Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

Or&ZHgos irodalmi színpadi napok Balassagyarmaton Jó színvonal a fesztiválon Köztársaság vagy királyság? A Karamanljsz-kormány lett Létrejött a harmadik népszavazást írt ki 1974. de- köztársaság. 1935. november 25-én Komdülisz és Metaxasz •? Lauepscg Magyarnándorban S (Folytatás az 1. oldalról) Az, este megrendezett; nagy­gyűlés előadója Andó Gyula, a járása pártbizottság első tit­kára volt. Visszatekintett há­rom évtized eseményekben gazdag történetiére. A magyar nép felszabadulása t a Szov­jetuniónak köszönheti. mely sok véráldoaaitot követelt. Ke- gyel'efbel* őrizzük a felszabadu­lásunkért életűiket áldozó szovjet katonák emlékét. A rorookibain heverő ország ve­zető politikai ereje az MKP volt, melv hirdette, hogy les« magyar újjászületés. A Kele- csényi-puszta , cselédei már 1945. tavaszán földfoglalásban vettek részt, majd májusban megalakították a föUdosztó bi­zottságot. Az előadó szólott a szocia­lista forradalom győzelméig megtett útról, a szocializmus építésiének további eredmé­nyeiről. A szocializmus állap­jait 1961-re sikerült lerakni. Magyarnándorban 1959. októ­ber 1-én 208 taggal megala­kult a term elősző vetkezet. A személyi jövedelmek azóta je­lentősen emelkedtek. — A szocializmus építésé­ben, elért sifoereimk bizonyít­ják, hogy pártunk következe­tesen haliad a lenini úton. Hazánkban eredményesen fo­lyik a szocialista építőmunka Az elmúlt években emelkedett dolgozó népünk alkotókedve, cselekvő részvétele céljaink megvalósításában — mondot­ta Andó Gy ula. Tennivalóinkról szólva hang­súlyozta a takarékosság, a szervezési feladatok, a belső tartalékok feltárásának, a ter­melékenység fokozásának, a munkafegyelem szilárdításá­nak a fontosságát. Szólott a párt szövetségi politikájáról, a kongresszusi készülődésről. A M agyar nánd őri Állami Gaz­daságban 12, a helyi termelő- szövetkezetben 5 szocialista brigád tett jelentős kongresz- ézusi vállalást. Az ünnepi megemlékezést Andó Gyula, az évforduló jelentőségének méltatásával fejezte be. PÉNTEKEN NYOLC együt­tes mutatta be nagy érdeklő­dés mellett műsorát. Azt hi­szem, aki eljött, nem bánta meg. Néhány valóban szép, átgondolt előadást láthattunk. A bemutatók sorát a mis­kolci Földes Ferenc Gimnázi­um diákszínpada nyitotta. A méltán világhírű Andrze- jewszki és Borowski művei­ből állították össze A paradi­csom kapui című műsorukat. Az irodalmi alapanyag rend­kívül nemes, aktuális monda­nivalót hordoz. Középpontjá­ban az egyén, az ember áll, aki rendkívüli céljai megva­lósításának folyamatában ál­dozatokra is kényszerül. A diákszereplők nemes igyeke­zettel és dicséretes szándék­kal igyekeztek azonosulni a súlyos problémákkal, de ösz- szességében mégsem sikerült hitelessé tenniük a produk­ciót. Ennek a nagyon szimpati­kus 14—16 évesekből álló együttesnek — úgy láttuk — erejét meghaladta a feladat. A tatabányai KOMÉP Szín­pad az idén alakult, e mosta­ni az első igazán komoly pro­dukciójuk. A munkás színját­szók egy kevéssé ismert len­gyel szerző, Zsukrovszkij no­velláját. a Tiszta munkát ál­lították színpadra. A történet a háború alatt játszódik egy faluban, ahol nagyon sok ál­dozatot követel a harc. A né­metek sok embert megölnek, s végül ölnek a falusiak is. Az előadás különbözik min­den eddig látott előadástól. Szó alig hangzik el a szín­padon. A rendező, Szóda Sán­dor főként a divatos filmek­re, színpadi produkciókra em­lékeztető jelzésekkel és szim­bólumokkal meséli el a tör­ténetet és teszi hangulatilag is hitelessé. A produkció jó, de dramaturgiai végiggondo- latlansága folytán, mégsem tud szándéka szerint hatni, megrázni. Az Arany János irodalmi színpad Nagykőrösről érke­zett. Előadásuk „ ... És tart­sátok meg az esküvőt!” címet viseli, s nem tünteti fel a szerzőt, vagy szerzőket. Így tulajdonképpen nem tudunk kihez szólni név szerint, de azt. az érzésünket így sem hallgathatjuk el, hogy ez a mű nem rendelkezik komoly írói erényekkel és a lengyel ízeket sem érezzük ki annyi­ra • belőle. A mű elgondolása — hogy a háború korzalmai között az emberiességre, az emberi problémákra irányítja a figyelmet, a szépre, az élet­re emlékeztet a túlélés érde­kében — nagyon szép, de mű­vészi megvalósítása csak fele­részben sikerült. A VESZPRÉMIEK Zbigniew Herbert művét alkalmazták színpadra Egyszerű történet címmel. Egy magára maradt férfi lelki kálváriáját, az új társadalmi viszonyok közötti „hányódását” meséli el az elő­adás. Erőssége a szép szín­padkép és a szereplők kitűnő mozgatása. A debreceni MGM Színpad A megmenekült címmel mu­tatta be Rózewitz műveiből szerkesztett műsorát. Fiatal, lendületes együttes. Legna­gyobb érdemük az együttes játék, a gondosan megterve­zett kórusmunka. Kitűnő együttes válhat még ebből a szimpatikus gyári gárdábóL A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége kecske­méti csoportjának szín­játszó együttese az est egyik legkiérleltebb. leg­emlékezetesebb előadását pro­dukálta. Odojewski A messze­ségbe vész című művét Köves Zsuzsanna dolgozta át és állí­totta színpadra. Dramaturgi ál­lag átgondolt, színvonalas elő­adás, amely az egyéni és együttes játék szép példáját mutatta be. A kórus játéka szervesen illeszkedik az egy szerelem történetét elmesélő produkcióba. Külön említést érdemel a Dokk zenekar, amely rendkívül jól szolgálja az előadást A veresegyházi Forrás iro­dalmi színpad már harmadik alkalommal szerepel Balassa­gyarmaton. Dániel Kornél kö­vetkezetesen valósítja meg el­képzeléseit, a politizáló szín­padot. Mai éLetünk bürokrati­kus és egyéb jellegű fonáksá­gait ostorozza nagyon sok öt­lettel, tehetséggeL Nem vélet­len, hogy a Népek barátsága szerkesztői pályázaton a Len­gyel Kultúra megosztott nagy­díját nyerte eL UTOLSÓKÉNT a tavalyi nagydíjas balassagyarmati Madách Imre irodalmi szín­pad lépett pódiumra. Wilko- wiecki Mikolai misztérium- játékát. a Harmadmani győ- zelem-t dolgozták fel Mészöly Dezső fordításában. Igazi re­neszánsz hangulatú előadást teremtettek. Nagyon tetszet­tek a jelmezek, néhány sze­replő érett teljesítménye. Mindezen értékek mellett azonban úgy érezzük, hogy az előadás néhány ponton még további érlelésre drama­turgiai tisztázásra szorul. Szombaton hat együttes lé­pett színpadra. Egy budapes­ti. jászberényi, herendi, cseh­szlovákiai. majd egy úiabb budapesti és balassagyarmati irodalmi színpad műt itta be produkcióját. Ezzel befejező­dött a versenyprogram, amelynek értékelésére későb­bi időpontban térünk vissza. MaSarloae eíwust köztérsa­sági elnök szombaton, haza­térése után. az elnöki palota erkélyéről beszédet intézett az üdvözlésére összegyűlt tö­meghez. A kétszázezer- fős lelkes sokaság „Makari ősz. Makariosz. velünk vagy. és mi hozzád tartozunk!” kiál­tásokkal üdvözölte a négyes fél hónapos száműzetés után. hazatért államfőt. cember 8-ára: a görög nép döntsön az ország leendő ál­lamformájáról. Érdemes ezzel kapcsolatban röviden vissza­pillantani az ország leg­újabb kori történetére. 1821-ben győzött Görögor­szágiban a törökellenes fel­kelés. s a következő évben kikiáltották az első görög köztársaságot. 1830-ban a nagyhatalmak garantálták Görögország teljes független­ségét. 1832-ben királyság iött létre: idegen uralkodó — Ot­to von Wittelsbach — került a görög trónra. A görög nép 1862- ben elűzte és helyébe 1863- ban a dán Glücksburg házból Vilmos György herce­get ültette, aki I. György né­ven lett király. 1912—13-ban a két Balkán-háborúban Kré­ta és más szigetek Görögor­szághoz kerültek. 1913-ba.n I. Konstantin került a trónra, öt 1917. június 12-én Eileft- heriosz Venizelosz megbuktat­ta és kikiáltották a második. görög köztársaságot. 1920-ban újra hatalomra került I. Konstantin, 1922-ben, a törö­kök kiűzték a görögöket Kis- Ázsiából. A vereség I. Kons­tantin trónjába került, helyé­be 1922. október 2-án II. György került. 1924. márci­us 25-én neki is távoznia kel­Makarkwz SeaaidSSüeh meg­békélésre szólította fel a szi­get görög és török lakosait és kijelentette, megvan a lehe­tőség. hogy a két közösség békésen együttműködjék egy­mással. Azonban nem hajlan­dó olyan megoldást elfogad­ni. amely a lakosság áttele­pítését és a sziget megosztá­sát eredményezné. (MTI) támogatásával Londonból ha­zahívták II. György királyt, aki 1941. májusában a német —olasz fasiszták elől előbb Kairóba, majd Londonba me­nekült. 1946. szeptember 1-én népszavazás útján ismét ha­zahívták. Kitört a fegyveres harc a népi köztársaságért, amely 1949. októberében a ha­ladó erők vereségével ért vé­get. II. György 1946-ban meg­halt és helyére — 1964-ig — I. Pál került, aki amerikai járszalaaon vezette az orszá­got. 1952-iben Görögország be­lépett a NATO-ba, 1963-ban katonai szerződést kötött az USA-val. Ezt a szerződést 1972-ben a Papadopulosz-féle junta megújította. 1964-ben II. Konstantin került a trón­ra. 1965-ben a király siker­telen puccsot kísérelt meg Georgiosz Papandreu kormá­nya ellen. Ezt 1967. április 21-én az ezredesek puccsa követte Georgiosz Paoadopu- losz vezetésével. 1967. decem­ber 13-án II. Konstantin el- lenpuccsot kísérelt meg Pa- padapulosz diktátor ellen, hogy a tejhatalmat magának biztosítsa. A kísérlet veresé­get szenvedett, a király Ró­mába menekült. 1973. június 30-án népszavazás útrián II. Konstantint megfosztották a tróntól. Görögország negyed­szer vált köztársasággá. 1973. november 25-én a táborno­kok vezetésével Gizákísz ke­rült hatalomra és 1974. július 15-én a görög fasiszta tisztek puccsot szerveztek Makan- ősz. ciprusi VögtainMmáai el­nök eilen. 1974. július 33-án megbukott a görög fasiszta junta, a Nyugat-barát Ka- ramanílisz alakút kormányt, majd a november 17-í vá­lasztásokon győzelmet arat. Karamanlisz kiírta az állam­formáról szóló népszavazást. 1974. december 8-án dönt a görög nép: köztársaság vagy királyság legyen-e Görögor­szág. tetoplw Fetrws ok — Hazatért Ciprusra Makariosz I (Folytatás a 2. oldalrát) ' polgárt kispolgári szemlélet eilen: Nagy figyelmet kell for­dítani a nacionalizmus és a kozmoooiitizmus bírálatára. A X kongresszus határozatainak megfelelően fejlődött tudományos életünk. Javultak a kutató munka hazai felté­tele^ Törekedni kell az anyagi és szellemi erők összponto­sítására, a hazai és a nemzetközi kutatások körültekintőbb összehangolására. Az ideológiai, társadalomtudományi ku­tatóhelyeken, a társadalomtudománvok egész területén biz­tosítani kell a marxizmus—leninizmus egyértelmű érvénye­sülését. Bontakozzék' ki jobban vitázó szelleme az anti- marxista nézetekkel szemben. A X. kongresszus óta eltelt időben javultak a világné­zeti oktatás és nevelés feltételei, csökkent a tanulók túl­terhelése. emelkedett az oktató-nevelő munka színvonala; bővült a diákönkormányzati tevékenység. Elsőrangú fela­dat az általános iskola és a szakmunkásképzés fejlesztése, a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi segítése vala­mennyi iskolafokozatban. Nagyobb társadalmi megbecsü­lésben kell részesíteni a pedagógusokat. A két kongresszus között is gyarapodott népünk mű­veltsége. Erősítsük toválbb a közművelődés világnézeti ha­táséit, fejlesszük a kultúra területén is a közösségi for­mákat. Fordítsunk különös gondot a munkásosztály tudásá­nak gazdagítására, kulturálódásira. Törvényt kell alkotni, amely összefoglalja a közművelődés céljait és feladatait. A sportmozgalomban az iskolai testnevelést és a tömeg­sportot kell előtérbe helyezni. Az egyes művészeti ágakban az elmúlt időszakiban ér- iékes művek születtek, növekedett a különböző művészeti rendezvények látogatottsága. Határozottabban kell támo­gatni a szocialista realista, közéleti elkötelezettségű irodal­mat és művészetet. A dolgozó osztályok, a társadalom éle­tének központi kérdései kapjanak jelentőségüknek megfe­lelő teret a művészeti alkotásokban. VI. A párt- és tömeg«zerveze!ek feladatai Szocialista építésünk vezető ereje a párt. A X. kong­resszus óta eltelt időszakban pártunk vezető szerepe meg­felelően érvényesült. A vezető szerep még következetesebb érvényesítését követelik, meg azonban a szocialista építés soron levő feladatai: ennek előfeltétele a párt politikájának megvalósítása, a párttagok eszmei, politikai felkészültségé­nek gyarapítása, az ideológiai munka javítása, a Dártfegve- lem megszilárdítása. Tovább kell erősíteni a pártmunka politikai-mozgalmi jellegét, fel kell lépni a hivatalnoki stílus és az indokolatlanul, sok papírmunka ellen. Nagyobb alapszervezetek létrehozásával meg kell szüntetni a szét­aprózottságot minden olyan helyen — üzemben, községben, hivataliban —, ahol ebhez a feltételiek megvannak. A pánt sikeres tevékenysége döntően eszmei, politikai; szervezeti és cselekvési egységen alapul, az egység maga­sabb színvonalra emelése állandó folyamat Pártunk hű a demokratikus centralizmus lenini élvéhez — húzzák alá az irányelvek, majd nyomatékosan szólnak arról, hogy a párt- demokrácia fejlesztésének fontos eleme a párttagság széles , körű bevonása a határozatok, előkészítésébe, a döntésekbe, a centralizmus fejlesztésének pedig lényeges összetevője a határozatok hiánytalan végrehajtása ás az elíenóraSa. X döntést segítő demokratikus vita után. a kommunista bí­ráltat alapján következetesebben kéül számon kérni a párt minden tagjától és funkcionáriusától a fegyelmezett mun­kát, a határozatok melletti elvszerű és érvelő kiállást. A párt vezető szerepének erősítése szükségessé teszi a kádermunka színvonalának emelését. Növelni kell a tes­tületek szerepét a személyi kérdések eldöntésében, erősí­teni kell a kádermunkában a bizalom, az őszinteség, a nyíltság légkörét. A párt a dolgozóknak, elsősorban a munkásoknak a legjobbjait veszi fel tagjai sorába azokat, akik meggyőző- déses hívei szocialista társadalmunknak, élenjárnak a munkában, a szocializmus elvei szerint élnek. A párt ösz- szetételének fejlesztése érdekében gondoskodni kell a mun­kások, különösen a szakmunkások megfelelő arányú felvé­teléről. A tagfelvétel fő forrásai a nagyüzemnek legyenek. Az állami szervek, társadalmi szervezetek működéséről szólva az irányelvek hangsúlyozzák: a párt az államai szer­vek rendeltetésszerű működését elvű politikai iránvítássaL helyes kádermunkával biztosítja. Fontost hogy a párthatá­rozatokat az állami szervek azonosan értelmezve, ideiében valósítsák meg. A szakszervezetek tekintélye és befolyása nőtt. Hozzá­értőbben gyakorolják funkciói,kait. Nem kielégítő még neve­lő munkájuk, belső életük démokraitizmusa elmarad az igé­nyektől és a lehetőségektől. Követeljék meg tagjaiktól a fe­gyelmezett, pontos munkát, éljenek jogaikkal, képviseljék és védjék bátrabban' a dolgozók érdekeit, lépjenek fel a tör­vények, a rendeletek megtartásáért. A KISZ alapvetően betölti politikai, társadalmi szere­pét, erősödött kommunista jellege. A fiatalok kömében fo­lyó eszmei, politikai nevelésben növelni kell' a társadalom minden szervezetének felelősségét és aktivitásét. A KISZ- szervezetek neveljék fiatalságunkat önállóságra, kezdemé­nyezésre. A pánt alapszervezeteiben javítani kell a KISZ pártimányítását, céltudatosan* készítsék fel^a legjobb fiatalo­kat a pártba való belépésre. A Magyar Úttörők Szövetsége szervezze a gyermekek közösségi életét, segítse az iskolai nevelést. A nőikről szóló párthatározat megvalósítása társadalmi összefogással sikeresen halad. Következetesebben érvényesül a nők egyenjogúsága a munkahelyek betöltésében, a képzés­ben, az anyagi elismerésben. A választott testületekben és a gazdasági vezető tisztségekben egiyre több a nő. A párt szervei és szervezetei tekintsék állandó feladatúidnak a nők helyzetével, politikai, szakmai fejlődésével és aktivitásának növelésével foglalkozó határozat valóra váltását. A párt szövetségi politikájának kerete a Hazafias Nép­front-mozgalom. A szocialista* nemzeti egység teljes kibon­takoztatása azt igényli, hogy fokozódjék a Hazafias Nép­front társadalmi, politikai szerepe, a népfront avassa köz­üggyé legfontosabb oéljainíkat. VII. A párt nemzetközi tevékenységének, kapcsolatainak fejlesztéséről A Magyar Szocialista Munkáspárt megkülönböztetett jelentőséget tulajdonit a szovjet testvérpárhoz fűződő viszo­nyának, és azt minden téren, fejleszti. A Szovjetunió Kom­munista Pártja aacreatc a tagtflÖS, a leeÉtCDg&fc tapaszta­latokat a szocialista építésben, a nép eacamei-paliitakiai egy­ségének megteremtésében, az imperializmussal* vívott harc­ban. A legtöbbet teszí a nemzetközi kommunista mozga­lom fejlődéséért, forradalmi eflméHetümfc lenini örökségének megvédéséért és gazdagításáért. Pántunk ápolja és erősíti kapcsolatait a szocialista országok közösségének minden pártjával; még szilárdabbra ötvözzük országaink éB népeink barátságát, fejlesztjük együttműködésünket. Pártunk kész további erőfeszítésekkel hozzájárulni az imperializmus ellen harooló erők tömörítéséhez, a közös akciók sikeréhez. Szé­lesíti kapcsolialtaiit, erősíti szolidaritását a tőkés világ és a fejlődő országok marxista—leninista pártjafcvali; támogat ja az imperiaílistiaiellenes összefogás érdekében kialakított együttműködésüket más haladó poditilkai erőkkel. A nemzetközi osztályharc megköveteli a kommunista és rnunkáspártok egységének állandó erősítését. Ezért szüksé­gesnek tartjuk, hogy a két- és sokoldalú találkozókon a jö­vőben is rendszeresen kicseréljük tapasztalatainkat a többi testvérpárttal és az új viszonyoknak megfelelően összehan­goljuk feladatainkat, munkánkat. Ezen az elvi alapon támo­gatjuk az európai testvérpártok értekezlieténak megtartását. Aktívan fellépünk a kommunista és munkáspártok _ soron következő nemzetközi tanácskozásának előkészítéséért. A kommunista mozgalom szerves részének tekintjük a testvér- pártoknak a* világ különböző térségiéi, egyes földrészek és övezetek sajátos követelményeivel' összhangban álló, egysé­günket erősítő tanácskozásait. A kommunista mozgalom sorainak szorosabbra zárása*, valamennyi imperialistaélilenes erő tömörítése elválasztha­tatlan az opportunizmus jobb- és „baloldali” s a* manapság különböző helyeken jelentkező úgynevezett újbalioldali vál­fajai ellen vívott elvi-politikai harctól. Az opportunizmus mindegyük változata kárt okoz mozgalmiunknak. Állhatato­san* harcolni kell a marxista—leninista elmélet forradalmi tisztaságának megőrzéséért. Határozottan vissza kell utasí­tani a soviniszta, nacionalista és szovjetellenes nézeteket. Elítéljük a maoista vezetés álláspontját és törekvését, amely eltorzítja a nemzetközi osztálytere valódi tartalmát és cél­jait. Pártunk a társadalmi haladás érdekében a forradalmi szolidaritás, az egyenjogúság elvei alapján* fejleszti kapcso­latait az antiimperialista erőkkel, a nemzeti demokratikus pártokkal, a* hazájuk függetlenségéért, szabadságáért harco­ló felszabadító mozgalmakkal. Együttműködésre, törekszünk a szocialista éls saociáldémokmta pártokkal a nemzetközi enyhülés és biztonság erősítése, a munkásosztály akcióegysé­ge érdekében minden lehetséges területen és kérdésben. Mély meggyőződésünk, hogy a kommunista és munkásmoz­galom egysége, a béke erőinek összefogása a szocializmus, a haladás eszméinek győzelmét segíti' elő. Ä Központi Bizottság biztos betrine, hogy a kongresszus új lendületet ad* gazdasági és kulturális építő munkánknak. Tovább gyarapítjuk anyagi, szellemi értékeinket, erősítjük társadalmunk szocialista jelegét. Pártunk a szocializmus felépítésére törekszik, nagy lépést tesz a kommunizmus fe­lé vezető úton. E cél jegyében szilárd eszmei, politikai egy­ségben dolgozzunk tovább a Magyar Népköztársaság felvi­rágoztatásán, népünk f elemelkedésién! NÖGRÁD - 1974, december 3., vasárnap 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents