Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-10 / 263. szám

Több verseny —- magasabb színvonal A SPOUT bármely ágában a gyenge sze­replés mindig hálás témát ad a nézőnek, a kritikus külső szemlélőnek: alacsony a szín­vonal, taktikailag hibázott a csapat, kiütkö­zött a rutintalanság stb. De, ha csak ezek, a kérdések kerülnének szoba, akkor sokkal fontosabb, valósággal égető kérdésekről tere­lődnék el a figyelem, azokról, amelyek Nóg- rád megye versenysportjának minőségét egészein közelről érintik. Nézzünk egy példát. Az SBTC nőd kézi lab­dacsapata biztosan, mondhatni azt, fölénye­sen lett a megyei bajnokság első helyezettje. Nem is lehet vitatni, hogy valamiféle gondot is jelentett számukra bármelyik mérkőzés. Kérdés az, hogy így a bajnoki küzdelmek so­rán mennyire alkothattunk képet tudás te­kintetében az együttesről, hiszen erőkifejtés­re nemigen késztették az ellenfelek. Nyilván­való, hogy erőfelmérésre csak más megyebe­li. különböző képességű csapatokkal való ta­lálkozás során van lehetőség. Ebből is követ­kezik az, hogy milyen nagy súllyal esik lat­ba a különböző tornákon, versenyeken, kupa­küzdelmekben való részvétel. Ez lehet a sportágak egyik leghasznosabb beruházása. Miért? Egyrészt, mert tudomást lehet szerez­ni arról, hogy más csapatok hol tartanak, mi­lyen színvonalon játszanak, fel vehet jük-e velük a versenyt? Miiben vagyunk jobbak, gyengébbek náluk? sitb. Másrészt rutinszer- aésre, a fiatal, tehetséges játékosok kipróbá­lására ilyenkor nyílik kiváló alkalom. Ez utóbbi pedig fontos tényező, mert a bajnok­ságok során sokszor kockázatosnak tartják egy-egy fiatal „mélyvízbe dobását”. Nem cso­da hát, ha a színvonallal baj van, s nincs kellő lehetőség a tehetségek továbbfejlődésé­re. Ha csak „magunk között” játszunk, nem várható minőségi előrelépés. Legtöbb csapat már szinte húnyott szemmel megállapítja ellenfele soron következő megoldását, szinte ismerik egymás gondolatait, stílusát a játé­kosok. Nem csoda hát, hogy egyik-másik sportág nem ragadja meg kellően a közvéle­mény. figyelmét. A nézőszám egyre alacso­nyabb lesz, mert nem képes tömegeket meg­mozgatni. Versenyeket, tornákat, fcupaküzdélmeket kell rendezni. A fejlődést, előrelépést, minő­ségi javulást ez meghatározhatja. A közönség megérzi, ha jó sportot láthat, igazi csemegére van kilátás. Gondoljunk csak a Szondy ököl­vívó-emlékversenyre. Telt ház volt, s olyan forró hangulat alakult ki, amilyen csak a legnagyobb összecsapásokon tapasztalható. Az ez évi programban 21 év után sakkozóink is megtalálták „számításaikat”. Az Ereszt- vényben. megrendezett vegyes mesterverseny jól szolgálta a szellemi sport érdekeit. A versenyen Fiúnk Ferenc, az SKSE sportoló­ja először teljesítette a mesteri címet. Vajon a következő nagy „sakíkfeladvány” \ meddig várat magára? Nagy sikert hozott a November 7. Kupa kézilabdatorna is, amelynek rangját nemzet­közivé emelte a csehszlovák Detva csapatai­nak részvétele. Láthattuk az NB í-es Ózdi Kohász kézilabdázóit, köztük a sokszoros magyar válogatott Marosit, a kézilabda sport doenjét. Megcsodáltuk cseleit, még mindig fiatalos lendületét. Parázs csatáknak lehet­tek tanúi a lelkes nézők. A csapatokat, a rendezőséget dicséret illeti. Csak néhány példa a megkezdett útról, de leszögezzük: minderre nagy szükség van. Ta­lán éppen egy ilyen sportcsemege láttán kapnak kedvet újabb fiatalok a játékra, és hívekkel gazdagodik a sportág. Ügy hírlik, decemberben országos asztalitenisz-versenyt is rendeznek Salgótarjánban, amelyen a ser­dülők kapnak bizonyítási lehetőséget. Előre is örömmel üdvözölhetjük még a gondolatát is ennek a sporteseménynek. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy sokkal nagyobb hírverésre, propagandára i6 szükség van, hi­szen a küzdelmek hevességét a közönség je­lenléte fűszerezi. Tömegeket megnyerni csak hatékony figyelemfelkeltés útján lehetséges. RENDEZZÜNK minél több versenyt! Sportolóink igénylik ezt, s a sportot kedvelőik tábora érdekéiben szükség van erre. Csak így várhatjuk, hogy Nógrád megye verseny­sportja minőségi előrelépés tekintetében to­vább haladjon a felfelé vezető úton. A. L. A sport szí vinentő hatása A modern társadalom egyik jel­legzetessége — hangoztatta egy sajtókonferencián Degeorges pro­fesszor —, hogy egyre inkább a gépek veszik át az izom szerepét. 1974-ben az emberek — még ha fizikai állományban dolgoznak is — napokat tölthetnek el anélkül, hogy a legkisebb fizikai erőfeszí­tésnek lennének kitéve. Csakhogy szervezetünk — akárcsak a múlt­ban — megőrizte a fizikai erőki­fejtésre és a mozgásra alapozott struktúráját. Szervezetünknek a mozgásra múlhatatlanul szüksége van. Min­den túlságosan hosszúra nyúló pihenés árt a szervezetnek. Szá­mos tapasztalat azt mutatja, hogy a fizikai tétlenség következtében sorvadnak az izmok, csökken a csontozat kalciumtartalma, a vér mennyisége, az oxigcnfelvételi ké­pesség és a maximális szívműkö­dés. Ezzel szemben a fizikai aktivi­tás kedvezően hat a szervezetre, csökkenti az érrendszeri megbe­tegedések eshetőségét. Az említett sajtókonferencián Degeorges pro­fesszor elmondotta, hogy a kuta­tók összehasonlították az ülő fog­lalkozású és a fokozott fizikai te­vékenységet folytató dolgozók szervezetét. Megfigyelték például a londoni autóbuszok ellenőreit és vezetőit, Los Angeles-i postatisztviselőket és levélkihordókat. Tizennyolc ilyen jellegű vizsgálatot végeztek. Az összevetések megáHapították a sok ülés és a kevés mozgás ár­talmait a szervezetre. Ügy tűnik, hogy a fizikai erőki­fejtés hatására csökken az embó­liaveszély, a fizikai erőkifejtéstől csökken a vér zsírtartalmának szintje. Angol kutatók kimutatták, hogy a hét végét kirándulással, sport­tal, vagy intenzív kertészkedéssel töltő emberekre sokkal kisebb mértékben leselkedik a koszorúér- elmeszcsedés veszélye. ( Neve: Balázs Erika'. ' Születési helye, ideje: Sal­gótarján, 1958. augusztus 9. Magassága: 166 centiméter. Súlya: 55 kilogramm. Foglalkozása: A Madách gim­názium 111. osztályos tanulója. Klubja: SKSE. ' Edzője: Girtl László. Aranyjelvényes sportoló Mégis síelő lelt ••• fásban 9. lettem. Ekkor sza- nem születnek olyan kima­kítottam a lesiklással és csak gasló teljesítmények, mint A behavazott fehér fáknak erre a ^ számra ^ készültem, amilyenek az állandó hóvi- a frissen lehullott puha hó- Masik evben szintén az ut- szonyokkal rendelkező orsza- nak mindig van valami kü- t°r°-° i™Pmn fu asban 2 he- gokban Ionos ünnepélyes varázsa. A f1’ a blatlont f “ Nyaron . b(*ya? keszul táj vakítóan fehér világa a pedl6 megnyertem. fel a yersenyidenyre? téli sportot kedvelők, a síelők Balázs Erika 1971-72-ben - Elsősorban az atlétákhoz paradicsoma. Balázs Erika serdülő, 1973-ban ifjúsági hasonlóan edzenek a síelők, hat éve síel. Szereti, kedveli magyar bajnokságot nyert, Terepfutas, s a legjobb kie- ezt a sportágat Abban az évben aranyjelvéf geszito sportág a tajékozo­— Egészséges, talán az nyes sportoló lett. A magyar dási futás szerepel a prog- egyik legegészségesebb sport- bajnokságon 1974-ben 2., a ramban. Stílus, mozgasjavi- „ , s;eié<; _ mondia _ A felnőtt vidék bajnokságon pe- tast a gorsivel gyakoroljuk. SmS S. zSSép ti et 1. Helyet A - A M, ««MM* jakat láthat az ember. A szü- múlt evben tagja lett a ma- tunik„ leimmel sokat kirándulunk. g>'ar utánpótlás válogatott ke- — Kétségtelen, hogy mono­szeretjük a természetet. Ná­retnek is. Járt Csehszlovákiá- tonnák látszik, de a változa­tunk egyébként a sportnak ban is, ahol az SKSE színei- tos terep miatt erre nem gon- haovománva van mert édes- ben a Brezraukov emlekver- dőlünk. Mindenesetre a sifu­S"ort”t wSÍ« pl *»y« —m n. lett. «. "«r “S‘‘M tíl0”­dig játékvezető. Én mint sí- A magyar sí sport távol Legközelebbi versenve» elő léptem a nyomdokaiba. van a világ élvonalától. En- _ \ magyar és vidék baj­— Hogyan kezdődött sport- nek megfelelő' környezet hi- nokságra készülök, és termé­pályafutása? . ánya is a magyarázata. Nem szetesen az egyesületi ver­— Ötödikes voltam, amikor hat ez kedvezőtlenül a sít senyekre is. Jó lenne addig először sílécpt kaptam. Édes- kedvelők táborára? eljutni, mint névrokonom apám nem sok reményt fű- — Kétségtelen, hogy nehéz ■ Balázs Éva, aki az innsbruc- zött ahhoz, hogy síelő váljon betörni az élvonalba. Aki a ki téli olimpián 19. lett sí- belőlem. Sikerült megcáfol- középmezőnyben tud végezni, futásban. Persze ahhoz az nőm őt. egy nemzetközi versenyen kell, hogy az' elkövetkezendő — Az első lépéseket hatna- már sikert könyvelhet el téli olimpiára kijutó váloga- rosan szép sikerek követték, magának. A sportág szépsé- tott keretbe sikerüljön beke­— Tizenhárom éves korom- ge és a fiatalok lelkesedése rülnöm. Ennek tudatában ká­ban az úttörő-olimpián fu- feledteti azt, hogy nálunk szülök, s a szüléim is nagy* _____________________- figyelemmel kísérik verse­" ~~ " ' | nyeimet. 6 NOGRAD - 1974. november 10., vasárnap | — Tervei? MAI SPORTMŰSOR LABDARÚGÁS NB III. Északkelet. Nagy- bátony—Lehel SC, N agyba- tony, 13.00 óra. Megyei I. osztály. BSE—St. Bányagépgyár v.: Szabó M. St. Öblös.—Palotás v.: Gor- dos. Mátranovák—Szügy v.: Gergely. Pásztó—Karamcsla­pujtő v.: Komlósi. Somoskő­újfalu—Kazár v.: Harth. Hu- gyag—St. Volán v.: Molnár. Dejtár—Bgy. Volán v.: Cseh. Megyei II. osztály. Keleti csoport. Szőnyi SE—Karancs- keszi v.: Simkó. Nógrádme- gyer—Szurdokpüspöki v.: Pe- leskei. Mihálygerg'e—Ménkes v.: Csáki. Karamcsberény— Litke v.: Tajti. Mezőgép— Etes v.: Pünkösdi. Mátrave- rebély—Barna v.: Fodor. Egy- házasgei'ge—Vizslás v.: Lacz- kó. Nyugati csoport: Nőtincs— Jurisits SE v.: Pobori. He- rencsény—Vörös Cs. SE v.: Káposzta. Nagylóc—Örhalom v.: Dudás. Erdőkürt—Kálló v.: Saár. Nógrádsáp—Szécsénv v.: Gömze. Szendehely—Rimóc v.: Mojs. Mohora—Romhány v.: Nagy I. Bükk-esoport. Kisterenye— Gyöngyös v.: Nagy I. SKSE —Özd v.' Miskei. (a mérkő­zések kezdete: 11.00 óra). Járási bajnokságok: Rétsá­gi járás: Horpács—Kétbodony v.: Surámyi, Diós.ienő—Teres­ke v.: Kovács. Bánk—Alsópe- tóny V.: Dudás. Tolmács— Nagyoroszi H. v.: Hídvégi. Legénd—Berkenye v.: Kucse- ra. Borsosberény—Keszeg v.: Ruzsányi. Szécsényi járás: Hollókő— Nógrádsipek v.: Puruczki. Nógrád szakái—Szál ma teres v.T Varga. Varsámy—Karancsság v.: Kovács. Endrefalva—Nóg- rádmegyer v.: Tóth. Ságújfa- lu—Ipolytarnóc v.: Pingiczer. Salgótarjáni járás: Ötvözet MTE—Rónafalu v.: Sándor. St. Síküveggyár II.—Rákóczi - bányatelep v.: Deák. (9.30 óra), Mátraszele—Salgóbánya v.: Békési. Luciáivá—Szúpa­tak v.: Gyurkó. Mátramind- szent—Cered v.: Szabó. (Az elöl álló csapatok a pályavá­lasztók. a mérkőzések kezde­te 13.00 óra). SAKK NB. II. Maróczi CS. B. SKSE—Leninváros, Salgótar­ján. Kohász Művelődési Köz­pont. 8.00 óra. „Bunda*’ voll-e a Clay—Foreman találkozó ? „Minden, csoda három na­pig tant!” — így a szólás­mondás. Nem áll ez a napok­ban lezajlott és az egész világ sporfcközvéieményét megmozgató Clay—Foreman profi ökölvívó világbajnoki címért vívott „évszázad mér­kőzésére”. A világ legkiválóbb szak­emberei, akik a „szakmát” valóban, a ringben tanulták, a nagy találkozó előtti nyi­latkozataikban Foreman, biz­tos győzelmére adták vok&u- kat. Joe Louis, aki több mint tíz eszitiend'őn keresztül szin­te ellenfél nélkül volt nehéz­súlyú ökölvívó-világbajnok, így vélekedett: — ..Foreman túl erős Clay számára. Leg­később az ötödik menetben kiüti őit, de ha akarja, kömy- nyten lehetséges, hogy Ali még korábban is a földre ke­rül”. Jack Dempsey, a legendás hírű profi világbajnok a kö­vetkezőket mondta: — „Saj­nos én még nem láittam Fo­reman! bokszolni, de már sokat hallottam kemény, erős ütéseiről, és kétségtelen, hogy csak ő lehet a győztes.” Jimmy Bradock vélemé­nye szerint: Foremant nem lehet megverni, aki egy pil­lanatnyi nyugtot sem hagy majd ellenfelének és néhány perc alatt k.o-val győz.” Az ugyancsak legendás hí­rű német Max Schmeling, szavai: — „Foreman a mér­kőzés nagy esélyese. Ha jól megy Clay kihúzhatja az el­ső öt menetet, de akkor el­szenvedi első kiütéses vere­ségét. — Sokmindenre gondoltam már. Mivel szeretem a gye­rekeket, azt hiszen az Egri Tanárképző Főiskola testne­velés—földrajz szakára je­lentkezem majd. A minap két idős ember az időjárásról beszélgetett. — A Mátrában leesett az első hó. — Bizony, nyakunkon a tél. Talán nem lesz nagy hi­deg és sok hó. A sísportot kedvelők tábo­ra ezt a hírt viszont nagy örömmel fogadta. Várják — köztük Balázs Erika is —, hogy minél előbb felköthes­sék síléceiket. Adorján László A bődületeg erejű ütéseiről híres, biztos kezű Foreman ezen a mérkőzésen óriási csa­lódást okozott, mert mindent csinált, csak nem öklözött. Akik látták, hogyan, ütötte ki a második menetben Joe Frazient és ugyancsak a má­sodik menetben Ken Nortont, azok valóban nem értik és nem tudnak magyarázatot találni a történtekre. Mii történ,hietetit tehát Fo* remannal? — vetik fel a kérdést, mind a szakemberek, mind a világlapok. Hiszen hét meneten át „püfölte” a védekezésre kényszerült Alit, aki szemmel láthatóan már alig várta az egyes menetek végét jelző „jótékony” gong- szót. .. Clay ugyan nyilatkozatá­ban kifejtette, hogy ő takti­kai okokból hagyta magát a mérkőzés elején a kötélhez szorítani, hogy ezael kifárasz- sza Foremant. Ez a kijelen­Mai napig is sokat vitatott kérdés: klasszis játékosból válhat-e jó edző? Vegyünk sorra néhány gyakorlati példát. Itt van mindjárt a dél-amerikai szár­mazású Omar Sivori, aki — mint ismeretes — „idősebb” korában Olaszországban ker­gette a labdát nagy sikerrel,’ de többet szerepelt a bot­ránykrónikában, mint a pá­lyán. Miután szögre akasz­totta focicsukáit, felcsapott edzőnek. Ezen a területen nagy sikert ért el, hiszen mint nemzeti edző Argentína csapatát behozta a világbaj­noki döntőbe. Játékos, korában talán őt állították ki legtöbbször a bajnoki mérkőzéseken, s ez a fenegyerek rövid idő alatt példás szigorúságú, kitűnő edzővé nőtte ki magát. Hiá­ba — „betyárból lesz a legjobb pandúr...” Ugyancsak szép sikert ért el az edzésekkel Jackie Charlton, az 1966-os világ- bajnoki aranyérmes angol já­tékos, akit a pályán magas termete miatt „zsiráfnak” be­céztek. A Leeds United egykori klasszis játékosa jelenleg a II. osztályú Jdiddlesbrough csapatát oktatja sikerrel. Charlton nem játszott kis- asiszony-futballt, s emiatt bi­zony jó néhányszor került el­lentétbe a játékvezetőkkel. Amikor edzői sikereinek tit­ka felől faggatták azt mond­ta: „A leglényegesebb a já­tékosokkal való baráti kap­csolat megteremtése.” Szíve­sen ülök le a fiúkkal kár­tyázni, beszélgetni. Ezzel si­került kialakítanom egy olyan baráti, mondhatnám családi kapcsolatot, ami szerintem rendkívül fontos. Természe­tesen van egy határ, amit nem léphetek túl, de úgy érzem ezt a határvonalat én megtaláltam. így aztán a játékosok egészen közel ke­rültek hozzám. Ismerem problémáikat, gondjaikat, I bánatukat, örömüket, s ezek szájú Cliaytól is naivnak hangáik. Mindenki tudja, hogy egy ökölvívó mily ve­szélybe kertil, ha a költőihez, és ha különösen a szorító sarkába kényszerül. A nyugati sajtó vezető lap­jai nem nejtik véka alá vé­leményüket, hogy ezen, a mér­kőzésen úgynevezett „bunda” történt. Ez üzleti szempont­ból érthető is: ha ugyanis Foreman győzött volna, egy olyan legendás személyiség­nek, mint Clay, le kellett volna lépnie a „színpadról”. Joggal merül tehát fel a nagy kérdés: ki lett volna Fonémán következő ellenfele, akivel a rendezők és me­nedzserek komoly pénzt ke­reshetnek. Senki! Néhány hó­nap múlva majd újabb „cir­kuszt” lehet rendezni világ­bajnoki visszavágó címén — és ehhez nem kell jóstehet­ségnek lepni — biztosan. Fo­reman fog győzni... birtokában bírálom teljesít­ményeiket a pályán. — Hibám, hogy hirtelen haragra gerjedek — mondja az edző —, igaz viszont, hogy haragom gyorsan el is száll, s nem marad bennem sem­milyen tüske. Talán hevessé­gemnek köszönhettem, hogy játékos koromban tettem olyan meggondolatlan nyilat­kozatokat a sajtónak, ame­lyek bizony nem szolgáltak előnyömre a későbbiek során. — Ha csapatomat valóban, sérelem érte — teszem azt egy súlyos játékvezetői téve­dés, vagy egyebek miatt — mindig én nyitottam ki a számat, s ha igazam is volt, bizony sokszor a fejemre ütöttek, mert az emberek mindent inkább elviselnek, mint a bírálatot. — Visszavonulásom után a Leeds United vezetői kije­lentették, hogy most aztán a játékosoknak úgy kell visel­kedniük, mint a kezes bárá­nyoknak. Azt is mondogatják, hogy rossz tulajdonságaimat maradék nélkül átültetem majd a Middlesbrough játé­kosaiba. No lám, — a kriti­kát úgy látszik én sem bírom el —, mert ezek a megállapí­tások vérig sértettek, hiszen azok erősen túlzottak, sőt rosszakaratúak voltak. — Játékosaimtól valóban megkövetelem a kemény já­tékot, mert anélkül a pályán ma már nem lehet hosszabb távon eredményeket elérni. De mindenkor hozzáteszem, hogy a keménységet soha ne tévesszék össze a durvaság­gal. — Nem szívelem azokat a játékvezetőket, akik szétfü­tyülik a mérkőzést, nem tud­nak határvonalat húzni a keménység és a durvaság kö­zött. A keménység a játék egyik nagy vonzereje. Aki fél... válasszon más sport­ágat. A test test elleni fér­fias küzdelem hozza lázba a nézőket, s ezzel együtt az eredményeket is. S. I, tés meg a közismerten nagy­(S. I.) Klasszis játékos = jó edző?

Next

/
Thumbnails
Contents