Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-10 / 263. szám

Űt az irodalomhoz A legnépszerűbb műfaj: a memoár Nemzetközi olvasáskutatási konferencia Budapesten — MI A KÖNYV SZEREPE A történelem, s kivált m Mindenképp biztos azon­* különböző társadalmi rété- memoárirodalom iránti ér- ban, hogy iamereUzeriág és gekhez tartozó emberek éle- deklődest magyarázza, hogy esztétikai élmény nehezen ha- teben? Hogyan formálja a sokan az eseményességet, a tárolható ed, s hogy az oiva- kónyv gondolkodásunkat, ma- „mesét” keresik a történelmi sóik többsége — a prózai mfl- gatartásunkat, ismereteinket? mun/kóban is, az önéletírások veknél — együtt keresi a Milyen indítékok alapján vá- kedvelői pedig aizok az olva- kettőt — kivéve azt az olva- 3■nsztjuk ki olvasmányainkat? sók, akik „igazi meséit”, meg- sői csoportot, mely a könyve- Izlésümket, tájékozódásunk történt tényeket akarnak ol- két pótkielégüliés, a napi élet irányát mennyire befolyásol- vasai „kitalált fikció” helyett, egyhangúságából való menek- ja az életmód, az életforma A memoár különben Is közel vés végett veszi kézbe. Ez és az iskolázottság? — Ilyen áll a szépirodalomhoz, olykor utóbbiak a kalandregények, és hasonló kérdések foglal- bele is tartozik (ha például krimik kedvelői, akik, ha iga- koiztatják az olvasáskutatás írói önéletírásról van szó), de zi irodalomhoz jutnak, abban fiatal tudományágának műve- többnyire hidat jelent tudó- is csak az eseményeket kö- lőit Ez a világszerte mány és szépirodalom között, vetik, & nem a gondolatot, fellendülő új tudományág ha- Itt érkezünk el a „ki hogyan hónkban már szép eredmó- Az az olvasói rétég, mely olvas?” kérdéséhez, ami talán, nyékét mutat föl. Ennek elis- ezeket a műveket kedveli a rnég izgalmasabb és talányo- rneréseként — ez év októbe- szépirodalomból is előnyben sab,b kérdés, mint az, hogy rében Budapesten rendezték részesíti a történelmi regényt, kj „mit* s miért” olvas? az európai szocialista orszá* A ^ referátumokból, vitákból gok olvasáskutatási karrieren- az'is kiderül: Ketet-Európa Mivel az olvasási kultúra ciáját. népeinek hasonló sorsa nem- valamennyi képviselt ország­osak rokonjellegű történelmi ban fejlődik, (a lakosság ter A gondos szervezésre val- műveket hozott létre, de kintélyeg része könyvtárláto- lott, hogy a résztvevők kuta- egyező érdeklődésű olvasókat gató), fölmerült a könyvtár- tási témájuk referátumát elő- is, az élmények egyezéséből fejlesztés útjainak kérdése is, re elküldték, így a vitaalap a befogadás hasonlósága ia mégpedig egységes elvként eleve rendelkezésre állt En- következük. hirdetve: „teljesítőképes” nek ellenére megmutatkozott, .«»miiiTnniiMTTn nagy könyvtáraikra van szűk hogy milyen nehéz egy uj AZ ISMKRBl iehjesziu ség, melyek gazdag könyv- és tudományágban az együttes in* ös a szépirodalom kapcsoló- folyóiratállománnyal vonzzák dulás; eltérő a terminológia őása a törteneuim muY®~ a látogatókat, kellemes kör- (ugyanazok a szakkifejezések kedveleseneik fokán, ^embe- nyezat ükkel helybemolvasásra rnás-más jelentést hordoz- tűnő és az olvasóvá fejlődés ^bítják őiket, s kisebb tele­rak), különbözőek a kísérleti ®>l&0 fontos lépcsője ,A mo- püiésők klubjaiba pedig sű* inódsizerek, s így a kapott dem szépirodalom befogadá- rdn cseréit letéteket juttat- «-redmények is nehezen hason* sa viszont már megkülanMz- ^ Bármilyen fontos láthatók össze. Éppen ez tette tető tényező és sok nyitott g^erep^ játszik a művelődés- szükségessé a találkozót. Leg- kérdést hoz: kik, miért, ben az egyén életmódja, élet- inkább a magyar és lengyel gyan jutnak el hozza es form^ja és befogadási képes- kutaták munkája volt egybe- mennyire értik meg. Hiszen sé&e — a könyvtár, mint el­vethető, s ezáltal termékeny!- * “ nemcsak tematikájában, és igénybe vehető lehe­tő, ám e találkozó nélkül ed- de formailag is modern ^^ség mindezekre hat digi munkájuk hasonló vol- mű szövegében nem mondja ta sem derült volna ki. £ telje« gondolaU közlendő- SZ<>BA jött a napi sajtó, mkább csak képzettársi tömegtájékoztatás, s Itt el- A megbeszélések közép- tasaival terel a megértés íe- sógorban a tv szerepe. El- pontjába az ismeretterjesztő lé. (A magyar a raovjet, a hangzottak pro és kontra ér- irodalom, illiG'tV'ö a széppi óza. lonsyol, s a bolgár kutaitócso- tskolésfík a lögtár^yilagíosabb befogd^Mának kérdése ke* port elhatározta,^ hogy egy Batsányi Sándor megállapító- rül-í. Érdekes módon az elsó- Sánta-, egy Örkény* és ^2y volt, aiki 1200 6>zakimuix­néi sokkal könnyebbnek lát- Móricz-novella összehasonlító készített interjúra ala* a módszerek es eredme tetszés* és értéíjvizs gála tát el— pítva bizonyította hogy a nyék összevetése, mint a má- készíti saját olvasóinak nun- ^történelmi fogalmak ísmere- Bodiiknáil. Az ismeretterjesztő tavótelében.) te, tisztánlátása, a megható* művek sorában — a A ^ írrwialnm rozáai készség nem fejlődik rűség szempontjából —- álta* iskolázott* tovább a telekommunikáció Iában első helyen állnak a f^táaa alatt” ... „viszont ez történelmi művek — és ezek ság szerepe, ám mégsem min ^ kés.2ség rendkívül szoros közül is az önéletírások, nap- dig döntő. A szovjet küldött összefüggést mutat az olva- lók, életrajzok —, a másodi- például arra az érdekes rész- sással”. A tv szerep« tehát kon, az úgjmevezett megfigyelésre emlékeztetett, igen. nagy az Informálásban, adó könyvek , vonatkozzanak «»véwn».* a tények megismertetésében, akár az életvitelre. a nevelés- hogy az egyetemet végzettek ^ rendszerezni, feldolgozni, .. . ... L/s-Uhtí ffurólranir* _ .Cl _ .’kAmI! Am. . ’ _ ’ r e vagy a hobby tevékeny n.él a szépirodalom iránti ér- az ismereteket helyükre ten- 5, nek bármelyikére; és deklődés csökken. (Szabad ni, vagyis valóban művelődni csak végül következnek a idejükből valószínűleg túl so- osaik^ a l^ónyvek segítségével műveltség egyéb ágazataiban kát leköt a szakmájuk iro- infermáló munkák. dalmával való lépéstartás.) lehet. BALETTISKOLA ;„I:IÍÜuJÜmI ... .. ,. -U. .. 1 .Oitiíl (MTl-fotó: Benkő Imre felvétele) Vidor Miklós: Játszmák és kibicek I. A hazárd. — Ezzel már be kell fut- Áss Idősebb sportolók, a A két fiatalember kényei- nla — mondja az érdekelt., munkából idesiető ultiparfil­mesen ballag az Erzsébet- De valahogy hiányzik a bajnokai is hazatértek már. hídi villamosmegálló felé. hangjából a biztonság. Csupán egyetlen kőasztalnál Nemrég jöttek ki a hivatal" — És ha nem...? folyik két kitartó sakkozó ból, a csúcsforgalom elől be- — Fogadjunk egy tízesbe! csatája. Dóka és Lodovics húzódtak egy féldecire, s — kiáltja bele a zsúfolt ko- nem bír egymással. A vég- most látszólag céltalanul dübörgésébe, mintha a játék lelassul, mormolva megállnak a parton. sorsot akarná kényszeríteni, mérlegelnek magukban egy­— Sietsz? — kérdi a vá- A harmadik játszana már egy lép>ést. Aztán Dóka győ­lasztott frizurás és aggodban a híd alatt folyik, finoman zelmesen csat tant ja egy kémleli a szürke egeit. szemerkélő esőben. Az urnái- mezővel előbbre szabad' gya­— Miért? ma« ácsorgásból idegcsiiklan- log jót. Lodovics szinte lo­— Kibl cél hetinél, míg meg- dó hazárd lett. A kísérőből pakodóan csúsztatja útjába érkezik Jutka. — A közeledő partner. Igazában ellenszen- utolsó tisztjét. Ketten nézik villamosra sandít, aztán a ves ez a kaján ellenszurkolás, még őket, mind a hadsegé- társára. Hirtelen megragadja tudja ő is, de fütyül rá. dek, bólogatva, komoran, a karját: — Tudod, rémes — Ez a nő nekem dolgozik, szurkolva fölfigyelnek egy­ez a nőkkel.., öregem — bólint a tovagör- egy kemény hangra: A másik, jó homlöfcnyiva! dűlő villamos után. — Meny- — Sakk. magasabb, gunyoros arcú fiú, nyit késett eddig? — Hát aztán? — ég Lodo­Figyelmesen bólogat, mulait A várakozó az órájára néz, vies kilép a királyával, magában a választott hajún, s a húsz percből tízet leta* — Csakhogy akkor...! — micsoda egy ürge, ez még a gad, Ha magában kellene to- Dóka hadvezér! újjongással randevújára is kísérettel vóbb strázsólnia, már elúmta vezeti tovább gyalogját a megy! volna. De most már dacból végső sor felé. Markában ér­Kőzben begördül egy villa- ts. csak azért is. zi a diadalt, vadul szortyog­moa, amelyik meghozhatta — Dupla,_ vagy semmi! — tatja üres pipáját volna a lányt a Parlament mondja, amint föltűnik a kö- — Ér most? felöl, de nem hozta, ök meg vetkező kocsi. — Most elhúzta magát — vitáznak. Arról, hogy a női A partner mulat: — Neked jelenti be szerényen Lodo- pontatkmság sem egyértelmű, másképp már nem is nagyon vies s az egyetlen logikus Egyáltalán. semmi sem az. érdemes. De nekem is csak lépéssel elhervasztja Dóka BozöKy Éva Üj villamos bukkan föl. A férfi nem akart már ta- Suba Andor % lálkozni Klárival. ■ — Jánoskám, még egyszer — könyörgött a nő a telefon­ban. — így nem válhatunk el. Búcsúzni csak nagyon 6zép>en szabad, — és a hangja könnyes volt.- szólt a férfi — Igen, kedves. Életem legszebb szí- magyarázni, hogyan fér .°. b°n,an ötkor. ne voltál. De értsd meg, nem szivembe melletted Erzsi Klári szép akart lenni. Ott- tudok tovább kettős játékot tény, Síró nő az utcán te őt, 6 már többször is lát­ta Jánossal együtt, bár ezt sohasem említette a férfinak. Az ajtóban bátorsága elszállt, nem ment be. Megállt a nagy üvegfal előtt és bebámult. Odabent sokan várták az or­vosságot, nézte a nőt. Erzsi a fehér köpenyben lg csinos ____ íSi volt elegáns. Mindenesetre h ogy 6 is ott lakik! mozgása kecses, arca bájos hagyta a hivatalt, migrénje (iani. Veled randizni, a koszt- szerettem őt. ö szenved a és jóságos, van, mondta, es elrohant a pénzt hazaadni ég a kislá- legtöbbet és nem is harcol Klári állt, nézett, nem vet- íodrászhoz, amikor kész volt, nyomtól esténként azt kér- érted. Nemes-lélek. Ég mi? te észre, hogy kint már hű- rendbe hozta az arcát is. dezni, mikor volt a trójai Himalája. Karthágó! Az én vösödik, csak Erzsit nézte, Hazarohant, átöltözött és fe- háború, és miért van beírva szívem >aiz égő Róma. Ée eb- mozgását, beszédét, munká- Kbe nyomta azt a kis vadasz- az őrlőjébe már megint ben mindannyian elpusztu“ jút. Tulajdonképpan semmit kalapjat, amelyet Janos vaia- az a rn^rhaság. Könyörgöm, lünk.. ** sem gondolt, csak érzett, ha nagyon szeretett. Es j^gy tekintettel rám. Hóna- — Biztos megértesz, hiszen Fájdalmait, szégyent, sajnála- nrhe.yre azt mondta, nogv a]att fáradtabbá váltam te intelligens ember vagy, tot. Azt sem tudta p>ontosan, eoben olyan csibeszesen ked- minden^ing.!. Már remegve Klárikám. És kérlek, ne ha- kit sajnál, magát, vagy Er- ves a pofikaja. ébredek, ma megint meg kell ragudj rám, bocsáss rn&g ne- zsít. Aztán azt vette észre, Megint elkövette a műhibát. mászIK>m a Himaláját Lel megint ő érkezett előbb. Is- kemben, háborü dúl, az én tenkém, sóhajtott, az a gaz- jeike,Tl akkor, ha kitűzzük a limi- győzelmi mámorát, tét. Még három villamosig De Dóka nem bír befletö- tartom. rődnl, hogyan is követhetett — Ez és még három! el ilyen szarvashibát? — Ezzel együtt három! — — Lássuk csak... dűnnyögi a keskeny, kihegyezett arc fojtottam — Ha három lé- ugyanazaal a kopófigyelem- péssel előbb itt befedezek... mel mered a megálló beton- mert itt állt a veziérgyalog, jóra, mint a ramdevúzó. Eb- itt a huszár, és itt a maga ben a percben már nem le- futója, igaz? hetne megmondani, melyik — Dehogy is! Az én fu­var a lányra. Leginkább a tóm nem állhatott a «5-ön rulett-, vagy kártyaasztalok- — ellenkezik most már föl­nél látni ilyen arcokat. A szabadultam Lodovics. villamosról leszállóknak sej- Teljes hévvel vitáznak, át- telmük sincs, hogy a két nyúlkálnak a táblán, egymás szempár úgy pergeti végig kezéből szedegetik ki a bá- őket, akár az érdektelen la- bukat, amint visszajátsszák a p>ok közt egyetlen ászit leső p>artit. hazárdőrök. — Lehetetlen! Igenis, itt Az utolsó osztás van már állt a futó! csak hátra. Húsz méternyire — De nem! Hát maguk is tőlük a sárga kocsi, összevil- látták... — fordul Lodovics lan a szemük. A kaján ellen* a kitol cekhez. szurkoló elvigyorodik: Egyikük hangosan érvelni — Laufet adok. Ha most kezd, de mindjárt el is hall- lelépsz ablakban a pénz. gattatják. A Lodovics mel­És ekkor a várakozó fiatal- lett ülő néma öregúrhoz fel- ember megpillantja a meg- dúlnak mindketten. Van va- állóba érő villamos üvege Lami emelkedettsége a pilla- mögött a női alakot. Nem natnak: kém. hogy nézi az asszonyt és sír., „Megbocsátok, mi mást te- Beszélgetni lenne jó vele, el- , A már régen maga hétnék?” — fűzite tovább mondani nek-i mindent, ak­ember teljesen tönkretett, Karthágó, amely földig van gondolatban a beszélgetést kor talán megkönyebbúUie, egészén bizonyos benne, de _ Maga a legrendesebb ki­mar ifpsni íinr-i arrm. a - • .................... ■ ----->-i-- -----úgy érzi, o az. Némán meg- ^ aki valaha lejárt ide r ása a fejét. S a kinyíló er- Soha nem teszéi bele, nem — Hát akkor szervusz, dig nem sokat hederített rá. riyo alatt ráismer a lanyra. húzkodja az ember karját, igyunk De amikor sírni látta, feléje A férfi idegesein az órájára indult. Aztán félúton megállt, mert a vadászkalapws síró Szervusz — mondta Já- nő elszaladt. ,UU18 u IS _____ nos ia. - Ma Erzni i.^pekcl- Este otthon elmondta az „É n még tudnék neked sok ós, sfea* haza a kislányhoz már késni sincs erőm. A pUSZt£cva. idegileg kivagyok, Klári, de hangosan csak eny" gondolta. Erzsi mar régebben ítirfi pontosan otkor ersezelt. számra szedem az an- nyit mondott: észrevette a bámuló nőt, ed­- ^ézd„.- ^efdt? daxint. Egyszerűen' nem bí­de jött a kiszolgalono és két rom tovább a bujkálást. l0K0tct renaelt. . „ . •.- két gint is kéi-ünk - A nő, amíg a férfi beszélt, rtbegte Klári és bocsánatké- egjr szo^ 66111 s^ólt. Hagyta, • Jánosra a me- mondja el összes gondolatat, ö' és addig ő is gondolkodott. Tón nézett részs"-»éért. Nézd Klárikám.— foly- . . „ .............................. , . _ v t atta János, amikor egyedül mindent mondani. Reggel, Elbúcsúztak pontosan ocan kérdezte a férfi maradtak — Mi már min- délben., este, azt, hogy drá- szavakkal és mozdulatokkal, den,t elmondtunk egymásnak, gém. Nálam, Jánoskám, nem mintha másnap is találkoaná- Az asszony részletesen fe­amit akartunk, és tudtunk. mu^ a szerelem. Nalam nak. Ez a szerelem, valljuk be, a házasság nem elfajulás, de Klári semmit sem hitt elmúlt, sajnos házassággá a legszebb álom. fajult. Es én szeretem Erzsit, Szereted a feleségedet? Ér­síró nő arcát, kosz' színét. Akkor a férfi írta az tűm je egészből. Nem tudta, hogyan azt mondta, történt, de lábai a gyógyszer- — Édes Erzsikéin annyi feieség?met, Kérlek, ne dekes, én is. És nagyon sa.p tér felé vitték, ahol Erzsi idegbeteg szaladgál eoben a nézz így rám. Igen, téged is nálom Mit «zenvedhe-íeít tő- dolgozott. Először úgv gon- városban. Még egy gyógysze­szerettelek. Aranyos vagy és led. Nem tudom neked dolta, bemegy és kér tőle egy résznek_ sem kell miindegyik­karilt. Vajon milyen hangja kel törődnie. I van? Hogyan beszél? Megte- Aztán lefeküdtek, mert az hette volna, Erzsi nem ismer- asszony fáradt volt. NOGRÁD — 19/4. novembei 10., vasárnap A lány még a cukrászdá- Hát most- döntse el. ban sem érti, miért olyan ekkor az öregúr, akinek kedves a fiú. Egyetlen szó g^jg a hangját sem hallot'a szemrehányást sem kapott a senki megszólal: — Uraim, Késésért. Most kristályosé- ^ értek a sakkhoz. dik benne világnézetté, hogy tI .__. c sak a bolondok p>on,tosak. ... ...Eg^? délutánokaí üldögél itt ve­2. Az ártatlan. lünk! — Mert szeretem a békes- Eale fél tíz. EU csöndesed ik séget — tárja szét karját a Károlyi kert. Nem pattog tehetetlenül a kert legrende- már a tejelők labdája a ho- sebb kibice. — És odahaza mokozóban egy árva kisiapát a feleségem... — legyint, emlékeztet csak a délutáni Aztán reménytelenül a táb- várépítőkre. A lib-ikóika le- Iára néz meg az oldalt heve- billent, nine» ki meglovagol- rő letarolt bábokra. Lassan ja. A kőlapú pinponaasztalt fölemelkedik, sóhajt, kissé sem ugráljak körül a gyere- meghajol: — Mára ivége a keik. játéknak, ugye?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents