Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)
1974-12-20 / 297. szám
,Csak tiszta forrásból. Országos minősítés a parasztkórusok és Röpülj páva körök részére A Magyamándori községi Tanács „ vb., a Balassagyarmati járási Hivatal művelődésügyi osztálya, a salgótarjáni Megyei József Attila Művelődési Központ és a KÖTA megyei szervezete jövő év május 1-én országos minősítést szervez a parasztkórusok és a Röpülj páva körök részére Magyarnándorbam Melyek a minősítés szempontjai? A minősítés a Népművelési Intézet 1974-ben kiadott útmutatója alapján történik. Az új minősítés bevezetése a feszültség feloldása érdekében új követelményeket és bírálati formát alakít ki. Az új forma hangsúlyozottan figyelembe veszi az énekkarok alaphelyzetét, eltérő hangi adottságait, műveltségi különbségeit, működési feltételeinek sokféleségét; azokat a tényezőket, amelyék döntő mértékben határozzák meg a kórusok művészi munkáját, közösségi nevelését, népművelői tevékenységét. A minősítés új kategóriája! parasztkórusok; falusi népdalkórusok (Röpülj páva körök) termelőszövetkezet keretében alakult ifjúsági éneklő csoportok, vagy más jellegű kórusok keretében működő népdalcsoportok. Az új minősítés lehetőséget ad arra, | ' hogy a csoportok önkéntesen saját maguk válasszák meg a kategóriát. Az általános követélmények közé tartozik az előadás művészi színvonala, a zenei nevelőmunka az együttesben, a társasélet, s a kapcsolat a közönséggel, a népművelői tevékenység. A kórusok. Röpülj páva körök művészi színvonalát, a minősítést, a hangversenyprodukció alapján ítéli meg az országos szákzsüri. Mik a követelmények a műsorválasztásban? Minden együttesnek olyan művekből kell összeállítani műsorát, melyek képességeinek és jelenlegi színvonalának a legjobban megfelel. A népdal kategóriában milyen művészi követelményekkel kell számolni? Ilyenek a parasztkórusok esetében a különböző fejlettségi szintnek megfelelő műsorválasztás. A klasszikus zenei korszakok könnyebb darabjainak éneklése (madrigálok. könnyebb romantikus művek stb.). Sajátos hangi adottságaikhoz, előadói stílusukhoz igazodó hazai és külföldi népdalfeldolgozások bemutatása, népdalcsokrok előadása. A Röpülj páva köröknél ide tartozik a népdal megszerettetése, a hagyomány ápolása, a közösségi életben való felhasználásra, hiteles népzenei anyag alapján. Továbbá az értékes, a környezetükben gyűjtött népdalok, summásdalok, bányászdalok éneklése. A nemzetiségi műsorok esetében jártasság a népi többszólamúság és a sajátos előadói karakter kialakításában. A műsor szerkezeténél figyelembe lehet venni egy-egy alkalomhoz kötődő összeállítást is (például lakodalmas, Fonójáték, Farsangolás stb.). Vigyázni kell — az ízléshatáron belül — a felelgetősük és népi rigmusok alkalmazására. A naturalista előadásmódot, megjelenítési formákat kerülni kell. A művészi teljesítmény bírálati szempontjai közé tartozik a művek megválasztása (megfelel-e a kategória profiljának, helyes-e a műsor- szerkesztés), a ritmus, tempó, dinamika, a tiszta éneklés, a szöveg-kiejtés, kórushangzás, az átélés, értelmezés, formálás. A parasztkórusok és Röpülj páva körök részére szervezett magyamándori országos minősítésre a visszajelent kezési határidő 1975. január 20. (Cím: József Attila Megyei Művelődési Központ 3101 Salgótarján, Tanácsköztársaság tér 13.) Magyaroraaágárt harcoltunk (4) Szilveszter Érdekli-e a közönséget a kis film ? Ä címbeli kérdésre nem válaszol a statisztika, A számok csak annyit árulnak el, hogy Magyarországon évente körülbelül négyszáz kisfilm készük Ennek körülbelül a fele reklám, a többi népszerű-tudományos, dokumentumáé oktató film. Rajtuk kívül a mozikban egy év alatt több mint száz külföldi kisfilmet is vetítenek. Fogalmunk sincs róla, hány néző előtt. A mozilátogató tudniillik a nagy játékfilm kedvéért vált jegyet. A híradót és kisfilmet afféle ráadásként kapja. Minden bizonnyal nagyon kicsiny szám fejezi ki: mennyien számíthatók a kisfilmek iránt érdeklődők táborába. Jellemző, hogy például a nemrég véget ért miskolci kisfilmfesztlvál alkalmából tervezett közvélemény-kutatás azért fulladt kudarcba, mert mind a miskolci, mánd a budapesti nyilvános vetítések csaknem teljesen néptelen nézőtér előtt zajlottak le. Alapos a gyanú, hogy ez az érdektelenség jobb kifejezés híján: — nem tipikus. S főleg nem írható a kisfilmek rovására. Hiszen aligha kell különösebb jóstehetség hozzá, hogy megjövendöljük: a fesztivál szóban forgó díjnyertes alkotásait később százezrek nézik majd végig. A szokásos módon, nagyjátékfilmek előtt. Akár be is lehetne érni a ténnyel: végül mégiscsak eljut a filmbarátok zöméihez a kisfilmek mondandója. Az már az alkotókon múlik, meg tudják-e nyerni a közönséget. Ha efféle kérdések kerülnek szóba, a külföldiek irigyelnek bennünket. Nálunk ugyanis az állam nemcsak a kisfilmek gyártásához szükséges milliókat biztosítja, hanem a figyelem, a pártfogo- lás a kisfilmművészet egyetemes fejlődésének elősegítésére is kiterjed.. Ennek elismeréseként volt Miskolcon az idén a fesztivállal egyidőben a Nemzetközi Tudományosfilm Szövetség kongresszusának ás színhelye. Tizennyolc ország százötven küldötte előtt vizsgáztak alkotásaink, s nem vallottunk szégyent. A százhetven bemutatott kisfilm közül huszonnyolc nyert oklevelet. Közöttük öt magyar: Cziigány Tamás „Semmiből egy új világot”, Dévényi László „Szemek”, Kis József „A Balaton védelmében”. Kollányi Ágoston *A természet geometriája”, és Lakatos Vince ^Bölcs mesterek, okos szerkezetek” című alkotása. Kisfilmjeink nemzetköz’ elismerésének semmi közt sincs a „hazai pálya” előnyéhez A nemzetközi szövetség előző években Becsben, Athénban, Madridban és Szófiában lezajlott kongresszusaival együtt rendezett fesztiválokon is hasonló sikert arattunk. Nem szerénytelenség, ha nem’ hallgatjuk el: afféle „kisfilm-nagyhatalomnak” számítunk. Mindezt csak azért említjük, hogy még hangsúlyosabbá váljék a kérdés: vajon kellőképp hasznosítjuk-e kisfilimjeinket? Arányos-e a beléjük fektetett munka — az anyagiakról nem is szólva— emberformáló hatásukkal? Akadnak-e, akikben kíváncsiságot ébresztenek a látottak-hallottak? Számottevő-e azoknak a kőre, akik szívesen cserélnek eszmét, esetleg vitáznak is valamely kisftimről? Aligha lehet véletlen: ezekre a kérdésekre se tudunk válaszolni. Elsősorban azért mert a kisfilm korántsem vált a közművelődés részévé. Még ismeretterjesztő előadások illusztrációjaként sem igen sikerült a klubokban, művelődési házakban polgárjogot nyernie, nemhogy önálló művészeti ágként. Ha filmművészetről esik szó, mindenütt csakis nagyjáték- filmekre gondolnak. S természetes, hogy például film- ankétot, vitát, művész-közönség találkozót sohasem kisfilmek kapcsán rendeznek. Jószerivel Kollányi Ágoston, György István, Kis József, s a többi élvonalbeli magyar kisfilmrendező ritkábban kap hazai, mint külföldi meghívást. Mintha határainkon túl olykor nagyobb érdeklődést keltene ' munkásságuk. Márpedig nemigen szükséges bizonygatni: a velük folytatott, s kisfilmjeikkel színesített eszmecsere a szó igaz értelmében,' szórakoztatva művelődés lenne. Ugyancsak vitathatatlanul hasznos lett volna a többi között a miskolci fesztivál vonzerejének ésszerűbb kihasználása. Mind a kisfilm. mind a közművelődés ügyének jót tett volna, ha legalább a környékbeli népművelőket meghívják. A feszti- váli vetítőben éppúgy bőven akadt volna számukra hely, mint a díjnyertes alkotások budapesti bemutatóján. Amit elmulasztottak, még pótolható. Érdemes volna kísérletképpen egy kisfilmösszeállí- tást készíteni a Miskolcon iáitottakiBóL, s néhány helyen bemutatni a közművelődés munkásainak. A költségek minden bizonnyal többszörösen megtérülnének. A fontiek kapcsán kell fölhívni a figyelmet arra: ezek a kisfilmek nemcsak most időszerűek, hanem később is. Éppúgy, mint a tavaly, tavalyelőtt, s azelőtt készültek java része. De ki emlékszik rájuk? Hol lehet utánanézni annak, hogy valamilyen közművelődési témakörhöz illő kisfilm van-e filmforgalmazással foglalkozó vállalat raktárában? Szinte semmiféle propagandaanyag, semmiféle ismertető, semmiféle katalógus nem jut el a közművelődés munkásaihoz. Márpedig a szóban forgó alkotásokat esetenként bele lehetne — pontosabban: bele kellene — illeszteni a helyi közművelődési akieiók- ba. Nem törvényszerű, hogy ezek a kópiák, szinte észrevétlenül kerüljenek az archívumok polcaira. Oda. ahol már aimúgyis föl- becsülhetetlen értékű- kisfilm- kincs vár újra fölfedezésre. Veszprémi Miklós ria dó Roham Budapest közelében Ä fasiszta német parancsnokság mindenáron ki akarta szabadítani a Budapestnél bekerített csapatait. Komárom térségében válogatott páncélos, gyalogos és tüzérségi erőket vont össze. Újévre virradóra nagy ellentámadást kezdett a szovjet hadsereg egységei ellen. A hitlerista terv végül is összeomlott A3. Ukrán Front csapatai felmorzsolták az. összevont fasiszta csapatokat.' Az első időben azonban bizonyos sikereket értek el a támadók. Ütegünk a szilveszter éjszakát Szamod községben töltötte. A falu mögött a sima réten álltak Katyusáimk, amely szükség esetén tüzelőállásul is szolgálhatott. A legénység a faiusaéli két házban helyezkedett el. Vaszilij Koskin törzsőrmester és futárom, Vo- logya Ainyiszimav az ezred raktárából vételezett élelmiszerekből egyszerű, mégis ünnepi vacsorát varázsolt. Mindenkinek jó volt a hangulata. Az új év beköszöntése mindig is az egyik legkedvesebb ünnep, de ezúttal különösen az volt, hiszen pontosan tudtuk: már nincs messze a háború vége. Akárhogy őrjöngjenek ís a fasiszták, hamarosan eléri őket a vég. Amíg a vacsora készült, a törzsőrmester előszedte a ki tudja hol rejtegetett tartalék vodkáját, sőt konyakot is varázsolt Az egyik szakaszparancsnokkal elindultam, hogy még egyszer ellenőrizzük az őrséget a falu szélén. Csodálatos szilveszter éjszaka volt enyhe faggyal, s fölöttünk — mint mesebeli óriás karácsonyfa dísze — világított a telihold. Fényében valószínűtlen színt kaptak a házak, a fák, a gépkocsik. Mélységes volt a csend, mintha a világban nem is lenne háború, hanem nyugalom és boldogság honolna. Szinte azt vártuk, hogy kigyiúlnak a csidlagszó- rók, megszólal a muzsika. Szívesen elábrándozna ilyen pillanatokban az ember... Minden készen várt bennünket amikor visszatértünk. A törzsőrmester az ünnepi előkészületekre azzal tette fel a koronát hogy kitöltötte a tábori bögrékbe az „üzemanyagot”. A beszélgetés is csendesedett az órát néztük, felemeltük „poharainkat”. De Mai tévéajánlaiunk 20.00: Csortos Cfyula. A Színházmúzeum sorozatban ezúttal a század-elő magyar színjátszásának egyik legsokoldalúbb alakját, felejthetetlen drámai és vígjátéki figurák megelevenítőjót Csortos Gyulát mutatja be a televízió. Pályája — a szokásos színészsors. Küzdelmes gyermekkora után. apja akarata ellenére végezte el a színi akadémiát. Játszott Szegeden, Debrecenben, Temesvárott fellépett a Népszínház-Víg- operában. a Magyar Színházban, majd a 30-as évektől a Nemzeti Színház tagja lett — 1945-ben bekövetkezett haláláig. A rendkívül széles skálán látszó művész elvan emlékezetes szerepeiről lesz szó. mint a Clausen tanácsos alakításáról — Hauptmann: Naplemente előtt című drámájában. Shakespeare. Szigligeti. Ibsen, O’Neill. Csehov teremtette alakok megformálásáról. Csortos Gyula már a némafilm korában kezdett filmezni, s a hangosfilm ideién a magyar filmek egyik vezető egyénisége lett. Hangját, alakját. gesztusait, színészi iátékát olyan filmek őrzik, mint a Hipoolyt. a lakai, a Lila akác, az Űj földesúr. a Két lány az utcán, a Szerelmi láz vagy a Rákóczi nótái a. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem állam- és jog- tudományi karán az idén is megrendezték a hagyományos büntetőperbeszéd-versenvt. A két lépcsőben megrendezett szellemi párbaj során nyolc ügyvédjelölt lépett ...pástra”; négyen a vádat, négyen a védelmet képviselik. A küzdelem előtt két órával egy valódi peranyag kivonatos iegy- - zőkönyvét kapták kézhez. Vádlóknak és védőknek egy vadászat alkalmával utat tévesztett. gyilkos golvó útját kellett nyomon követn-iök. Szakmyelven szólva a Btk. 258. §. (2) bekezdésébe ütköző és foglalkozás körében elkövetett. halált okozó, gonPárbeszéd a perbeszédről NŰGRAD - 1974. december 20., péntek datlan veszélyeztetés bűntettének a szálait kellett mindkét oldalról kibogozni. A legjobbnak Kovács Gabriella negyedéves jogászhallgató bizonyult. A 23 éves ügyvédjelölt fél óra alatt írásban kitűnő védőbeszédet kerekített, s adott elő 15 perc alatt. A nagyhatású „oráció” el- mondója fil/grán termetű, törékeny külsejű, határozott fellépésű fiatalasszony. — Miért lett védő? — Mert nemcsak az elkövetett botlást nézem, hanem a tett rugóit is igyekszem megérteni és a ballépés okát kutatva a reális mentséget is megtalálni. Az életben is „békepárti” vagyok: két egymással szemben álló fél közül ösztönösen mindig a megtámadott mellé állok. — Igaz. hogy vádolni köny- nyebb, mint védeni? — Szerintem nem. Alkat kérdése az egész. Senkit sem akarok megbátani, de megfi- , gyelésem szerint a vádlók zömükben az úgynevezett ..jótanulók”. a magolós típusok közül kerülnek ki. Igaz. hogy én is jó tanuló vagyok, de úgy érzem, nem magolok. — A gyengébb nem képviselői lehetnek tárgyilagos igazság-osztók? — Ez meglehetősen bonyolult probléma. A mai ideg- rendszerünk fiziológiás voltár nál fogva feltétlenül labilisabb, mint a férfiaké. Kellő intelligenciával viszont a különbséget ki lehet egyenlíteni. — Szabad idejét mire használja? — Tárgyalásokra járok. A könyvekből tanultakat meg akarom tölteni az életben szerezhető tapasztalatokkal. A megtanult, élettelen szöveg így válik bennem élővé és jobban megmarad. — Az egyetem után hogyan tovább ? — Annál az ügyvédi munkaközösségnél szeretnék elhelyezkedni. ahoyá már mőst is bejárok; az idősebb kollégák szeretnek ott engem és én is számítok rájuk. azon az éjszakán ne*n sikerült koccintanunk,.. Váratlanul nyílt az ajtó, és a küszöbön az őr kíséretében megjelent egy kislány. Vastag kendőbe burkolózva reszketett a hidegtől —, vagy az izgalomtól. Még be se lépett a szobába, gyorsan beszélni kezdett! Csák néztünk rá, nem értettük, mát mond, hiszen nem tudtunk magyarul. Végre valaki félbeszakította és megkérdezte, nem tud-e németül? Az ismeretien leányka energikusan bólintott, látszott, megörült, hogy végre megértik, es elég jól elismételte németül, amit magyarul elkezdett Azért küldték, hogy megmondja: a németek titokban friss erőket vontak össze, és éjszaka nagy támadást indítanak, és akik őt küldték, úgy gondolják, hogy az oroszoknak, akik kevesen vannak a faluban, erről tudniok kelL Mit tegyünk? Vegyük komolyan, amit ez a kislány mondott, vagy koccintsunk az új évre? Üigy .döntöttünk, jobb félni, rrfint megijedni. Óvatosnak kell lennünk. Riadó! Harcosaink pillanatok alatt elfoglalták helyüket a Katyusák mellett. Igaz, ezek nem géppuskák, nem is ágyúk, nem lehet velük közeli ellenséget megsemmisíteni, a Ka- tyusáknak térségre van szükségük, de a falunál ez nem volt. A Katyusákat úgy helyeztük el, hogy szükség esetén azonnal rá tudjanak fordulni az egyetlen útra, amely a dombok közé ékelődve az erdőbe vezetett. Az út mentén, és a domboldalon a géppuskásak gyorsan beásták magukat, megkeresték a természetes fedezékeket, amelyeket a domboldal kínált, és felkészültek a védekezésre. Vártunk. Eltelt fél óra, egy óra. Teljes a csend. Mind makacsadban tért vissza a gondolat,’ hátba fölösleges volt az egész riadó. Akkor az erdő felől egyre erősödő motorzúgás hallatszott. Néhány perccel később a holdfónynél gép- pisztolyos katonákat szállító teherautókat pillantottunk meg. Amikor az első kocsik már egészen közel voltak hozzánk, egyszerre nyitottak rájuk tüzet a géppuskák, géppisztolyok, röpültek a gránátok, és 2—3 teherautó azonnal lángba borult. A hatás leírhatatlan volt. A lángok fé• nyénél futkosó fasisztákat kaszálták a géppuskáik. így tartott vagy 15 percig, míg fel nem hangzott a közeledő ellenséges páncélosok dübörgése. El kellett hagynunk a falut. De az ideiglenes visszavonulás okozta keserűséget enyhítette az a nagyszerű érzés, hogy magyar földön ' mind több barátunk van. Meghatot- tan gondoltunk a máig ismeretien magyar kislányra és azokra, akik elküldték, hogy figyelmeztessen bennünket. Azon az éjszakán sokan neki köszönhettük az életünket. —í (Folytatjuk)
