Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-10 / 263. szám

Decemberben megyei döntő Néhány észrevétel egy vetélkedőről Az üzemek. intézmények, vállalatok háziversenye után a héten, rendezték meg Salgó­tarjánban, a József Atilla Me­gyei Művelődési Központ üvegcsarnokában az MSZBT tagcsoportok Ki tud többet a Szovjetuniótól című városi Hogyan zajlott le a vetél­kedő. miiven Volt a rende­zés? A kérdésre egyértelmű­en pozitív a válasz: a rendé­nek egyórás megfeszített munka után, sikerült mindez. A versenyzőik ez idő alatt a folyosón beszélgettek, sétál­vetélkedőjét, A nemes széllé- kifogásunk, mert néhány, va zők és á lebonyolítók ideális gatitak. Az időt — vélemé^ körülményeket teremtettek uyünk szerint — jól lehetett a versenyzéshez. Tartalmi v°ína hasznosítani. Vagy úgy, vonatkozásban sincs alapvető kisfilmeket vetítenek. m: versengés művelődéspo­litikai jelentősége világos. Hiszen ma már — nem kell bizonygatni — a világ első szocialista államának. a Szovjetuniónak történetét, politikai, gazdasági és kultu­rális életét, azok legfontosabb jellemzőit illik ismerni min­denkinek. Ezek szerves részei, s bizonyos szempontból meg­határozói is a szocialista tár­sadalmat építő ember mű­veltségének. Mert napjaink­ban nevezhető-e korszerű is­meretekkel rendelkező, tájé­kozott. széles látókörű, mű­velt embernek az. aki nem is­meri a Szovjetunió alapvető politikai viszonyait, törekvé­seit. aki nem ismeri azokat az egyetemes érvényű tudo­vagy valamilyen amatőr mű­vészeti csoportot szerepeltet­nek, vagy valamilyen más formáiban szórakoztatják az amúgy is feszített idegzetű versenyzőket, örültünk volna annak is, ha egyébként di­cséretesen szereplő játékveze­tők az egyes fordulók után ismertetik a helyes válaszo­kat. Így a csapatok egyrészt . . ellenőrizhették volna saját írásos vetelke- teljesítményeiket, másrészt a diavetítéssel újabb ismereteikre tettek vol" na szert. Ezek apró hiányosságok, melyek eltörpülnek az érté­kek mellett. A vetélkedő leg­nagyobb pozitívuma, hogy emberek sokaságát mozgatta meg, egy közös cél, a többet tudás érdekébem A csapatok lóban érdekes és izgalmas já­tékra — mint például az „igen-nem” a „kakukkfióka” — is sor került. A résztve­vők — az elődöntőberi indu­ló húsz és a döntőre maradt 12 csapat — élvezték ezeket a játékokat, éppen úgy. mint a verseny első részében le­bonyolított. sokrétű feladato­kat jelentő dést. vagy kombinált játékot. Néhány apróbb hiányos­ságra azonban, amely könv- nyen javítható, s majd a me­gyei vetélkedő már nélkülöz­heti. most szeretnénk felhív­ni a figyelmet. Az egyik: 4hogyan a gazdasági vexető látja mányos felfedezéseket, gazda­sági és kulturális értékeket, amelyekkel a szovjet néo ren­delkezik? Az egy-egy néo tör­ténetéhez. életéhez kapcsoló­dó vetélkedők a másik nem­zet megismerésén keresztül az internacionalizmus eszmé­jét is erősítik, vágyat keltenek a nagyobb tudásra, szélesebb­re nyitják az egyén és a kö­zösség — magatartásban és az életmódban is megnyil­vánuló — műveltségének ka­puit. Az MSZBT-tagcsoportok olyan kérdéseket kell feladni a versenyzőknek. amelyek komoly előtanulmányokat megoldásában egyenlő esé- folytattak. A tagok felosztat" lyekkel, (a körülményekre ér- ták egymás között a kérdés­iem). vehetnek részt a játék- köröket és szorgalmasan ta­ban. Mert az üvegcsarnok- nulmányozták a megadott ban rosszul sült el az egyéb- irodalmat. Nem csoda, hogy ként ötletes „Mit hoz a kis- a városi vetélkedőm, olyan hajó” nevű játék. amely a szoros eredmény született, ál" reflexekre épül és rendkívül falában egy-egy pont váliasz­sok félreértésre, vitára adhat, tóttá el csak egymástól a he" mint adott is, alkalmat. A Iá- lyezetteket. Mindenki tudása tott formában lehetetlenség és képessége maximumát nyugodt lelki smerettel dönte- nyújtotta, ni: a sok csapat közül me- a kérdések széles körű tá- lyik nyújtotta fel elsőnek a jékozottságot igényeltek, a kezét, ily módon, melyiket il- Szovjetunió történetének leti a válaszadás joga. mindennapi életének egészét Kissé hosszúra kerekedett ölelték fel, s nemcsak a salgótarjáni felszabadulási az elődöntő zsűrizése. Ezt lexikális ismeretekre irányul­vetélkedőjét az MSZBT városi előre látni kellett volna. _Hi- tak, hanem a találékonyság" bizottsága rendezte a Megyei szén az újságszerkesztés írá- ra, a logikai készségre is Művelődési Központ szakmai- sós munka, s ezeket az íráso- alapoztak. Az MSZBT-tag­módszertani és gyakorlati se- kát a zsűrinek nagy nehéz- csoportok felszabadulási ve­gítségének aktív igénvbevéte- ségébe kerül nemcsak érté- tólkedőjének megyei verse­iével. kelni de elolvasni is. A zsűri- nye, melyet szintén a József _ Attila Megyei Művelődési Központban rendeznek meg, még alaposabb felkészülést és tudást kíván a versenyzőktől. Akkorára a városi döntő ta­pasztalatai révén, minden bi­zonnyal tovább csiszolódik a rendezés, a játék lebonyolítá­sának mechanizmusa. A de­cember 16'-i döntőig jó mun­kát és felkészülést kívánunk, szervezőknek és versenyzők­nek. Újabb színházi busz Budapestre A salgótarjáni József Atilla Megyei Művelődési Központ „Si- kerszínház” programja valóban siker. A mai thália színházbe­li előadásra már két autóbuszt kell indítani Salgótarjánból» olyan nagy az érdeklődés. A színház- kedvelők Graham Greene A csendes amerikai című drámáját nézik meg, Kazimir Károly ren­dezésében, Kozák Andrással, Dra- hota Andreával, Nagy Attilával és Inke Lászlóval a főbb szerepek­ben. A résztvevők tárlatvezetés­sel egybekötött látogatást tesz­nek a Szépművészeti Múzeum­ban. — ok — Műveltség és termelés A KÖZMÜVELÖÖES kér" &em, hiszen a társadalomtu- Mégis valahol itt kell kere«* dései ma méltán kerültek a dományok ismerete és alkal- ni a választ arra-, hogy meg- mun.kások érdeklődésének mazása szorosan kapcsolódik értik-e a határozat lényegét középpontjába, hiszen egyre az előbbiekhez. A közműve- az általános, a politikai és többen vannak, akik érezve lődési feladatok szocialista szakmai műveltség emelésé- a politikai, szakmai és általa- fejlődésünk sarkalatos — nek szükségességét, és az ez- nos műveltségük hiányossága- mondhatnám alapvető —kér" zel természetesem, járó magá­it, és ezek megszerzésének élésévé váltak. sabb jövedelem lehetőségét, fontosságát — látva a pótlá- Az előbb felvetett gondola- amit nem lehet csak önma- si lehetőségeket — művelőd- tokhoz visszatérve, úgy ér- gábart vizsgáim. Bár erre is ni, tanulni kezdtek. zem, ma minden, vezetőnek van konkrét példám, amikor A tanulási, művelődési elő- ez egyik legfontosabb felada- az argon védőgázas heggeszt és i rehaladással kapcsolatosan — ta; segíteni a környezetében vizsgát letevők személyi óra­feülönösein a munkásság sorai* élő és tevékenykedő embere- bérét a vizsga után egy ín­ban — teljesen a vállalatoktól két a művelődéspolitika ki- rin.ttal emeltük, és magát a függő és sokszor bizony egy- tűzött céljainak megismerésé" munkát — darabbéi-kategii- más mellett levő vállalatok- ben, magyarázatában és meg- riában, — kiemelten tizenhat nál is homlokegyenest eltérő értésében. Egyszóval az e te- fórunkra állapítottuk meg. lehetőségek, illetve intézke- rületre vonatkozó agitációs és Még e területen sok a tenn - dések alakultaik ki. nevelő munka javítása szűk- yaló és sajátos vizsonyoknak, Ezen eléggé szerteágazó, séges. igényeknek és körülménye.; * bonyolult és néha szétfolyó E területen, a legjobb esz- nek megfelelő érdekeltségi folyamatokat tette a helyére köz és leghatásosabb propa- rendszer megteremtése egvi .< az MSZMP Központi Bízott- ganda a személyes példamu* legfoptosabb feladataink közi ságának 1974. március 19—20. tatás. Nyilvánvaló, hogy a ki- tartozik. Természetesen nem­határozata, megmutatva egy" tűzött cél eléréséhez szorosan csak a közvetlen anyagi — ben a tennivalókat, megszab- kapcsolódik több-kevesebb mivel ez nagyrészben meg- va a feladatát mindenkinek a eszköz — a céltól és a kiitű- van — hanem inkább az ehi- közművelődés-politikai határé. zött célt elérni akaróiktól — meneteli, az életúttal öss- - zat végrehajtásában. Éppen annak nagyságától függően, függő kérdésekre gondolok ezért, a fentiekből logikusan Ezeket a tehetőségeket azon" elsősorban, ami — úgy érzem következően, leglényegesebb ban a nyilvánvalóan, áldoza- — még sok esetben nem tei- kérdésmek a határozat mégis- tat hozó részére, ha azt a jesen egyértelműen- tisztázott mérését, megértését és ezek maga érdekében teszi is, biz- kérdés. után. a mindenkivel való tosítani kell. Itt a mumkahe- e területtel kell, hogy szo- megértetését tekintem. E nél- ly-i művelődési feltételek rosian kapcsolódjon _ a dói­k ul teljésen elképzelhetetlen megteremtésére gondolok. gozókban, a munkásokban — a közvetlen feladatok össze- Ehhez tenném még hozzá, a művelődés iránti igény fel­állítása — a tervszerű, szisz" hogy a megfelelő előkészítő keltésének fontossága. El kell tematikus előrehaladáshoz munka szerintem csak úgy érni hogy természetes szűk* szükséges tennivalók megter- lehet helyes, ha lehetőséget ségtetté váljon az állandó vezé&e — majd ezek tudatos biztosítunk a dolgozó részére művelődés igénye, minthogy a választásban, a neki leg- a céltudatos termelés el sem jobban megfelelő módok, for- képzelhető a dolgozók folya­_________________„___ máik és lehetőségek közötti mates felkészítése nélkül. a mely a legfontosabb műve- mérlegelésben. Biztos, hogy igen szoros öszsefüggés van ez nem egyszerű ^ munka, és a munkában való teljesítés bizonyos képzettséget, tapasz* és' az arra való felkészülés- falatot, hozzáértést, az embe- ben. Ez kézzelfogható min­itekkel^ való foglalkozás mű- den türületen be is bizonyít- vészetét .is jelenti, amire nem bató, Cak egy bizonyos mun- mindenki alkalmas. Ezzel kas öntudat és osztályszemlé* _ kapcsolatosan legyen szabad alapjáról kiindulva — is az értelmiség — legyen- az bér- amit a közművelődés nöyeke- milyen sziakimaban vagy he- késével párhuzamosan növe- i^eikveKTO a inuvauuKsi bten kisugárzó hatasara, kedőnek tekinthetünk, — ér­igény ‘ rendszeres kielégítésé- s^é^íehet^ég^^és nSí hetjdk el* hogy. cinken ki nek biztosítása. S itt a ,rend- S? , - M g , fii "ff igyekezzen a sajat munkája- szeres” és „biztosítása” kell, hain' a ™axlimumot elérni, és hogy egyenrangú legyen, lllef f ebbo1 fdodo.feladataa' ebben örömet és célirányos végrehajtása A határozatból világosan és egyértelműen kitűnik a cél — amely a leg lődéspolitikai feladat is egy­ben — az egész ország, a munkásság műveltségének emelése. Mert a köziművelő­dés — az általános és szak- mun-kásiműveltségen felül — a munkásöntudat és az osz- tályseemléliet erősítését szolgálja. Lényeges a művelődési mert a rendszeres művelődé­re felhívni a figyelmet. „a munka örö­... MEG KELL EMLÍTENEM Min,t minden, közművelő­si igény kielégít esen. keresztül ^dij é, tanasztala- „. , . közművelő — mely az általános művelt- desi kérdésekben is szükséges ség alapja — juthatunk csak k ? a helyes arányok megta-lálá­előre a kívánatos szakmai képzésben. Nem szabad azon­ban szem elől téveszteni a |\1 ár az az ötlet is felmerült — nem is olyan régen —, hogy létre kellene hozni a klasszikusok boltját. Egy könyvüzletet Budapesten, s annak „minilerakatát” a nagyobb vidéki városok egy-egy könyvesbolt­jában, ahol kizárólag klasszikus ma­gyar műveket árusítanak. Meglehet, az ötletnek nem volt megfelelő keres­kedelmi tartalma és vonzása, azért nem valósul meg. Egy bolt, ahol csak­is a klasszikusok műveit árusítják nem számíthat időszakos rekordforga­lomra, úgylehet még a könyvhetek idején sem. A klasszikusok után nem szokás idegesen futkosni, a klassziku­sok nem máról holnapra jönnek di­vatba, a klasszikusok nem írnak „szenzációkat”; a klasszikusok van­nak. Hol kaphatók, hol nem kaphatók. Többnyire kaphatók, — mert azzal igazán nem lehet vádolni a felszaba­dulás utáni magyar könyvkiadást, hogy elhanyagolta volna a magyar klasszikusok műveinek kiadását. Dí­szes sorozatokban, iskolásoknak való szerényebb áron, kritikai kiadások­ban, olcsó kivitelben, merített drága papíron és igénytelen rotációson, sok tucat formában. Így igaz. Miért, hogy sokan — köztük ma­gunk is — hiányolják a klasszikusok állandó jelenlétét? Nem a hozzáférhetőséggel van a baj. Aki Petőfit, Jókait, Mikszáthot, Mó- riczot, Adyt, Mórát, Tömörkényt, — hogy ne is folytassuk a végtelenné tágítható sort — akar olvasni, nem keli sokat fáradoznia. Ha nincs meg az otthoni könyvespolcán, ha nem ta­lálja meg a legközelebbi könyves­boltban, esetleg antikváriumban, még mindig ott van a könyvtár. Vagy egy másik köiiyvtár. Előbb-utóbb meglel­heti. S azon sem kötözködünk, hogy fel­lelhetők, hiszen a három évtized könyvkiadásának az eredményei — amelyek egyébként hétről hétre kiegé­szülnek —, nem tűnnek el nyomtala­nul. Tehát nem a könyvekkel, s nem a kiadás koncepciójával van a baj. Az igény növekedett. Elsősorban a könyvek önmaguknak csinálták a propagandát. Önmaguk­A klasszikusok jelenléte nak. Azzal, hogy a felszabadulást kö­vető esztendőkben a szó szoros értel­mében vett legszélesebb tömegek szá­mára váltak hozzáférhetővé. Mintegy reneszánsza támadt ezekben az évek­ben a magyar klasszikusoknak. Aki megélte, emlékezhetik rá, hogy városi szegényemberek, falusiak, akik szá­mára korábban luxuscikknek számított a könyv, milyen szomjúsággal vették a kezükbe Jókait, Mikszáthot, Mór riczot, ismét rekesszük meg a sort. Lassan feltöltődtek a közkönyvtárak, s keletkeztek az új könyvtárak... A klasszikusok elterjedéséhez hozzáse­gített az iskolai oktatás, a színház, a film, a rádió. (Egy adat az ötvenes évek elejéről: amikor a Különös há­zasságot filmre vitték, az Üj Magyar Könyvkiadó negyvenezer — akkor re­kordnak számító — példányszámban adta ki a regényt, s az hetek alatt elfogyott a film premierje után.) Később, mint hatalmas agitációs fórum, bekapcsolódott a könyvpropa­gandába a televízió. A magyar klasz- szikus művekből készült feldolgozások, adaptációk, különféle ismertető műso­rok hatására megsokszorozódott az igény. A hatvanas évek közepén kezd­ték csak felmérni, egy-egy televíziós közvetítés milyen hatalmas mérték­ben befolyásolja a kiadói tevékenysé­get. Új meg új kiadásokat kellett elő­készíteni a legnépszerűbb művekből. És mégsem mondhatjuk, hogy most már elég. Sőt, azt mondjuk: még mindig kevés. (Ismételjük: az igé­nyekhez mérten.) Előfordul, hogy a könyvesboltokban hosszú hónapokon át hiába keresünk népszerű klassziku­sokat. Elfogytak. Egy-egy kiadás sok­szor a kiadó legmerészebb elképzelé­seit is túlszárnyalja. (Az igaz, hogy néha az ellenkezője is előfordul: ki­adnak egy klasszikus művet, s a ke­reslet nem éri el a szokásos, vagy a várt mértéket. Ezt a „veszteséget” azonban bekalkulálják á kiadók, mert a könyvpiacnak is vannak szeszélyei. hogy a tanuló, művelődő em- ^. Mert péidaul csak az ál- bér szamaira minden, esetben iamj oktatási formák igény­eli. »ocun « meg acíim a megfelelő el- bevétele bizonyos mértékig rendszeres politikád oktatást ’ ^rekT^L ""embere- *ltorzít’ Meg keH találni a De csűrni ezexet az emoeie helyes aranyokat eg az ossz­-ket. Vállalatunknál a kellek- hangot a politikai oktatás te- tiv szerződésben rögzítettek rületeivel is Nem eihanya- alapjan például minden alfa- golhat6 az üzemi légkör for- lanos iskolát végző szamara máló _ vagy taszító a befejezést követően, azonnal — hatása, amiről sokat be- - bizonyítványának bemuta- széliink ugyan. de például a tasa, mellett ezer forintot közművelődéssel való kap" fizetunk fel. Ugyanezt tesz* csőlátóban vajmi keveset tet- szuk minden tovabbtamuloval, tünk még Ezen a területen lepan az közép- vagy felső- sakat tehet,ne;k _ és örömmel fokú, politikai, vagy nyelv -jegyezhetem meg, tesznek is vizsgát tevo._ vagy esetleg _ a SZOCialis,ta brigádok, de disszertációt iro es. kian.dida- aa. nyugodtan állíthatom, j. fokozatot elero, (ezert ho-gy a jelenlegiek többszörö- peldaul húszezer forint jár.) sét tehetnék. megfelelő út- Nyilvanvalo, hogy a pénz- mutatás. irányítás, és nem beli elismerés nem minden, de utolsósorban hatékony segítés jólesik az embereknek, es meElett talán ez is hozzásegített ah­hoz, hogy a beiskolázás eb­ben az évben. könnyebben ment vállalatunknál. Azt gondolom nem kell különösebben bizonygatni, hogy a termelés sem képzel­Lemondóan raktárba vitt könyvek egyszercsak „feltámadnak”; ezt min­den kiadói szakember tudja.) A társadalmi fejlődésnek olyan sza­kaszában vagyunk, s közművelődési feladataink olyan roppant nagyok, hogy a nemzeti irodalom egyetlen ér­tékes alkotásának jelenléte sem nél­külözhető. Méghozzá: állandó jelenlé­te. Könyvesboltokban, szakszervezeti és tanácsi könyvtárakban, üzemi könyvtárakban. Budapesti fényes könyvüzletekben és kisvárosok szeré­nyebb könyvesboltjainak a polcain egyaránt. Nem szeretnénk a maxima- lizmus vétkébe esni, s ezért nem mondjuk. Jó szívvel nem is mondhat­juk, hogy mindig és mindenütt és pillanatnyi kihagyás nélkül, mert idil­li állapot elképzelhetetlen és aligha­nem felesleges is. Az állandó jelenlét a könnyű hoz­záférhetőséget jelenti. Hogy ne legyen nehezen elérhető egyetlen magyar klasszikus sem. (Ne forduljon elő például olyan eset, hogy egy megyei könyvtári hálózatban ide-oda církulál- nak egészen a ronggyá-olvasásig ma­gyar költői és prózai művek, mert „nagy tételben’’, azaz könyvtári tétel­ben hosszabb időn át nem szerezhe­tők be.) Ne legyen átmeneti hiány­cikk Miksztáh, vagy Jókai, Nagy La­jos, Szabó Pál, Veres Péter — ismét a névsor zavaró bősége! — egyetlen könyve sem. A kiadói politikát nem kárhoztat­hatjuk; mindent megtesz ennek érde­kében. A könyvelosztás is igyekszik jól gazdálkodni a kiadott könyvekkel. „Felelőst” nem kereshetünk, szeren­csére nincs, s nem is kutatható: „po­zitív felelős” van inkább: a felébredt olvasási kedv, a minőség iránti na­gyobb igény, a múlt megismerésének vágya, az igazi értékek becsülése. C a kiadói munkát, a könyvkeres- ^ kedelmi tevékenységet ehhez a felemelt — önmagunk által felemelt — igényhez kell igazítani. A lehető­ség szerint még többet, többször kiad­ni a magyar klasszikusokat, hogy az egész olvasó néphez szólhassanak. Olyan félelem, hogy „raktárfölös­leg”, — nem is említhető együtt a klasszikusok állandó jelenlétének szel­lemi hasznúval. T. I. LEGFONTOSABB feladat a közművelődés iránti igény felkeltése, majd segítségnyúj­tás az érdeklődési körnek legjobban megfelelő igény ki­választásában, és a legalkai­hető el a közművelődési inasabb képzési mod megta- munka e területre vonatkozó latosában. A további segne» sajátos feladatai nélkül, mint magaban a képzésben, a to ahogy ez a társadalmi, köz- vabbhaiadasban, annak esz- életi feladatok megoldása so- 't°5,eí.nielí . . megteremtessben, rán sem nélkülözhető. működtetésében, sőt el.eno.­A vállalatnál, az üzemben zésében fcivantos. Nem sz - — mint mindenütt — a mű- elfeledkezni az anjagl veltségben. előbbre kerülő kérdésről sem. helyesen v<>- ember többet lát meg min- las-'ztva meg az egyen! és szói­dén,bői és lényegesen köny- cialista brigádban vegz >tt ny^bbem érti meg a viláigban üyen irányú munkák öszton- folyó eseményeiket; ez . a zeset. munkájában, is látszik. .^ern„ utolsósorban pedig Itt érdemes egy kissé el- célszerű a közművelődés ter- időzni, és felvetni a művelő- vezése az _ egyén legtel y- dés és az érdekeltség közötti *®bb bevonásával a va'to* összefüggés kérdését. Kissé eati célkitűzésekkel a legte.- talán, egyszerűnek és túl dur- jssebb összhangban^ úgy. hogy vának tűnik az a megközeilí- az a dolgozó ,,életútjának is tés, hogy „jól tanulok, és ak- a lehető legjobban megfelel- feor többet kapok, többet ke- ten. resek”, amit elég sokszor Vass Miklós, hallottunk és érdekes, ma a Balassagyarmati Fémipari már egyre kevésbé hallunk. Vállalat igazgatója Felnőtt bérleti han«Yersenv O J A salgótarjáni József Atilla Megyei Művelődési Központ az idén is meghirdette — az Orszá­gos Filharmóniával közösen — felnőtt bérleti hangversenyét a Számviteli Főiskola nagytermé­ben. A négy előadásból álló so­rozat első előadására november 23-án kerül sor két német de­mokratikus köztársaságbeli mű­vész, Josef Schwab (gordonka és Hanna Dippel (zongora) fellépé­sével. A hangverseny műsorá­ban Bach-, Beethoven-, .Brahms- és Schubert-művek szerepelnek. Az előadáson Csajbók Terézia éne­kes működik közre, zongorán Szabóky Márta kísér. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents