Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)
1974-11-10 / 263. szám
mentek a halálba Néhány héttel korábban jutott Szálas! hatalomra. Dühöngött a nyilas terror Magyarországon. Sokan már tMátén latiak, hogy a háború f Oly tatásénak; nincs értelme. Ilyenek voltak a nagyoroszi építőmunkások is, Kétkezi munkájukkal épített szakszervezeti otthonukban hétvégeken összejöttek, beszélgette^ politikáról és munkáról, háborúról és családi gondokról. Csaknem mindannyian a fővárosiban dolgoztak, csupán szombat, Vasárnap jártak haza, Budapesten váltak szervezett munkásokká. Megismerkedtek a szakszervezettel, a szociáldemokráciával, nehányan a kommunista eszmék vállalásáig is eljutottak. A nagyoroszi építőmunkások hétvégi beszélgetéseik során szót emeltek egymás között a fasizmus és az érteittiet- isn háború ellen. Beárulták őket. Es a kétségbeesésükben is •vérszomjas nyilasok, csendőrök lecsaptak reájuk. 1944, november lü-én délután lö nagyoroszi épitőmuinkást kísértek ti csendőrök és helyi nyilasok a drégeiyVári vasúti megállóval szemben levő hírhedt csendőrőrsre. Az udvaron sorba állították őket. Egyenként vitték őket vallatásra. Az első kérdés, mindenki számára az volt: tagja-e a kommunista portnak? Ezután az épitőmunkások közül hatot hazaengedKilencen maradtak, Kilenc ács és kőműves. Akikről ma 1S mondjak Nagyorosziban, Ijogy rendes, becsületes mtinfcás- ttnberek voltak. A kilenc letartóztatott: id. Doris Miklós ifi. Boris Miklós, Garazsi Miklós. Kovács Miklós, Kristóf .mnos, Varga János, Sztankovlcs István,, Tóth Miklós és Hakonezat István volt. Megkínozták és Nyugatra hurcolták őket. Egyikük sem tért haza. Szemtanúk elmondása szerint a gyenge szervezetű 17 éves ifj. Doris Miklós már Kontó- rom környékén elpusztult. Édesapját és többi társát koncentrációs táborba Vitték Ott pusztultak el, egyikük sem tért haaa. A megye, a magyar munkásmozgalom mártírjai í'*. ^aSO esztendeje hurcolták el Őket Emlékezzünk kegye- reájuk! < f. L A KSH jelentése t (Folytatta az 1. oldalról) Nem teljesen egyértelmű a bevezetÖbein írt kedvezd ten* oencia a nehézipari vállalatoknál sem, mivel van hét biyan. váltóiért, (illetve ipar- telep), ahol az 1974. első-harmadik negyedévi termelés volumene alacsonyabb, mint egy évvel komibban, és ezek közül háromnál az egy munkásra jutó termelés 5 százalékot meghaladó mértékben csökkent Termelékenységi-omlás jelentkezik egyébként több elyian új üzemnél is, (ahol az ipari termelés (egy«* esetekben, lényegesen) meghaladja az 1973. elsó* tuirmadljk negyedévi szintet Kedvező ugyanakkor, hogy végi váUaliateiinik zöme a termelésnövekedésit a .foglalkoztatottak száménak a bázisidőszakhoz viszonyított csökkenésével, illetve csupán, kismérvű «menésével érte eh A termelésnövekedés tehát teljes egészébon, illetve döntő mértékben a termelékenység javulásának eredménye. A megye ipari exporttevékenységének értéke 1974. első fél évében 47,2 százalékkal volt több, mint az elmúlt év éléő felében. A® exporton belül a tőkésexport ,C5, a szocialista, expdrt pedig £19 Százalékkal tlőtt. A tŐkés- eriport intenzívebb növekedése következtében ezek aránya hí! százalékról 88 százalékra fiótt. Építőipar A megye szocialista építőiparának 1974, első-harmadik negyedévi eredményei ked- veaőuanefc, A saját építési- BizeíVlési munkáik értéke fo- lyóéron i* alig 3 mi Ili ő forinttal (0,4 százalékkal) haladj a meg a® egy évvel korábbi eaánitet, az árváltozásokat ig figyelembe véve tehát a termelési érték 1.6 százalékkal alacsonyabb, mint 1973, első-harmadik negyedévben, A legsúlyosabb problémák. a két építőipari vállalatnál vannak, mivel a saját építési-saereűási munkáik értéke összességében mintegy 34 milllió forinttal kevesebb, mint 1973, etóő-harmadik negyedévében. A termelés visszaesése az állatai vállalatnál aZ építőipari munkások számának 4,8 százalékos csökkenése mellett következett be. A tanácsi Vállalatnál a helyzet még rosszabb. Nemcsak azért, mivel a léteizámesöfc- kénée mérve nagyobb (15,2 százalék), hanem azért is mivel a termelés visszaesése ezt meghaladó mértékű, és így m egy építőipari munkásra jutó építési-szerelési rtluntók értéke csökkent. AZ állami szektor két vállalatának termelési 'és termelé- kanyaégi adatait feltétlenül negatív irányban befolyásolta az is, hogy a munkaidő- kihasználás romlott, Kedvezőbb a helyzet a szövetkezeti. építőiparban, ahol a saját építési-szerelési munkák értéke (folyóáron.) eez- szmségében meghaladta a 30 millió forintot, Az elért eredményekhez feltétlenül hozzájárult, hogy a szövetkezeti építőiparban az építőipari munkások létszáma 11,6 Százalékkal nőtt, és az emelkedés abetaolút számban nagyobb volt, mint a két állami vállalat létszámcsökkenése. (A teljes szocialista építőiparban foglalkoztatottak létszáma ennek következtében valamivel magasabb, mint 1973, első-harmadik negyedévben), Ak állami vállalatokkal ellentétes tendencia jelentkezik a szövetkezeti építőiparban a tefmelékeny&ég alakulásánál is. Az egy építőipari munkásra jutó építési-szerelési munkák értéke is emelkedett. Mezőgazdaság Mezőgazdasári üzemeink ez évi gabonatermése minden eddigi mennyiséget felülmúlt, A ^ búza termésátlaga megyénkben a múlt évihez viszonyítva több mint 10 mázsával emelkedett, és meghaladta az országos átlagot, Jelentéktelen termésátlag-csökkenés csak a rozsnál volt, a többi gabonafélék átlaga emelkedett. A hozamok növekedéséből adódóan megyénkben a múlt évinél 724 hektárral kisebb területen 32 ooo tonnával több gabona termett. Lényegesen kedvezőtlenebb a helyzet az őszi beta- karítású növényeknél. A termésbecslési adatok alapján szakembereink október elején kukoricából, ég cukorrépából a tavalyihoz hasohló, burgonyából pedig valamivel magasabb termésátlagot vártak, A termés jónak ígérkezett, az októberi rendkívüli csapadékos időjárás miatt azonban. ezek betakarítása késett, ezért jelentős veszteségekre számíthatunk, Súlyosbította a helyzetét, hogy az átázott talajon a gépek nem, vagy csak igen nehezein tudtak mozogni. Még kedvezőtlenebb az őszi vetések helyzete. A búza vetését október végéig a tervezett területnek csak 17 százalékán végezték el Lemaradás van a rozs és az őszi árpa vetésénél is. Ilyen mértékű lemaradás a jövő évi terméseredményekre feltétlenül negatív hatással lesz. Kedvezőbb a helyzet az állattenyésztésben, ahol nemcsak az állomány növekedett, hanem az állati eredetű termékek mennyisége is. több, Az állami gazdaságokban 3600, a mezőgazdasági tér- melős/övetkezétekben 10 Ü00 hektoliterrel több tejet térPropagandisták egymás között Pusztai Ferencnél Két mű- Klspál Ilona; nemigen biz- Alberti Sándor; Segítséget szak között tanulunk... nak bennünk... kaptam a pártmunkához Kiss József: Szívesen lövök Vlncze Géza: Ismerni kell, mi Hozó Gyula; Én Is sokat ta- Koronczl Imre: Kellemesen Jövőre is foglalkoztatja legjobban a nultam a hallgatóktól csalódtam... hallgatókat — Tehát előbb,, vagy utóbb megszólal minden hallgató? — így van... Csak meg kell találni a módját, hogy véleményt mondjon. valamennyi... Az is, aki 1945, óta tagja a pártnak, és az is, aki alig három éve kérte felvételét... — Hogyan teszi ? — Mi politikát tanítunk, Nem mindegy, hogy a párttagok, a munkások mennyire ismerik, ménnyíre értik a párt politikáját. A helyi intézkedések érthetően közelebb állnak az emberekhez. Ezért ha egy központi határozat Vitájára kerül sor nálunk, úgy gondolom, hasznos arról beszélni, hogy Nagybátonybsn mit kell tenni a határozat megvalósításáért... Kiss József fiatal villany- szerelő, a nagybátonyi gépüzem pártalapszervezetének propagandistája. Első alkalommal bízta meg a taggyűlés, hogy párttagokat tanítson. Mindebből következik, hogy nincs olyan tapasztalata, mint Vlncze Gézának, aki a salgótarjáni öblösüveggyár személyzeti osztályvezetője, és tíz esztendeje pártpropagan- dista. Gondjaik azonban rokon gondok, és véleményük! is sok mindenben ^azonos. — Alapvető gondnak tartom, hogy a propagandistának biztos elméleti tudása legyen. De mindenképpen ösztönzi a vitát, ha az elmélet mellé a gyakorlati, a helyi ismeret szegődik társul... Ha a tanfolyamvezető ismeri azokat a helyi problémákat, amelyek a gyár munkásait foglalkoztatják, Vineze Géza, a pártirányítás és pártélet taníolyamot vezeti az öblösüveggyárban. Tisztségviselőket, alapszervezeti titkárokat, pártbizottsági tagokat tanít. Van miből adnia. Gyorsan számol, és kiderül, hogy nyolc esztendőt tanult egyfolytában a marxista középiskolában, az esti egyetemen és a szakosítón. Most két hétig készült az új oktatási évre, a propagandista- képző tanfolyamon. Bozó Gyula, az MSZMP Nóerád megyei Oktatási Igazgatóságának tanára, ö szervezte, irányította a propagandisták előkészítő tanfolyamát, amely szeptemberben indult, és most a pártoktatási év kezdetével ért véget. — Mi volt a tanfolyam célja? — Egyszerűen az, hogy előkészítsük a propagandistákat szép, de nem könnyű feladatukra... — Mi volt az új ebben T — Eddig a módszertani képzésre fordítottunk nagy gondot. Az idén a módszertani képzést kiegészítettük a tartalmi kérdések alaposabb ismeretével, vitájával, A pártélet és a pártirányltás kérdéseiről, a gazdaságpolitikáról, az állami életről, a művelődéspolitikáról egyformán szó esett Mi A feldolgozás formái változatosak. érdekesek voltak. A Központi Bizottság munkatársaival, a megye politikai, társadalmi, gazdasági életének vezetőivel találkoztak a hallgatók. Előadásokat hallgattak, de ankétok, konzultációk is helyet kaptak a programban. Koronen Imre, a volán S. Számú Vállalat alapszerv»- aetl titkára: *■>» Amikor szóba került, hogy részt veszek a kéthetes tanfolyamon, kicsit morgolódtam. Mi szükségem van erre? Éh 29 évé vagyok párt- titkáf, propagandista. Tudnak nekem valami újat mondani? — S most, ltot hét után? — Be kell vallanom, kellemesen csalódtam. Nézze, ezt a két hetet talán kellemesebben is eltölthettem volna, de hasznosabban aligha. Az előadásokat, a vitavezetés módszeréit egyformán hasznosítani tudom a pártoktatásban... Hasonló a véleménye Vineze Gézának. — Egy sör Új módszert viszek haza... Két hétig olyan emberekkel voltam együtt, akik a gyakorlati pártmunkában is jártasak. Sokat tanultam tőlük. Nekem törté, netesen az acélgyári Kovács Ernő, A rétsági Hanák Pál és Rakonczai József tanácsai jelentettek sokat— Pusztai Peremmé a Fővárosi Kézműipari Vállalat pásztói üzeméből érkezett, — Már vártam, hogy jöjÖ k. A mi üzemünk fiatal, nyok, asszonyok dolgozunk együtt. Sok mindent keli még megtanulnunk a munkában. a politikában, a párt- életben is... — Szívesen foglalkozik a fiatalokkal? — Természetesen,„ Csak az Idő kfvés arra, hogy valóban megbeszéljünk minden olyan kérdést, ami foglalkoztatja őket. Az üzemünk két műszakban dolgozik, és a műszakváltás között Van a párt- oktatás. Teljesítményben dolgozunk, és mindenki igyekszik minél előbb munkához látni.,, A tanfolyamon csaknem száznegyvenen tanultak, és közöttük mindössze 11 nő volt. Magyarázatot keresve Kis- pál Ilona, a szurdokpüspöki tanács előadója, a községi alapszervezet propagandistája a következőket mondja: ■ — Azt hiszem, nemigen bíznak bennünk. Talán sok leány, asszony nem is meri vállalni a feladatot, Attól tart, meghaladja erejét, fel- készültségét. Ami a bizalmat illeti, Klspál Ilona nem panaszkodhat. —* Most első alkalommal bízott meg • csúcsvezetőii g propagandamunkával. Azonnal két tanfolyamot is kaptam. A pártirányltás és pártélet kérdéseivel a párttagok, a tömegszervezeti vezetők ismerkednek, De tanulnak a pártonkívüliek lé, és itt Is számítanak rám >6« Tanácsakadémiára, és később az esti egyetemre készül, hogy ne csalódjanak benne. Alberti Sándor Etesen csúcsvezetőségi tag. — A gyakorlati pártmun- kához, a propagandamunkához egyaránt segítséget kaptam az itt töltött két hét •alatt — Szüksége volt erre? — Igen. Etesen nem köíiy- nyű szervezni, irányítani az alapszervezet tevékenységét. Gondolja csak meg: a párttagok majd 80 százaléka nyugdíjas... — Mi a*, and leginkább érdekli az idős kommunistákat? — Ha olyan pártmegbízatást kapnak, amivel bizonyítani tudják, hogy hasznos tagjai a pártnak, Szívesen tanítják a fiatalokat, beszélnek nekik munkájukról, harcaikról.. Nagyüzemi munkások, községi tanácsok vezetői, mezőgazdasági dolgozók, műszaki szakemberek, a párt kipróbált propagandistái tanultak Salgótarjánban, ötször két héten áh Hasznos útravalót kaptak további munkájukhoz. S maguk után hagyták annak az igényét, hogy jövőre sem lenne fölösleges ilyen két hét, , "Vineze Istvánná rtteltek ez év első fél évében, mutt a múlt év azonos idő? szakában. A vágómarha-felvásárlás a múlt év azonos időszakának mennyiségével közel, azonos, a vágósertés-felvásárlás ugyanakkor másfélszeresére nőtt. A vágóbaromfi-termelés a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben nőtt jelentősen, és a felvásárlás megyei szinten 32,0 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Tovább növekszik a felvásárolt tehéntej mennyisége, ami 11,8 százalékkal haladja meg a múlt év első háromnegyed évi szintet. A lakosság pénzbevétele és vásárlása A Magyar Nemzet! Bank Nógrád megyei igazgatóságának adatai alapján a lakosság 1974. első-harmadik negyedévi bér- és bérjellegű bevétele mintegy 9 százalékkal volt több, mint aiz elmúlt év azonos időszakában, A mezőgazdasági termelésből származó pénzben! jövedelmek pedig közel 8 százalékkal nőttek, így az összes lakossági pénzbevétel több mint 8 százalékkal magasabb a tavalyinál. A bér- és bérjellegű bevételek mintegy 90 százalékát képező munkabérek növekedéséhez az elmúlt évi központi bérintézkedések mellett az áttamigazgatási szervek dolgozóinak ez évi bérrendezése is hozzájárult. Az Iparban foglalkoztatottak átlagbére az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva mintegy 6 százalékkal emelkedett, és megközelíti a 2590 forintot. Ezen belül a munkások béremelkedése némileg gyorsabb volt. Aá Ipari átlagbérek a jelentős növekedés ellenére sem érték el az építőipart átlagbéreket. A pénzben! társadalmi juttatások növekedési üteme a munkabéreket is meghaladta. Ebben á családi pótlék, gyermekgondozási és az anyasági segély felemelésének volt elsődleges szerepe. A lakosság pénzbevételéből a» év első-harmadik negyedévében mintegy 130 millió forinttal növelte betétállományát, amely szeptember 30-án meghaladta a 1154 millió forintot, A hitelállomány Ugyanezen időszak alatt 88 millió forinttal nőtt és megközelíti a 980 millió forintot. A lakossági bevételekkel párhuzamosan nőtt a lakosság áruvásárlásra fordított kiadása, Megyénkben 1974. első-harmadik negyedévben a készpénzes áruvásárlás fo- lyóáron 2894 millió forint volt, a/z országoshoz hasonlóan 10 százalékkal több mint 1973. hasonló időszakában. Legélénkebb ütemben — mintegy 10 százalékkal — a vegyes iparcikkek forgalma nőtt, ezt követte a ruházati cikkek értékesítésének' il százalékos, és a bolti éleim'szerek árbevételének 8 százalékos növekedése. A vendéglátásban a vártnál lényegesen mérsékeltebb a fejlődés, a forgatom növekedése mindössze 6 százalékos. Á vegye» iparcikkek értékesítésiének jelentős növekedése a jobb árukínálattal, a lakáskultúra fejlődésével, illetve elsősorban a jövedelmek növekedésével függ ösz- eze, Az előző év első-harmadik negyedévéhez viszonyítva a bútor forgalma 27, a magnetofoné 23. a televízióé 8 százalékkal nőtt. Megkétszereződött a varrógép, háromnegyedével nőtt a villanyfőző, és mintegy 38 százalékkal a villanyboyler forgalma, míg a háztartási hű- tőszekrónv-eladás 8 százalékkal alatta maradt a tavalyinak. A járművek közül továbbra ig az új személy- gépkocsik forgalomnövekedése a legjelentősebb, «— 34 százalékos. NÚGRÁD = 1974. november 10,* vasűrnap íj
