Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-10 / 263. szám

Strauss új „szövetségest” keres... így látta a hetet hírmagyarázónk, Tally József: Elmaradt az amerikai kiruccanás Bnchkor Jenő, az MTI tu­dósítója jelenti: Országszerte meglepetést, R nyugatnémet kormány- koalíció köretben, pedig meg­ütközést vagy zavart keltett Franz Josef Strauss CSU-el- nök ^szerdai nyilatkozata. A szélsőjobboldali bajor politi­kus a Bildzeitung szerdai számának adott interjújában nem zárta ki ugyanis az uniópártok és a szociálde­mokraták egykori „nagykoa­líciójának” felújítását. A jelenlegi súlyos gazdasá­gi helyzetben Strauss szerint „elképzelhető egy ésszerű gazdasági és pénzügyi politi­ka megvalósítása a Német Szociáldemokrata Párt egy részévéi együtt. Azokkal per­sze nem — fűzte hozzá —, akik az SPD-ben a társada­lom megváltoztatására töre­kednek”. Az ellenzéki vezető elisme­rő szavakat talált Helmut Schmidt kancellárra. akit „pragmatikus” politikusnak nevezett és aki „elvileg” szá­mításba jöhetne, mint szö­vetséges. Willly Brandt a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke még ugyanezen a napon el­utasította Strauss aiánlatát és a „nagykoalíció” lehetősé­géről megindult találgatáso­kat „ostoba fecsegésnek” ne­vezte. Kétségtelen azonban, hogy Strauss ajánlata korántsem tekinthető üres fecsegésnek, mégha ma nem adottak is a nagykoalíció megalakulásá­nak feltételei. Sokkal inkább jól átgondolt, egyáltalán nem veszélytelen manőverről van szó, amellyel az ellenzék igyekszik kihasználni az SPD belső megosztottságát, valamint a szabad demokra­tákkal támadt és egyre mé­lyülő el len ételt. OSajfogyasztók ügynökség alakul November 18-án Párizs­ban alakítják meg véglegesen a nagyobb nyugati olajfo­gyasztó országok közös ügy­nökségét, amelynek feladata, hogy esetleges újabb energia- válság bekövetkeztével gon­doskodjék a nyersolaikészle- tek elosztásáról. Az előké­szítő bizottság Brüsszelben megtartott utolsó üléséin be­jelentették, hogy öt ország: Svédország, Svájc, Ausztria. Törökország és Spanyolország alapító tagként 'kíván csatla­kozni az ügynökséghez. A csatlakozásról szóló okmányt rajtuk kívül 11 ország helyez­te letétbe: az Egyesült Álla­mok. Japán. Kanada, valamint a Közös Piac nyolc tagálla­ma. Az EGK tagjai közül egyedül Franciaország nem csatlakozik az új szervezet­hez. Norvégia, amely részt vett az előkészítő munkák­ban, közölte, hogy bár nem kíván formálisan az ügynök­ség tagja lenni, adott eset­ben hajlandó együttműködni. Az ügynökség létrehozásá­ra a februárban megtartott Washingtoni energia-konfe­rencián megalakított 12 tagú koordinációs csoport tett ja­vaslatot. Az új szervezet for­málisan a tókés államok gaz­dasági együttműködési szer­ve. az OECD keretében mű­ködik majd. (MTI) A NAGY OKTÓBERI Szo­cialista Forradalom évfordu­lóján a moszkvai Kreml, palotában megrendezett ün­nepség minden esztendőben fontos nemzetközi esemény is: alkalmat ad a szovjet politi­ka kifejtésére, állásfoglalásra, az időszerű problémákban. Az idén azzal, hogy Gromíko külügyminiszter, az SZKP Politikai Bizottságának a tag­ja mondotta az ünnepi beszé­det, a megemlékezés nem­zetközi súlya még nyilvánva­lóbb lett. A külügyminiszter rámutatott, hogy a szovjet vezetés nemzetközi aktivitá­sa. a szocialista tábor kezde­ményezéseinek összehangolá­sa, a szocialista rendszer nemzetközi tekintélye és gazdasági ereje adja meg a lehetőséget az 57. esztendeje meghirdetett békeelvek érvé­nyesítésére. Gromiko beszédében hang­súlyozta, hogy Brezsnyev és Ford küszöbön álló Vlagyi­vosztok! találkozója jelentős lépés lesz azon az úton, amely a két országot a békés együttműködés felé vezeti. A szovjet külügyminiszter derű­látóan értékelte az európai helyzetet is: á szovjet—nyu­gatnémet csúcstalálkozó és Brezsnyev párizsi útja előtt a politikai táviatok világosan rajzolódnak ki. A Közel-Ke­lettel .kapcsolatban Gromiko súlyos tévedésnek minősítet­te Izrael manőverezését, so­vinizmusát. Tragikus realitás, hogy a hárommilliós palesz­tin népnek még nincs állama, nincs lehetősége a szabad, önálló életre. Halaszthatatlan szüksége mutatkozik éppen ezért annak, hogy ismét ösz- szeüljön a genfi békekonfe­rencia a palesztinok részvé­telével. Ezzel összefüggésben utalt a szovjet külügymi­niszter Leonyid Brezsnyev januárban esedékes kairói látogatására, amelyet joggal mondhatott máris nagyjelen­tőségűnek. A Közel-Keleten a héten véget ért Kissinger ameri­kai külügyminiszter újabb villámlátogatás-sorozata: vol­tak napok, amikor két or­szág fővárosában is tárgyalt. A jelek szerint egyelőre szá­mottevő eredményekről nem számolhat be Ford elnöknek. Igaz, Kissinger környezetében azt emlegetik, majd csak a vlagyivosztoki találkozó után újrakezdődő erőfeszítések hozhatnak eredményt. Kissin- gernek félig-meddíg kudarc­ként kelleti elkönyvelnie, hogy nem kerülhetett sor an­karai kiruccanására: Ecevit kijelölt miniszterelnök inkább visszaadta kormányalakítási megbízatását, csakhogy ne le­gyen, aki a török fővárosban fogadhassa Washington kép­viselőjét... (Emlékezetes, hogy az amerikai kongresszus — a Fehér Ház és a külügyminisz­térium akaratával szembesze­gülve — megvonja a katonai segélyt Törökországtól, hmíg az a ciprusi kérdés rendezésé­hez nem járul hozzá. Az Egyesült Államok szá­mára kényelmetlen helyzet alakult ki a világ egy másik részében, Latin-Amerikában is. Ecuador fővárosa, Quito ezekben a napokban fogad­ja az Amerikai Államok Szervezete tagországainak külügyminisztereit. A konfe­rencia egyik fő témája: meg­vitatni a Kuba ellen éppen tíz esztendeje kihirdetett blo­kád felszámolásának kérdé­sét. Ügy hírlik, hogy a 22 tagország közül legalább 15, vagyis a kétharmados több­ség hajlandó megváltoztatni a Kuba ellen valaha éppen az Egyesült Államok nyomására hozott kegyetlen döntést. (Az USA ma nyilván maga is meg akarna már szabadulni a Kuba elleni blokád erkölcsi, politikai tehertételétől: né­hány esztendeje egy latin­amerikai körutam során ma­gam is tapasztaltam, mennyire népszerűtlenné teszi Ameri­kát a Kubával szembeni kí­méletlen magatartása. A kubai Dávid és a jenki Góliát megmérkőzésében a latin-amerikaiak rokonszenve a kis szigetország felé sugár­zott, különben is mindig úgy éreztem, a nyugati félteke dé­li részén az emberek a szí­vükkel szeretnek politizálni... Ahol viszont ma nagyon nagy szükség van arra, hogy a bal­oldali politikusok és a népi tömegek igenis ésszel poli­tizáljanak: az Portugália. Lisszabonban most Robert McCloskey amerikai nagykö­vet, Kissinger különmegbí- zottja tárgyalt, ugyanaz, aki a hét elején Madridban a francoista kormány vezetőivel alkudozott. A tárgy ugyanaz: az amerikai támaszpontok sorsa. Spanyolországban a jö. vő év derekán jár le az USA- bázisok használatára vonatko­zó szerződés, Portugáliában a nagyarányú politikai fordulat tette szükségessé a hasonló megállapodások felülvizsgá­latát és megújítását. Goncal- ves miniszterelnök kormányá­nak kevés a lehetősége az amerikai igények teljesítése előli kitérésre. Ahhoz túlsá­gosan is nagy a jelentőségük az Azori-szigetek repülőterei­nek: az „októberi háború” napjaiban tavaly itt volt az USA és az Izrael közötti „lé­gihíd” pillére ... Nem vélet­len, hogy éppen McCloskey érkezése előtt járt mind Por­tugáliában, mind Spanyolor­szágban a CIA több vezetője. Például az a Walters tábor­nok, akinek a portugáliai il­legális tartózkodását augusz­tus végén „vette észre” az egyik lisszaboni hetilap mun­katársa. (Jártam a lap szer­kesztőségében, gratuláltam az újságírói bravúrhoz, tudván persze, hogy az nem csupán egy kolléga szemfülességének az eredménye. Azt bizonyítot­ta, hogy a fegyveres erők mozgalma az elhárítás tevé­kenységét is irányítani tudja.) Még mindig Nyugat-Euró- pában maradva: érdemes oda­figyelni arra a politikai bot­ránysorozatra, amely az „év­század üzleteként” emlege­tett repülőgép-vásárlás ügyé­vel összefüggésben itt is. ott is kipattanó újabb botrányok­ból áll össze. Most egy fran­cia repülőtábornok, ráadásul a nemzetgyűlés alelnöke, Stehlin, szolgáltatott okot a felháborodásra: kijelentette, hogy az amerikai harci repü­lőgépek jobbak. A sors „kü­lönös játéka”, hogy a tábor­nok úr, miután nyugdíjba vo­nult, éppen egy amerikai re­pülőgépgyár szolgálatába ál­lott. Stehlin sietett vélemé­nyéről tájékoztatni a holland, belga, norvég és dán szakér­tőket is: e négy NATO-ország kormánya rövidesen dönt ar­ról, milyen repülőgépeket vá­sároljanak az elavult Star- fighterek helyébe. ’ Több száz gépről, több milliárd dollá­ros üzletről van szó. Az el­múlt hetekben megvesztegeté­si ügyekre derült fény, most a volt francia repülőtábor­nok kavart botrányt. A re­pülőgépvásárlás körüli „légi harc” minden bizonnyal to­vább tart Az igazi áldozatok persze Nyugat-Európa NATO- országainak polgárai, hiszen az Ő zsebük bánja... SSsco szerepe a ciprusi invázió idején Kreisky az VSA■ ba utazott Ötnapos hivatalos látoga­tásra szombaton déliben Becs­ből az Egyesült Államokba repült dr. Bruno Kreisky osztrák kormányfő. Ford el­nök nemrég megújította azt a meghívást, amelyet Kreisky ez év tavaszán Nixontöl ka­pott. annak salzburgi tartóz­kodása idején. Kreiskv kísé­retében van Androsch pénz­Äz 1987-05 államcsíny és a junta rémtettei miatt perbe­fogott magas rangú görög tisztek védőügyvédje pénte­ken azzal vádolta Joseph Sisco amerikai külügyi ál­lamtitkárt, hogy a ciprusi török invázió idején tétlenség­re kárhoztatta a görög haderő­ket. Az ügyvéd szerint Sisco július 21-én felszólította Bo- nanosz tábornokot, a görög hadsereg parancsnokát, hogy rendelje vissza a flottát és a légierőt, és megígérte, hogy az Egyesült Államok vissza­térítésre kényszeríti a török csapatokat. Fantakisz ügyvéd szerint az említett időpontban két gö­rög tengeralattjáró megfigye­lés alatt tartotta az inváziós török flottát és a 6 Phantom típusú repülőgép is kész volt csapást mérni a támadó török erőkre. (MTI) ügyminiszter. Kreisky Forddai töríénő találkozását megelőzően hét­főn az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése előtt beszédet mond. (MTI) Üfwözetcgvpsir Salgótarján, azonnali felvételre keresi tmik területére K5ios űrkísérlet „Lejátsszák”az űrrepülést A TASZSZ tudósítója je­lenti Washingtonból: A. jövő nyárra tervezett s zov let—n m éri k a i Szoiuz— Apolló űrkfsérlettel kapcso­latos kétoldalú előkészületek újabb szakasza zárult le ez alkalommal az egyesült ál­lamokbeli Houston kiképző- központbatl, Alekszej Jeliszejev firpiló­ta, az amerikai kiképzőköz­pontban járt szovjet küldött­ség egyik tagja, a szovjet ''‘ügynökség tudósítójának ’’mondotta, hogy a résztvevő felek befejezték a repülés anyagi-technikai előkészíté­sét és a befejezéshez köze­lednek az összekapcsoló be­rendezés és a rádiókészülé­kek beállításában. Jelisaejev szerint decem­berben kipróbálják a Moszk­va és Houston közötti távköz­lési összeköttetés valameny- nyí csatornáját, a jövő év márciusában pedig megkez­dik az első közös kísérletet a két távirányító rendszer kö­zött, amelynek során a kü­szöbön álló flrtalálkozó rész­vevői földi viszonyok kö­zött „lejátsszák” a repülést. 2 NQGRAD - 1974. november 10., vosárnop gépészmérnököt, elemző közgazdászt, munkaügyi osztályra gyakorlattal rendelkező normatechnológust, laboratórium területére vegyésztechmikusd és gimnáziumi érettségivel rendelkező fiúkat-lányokat, valaminit érettségivel rendelkező gyors- és gépírónőt Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán 6-tól. 14 óráig. Levélcím: 3101 Salgótarján Pf.: 16, Yilágifjúsági nap „Az ifjúság békében akar élni”. Hatalmas transzparensen ez a fel­irat fogadta 1945. novem­ber 10-én a londoni Albert Hallban az öt világrész kü­lönböző országaiból össze­gyűlt küldötteket, akik megalakították a Demok­ratikus Ifjúsági Világszö­vetséget. Soraikba hívtak minden fiatalt, aki kész harcolni a fasizmus újjá­születése, a hódító hábo­rúk ellen. Megfogadták, hogy a kölcsönös megér­tés, a szolidaritás eszméi­nek győzelméért egyesítik erőiket, tekintet nélkül fa­ji, világnézeti és vallási különbözőségükre. Azóta a világifjúsági nap a fiatalok harci ünne­pe. Londonban 63 ország küldöttei határozták el a DÍVSZ megalakítását. Nap­jainkban már száznál több állam, több mint száz tag- szervezetét tömöríti a vi­lágszövetség, s mintegy százmillió ifjú tartozik so­raiba. Ugyanennyire tehe­tő azoknak a száma, akik a DlVSZ-szei különböző akciókban együttműködő, baráti ifjúsági szervezetek tagságához tartoznak. A csaknem három évti­zedes múlt híven bizonyít­ja. miként jutott el az antifasiszta egységtől az antiimperialista szövetség­ig a világ haladó ifjainak e tekintélyes szervezete. Ifjúság és haladás — azonos fogalmak. Ennek jegyében rendezték meg a múit esztendő nyarán minden idők legsikerül­tebb Világifjúsági Találko­zóját a Német Demokrati­kus Köztársaság fővárosá­ban. Berlinben. A fiatalok nagyszabású seregszemléje arról tanúskodott, hogy a különböző fajú, nemzetisé­gű, világnézetű és gondol­kodású ifjak megtalálják a közös nyelvet, ha a világ legégetőbb kérdésében, a háború, vagy béke alter­natívájában kell véleményt nyilvánítaniok. Hazánk Ifjúsága magáé­nak vallja a DÍVSZ cél­jait, akcióiban tevékenyen részt vesz. Büszkék lehe­tünk arra, hogy amikor a hidegháború éveiben a DÍVSZ központjának mű­ködése elé Párizsban aka­dályokat gördítettek, kor­mányunk és ifjúságunk otthont nyújtott a világ- szervezetnek. 1952. óta Bu­dapest a DÍVSZ székhelye. A világifjúsági nap, no­vember 10-e a 29 évvel ezelőtti novemberre emlé­kezteti öt kontinens if ja— it. Nem vésztett fontossá­gából az Albert Hall transzparensének jelszava sem: „Az ifjúság béké­ben akar élni!’' A párloktatás novemberi Megyénkben tovább folyta­tódik a pártoktatás. Közöljük a pártokrtatás novemberi programját, a tanfolyamok megnevezésével, az oktatás napjával és a foglalkozások témáival. A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉ­SÉNEK KÉRDÉSEI c. tanfo­lyam: November 12-én; „A mun­kásosztály vezető szerepének érvényesülése, a párt szövet­ségi politikája.” November 26-án; ..a párt vezető szerepének erősítése.” MAGYAR FORRADALMI MUNKÁSMOZGALOM TÖR­TÉNETE c. tanfolyam: November 12-én: „Az 1918- as polgári demokratikus for­radalom. A KMP megalaku­lása és harca a szocialista forradalom győzelméért.” November 26-án: „A Ma­gyar Tanácsköztársaság.” A PÁRTIRANYItAS ÉS partélet kérdései c. tan­folyam: November 12-én: „A párt­ái apszer vezet helye és szere­pe a pártéletben.” November 26-án: „A párt­ái apszervezetek vezető testü­letet tevékenységének alapel- vei.” TÁRSADALMI ÉS ÁLLA­MI ÉLET KÉRDÉSEI c. tan­folyam: November 12-én: „A mun­kásosztály helyzete és vezető szerepe.” November 26-án: „A mun­kásosztály szövetségi politi­kája: a munkásosztály szö­vetségesei.” Gazdaságpolitikai tanfo­lyam: Noveinber 12-én: „A nép­gazdaság helyzete. A X. kong­resszus a fejlesztés feladatai­ról.” November 26-án: 1. Az ipar fejlesztésének eredményei és feladatai.” VÁLLALATI GAZD. ÉS VÁLLALATI ÉLET KÉRDÉ­SEI c. tanfolyam: November 12-én: „Káder­politika. kádermunka. (A me­gyei PB. 1974. január 4-i ér­tékelése. és intézkedési terve a KB 1973. november 28-1 határozata alapján). programja November 26-án: „Vállalati alapok, képzésük és felihasz­nálásuk.” VILÁGNÉZETI ÉS ETIKAI KÉRDÉSEK c. tanfolyam: November 12-én: „A nem­zetközi ideológiai harc kér­dései.” November 26-án: „Az érde­kek helye és felismerésük sze­repe a szocialista társadalom­ban.” Kulturális kérdések e. tan­folyam: November 12-én: „Kulturá­lis politikánk alapelvei, a pért- irányítás rendszere.” November 26-án: „Káder­politika, káder-munka” (A me­gyei PB. 1974. január 4-i ér­tékelése. és intézkedési terve a KB. 1973. november 28-i ha­tározata alapján.) NEMZETKÖZI POLITIKAI KÉRDÉSEK c. tanfolyam: November 12-én: „A szoc.’ külpolitika elméleti alapjai éa gyakorlati kérdései.” November 26-án: ;.A szo­cialista világrendszer szerepe a világpolitikában. I. felezel: A szocialista világrendszer fejlődésének mai kérdései.” Üj párttagok tanfolyama: November 12-én: „A szer­vezeti szabályzat.” November 26-án: ;.A párt tagjai, a párttagok kötelessé­gei és jogai. A tagdíjfizetés rendszere: A pártfegyelem.” Szövetkezetpolitikai tanfo­lyam: November 12-én: „A szo­cialista állam és a szövetke­zetek.” November 26-án: I.Az egy­séges és ágazati szövetkezeti törvény. A mezőgazdasági szö­vetkezetek módosított alapsza­bálya.” Az oktatás az aíapszerveze­tek vezetőségei által megje­lölt helyen, és időpontban kezdődik. 9 tisztségviselők tanfolyamainak helyét, és idő­pontját a felsőbb pártszervek határozták meg. Pontos fel­világosítást a pártvezetőségek és a propagandisták adnak. MB. Propaganda- és Művel J- dési Osztály Merényletet kíséreltek meg egy portugál áfságirá ellen A portugál közvélemény felháborodással értesült ar­ról, hogy péntekre virradóra merényletet kíséreltek meg Manuel Geraldo újságíró, a Diario de Lisboa munka­társa ellen. Az újságíró tudósítói úton járt Alentejo megye székhe­lyén, Bejá-ban, amikor egy személygépkocsival halálra akarták gázolni: több mint száz méteren át üldözték, s amikor sikerült egy fal mö­gé ugrania, Utána lőttek, de szerencsére csak aktatáská­ján találták eh (MTI) 1 t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents