Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)
1974-12-15 / 293. szám
Á vidéki értelmiség kultúrája (Egy felmérés täpaszta1 áfáiból) Az értelmiség fogalmáról, helyéről, megoszlásáról könyvtárnyi irodalom halmozódott fel. Bár különböző meghatározások, az egyes nézetek több pontban vitatkoznak egymás- sói, abban szinte teljes az egyetértés, hogy az értelmiségnek feltétlenül van funkcionális szerepe: bizonyos, az átlagosnál magasabb általános és szakismeret birtokában a társadalmilag felhalmozott kulturális értékek megőrzését, rendszerezését, és továbbadását végzik, illetve csak ezáltal tudják ellátni főhivatású tevékenységüket. A Társadalom- tudományi Intézet által 1969- ben végzett és mostanában nyilvánosságra kerülő vidéki értelmiségvizsgálat arra is választ keresett, hogy a mi értelmiségünk mennyiben felel meg ezeknek az elvárásoknak. A könyv A felmérést summázva a következő megállapításokat tehetjük a vidéki értelmiségiek könyvhöz való viszonyáról: az átlagos vidéki értelmiséginek számottevő (2—300 kötetes) saját: könyvtára van és jelentős mennyiségben vásárol könyveket — évente 10— 20 szépirodalmi művel gyarapszik könyvtára. Azonban a vizsgálatot megelőző három hónapban a kérdezettek 30 százaléka egyetlen szépirodalmi könyvet sem olvasott. Sőt, a számok arról tanúskodnak, hogy a vidéki értelmiség a vizsgálat idején kevesebbet olvasott, mint az 1962-es KSH-adatok szerinti „átlagértelmiségi”. Bizonyos foglalkozási kategóriákban a nem olvasók aránya nagyon magasnak mondható: a poli- tikai-államapparátusi- dolgozóknak 38 százaléka, a gazdasági vzetőknek 37 százaléka, a műszaki értelmiségeknek 35 százaléka nem olvasott a felmérés idején. Az orvosoknak és a pedagógusoknak 24 százaléka nem olvasó. Tények. Ha az okokat keressük, nem lehetünk biztosak a válaszok elfogadhatóságában. Kevés idő marad olvasásra a napi munka után?'. A hosszú téli esték meghittségébe belopakodott a televízió, a családi közös kultúrafogyasztás lehetőségével, amelyben az együttes élmény azonnal megbeszélhető, akár élvezetes volt, akár bosszantó. Gyakran a napi munkát otthoni, esti munka követi. Készülés a másnapi munkára — nyugodtabb körülmények között mint a munkahelyen, — vagy másod- állá^ mellékkereset a nyaraláshoz, a nagyobb beruházásokhoz, házépítéshez; pénz kocsira, telekre, egyre több pénz az egyre magasabb igények kielégítésére, melyek mellett az olvasás háttérbe szorul. Nem a könyvek, azok ott sorakoznak a polcokon, nyugalmasabb időkre várva. Tulajdonosaik néha nosztalgiát éreznek irántuk, de egy-két oldal után visszateszik őket a helyükre, abban a reményben, és meggyőződésben, hogy egyszer majd elolvassák az elsőtől az utolsó lapig. Mit olvasnak az olvasók? Még mindig legkedveltebb olvasmányok a klasszikusok, a XIX—XX. századi külföldiek: oroszok, németek, franciák, s a magyarok közül az örökéletű Jókai., Az orvosok sokkal inkább olvasnak XX. századi külföldi szépírókat, mint a pedagógusok, s kevésbé kedvelik, vagy ismerik a mai magyar irodalmat. A műszaki értelmiségiek irodalmi ízlése az orvosokéhoz hasonlít. A gazdasági és politkai vezetők a pedagógusoknál nagyobb figyelmet fordítanak a jelenlegi hazai irodalomra. Legtöbbet a huszonévesek olvasnak és olvasmányszerkezetük változatosabb is, mint az idősebbeké. Olvasmányaik között több a szakirodalom, mely korukkal egyszerűen és természetesen magyarázható. A vidéki értelmiségi nők sokkal többet olvasnak, mint férfi pályatársaik. Amíg a férfiaknak 33 százaléka, addig a nőknek csak 20 százaléka nem olvasott szépirodalmi könyvet a kérdezett három hónapban. Négynél többet olvasott a férfiaknak 17, a nőknek 33 százaléka. Ugyanakkor a szak- irodalom olvasása tekintetében fordított a helyzet. A nők tehát szeretik a könyveket. A szépirodalom olvasása — úgy tűnik — egyre inkább női tulajdonság. Talán több ki- kapcsolódásra van szükségük a munkahelyi munka, és a második műszak után, és fáradtabbak, talán közömbö- sebbek is a szakmai kérdések iránt ?! A színház Vidéken a színházlátogatás „társadalmi esemény”, alkalom az ismerősökkel való találkozásra, valamiképpen a reprezentálásra. A színház, a hangverseny a kulturáltság színbóluma, bizonyítéka. A Budapestre két-három napra látogató vidéki értelmiségiek jó része számára magától értetődő, hogy színházba menjen Az általunk vizsgált megyékben (Borsod, Bács-Kiskun és Csongrádi a megyeszékhelyeken jó színház működik, nem beszélve a szegedi szabadtéri játékokról. Ezek lehetnek az okai és feltételei annak, hogy az értelmiség többsége e három megyében a gyakori színházlátogatók közé tartozik, azaz havonta legalább egy színházi előadáson vesz részt. Figyelemre méltó adat, hogy a színházlátogatás szokásaiban gyakoriságában eltérések vannak a különböző iskolai végzettségű csoportok között. A magasabb iskolai végzettségűek gyakran járnak színházba. Úgy tűnik tehát, hogy a színház elsősorban a hagyományos, diplomával rendelkező értelmiségiek szórakozóművelődési helye, akár sznobizmusból, akár valóságos kultúrigényeik kielégítésére keresik fel időnként. A művelődési otthon A vidék kulturális életének egyik központja, a társalgási érintkezés fontos fóruma lenne, ezt a funkcióját azonban nagyon sok helyen alig látja el. Az értelmiségi klubok, melyekkel néhol megpróbálkoztak, hamarosan megszűntek. Gyakran, havonta többször és nagyobb arányban a politikai-államigazgatási dolgozók (32 százalék) és a pedagógusok (21 százalék) keresik fel, akiknek részben munkahelye is a művelődési ház. A helyi ünnpeségek, kulturális rendezvények a pedagógusok és a politikai-államigazgatási dolgozók feladata, s a rendszeres ellenőrzés egy részét is ók végzik el, bár közülük is sokan válaszolták, hogy soha nem mennek a művelődési házba. Fiatal népművelők gyakran panaszolják, hogy minden erőfeszítésük ellenére is alig képesek többet elérni az egészen fiatalok táneren- dezvényeinek, klubfoglalkozásainak lebonyolításánál. A tudományos előadások, egyéb kulturális rendezvények alig látogatottak. A kultúrházak nem tudják teljesítem kulturális céljaikat, mert az értelmiségiek nagy része közömbös irántuk. Meggyőződésük, hogy nem nyújtanak számukra kielégítő programot, illetve nem versenyképesek az egyre könnyebben megközelíthető színházakkal, az alkalmi szórakozást nyújtó mozikkal szemben. Nem elhanyagolható az sem, hogy a vidéki értelmiség érdeklődésében, szokásában, életmódjában, ízlésében annyira heterogén, hogy a klubban, az önképzőkörben, a helyi rendezvényen nem igyekszik egymás társaságát keresni. Sipos Katalin A Szépművészeti Múzeumban—a Kulturális Kapcsolatok Intézete, a Szépművészeti Múzeum és a Kiállítási Intézmények rendezésében — bemutatták Gino Galli olasz grafikusművész politikairajz- és plakátkiállítását Leonardo, a muzsikus (Az érdekelt felek távol maradtak) Legszélesebb körű alkotó szellemiségének állandó hangoztatása és szemléltetése mellet is viszonylag igen kevés szó esett még a legutóbbi évekig is a Leonardo da Vinciről szólói művekben a zenéhez viszonyulásáról. Leonardo sok időt szentelt pedig a muzsikának, játszott hangszereken és tanított is muzsikát, foglalkozott a zene elméleti és gyakorlati kérdéseivel, különösen foglalkoztatták az akusztika problémái — mint ezekré rámutatott Vasari „Vies des excellents peintres, sculpteurs et archi- tectes” című könyvében és Emaimuel Wintemitz a New York-i Metropolitan Muzeum vezető szakembere, a New York-i City University professzora is abban a tanulmányában, amely — a legutóbb fellelt madridi kéziratok alapján — az „ismeretlen” Leo- nardóról („The unknown Leonardo”) szóló sorozatban lát majd napvilágot, McGrew Hill KiadónáL I. Ittas embert' nem?! Nem szolgálunk ki. Kérjük kedves vendégeinket támogassák ez irányú tevékenységeinket IS éven aluli személyeket Szeszes itallal nem. X Támogassuk... Az üzletben szeszes italt fogyasztani. 12 Támogassuk... Az üres poharakat kérjük visszavinni a. .2 Támogassuk.. . Sőt. _ A poharakat eltulajdonítani. _ Támogassuk ez irányú..2 A munkakezdés előtt bármilyen szeszáru Fogyasztása és forgalmazása Támogassuk. n. Ittas állapotban vezette.'.'. összeütközött.:: Háromhónapos gyermeke és felesége... Négy év felfüggesztett..: Gondatlanságból... emberölés... Támogassuk... Hóba feküdt.:. Elaludt... Cafllgotarján város tanácsa Sezcíe- méinyezéséi'e a megyei József Attila Művelődési Központ már az év elején megvizsgálta a peremkerületek művelődési intézményeit. Felmérte az épületek állagát, a személyi feltételeket, a meglevő tevékenységeit. Mi jellemző a város peremkerületeinek művelődési intézményeire? Ha tömören akarnánk válaszolni, azt mondhatnánk, nem éppen, kedvező adottságok. A már említett vizsgálódás is ezt erősíti, amelynek során Baglyasalján, Fongács-itelepen, Zagyvarónán, Somlyó- bánya-telepen, Salgóbányán, Rónabánya-telepen és a Háman Kató telepen történt felmérés. Általában nem megfelelő a penemke- rüleitá közművelődést szolgáló épületek állaga, mind külső, mind pedig belső képüket tekintve. Általánosan jellemző a korszerű felszereltség hiánya is, amely további akadályt jelent a tartalmi munika színvonalának emelésében. A látogatottság? Az eddigi látogatottságot főiként az épületben, vagy az épület közelében működtetett úgynevezett vendéglátóipari egység segítette elő, továbbá a kártya- és tv-szoba, a rendszerint kétheti filmvetítés és a letéti könyvtár. (A kártya- és tv-szoba inkább előbbi minőségéiben.) Rendszerint néhány ismeretterjesztő előadást is szerveztek az intézmények. A hét közül kettőben működük ifjúsági' klub. Az intézményeket nyugdíjas bányamesterek, illetve pedagógusok vezetik, tisztelet- díjért. Áltálában tehát megoldatlanok mind a működtetés anyagi, mind pedig személyi feltételei, e körülmények — az ■nitézrnényvezetők j ó szándéka ellenére — magas színvonalú tartalmi munkát lem tesznek lehetővé. A városi tanács segítségével változik kép. Például az intézmények folyaVASÁRNAPI JEGYZET Heten a peremeken műtős felújításával!, az anyagi lehetőségek mértéke szerinti korszerűsítésével. Ez a felújítási tevékenység már megkezdődött. A tartalmi munkában pedig igen nagy szerep jut a megyei József Attila Művelődési Központnak, amely segítséget ad a peremkerületi művelődési intézmények tevékenységének színvonalasabb, hatékonyabb szervezéséhez. Mire terjed ki ez a segítés? Természetesen, mindenekelőtt módszertani segítésről van szó. Arra törekednek, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően funkcionáló művelődési tevékenységi formákat erősítsék az adott peremkerületi intézményben. Ahol e formák esetleg még nem alakultak ki, ott az a cél, hogy keressék, s mielőbb megtalálják a település adottságainak leginkább megfelelő formákat. Mindez folyamatos és — persize — hosszabb ideiig tartó tevékenységet tételez fel. Azonban nem csupán távlatokban szükséges a peremkerületi művelődési munka megszervezése, ez — közművelődés-politikai céljainknak megfelelően — időszerű feladat. Mi történik e cél érdekében jelenleg? A megyei József Attila Művelődési Központ műsorszolgáltatásában például mindinkább gondol a peremkerületi művelődési intézményekre. Irodalmi műsorokkal segíti ezen intézményeket.Például mufft hónapban Baglyasalján Békés Itala egyszemélyes színházát tekintették meg az érdeklődök, Somlyó- hánya-iteleoen Bánki Zsuzsa érdemes művész, Máray Enikő és Vogt Károly fővárosi művészek közreműködésével hangzott el műsor többi között József Attila és Gábor Andor legszebb szerelmes verseiből. A napokban szintén irodalmi műsorok várták Baglyasalján és Somlyóbánya-telepen az érdeklődőket. A jövőbe® tervezik, hogy a megyed képzőművészek műveiből összeállított vándorkiállítást, amely eddig miár szerepelt a megye több helységében, a peremkerületek lakossága számára is megnyitják. A hagyományőrző megyei népi együttesek szintén fellépnek majd a peremkerületekben is. A megyei művelődési központnak egyébként az a célja, hogy e tevékenység rendszeressé váljék. Ezen túl. a klubforma lehetőségeinek hatékonyabb kihasználását, a módszertani kultúra terjesztését, több új kiscsoportos forma bevezetését sitlb. tervezik a peremkerületekben. A lakosság igényeit igyekeznek messzemenően figyelembe venni. E célt szolgálják például azon felmérő lapok, amelyeket a peremkerületekbe eljuttattak. Ezeken ez áll: Segítsen tervezni, hogy mindnyájan okosabbak legyünk közös dolgainkban. A lapokon a lakosság javaslatot tehet, s jó lenne, ha e lehetőséggel valóban élnének is a peremkerületekben élők. A távlati cél pedig •mindenképpen csak az lehet, hogy Salgótarján egységes művelődési hálózatának kialakulásával, annak szerves részeivé váljanak a peremkerületi művelődési intézmények is. Tóth Elemér Megfagyott... Támogassuk... Szóváltás közben... Késsel. Belehalt... Támogassuk... Duna-holtágban.. Mohács... Belefulladt. Támogassuk... Denaturált szeszt ivott... Megvakult... Támogassuk... Huszonnyolc évesen elhunyt... Májrákosodás... Támogassuk... ni. Lezuhant a lépcsőről. Eszméletét vesztette... Ott egye meg a fene... Elvonókúrára ítélték... Ott egye meg a fene. .. Torzszülöttet szült... Ott egye meg a fene... Nem szült torzszülöttet... Ott egye meg a fene. Nem ment elvonókúrára... Hej, ott egye meg a fene... Nem volt májrákosodása... Hej, ott egye meg a fene... Nem vakult meg... Hej, ott egye meg a fene... Nem fulladt bele Mohácsnál... Hej, ott egye meg a fene... Évente annyi szeszt iszunk... Hej, ott egye meg a fene... Hogy a költségek fedeznék... Hej, ott egye meg a fene... Az chezö milliók kenyerét! É. Z.