Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-15 / 293. szám

SsoTtolay Károly: A vidám muzsikusok Megjöttek a muzsikusok üvegpalotából, h jpalotából, jégpalotából. Hókunyhókból is jöttek, kacarasztak, s nevettek. Szólót kezdett a nagybőgős — alabala — mélyen, éj hűvösében, részegen egészen, Válaszolt rá víg flóta: „Fillért sem ér e nóta’. Erre aztán mind rékezdte esengve-bongva, zúgva, sírva és súgva, kacagva és búgva, reggelig így játszottak, muzsikáltak maguknak. Két vicc X meteorológus a vasár­napra szóló időjárás-jelentést diktálja a titkárnőjének: — Délelőtt napsütés, dél­után csapadék várható. — Milyen kellemetlen — »óhajt a tditikárnő —, nekem délután randavúm lesz!.. — Akkor hát — jegyzi meg « i ólelkű meteorológus — a csapadékot húzza ki. — Magyarázd meg nekem. '.Tonny. miért kapsz te az is­kolában mindig ketteseket és hármasokat? — Honnan tudiam? Talán azért, mert a jó jegyek mind exportra mennek... Kacmr István: Meghívó ebéddel MEGHÍVÓ*1 KAPOTT er, tora: Ezért Mt a íefiettü leg­el nők, szombatra szóló meg- buzgóbban igyekezett mindig hívót, szemes kukorica fai- a tanfolyamokra, a különbö- takísérleti bemutatóra. Hét- ző bemutatóikra, tapasztalat­főn hozta a postás. Ugyan- cserékre, vagy — uram bo- azzal a másik meghívóval csá’ — szimpozionokra. együtt, amelyik viszont cső- kezeit — mondom —. — Szervusz! — Szervusz! — Mi járatban ? — Küldetésben vés kukorica fajtakísérleti bemutatóra invitálta ugyan­csak ' szombatra. Máshova persze, mint az előbbi. Amaz északi irányiba szólította vol­na a székhelyről, emez utób­amíg bírta. bí pedig déli irányba. Amaz Ime- kilenc meghívó délelőttre, emez délutánra. í““**4* cm* kukoricaügy Szerencsére. Valamint egy harmadik meghívót is rejtegetett a na­pi posta: hibridkukorica-kí­sérleti bemutató lesz a kele­ti nagyüzemben vasárnap. Va­lamint egy további meghívó darál tkukorica-termesztési fajtakísérleti tapasztalatcse­rére szólította igen szívélye­sen. szintén vasárnapra. Per­sze amaz délelőttre. emez délutánra. És természetesen más-más sarkába a iárásnak. Gondolkodott az elnök: ez ezt Igye- mondta a jövevény, majd amíg meghökkentő ajánlatot tett: amíg — Téged a térség vala­mennyi elnöke nevében ki­nevezlek képviselőnek. — Miféle képviselőnek? — Bemutatókon, tapaszta­latcseréken képviselsz ben­nünket. Elvégre te vagy a leg­fiatalabb, és még egyszer sem mondtad egyikünknek se. hogy nem szívesen jársz ezekre a ... nyakkendős al­kalmakra. . JM H!«*» S "ü"£" tehette, győzte. De hát az a tudást, tapasz­talást, újdonságokat ígérő skála immáron hatalmassá ben. Szemes kukorica, csö­ves kukorica, darált kukori­ca. hibrid kukorica, kukorica lábon, kukorica háton és a hónod alatt. Jó. hogy... Mi hívó. Sőt. most mon­Gomdoltam. dóm is. S kitette az asztalra a ma réknyi meghívókártyát. A Amíg tovább bontogatta az elnök a napi postai levélhal­mazt újabb meghívókat ta­lált volt abban mindenféle, jövevény úgyszintén, megnehe Még padláson termeszthető, zítette az asztalt jó néhány nemzeti színű kukoricaoalán- maroknyi meghívóval, amit a tázó gép kísérleti példánvá- táskájából zúdított ki. nak a bemutatásával is ke- — Mérgemt>en vettem a mind igen fontos, de elmen- csegtették. Sőt aaraad1 is. hogy fáradságot végigjártam vala­jek-e? Talán el kellene men- az elnök végre megismerhe- mennyi elnökkollégát. és ni. hiszen amint tapasztal- ti az elektronikus libatömés mind elküldte az elmúlt fla­ts májdagasztás (már mint libamáj) módozatait tam, általában mindig elmen­nek a meghívottak. Elvégre egy fejlődő nagyüzemi gazda­ságban. de más üzemben is tudni kelt mi az úi a tech­nikában. a technológiában, no és a fattták világában. Máskülönben nem léphet megfelelő ütemben előbbre az emberiség. pókban kapott meghívókat neked. Menj el! Képviselj bepnünket szépen kérünk. Pajtikám. — Mit volt mit tenni? Az elnök vállalta a küldetést, szépen külön váló gáttá a meg­hívókat aszerint hogy sze­mes-. csöves, hibrid, darált, őrölt, vagy pattogatott kuko­juj könyvek Sajnos, nincs mód arra. hogy a további meghívók tartal­mát is közreadjuk. Azokat a meghívókat sem lehet, saj­nos. ismertetnünk, amelyeket előző napon kapott az elnök, és amelyek úgyszintén égi-­n -j.ivij Pj-unrf juj»./, jti''. i i m v/it/, vctjs; y ittitto^u tut w kujku* Érdekelte egyébként az el- ,ku!w>n'ca_> ricafajta kísérleti bemutatóra nököt úgyszólván minden, ami ? *’ ö goniya-, vaj*jy szóltak, vagy esetleg elektro­a nagy termelés szélesedő ská- . . ■ . komló-. sala- nikus tökindaszaggatásra. vagy iáján feltűnt. országszerin- ellenségei, duvad-, al- A,„tárl „Bríio mamoly-, nyúl-, fácán-, va- daszpuska- és egyéb bemuta­tóra.’ tapasztalatcserére in­vitálta az égvilágon mindenü­vé. i ’ A Kossuth Könyvkiadó új­donságai köaött szerepel Le­nin összes művednek 43. kö­tete, amely az 1921. március­június között elhangzott be­szédeit, az ebben, az idő­szakban írt cikkeit, tanul­mányait, flel jegyzéseit tar­talmazza. A . 2. ktiadás köte­tét a kiadó marxizmus—leni- nizmus klasszikusainak szer- kesztősége rendezte sajtó alá. A fegyverkezés és leszerelés legfontosabb kérdéseit tár­gyalja a francia Bogéi Ma­yer mos* megjelent könyve. A Gazdasági-fi kxzóf iái kéz­iratok történetfeifogásával kapcsolatos kérdéseket vizs­gálja Ágh Attila tanulmány­kötete. A materialista törté­neti elfogás születése. A mai házasságok problémáit, sok érdekes vonatkozását vilá­gítja meg Kertész Magda könyve. Kontra György: A gyermek egészséges fejlődé­se című kötetét a kiadó a Hazafias Népfronttal közösen jelentette meg. A Gondolat Könyvkiadó­nál látott napvilágot Dénes Zsófia új kötete, az Ügy, p hogy volt, sok érdekes iro- cialmi portréval. A kiadó Szemtől szembe sorozatá­nak új kötete Karosai Kul­csár István könyve, Louis Jouvet, a világhírű francia színész és rendező életútjá- val. Az útleírások sorozatá­ban látott napvilágot Thor Heyerdahl új könyve. A Kon-Tiki-től a Ba-ig; a rendkívül érdekes könyv al­címe: Egy elmélet kalandja. Megjelent Aradi Nóra és Fu- kász György: Technika és művésziét című tanulmány­kötete, a Stúdium könyvek s >rozatá'ban pediig Szvecsmyi- ,k>v: Okság és állapotössze­íü gigáé a fizikáiban című könyve. A Magyar Helikon kiad­ványai között találjuk Kari Marx és Fr id er ich Engels: A német ideológia című klasz- s úkus művét, amely mellék- 1 étként Marx több kisebb írását (A fenomenológia he­geli konstrukciója, A polgári társadalom és a kommunista forradalom stb.) is tartal­mazza. Thackeray műveinek sorozatában jelent meg a két­kötetes A Newxome család. Irodalomtörténeti érdekesség Vracsanszki Szofronij önélet­rajza, A gyarló Szofronij élete és szenvedése címmel. Remdkfv® gazdag m ®wő­pa Könyvkiadó termése. A népszerű Európa-c&ebköny- VQk sorozatában látott nap­világot Jorge Amado: Vég­telen földiek című regénye, a nálunk is népszerű lengyel Stanislaw Lem Álmatlanság című tudományos-fantaszti­kus elbeszá lésköteté, továb­bá Dino Buzzatt elbeszélései­nek kötetei, a Hajtóvadászat öregekre. A szovjet irodalom könyvtára két űj kötete, a Szovjet drámák, melynek anyagát az 1925-től 1961-ig terjedő termésből Király Istvánná válogatta kötetek­be. Most került a könyvesc boitokfo® Gharffiatte Bronte Vdllette című regénye: a má »ódik kötet, a Henry Hastings kapitány című kisregényt is tartalmazza. Ismét megjelent a karácsonyi könyvvásár már hagyományos könyve, az Égtájak, amely öt világ­rész elbeszéléseiből ad kitűnő válogatást Karig Mária szerkesztésében. Karácsony­ra jelent meg — ez alka­tommal harmadik kiadásban — a Virágos gyertyák, avagy egy jó házasság története, ez a XVII. századi világhírű kínai regény. Most került e könyvesboltokba William Faulkner: Sartoris című re­génye, Lev Tolsztoj kétköte­tes Anna Kareninája. Tho­mas Hardy Egy tiszta nő cí­mű regénye, Görgey Gábor, versifordításainak kötete, a Vadászszerencse, s a Népek, meséi sorozatban a püspök­ladányi cigánymeséket tar­talmazó A cigány meg a sár­kány, illetve a votják mon­dák, mesék, ízléses kötete, a Vatka meg Kalrnez. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó karácsonyi új­donságai között találjuk a Fi­úk Évkönyvét, illetve a Lá­nyok Évkönyvét: a Bölcs ba­goly sorozatban napvilágot látott ismeretterjesztő ké­peskönyvet, Csukás István és Réber László: Síppal, dobbal című kötetét; a 4. kiadásban megjelentetett Brumi, újabb kalandjait, Bodó Béla bűbá­jos történeteivel; a Csupa mese című kötetet, amely 51 új magyar mesét tartalmaz. Hárs László válogatásában és szerkesztésében és Nieder- hausier Emil: így élt Nagy Péter című népszerű életrajzi könyvét. , ó __ Ő NÓGRÁD — 1974. december 15., vasárnap ißsj YERÄEßSZETESEN va­lamennyi meghívón ott áll* nyomtatott, kövér betűkkel a napirend ismertetésében is ki­emelt pont: ebéd. Vagy eset­leg : vacsora. Attól függően, hogy a nagy fontosságú ren­dezvény látogatóit délelőttre hívták-e össze, vagy délután­ra. Amint ezen Így morfondí­rozott az elnök, kopogtattak az irodaajtón. és belépett egy másik elnök. esetleg másra. Azután pedig végigjárta : az elnök szépen az összesét. Ott volt a délelőtti tapasztalatcserén, és ott volt a délutánin. Elment szomba­ton. vasárnap, hétfőn és a többi napokon. — Egyedül? — kérdeztem tőle ennyi tortára után. — DEHOGY EGYEDÜL! ­újságolta. — Képzeld, elnök­társaim közül ugyan senki se jött el tényleg, és mégis né­pes volt minden rendezvény. Telt ház! Ami fő. mindenütt kitűnő paprikást főztek. s mit gondolsz: megmaradt be­lőle akár egy tányérravaló? Bizony nem. cimbora. El­maradt sok meghívott, de a sok paprikás mégis elfogyott... Nógrádi Andor linómetszete. Németh Gabriella: Újra magába zár Megrázkódik a csönd mélység magasság összecsendül ez « parttalan csönd ez '« tenger « kettéhasitott éjszaka és egy harangbongás törésvonala _ egyszer már enyém volt ez a Újra összeforrott zengés magába zár. rzonyos dolgokról megtanultam Párizsiban, hogy jätete magánügyek. „Affaire privés”, ahogy a fran­cia mondja. Ez különösképpen érzelmi dolgokra áll. Egyetlen' barátom se dicsekedett soha semmiféle kaland­jával', soha nem mutatott akár egy távolban lépegető lányra se: „Látod azt a fiatal' lányt ott?.. És nem hallgatott el utána titokzatos mosollyal. Nem, mi úgy éltünk ott fiatal tanárok az iskolán kívül, mint az iskolában is. Legalábbis eninyá látszott, ennyit tudtunk egymás magánéletéről. De va­lójában még azt se tudom, volt-e egyáltalán magánéletünk. Nem mintha nem ismertünk volna embereket, s köztük lányokat is. És én sem mondhatom magam kivételnek, hi­szen jól ismertem például Százszorszépet, ezt a fiatal an- tillai nőt, feleségem honfitársát és barátnőjét. A Százszor­széphez, azonkívül, hogy így keresztelték el, csak annyi kö­ze vóllt, hogy ó sem tudott mit kezdeni szépségével, ha ugyan akart, ha ugyan tudta, hogy európai szemmel is szép. Az a gyanúm. Százszorszép csak élni akart és élt is. Nem a napfényes levegőn, csak egy bér ház alagsorában, ahová három lépcső vezetett az udvarból. Egyetlen kis szo­bába', de ez is nagy dolog Párisban. S abban a szobáiban mindég olyan tisztaság uralkodott, mint a paradicsomban. Szép időben, mikor betűzött úgy réasútösan a napsugár, , többnyire egyetlenegy, akkor kivirult Százszorszép tűzben égő, biaiiia arca is, és boldog volt. — Öli, de szép az idő! — széliként ki a száján a vékony­ka napsugár láttán, és nem zúgolódott miatta, hogy ahol ő született, a Karib-itangeri szigeten, az Atlanti-óceán túlsó ol­dalán, ott örökösen süt a nap 6 abban fürdőzik minden. Még a tenger is. Karcsú, telt- alakja volt, öves kabátot hordott, s egye­nesre sütött haján valami színes sapkát. És mindig úgy lát­szott, mintha ragyogna az areas pedig munkahelye is egy alagsorban- helyezkedett els az egyik szülészeti klinikán, ahol a szülő asszonyokra főzött. De amikor felöltötte öves kabátját, fejére illesztette szí­nes sapkáját, kezébe vette ridiikiüil'j,ét és fekete bevásárló szatyrát, ő is olyan volt. mint- a többi párisi nő, mint a cainosabfeja, az érdékesebbje, a klvánatosabbjá. Én persze nem így néztem Százszorszépet. Amikor meg­hívott egy iskola Páriába, és Maine eile már betegen várt, még dolgozott, de már súlyos beteg volt, és nem jutott ide­je vacsorával fogadni, este vélt, enyhén kékes a levegő, ak­kor Százszorszép nyújtotta feléje azt a tálcát, ott az alag­sorban, amelyen négy piros, meleg, töltött paradicsom virí­tott, és két szelet sajt, kenyér meg egy üveg vörösbor tün­dökölt, Ezt vittük lel három emelettel ieijobb, a mi &zo-_ az Antillákon bánkiba, amely valamivel még kisebb volt, mint Százszor­szépé, és boldogan fogyasztottuk ezt a jó vacsorát. De amikor Marceilile elhunyt, akkor már Szózsaorszép elköltözött az alagsorból s feljebb tornázta magát Egy né­hány házból álló kis utca egyemeletes házába, a földszint­re, egy parányi kétszobás lakásba', melynek konyháját ala- ' kította át nappali szobává, ott valahol a Bnancion utca kör­nyékén. És mert az iskola, ahol dolgoztam, véletlenül épp a szülészeti klinika közelében állt, estefelé gyakorta összeta­lálkoztam Százszorszéppel. Olyan sovány volt akkoriban az arcom, olyan, nagy a szemem, hogy aki rámmézett, tüstént látta, valami más világban élek, csak a testem lézeng itt. Hát persze, mikor itithagyott az én kis Marceltem, Pedig nem is hagyott iitt egészen, ezt lépten-nyom on ereznem kellett. Például abból is, amikor egy póníteik este összetalálkoztam Százszorszéppel, s azt mondta kedvesen: — Jöjjön el hozzám, Louis^ vasárnap, megbeszélünk mindent.... — De miit, Százszorszép? /; — A fiatal nő kicsit erősebben nézett rám.' — Hát ez nem mehet így tovább. Egyre soványabb, eg’'-re nagyobb a szeme, maholnap ágynak esilk, Louis. Kör­nyezetváltozásra van szüksége. .. — És olyan titokzatos mosollyal folytatta: — Elutazunk kicsit az Antillákra. Ijedt csodálkozással bámultam Százszorszépre. — De hogyan képzeli ? Az én útlevelem csak Európába érvényes, és akkor még sóit pénz is kell’ egy ilyen utazás­hoz. Elnevette magát , — Öh, én mindent elintézek.' Vajon mire gondolhat, tűnődtem el. Talán be akár jön­ni velem a magyar konzulátusra, hogy kieszközölje az en­gedélyt? Ugyan mit gondolnának? Hiszen a kezdő tanári fizetés még aiz útiköltségre sem elegendő. Miért az Antillá­kon akarok vígasztalódlm ? Miért nem Veszprémben* mond­juk, ebben a szép kis magyar városban? De én nem akar­tam vigasztalódni. Akkor miért megyek az Antillákra? Ta­lán még jobban elmélyedni szomorúságomban. Mert ez is egyfajta boldogság. De vajon megértik-e, ha ezt írom az „Utazásának célja” rovatba a kérdőíven.? Szomorúan ingattam tejemet. — Nem lehet, Százszorszép. — Ugyan, Louis! — legyintett. — Hát az már igazán magánügy, hogyan tölti valaki a karácsonyi szünidejét. Nem kér senkiitől anyagi hozzájárulást és kié&z! , Ügy nézett rám, hogy láttam, hiába való lenne mindéin

Next

/
Thumbnails
Contents