Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-25 / 301. szám

Készülődés közben Pártunk XI. kongresszusára készülünk. Március éta folyik a készülődés és még hónapokig tart. A pártszervek és -alapszervezetek, a párttagok körültekintően és nagy felelősség­gel veszik számba eddig végzett munkánk ta­pasztalatait. Megvizsgálják fejlődésünket, ho­gyan valósultak meg célkitűzéseink, és meg­fogalmazzák a következő évek feladatait. A kongresszusi készülődés elsősorban/ a kom­munisták, a pártszervek, -szervezetek felada­té. Közvéleményünk azonban jól tudja, hogy ■partunk, az MSZMP felelősséget vállalt az ország sorsáért, a munkásosztály, az egész dolgozó nép érdekeit képviseli. Döntései a társadalom fejlődését, közös jövőnket for­málják. A kongresszusi előkészületeket kísé­rő, egyre fokozódó politikai aktivitás azt is jelzi, hogy a XI. pártkongresszust, a kom­munisták tanácskozását előkészítő munka nemcsak a pártszervek, az -alapszervezetek ügye. A növekvő társadalmi tudatosságot, a politikai elkötelezettséget bizonyítja a kong­resszus és felszabadulásunk 30 éves évfordu­lójának tiszteletére kibontakozott munkaver­seny, az, hogy a munkások, a kollektívák si­keresen teljesítik felajánlásaikat. Az év vége, az ünnepek hagyományosan számvetésre ösztönöznek. Az idei számadást sajátossá teszi, hogy egyik legfontosabb fel­adatunk — a kongresszusi felkészülés — nem tekinthető befejezettnek az év végével. A munka tovább folyik, mert sok még a ten­nivalónk a következő hetekben is, A szám­adásnál figyelmünk nem korlátozódhat egy evre. Négy év mérlege van készülőben, s ehhez a három éűtized áldozatos munkája, elismerést érdemlő eredményei adják a biz­tos alapot. Nem lenne f,igaz számvetésünk, ha nem látnánk együtt a múltat és a jelent. S nem lenne méltó pártunk szelleméhez, ha nem kapcsolnánk ezt össze a jövővel, elő­rehaladásunk világos perspektíváival. Városainkban, községeinkben ezekben a napokban ünnepeljük felszabadulásunk har­mincadik évfordulóját Felidézzük emlékeze­tünkben a nagy sorsforduló személyes élmé­nyeit, találkozásunkat az első szovjet katoná­val, a pártszervezetek megalakulását, az új élet indulásának első lépéseit. De nem fe­lejtjük a nélkülözés, a megaláztatás, a féle­lem és a rettegés éveit sem, amelyeknek a felszabadulás vetett véget. Örültünk a pusz­ta létnek, annak, hogy túléltük a pusztulást és reméltük, hittük, hogy megváltozik éle­tünk. S amikor most a három évtizedről is mérleget készítünk, jólesik látni, hogy nem csalatkoztunk reményeinkben. Az elmúlt három évtized alatt gyökeresen megváltozott városaink, falvaink képe. az itt élő emberek élete. A régi, nyomorgó, el­maradott Nógrád a múltba tűnt. Akármerre nézünk változást, fejlődést, emberibb életet, teremtő, közös munkát látunk. Büszkék va­gyunk arra, hogy harminc évvel ezelőtt a kommunisták, a mi pártunk mutatta ezt az utat, amelynek helyességéről megyénk egész lakossága meggyőződött. Érdemes és szüksé­ges is emlékezni! összevetni a múltat és a jelent, látni a közös harc és a közös munka eredményeit. Azt, hogy mit teremtett a nóg­rádi nép, a bányász, a kohász, az üveges, a dolgozó paraszt, az értelmiségi. Lemérni, ho­gyan alakult át, fejlődött szűkebb hazánk a dolgozó ember keze nyomán, s közben ho­gyan formálódtunk át mi magunk is. Salgó­tarjánban sokszor előfordul, hogy a hosszú évek elteltével hazalátogató ember nem ta­lálja, nem ismeri fel azt az utcát, azt a há­zat, amelyhez gyermekkora emlékei fűzik. Valóban, felismerhebetlenül megváltozott, szebb és gazdagabb lett a város, az egész Etedményeink azt bizonyítják, hogy Jő úton járunk, ezen kell haladnunk a jövőben is. Az elmúlt napokban bef ,'xltek alap­szervezeteinkben a beszámoló taggyűlések, amelyeken, az utóbbi négy év munkáját ér­tékelték. Kommunisták ezreinek véleménye, reális számvetés erősítette meg azt a követ­keztetés, hogy a párt eddigi, jól bevált poli­tikájának folytatása az újabb eredmények záloga. A közösségért érzett nagy felelősséggel, a párt politikája iránt megnyilvánuló mélysé­ges bizalommal végezték el a négyesztendős számvetést Nógrád megye alapszervezetei, kommunistái is. Elsősorban saját tevékenysé­gükről adtak számot, de világosan látják, hogy eredményeinket csak a párt általános, kiegyensúlyozott marxista—leninista politiká­ja alapján érhettük el. Reális számvetést ké­szítettek. Józanul ítélték meg saját tevé­kenységüket, azt, hogy mit tettele a kommu­nisták a párt erejének növekedéséért, az üzemek, a termelőszövetkezetek, az intéz­mények fejlődéséért, a párt politikájának mind eredményesebb helyi megvalósításáért. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kom­munisták mindenütt jó érzéssel, elismerően szóltak a három évtized, ezen bejül az el­múlt négy év eredményeiről. De nem hall­gatták el a hibákat sem. Szigorú, szenvedé­lyes kritikával illették életünk nem kívána­tos jelenségeit, a fegyelmezetlenséget, a kö­zömbösséget, a felelőtlenséget. Pozitív ta­pasztalata volt a taggyűléseknek az is, hogy a kommunisták nem álltak meg a hibák, a problémák feltárásánál. A cselekvésre. a gondok megoldására, újabb és nagyobb fel­adatok megvalósítására fordították a fő fi­gyelmet. ÍRTA-. GÉCZI JÁNOS A taggyűlések jellegéből adódik, hogy « beszámolás során legnagyobb helyet a párt belső ügyének, a kommunisták tevékenysé­gének értékelése kapott. A beszámolók és az ezek nyomán kialakult vitákból kiderült, hogy az alavszervezetek sokat fejlődtek, a választott testületek mind eredményesebben látták el munkájukat, a kommunisták döntő többsége eleget tett a megnövekedett köve­telményeknek. Vállalták a párttagsággal já­ró kötelességeket és megfelelően éltek jo­gaikkal is. Emellett az alapszervezetek rend­kívül nagy figyelmet fordítottak a társada­lompolitikai. gazdaságpolitikai, kultúr- és szociálpolitikai célkitűzések átgondolt elem­zésére. Arról adtak számot, hogy valameny- nyi területen sikeresen megvalósultak a X. pártkongresszus határozatai. Elismeréssel méltatták azokat a fontos dön­téseket, amelyeket a Központi Bizottság ho­zott a kongresszus célkitűzéseinek megvalósí­tása érdekében. Ezek közül is kiemelték a társadalompolitikai céljainkat jól szolgáló határozatokat, mint a Központi Bizottság 1972 novemberi állásfoglalása, a munkásosz­tály, az ifjúság, a nőpolitikái határozatok. Csaknem mindenütt utaltak azokra a fontos gazdaságpolitikai döntésekre is, amelyek a beruházások gyorsítását, a gazdasági szerke­zet korszerűsítését, az üzem- és munkaszer­vezést ösztönözték. Az életszínvonal-politiká­val összefüggő országos, helyi intézkedések megvalósítása, megyei lehetőségeink jobb ki­használása is elismerést váltott ki nemcsak párttagságunk, de a közvélemény körében is. Az eszmei, politikai nevelő munkáról, az ál­lami oktatásról szóló, a közművelődési párt- határozatok nagy segítséget jelentettek a he­lyi feladatokat meghatározó intézkedési és feladattervek elkészítésében, megvalósításá­ban. A párttagok egyetértenek azokkal a ha­tározatokkal, amelyek a pártszervek, minde­nekelőtt az alapszervezetek munkáját segí­tik, eszmei-politikai-cselekvési egységét, ere­jét növelik. A pártszervezetek tagjai jól látják, hogy megnövekedett feladataiknak eszmei, politi­kai felkészültségük növelésével, a párt poli­tikájának aktívabb, bátrabb, következetesebb képviseletével, hirdetésével és megvalósítá­sával tudnak csak eleget tenni. Ezért a kö­vetelmények növelését elsősorban önmaguk­ra nézve érzik kötelezőnek. ❖ ❖❖ Most újabb jelentős feladat előtt, állnak pártalapszervezeteink, megyénk párttagsága. A Központi Bizottság a közelmúltban nyilvá­nosságra hozta a kongresszusi irányelveket és a szervezeti szabályzat módosítására vo­natkozó javaslatait. A kongresszusi irányel­vekben a Központi Bizottság átfogó elemzést ad a négyéves munka tapasztalatairól és ki­jelöli a következő évek fő feladatait. A szer­vezeti szabályzat tervezetében is tükröződik az a fejlődés, amely pártunk életében, a pártmunkában bekövetkezett. Decemberben és januárban minden pártszervezetben meg­ismerik és megvitatják .ezeket a dokumentu­mokat. A jövőért érzett felelősség, a pártban érvényesülő demokratikus szellem, a párt eddigi munkastílusának megfelelően minden alapszervezet, az alapszervezetek minden tagja véleményt nyilvánít, állást foglal, ta­pasztalatai alapján észrevételeket, javaslato­kat tesz a dók 0- entumokhoz. Pártszervezeteinknek tehát most az a fel­adatuk, hogy biztosítsák: a taggyűléseken élénk eszmecsere bontakozzék ki politikánk­ról, munkánkról, feladatainkról, amelynek eredménye a kommunisták határozott állás- foglalása, egységes akarata legyen. A kong­resszusi dokumentumok aktív, felelősségteljes vitája az alapszervezeték taggyűlésein, a pártbizottsági üléseken, minden bizonnyal új lendületet ad a politikai munkának, fokoz­za a párttagok eszmei-politikai tisztán, látá­sát, aktivitását, segíti helyzetünk, feladataink egységes értelmezését a szélesebb közvéle­ményben is. A januári taggyűlések feladata az alap­szervezeti vezetőségek megválasztása is. A jelölő bizottságok, amelyek a párttagok vé­leményét, javaslatait összegezik, időben meg­kezdték és következetesen folytatják mun­kájukat. Felelősségük igen nagy. Az a cél, hogy valamennyi alapszervezetben olyan ve­zetőket válasszanak, akik. ismerik a párt po­litikáját, cselekvő részesei a politika végre­hajtásának, munkájuk és személyes magatar­tásuk egyaránt példamutató, s van bizonyos 1közéleti jártasságuk, tapasztalatuk is. Olya­nok, akik élvezik a párttagság bizalmát és képesek következetesen dolgozni a párthatá­rozatok megvalósításáért, az alapszervezetek erősítéséért. A korábbi határozatoknak meg­felelően arra kell törekedni, hogy több fizi­kai munkás, nő és fiatal kerüljön az alap­szervezetek vezetőségébe. A kommunisták te­hát azzal a felelősséggel választják meg az új tisztségviselőket, hogy tudják: a párt poli­tikájának helyi megvalósulása jórészt azon múlik, hogy áz országos célkitűzéseket milyen mértékben ismertetik meg tagjaival az alap- szervezetek, hogyan szervezik, mozgósítják a kommunistákat, a párton kívüli dolgozókat a határozatok végrehajtására. A pártkongresszus mindig jelentős állomás a párt, a társadalom életében. A közelgő XI. kongresszusnak az ad még külön jelentősé­get, hogy a közeljövő célkitűzései mellett megvitatja a párt új programnyilatkozatát is. Pártunk még 1948-ban fogadta el program­ját, s ha ezt szembesítjük elért eredménye­inkkel, mai. valóságunkkal, nincs okunk szégyenkezni. Az iparban, a mezőgazdaság­ban uralkodóvá váltak á szocialista terme­lési viszonyok, é6 az elmúlt évtizedben for­radalmi módon átalakult állami, társadalmi, kulturális életünk. A párt programtervezete felméri a megtett utat, és hosszabb távra, 10—15 évre szabja meg fő feladatainkat. A párt célja egyértelmű: tovább folytatni hazánkban a fellett, szocialista társadalom építését, amely egyet jelent a munkásosztály vezető szerepének további erősítésével, a munkás-paraszt szövetség tartalmának gazdagításával, a szocialista vonások to­vábbi erősödésével a társadalom valamennyi szférájában, a gazdaságban, az ideológiában. vvv K&eponR Bizottságunk legutóbbi ülésén •megvitatta és elfogadta az 1975. évi népgaz­dasági terv és állami költségvetés irányel­veit, áttekintette az ötödik ötéves terv elő­készítésének helyzetét. Ennek szellemében az országgyűlés téli ülésszaka is jóváhagyta jövő évi költségvetésünket. Ez évi eredményeink elismerésre méltóak, összhangban állnak az országos fejlődéssel. Megyénk ipari, építőipari, mezőgazdasági üzemei egyaránt szép sikereket értek el. Termelési célkitűzéseinket csaknem minden ágazatban, üzemben telj«sítjük, túlteljesít­jük. Növekedett a termelékenység, javult a gazdálkodás. Az életszínvonal-politikai cél­kitűzések megvalósítására hozott központi intézkedések kiegészültek bővülő helyi le­hetőségeinkkel. Mezőgazdasági üzemeink a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére jó eredménnyel zárják a gazdasági évet. A szállítás, és a kereskedelem dolgozói is na­gyobb erőfeszítéseket tettek a növekvő igé­nyek kielégítésére. Megépítjük a tervezett lakásokat, óvodákat, iskolai tantermeket, közműveink egy részét. Az elért sikerekben jelentős szerepet tölt be a párt XI. kongresszusának és a felsza­badulás 30. évfordulójának tiszteletére ki­bontakozott szocialista munkaverseny, amelyben a szocialista brigádok járnak az élen. Csak az elismerés és a köszönet hang­ján szólhatunk arról a széles társadalmi "ósz- szefogásról is, amely megnyilvánult az őszi mezőgazdasági betakarításnál, a lakóterü­leti kiemelt feladatok — óvodaépítés, köz­művesítés — megvalósításánál. Az eredmények elismerése mellett Köz­ponti Bizottságunk feltárta azokat a problé­mákat is, amelyek népgazdaságunk egyen­súlyi helyzetével függenek össze. Az 1975-ös esztendőre a IV. ötéves terv minél sikere­sebb teljesítését a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását határozta meg fő fel­adatként. Megyénk pártközvéleménye egyet­ért a KB helyzetértékelésével, helyesli azt. Helyesli, hogy a párt és a kormány őszin­tén, nyíltan a közvélemény elé tárta azokdt a gondokat is, amelyek — elsősorban a tő­kés világban lejátszódó folyamatok hatása­ként — az utóbbi időben népgazdaságunk­ban is problémákat okoztak. Egyetértenek azokkal a tervezett intézkedésekkel, ame­lyek mérsékelik e káros folyamatok kedve­zőtlen hatásait. Helyesnek tartják azokat a lépéseket, amelyeket a jövőben a Szovjet­unióval, a szocialista országokkal fennálló kapcsolatainak további erősítéséért, szélesí­téséért teszünk. A taggyűléseken, az üzemi munkásokkal folytatott beszélgetéseken azt tapasztaltul;, hogy elfogadják azt az értékelést is: nép­gazdaságunk problémái nemcsak külső okok­ra vezethetők vissza. Gazdálkodásunk már korábban ismert, többször bírált hibáira is konkrétan utaltak. Azokra a belső tartalé­kokra hívták fel a figyelmet, amelyek át­gondoltabb szervező munkával, nagyobb fe­lelőséggel, szilárdabb fegyelemmel minden beruházás, befektetés nélkül is kiaknázha­tok. A munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítá­sa, az ésszerűbb takarékosság, a munka- és üzemszervezés, a munkafegyelem javításának helyi lehetőségeivel kapcsolatban nagyon sok hasznos észrevételt, javaslatot tettek. Tudomásul vették, hogy elkerülhetetlen a termelői és fogyasztói árak átgondolt ren­dezése. A jövő esztendő döntő jelentőségű lesz az ország, és a megye életében is. Nagyon lé­nyeges, hogy eredményesen zárjuk a IV. öt­éves terv utolsó esztendejét, hogy jól készít­sük elő a következő tervidőszak feladatait, kedvező feltételeket biztosítsunk a zökkenő- mentes átmenethez. Azzal számolunk, hogv terveink végrehajtása nem lesz könnyű. Pártszervezeteinktől, az állami, a gazdasági, társadalmi szervek, tömegszervezetek veze­tőitől, munkásoktól, a szövetkezeti paraszt­ságtól, az értelmiségiektől minden üzem bér., minden intézményben nagy erőfeszítéseket igényelnek. Kerüljön munkánk középpontjá­ba a gazdasági hatékonyság növelése, a ta­karékos gazdálkodás, meglevő tartalékaink feltárása, hasznosítása. A jovo ben jelzett hosszabb távon szocialista gazdaságunk tovább fejlő­dik. Társadalmi, politikai, kulturális, szoci­ális célkitűzéseink szépek, lelkesítőek. Ter­veink teljesítésében — gondjaink, nehézsé­geink ellenére — bízhatunk: feladatainkat meg tudjuk oldani. Erre a legnagyobb biz­tosíték pártunk helyes politikája, szilárd szocialista gazdaságunk mellett, a kommu­nisták egységes fellépése, aktív, cselekvő magatartása, a dolgozó emberek, mindenek­előtt a dolgozók felelősségérzete, tehetsége, szorgalma, tenniakarása, amely megmutat­kozott az eltelt 30 év alatt, az ellenforrada­lom utáni időkben és napjainkban egyaránt. A XI. kongresszusra készülés, a megnöve­kedett politikai aktivitás, az egységesebb fellépés a párt politikájának végrehajtásá­ban, minden bizonnyal jótékony hatással lesz munkánkra, feladataink Megvalósításá­ra.

Next

/
Thumbnails
Contents