Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)
1974-12-20 / 297. szám
Tanácskozik az országgyütés (Folytatás az 1. oldalról) ez őszi vetést a mezőgazda- sági üzemek befelezték, a jövő évi kenvérnekvaló a földben van. Ez rendkívül nehéz munka volt és nagy erőfeszítéseket követelt. Az MSZMP KözDonti Bizottsága nagy elismeréssel szolt a mezőgazdaság. a közlekedés, a 6zállítás dolgozóinak odaadó munkájáról és az őket segítő (társadalmi erők helytállásáról. E társadalmi összefogás nélkül a veszteségek sokkal nagyobbak lettek volna és (társadalmunk ma kevésbé értené meg az ebből eredő gondokat. Ez a példás összefogás és helytállás megérdemli, ihogy országgyűlésünk is elismeréssel méltassa és köszönetét fejezze ki a mezőgazdaság dolgozóinak, mindazoknak a munkásoknak, dolgozó parasztoknak, fiataloknak és katonáknak, akik segítettek megmenteni a termést. Különösen akkor tudjuk értékelni az eredményeket, ha tekintetbe vesszük, hogy az idén a fejlődés a korábbinál bonyolultabb és sokkal nehezebb feltételek között ment végbé. Közvéleményünk előtt mindinkább ismeretes, hogy a tőkés világpiacon végbemenő inflációs folyamat felgyorsult. az alapanyagok és az energiahordozók ára ugrásszerűen emelkedett, a késztermékek árainak emelkedése viszont nem. vagy csak kis- részt követte az anyagárak emelkedését. Ennek következtében számottevő veszteségek érték és érik népgazdaságunkat. Romlott a külkereskedelmi mérleg és a költségvetés hiánya is nagyobb a tervezettnél. Hála a szocialista tervgazdálkodásnak, a KGST- országok szoros együttműködésének, államunk nagy erőfeszítéseinek. lakosságunkat eddig meg tudtuk kímélni nagyobb terhek vállalásától. Szembe kell néznünk azonban azzal, hogy a külgazdasági háttér minőségileg más. mint a korábbi időszakban volt és ez hátrányosan érinti népgazdaságun kát. Hogyan értékeljük e folyamatot? Milyen módon tudjuk kivédeni. vagy legalábbis csökkenteni e' kedvezőtlen külső hatást? A megváltozott feltételek között is tudiuk-e biztosítani szocialista építőmunkánk alapvető céljainak megvalósulását? Pártunk Központi Bizottsága legutóbbi ülésén behatóan elemezte gazdasági helyzetünket. választ adott ezekre a kérdésekre és kijelölte a tennivalókat. Első és legfontosabb teendőnk az volt, hogy felmérjük a kedvezőtlen változások már bekövetkezett és várható hatását. A Központi Bizottság minden részletre kiterjedő elemzés alapján megállapította: a nehézségek ellenére elérhető, hogy a népgazdaság a következő években is az előző évekéhez közel álló ütemben fejlődjék és bár szolidabb mértékben, de az élet- színvonal is emelkedjék. Németh Károly Minden körülményt figyelembe véve. pártunk Központi Bizottsága úgy ítéli meg, hogy 1975-ben a nemzeti jövedelem megalapozottan 5—5,5 százalékkal növekedhet. Az egyensúly javítására törekedve a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása ennél lassúbb ütemben, mintegy 3—3,5 százalékkal, emelkedhet. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztás 4 százalékkal, a szocialista' szektor beruházása 5—6 százalékkal emelkedhet, a készletek pedig az ez évinél mintegy 5 milliárd forinttal kisebb mértékben nőhetnek. bekben mintegy 5,5 milliárd forint értékű megtakarítást érhetnénk él. Ez egyúttal hozzájárulhatna a nemzeti jövedelem gyorsabb növekedéséhez. külföldi fizetési mérlegünk javításához. Mozgósítható tartalékot képez a műszakilag elavult normák folyamatos 'kiigazítása, a belső anyagmozgatás szervezettségének javítása. Jobban kell kiaknáznunk azokat a lehetőségeket, amelyek a jobb üzem- és munka- szervezésben, a munkaerőgazdálkodásban, a munka- időalapok jobb kihasználásában rejlenek. Mindent meg kell tennünk a munka termelékenységének dinamikus növeléséért. Ha az anyagi ágazatokban a tervezethez képest 1 százalékkal tovább növelnénk az élőmunka termelékenységét, az lehetővé tenné, hogy jelentős számú munkaerőt átcsoportosítsunk a létszámhiánnyal küzdő, de keresett termékeket előállító ágazatokba. Fejlődésünk tekintélyes tartaléka a termelőberendezések jelenleginél jobb, hatékonyabb kihasználása. Az anyagi és szellemi erőinkkel való ésszerű és takarékos gazdálkodást indokolja a költségvetés hiánya is. Nagy felelősség hárul a költségvetési szervekre az előirányzatok szigorú megtartásában. Következetesen korlátozni kell az igazgatási és ügyviteli kiadásokat, meg kell akadályozni a pazarlást, a 'társadalmi tulajdon megkárosítását. Dolgozó népünk joggal elvárja, hogy a gyakran tapasztalható pazarló magatartást mindenütt az ésszerű takarékosság szemlélete és gyakorlata váltsa fel. Az 1975. évi terv sikeres megvalósításának egyik fontos feltétele, hogy a népgazdaságban meglevő tartalékok feltárását és hasznosítását, az ésszerű takarékosságot az egész társadalom ügyévé tegyük. Ezt azonban csak felhívásokkal nem lehet elérni. Ezért tartotta szükségesnek a Központi Bizottság, hogy a népgazdaság minden területén, a minisztériumoknál, az állami vállalatoknál, a szövetkezeteknél, a tanácsoknál és az intézményeknél konkrét tervek készüljenek a tartalék feltárására és mozgósítására. Ezt követően Németh Károly a gazdasági vezetőmunka javításáról beszélt. Hangsúlyozta többek között a cukorrépa-termelés fontosságát és azt, hogy a jövőben jobban ki kell használnunk a szocialista tervgazdálkodás által nyújtott lehetőségeket, következetesebben érvényt kell szereznünk elveinek. A minisztériumok és a főhatóságok határozott irányító tevékenysége nem mond ellent annak a változatlan törekvésünknek, hogy a vállalatok és a szövetkezetek önállóságát és a vele járó felelősségét a népgazdasági érdekekkel összhangban erősíteni kell. A gazdaságirányításban azonban figyelembe kell venni, hogy a népgazdasági egyensúly biztosításának növekvő követelményeit csupán a közgazdasági szabályozás eszközeivel nem lehet kielégíteni. Szükséges, hogy szélesebb területen alkalmazzuk az irányítás közvetlen módszereit. Ilyen jellegű intézkedésre kerül sor a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló anyagok és termékek esetében. Mindez nem jelent megmerevedést a gazdaságirányítási rendszerünkben, nem mond ellent a vállalati önállóság elveinek. Sőt, éppen a rugalmas gazdasági irányítás bizonyítéka az, ha tudja a gazdasági vezetés, hogy mikor, hol és milyen mértékben szükséges központilag intézkedni. A külgazdasággal kapcsolatos feladatok után a KB titkára az életszínvonalról szólt pártonkívüliek, a szocializmus minden híve, valameny- nyien együtt készülnek belpolitikai életünk e kiemelkedő jelentőségű eseményére. Az országos méretűvé szélesedett szocialista munkaverseny és eredményei tettekben megnyilvánuló állásfoglalást tükröznek a párt politikája mellett. Központi Bizottságunk, híven az MSZMP kialakított gyakorlatához, a közelmúltban nyilvánosságra hozta a kongresszusi irányelveket. Abban a meggyőződésben tette ezt, hogy a kommunistákkal együtt a szocializmus pár- tonkívüli hívei is alkotó részesei lesznek a népünk érdekeit szolgálni hivatott kongresszusi döntések jó előkészítésének. Ez kifejezi pártunk és népünk kölcsönös bizalmon alapuló jó kapcsolatait és azt a változatlan törekvésünket, hogy együtt mérlegeljük a megtett utat, együtt gondolkodva alakítsuk a jövőt, cselekvő egységben összeforrva valósítsuk meg a szocializmus építésének soron levő feladatait. Mindebben kifejeződik a, szocialista demokrácia, a szocialista nemzeti összefogás nehézségeket is legyűrni képes, hatalmas ereje. Ha ebben a szellemben dolgozunk az év sikeres befejezéséért és fogunk hozzá jövő évi feladataink megvalósításához, népgazdaságunk továbbra is szilárd és biztos alapokon fejlődik. A felmerült nehézségeket leküzdjék és gazdasági, kulturális céljaink valóra váltását, az élet- színvonal emelését, a szocialista társadalom építését töretlenül folytatjuk. Az 1975. évi költségvetés jól szolgálja szocialista építőmunkánk céljait. A Magyar Szocialista Munkáspárt nevében javaslom a tisztelt országgyűlésnek, hogy a költségvetést fogadja el. F e I szó Hálások Intézkedések az életszínvonal javítására Különösen fontos feladatok Az 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés intézkedései az operatív gazdálkodás és irányítás szá- mám közvetlen, eligazító módon határozzák meg a feladatokat. Ezek közül szeretnék kiemelni néhányat, amelyek megoldása különösen fontos az 1975. évi sikeres munkához — hangsúlyozta a felszólaló. Hazánkban a gazdasági fejlődés legnagyobb tartaléka a termelési szerkezet további javítása. A példák .sora bizonyítja, hogy egyes ágazatok, vállalatok, viszonylag kis beruházással milyen nagy eredményeket érhetnek el, korszerű, versenyképes és gazdaságosan értékesíthető új termékek előállításában. Ezért helyeseljük, hogy a terv jelentősen támogatja a gazdaságos szerkezeti változást, eredményező fejlesztéseket, helyeseljük, továbbá azt is, hogy megfelelő intézkedésekkel visszaszorítsuk, korlátozzuk a népgazdaság szükségletei által nem indokolt gazdaságtalan termelést. Számolni kell vele, hogy egyes üzem részekben — á tmenetileg vagy tartósan — esetleg le kell állítanunk a gazdaságtalan termelést. A felszabaduló munkaerőt a gazdaságosan termelő üzemekbe és létszámhiánnyal küzdő más területekre kell átcsoportosítanunk. Ezt természetesen a szakszervezettel együttmű- ködive. nagy körültekintéssel, emberséggel, de határozottan kell végrehajtani. Az 1975. évi terv és állami költségvetés eredményes végrehajtásának következő fontos feltétele, hogy javuljon a 'beruházási tevékenység hatékonysága és csökkenjenek a beruházási igények. Ezután részletesen szólt a nagyberuházások helyzetéről és azok problémáiról, valamint az ezzel kapcsolatos feladatokról. ’ Gazdaságunk belső tartalékainak feltárása, és hasznosítása tekintetében rendkívül nagy a jelentősége az ésszerű takarékosságnak. El kell érnünk, hogy az energiával, az anyaggal. a pénzzel és az idővel való takarékosság a vezetők és a beosztottak, a gazdálkodó és a költségvetési szervek munkájának állandó részévé, magatartásunk és cselekvésünk normájává váljék. Ne feledjük, hogy amíg a pazarlás és eltűrése, fegyelmezetlenségre . ösztönöz, és morálisan is kart okoz, addig az ésszerű takarékosság megkövetelése. fegyelmezett, öntudatos munkára sarkall. A takarékosságról szólva szeretném azonban hangsúlyozni az „ésszerű” szót. Semmi esetre sem arra gondolunk, hogy látszólagos, a termékek minőségét, használati értékét rontó megtakarításokra ösztönözzünk, hanem igazi, valóságos megtakarításokra. Különösen jelentős tartalékaink vannak az energiafelhasználás területén. Ha például a kőolaj és a kőolaj- termékek- felhasználásában 5 százalékos megtakarítást tudnánk elérni, behozatalunkat 50—60 millió dollárral mérsékelhetnénk. Ezt egyébként mint reális célt a jövő évben megoldandó feladatként magunk elé állíthatjuk. Hasonló megtakarításira kell törekednünk más nyersanyagok tekintetében is. Az anyagköltségek 1 százalékos csökkentéséivel népgazdasági méreAz 1975. évi terv az élet- színvonalnak az ötéves terv előző négyévi átlagánál valamelyest kisebb mértékű emelését irányozza elő. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy nem tervezünk egyetlen olyan intézkedést sem, amely a meghirdetett életszínvonal- politikai céljaink közül bármelyiket visszavonná. Az élet- színvonal emelkedésében nem következik be törés, sőt, jelentékeny intézkedések történnek az életszínvonal további emelésére és az életkörülmények javítására. A jövő évi életszínvonal- rntézkedések összességükben az ideinél szolidabb, de megalapozott fejlődést biztosítanak. A jövő év , közepétől emeljük az alacsony nyugdíjakat, folytatjuk a munkaidő- csökkentést és számottevő ösz- szeget fordítunk bérkorrekciókra. Mindez — figyelembe véve a nemzetközi gazdasági feltételek számunkra kedvezőtlen változásait — gazdaságunk erejéről tanúskodik és azt bizonyítja, hogy gazdaságpolitikánk változatlanul népünk életszínvonalának és életkörülményeinek lehetőségeinkkel összhangban álló rendszeres javítására törekszik. , 1975-ben a reáljövedelmek növekedése a fogyasztói árak százalékon emelked f ü mellett valósul meg. A fogyasztói árak növekedését döntően a világpiaci árváltozások okozzák és indokolják. A január 1-ével végrehajtandó termelő árrendezéssel összefüggésben fogyasztói árváltozásokra kerül Sor. Az állami költségvetés a külföldi áremelkedések túlnyomó részét átvállalja, de esetenként elkerülhetetlen a világpiaci áremelkedések részleges érvényesítése a fogyasztói árakban is. Hangsúlyozom, hogy a fennálló nehézségek ellenére sem emeljük a lakosság ellátása szempontjából alapvető élelmiszerek és szolgáltatások árát. Lehetőségeinkhez mérten töretlenül megvalósítjuk életszínvonal-politikánkat. Biztosítani kívánjuk, hogy a lakosság ellátása jövőre is az ideihez hasonlóan jő legyen. Az életkörülmények javítását szolgálja, hogy a lakásépítésben a nemzeti jövedelem növekedési ütemének csökkentése és a belső felhasználás mérsékeltebb előirányzata ellenére is fenntartjuk az idei évben elért magas szintet; mintegy 90 ezer lakás megépítését tervezzük. Az ismert okok miatt a jövő évben a korábbinál több nehézséggel kell szembenéznünk és több a bizonytalansági tényező, mégis meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a nehézségek leküzdhetők, a kitűzött célok elérhetők. A jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés jól szolgálja elért eredményeink megszilárdítását és további előrehaladásunkat a szocialista gazdaság építésében. Megfelelően kell értékelnünk, hogy a gazdaság az előző évekével csaknem azonos ütemben fejlődik és az élet- színvonal lehetőségeinkkel összhangban emelkedik. A párt fő' gazdaságpolitikai vonalát kell az eddiginél sokkal következetesebben végrehajtanunk. Ez olyan vezetői magatartást követel, amely a népgazdaság, a társadalom érdekeit érvényesíti, az ágazatok, a tanácsok, a vállalatok. a szövetkezetek és az intézmények munkájában. Ez a vezetés minden szintjén azt követeli, hogy tettekben fejeződjék ki a párt, a munkásosztály, a nép előtti felelősség, a párt- és az állami fegyelem. A gazdasági vezetők számíthatnak rá, hogy a párt támogatja őket ebben a törekvésükben, tapasztalni fogják, hogy a gazdasági munka pártirányításának és ellenőrzésének a Központi Bizottság által elhatározott javítása messzemenően segítse majd őket munkájukban. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1975. márciusában tartja XI. kongresszusát. A kongresszus megvonja az elmúlt négy esztendő közös munkájának mérlegét és kijelöli a következő időszak feladatait. Kommunisták és A vázolt nemzetközi gazdasági helyzet és annak hatásai, valamint az ismertetett költségvetési javaslat alapján érthető, hogy a felszólaló képviselők elsősorban a takarékosság értelmezésével, lehetőségeinek elemzésével foglalkoztak. Dr. Szabó Kálmán, a terv- és költségvetési bizottság előadója hangsúlyozta: takarékoskodjunk, de ne fukarkodjunk a jó technikai és szervezési megoldások támogatásával ! Ezzel összefüggésben kiemelte az üzemi demokrácia gyakorlati fontosságát, mégpedig nem csupán elvi, hanem — mint megjegyezte — nagyon Í6 prózai okokból: hiszen mindenek felett hasznos, megbeszélni a terveket azok végrehajtóival! Más oldalról közelítette meg a kérdést Kisgergely Lajos, Veszprém megyei képviselő, a Péti Nitrogénművek igazgatója, mondván, hogy a takarékos, megfontolt gazdálkodás, ha okosan valósítjuk meg, nem a megtorpanás, hanem a folyamatos fejlődés biztosítéka. Bizonyítékul két nagy- beruházás tanulságait ismertette, az inotai gázturbinás csúcserőművét, valamint az új péti műtrágya-gyárét. Bejelentette: dollár-„kitermelésük” olyan kedvezően alakult, hogy a jövő évben már nem vesznek igénybe állami visz- szatérítést. Mindamellett ki- sebb-nagyobb bürokratikus nehézségeket is felsorolt, amelyek hosszú hónapokkal megnyújthatják egy-egy beruházás megvalósítását. A termelési szerkezet átalakításában rejlő nagy tartalékokat emlegette felszólalásában dr. Bognár Rezső professzor, Hajdú -megyei képviselő és ezzel összefüggésben főleg az értelmiség feladatait elemezte. Konkrét feladatokat is megjelölt, a többi között a tiszavasvári alkaloida-gyár teljesitőképességének sürgető’ jobb kihasználását, valamint a finomvegyszer-gyártás lehetséges növelését. Ugyancsak a tartalékok felkutatásának jelentőségéről szplt Bócza József, Szolnok megyei képviselő, tsz-élnök is. Különösen az üzemen belüli munkanélküliség káros hatását ecsetelte, mondván: arra kell törekedni mindenütt, hogy a munkaidő valóban aktív termelőmunkával teljék el. De megfelelően meg is kell becsülni a jó munkát végzőket. Afölött sem szabad szemet hunyni, hogy nem ritkán azok a leghamgósab- bak a követelőd zések ben, akik a legkevesebbet adják a munkában. Az előtte felszólalókhoz hasonlóan. Ollári István, Borsod megyei képviselő is a tartalékok egy fajtájáról, nevezetesen a technológia korszerűsítéséről beszélt. Üzemvezetői gyakorlatból hozott rá példát: hasonlóan a pétiekhez. megkeresték a módját. hogy ne kelljen növelniük a tőkés nyersanyagimpor- tot. ehelyett új módszerek bevezetésével növelték az alapanyaggyártást. Egy másik területen a karbantartás tökéletesítésével értek el kitűnő eredményeket. > Így következtek a felszólalások. Baranya. Békés. Győr. Szolnok. Zala és Pest megye egy-egy képviselőiének megjegyzései, a költség- vetéshez. különös tekintettel jelentős gazdasági tartalékaink feltárásának lehetőségeire. összefoglalónkban még egr felszólalást erdeiünk ki, Herczeg Károly, Fejér megyei képviselő, a SZOT titkáráét, aki egy sokatmondó adatra hívta fel képviselőtársai figyelmét. Emlékezetükbe idézte. hogy a jövő évi költség- vetési kiadások küzül a társadalombiztosítási kiadások növekedése a legtekintélyesebb: 14 százalékos! Megemlítette még. hogy a bölcsődei férőhelyek száma a iövő év végére mintegy 30 százalékkal lesz nagyobb, mint ahogy az ötéves tervben számítottunk rá. Az ülés a késő délutáni órákban ért véget. A költség- vetési .tavaslat tárgyalása péntek délelőtt folytatódik. Az NDK népi kamarájának ülése Az NDK népi kamarája csütörtökön tartotta 14. ülésszakát. ezen Harst Sinder- mann miniszterelnök beterjesztette az 1975. évi tervjavaslatot. Hangsúlyozta, hogy az NDK a Szovjetunióval szoros szövetségben, a szocialista közösség szilárd tagjaként folytatja népgazdaságának tervszerű fejlesztését. Hangsúlyozta. hogy jövőre is tovább emelkedik maid a lakosság életszínvonala. Az NDK 1975-ös terve szerint a nemzeti jövedelem 5.5 százalékkal, az ipari termelés 6.3 százalékkal, a munka termelékenysége 5,6 százalékkal növekszik. Ezután Siegfried Böhm pénzügyminiszter terjesztette be a költségvetés 1975. évi tervjavaslatát. A miniszter rámutatott, hogy átfogó takarékosságra van szükség minden terük
