Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-10 / 263. szám

Ilyen ez a krónika Madarász Emilre emlékezünk Beszámolómat, tallózva a világlapok hasábjain, nem mindennapi sporthistóriával kezdem. Ricky Bruch svéd at­léta. A DISZKOSZVETÉS VI- LAGCSÜG8T A RTÓ J A, lakat alá került. Katona­szökevénynek nyilvánítot­ták és ezért egyhónapi bör­tönbüntetésre ítélték. Még nem telt le az egy hónap, amikor beállított két rendőr, és elvitte ót Finnországba, hogy az ottani atlétikai ver­senyen védje a svéd csapat színét. Ha már a sportoknál tar­tok, hadd írjam ide: Enzo Ferrari, a világ LEGISMERTEBB VER­SENYAUTÓ TERVEZŐJE többé nem ülhet verseny­autó volánja mögé. Az olasz törvények szerint ugyanis a hatvanöt évnél idősebb sze­mélyek nem vezethetnek olyan gépkocsit, melvnek se­bessége meghaladja a 18Ö ki­lométert óránként. — Nem izgat ez a képtelen törvény — mondja Ferrari az Epoca riporterének. — Ezentúl Is vezetni fogom a magam tervezte kocsikat. r A Kossuth Könyvkiadó új kiadványai között találjuk I’encsik László: A mai troc- kisták című tanulmányköte­tét. A könyv egyrészt törté­nelmi áttekintést nyújt a trockizmusról, a nemzetközi munkásmozgalomban betöl­tött szerepéről, másrészt is­merteti a trockizmua mai áramlatait, megnyilvánulási formáit. Megjelent egy új pórtépítési füzet, a szocioló­giai szemlélet és módszer szerepéről az agltációis éí propagandamunkában, Ba­logh József tollából. Balázs Anna dokumentumnovellá­inak 2. kiadása az ellenfor­radalmi Horthy-korszak em­bertelen világát idézi. A jö­vő esztendő legfontosabb évfordulóit ismerteti az Év­fordulók című kötet, Gárdos Miklós szerkesztésében. Sok ■tines Írással, tudnivalóval megjelent az 1975-öe Érdekes Kalendárium is. A Stéplrodalml Könyvki­adónál látott napvilágot Do- bozy Imre könyve, az Osztói tavaszig, az tró három drá­májával (Szélvihar, Holnap folytatjuk, Eljött a tavasz). A Színház a Cethal hátán Hubay Miklós hat drámáját tartalmazza: a címadón kívül a Csak tréfa, Ravelszki, Pár- kák. Kalóz és a Te Imre, itt valami ketyeg efműeket. Most jelent meg Varga Kata­Veneranda úr a villamóson odalépett az egyik utashoz és megszólította: — Megengedi, hogy újságot olvassak? — Mit óhajt? — kérdezett viseta értelmetlenül a meg­szólított, — Azt kérdeztem öntől — válaszolta Veneranda úr, — vajon olvashatok-e újságot? — Ahogy óhajtja... — felet- té most már nyugodtan az útitárs. — Felőlem elolvas­hatja az újságot... — Csakhogy annak van egy akadálya. — Éspedig? — Éspedig az, hogy nekem nincsen újságom. így hát nem tudok újságot olvasni. Vagy úgy gondolja, hogy tudok újságot otrasni, ha nincsen újságom? ön talán tud olyan ■újságot olvasni, ami nincsen? — Nem, természetesen nem.- — helyeselt az Isme­retlen útitárs. — Nos, ha ön nem tud olyan újságot olvasni, ami nincsen, hát én sem tudok. Miért lennék én különb, mint Ön? — Kérem, akkor ne olvas­son,,. — akarta lezárni a vi­tát a másik. Legfeljebb bezárnak egy hó­napra. Nem mindennapi házassági hír is a krónikámba kívánko­zik, mely szerint Viktor Kra­use, brémeni kereskedelmi utazó’ poligámia miatt bíró­ság elé került, HÁROM TÖRVÉNYES FE­LESÉGE VOLT. Krause úr így vélekedett a bíróságon: — A válás nagyon kelle­metlen dolog, s a nők rend­szerint nehezen viselik el. Én nem akartam fájdalmat okoz­ni kedves feleségemnek, illet­ve feleségeimnek. Ezért kö­töttem tudta, illetve tudtuk nélkül újabb házasságot. A tárgyalás még ’ folyik, mert állítólag újabb felesé­gek jelentkeztek... Ha már a házasságnál tar­tok, egy hirdetéssel folyta­tom. A hustoni Eddi’s étterem bejáratánál HATALMAS REKLÁM­FELIRAT hirdeti: „Ne váljon el feleségétől, ha nem tud főinL Egyen ná­lunk az assionyt meg tartan meg hobbybóir Iln Árpa és gödölye című regénye, Gáspár Margit élet­rajzi regénye, az isteni szik­ra. Kellér Andor két életrajzi regénye, az egy kötetbe fog­lalt Zöld gyep, zöld asztal és A főispán a rendkívül érde­kes, BZines egyéniségű Sze­mere Miklósnak, valamint a talán kevésbé ismert Szem­ző Gyulának állít irodalmi emléket. Győré Imre új ver­seit tartalmazza az Elröpültek a lángosok című kötet, míg a Mindenért megfizettem Tóth Endre válogatott verse­it. A népszerű Olcsó Könyv­tár legfrissebb kötetei Sten­dhal Világhírű regénye, a Vö­rös és fekete, valamint az Égy éj az Arany Bogárban, Mikszáth Kálmán válogatott kisregényeivel. Szilágyi György humoreszkjeinek, sza­tirikus verseinek kötete a Nem viccelek, Hegedűs István rajzaival. A Móra Ifjúsági Könyv­kiadó népszert Képes Törté­nelem sorozatéban új kiadás­ban látott napvilágot a Haza és haladás, melyben Fekete Sándor ismerteti a reform­küzdelmek korát; a Fortélyos félelem Igazgat című kötet hazánk 1919—1945 közötti történelmét vázolja, Fekete Gyula tollából. Mindkét kö­tet sok érdekes dokumentu­mot és színes illusztrációt tartalmaz. — Természetesen, nem fo­gok olvasni, — hagyta hely­ben Veneranda úr. — Nem vagyok olyan idióta, hogy azt képzeljem, olyan újságot ol­vasok, ami nincsen. Ez csak ön szerint tehetséges! — Én nem tudtam, hogy önnek nincsen újságja! — De tnc/St mar tudja... szólt Veneranda úr — mégis csak hajtja a magáét! — Ugyan! — ellenkezett az ismeretlen — ha nincsen új­ságja, természetesen, nem fog újságot olvasni. — De vásárolhatok! — csattant fel Veneranda úr. — Vagy talán azt gondolja, hogy nem vagyok képes egy újságot megvásárolni? — Dehogyis, kérem! — No, lám! — Nyugodott meg Veneranda úr. — Hái- istennek, nekem itt le kell sZállnom. Ki tudja, még mi mindent nem hordana itt össze-vissza.,,1 Leszállt a villamosról As maga elé mormogott: — Micsoda tehetetlen alak? Az ember nem utazhat nyu­godtan a villamoson, hogy ne zavarja meg valami Idióta! FarditpM*: An tally Isi vén • • • Ki tudja, nem olcsóbb meg­oldás-e. ..? A bécsi Kurier közölte, hogy a közeljövőben, előre­láthatólag valamelyik afrikai városban megtartják AZ ÖZVEGYEK VILAGTA- LÄLKOZÖJÄT. A magas szintű megbeszé­lésen ötezer olyan résztvevő­re számítanak, akik eddig is leveleztek egymással. A na­pirendi pontokat a tanácsko­zás hivatalos nyelvét még nem tették közzé, de az ígé­retek szerint mindenki ala­posan kibeszélheti magát, sőt új házasságok is köttethet­nek. Találtam egy különleges eseményt a labdarúgás vilá­gából a párizsi Équipe című sportlápban: Pamela Marl­borough nevű angol futball- bírónő bejelentette, hogy NEM VEZET TÖBBET OLYAN MÉRKŐZÉST, amelyet iskolás gyerekek játszanak. Indoklásában ezt mondta a riporternek: — Ezek a gyerekek olyano­kat mondanak a küzdelem he­vében. hogy abba még egy részeg matróz is belepirulna. Hiába nehéz egy futballbíró- nak. Hét még egy bírónő­nek. .. A futballbírónő után hadd essék szó a szurkolókról Is, John Bumbley immár negy­ven esztendeje jár KEDVENC CSAPATA, A* ARSENAL meccseire. Mindegyiken ott volt. s kivételnek csak az az egy tekinthető, amely a lel­kes szurkoló esküvőié nap­ján zajlott. Ennek sainos már csak a második fél ideiére ér­kezhetett. Az anyakönvvezető- től tüstént a pályára szá­guldott Ugyan, de nagt volt a kőd, és egy Jélidőnvit" el­tévedt Méltó társának tekintheti Ok Hurst Loudersbargert. a Bal­timore-Colts rajongóját Igaz, hogy emögött CSAK HUSZONÖT ESZ­TENDŐ áll. az is igaz, hogy por­tyáira nem kíséri el a csa­patot. hanem csak a repülő­térre megy ki, de ezt indu­láskor és érkezéskor Is meg­teszi. méghozzá magnetofon­nal, amely elzengi Ilyenkor a csapat Indulóját. Ráadásul negyed évszázada a csapat minden játékosét felhívja a születésnapján, Flo Loudera- barger pedig, a felesége, min­den esetben tortát süt a* ille­tőnek. A minap készült el a négy­százhetvenharmadikkal. Micsoda teljesítmény. Egy asszonytól!... Találkozás öt óra; ködös őszi reggel; Az utca hangtalan során Munkából jön egy gyári munkás Munkába megy egy gyári lány A falak mellett lépegetnek Mindkettő alszik még talán — Fejetlehajtva jön a férfi Fejetlehajtva megy a lány. S ha valahol majd összeérnek, Megnézik egymást, azután Szónélkül megy tovább a férfi, Szónélkül megy tovább a lány... E vers kereken ötven esz­tendeje született, poétája egy akkor húszesztendős fiatal­ember. Madarász Emil, akire most tisztelettel emlékezünk, születése 90. évfordulóján. Szeged környékén született, s az ott tanult népdalok, népballaddk egyszerűsége és tisztasága mindvégig megha­tározója költészetének. Ver­sei formáját tudatosan fej­lesztette, egyre kitartóbban tanult. De ugyanígy járta ki a politika iskoláját is. Ami­kor a tanítóképzőt elvégezte, az úri Magyarországon nem kapott munkát, se falusi, se városi, semmiféle iskolában. Egy budapesti magániskola alkalmazottja lett. Itt, Buda­pesten találkozott * munkás­Magyarország legnagyobb idegen nyelvű irodalmi gyűj­teménye az Állami Gorkij Könyvtár. Értékes könyv«, kotta-, mikrofilm-, hangtárai mellett, a könyvtár leltentős nemzetközi kapcsolatai segí­tik az irodalmat és művésze­teket kedvelő olvasók igé­nyeinek kielégítését Sándor László 1906 óta igazgatója a Gorkij Könyv­tárnak. Tőle kértem tálékoa- tatót a könyvtár állományá­ról és arról a sokoldalú tevé­kenységről. mellyel aktívan is részt vállalnak kulturális életünk fejlődésében. — Könyvtárühk fiatal — még húszéves sincs, — adatai is szerények: 100 ezer kötet könyv, 26 ezer kotta. 6 ezer hanglemez, térképek, mikro­filmek — összesen 166 ezer könyvtári egység ma a Gor­kij Könyvtár tulajdona. Ala­pításakor elsődleges felada­tának az orosz nyelvű iro­dalom népszerűsítését tartot­ták. Az 196Ö-a§ évektől ez a feladat kibővült: könyvtárunk általános idegen nyelvű köynv- tárré fejlődött, hasonlóan a osztállyal, itt ismerte meg a munkások nyomorát. Az első világháború kitöré­sekor behívják katonának, évekig járja a frontot, súlyo­san megsebesül, majd hát­országi szolgálatra osztják be. Itt éri a forradalom. Tagja a Katonatanácsnak, s a Tanácsköztársaság idején ismét a frontokat járja, de már nem mint „kényszer­baka”, hanem a forradalom lelkes katonájaként. Amikor a Tanácsköztársaságot vérbe fojtották, mint sokan mások, Bécsbe emigrált ő is, s mint másokat, internálták őt is, és ott, az intemálótáborban ír ta egyik lehíresebb versét, a Csepel-L Mint tudjuk, a Magyar Tanácsköztársaság megala­kulása után Lenin szikra- távírón üzent a csepeli mun­kásoknak és Csepelen át a pro! etárf orrad alomnak. Ezt az üzenetet idézte a költő abban a történelmi helyzet­ben, amikor Csepel hallga­tott mert hallgatásra kény­szerült. De tudta a költő, hogyha majd eljön a törté­nelmi pillanat, Csepel ismét szól, Csepel kiáltani fog! 1922-ben Moszkvába emig­rált, ahol a magyar irodalom értékeinek igyekezett egyre több hívet toborozni, és köz­ben írt és irt. Akkoriban írta Szinte látnokian gyönyörű versét, a Szovjet hajókat. A vers arról szól, hogy vörös híres moszkvai Össz-szövetségi Állami Idegennyelvű Iroda­lom Könyvtárával egyedül éli Európában. > — Tizenhat nyelven gyűjt­jük a könyveket, de lehető­ségeink szerint minden nyel­ven vásárolunk. Ma már 99 nyelven találhatók nálunk irodalmi és művészeti alkotá­sok. Humán könyvtár Va­gyunk, ez természetesen meg­határozza gyűjtésünk módsze­reit. Elsősorban szépirodalmi alkotásokkal: művészeti szak- irodalommal, filozófiai, nyelvtudományi könyvek­kel gyarapítjuk állományun­kat. Jelentős népzenei gyűj­temény is tartozik könyvtá­runk tulajdonéba. Hangtá­runkban 100 híres embernek — például Leninnek. Gorkij­nak, Solohownak — á hang­ját őrlésük. Milyen szolgáltatásai van­nak a könyvtárnak? —■ Legjelentősebb Szolgál­tatásunk a kölcsönzés, mely- lyel közvetett módot! az .egész ország lakosságának rendelke­zésére állunk. 250 vidéki könyvtárral állunk kapcso­latban. számukra féléven­ként megküldjük állományunk gyarapodásáról a jegyzéket, ily módon pontosan tudták tá­jékoztatni az olvasókat arról, mit kérhetnek tőlünk. A könyvtárközi kölcsönzés út­ján postán megrendelhetik a szükséges könyveket, vagy kottát. Amennyiben 'olvatt igény érkezik, mely Magyar- ország egyetlen könyvtárá­ban nem található, kapcso­lataink lehetővé teszik, hogy a világ bármelyik könyvtá­rából másolatot kérjünk. —- Hogyan történik a hang­lemezek, mikrofilmek köl­csönzése? — Nem kölcsönzőnk sem fővárosi, sem vidéki lakos ré­szére hanglemezt és mikro­filmet, Ezeket hangstúdiónk- ban bárki meghallgathatja, illetve a mikrofilmekről má­solatot készíttethet laboratóri­umunkban. Hasonlóképpen MÁTYÁS FERENC: Vádi Fönn szállnak a vadludak, irányt a vezér mutat, V-betdt írnak az égre. dórt jeleznek, s viszi Délre, Hörtobágyról Gemencére a- őszi szél szárnyukat. Csőrük csirreg, gágogat, elhagyják a lápokat, fűtsünk be a kemencébe, nagy az erdő szerencsére, lobbannunk a merev égre piros nyelvű lángokat. lobogók díszei alatt egy csa­pat hajó felúszik a Dunán,' ott húznak el Újpest, Buda- pest, Csepel alatt. Bevált a látomás, ilyen szovjet hajók hoztak szovjet földről búzát, gépeket a magyar gyárak újjáépítésére Ugyancsak ekkoriban írta talán legjelentősebb művét, a Tanácsköztársaság dicsőséges harcainak, harcosainak em­léket állító, Csihajda című verset. Csihajda, a forradal* már Madarász hőskölteménye szerint a forradalom előtt sokáig nem juthatott el az áhítozott könyvekhez, a tu­dáshoz, s előbb jár a forra­dalmi harcok iskolájába^ mint az elemibe. Hosszú-hosszú emigráns­évek után, 1946-ban tért haza a költő, s Budapesten több mint másfél éven át a szov­jet hadsereg magyar nyelvű lapjának munkatársa volt, majd visszatért a Népszavá­hoz, ahol első versel — kö­zöttük az általunk la Idézett költemény — megjelentek. Még módom adatott, hogy ismerjem őt. Nagyon öreg volt már, de 1957 után fiatal költőkkel vállvetve igyekezett az ellenforradalom által le­taglózott magyar irodalom zsibbadt ereiben megindítani a vérkeringést. Élete, költé­szete mindvégig a proletari­átusé volt S. U csak helyben olvashatók a foJ lyóiratok, melyek összesen 900 különböző nyelvem ér­keznek könyvtárunkba. Tájé­koztató szolgálat működik kü­lön a könyvtárakban és külön a kottatárban, minden érdek­lődőnek eligazítást, segítsé-J get nyújtunk munkájukhoz) Szeretném megjegyezni mi­lyen örvendetes fetlődés tanúi a könyvek: az ország külön­böző részeiről hozzánk érkezű kérőlapok azt mutatják, aő Állami Gorkil Könyvtár ol­vasóit tekintve lassan megszű­nik a különbség a főváros éá Vidék között, — Másik jelentős szolgálta­tásunk az audiostúdiónkban folyó nyelvgyakorlás lehető­sége. Kezdők és haladók 2ll nyelven folytathatják önállóan ft nyelvtanulást Magnetofon 1 és fülhallgatók segítségével nyelvgyakorlatokat, illetve szepirodallfnat hallgathatnak a kívánt nyelven, — Milyen új feladatokkal bővült az elmúlt években a könyvtár tevékenysége? — BLsSkéht említeném a nemzetiségi báziskönyvtá­rak patronálását. Kormá­nyunk nagy figyelmet for­dít a hazánkban élő nemze­tiségeit nyelvkultúrájánalc megőrzésére, ehhez próbál­tunk a magunk eszközeivel segítséget nyújtani. A hazánk­ban élő nemzetiségek számá­ra úgynevezett báziskönyv­tárakat létesítettünk. Kétha­vonta ajánló jegyzéket kül­dünk ezeknek a könyvtárak­nak, melyben pontosan meg­találhatják a külföldön meg­jelent könyvelt, folyóiratok címét, szerzőjét. A nemzetek egymáshoz közeledése nem valósítható meg kulturális is­meretek nélkül, Szeretném hinni, hogy Ady és József Atilla hőn áhított gondolatá­nak megvalósulásához -» ..rendezzük végre közös dol­ga inkát” — szerény eszkö­zökkel ugvan, de könyvtárunk u d a k Csak le hallgatsz itt magad, nem szedheted sátradat; öreg varnyú, szived égve lobban, fekete pernyéje rakodik az őszi éjre, s betakarja hűlt nyarad. Elszálltak a vadludak, utánuk megy a nap, drhyck marad csak az égen, az este is feketében, — r egv kunhalom tetejében a vén puli rá mugat. Révé#* Tibor Nógrádi Andor: Mátkapir NQGRAD — 1974. november 10., vasárnap 9 Űj könyvek Carlo Manchonl: Az újság Bemutatjuk az Állami Gorkij Könyvtárat is hozzájárulhat. László Ilona r

Next

/
Thumbnails
Contents