Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

„Nem tudhatom../' Beszélgetések. A városról, Salgótarjánról. A költő, Rad­nóti szavai jutnak önkéntele­nül is az ember eszébe: „Nem tudhatom, e tájék másnak mit jelent...” Ezrek és ezrek tesznek na­ponta a megyeszékhelyért, a szülőföldért. A dolgos hét­köznapok eseményei kevés időt engednek az idézet je­lentésén töprengeni. A kér­désre, hogy: önnek mit jelent n város? — szenvedélytől át­hatottak a feleletek. Kovács Károly, a Lampart ZIM salgótarjáni gyárának dolgozója: — Mit jelent a város? Kö­tődést a közösséghez. Itt min­denhez fűz valami. Ezek a szálak erősebbek a vasnál. A Kemerovo-körúton lakom, kétszobás, összkomfortos la­kásban. Mégsem a lakhely, ami ideköt. Az .emberekkel, akiket régóta ismerek, együtt dolgozunk, közösen vagyunk tanúi a mérhetetlen fejlődés­nek, ami különösen az utób­bi években ment végbe. Sze­retek itt élni.. Öröm látnom, hogy szinte máról holnapra nőnek ki a földből az új épületek. Ablakomból az építkezésre látni: a gyorsan növő falakat, elemeket szállí­tó teherautókat. Járdát épí­tettünk, parkosítottunk. Ma­gunknak, gyermekeinknek. Jóleső érzés ez... Fejérvári Géza, a városi tanács osztályvezetője nem tősgyökeres salgótarjáni. Deb­recenben élt, s négy éve vall­ja magát nógrádinak. Az elmúlt négy esztendőben szinte nem akadt egyetlenegy beruházás, amelynek születé­sénél ne lett volna ott, elő­készítéséből ne vette volna ki részét. —A város szeretete, mond­hatni, nálam „munkaköri kötelesség”. Először furcsa volt a dombok között. Ma ■már ha kimozdulok Salgó­tarjánból, hiányoznak a vá­rosközpontot nyaláboló he­gyek. A munkám, szinte a nap minden perce, összefügg a várossal. Nincs annál fel- emelőbb érzés, mint amikor figyelem, hogy milyen szépen haladnak az Arany János úti építkezésen. Elkezdődött az óvoda és bölcsőde kivitelezé­se. Mennyit kellett szaladgál­ni az előkészítés idején! Vagy itt a pavilonsor. Vitatkoztunk mindenkivel, most kész, nem­sokára a város lakói élvezik hasznát. A nyolc óra sokszor kevé6, hogy a sürgős teendő­ket elvégezzük. A gondok, problémák néha „belopóznak” a lakásba is. Az ember töri a fejét: így lesz jó? Ügy lesz helyes? A megoldáskor felsó­hajt: végre! Aztán elkezdődik a kivitelezés. Nekem eZ hozza a megkönnyebbülést. Aztán jön a következő fel­adat. Ezt jelenti nekem a váro6. A mozgalmas napo­kat. Kis túlzással: minden beruházás — harc a javából. A kivitelezővel, tervezővel, de megéri! Balya István, az öblösüveg­gyár KISZ-bizottságának tit­kára „bennszülöttnek” szá­mít: — A gyárunkból indult a „Húszezer munkanapot Sal­gótarjánért” mozgalom. Az eredmények önmagukért be­szélnek. Fiatalok és öregek fog­nak össze, hogy tegyenek a szűkebb hazáért, nem sajnálják az időt, a fáradságot. A gyár ifjúmunkásai munkahelyük környékét teszik szebbé. Min­denki ott cselekszik, ahol tud. Ez tetszik... A kérdésre a válasz csak akkor lehet teljes, ha a másik oldalát is nézzük a dolognak. Nem tet­szik, hogy amit a becsületes dolgozók munkájukkal létre­hoznak, azt mások semmibe veszik, s tönkreteszik. Sze­rencsére az előbbiek vannak többen. Mit jelent nekem a város? Itt nőttem fel, csalá­dom is itt él — az ember azonban a kis közösségek mellett nagyobbakhoz is tar­tozik. A város egy ilyen kö­zösség. Egy nagy család, hi­szen együtt telnek napjaink, s éveink... Rövid vallomások. Szenve­délyesek. Nekik ezt jelenti a város: a fejlődést, a munkát, a családot, örömöt és gondot. Szeretik. Sz. Gy. Testvérországokból Eredményesen fejlődik a Bizottsága mellett működő szocialista országok és a marxista—leninista intéze­Szovjetunió könyvkiadásá- tek megkezdték Marx és En- nak együttműködése. Ma- gels műveinek 100 kötetes né- gyarországgal, az NDK-val és met nyelvű közös, kiadását Csehszlovákiával megálla- — eredeti nyelven. podást kötöttek és tudomá­nyos művek közös kiadásá­ról. valamint a kiadók talál-' kozóinak megszervezéséről. Magyarország. Bulgária, az NDK, Kuba, Mongólia, 1 .engyelország, a Szovjetunió é> Csehszlovákia könyvkiadói megállapodtak A burasoá ideológia és revizionizmus kritikája című sorozat kö­zös kiadásában. A moszkvai Progressz és a hanoi Chi Than Könyvkiadó elkezdte XCZ-GyÜJTEMÉNY Az emberiség történeté­nek legutóbbi 3 ezer évében bekövetkezett nagy tűzesetek leírását, a fellelhető képeket, metszeteket, fényképeket gyűjtötte 30 vaskos kötetbe P. Cserkezov. az Azer­bajdzsán. Műszaki Egyetem oktatója. RÖMAI PÉNZEK Szovjet-Észtországban, Loks falu közelében útépítés közben az exkavátor marko­lókanala régi római pénzeket fordított ki a földből. Ez újabb adalék a jelenlegi Észt­ország területén élt őslakók kereskedelmi kapcsolatai­hoz. A köztársaság területén az utóbhi időben több helyen találtak régen elrejtett pén­zeket. Vannak köztük. érmék, csaknem valamennyi' közép­kori német városból. Lengyel- országból, Dámából. Svédor­szágból Angliából, és más országokból. A szakemberek körében különös érdeklődést keltettek az Indiai-óceán szi­geteiről való kuarirákhéjak, amelyeket sok európai, ázsi­ai és afrikai országban a fém pénzérmékkel egyenértékű fizetőeszközként használtak. A kötetekből megismerhet­jük a jelentős olaj-, hajó-, Lenin műveinek 55 kötetes, szálloda-, színház- stb. tü- vietnami nyelvű közös ki- zek tanulságait. Cserkezov adását. Az utolsó kötet 1981- gyűjteményét a hallgatók ben jelenik meg. munkavédelmi oktatásánál Az SZKP Központi Bi- hasznosítja, de tűzoltók is zottsága — és a Német Szó- gyakran fordulnak hozzá ta- cialista Egységpárt Központi nácsért. Cigánygyerekek Jobbágyiban Délelőtt iskolába, egy órá­tól ötig napközibe lámák. Készülnek a félév zárására, a fenyőünnepre, az ottani ka­rácsonyra. A tanulás mellett délutánonként erre is iutidő: színes bőr- és textild arabok­ból — a Kézműipari és a Textilipari Vállalat helyi te­lepeinek ajándéka — díszdo­bozokat, faliképet készítenek. Mi akkor a különös a ci­gánygyerekek helyzetében? Paradox kissé, de éppen az. hogy egyre kevesebb a többi­ektől elütő, a különös az ő életükben. És az. hogy mind­ez kezd egészen természetessé válni. Legyen „tabula rasa" Jobbágyiban 66 iskoláskorú cigánygyerek él. Iskolakötele­sek — de vajon hányán feje­zik be a felső korhatárig a nvolc osztályt? Hányán kap­nak felmentést úgy. hogy csak az alsó tagozatot sikerült el­végezniük? Pedagógusok kö­rében nem is olyan ritkán hallható az a vélemény: ad­juk meg a felmentést nyugod­tan. ha eddig üyen nehezen tanult az az egy-két év már mit sem segít. Később majd esti tanfolyamon, néhány hó­nap alatt befejezik úgyis az iskolát. Nem ültethetünk hagy kamaszokat a kicsikkel egy oadba. kölcsönösen hátráltat­ják egymást. Jobbágyiban más megoldást választottak. Felmentést csak az kaphat, aki betöltötte a 14. évét és munkát vállal. Így minden évben van a balla­gok között cigány tanuló is. jó néhányan a szakmunkás- képzőbe is eljutottak. Emel­lett azonban megmarad an­nak a veszélye, hogy ..lera­gad” néhány gyerek valame­lyik alsó osztályban, túlkoros lesz — mit tudnak tenni akkor vele. ha 14—15 éves korában még csak az ötödik osztályig jutott el? „Tabula rasa”, tiszta lap — merész elhatározás, de ez volt amit bevezettek a múlt tanévben. Tulajdonképpen ez automatikus továbbhaladást jelent. —Erős pedagógiai optimiz­mus kellett ehhez, sok a buk­tató a bukás eltörlésében... — Sokat rágódtunk ezen. De feltettük a kérdést: mit veszítünk? A gyerek nem szakad ki abból a közösség­ből. amit megszokott, ahol öt is megszokták, elfogadták, be­fogadták. Pótló foglalkozás­sal, kicsivel hosszabb tanév­vel a legtöbb esetben elértük, hogy a minimum birtokában folytathatták a tanulást a leg­rosszabb tanulók is. Az igazgató. Pálmai Béla még valami nagyon fontosat hozzáfűz ehhez: Segítségnyújtás — követelményekkel — Amikor megfogalmaztuk a célt: el kell érnünk, hogy mindegyik cigány tanuló le­hetőleg 14 éves koráig elvé­gezze a nyolc osztályt és ennek érdekében bevezetjük a tabula rasá-t. nem csak a pe­dagógiai optimizmus, nem az egyszemélyi döntés volt mö­götte. sokkal több ennél. A tantestület egésze vállalta az ezzel járó plusz munkát! — Hogyan reagáltak a szü­lők? — Érzik: nem cigány mi- voltuk. a származás okoz gondot. Itt' az iskolában sem. hanem azoknak az életmód­ja. felelőtlensége, akik nem törődnek a gyerekeik lövőjé­vel. ősszel, amikor a járási hivatal keretet adott a nap­közibővítésre, úgy döntöt­tünk. hogy nem külön ci­gány napközit szervezünk, hanem új csoportokat hozunk létre, mindenféle elkülönítés nélkül. Egy cigány szülő mondta többek képviseleté­ben, hogy ezt látják haszno­sabbnak— a különbségek fel­oldódását, a beilleszkedést, a jobbak segítségét így biztosít­hatjuk. Igazat adtunk a vé­leményének. — A napközis díjak befi­zetésével. a rendszeres isko­lába járással nincsenek prob­lémák? — Hazudnék, ha azt monda­nám. semmi gondunk nincs etéren. De egyre ritkábban rónak ki büntetést az iskola elkerüléséért, pedig követke­zetesen szigorúak vagyunk a bejelentésben. ezt nyíltan megmondtuk a szülőknek is. A napközis díjak általában igen alacsonyak, sokan csak egy forintot fizetnek az ét­kezésért. Megéri hát napkö­zisnek lenni: a foglalkozások tartalmasak, jut idő tévére, diavetítésre, játékokra, zene- hallgatásra. Napközis percek Páros fekete csillag a pöt­töm lányka szeme, szinte a haja is fényesebb a tanítónő simogató keze alatt. — Lepipálta a többieket, csillagos ötöst kapott szám­tanból. Szépen megy az ol­vasás is. Öröm velük foglal­kozni. és így elsőben még közvetlenebbül érezhető, mennyit fejlődnek, ök már végig napközisek lesznek — azt hiszem, egy iskolaéretlen gyereket leszámítva, simáb­ban továbbléphetnek, mint régen. — Angéla a jobb kezem, a csoport egyik legokosabb ta­nulója. Vannak persze gyen­gébbek is itt. a harmadiko­sok között, de aki már ta­valy is járt. tudja tartani a szintet a többiekkel. Fél öt­től ötig mindig itt marad­nak azok. akiknél valamivel probléma van. — Éhben a felelős csoport­ban jelenleg 12 cigány tanu­ló van. Jövőre még többen lesznek. Kicsit hangosabbak, elevenebbek a többieknél, de tisztán, szépen öltözve, rend­szeresen járnak. Saját kéré­sükre külön cigány őrsöt ala­kítottak — remek kis műsort adtak Mikuláskor. Aminek mindnyájan örülünk a tan­testületben : sok a hatodikos, hetedikes és legtöbben nor­mál korúak. És még valami, amiben a napközi is sokat segített: nagyon régen hal­lottam, hogy valaki ezt mond­ta: te cigány!... G. Kiss Magdolna hívott, és elmondotta, hogy a szövetségesek körében — ni&zter, dr. Valentiny Ágoston egy része szabadult fel és amelyben köztudottan a szov- szociáldemokrata párti az igaz- akik éppen ezen a területen jetek. az amerikaiak, az ango- ságügyminiszter, Takács Fe- voltak, azokból lettek a mi­iok és a franciák képviselői renc szociáldemokrata párti niszterek, államtitkárok, rni- veütek részt — kialakult a az iparügyi miniszter, Faraghó nisztériiumi munkatársak, javaslat a kormány összetéte- Gábor tábornok, pártonkívüli Munkatársak alatt persze nő­iére. Az elgondolás az volt, a közellátásügyi miniszter, dr. hány személyt keld érteni, hi- hogy legyenek a kormányban Molnár Erik kommunista pár- szén egy épületben voltak az azok a horthysta tábornokok ti a népjóléti miniszter és én összes minisztériumok Debre- — hárman voltak —, akik a a belügyminiszter, a paraszt- cenben és egy minisztérium- béketárgyalásokat kezdték, párt részéről. mák jutott néhány szoba. Kis továbbá legyen benne minden Telekynek csak a címe volt minisztériumok voltak. A bel­alakuló koalíciós pártnak va- meg,' s bár valóban arisztok- ügyminisztériumiban három lamelyik képviselője. Az elő- rata családból származott, államtitkár volt, Zöld Sándor, zetes megbeszélések során — egyetemi professzorként élt és a kommunista párt részéről, mondta Gerő — az alakult ki, dolgozott. Vásáry a kisgazdák részéről hogy a belügyminiszterség a Dálnoki Miklós Béla, aki és Kiss Roland, a szociálde- Nemzeti Parasztpártmak jus- átállt hadseregével, Fanaghó mokraták részéről. Az appa- son. s annak képviseletében Gábor, aki a béketárgyalások- rátus azokból állt. akiket fel en vállaljam el, tekintve jogi ban közreműködött, Horthy tudtunk kutatni. Hogy milyen végzettségemet is. megbízásából, igazi horthysta körülmények között működ­A nemzetgyűlés egyhangú- tábornokok voltak. Leginkább tünk? Hideg szobákban, téli- las megválasztotta az Ideig- Vörös Jánosban voltak mé- kabátban Egyszer jelentke- lenes Nemzeti Kormányt. Vi- lyebbről fakadó pozitív voná- zett Hajdúszoboszló küldöttéé - téz Dálnoki Miklós Béla pár- sok: az éles szembefordulás a ge, öten voltak. Előadták, tonkívüli lett a miniszterei- nyilasokkal és a németek el- hogy van egy gondjuk, minisz- nök. dr. Vásáry István kisgaz- len fordított magyar hazafi- téri rendelkezést kérnek. Szo- dapárti a pénzügyminiszter, ság. Később, a kormányban boszdón a malom tulajdonosa dir. Gyön.gyössy János kisgaz- is csak Vörös Jánossal tudtam elment, a malom be van zár­dapárti a külügyminiszter, emberi szót váltani a tábor- va, nincs őrlés, nincs liszt, gróf Teleky Géza pártonkívü- nokok közüli. De ahogy ta- Miniszteri fölhatalmazást kér- lí a kultuszminiszter, Vörös pasztattam, így voltak a töb- nek, hogy kinyithassák. Mit is János tábornok, pártonkívüli biek is. A másik két tábor- mondhattam volna: nyissák a honvédelmi miniszter. Nagy nők inkább csak a helyzeté- ki és őröljenek. Megittunk Imre kommunista párti a bői adódó együttműködést ta- még erre egy pohár répapálin- fóldművelésügyi miniszter, núsította, de ahol lehetett, kát, de csak nem akartak el- Gábor József kommunista visszahúzódott. menni. Üjra és újra végig­párti a kereskedelemügyi mi- Az országnak akkor csak néztek rajtam. Aztán megszó­valamd optimista naivitás, amit a néphangulat ugyan in­dokolt, de mint marxistáknak tudnunk kellett volna, hogy mindaz, ami nálunk osztályvi­szonyokban a történelem so­rán kialakult, nem múlhat el megnyertük a csatát, a magyar egyik napról a másikra. Tu- nép tömegével mellénk állt. lajdonképpen akikor jöttünk Komolyan hittük ezt, pedig rá, hogy a munkásosztály, a nemcsak olyan falukutatók parasztság a hatalmat csak voltak ott, mint én, hanem óriási harcok árán tudja majd nagy csatákban megedzett megszerezni, nemzetközi politikusok is. Igazi nemzeti újjászületés Amikor a választójogi tör- volt az. Mindent a felszaha- vényt tárgyaltuk, én egy ki- dulás utáni hónapokban igye- csit aggodalmaskodtam is, keztünk pótolni. Szinte hihe- hogy végtelenül tág lesz ez a tetten, amennyit akkor telje­törvény, de tulajdonképpen sítettünk. A történelmi szituá- sem a kommunista párt kép- • ció feldobott bennünket, ha- viselöi, sem én, sem más bal- tott egy belső nemzeti önbe- oldaliak nem féltünk, mert csülési komplexum is, hogy abban a hitben voltunk, hogy amit elmulasztottunk, utólag teljesen megnyertük a népet, pótoljuk. Ezért mindem-e ké- A választási eredmények na- pesek voltunk. A nemzeti ösz- Ezek a napok az államszer- gyón megdöbbentettek ben- széf ágasnak, de talán mégin- vezés napjai voltak. Már Bu- nünket, kommunista baráta- kább az osztálysaövetségnek a dapes* felszabadulása után immal együtt Később derült legtöményebb történelmi megérkezett Szebenyi, a későb- ki, hogy amíg az állam szer- megnyilvánulása volt ez az bi belügyi államtitkár, s vei részéről tiszta', törvényes időszak. Ügy érzem, tőkeként mondja nekem, Pesten is szer- volt minden, a választási elő- kell ezt kamatoztatni a mában vezik már a rendőrséget. Tőle készületekben a jobboldali is. Én személy szerint az új 'hallottam először Kádár Já- erők, főleg a kisgazdapárt korszakot mindenképpen 1945- nos nevét. Szebenyi mondta, jobbszárnyán, óriási kommu- tői számítanám, ellentétben Kádár János Budapesten rend- nistaellenes uszítást folytat- néhány történésszel, ideológus- őrkapitány-hélyettess mellette tak, igényibe véve még a fa- sail, még akkor is, ha a hata- döligozott és úgy beszélt róla, siszta erők nem kis létszámú lom kérdése csak 1949-ben. mint kiemelkedő személyiség- maradékát. És nem utolsósor- dőlt el. Mert a magyar nép új ről. ban, az egyház is nekik ági- rendjét azóta, 1945. óta építi, Azokban a hetekben, hóna- tált, óriási erővel, szervezettel, még ha ez az építkezés akkor pókban, a felszabadulás után Tulajdonképpen a választások roppant nehézségek, harcok a Szovjetunió is, mi is, olyan előtti elképzelésünkben volt árán kezdődhetett is csak el. politikát csináltunk, s erre olyan támogatást kaptunk a ~J “ -------_ ~ * n éptől, hogy úgy éreztük, J NOGRAD — 1974. december 22., vasárnap 7 :i Az Arany Bikában lak- Igazi nemzeti újjászületés volt tunk, akik akkor politikai c szervezésiben részt vettünk. Az előkészítés idején, néhány nappal a nemzetgyűlés alaku­lóülése előtt, Gerő Ernő félre­Erdei Ferenc visszae Halt az egyik: miniszter úr, nincs magának jobb kabátja? Egy. kurta mikádóm volt, még 40 pengőért vettem. Mondtam, hogy ez van. Erre elmondták, hogy van nekik néhány birka- bőrük a padláson, szabhat­nánk belőle egy jó kabátot. Ügy emlékszem, mintha ma lett volna, megfordult a fe- jembenv elfogadhiatom-e én ezt. Aztán elfogadtam a meg­hívást, mert mondták, van ne­kik egy remek szűcsük, aki Párizsban is dolgozott 40 esz­tendeig. Az ő áltállá varrott bundában jártam néhány » «

Next

/
Thumbnails
Contents