Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)
1974-12-24 / 300. szám
I Ha Kairóban meggyújtanak egy gyertyát fiz óriás teleobjektív Tudósítás a Mátrából, ahol felszerelték az ország legnagyobb látcsövét Képzeljenek el egy fényképezőgépet, amelynek súlya 17 tonna, a 'tükör átmérője egy méter, a gyújtótávolsága pedig kétféle rendszerben használható 13, illetve 28 méteren. Ez^ az óriási teleobjektív az ország legnagyobb távcsöve, a jénai Zeiss Művekből érkezett; s hónapokig tartott, amíg felszerelték az ország legmagasabb obszervatóriumának új kupolájába. A 18 millió forintért vásárolt új távcsövet a jénai Zeiss Művek igazgatója a napokban adta át dr. Köpeczi Béla akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának jelenlétében a csillagászoknak. Az első hazai kupola Puha hóban fürdik a napsugár, csodálatosan szép a téli csillogást öltött Mátra, különösen, ha 967 méter magasból, Piszkéstetőröl nézzük a tájat. Á csillagászok azonban kevésbé kedvelik a kéklő égboltot, ők az éjszakát szeretik, a tiszta éjszakát, amikor felragyognak a csillagok. A hatvanas évek elején nem véletlenül építették a hegyek közé, a Magyar Tudományos Akadémia obszervatóriumát, ahonnét távol a városok fényétől zavartalanul kutathatják a csillagok járását. Az intézet tudományos ku- tatójá, aki már 23 éve fürkészi a csillagok titkait; bemutatta a mintegy 50 millió forintos költséggel létesített új obszervatóriumot, amely külső formájában egy kupolás erődre emlékeztet. Megmász- tuk a karcsú csigalépcsőt, s megcsodáltuk a tíz méter átmérőjű gombnyomással forgatható kupolát, amelyről feljegyeztük: ilyen nagy méretben ez az első hazai gyártmány. A kupolába beépítve ott az óriás távcső, amely mint egy légvédelmi ágyú tekint az égbolt felé. A kupolától néhány perces erdei sétány vezet a kényelemmel berendezett, s jól felszerelt főhadiszállásig. Itt laknak a csillagászok, akik felváltva, havonta egy hetet töltenek Piszkéstetón, három hetet pedig Budapesten, ahol feldolgozzák megfigyeléseik eredményeit. Miután mindent megnéztünk, még többet akartunk tudni a távcsőről és a csillagokról is. — Mit tud a régi távcső? — Nagyon sokat. Ez egy Schmidt-rendszerű 90 centiméteres átmérőjű teleszkóp, amelynek gyújtótávolsága 1,80 méter. Ezzel a távcsővel az égbolt nagy területét lehet megfigyelni. Egyszerre több objektumról — csillagokról, csillagrendszerekről, ködökről, halmazokról — lehet felvételt készíteni. Egy 16x16 em-es fotolemezen például sok millió objektum látható. — Milyen érzékeny ez a távcső? — Mi a változó csillagokat kutatjuk, azokat, amelyek néhány ezertől több millió fényév távolságra vannak a Földtől. Több tízmillió fényévre vannak például a szupernóvák is, amelyekből már 17-et sikerült felfedezni ezzel a távcsővel.! S hogy milyen gok ez a \17, annak illusztrálására elmondom, hogy a világ csillagászai — ide értve a több ezer évvel ezelőtt tevékenykedő kínai asztronómusok feljegyzéseit is — mintegy 300 szupernóvát találtak az univerzumban. Egyébként az Egyesült Államok Palomár-hegyi obszervatóriuma koordinálja a szupernóva-kutatást, s rangsorolásuk szerint a piszkéstetői csillagvizsgáló a világ első öt legeredményesebb obszervatóriuma között szerepet. — Miért olyan jontos a szupernóva-kutatás? — Ez a csillagászat legérdekesebb és legizgalmasabb területe. A világegyetemben a vasnál nehezebb elemek jelenléte például a szupemova- robbanásokkal magyarázható. így sokan hajlanak arra a feltételezésre, miszerint a földi élet egyes .fajainak hirtelen kihalása, új fajok hirtelen feltűnése is egy-egy közeli óriási szupernóva-felvillanással magyarázhátó. Ezt az elméletet, persze, eddig még nem sikerült gyakorlati megfigyelésekkel igazolni. De az bizonyos. hógy közeli szupernóva- kitörés ma is súlyosan károsítaná földünk élővilágát. Visszatérve a Schmidtre, ez nagyon érzékeny távcső. Ha például Kairóban meggyújtanak egy gyertyát, annak a fényét is lehetne vele észlelni, vagy fényképezni. Találtak egy üstököst — Mit tud még ez a távcső?' — Elénk tárja például a csillagok fényét. A csillagász számára ugyanis a fény beszél, az mond el mindent: hogy milyen nagy a csillag, milyen anyagi összetételű, s azt is, hogy milyen távolságra van. Néha meglepetéssel is szolgál a távcső és az égbolt. Előfordult már, hogy szupernóvát keresett a csillagász és üstököst taláVt. — Pedig az igencsak ritka tünemény. — Évente négy-öt üstököst találnak a világon. Hazánkban 30 évvel ezelőtt Kulin György fedezett fel egy üstököst, s most ez év márciusában itt Piszkéstetón találtuk a másodikat. Találtak egy üstököst... Mindezt olyan természetesen mondja, mintha arról beszélne, hogy egy mozijegyet találtak a főutcán. Megtudtuk még, hogy 1975. augusztusában napközeibe kerül a szóban forgó üstökös — amelyet felfedezőiéről. Lovas-üstökösnek neveznek —, s így majd kisebb távcsővel is látni lehet. Távoő és kompilier — Es mit tud az új tár- cső? — Az új Cassagrain-rend- szerű távcsővel az égbolt egy kisebb területét úgyis mondhatnám, az egyes objektumokat lehet megfigyelni, és fényképezni. Lényegében közel hozza az égboltot és így alaposabban megfigyelhető a halványabb fényű, változó csillagok és a szupernóvák, valamint a Tejút-rendszer szerkezete is. És még sok mindent tud. Többek között automatikus vezérléssel két irányba is mozdítható, beállítható az égbolt egy-egy területére, amelyre aztán szinte önműködően visszatér. Van egy másik előnye is: márem litettem, hogy a csillagász számára a fény beszél, nos, ez az új távcső egyik szerkezete elektromos jellé alakítja át a távoli csillagok és egyéb objektumok fényét, és a hoz zákapcsolt komputerbe táp lálja az adatokat. — Mikor tekinthetünk az égboltra ezzel az új távcsővel? — En már kipróbáltam, és közelről láttam a Jupitert. De a tudományos program csak később kezdődik. Remélem, egy felhőtlen, tiszta tavaszi éjszakán már ezzel a távcsővel Is megfigyelhetjük a csillagok járását — A Lovas-féle üstököst is? — Bár az most nagyon messze, de talán azt is. — Bocsánat, de a bemutatkozásnál nem éttettiik a nevét. — Lovas Miklós vagyok. Márkusz László Különös történet Nine* veszve bármi sors alatt, Ki el nem csüggedett. (Vörösmarty) A történetnek két főszereplőié van. Két öregember. A 83 éves Kracsál Péter és 75 éves felesége. A házaspár 1960-ban kivándorlási kérelmet nvúiitott be az illetékes hatóságokhoz. Az engedélyt megkapták. Mindenüket eladták és Csécsé- ről repülőgépei Űj-Zéiand- ra költöztek, öregen és fáradtan, vállalták a 22 ezer kilométeres utat. Azután 10 év múlva visszaköltöztek Csecsére! Mi történt közben? Az előzményekhez tartozik. hogy a Kracsál házaspárnak öt gyermeke volt. Négy leánv és egv fiú. Erzsébet meghalt Csecsén,. két árva maradt utána. Margit. Viktória és Péter 1956. no" vemberében disszidált. Üj- Zélandra vetette őket a sors ézele. Margitot — aki magyar szárma,zású férjével hagyta el az óhazát — honvágy gyötörte. Vágyakozott szülei után. Levelet írt az öregeknek: jöjjenek, szívesen várja ókét. Beteg volt. Az orvosok nem tudták megállapítani, hogy. mi a baia. Lelkibetegségre gyanakodtak. Alighogy megérkezett a két öreg Üj- Zélandra. a leányuk összeesett és meghalt. Mit tehettek mást — a vő kiadta az útjukat — Péterhez költöztek. aki Aucklandban mosodát és vasalóműhelyt nyitott. A fiút is visszahúzta a szülőföld. A 60-as évek végén hosszabb időre látogatóba érkezett Magyarországra. Nősülési szándékkal iott. Volt pénz nála bőven. Ám, egy lelkiismeretlen kalandornő karmáiba került, aki pénzét kicsalita. azután ndébbált. Mit tehetett mást. Visszautazott Üj-Zélaindra. Csak a repülőjegy belekerült 50 ezer forintba! A sors továbbra is mostohán bánt vele. Aucklandban néhány évvel ezelőtt egy sötét utcában leütötték és kirabolták. Immár néfiv esztendeié betegállományban van, dolgozni sem tud. Ahogv sűrűsödtek a viharfellegek. úgv bánta már elhatározását a két öreg. Viktória álmaiból sem telie- sült semmi az Ígéret földién. Tanárnőként dolgozott ,két évtizede Örkényben. Manapság az aucklandi főoostán hivatalnok. Ahogv tudta, segítette a szüleit.. Ám. a Kracsál házaspár időközben levelet küldött Csécsére. Kérdezték a tanácsot. miként lehetne úira hazaköltözni. A községi tanácstól küldték nekik a papírokat. Állmaikban, vágyaikban csalatkozva. 1970. nyarán hazatérteli. Eev évtizeddel korábban minden hidat felégettek maguk mögött. A 17.5 he'd földet még 1960-ban beadták a termelőszövetkezetbe. Házat, kertet, bútort, mindent eladtak. Amikor hazaköltöztek — a végkielégítésből1— 32 ezer forintért vettek egv házikót. Most ebben élnek. Szűkösen és elkeseredve. Van egy kis földiük. de művelni már nem bírták. Semmiféle pénzforrás! lehetőséggel nem rendelkeznek. Föld járadékért és öreg-' ségi járadékért kilincselnek — de nem kapnak. A jogszabályok szerint nem is iár nekik. Mit tegyenek hát? És most lén be történetükbe az ötödik gyermek. • akiről eddig nem szóltunk. Ilona ugyanis Magyarországon. él. Dunafö'dváron lakik. Amikor a két öreg 1960-ban kivándorolt, minden pénzt neki adtak. Házat épített belőle. Most segítséget kérnek az öregek. Ám. leányuk Viem is válaszol a levelekre. Vaion m;- lven érzést tantál idős. szi'"- te magatehetetlen szü>i iránt? Szülőtartásért pereljék őket? Gyermekek, a'dk közül i hárman elhagyták szülőföldjüket, a negyedik pedig a szülőket... Különös történet. Ám. nagyon tanulságos. Rozgonyi István Értékelés Nagybáfonyban Sikeres együttműködés a társszervekkel A nagyközségi tanács tevékenységének egyik jellemző vonása évek óta, hogy a gazdasági és társadalmi szervekkel tervszerű, tudatos, összehangolt tevékenységet folytat Nagyihátonyóan. A fejlődés — amely az utóbbi négy évben végbement — az üzemekkel, és társadalmi szervekkel való példamutató együttműködés eredménye — lián gsúlyozta a decemiberi tanácsülésen Kenyeres Pál tanácselnök. A községpolitikai célkitűzések csak úgy valósulhatnak meg, ha a lakosság minden rétegének érdekeit összhangba hozzák. A nagyközségben, a hagyományos szénbányászat mellett letelepült a gép- és könnyűipar, javult a foglalkoztatottság. Fejlődött a kereskedelemi hálózat, javult az áruellátás és a szolgáltatás színvonala. A Hazafias Népfront-bizottságokkal, a KISZ- és az MHSZ-vezetőségekkel, a pedagógus szakszervezeti bizottsággal, a FÜTÖBER-trel és a községgazdálkodási vállalattal a legszorosabb a tanács kapcsolata. A jövőben is arra törekednek, hogy a többi ipari üzemmel, vállalattal, intézménnyel szintén közös tevékenységi formákat alakítsanak ki. Elsősorban társadalmi munkával segítettek, olykor anyagi segítséget nyújtottak az oktatási intézményeknek. A legutóbbi két évben végzett társadalmi munka eredménye eléri a három és fél millió forintot. E munka nyomán a nagyközség két buszváróval, egy ifjúsági klubbal, kispuskalőtérrel gazdagodott, míg Szorospatakon 400 méterrel bővült a villanyhálózat, és úttftrő-váltótábort alakítanak ki. A Lékai János KlSZ-aílapszervezet tagjai a Petőfi Kultúrotthon udvarán ifjúsági parkot hoztak létre. A vállalatok, üzemek szocialista brigádjai a kommunista szombatokból származó jövedelmüket ajánlották fel. A FŰTÖBER; a harisnyagyár, a tanácsi és intézményi dolgozók több tízezer forintot utaltak át a tanács számlájára. A tanácsülésen ezután élénk vita bontakozott ki: Lumper János. Vailah László. Hénycl János és Thács Miklós tanácstag az együttműködés fejlesztésének fontosságát ecsetelte. A további feladatok megoldáséhoz a Volán Vállalat, az erdészet és a harisnyagyár képviseltje a tanácsülésen jelentős felajánlást be!t, mellyel Nagybátony fejlesztését kívánják segíteni. Húsz nap alatt — egy év Á Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban nagy gondot fordítanak a vasúti közlekedés fejlesztésére. A már meglévő útvonalakat modernizálják. A legutóbbi években több új vasútvonal épült, amelyek az új mezőgazdasági és ipari körzetek érintésével kötik össze a Koreai-félsziget keleti és nyugati részét; mások a nemrégiben feltárt vas- ércflelőbelyek és a fejlődő északi területek között létesítenek kapcsolatot. Az ipari és mezőgazdasági termelés növekedése megköveteli a vasutak átbocsátóképességének fokozását, a vagonpark fejlesztését és modernizálását. A vonszani va- gönigyáir dolgozói az országban elsőként építenek önkiürítő berendezéssel ellátott 125 tonnás tehervagonokat. Jelenleg a KNDK egyik legfontosabb problémája a vasutak villamosítása, amely — a közgazdászok számításai szerint — lehetővé teszi az átbocsátóképesség megduplázását, s azt, hogy egyötödére csökkentsék a vasúti szállítások önköltségét. Már befejeződött egy 80 kilométeres szakasz villamosítása Racsszin és Cshöngzsin -.között, s most folynak a munkálatok a Phenian—Szarivön vonalon. A vasiúthálózat bővítése, villamosítása, modernizálása és műszaki felszereltségi színvonalának növelése eredményeként a népi Koreában jelenleg 20 nap alatt szállítanak annyi árut, mint 1946-ban, a japán megszállás alóli fel- szabadulás évében összesen. A karácsonyfát már feldíszítették. Kint, a ház előtt riadókocsi állt meg. Bent pezsgősüveg pukkant. A vendégekkel koccintásra készültek. — Jó szerencsét! Baj van! Hányáson az egyes siklóban bányatűz van! Indulni kell! Riasztani kell a készenlétes bányamentőket, és a következő szakra is az embereket. A hírt dermedt csend fogadta. A pohár érintetlen maradt. Kecskés Ambrus, a bányamentő-állomás főműszerésze gyorsan felszerelt és indult, hogy hivatásának megfelelően teljesítse a parancsot, önként vállalt kötelességét. 1972. karácsonya volt. B Ä HYá M E Bf T G K mtt^Sim. rei es istenmezejei bányák számára is. Állandó készen lókezik vissza Kecskés Amb- kiömlő szénsavgáztól madarak létben állnak, ha veszély tá- rus. hullottak el. A parancsnokot mád és riadó van, 20—23 helyettese ölben hozta le a perc alatt Kónyáson, 45 perc szellőző tetejéről. Volt olyan alatt Recsken vannak, és feleset is, amikor egyszerre 120 veszik a harcot a veszéllyel. Az 1972-es év különösen bányamentő volt bevetésen, . , ± . sok veszéllyel járt. Több bá- illetve készenlétben, mert az ny*unen ő-bz° ga a nyatűz volt. Omlás, ahová elemi erők egyidőben támad- “P riasztottak. Recsken gázrob- tak Káhyáson, Tiribesen és sok érdekében vállalt veszély bánás. Előfordult föld alatti Kisteleken. bfí1>'amen!3 transzformátortűz, kábeltűz. Az idén februárban bánva- c ’ b<?8Y a luzkereszlKarácsonykor meg a kányási tűz Tiribesen. Húsvétkor Ká- * legnehezebb. A «key- tűz — mondja Nagy Sándor, nyásra riasztották bányatűz- , y,,y! °n. ed eh me„ a bányamentők parancsnoka, höz a mentőállomást. Április ,. ara v ...eg,u.3 m.’’ 30-án óira tűz Tirihesen dlg az ember kerül ki gyozAz elemi erők, a tűz, gáz, szeptemberben Kánváson tesen aZ e,emi erőkkel folvvíz, omlás állandó veszélyt ^sStek a tűzzel $egy tatott harcbóL Jó érzés tud— Még 20 bányamentőt értesítettem, és csak az aknánál tudtam meg, hogy a szolgálatos raj már délután munkához látott. Vágattal haladtak a tűzfészek felé. Veszélyben volt a sikló gumi6zalag-be- rendezése. Váltottuk őket, de már elérték a parazsat. Azt kellett kikaparni, kilapátolni, eloltani. Nagy hőség, gáz. A mentőkészülék, álarc alatt dolgozni felváltva. A készülék 18,5—19,5 kilót nyom. Négy napig tartott, mire elkészült a 10 méteres gát is. Az ünnepeket nehéz műszakokkal töltöttük el — emnH Aiathánfrontfejtést fel kellett adni. ez mind a bányászoknak, és 01 „ kert tették, embertársaikért. akik önként vállalták az el- °lyaf1., be,ye" , dolgoztak a lenük való harcot, a bánya- meatok kefalék alatt- ahovf Az ,del karácsonykor Gyu------------1- csak kisebb termetű emberek re Janos, Batki Janos. Hajdú f értek be. Mindössze 60 cen- Miklós, Tóth Imre, Hugyecz tudni, mikor van szükség bá- voiIt a sféníeleP vas‘ Tamás baayatorságukra, szakértelmükre,' |~;a mentőknek. Életük állandó készenlét. Előre soha nem fizikai erejükre, és nem túl- _ . ■ zás állítani, önfeláldozó hősi- J amento et ességükre. Nagy Sándornak és Piletic9 Tibornak, a bányaimentő-álriasztották a bá- Számukra a mentőállomáson lesz karácsonyfa, mert azt csak riadó esetén hagyják el. A szilvesztert viszont Dén»s Pál, Lakatos Ferenc, Ivádi 25 Béla, Várszegi István és Dósa Jelenleg 128 fizikai és lomás parancsnokainak a műszaki bevethető bánya- András bányamentők töltik, hosszú évek alatt nagyon sok ment5 tartozik a salgótarjáni reméljük1, csak készenlétben, ilyen nem kívánatos élmény- , ksnv»m»tití ■Mert ilyen ez az önként válhen volt részük. Valamennyi központi banyamento-állo- köteiesség, a bányamenemlékezetes számukra. Külö- máshoz. Ok látják el a ké- tők hivatása, nősen az ünnepek. szenléti szolgálatot a nógrádi Bodó János Tiribesen az 1964-es bányásznapkor a nagy gázkitö- i 7' " "—-------------r és, amikor az akna száján J NOGRAD — 1974. december 24., kedd 5 1
