Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)
1974-12-08 / 287. szám
A Magyar Munkáspárt Központi a párt Szocialista ISízottságának irányelvei Az Irányelvek bevezetőben rámutatnak: A Magyar Szocialista Munkáspárt és az elmúlt négy esztendőben következetesen megvalósította fő politikai irányvonalát, végrehajtotta a X. kongresszus határozatait. A szocialista építés a X. kongresszus határozatainak megfelelően magasabb szinten, lendületesen és sikeresein folyt: ennek eredményeképpen a Magyar Népköztársaság előbbre haladt a szocializmus útján. Hazánkban érvényesült a párt. a munkásosztály vezető szerepe, tovább szilárdult a munkásosztály hatalma, a munkás-paraszt szövetség, fejlődött a szocialista demokrácia, mélyült a szocialista nemzeti egység. A népgazdaság tervszerűen, aranyosan fejlődött. Megvalósul a negyedik ötéves terv. Intenzívebb, hatékonyabb a gazdasági munka. Intézkedések történtek a gazdaságirányítás bevált rendszerének továbbfejlesztésére. A termelőmunI. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk fű iránya és leiadatai KüftipoMkójnk alapvető Marijaiba! változatlanok: aktív hozzájárulás szocialista építőm unkánk nemzetközi feltételeinek javításához, a szocialista világrendszer erősítéséhez, a társadalmi haladás, a tartós béke biztosításához. Jelenleg a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének jegyében fordulat megy végbe a nemzetközi helyzetiben a hidegháború korszakából a politikai., valamint a kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki- tudományos és kulturális együttműködés fellé. Ebben meghatározó szerepe van a szocializmus jaivára megváltozott erővisaonyokniajk, a Szovjetunió, a Varsói Szerződés szervezetébe tömörült szocialista országok kezdeményező külpolitikájának, egyeztetett tevékenységének. A nemzetközi enyhülés fontos tényezője a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok visaomyáinaik javulása, kétoldalú kapcsolataik fejlődése. A szocialista országok — növekvő polibtSkHí súlyukkal és vonzerejűikkel, gazdasági hatalmukkal! — mind nagyobb mértékben hatnak az emberiség sorsának alakuláséra. A kapitalista rendszer általános válsága mélyüflőfoen van. Eredményeink legfőbb biztosítéka a szocialista országoknak a marxista—‘leninista elveken alapuló összeforró tt- sáiga — hangsúlyozza a dokumentum, s kiemeli, hogy hazánk aktívan részt vesz a Varsái Szerződés és a KGST tevékenységében. Teljesíti szövetségi kötelezettségeit, s támogatja a szocialista gazdasági integráció fejlesztését A békés egymás mellett élés alapján a kapcsolatok bővítésére törekszünk a fejlett tőkés országokkal), s különösen nagy súlyt helyezünk együttműködésünk szélesítésére a haladó szerdszerű fejlődő országokkal. Az európai biztonság megteremtésének jeden-tőségé rőt szólva kiemeli: a szocialista országokkal együtt támogatjuk a biztonsági és együttműködési értekezlet munkáját, a bécsi haderőcsökkemtiési tárgyalásokat és a genfi leszerelési bizottságban folyó tevékenységet, a fegyverkezési verseny csökkentésére irányuló minden törekvést. Hazánk aktívan közreműködik az Egyesült Nemzetek Szervezetének és intézményeinek munkájában. _ II. A társadalmi viszonyok továbbfejlesztéséről Szocialista fejlődésünk döntő fontosságú biztosítéka a termelőeszközök zömének társadalmi tulajdona. Az állami tulajdon — társadalmasításának szintjénél, a népgazdaságban betömött szerepénél és nagyságrendjénél fogva — döntő tényező. A szövetkezeti tulajdon fontos helyet foglal el népgazdaságunkban. További fejlődésének útja mindenekelőtt az, hogy a termelőszövetkezetek korszerű nagyüzemmé válnak, gazdálkodásúikban erősödnek a válleütaiti jellegű vonások. Az elkövetkező időkben is szükség van főként a saját munkán és a családtagok munkáján alapuló kkáruterme- lé6re. Az életszínvonal rendszeres emeSkadéaéwet bővül a személyi tulajdoniban levő javak köre. Ez szocialista fejlődésünk fontos eredménye. Á marnunk támogatja a munkával szerzett személyi tulajdont, azonban a családi szükségleteket meghaladó, spekulációs jellegű ingatlanszerzési törekvéseket törvényes eszközökkel visszaszorítja. Törvényeinket olyan irányban fejleszti tovább, hogy gátat vessenek a nem munkából származó, a szocialista elveket sértő jövedetemíelhal- mozásnak. A társariaQom osatólyszerkezeitlfinek váMoaágaftrÓl a dokumentum megállapítja: az aktív keresők 58 százaléka munkás, 15 százaléka szövetkezeti paraszt, 24 százaléka értelmd- ségi -alkalmazó út. Az önálló kisárutermelők aránya mintegy 3 százalék. Tovább erősödött a munkásosztály vezető szerepe. A munkásosztály politikai állásfoglalása, tevékenysége, fegyelme, szemlélete meghatározó módon befolyásolja, a dolgozók minden csoportjának, rétegének felfogását. A munkásosztály poLiitilkai öntudata fejlődött, a munkások szakképzettsége, műveltsége gyarapodott. A munkásosztály, amely társadalmunk legnagyobb osztálya, a két kongresszus között is tovább nőtt; derékhada a szocialista nagyüzemeikben dolgozó munkásság. Pártunk a jövőben is nagy figyelmeit fordít a munkások tevékenységére, életére. A dokumentum megállapítja, hogy az áJSam* gazdaságok dolgozói a munkásosztály részét alkotják; majd aláhúzza1: a soron levő feladatok végrehajtásának feltétele, hogy a munkásosztály vezető szerepe a társadalmi éllet minden területén érvényesüljön. Fokozni kell a munkásosztály politikai félvértezettségéti, közéleti aktivitását. E feladatok megoldásában nagy segítő erő az országossá válit szocialista brigád- mozgalom. A mun/kásosZtáiSy vezető szerepe és aminek érvényesülése az egész dolgozó nép érdeke, minriénekéLőtt pártunk marxista—leninista politikájában testesül meg. Elvi fontosságú követélmény, hogy a párt-, társadalmi, állami szervek vezető tisztségeibe és testületéibe növekvő számban, kellő arányban kerüljenek a termelésben élenjáró, a társadalmi tevékenységiben, kiemelkedő és megfelelően' felkészült, tehetséges fizikai dolgozók. Nagy utat tett meg a munkásosztály szövetségese.’ a szövetkezeti parasztság. Munka- és életkörülményei közelednek a munkásokéhoz, termelési és közéleti tevékenységével a szocializmus építésének aktív részese. Tovább erősödött kollektív tulajdonosi s gazdálkodói szemlélete: emel2 NÓGRAD - 1974. december 8« *asárnap ha eredményeivel összhangban rendszeresen emelkedett a nép életszínvonala. Mindezt olyan körülmények között értük el. amikor a tőkés világban felgyorsult infláció, a magasra szökött futó- és nyersanyagárak nehezítették gazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődését. Társadalmunkban erősödött a marxizmus—lenlnlzmus befolyása, bővült hatóköre. Tovább emelkedett népünk műveltségi színvonala. A szocialista közgondolkodás mindinkább tért hódít és meghatározza a társadalmi cselekvést. Pártunk, államunk — testvéri szövetségben a Szovjetunióval, a szocialista országokkal és együtt minden haladó, békeszerető erővel — aktív nemzetközi tevékenységgel biztosította építőmunkánk külső feltételeit. A Központi Bizottság, híven a párt munkastílusához, a kongresszusi felkészülés segítése céljából nyílt és széles körű megvitatásra a párttagság és az ország nyilvánossága elé bocsátja irányelveit kedett a mezőgazdasági dolgozók műveltsége, képzettsége. politikai tudatossága. Az irányelvek leszögezik, hogy a tudományos-technikai forradalom követelményeivel összhangban, nő az értelmiség szerepe. Fontos feladat, hogy soraiban elmélyüljön a marxizmus—leninizmus befolyása, utánpótlásában pedig biztosítsuk a munkás- és parasztfiatalok, a dolgozó nők kellő arányát. A kisiparosok, a kiskereskedők és egyéb ma- gáníoglalkozásúak a társadalmi termelésben hasznos szerepet töltenek be. Rendszerünk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség, amely tartalmában gazdagodik. A szocialista építőmunka folyamatában egyre szilárdabbá ötvöződik a társadalom minden alkotó erejét felölelő szocialista nemzeti egység. A továbbiakban a dokumentum szól arróL hogy a két kongresszus között a párt kezdeményezésére tett intézkedések előmozdították az államélet és a szocialista demokrácia fejlődését. Nő szocialista államunk szerepe, elsősorban a gazdasági építésben és a kulturális életben. A fokozódó követelmények miatt a központi, irányítást hatékonyabbá kell tenni; erősíteni kell a központi államigazgatási szervek összehangolt irányító munkáját. A X. kongresszus állásfoglalása alapján alkotott törvény rendezte a tanácsoknak a szocialista állam népképviseleti. önkormányzati és államigazgatási szerveinek tevékenységi körét, növelte önállóságukat. A tanácsok nyújtsanak a lakosságnak az eddiginél nagyobb lehetőséget az érdemi beleszólásra és ellenőrzésre. A tanácsok önállóságának növelésében fontos feltétel, hogy gazdasági eszközeik gyarapodjanak és azokat célirányosain használják ki. Az üzemi demokrácia a szocialista demokrácia alapvető része. Jelenlegi működése és hatékonysága nem felel meg a követelményeknek, ezért mind tartalmában, mind módszereiben tovább kell fejleszteni. Növelni kell az üzemi pártszervezetek szerepét a gadasági munka pártellenőrzésében, a jogok és kötelességek összhangjának megteremtésében. A szakszervezetek állásfoglalásaikat a dolgozók közvetlen közreműködésével, minél szélesebb körből szerzett tapasztalatok felhasználásával alakítsák kL Általánossá kell tenni a fizikai dolgozók bevonását az igazgatói tanácsok. a vállalati felügyelő bizottságok munkájába. Olyan belső elszámolási rendszer kialakítása szükséges, amely a dolgozók számára pontosabb áttekintést nyújt a termelés kérdéseiről és világossá teszi a teljesítmények szerinti részesedés mértékét. Az a legfontosabb, hogy jebben építsünk az üzemi demokrácia meglevő fórumaira: több érdemi ügyed terjeszszünk eléjük. A szakszervezetek szervezzék meg a munkás- gyűléseknek — nagyobb egységekben a munkásküldöttek gyűléseinek —. illetve a bizalmiak tanácskozásainak rendszerét , III. A gazdasági építomuuka feladatai X népgazdaság a X kongresszuson jóváhagyott gazdaságpolitikai elveknek megfelelően, a IV. ötéves tervben meghatároz»« feladatok végrehajtásával tovább fejlődött. Közelebb jutottunk a kitűzött célhoz, hogy a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorából a fejlettek közé emelkedjünk. Bővültek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon, emelkedett népünk életszínvonala. A népgazdaság egységes irányításának erősítésére létrehoztuk az Állami Tervbizottságot, megalkottuk a tervtörvényt, az irányítási rendszer továbbfejlődött, javult a tervszerűség. Gazdaságpolitikánknak a* V. ötéves terv Műszakában a távlati célokkal összhangban kéül biztosítania gazdaságunk tervszerű és arányos fejlődését. Az V. ötéves terv idején a nemzeti jövedelem mintegy 30 százalékkal az ipari termelés 33—35. az építőipari termelés 35—37. a mezőgazdasági termelés 16—18 százalékkal növekedjék. A felhalmozás aránya a tervidőszak átlagában 25—27 százalék, a fogyasztás aránya 75—73 százalék legyen. A népgazdaság két fő ágát, az ipart és a mezőgazdaságot összehangoltan fejlesztjük. Egész gazdasági tevékenységünket a társadalmi termelés hatékonyságának eddiginél erőteljesebb növelésére alapozzuk. Ez megköveteli a termelési szerkezet további átgondolt korszerűsítését. A világgazdaságban jelenleg végbemenő folyamatok sok szempontból új helyzetet teremtenek. A legutóbbi egykét évben, főképpen a nemzetközi tőkés monopóliumok mesterkedései következtében, kiéleződött a nyersanyag- és energiaprobléma, nagyarányú árváltozások következtek be a világpiacon. Szocialista tervgazdaságunk bizonyos mértékig kivédi ennek hatását, de nem függetlenítheti magát a világgazdaságban lejátszódó folyamatoktól Az iparfejlesztés feladatait hazánk lehetőségeivel és a nemzetközi együttműködéssel egyaránt számolva kell meghatározni. Differenciáltabban kell fejleszteni az ipar egyes ágait, szűkíteni a gyárfcmányszerkezetet. Fejlesztjük a személy- és áruszállítást; fiigyelmünikert az előttünk álló időszakiban a tömegközlekedésire összpontosítjuk. A nagyvárosokban a tömegközlekedés javítását a járműpark korszerűsítésével, a fővárosban a gyorsközlekedés — elsősorban, a metróhálózat — fokozott ütemű kiépítésével kell elérni. A mezőgazdaságban folytatjuk a nagyüzem*, iparszert! termelés elterjesztését. Az állami gazdaságok, amelyeknek szerepe egyre növekszik, ennek hozzáértő kezdeményezői. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek általános fejlesztése mellett, ezután is számolunk a háztáji, a kisegítő gazdaságok termelési tehetőségeivel. A beruházási igényeket népgazdasági, társadalmi fom- tobUouk bz&iüil js^eii raa&aralni. C&ökkeiiteou kel az estközök felhasználásának szétaprózottságát, meg keTl akadályozna a költséges megoldásokat, a túlzott igények érvényesítését. A vállalati beruházások is jobban, feledjenek meg a népgazdasági érdekeknek. Javítani kell az előkészítést, rövidíteni az indokolatlanul hosszú kiv iitétezési időt. A népgazdaság fejlesztésében a szodaűlista tervszerüseg érvényesítése alapvető jelentőségű feladat. Ezért a központi \ tervező szervek és a vállalatok tervezésének erősítéséire, az érték- és mennyiségi mutatók, valamint a tervcélok^ és -eszközök teljesebb összhangjára van szükség. A bevált alap- elveket érvényesítve, gazdaságirányításunkat — mint a szocialista tervgazdálkodás eszközét — jobban, mai és holnapi feladataink, céljaink szolgálatába állítjuk; működését javítjuk. Arra törekszünk, hogy a szabályozók hatékonyabban, alkalmazkodjanak a különböző területek konkrét feltételedhez Javítani kell a nagy értékű berendezésekkel fölszerelt ipari nagyvállalatok gazdálkodási feltételeit. A szocialista világpiacra támaszkodva objektív lehetőségeink figyelembevételével szabályozzuk a hazai árszínvonalat A világpiaci árak tartós változásait a gazdaságilag szükséges mértékig a hazai termelői áraikban' érvényesíteni kell hogy jobban orientáljanak a hatékony gazdálkodásra. E változások kihatnak bizonyos fogyasztási cikkek áraira is, ugyanakkor szocialista tervgazdálkodásunk a termelés bővülésével hatékonyságának növekedésével összhangban biztosítja az életszűnvonal további tervszerű és rendszeres fejlődését. A KGST keretében segítjük a gaocMhtta, gazdasági Integráció kibontakozását, a komplex program valóra váltását. Főként a termelési együttműködést és kooperációt, valamint a szakosodást és a tudományos-műszaki együttműködést szélesítjük mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával Részt veszünk nyers- és alapanyagok együttes kitermelésében, közős gazdasági szervezetek, vállasatok létesítésében. A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök állapján bővítjük a gazdásági, kenesikedeSmti kapcsolatokat; fellépünk mindenfajta megkülönböztetés ellen Gyümölcsöző gazdasági együttműködést építünk ki a gyarmati, sorból1 felszabadult, a nemzeti függetlenség útjára lépett országokkal. A továbbiakban az irányelvek rámutatnak: Legfontosabb feladatunk a népgazdaság belső tartaiékaJ- nalki jobb kihasználása, a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása. A termelés növekedése mindenekelőtt a termelékenység emelkedésétől függ. Az anyagi lehetőségek arányában — különösen a népgazdaság fő területein — folytatni kell a termelőiéi'várnátok korszerűsítését, gépesítéssel csökkente™ a nehéz fizikai munkát. Javítani' kell a. munkaerő-gazdálkodást. Gyorsabb haladást kell elérni' az tizem- és munkaszervezésben, amelyet a vállalatok, a szövetkezetek gazdálkodásámk szerves részévé keli tenni. Átfogó és ésszerű takarékosságot kell megvalósítani a népgazdaság minden területén. IV. Életszínvonal, szociálpolitikai feladatok Szocialista előrehaladásunk sorén, gazdasági építőmun- kárnk eredményeként rendszeresen emelkedik dolgozó népünk életszírnvonata. Az egy főre jutó reáljövedelem a negyedik ötéves terv időszakában 24 százalékkal, a tervezettet megközelítően növekszik, népünk jobban táplálkozik, szebben öltözködik, kulturáltabban. él mint bármikor ezelőtt. Az életkörülmények javulásához a munkaidő-csökkentés is hozzájárult, számottevően növekedett a családi pótlék, a gyermekgondozási segély összege, nőtt az áitüagnyugdíj, s az egészségű®! ellátás, a táraBriaiornbiztosáitás ma már minden állampolgárra kiterjed. Az V. ötéves terv során a reáljövedelem 23—25 százalékkal. növekszik. A bérpolitikában fő célunk a munka szerinti elosztás erősítése. A munkásságnak és a parasztságnak a jövedelme arányosan növekedjék, a differenciáit bér- és jövedelemszatoályokkal] biztosítani ke® a jó munka megérdemelt anyagi elismerését. A legalacsonyabb keresetek az átlagosnál gyorsabb ütemben emelkedjenek. Következetesebben kell érvényesíteni az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, így szüntetve meg a nők és a férfilato keresetében még megtevő különbségeket is. A lakosságot több, jobb, választékosabb közszükségleti cikkel látjuk el, s gondoskodunk arról hogy elegendő olcsó fogyasztási cikk legyen. Az V. ötéves terv éveiben általánossá tesszük a 44 órás munkahetet. A lakáshelyzet javítását pártunk fontos társadalompolitikán, szociális feladatnak tekinti, biztosítjuk, hogy az eddiginél több állami lakás épüljön, s a jövőben is támogatjuk a saját erőből történő lakás- és családdház-épít)é6it. A párt hazánk népesedési' helyzetének alakulását nagyfontosságú nemzeti és társadalmi ügynek tekinti. A szocialista társadalomban növekszik a család szerepe, arra kiéli' törekedni hogy emelkedjék a többgyermekes családok száma, s e családok élvezzenek megkülönböztetett támogatóst, övezze őket közimegbecsülés. Államunk, a népesedési céloknak megfelelően — a bölcsődei és óvodai hálózat folyamatos bővítése, a gyermekélelmezés kiterjesztése melllett — növeli a pénzbeli juttatásokat, a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt. Budapesten, az öt nagyvárosban és az ipart centrumokban megközelítően kielégítjük az óvodai igényeket. Javítjuk a szociálpolitikai ellátást, tovább egységesítjük nyugdíjrendszerünket és csökkentjük a korábbról megmaradt különbségeket Biztosítjuk a nyugdíjak reálértékének megtartását Javítjuk a betegellátást növeljük a szociális otthonok helyeinek számát, továbbfejlesztjük az üzemegészségügyet. ___ , _ y . Ideológiai és művelődési feladatok A X kongressBws Óta tovább erősödött hassánktfen a marxizmus—leninizmus eszméinek befolyása. Ideológiai téren fő feladatunk a tömegek szocialista tudatának fejlesztése. Az elméleti munkában alkotó választ kell adni társadalmunk fejlődésének kérdéseire. Idejében kell feltárni és elemezni a fejlődés új tendenciáit s előremutató igénv- nyel kell általánosítani a tapasztalatokat Különösen fontossá válik szocialista távlataink világosabb körvonalazása, a szocialista életmód fölényének bemutatása a kapitalista életformával szemben. Szélesebb körben tegyük tudatossá: a szocialista hazafiság cselekvő hazafi/ság. társadalmi céljaink megvalósítását szolgáló felelős, aktív magatartás és állandó készenlét vívmányaink védelmére. Egyértelmű, következetes marxista bírálatba« keH részesíteni a jobboldali. ultraradikáMs. dogmatikus nézeteket. Határozott harcot keli folytatni az eszméinktől idegen ütiúy tatás a 3. okiakat) ]
