Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-20 / 297. szám

Gyermekek fis Ősietek (I.) Irhabunda — pult alól TÖBBGYERMEKES anyá­kat és kereskedelmi szakem­bereket szembesítettek. Az anyákat azért hívták, hogy el­mondják a gyerrnetorufaa-, gyermeked pő-eliátássail kap­csolatos véleményűiket, min­dennapos tapasztalataikat. A kereskedelmi szakembereket azért, hogy magyarázzák meg, amit lehet, illetve adjanak vá­laszt az anyák kérdéseire. A szembesített felek alapo­san kihasználták lehetőségü­ket. A Hazafias Népfront Sal­gótarjáni városi Bizottsága és a mellette működő nőbizott- ság áltál szervezett vitafóru­mon. hosszas kérdezz—felelek játék alakult ki. Az anyák nem rejtették vé­ka alá véleményüket, nem is kozmetikázták. Hiszen napi bosszúságaikról, a hiábavaló szaladgálásokról volt szó. Őszinteségben a kereskedelmi szakemberek sem maradtak el mögöttük. Kár, hogy ez nem minden esetben a hiba azon­nali kijavításának ígérete. Láss-uk hát először, mi mon­danivalóval jöttek a vitafó­rumra a szülők, az édesanyák! — Tizenkettes méretben ke­restem fiúkabátot. A választék összesen kétdarabos volt, az a kettő is divatjamúlt, felnőtt­nek is komor, sötét színű anyagból készült. A tél [kabá­tot talán nyáron kell besze­rezni? Egyébként is: 800 fo­rint alatti árut nem is láttam, sőt, ami kicsit jobb minőségű­nek látszott, azon már 1400 forintos árcédula lógott. Nem túlzás ez egy kicsit? Hiszen gyermekfcabátról van szó, nem örökös ruhadarabról! — Két fiam van. Az egyik még jóformán, a kamaszkorba se lépett, mégis 45-ös a láb­mérete. Egyébként is megter­mett, erős gyerek. Ilyen mé­retben, de még ettől kisebben sem készítenek már „ár­stoppos” cipőket, csak a jóval drágább, felnőtt cipők között lehet válogatni. Egy anyuka kérdéssel for­dult a. vitafórumhoz: — Mi lenne, ha a gyermek­ruházati cikkek dotációját a gyermekes szülők kapnák meg? Tudom, sok gonddal járna, nehéz lenne kiszámíta­ni, mennyi legyen az összeg, esetleg árfelhajtó következ­ményt is vonna maga után. De mégsincs rendjén az, hogy az olcsóbb, gyermek- vagy bak- fisméretű irhabunikákat rend­re a felnőttek, a filigrán ter­metű nők viszik el. Persze csak ismeretségi alapon, pult alól. A gyermekhevarőkkel ugyanez a helyzet. Nem azok­hoz jut a dotáció, akiknek szánják! — Két lányom van. Az egyik normál, konfekoióter- met, a másik magas is,.testes is. 10—12 éves kora tói nem kap­ni rá készruhát, csináltatni kell. Az árkülönbséget azt hi­szem, nem kell különösebben magyarázni... Miért nem gon­dolnak az átlagtól erősebb vagy éppen vékonyabb gyere­kekre is? AZTÁN EGY SOR kelle­metlenség. bosszúság pusztán azért, mert a tervezőik vagy a gyártók nem elég figyelmesek. Például. A 6—7 éves gyere­kekre való nadrágokat kantár nélkül hozzák forgalomba. Já­ték közben kicsúszik az ing, a pulóver a nadrágból, húz a hi­deg a gyerek derekára, vesé­iére. A gyermekingekről, kis- nadrágokról gyakorta hiányzik a zseb. A gyerek a számára oly’ fontos, apró miegymáso­kat nem tudja hová tenni, de még a zsebkendőnek is bajos helyet találni. Nehéz elképzel­ni. hogy a kis zsebek takaré­kossági megfontolásból ma­radtak le. Hipp-hopp, nyomtalanul el­tűnt a forgalomból az oly’ praktikus, egybeépített asz­tal-szék. Valahol, valakik úgy gondolták, nincs rá szükség. A szülők ppdig azóta is kere­sik makacsul és reménytele­nül. .. Népszerűsítjük, magyaráz­zuk a réteges öltözködés hasz­nát, egészséges mivoltát. De ugyancsak beleizzad az a szü­lő. aki — megfontolandó a ta­nácsot — rétegesen akarja öltöztetni gyermekét. A gyer- mekkaibátok ugyanis olyan szűk ujjal és karkivágással készülnek, hogy abba több ré- tegnyi ujjait belegyömöszölni ;— határos a lehetetlennel S aki csecsemőjének nem tudott időben és kéz alól rá­csos ágyat beszerezni, az ugyancsak kutyaszorítóba ke­rül. Mert a rácsos ágy lassan már a legkülönlegesebb im­portcikknél is nagyobb kurió­zum. Nincs, nincs, nincs. Az eladó csak széttárt karral int a már messziről ismerős, ko­nok érdeklődőknek. És a cipő, a gyermekcipő. Aminél lerágottabb lerágott csont nincs is talán, és mégis szólni kell róla újra és újra. — A 9 éves lányomnak csak 300 forintos csizmát kap­tam. — Kicsi a gyermekcipő- választék. Vékony a cipők tal­pa, ősszel eláznak. — Miért nem lehet a ma­gyar cipőkbe is betétet tenni? — A hároméves lányom ci­pője olyan kemény, hogy nem tud benne menni. — A műbőr gyermekcipők száraz időben is. pusztán a láb melegétől csuromvizesre áznak. Pedig a sok panasz ellenére is a gyermekcipő- és -ruhael­látásban az utóbbi egy eszten­dőben bekövetkezett javulást a vevők 65 százaléka már ész­revette. Negyven százalékuk elégedett a minőséggel, ötven százalékuk pedig a használha­tósággal is. HOGYAN MAGYARÁZZAK a bizonyítványt a kereskede­lem képviselői ? És egyálta­lán: minden esetben az ő bi­zonyítványuk szorul-e ma­gyarázatra? Mi az, ami raj­tuk múlik, s mi, ahol az ő kérésük is bedugott fülekre talál? Szemű Márta Baskír.'a olaja 1974-ben új nagy olajlelő­helyet fedeztek fel és ezzel több mint 100 olajmezőt tar­tanak már számon az Ural menti autonóm köztársaság­ban. Alig több mint 4 évtized alatt Baskíria más szovjet köztársaságok segítségével az ország egyik legjelentősebb kőolajtermelő és -feldolgozó körzetévé fejlődött. Az első olajíkutakat 1^32-ben nyitot­ták meg. Ma már baskír szakemberek segítenek Nyu- gat-Szibériában, Türkméniá- ban, Belorussziában és né­hány más körzetben, az olaj­kitermelés „szűzföldjein”. Se­gítenek egy sor más ország­ban is, így az NDK-ban, Ma­gyarországon, Lengyelország­ban, Indiában, Etiópiában, Maliban, Afganisztánban az olajlelőhelyek felkutatásában, a kiaknázásában és olaj fel­dolgozók építésében. Pedagógus­továbbképzés A utóbbi Bt esztendőben mintegy hárommillió általá­nos és középiskolai tanár ta­nult tovább, illetve sajátí­tott el újabb szakot a Szov­jetunióban. 1966-ban a Tudo­mányos Akadémia és a Peda­gógiai Akadémia bizottságot hozott létre, hogy meghatá­rozzák az általános és kö­zépiskolák gyakorlati képzé­sének tartalmát, a tudomá­nyos-technikai forradalom támasztotta követelmények fokozottabb figyelembevételé­vel. A kidolgozott új program összehasonlításakor a tanulók önálló gondolkodásra építet­tek, illetve az elkészített új programban jelentős szerep­hez jut az önálló gondolko­dásra nevelés. A reform szükségessé teszi a teljes tanári-tanítói gárda átképzését. Metodikai centru­mokat kell létrehozni minden jelentősebb városban és te­rületi központban. Ezek a „tökéletesített tanári intéz­mények” átfogják az iskolák­ban tanított összes tantárgy tematikáját. A falusi és vá­rosi iskolák tanárai idősza­konként összegyűlnek ezek­ben az intézményekben, meg­határozott program alapján tökéletesítik tantárgyuk elmé­leti és gyakorlati tudását. E tanácskozásszerű továbbkép­zésre minden évben augusz­tusban kerül 6or. Utolsó „mohikán" ZSÚPBÓL NÁDBÓL tetőt fed Különös mesterség a tető­fedés. Sok a szakmai forté­lya. Szigorú kritikus a termé­szet. A hold nem kandikálhat be a réseken, nem ázhat be felhőszakadás esetén sem. Forgószél sem tépheti le a te­tőt, ha jól megcsinálták. Ko­runk fejlődése a tetőfedésben is éreztette hatását.. Cserép­pel, palával, hullámlemezzel és miegyébbel fedik a házak tetejét. Nem így volt egyko­ron. A szegénység és a homok uralkodott valamikor Ipoly- szögön. A viskók tetejét zsúpból, vagy nádból készült tető díszítette. A nyomorúság e sík vidéken messzire lát­szott. A tűzkakas is gyakran hallatott magáról. Manap­ság két nádfedeles ház talál­ható a településen. Inkább csak kuriózum jellege van. Jobban megbámulják az ide­genek, mint a többszintes, központi fűtéssel, hideg-me­leg vízzel ellátott magánpalo- lákat. k Különös mellékfoglalkozást űz Ipolyszögön Labáth Mi­hály, 55 éves vasúti váltóke­zelő. Rozsszalmából (zsúpból) és nádból tetőket készít. Egy kihaló foglalkozás utolsó képviselője Nógrádban. Kü­lönös — kérdezheti az ember — még mindig van megreh- delője? A válasz: igen! Még­pedig Balassagyarmaton, a Palóc Múzeum. Elhelyeztek a múzeum udvarán néhány régi palóc házikót, ijp-jtát, fé­szert. Tetőfedésüket Labáth Mihály végezte el, párját ritkító szakértelemmel. De készít fonott kerítést, favöd­röt, galambdúcot és más fatárgyat. Hogy nádfedeles tetőt készítsen először is nádra van szüksége. A mo­csaras Ipoly völgyében bőven terem. Évente 6—7 ezer kévét is levágnak," Persze, ha van jég mert az utóbbi két esz­tendőben nem lehetett a ná­dat megközelíteni. Az ügyes kezű mester azért, mindig talált egy kis nádat. Másik alapanyaga a rozs- szalima. Ebből lesz a zsúotető. Viaszélésben kézi kaszával vágják le a rozsot. Kévébe, később keresztbe rakják, így érlelődik. Pajtában kézi csép- lésnek vetik alá. Ezután kell csak a szakértelem igazán! A bábkészítés fortélyát nagyon érti. Egy bábot öt marék zsúpból készít el. Mint más a cserepet, úgy illeszti a te­tőn egymásba őket. A szél nem tud belékaoaszkodni, mert a padlásról dróttal le­kötik. \ A tetőkészítés régies mód­Pártmegbiza tások és a taggyűlés K párttagok politikai ne­velésének egyik rendkívül fontos eszköze a személyre szóló pártmegbízatás. A párt­tagok cselekvő résztvétele a közéletben elsősorban a sze­mélyre szóló megbízatáson alapszik. A megbízatások ki­alakításánál arra kell töre­kedni, hogy minden tagnak legyen képességének, felké­szültségének, érdeklődési ■ kö­rének megfelelő pártmegbí­zatása. Mindezekkel a kérdésekkel foglalkoztak — többek között — a salgótarjáni síküveg­gyár Il-es alapszervezet be­számoló taggyűlésén. me­lyen a négyéves tevékenység­ről Bures Károly párttitkár számolt be. Az alapszervezet tagjai a vágóüzemben, a lá- dagyérban és a meó-nál dol­goznak. A munkások 90 szá­zaléka fizikai dolgozó. Az alanszervezet számvetést ké­szítő taggyűlésén 44-en vet­tek részt. Az aktivitás jó volt. Nem azért, mert 14-en nyil­vánítottak véleményt, ha­nem. mert őszintén, a hibákat sem elhallgatva, lényeges kér­désekről szólva jól egészítet­ték ki a beszámolót és az éves feladattervet. Az alanszervezet titkára a pártmegbízatásokról hangsú­lyozta: a párt a jövőben még fokozottabb mértékben igényli tagjaitól, hogy politikájáért egész tudásával, erejével dol­gozzék, ingadozás nélkül kép­viselje, dolgozzék a határoza­tok hiánytalan megvalósítá­sáért, legyen mentes mind­azoktól a hibáktól, amelyek ellen a pártnak harcolnia kell. Jó a pártmegbizatások ará­nya — ebbe a véleménybe sűríthető a kérdés lényege. A parttagok többsége példa­mutatóan teljesítette megbí­zatását. A megbízatás elha­nyagolásáért négy esztendő alatt egy párttagot büntetés­ben részesítettek. Egy-kát esetben taggyűlésen figyel­meztették azokat, akik elha­nyagolták pártmegbízatásuk teljesítését Mit mutatnak a számok? Az alapszervezetben 39 tag­nak van állandó jellegű meg­bízatása. Időszakos és ese­tenkénti megbízatással öten rendelkeznek. Egy párttagnak — aki két hónappal ezelőtt került az alapszervezethez — még nincs megbízatása. Jel­lemző, hogy a 39 állandó pártmegbízatással rendelke­ző közül 14-en két, vagy még több megbízatást látnak el. A különböző munkabizott­ságokban a párttagok eredmé­nyesen végezték megbízatásu­kat. Az agitációs és a propa­gandabizottság 13 tagja közül heten propagandisták. Az in­formációs bizottságban heten dolgoznak. A különböző párt­kiadványokat hárman terjesz­tik. Sikeres tevékenységük nyomán az elmúíc két eszten­dőben megduplázódott a fo­lyóiratok, könyvek' terjeszté­sének . aránya. Az alapszerve­zet tagjai közül számosán a szakszervezetben, az ifjúsági tömegszervezetben és a Vö­röskeresztben tevékenyked­nek. Jó munkájáért személy szerinti dicséretben részesí­tette az alapszervezet titkára Tyukodi Gábomé volt nőfele­lőst, Seben András propagan­distát, Géczi Pál pártcsoport­vezetőt, Környei Anna gazda­sági felelőst és Bede Tiborné vezetőségi tagot. Hiányos munkavégzésért ketten kap­tak bírálatot. A munkás őrökről sem fe­ledkeztek meg. Példamutató magatartásukért többen di­cséretet kaptak. A népfront­ban, a tanácsban, az üzem- rendészetnél is tevékenyked­nek párttagok, eredményesen végezve pártmegbízatásukat. Az alapszervezetben — ál­lapíthatjuk meg összegzés­ként — jól kihasználták a pártmegbízatásökban rejlő nevelési lehetőségeket, ezáltal is fokozták a párttagok poli­tikai érzékenységét, felké­szültségét. r. i. Fájdalommentes műtét Lodz — iparváros Minden lengyel város sa­játos arculatú, külön „egyé­niség”. Sandomierz történel­mi emlékeiről híres; a szin­te középkori díszletnek tűnő Torun a világhírű csillagász, PoDemikusz szülővárosa; a sziléziai ipari központ váro­sait ég felé törő gyárkémé­nyek jellemzik. A lengyélek mosolyogva mondják, hogy Lodz legna­gyobb nevezetessége a több kilométeres Petrkowska, Lengyelország leghosszabb utcája. A város azonban el­sősorban textiliparáról hí­res. Lodz a XV. században ka­pott városi jogokat, de csak mintegy 150 évvel ezelőtt, az első jelentős textil-ma­nufaktúrák kialakulásával vált valóban várossá. Ma már az ország második leg­nagyobb ipari központja. A népi hatalom évei alatt a városban gépgyártás, elekt­rotechnikai és vegyiparyala- kult ki. A mai Lodz, a hagyomá­nyokat továbbfejlesztve, Lengyelország textilipará­nak fővárosa. Több mint százezren dolgoznak tixtil- kombináljaiban, amelyek az ország gyapjúszövet-terme­lésének 25 százalékát, a pa­mutszövet- és fonal-, vala­mint selyemtermelés 40 szá­zalékát, a kötöttáruk 25 szá­zalékát adják. járói mondja a mester: — Van ám ennek fortélya! Voltak, akik megpróbálták. Segítettek nekem és figyel­ték. Másnap elmaradtak. A zsúp előkészítése egy hónapig tart. felrakása két napig. Valamikor a kényszer vitte rá a szegény embereket, hogy ilyen tetővel fedjék házukat. Mert gyúlékony ám na.evon a nád és a zsúp. Ipolvszögön másfél évtizede még a házak 30 százalékát nád fedte. Mindez már a múlté. Kitől tanulta e ritka mes­terséget Labáth Mihály? — Nem mástól, mint a bátyámtól. Tizenkét éves ko­romban már drótot húztam a tetőn. Jártunk még Pöstény- ben is. és más falvakban. Keresett volt a mi szakmánk. Manapság sem jön rosszul neki a mellékes. Ritka mes­terséget űz. Nem csoda hát, hogy napi 300 forintot kap érte. Régen vége már a Zsel­lérvilágnak. lassan eltünedez­nek a zsúpteiős házak.. . Kozgonyi István I A sebészeti műtétek körül­belül 70 százalékát érzéstele­nítéssel végzik, de mindmá­ig nincs olyan érzéstelenítő szer, amely teljes mértékben kielégítené a gyakorlati or­vostudomány valamennyi kö­vetelményét. Egyes készítmé­nyek nem elég hatékonyak, mások alkalmazása a nem kí­vánatos mellékhatásokkal jár. A legjobb és a legelterjed­tebb érzéstelenítő szer — a novokain sem képes a teljes felületen érzésteleníteni és hatása rövid időtartamú. A Lett Tudományos Aka­démia Favegyészeti Intézeté­ben, Arvid Ka In in akadémi­kus vezetésével nemrég új, hosszú időn át hatékony ké­szítményt hoztak létre — a celnovokaint. , Vizsgálatokkal kimutatták, hogy a celnóvokain kevésbé mérgező a novokainnál. A gyógyászatban sokkal széle­sebb körben és hatékonyab­ban is alkalmazható. (Az ér­zéstelenítés módjától függően 2—15lször tovább hat a novo­kainnál.) Az új készítményt a klinikai próbák is igazolták. A celno- vokain olyan esetekben is segít, amikor a novokain te­hetetlen : ehős rohamokkal kísért bronchitikus asztma, gyomor- és bélfekély kezelé­sénél. A celnovokain^ erős felületi érzéstelenítő listását égési sebek plasztikai orvos­lásánál is kifejti. A Szovjetunió Egészségügyi Minisztériuma elrendelte a celnovokain széles körű alkal­mazását. Karácsonyi ajándék ! autósoknak A KPM Budapesti Igazgatósága mintegy 35 millió forintos költséggel kiépítette az M—7-es autópálya mentén a segély­kérő telefonhálózatot. Az első 52 kilométeres szakaszon már próbaüzemeinek a Philips gyártmányú telefonoszlopok. (MTI-fotó: Jászai Csaba felv.) NÓGRAD — 1974. december 20., péntek 5 f \

Next

/
Thumbnails
Contents