Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-05 / 259. szám

/ „Aztán jött a KISZ...” Éppen énekkarról szaladt, amikor kerestem. Látszott raj ta, hogy minden perce számba van véve. Nem ér rá „lógni”, lazítani. Beszélgeté­sünk kezdetén arra kértem, hogy szóljon magáról. Azt vá­laszolta erre, hogy másokról mindig szívesen szól, de ma­gáról nem tud. Beszélgetni kezdtem. A szerény kérdezett: Blázik Matild, a rétsági gim­názium harmadik osztályos tanulója, az iskolai KISZ L'súcstitkára. — Miért és hogyan lett csúcstitkár? — Azt hiszem, azért, mert már régen dolgozom a kö­zösségben. Még az általános iskolában kezdődött. Ott elő­ször az úttörőcsapatban vol­tam őrsvezető, amikor a girni- be kerültem, akitor pedig ifi­vezető. Aztán jött a KISZ- munka. Az osztály KlSZ-alap- szervezetének titkára voltam mindaddig, míg meg nem vá­lasztottak csúcstitkárnak. — Milyen elfoglaltságai vannak még a KISZ mellett? — Orosz szakkörbe és hely- történeti érdeklődési körbe járok. Énekkari tag vagyok, ifivezető Borsosberjlnyben, a volt iskolámban. — Nem sok ez egy kicsit? — Nem, mert amit csiná­lok, azt mind szívesen, min­den kényszer nélkül végzem. Még, ha .kudarcaim” vannak is, csak egy időre török le, aztán kezdődik minden elöl­ről. Egy hibám azért van: hamar a szívemre veszem a bírálatot. Kicsit érzékeny va­gyok. Ilyen zökkenők azonban elkerülhetetlenek. így jön rá az ember, hogy mennyi min­dent nem tud, mennyi min­denhez nem ért. És, hogy min kell változtatni? Anyuék azt mondják; majd behoznak egy ágyat, hogy ne kelljen haza­járnom olyan sokat, Borsos- berénybe. — Marad idő a tanulásra? — Igen, mert beosztom a napomat. Amit pedig nagyon akarok, hogy maradjon rá időm, arra úgyis jut. A leg­többet a történelemmel és az orosszal foglalkozom. Szere­tem ezt a két tárgyat. Aztán jön a többi. — A pályaválasztása is ezekkel a tárgyakkal kap­csolatos? — Nem. Övónő szeretnék lenni. Nagyon szeretem a gye­rekeket. Ezért vagyok olyan szívesen a volt iskolám út­törői, kisdobosai között. Tő­lem fiatalabbakkal, gyere­kekkel foglalkozhatom; s fog­lalkozom is. — Mi jelenti most a leg­több gondot? — A már lezajlott diák­parlament okozott sok gon­dot. Most vezettem először ilyet, s az előkészítése sem ment még simán. Ráadásul eb­ben az évben kezdődött el há­lunk a vertikális szervezeti forma, teljesen új vezetőség­gel. A Kilián-körök is most kezdték munkájukat. Felvet­tük a kapcsolatot a ' diósjenői és a rétsági általános iskolá­sokkal, s ennek szervezését vállaltam. Ennyi. Azt azért ném mondanám, hogy nagyon sok problémát okoz, mert a munka gördülékenyen megy. Csak a kezdet nehéz. Aztán megy minden magától. Az eredmények azt mutat­ják, hogy nem is olyan rosz- szul. A bizalmat, amelyet csúcstitkárrá választásakor ka*- pott, megérdemelte. A szor­galom, a lelkesedés ezt a bi­zalmat kamatoztatja majd. Bátki Ildikó / Ilongretszusi és felszabadulási munlsaverseny A fogyasztók elismeréséért Szeptember vége az I.—III. negyedév számvetésének idő­pontja. Az ez évi a megszo­kottól egyel több. miután •negvontuk a kongresszusi és teliszabadulási munkaverseny- mozgalom eddigi mérlegét Is. A gazdasági, társadalmi ve­zetőkből és irányító szakem­berekből álló értékelő bizott­ság megállapította, hogy a verseny igen gyorsan válla­lati méretűvé szélesedett, amiben nagy része van a ked­vező politikai hangulatnak, a jó vállalati közérzetnek. A verseny minden eddigi­nél szervezettebben indult, irányításának színvonala is magasabb lett. A verseny tö­megbázisát a mintegy 187 főt tömörítő szocialista brigád­mozgalom alkotja a Nógrád megyei Sütőipari Vállalatnál. A kongresszusi munkaver­seny eddigi eredményei je­lentősen felülmúlják a vára­kozást Ebben a nemes ver­senyben vállalatunk 425 dol­gozója vesz reszt, arányuk az állományi létszám 78 száza­léka, 238 fő azoknak a száma, akik a korábban szervezett ver­senymozgalomban nem vettek reszt. A működő 17 üzemünk kö­zül 13 kollektívája tett fel­ajánlást. Csatlakoztak a mun- kaversenyhez szaküzleteink. valamint a műszaki és admi­nisztratív dolgozók többsége is. A részvétel Ilyen méretei elismerésire méltóak. Az ed­dig eltelt időszak teliesítései ugyancsak felemelőek. A versenyvállalások 5 főbb témakörbe csoportosíthatók: termelési, gazdasági, műszaki, szociális, kulturális, élet- és munkakörülmény^ munka- és üzemegészségügyi helyzetet javító, oktatási és képzési jel­legű. * A felajánlások értéke 2 millió 930 ezer forint. Szeo- tember 30-ig a teljesítés ér­téke már 4 millió 648 ezer forint. Érdemes egy kicsit boncol­gatni, mi rejtőzik e milliók mögött Ezek közül csupán a legfontosabbakat emelem i ki. A termelési értékterv túl­teljesítésére irányuló 1375 ezer forintos vállalást 3 638 ezer forintra teljesítettük. A gépek fenntartási és az áltar lános költségeinél a 461 ezer forintos csökkentési felaján­lásból 411 ezer forintot, a 31 ezer forintos selejtcsökkentés- ből 30 ezer forintot, a 21 ezer forint értékű társadalmi mun­kából 21 ezer forintot telje­sítettünk. Szaküzleteink a for­galom növelésére vállalt 579 ezer forintjából 329 ezer fo­rint már megvalósult. Dolgozóink 120 ezer forint megtakarítást jelentő újítás benyújtására tettek felaján­lást. Ezzel szemben 'eddig 180 ezer forint értékű úiításnál tartunk. A kongresszusi munkaver­senyben jól helyt állnak a női dolgozók és a fiatalok is. A versenyben részt vevő 425 fő­ből 123 nő, 79 pedig 30 éven aluli fiatal. A mumkaversenyben üzeme­ink közül ki kell emelni a salgótarjáni 1-es, a nagybá- tonyi 14-es. a szécsénvi 22- es üzemeket, a diósjenői 21- es. kistoronyéi 16-os szakbol­tokat. valamint a központ dol­gozói közül a termelési és műszaki osztály dolgozóit. A verseny értékelését és népszérűsftését a kongresszusi versenytáblán, a vállalati hír­adóban. a negyedéves terme­lési és műszaki tanácskozáso­kon, a tanácsi vállalatok lap­jában biztosítjuk. Az erkölcsi elismerés mel­lett. a legjobb eredményt el­érők részére 150 000 forint ér­tékű anyagi elismerést is bi- tosítottunk. A vártnál jobb eredmé­nyek eléréséhez a feltétele­ket megteremtettük. Anyag­hiány, szervezési problémák nem zavarják a felajánlások telj esíihetőségét. ' A kiemelt felajánlások va­lóra váltásán túl fő feladatuk­nak tartjuk termékeink mi­nőségének további javítását, a választék bővítését, az iskola­tej-akció süteménnyel való jó ellátását stb. Az utóbbi­ak teljesítése forintban nem mérhető. Ezek értékelését a fogyasztók több százezres tá­bora végzi el. akik naponként meózzák termékeinket. Bízom abban, hogv a válla­lat kollektívája e területen is sikerrel vizsgázik, és egyre több lesz a fogyasztók részé­ről érkező jogos elismerés és egyre kevesebb a jogos bírá­lat és a panasz. Lécz László igazgató SZABAD IDEJÉBEN MIT CSINÁL? Ki. mire használja fel mun. lraidő utáni idejét, vagyis a .•szabad időt, az egyénenként változik. Nagyon sok minden­nel áll összefüggésben. A sza­bad idő felhasználását befo­lyásolja az ember kora, csa­ládi és egészségi állapota, életmódja és magatartásfor­mája, gondolkodása, igénye és ízlése, s még számos ha­sonló, vagy az egyéntől ép­penséggel független tényező. A cél, az eszmény azonban egy: okosan élni a szabad idővel, tartalmasán és hasz­nosan eltölteni, az egyén sze­mélyiségének és közösségének gazdagítására. A jól felhasz­nált szabad idő pihentet, megnyugtat, regenerálja az ember szervezetét. Az embereik sokszor pa­naszkodnak, annyi a dolguk, hogy egy »sepp szabad idejük sincsen. Hogyan vélekedik erről két asszony, gyermekes családanyák, akik abban is megegyeznek, hogy mindket­ten dolgoznak: kötőnők a Bu­dapest Kötő HTSZ salgótarjá­ni üzemében. Nagy Jánosné, a fiatalabb. Nemrég jött vissza a szülési szabadságról. Három és fél éves a kisfia. ’ — Én. azt mondom, hogy mindig arra van ideje az em­bernek, amire kell, amire akarja. Mert kifogást mindig találni. — Ügy van bizony — he­lyesel Mede Istvámné. — Ha nagyon menni akarok vala­hová. ott hagyok én is csapot* papot. Kislánya hatodik osztályos, a Salgótarjáni Bartók Béla úti Iskolában. Férje gépkocsi- vezető, és egyben anyagbe­szerző a Nógrádi Szénbányák­nál. — Olyan a munkája, hogy sokszor későn jár haza. Ezért keveset tud segíteni a házi­munkában. Jobbára porszí­vózni szokott, meg felteszi a vacsoráit a tűzre. De ha szín­házba megyünk, ő szól első­nek, hogy készülődjünk. A v József Attila Megyei Művelődési Központ előadá­saira bérletet vásároltak. Mo­ziba utoljára a tavasszal vol­tak. — Jobban szeretem ott el­tölteni az időt. A televíziót minden este bekapcsoljuk, A házimunka mellett még a kislány tanulásában segítek. Már amennyire tudok, meri bizony sokat változtak az idők... Aztán kézimunká­zom. Rendszeresen megve­szem a kötési és a horgolási könyveket. — Az ép férjiem egy szakra jár dolgozni — mondja Nagy* né. — Asztalos az élelmisaer- kiskérnél. Takarít, főz. moso­gat ha kell. Amikor délutá- nos vagyok, papíron hagyom az üzenetet. Házasságuk a korszerű csa­ládi munkamegosztáson ala­pul. Nincs olyain, hogy ez női munka, nem csinálom, vagy a másik meg férfi. Mindenki tudja a kötelességét, és azt, hogy mi a másik elfoglaltsá­ga, milyen segítségre szorul, így több idő jut egymásra is, a közös szórakozásra. Olvasni, művelődni is többet lehet. Sokat jelent aztán még „anyuka” segítsége, akivel együtt laknak, aki vigyáz, a kicsire, ha szükséges, és a házimunkába a besegít. ÉPÜL A BAM Kijelölték a keleti szakaszt Nyugat-Szibéria és a szovjet Távol-Kelet hatalmas térsége­in épül 4 világ egyik leghos­szabb új vasútvonala — a Bajkál—Amur. A 3200 kilo­mé térré tervezett vasút átsze­li majd az Irkutszki területet, Burjátföldet, az Amur-vidéket és a Habarovszki területet. A szakemberek már befejez­ték a keleti szakasz pontos ki­jelölését, amely Berjozovij fa­lutól az Amur menti Komszo- molszk mellett haladva, Sza- nah kitérőig tart. A vasútvo­nal első építői helikoptereken és terepjárókon érkeztek a helyszínre. Ahhoz, hogy a szintezőkkel, teodolitokkal, mérőlécekkel és rudakkal „közlekedni” tudjanak a vas­úti sínek lefektetésére kijelölt terepen, az építőknek először ösvényeket kellett vágniuk. Több helyen meredek lejtőkön kapaszkodtak fel, vagy pata-, kokon gázoltak át. A rövid pihenőkön a „honfoglalók” horgásztak, vagy gombátszed­tek. Esténként pedig a tábor­tűz 'mellett történetek, mesék, dalok követték egymást. Reggel ismét útnak indul­tak, átkeltek a bővizű Amguny folyón, hogy tovább kutassák a vasútvonal építésére legop­timálisabb helyeket. A BAM keleti szakaszén a Habarovszk! .Műszaki Egyetem és a Vasútmérnöki Főiskola számos hallgatója dolgozik. Képünkön: Folyik a BAM (Bajkál—Amur—Magisztrál) vasútvonal keleti szakaszának kijelölése. A. szó nem marad papíron A vélemények, javaslatok sorsa A Nógrádi Szénbányák fu­varozási irodája, illetve üzem­része sajátos körülmények kö­zött dolgozik. Jogilag hozzá­tartozik a vállalat egész Szál­lítógép-állománya. Egy része üzemekhez telepített. Az iro­da közvetlen irányítása alá tartozik 95 teher-, 24 személy- gépkocsi, 7 autóbusz és 21 kü­lönböző munkagép. Az évi 27 milliós teljesítmény csaknem fele a külső szállítókból szár­mazó árbevétel. Jelenleg napi 164 tonnás kapacitást foglal­koztatnak külső munkával a megye más üzemeiben, a me­zőgazdaságban és újabban az árvízsújtotta borsodi terüle­ten. A 240 fős létszámból csak 80 a műhelyi, illetve kisegítő, a többi általában úton van. — Nem érzik a szülők, né­ha túl nagy áldozatnak ezt? — Nem hiszem. Igyek­szünk viszonozni a segítsé­güket, apró ajándékokkal, ipozr. vagy egyéb előadás- jegyekkel. Nagyiné előképzős a mun­kásőrségnél. Kéthetenkénti szabad szombatját és vasár­napját lekötik a foglalkozá­sok. De azért marad idő a családra, olvasásra is. — A gyerek mellett leg­könnyebb olvasni. Mind­amellett nagyszerűen szóra­koztat, leköt, kikapcsol , a mindennapok gondjából. Két szakra járnak mind a ketten. Szabad idejük en­nek ritmusában változik. Ha délutánra jönnek, otthon minden munkát pontosan, jól el tudnak végezni. Viszont ke­vesebb idő és lehetőség jut a szórakozásra, művelődés­re. Például mozi, színház is csak este van. Ezért, min­den törekvésük, hogy úgy él­jenek szabad idejükkel, a kulturális lehetőségekkel, hogy annak minél több hasz­nát vegyék És ez, úgy vé­lem, nem is kevés. Sulyok László Vajon, hogyan kerül itt fel­színre a munkásvélemény, -ja­vaslat? Milyen úton jut el a vezetőkhöz? A kérdést először A&bót' József párttitkámak tettem fék — Nálunk Is van vélemé­nyük az embereknek és ja­vaslataik is. Örvendetes, hogy az utóbbi időben egyre több. Nemcsak a termelési tanács­kozások lettek aktívabbak, a párttaggyűléseken, pártcso- port-értekezleteken. bármi­lyen témákról tárgyalunk is, soha nem maradnak el a ter­melési gondok, problémák, amelyek foglalkoztatják az emberéket. A szocialista bri­gád tanácskozások talán még élénkebbek, közvetlenebb han- gúak. Kisebb fórumokon bát­rabban mondanak véleményt az emberek, és egymással is vitatkoznak, tjii előtt közös ál­láspontra jutnak. — Mire vezethető vissza ez az élénkülés? — Ügy gondolom, arra a ■jelentős szemléletváltozásra, ami a vezetőknél és munká­soknál egyaránt tapasztalható. Az elhangzott szó nem marad papíron, azt minden esetben, amikor szükséges, intézkedés követi, Ezt '' látják, számon - tartják az emberek és ez ül ösztönöz a vélemény nyilvání­tására. Ma már nemcsak a vezetőktől függő dolgokkal, a feltételekkel, anyag-, alkat­részhiánnyal, szervezési gon­dokkal foglalkoznak, hanem olyanokkal is,t mint a munka- fegyelem. Javasolják eseten­ként azt is, hogy ahol lazaság van, a vezetők teremtsenek rendet, jobban követeljük meg a fegyelmet — mondta a párt­titkár. Amdó Károly, a szerelőknél pártbizalmi, a következőket mondta: — A csoportértekezleteken, ahogy az élet hozza, mindig akad valami probléma, ami felvetődik. Korábban azt is szóvá tettük, hogy a vezetők ritkán járnak közénk. A gon­dokról nemcsak értekezleten lehet szót váltani. Az utóbbi időben igazán lényeges válto­zást tapasztalok. — A gondok megoldása, a javaslatok megvalósulása is kézzel foghatóbb lett. Néhány példát is mondhatok erre. A műhfely műszerezettségét hiá­nyoltuk. Javítanak a gondo­kon, úgy tudom a szükséges műszereket megrendelték. Az alkatrészellátás is fokozatosan javul, bár köztudott* hogy vannak országos hiánycikkek, A javítás gyorsítása érdeké­ben a jobb alkatrész-előkészí­tést is több ember javasolta. Már kialakulóban van egy olyan tmk-részleg, amely elő­készíti az alkatrészeiket, főda­rabcseréket. A gépkocsi, ha megjavítják nem esik ki olyan hosszú időre a forgalomból, ha a hibás alkatrészt kiszereljük, a jót beszereljük, mint ha a javítást is akkor kellene elvé­gezni. A műhely fűtésének megoldását is sürgettük, Már a próbafűtésen túl vagyunk — mondta Andő 'Károly. A legutóbb^ termelési ta­nácskozásokon elhangzottakat Juhász József üzemvezetővel vettük sorra. Mi lett a véle­mények, javaslatok sorsa? — Csaknem valamennyi ja­vaslatra intézkedés történt. Itt több szerelőáknát kértek. Ehelyett hidraulikus emelőket rendeltünk. Nagybátonyban viszont a munkagépek javítá­sához elkészült az úi szerelő­akna. A legközelebbi terme­lési tanácskozásom minderről beszámolok a dolgozóknak — mondta, majd hozzáfűzte: — Az emberek számon tart­ják a javaslatokat és ez jó. Viszont a vezetők számára is nélkülözhetetlen segítség a munkások véleménye, javasla­ta. Erre nagyon oda kell fi­gyelni. * ” B. J. NÓGRÁD - 1974. november 5.» kedd i \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents