emberek ők. Bízni lehet bennük... Bobál Gyula Esumeeeere a munkahelyi demokráciáról A vállalati szervezet jelentősége Hét gyermeknek hazat építettek Az emberi segítőkészsés újabb példájaként a Szabolcs- Szatmár megyei Demecser községben üzemek, vállalatok, a községi tanács összefogásával énül fel a hét gyermekét 'egyedül nevelő özvegy Lakatos Gézáné és népes családjának új otthona. A tanács telket bocsátott rendelkezésükre, a Málvi Téglagyár gondoskodott az építőanyagról és Demecserbe szállításáról. A téglagyár fehérgyarmati gyáregysége az idén kezdte el a vázkerámiatermékek — falazó- és födémszerkezetek — gyártását, s e jó hő- és hangszigetelő, könnyen szállítható elemek- bő gyorsan, felépíthető a családi ház. Ezzel az úi eljárással készült el a Lakatosék háza. Ezt követően dologhoz láttak a klsvárdai Szeszipari Vállalat és a demecseri Építőipari Szövetkezet szocialista brigádjainak tagjai, akik társadalmi munkában végzik el a' belső szerelési munkálatokat. A Lakatos család a karácsonyi ünnepeket már az úi. kétszoba. összkomfortos, hatvan négyzetméter alapterületű új otthonban töltehetL Elegendő tüzelőt, a tavalyinál több burgonyát, zöldséget tárolnak Tájékoztató a lakossás téli energia- és élelmiszer-ellátásúról A lakosság többsége az idén nyáron szerezte be a téli tüzelőt, így az elmúlt két hónapban a várakozásnak megfelelően mérsékeltebb volt a forgalom — 300 ezer tonnával maradt alatta a tavalyinak — a készletek viszont 50 ezer tonnával növekedtek, s így a fűtési idény második felében is jó ellátás várható szilárd tüzelőből. Hasonlóan jóval több fűtőolajat tartalékolt a lakosság a fűtési idény kezdetére. A kereskedelem a jövő év első negyedére is gondoskodott elegendő tüzelőolajról. s a folyamatos ellátás érdekében intézkedett a megfelelő ütemű szállításról is. A csúcsidőszakban az ellátó telepeket. ' a tankautós hálózatot három műszakban, szükség esetén szombaton és vasárnap is üzemeltetik. A tájékoztatás szerint a orooán- butángáz-ellátás is zavartalan lesz a téli hónapokban. Az élelmiszer-ellátás az idén örvendetesen fejlődött, jelenleg is kiegyensúlyozott, s a szerződések ismeretében az alapvető fontosságú élelmiszerekből rendelkezésre álló árualapok kielégítik a lakosság igényeit — •foglalta össze az ellátás biztató kilátásait dr Szigeti Gyula, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztály- vezetője. aki külön beszélt a zöldség- és gyümölcsellátásról. A téli hónapokban, március 31-én az állami és a szövetkezeti kereskedelem a tavalyinál 24,3 százalékkal több, összesen 27 384 vagon burgonyát, hagymát, zöldsé' get és almát tartalékolt A választékot az első negyedév végéig 350 tonna paradicsom és 410 tonna szőlő import' iával növelik. Kora tavaszra 25 ezer tonna étkezési burgonyát is behoznak. Bejelentette a főosztályvezető azt is. hogy a lakosság kiegyensúlyozottabb és választékosabb ellátásának biztosítására, arra, hogy a fogyasztói árak az előírt szinten belül ma radjanak — legfeljebb három százalékkal emelkedhetnek — a kereskedelem iövőre is 250 millió forint kockázatialap- kiegészítést. juttatást kap a költségvetésből. „A* Varrni demokrácia Jelenlegi működése és hatékonysága nem felel meg a követelményeknek, ezért mind tartalmában, mind módszereiben tovább keU fejleszteni." (A XL. kongresszus irányelveiből.) Kézenfekvő igazság, hogy miivel a munkahelyi demokrácia osiateis. a munkahelyeken valósulhat meg — szemben a szocialista demokráciával, melynek sokféle létezési terepe található — a vállalati, gyáregységi, üzemi, műhelyi szervezetnek nagy befolyása van működésére. Akadályozhatja vagy éppen segítheti ki- bon,takozását, gyakorlását, hozzátehet és elvehet a munkahelyi demokráciához, demokráciából. E kézenfekvő igazság elfogadását, ha általánosságban esik 6<zó róla, szinte senki nem tagadja meg. Amikor azonban konkrétan, egy munkahelyre alkalmazva kellene érvényesítem ezt az elvet, tamáskodók és ellenzők népes táborába ütközünk. HAMIS OKOSKObAS Érvelésük így hangzik: két különböző dolog a vállalat, mint szervezett termelő egység, s mint emberi közösség tevékenysége. Valóban elválaszthatók egymástól? Vagy az okozza a félreértéseket, félremagyarázásokat, hogy bizonyos kérdésekben az alá- és fölérendelt viszonynak megfelelően az utasítások, más ügyekben a demokratizmus kerül előtérbe? Ahol tül képlékeny, laza a vállalati szervezet fölépítése és működése, ott a munkahelyi demokrácia sem lehet több puszta formalitásnál. Ahol viszont túlzottan szervezett, minden apró részletre kiterjedő a szabályozás, ott a merev szervezet bénítja meg a demokrácia érvényesülését. Jöjjön ezek után a középút, mint megoldás? ÖNÁLLÓSÁG, FELELŐSSÉG Némi leegyszerűsítést megengedve: a munkahelyi demokrácia értelme nem az, hogy kibeszélhessék magukat az emberek, hanem az aktív részvétel a munka, s a munka körülményeinek tökéletesítésében, a közösség gondolkodásának, magatartásának formálásában,. Ez utóbbiak kedvező fel,tételeit sok minden adja, egyebek között a jó vállalati szervezet is. Mihez kezdhet az a vezető a demokrácia fórumain elhangzott észrevételekkel, javaslatokkal, akinek a vállalati szervezet jelentéktelen jogokat ad csupán? Legjobb esetben továbbítja azt, amit be- ossztottjai elmondták. És vár. Vagy történik valami, vagy nem. Mert ez és az az osztály, főosztály az illetékes, s nem ő. Holott legjobban ő tudja — az ő ismeretei a legkonkrétab- bak —, mit kellene tenni. De nem teheti. Nincs jogköre hozzá. Várnak az emberek is, s mikor látják, nem történik semmi, legyintenek. Kár a szóért, .vélik, ,e következő alkalommal már hallgatnak. Közben az osztály, a főosztály íróasztaltól íróasztalig vándo- roltatja az ügyet, s teheti, mert jogköre — melyet a vállalati szervezet ad — nem párosul felelősséggel!, legalábbis ilyen tekintetben nem. Ráülhet a javaslatokra, észrevételekre büntetlenül1. Jogkör és felelősség együtt ér tehát valamit, s e társítást a vállalati szervezet végezheti el . Terme- szetesien csak akkor, ha az osztály, a főosztály felettesei is — az igazgatóig bezárólag — megadták az önállóságot, ha érvényesítik, számon kérik a felelősséget. * AZ alapoknál kezdve A vállalatok túlnyomd részénél — amint azt különböző minisztériumi vizsgálatok megállapították —, ma még összekeverednek a régi, idejétmúlt szervezési, irányítási módszerek az újakkal, a korszerűekkel. Ez részben elfogadható, ám korántsem annyira, hogy hosszú ideig fennmaradjon ez az állapot. Ott tölti be feladatát a vállalati szervezet, ahol szívó« munkával kialakították az áttekinthetőséget — mind az emberek, mind az ügyek szempontjából —, a jogok, kötelességek, döntések, intézi? e- déssk egymásba kapcsolódó rendszerét. Ahol' minden észrevételt, javaslatot, ami csak elhangzik a munkahelyi demokrácia közvetett és közvetlen fórumain, van kinek címezni, & a címzettnek kötelessége a válaszadás, a cselekvés. MINDENKI A MAGA DOLGÁT Ehhez elsősorban az kell, hogy ne csak elvégezze mindenki a maga dolgát, hanem pontosan tudja, mi az 6 dolga! Játék lenne a szavakkal? Sűrűn hallott panasz, hogy rengeteg a teendő, nagy „a hajtás”. Jogos kérdés: tyieny- niyi ebben a látszatmunka, a fölös tevékenység? A tökéletlen szervezet szülte párhuzam mosság, az idejétmúlt módszerek okozta üresjárat? Legtöbbször ezeken a helyeken érzik úgy, hogy a munkahelyi demokrácia nem forrása, hanem nehezítője a vállalati tevékenység javításának, holott az akadály maga a vállalati szervezet! összhangot teremteni nem könnyű, s nem egyszerre végrehajtható feladat. A tétlenségnél, a várakozásnál azonban nincs rosszabb. Mégis, a vállalatok egy része tétlen szemlélője saját küszködésének, a szervezet és a demokrácia összehangolatlanságának, s nem érti, miért nem jut egyről kettőre. A korszerű módszerek, modellek ismerjek, eléhretök a vállalati szervezet átalakításához. Növekszik ugyan az érdeklődés irántuk, de a gyorsabb tempó nem indokolatlan kívánalom. A tétlenséggel, tétovasággal elvesztegetett idő árát 'a munkahelyi közösség fizeti' meg. Azzal, hogy lehetőségei alatt marad teljesítménye, fejlődése. mind a tudatformálásiban, mint az értékteremtésben.' Mészáros Ottó Kél Iréja A páciensnek kék és zöld a lába. „Csak nem lett labdarúgó öregkorára?” — csodálkozik az orvo6. — Szó sincs róla. bridzse- zém és partnerem a feleségem. — A férjem 11 hónapot töltött a tengeren és egyet idehaza. — Ez önnek borzasztó lehet ... — Ugyan, hamar eltelik egy hónap. Ennek a rendelőnek különös lélektana van. A várójában anyjukkal várakozó gyerekek csendesek, megillető- döttek. Az orvostól kifelé jövet annál hatalmasabb a hangjuk. Ritkán álcád akár kétpercnyi egybefüggő csend is. Hiába, a fehér köpenynek gyermekszemben még mindig félelmetes a hatása. Salgótarján, 4. sz. gyermekkörzeti rendelő. Rendel 9— U-ig dr. Kovács Katalin. Kedd, viszonylag lanyha a forgalom. Délelőtt csak 30 kisgyermek kereste fel anyjával a doktornőt. Múlt héten még 80-as létszámot is jegyeztek. Persze, nem éppen kicsi maga a körzet sem, 1200 —1400 kisgyermek tartozik hozzá. A négyéves Tibi hány, gyomra, feje fáj. A doktornő kopogtatja, hallgatja. A gyerek hősiesen tartja magát, remeg a szája széle, de nem sír. — Ügy gondolom, be kellene vinni a kórházba — javasolja dr. Kovács Katalin. '.Tibi anyukája fejét rázza; Félelmetes fehér köpeny — Most jött ki a sebészetről. Inkább itt maradnánk a mamánál a vásártéren, ‘holnap reggel visszahoznám, megmutatnám a gyereket. — így is lehet, akkor most csak megszűröm. És reggel feltétlenül látni szeretném! Tibi a kórház emlegetésénél is pityereg, az injekció hallatára már keservesen kog. A doktornő megkérdezi az elmenöben lévő kisfiút: — Nagyon fájt, valóban? Tibi durcásan elfordul, nem válaszol. Nem is köszön. Haragszik. A fájdalmas szűtást nagyon nehéz megbocsátani. P.-né két gyermekével, az egyéve- Pálmával és a hároméves Csabával érkezik. Otthonosan mozog a rendelőben, a gyerekeknek sem mti- mus a fehér köpeny. Nem véletlen, P.-né asszisztens itt, a rendelőben, most a két kicsit neveli otthon. •Csaba szabályosan, szépen sóhajt, míg vizsgálják. — Most egy kicsit megszűnők, jó? — kérdezi a doktornő. — Jó — egyezik bele a gyerek nem túl nagy örömmel. A két kicsi sírás nélkül távozik a rendelőből. Dr. Kovács Katalin a panasz okát keresi, de figyelmét más sem kerüli el. — Rengeteg a rossz fogú gyerek — mondja. — Szomorú, de a cukros cumi még most sem ment ki a divatból. Etetik a gyerekekkel a töméntelen cukrot, csokit, bár a fogápolással törődnének ennyire! Volt olyan 12 éves gyerek nálam, aki nem ismerte a fogkefét! Nem gondolnak a rendszeres fogápolátea, a D-vitamin-szedésre. Fájdalom nézni a fekete, töredezett fogú gyerekeket. — Az öltöztetésről is lehetne mit mondani — kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy Mik- lósné, helyettesítő asszisztens- nő. — A doktornő meg a doktor úr nem látja, de én igen: micsoda halom ruhák maradnak kinn a váróban! Háromszorosan is túlöltöztetik a gyerekeket. \ gyerekek táplálásáról a doktornő akár rémregényt is írhatna; — Mikor kijöttem a' körzetbe dolgozni, végiglátogattam az egy év alatti gyerekeket. Az érdekelt: hogyan, mivel táplálják őket. Fantasztikus dolgokkal találkoztam. A háromhónapos Cs. Ági például rosszul nézett ki. A szeme lázasan csillogott, nyűgös volt. Anyja csodálkozott a legjobban: — Pedig tegnap még milyen jól belakott nokedlivel! A másik helyen szentül állították, hogy a hathónapos gyerek mindent „megkíván”, amit az asztalon lát. Adnak hát neki mindenből. Töltött káposztából, tésztából, . pörköltből, ami jön. — Átmenetileg meglóditja a gyerek fejlődését — mondja a doktornő. — Aztán étvágytalan lesz, nem gyarapodik, és a szülő kétségbeesve keresi fel az orvost. Most mit tegyen? Holott semmi egyebet nem kell, mint mindent a maga idejében adni. A gyerekek helyes gondozá sáról, táplálásáról ma már számtalan könyv, füzet, ismertető kiadvány szól. Ától vasásuk megéri a fáradságot, hiszen a kisgyermek egészséges fejlődéséről van szó. — szendi — A közelmúltban bővítették Karancslapujtőn a művelődési otthont. Hamarosan beépítik a teraszt is. Képünkön: Roz- gonyi Emil, a helyi költségvetési üzem dolgozója a tartóoszlopokat hegeszti (Fotó: Bábel) NÖGRAD — 1974. december 13., péntek 5 /
