Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-05 / 259. szám

Govern her 22 toi 24-ig: országos tanácskozás Salgótarjánban Nevelésközpontú közművelődési munka ­az ifjúságért Az T, s!»'gőit»rjáind országos tiibjölJlcos bemutató szftipad, an'mációs filmszemle című rendezvényére november 22- t 11 24-ig kerül sor Salgptar­j e.ban. A rendező szervek: f Kulturális Minisztérium, a f Ugród megyei, illetve a Sal- § >íarjáni városi Tanács mű- vHődésügyi osztálya és a Me­gtel József Attila Művelődési Központ. A résztvevők között szere­pelnek bábcsoportok, az or­szág valamennyi tájáról, a Pannónia Filmstúdió, a Ma­gyar Televízió, tovább ide lá­togatnak írók iss például Kor­mos István, Tafbay Ede, Tamkó Sirató Károly, Weöres Sán­dor, Botond Bolics György, Varga Balázs, Károlyi Amy. Több képzőművész szintén a i .ndezvény vendége lesz: Reich Károly, Hincz Gyula, Héber László, Berki Viola. A megnyitó napján mutatja La a Pannónia Filmstúdió legújabb, gyermekeknek szó- ,\ló animációs filmjeit. Sor ké­rdi a Nógrád megyei bóbcso- p or tok bámutatójára, s ugyan­csak a Pannónia Filmstúdió újabb felnőtt animációs filmjeiből is bemutatót tart. Másnap, november 23-án, amatőr animációs filmeket láthatnak a résztvevők, s le­zajlik az amatőr bébegyütte- sek bemutatója. A televízió is e napon mutatja be ani­mációs filmjeit. A nagysza­bású rendezvénysorozat utol­só napján előadás hangzik el a vizuális művészetek szere­péről, a gyermekek művészi ízlésének formálásában. A nap folyamán részletesen szó esik még az illusztráció he­lyéről és formájáról a báb­színpadon, s még számos kér­désről. A ^Gyertek, meséljünk’” az első olyan szakmai fórum, amely megkísérli a számve­tést: mit tett, mit te6Z a báb- es a filmművészet a gyerme­kek ízlésformálásáért, mű­vészeti neveléséért. Amint azt a programmal kapcsolatban olvassuk: a báb- és filmbe­mutatók a szakmai közönség mellett a legárdekeltebbek, a gyermekek előtt is számot ad­nak a tevékenységről. A szakmai tanácskozás pedig hivatott az eredmények érté­kelésére, a hiányosságok meg- áiiiaipításárgL • Salgótarjánban, a Megyei József Attila Művelődési Központban már eddig is szá­mos hasznos kezdeményezés született a nevelési, szóra­koztatási törekvések jegyében. Kiss Gabriellával, a ház ifjú­sági nevelési előadójával er­ről beszélgettünk. — Két éve kezdődött a Megyei Művelődési Központ­ban az a közművelődési muinika, amely a komplexitás­ra való törekvés jegyében zajlik, a világnézeti, esztéti­kai nevelés jegyében, s át­fogja a tanuló Ifjúságot, há­romtól. tizenkilenc éves korig — hangzik a tájékoztatás. — Céljára nevelésközpontú közr művelődés megvalósítása. A rendezvények kiscsoportos formák a nevelés eszközei. Nálunk e tevékenységben a hangsúly mindinkább a visz- szacsiatolásra, azaz a feldol­gozás fpkozására. a hatásfok emelésére helyeződik. Első­sorban a korszerű művelődé­si szokások kialakítása a cé­lunk, illetve ezeknek a jár­tasságok és készségek fokára való emelése. Tudatosan ter­vezünk, figyelembe véve a nevelési és a pedagógiai alap­elveket a feladatrendszert, az életkori, illetve a szocio­lógiai szempontok szem előtt tartásával határozzuk meg. Gyakorlati szempontként sze­repel továbbá a közoktatás és a közművelődés közötti kapcsolatok erősítése, a köz- művelődés a mozgalom helyi (megyei és városi) akcióprog­ramjainak összehangolása, és így tovább. Mindennek jegyé­ben számos tevékenységi for­mát alakítottunk ki. Ügy tű­nik, kapcsolatunk egyre in­kább . szorosabbá válik az óvodákkal, az általános, és a középfokú intézményekkel, a mozgalom helyi szerveivel. Korill Ferenc, a Művelődési Központ igazgatóhelyettese megjegyzi: — Ügy gondoljuk, törekvé­seink a gyermekek, az ifjú­ság ízlésének formálására, művészeti nevelésére figyel­met érdemelnek. Ez az or­szágos rendezvény minden bizonnyal azzal is jár majd, hogy e törekvések a jövőben kiteljesednek. illetve erősö­dik metodikai megalapozásuk. Szeretettel várunk ennek je­gyében mindenkit Salgótar­jánban. ' (T.) Gyors válasz a kérdésekre Gyors választ adni az ol­vasóknak a világ szaporodó tudományos és politikai kér déseire, a napi élet felvetet­te jelenségekre — ez a cél ja a Magvető Kiadónak A gyorsuló idő című sorozat közreadásával. A társada­lom- és természettudomá nyok széles skáláját .felöle­lő. két-hat ív terjedelmű füzetek a XI. pártkongresz- szus tiszteletére jelennek meg. A bemutatkozó hat mű — Lukács György Tolsztoj tanulmánya; Illyés Gyulá­nak a magyar irodalmi és költői nyelvről írt értekezé­se; Fülep Lajosnak Rippl Rónairól, CsontvárvrÓl és Derkovitsról írt tanulmá­nya; Szentgyórgyi Alberti­nek „Az élet jellege” cím(S tanulmánykötete, amely az élettan fontos kérdéseire ad választ; Marx György egy írása és Lukács György „A művészet és a mai valóság” című tanulmánya — jelzi a sorozat frissességét, téma­gazdagságát. A közművelődési pártha­tározat végrehajtását szol­gáló sorozatban megjelenő kötetek minden bizonnyal valóra váltják a kiadó cél­ját, nevezetesen, hogy azok is megismerkedjenek a tár­sadalom, a tudomány és a politika eredményeivel, akiknek nincs ideiük és energiájúk a hasonló tárgyú, terjedelmesebb tanulmány- kötetek elolvasására. Mai tévéajánlatunk 81.25: Rét színész — egy szerep. Az idén tavasszal rendkívül érdekes szín­házi kísérlet tanúi lehettek a nézők Lenin- grádban és Budapesten. Gogol Ke viz orjának két előadására a Leningrádi Gorkij Színház és a Budapesti Nemzeti zínház főszerep­lőt cserélt, a polgármestert alakító Kállai Ferenc és Kirill Lavrov személyében. A fantasztikusan érdekes páros kísérlet céljá­ról Kállai Ferenc azt mondta — be akarjuk bizonyítani, hogy nemcsak operában mű­ködhetnek egymás mellett különböző nyel­ven beszélő művészek. A kritikusok még azt is hozzáfűzték: „két előadás, két szín­ház, sőt két színházi kultúra összecsengésé- nek, egymásra rímelésének bizonyításáról van szó”. De ez a művészi kísérlet csak a rendező által vasszigorral megvalósított játékiendben, azonos koncepció alapján képzelhető el. Ügy ahogy Georgij Tovsíto- nogov, a Leningrádi Gorkij Színház fő­rendezője mindkét előadást megrendezte. E színházi bravúrral most a tévé jóvoltá­ból a nézők sok százezres tábora is megis­merkedhet. Képünkön: Optimista tragédia. (November 5. — kedd, 20.00 óra — 2. műsor) 2. öten voltunk testvérek és állandóan éhesek. Mindenki­nek egyetlen puhája volt. Napló: 79. oldal. Kisterenye. 1944. február ::5. Pentek este. „Hét óra után értem haza munkából. Pénteken tizenket- tezni kell. Kedvetlenül és ki­éhezve ballagtam. Itthon oagybeteg a mamám. A kony­ha hideg. Spórolni muszáj a tüzelővel, mert keveset ka­punk. A napokban fölmen­tem az irodába, hogy szenet adjanak, különben fagyos­kodni fogunk. Villányi igaz­gató úr nevetett egy jót. és •szépen kiküldött. Nem szól­tam semmit, de nem is szól­hatok, mert én csak inas va­gyok (20 éves múltam 1943. június 29-én). de azért a nagy jóságát nem fogom elfelejteni. Villányi igazgató úr!” „Majdnem mindennap bá­nyába kell menni. Rossz ba­kancsban. sokszor bokáig érő vízben, sárban. Hason csúsz­va lehet csak haladni sok he­lyen. Ott aztán cifrákat hal­lani a bányászoktól. De nem is csodálkozhat az ember. Kutyáénál is rosszabb sor ez!” „A szomszédból zene hal­latszik. Föl-fölfigyelünk. ha ismerős nótát húz a cigány, s fölsóhajtunk: milyen jó lenne nekünk is egy rádió! Nem kellene a /Szomszédba menni egy kis zeneszót, hí­reket hallani.” ,,A múlt éjszaka is nyug­talanul aludtam, s éjfél fe­lé nagy zúgást hallottam. Re­pülőgépek szálltak nyugat felé. Eddig elmentek felet­tünk, de hátha egyszer min­ket is megajándékoz szeretet- csomagjaival. Borsózott a hátam, amikor a mély zúgást hallottam, de aztán a másik oldalamra fordultam és sike­rült elaludnom.” Napló: 81. oldal, 1944. március 10-én. péntek este. „Édesanyámnak 46. szílletés­NŰCRÁO - 1974. november 5* kedd napja van. A szeme kisírva. Sok a gond! Meddig mégy ez így? Hát nincs mér segítség?” Napló: 83. oldal. 1944. március 18. Szombat este. „A bányában voltunk Bu­davárival. Ilyen mélyen se jártam még a föld alatt. Ir­tózatos helyek! A sisak tete­je látszik csak ki a vízből, sárból. Fullasztó meleg, Fe­lülről víz csepeg a nyakunk­ba. Alacsony helyen, térdelve fejtik a szellet szegény apá­ink. Ülni is elég. nem hogv még keményen dolgozni. És ezek vannak a legjobban- el­nyomva!” Napló: 84. oldal. 1944. március 21. Kedd. „Valami lóg a levegőben! Izgalom fűti az embereket. Sejtelmesen suttognak egy­más között. Terjesztik a hí­reket!” Napló; 89. oldal, Chorin-telep. 1944. május 2. Kedd. délután 5 óra. „Végre túljutottam életem legizgalmasabb napjain. Letet­tem a segédi vizsgát.’? Bátyám 3 évi inaskodás után, 21 éves korára lett bá­nyai villanyszerelő segéd. Előtte 2 évig — 1939-től 1941- ig — takaronc. szolga a vil­lamos központban. Akkor ne­héz volt még tanoncnak is be­jutni. Virágos, látszólag békés má­jus. De a háború szele egy­re jobban közeledett. Kezdődik a történetünk. 1944. május 2-án. Kistere­nyénl A falu l^venteotthona a kis- kastélyban volt berendezve. A kastély és a Sörház kö­zött terült el a sportpálya, egyben gyakorlótér. Akadá­lyok, vize sárkok, a kastély úd- varán mászórudak. kötelek szolgálták katonai kiképzésün­ket. Velem együtt sok diák volt a leventék között, mind bányászgyerekek, 1923—24 és 25-ös születésűek. A zöm azonban munkás volt a bá nyánál. (Folytatjuk) N07EMB1MI Filmbemutatók HALLÓ, ITT IVÁN CÁR Színes szovjet filmvígjáték. Salgótarján: 7—10. SZÉP MASZK Színes francia—olasz filmdráma. Balassagyarmat: 7—10. JÉLBESZÉD Színes magyar filmdráma. Balassagyarmat: 11—13. BREDOW LOVAG NADRÁGJA Színes NDK kalandfilm. Salgótarján: 14—17. >' NAGYEZSDA Színes szovjet filmdráma. Salgótarján: 21—23. italassagyarmat: 25—27. MAGAS, SZŐKE FÉRFI FELEMÁS CIPŐBEN Színes francia filmvígjáték. Salgótarján: 28—dec. 1. Balassagyarmat: dec. 2—4. ; . /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents