Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)
1974-11-03 / 258. szám
Toldafagt Pál: Félálomban Ringat a száradó lucerna, ringat a föld, az ég is, ringat, így dédelgettük puha kézben gyermekkori madarainkat. Kétoldalt a kukoricásnak fáradt serege áll a szélben. Álmos vágyok. Nem is tudom már megérteni, hogy mit reméltem. mögötte múltja, mint az árnyék, sötéten és hallgatva kullog, már nem kíséri ragyogása azóta, hogy a földre hullott. Ha költő lennék, Szemem alighogy becsukódik, úgy tetszik, mintha mélybe esnék s mintha az országúti fák is a szakadékokat keresnék, de felriadok, s újra látom az emberbőrbe bújt vad angyalt, ahogy megrakja szekerét és villát emel, vagy lovakat hajt, ugyanezt írnám Interjú Szoítolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerzővel — Századunk megújulását nyolom. Egy-egy új mű elbírá- nem a jelen kort Is. Mert nékareso zenei életben, milyen lásánál gyakran az derül ki, ha ma sem ártana, ha egy- gondolatok kísérik alkotóút- zenei ízlésben hol tart, sze- egy álruhás igazságtevő lején Szokolay Sándort? mély szerint mit igényei a leplezné a hazugokat, csaló— Féltem a zenét A dalia- kritikus? Egyedül Kroó kát, törtetőket mot, a ritmust. A művészet György zenekritikus volt, aki — Véleménye szerint, mit lendületét melynek lassan rendszeresen, minden opera- tehetnek a zeneszerzők azért, helyére lép a töprengés, té- bemutató előtt elkérte a hogy megnövekedjen a kor- pelődés... Az idő rostájából partitúrát áttanulmányozta, társ zenét kedvelők tábora? regen a kicsiny hullott ki: — hogy ne csak egyetlen be- — Legnagyobb baja a ma, úgy tűnik, mintha csak nyomásról, hanem valóban a mostani új zenének, hogy a mikroelemeket gyűjtenék, s mű egészéről írjon véle- nincs elég pedagógiai darab- a nagyobb bazaltokat szem- ményt. ja. Így azok is idegenkedve ügyre se vennék... Hiszek a — Mi vonzotta önt az ope- hallgatják a modern műve- beiső sugallat diktálta hang ra műfajához? két akik tanulnak zenét, vállalásában. Ez a hang az — A szöveg bűvöletébe igénylik is. A csak klasszia szűrő, mely lassúbb járás- estem. Kantátákat, oratóri- kusokon nevelkedők nem ér- ra késztet talán kortársaim- umokat kbmponáltam, ezek tik a modern zene nyelvét, nál, de amely egyedül bizto- csodálatosan szép szövegei, a Éppen ezért érdeke minden sitja jó alkotó közérzetem, belőlük áradó gondolatok, zeneszerzőnek, hogy gyer— Hogyan vélekedik ko~ valósággal sodortak a színpad mekdarabokat is írjon, ha runk zenéjéről? felé. A színház számomra az nem akar elszakadni a kö— A modern zene nehéz, élet egészének szintézisét je- zösségtől. Hisz’ a most félti iííerenciált alkotóelemekből lenti. Ahol helyet kapnak a növő nemzedék lesz a jövő tevődik. Ez egyik védőpajzsa; valóság, a vágyak, az álmok, hangversenylátogatója. Ahol kizárja ugyanis a dilettantiz- ahol nem idegen a pátosz, az az ő műveit is játszani fog- mus lehetőségét. A kísérle- elementaritás... Valójában ják. tezés 'feltétlenül jogos, de — nem a zene fontos, hanem a — Hogyan képzeli el a veszélyes is. A művészet nem mondanivaló. Ha költő len- zene jövőjét? laboratóriumi játék! Aki a nék, ugyanezt írnám, ha — Nagy változások tanúja korszerűséget csak az eszkö- festő lennék, ugyanezt feste- volt eddig is életem. A fel- zök válogatásában véli meg- ném, mint amit ma a zeném- szabadulás utáni lelkesedés a találni, könnyen építménynek mel próbálok kifejezni. művészeteknek is lendítő látja az elemeket, melyek — Mi az a legfontosabb ereje volt. Ma — gyakori az pedig csak beépíthetők az al- mondanivaló? érdektelenség. A művészet kotásba. Jogos aggodalmam: — Minden fontos, ami az pedig mindent elbír, csak a hová vezet az érzelmek su- emberről, az emberért szóL közönyt nem. Jó lenne meg- gárzását, lendületét, nélkülöző, Operáimban, a Vérnász az érni, hogy azok a kísérletek, hideg fővel kiszámított zenei érzelmek lázadását, a Ham-1 melyek ma egyaránt toboroz- nyelvezet, amely egyre több let az igazság, a Sámson az nak híveket és ellenzőket, modern zeneművet jellemez? elhivatottság gondolatát, búk- idővel egyfajta rendbe tö— Csak a zeneszerzők len- tatóit, szépségét példázza, mörülnek. A szépnek jelennének tehát felelősek a kő- minden kor emberére érvé- tése igaz megváltozott, de zönség közönyéért, mellyel az nyes tanulságokkal. Egyik új azért a XX. században serr úí zeneműveket fogadják? művem Baranyi Ferenc köl- kötelező csúnya zenét írni — Korántsem. Súlyos hiá- tővel közösen készül. Mátyás A harmónia igénye örök az nyosságai vannak e téren az bolondja címen, történelmi emberben — és ezt lesz hi- oktatásnak, a sajtókritiká- daljátékot írunk. A régi anek- vatva szolgálni a jövő zenéje rak. Mindenekelőtt, az elmé- dóták ebben sem csak a po- is. lyült kritikusi munkát hiá- ros történelmet idézik, ha- László Ilona JÁTÉK (MTI-fotó: Ruzsonyi Gábor felvétele) A Kossuth Könyvkiadó a t"t . 1 .. 1 gyárul Emest Hemingway Népszerű történelem sorozat- 1 JCODVVCK nálunk talán legismertebb és ban megjelentette Leonid ) J legnépszerűbb műve, Az öreg Szpirin: Egy kaland kudarca halász és a tenger című kisrímv ,műLét; A könjZ a,í,í" rallzanus, egzisztencializmus, regénye:VP. . v ismert ISIS- keresztény perszonalizmus A Magyar Helikon új „uliusi moszkvai eszerlázadas eiveit, nézeteit. könyvei között találjuk AlekAz Európa Könyvkiadó sis Kivi: A hét testvér című tte'i Ttóeusz M Jaroszewski- úid°nsá?ai között szerepel a regényét; ez a finn nyelv és mártírhalált halt bolgár köl- Irodalom fejlesztésében ha- műve ;« a t5' Nikola Vapcarov váloga- so"16 szerepet töltött be, mint 5LÄÄ fSAÁ «*, “«1; W"‘- SS,“ ÄÄ Sf !Ér"*f* «“•«* * ”*■ SlttttfTÍÍ'utóS'írSl£: *“■■« Helikon Csili«»* JŐozofiai antropológiában, egy- László. Ez alkalommal satban látott napvilágot Jiri nevetve marxizmus, struktu* 14. kiadásban jelent meg ma- Wolker válogatott verseinek ' ízléses kötete, Ballada az álomról címmel. A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonságai^ közt említést érdemel Móricz Zsigmond ösz- szegyűjitött műveinek legfrissebb kötete, amely a nagy realista író 1934. és 1942. között írt elbeszéléseit tartalmazza. A kötetet Nagy Péter rendezte sajtó alá. Most je" ient meg Albert Gábor: Kagylóhéj han című regénye ás — második kiadásban — Fekete Gyula sok vitát kavart dokumentumkönyve, a népesedéspolitikai problémákkal foglalkozó Éljünk magunknak? című kötete. S ietett. Roppant sietett Tudta, A gyárkapu előtt hogy a lány nyolc órára már ott szokott állni a gyárkapu előtt. Különben is elhatározta: ma dűlőre veszi az ügyet, bár* * mi történjék, vagy ne tör- A diplomás )s fíosszú hetek sa. az öreg sokáig nyugtalan- — Azt hittem, már ki Bem tenjék semmi. \ óta ácsorgott velük a gyár- kodott, és affelől érdeklődött, Jössz ma — mondta a lány. De vajon mi is történhet? kapu előtt. Alig volt har- vajon a kopasz látta-e őket A fiú mosolygott, beléka- Talán kiszól a portás a mincéves. Szolid és csendes együtt. Csak később, hetek rolt A gyárkapu félé indul- gyár vasrácsos kapuján, és embernek látszott. Ha cső- múlva nyugodott meg, miután tak. A szokott reggeli kép éppen órájuk fog mutatni, portba verődtek és beszélni nem történt semmi különös, fogadta őket. Legalább ötve- hogy -tessék: Szatmári Imre kezdtek, mindig alaposan Ma azonban... nen lehettek a kapu előtt, após Földes Julianna, van hely, széjj%lnézett. Néha furcsa és Határozottan érzi; valami- róbb-kisebb csoportokba velesz munka, csak jöjjenek, érthetetlen idegen szavakat aek történnie kell Cigányok- rődve álldogáltak az emberek, igyekezzenek. Tudjuk, hogy használt. Fasizmust, meg mo- ka! álmodott. Mesélte a fa- Halkan, csendesen beszélget- magának, Szatmári Imre, nopóltőkét emlegetett A teriának, amikor reggel visz- tek. A nagy zaj onnan a gyámén fontos a munka, *alan jövőről beszélt, amikor for- sza£elé jöttek a kis kocsi fá- ron belülről jött. Friss kész életénél is fontosabb. El- dítva lesz minden, s a gyárak val. Mert mindennap hoztak nyérszaga volt ennek» a zajvégre ebben a korban, a ka- kapuja előtt nem kell majd mióta az öreg nem dolgozik, nak, s az arcok mindig arra tonaévek letöltése után már ácsorogni. Ilyenkor melegebb Az a kis kocsi fa jeientl a fordultak, a kémények füstje gondolni kell a családalapi- lett a hangja, _ mosolygott mindennapi kenyeret. Még, felé. tusra. Ami pedig Földes Ju- és... és olyan jó volt eláb- jó. hogy az is van, bár le keli Szatmári egészen a kapu hannat illeti,^ szinten akad randozni, azon a bizonyos fizetni az erdőkerülőt. A két közvetlen közelébe húzta a egy takarítónői állas, szóval, jövőn, amibe, vajmi kevesen Levente, meg a de- lányt, s közben elbeszélte az minden rendben lesz... hittek. A jelen az erdekelte Cj pálinka elviszi a fáért ka- álmát Álom, álom. édes álom — őket. Mert szép, szép az élet. A nntf nAn7 pontodét * mondta félig hangosan maga nap olyan melegen tud sütni - Figyeld meg - mondta i .é és felnézett a fénylő, ké- Így augusztusban, szivet vidí- . UJ. ont az utón. sa , ma szerencsénk lesz. Kékén szikrázó égre. Valószí- tóan pezseg minden. A nagy kirakata-i előtt meg- vesebben is vagyunk. Figyeld nőtlen messzeségben két pu- gyár igazgatói kertjében r„Í' , me& a kopasz inteni fog. fők bárányfelhő készült össze- szemfájdltóan zöldek a lom; á,hozott hogy m mindent “ A kopasz mindig int vaölelkezni, s valamivel távo- bök, a kertész aranysugarú v^iiT hT«ko- Akinek - jegyezte meg a labb, egy barnás, másik le- csapi esőt permetez rajuk 8 tlere rámutat pótszer lány ~- talán azért nem vett begatt- mozdulatlanul. egész nap. A diplomás azt P * észre még bennünket, mert Mintha a pettyes kopasz mondta, szívesen elmenne ide ° z “fm lesz oaj iia ju sohasem jöttünk Ilyen közel a lenne - gondolta még a is segédkertésznek, ha már. k Tl w kapühoz. pelt vek is rajta vannak, és aem tervezhet gépeket. ma,d “t**1, le|z ,vala' „ . . _ fievel bennünket Hogv is , ho§y az öregekkel. A fater- — Ma hajnalban az erdőrimlrimás-» O'van Azután az egyik reggel nem játtak is letelik az ideiglenes ben beszéltem az öreggel. F fizimiskáin ‘mint a' viperáé iött a diplomás. Voltak, akik kényszerpihenője, és csodála- Semmi kifogása, hogy hoz3 két kidülledt szeme az tótták, amint két kalapos kö- tos jólétben fognak élni. zánk költözz, Anyámnak ember veséjét kaparássza. Ha rött bandukolt. Csak dolgozni, végre dől- “gya™s , ?agyo.? tóinak a lámegtetszel neki, van munka, Júlia is sajnálta. Kettes- Sózni! Mindegy, ha nem is a bai Majd segítesz neki, oruV ha nem, lógathatod az orrod, ben sokat beszéltek róla. Ami- szakmában. Jó a kőművesek ni íog. ki tudja meddig a gyárkapu kor az apjának elmondta, mellett is, csak bent legyen — De a munka? Ügy előtt.” hogy mi lett a diplomás sor- a _ gyárkapun belül. A többi egyeztünk meg, csak ha dol____ — mar nem érdekes. gozni fogsz, akkor megyek 1 Valaki megérintette a vál- hozzátok. Lát. Júlia volt. pasz... NÖGRAD — 1974. november 3., vasárnap Majd, ha a ko’ — Figyeld meg — türelmetlenkedett a fiú hangja — a kopasz ma észrevesz bennünket. Nézd már jön is... Mozgolódás támadt. A gyár^ kapu előtt beszélgető csoportok mind előre jöttek. A nyakak megnyúltak. A fiút és a lányt egészen közel nyomták a vaskapuhoz, ahová két kalapos ember kíséretében érkezett a kopasz. Szeplős, tar fejét ide-oda mozgatta, láthatóan, kényelmetlenül érezte magát. A két kalapos meg beszélt neki valamit, mire az kinyújtott karral a fiúra mutatott. — Engedj — mondta Szatmári a lánynak — látod, hogy engem hív, na mit mondtam, ugye, — sietett a kapuhoz. A körülötte állók irigy szemmel nézték, ahogy befordult a szent kapun. Az egyik kalapos Szatmári mellé lépett: — Hogy hívnak? — Szatmári Imre. Esztergályos vagyok. Jól tudok kérem dolgozni és ha lehetne, a menyasszonyom... — Fogd be a szád, Börtön kell neked, te... A kopasz hebegett: — Nem vagyok egészen biztos, de úgy emlékszem, hogy ez is beszélt a diplomással. — Majd megtudjuk, kérem. Na, indulás, arra a másik kapu felé. A nap már ontotta a meleget. fenn a magasban, ké! bárányfelhő távolodott" egymástól. .. Holdi János A Műszaki Könyvkiadó a műszaki könyvhetekre több fontos szakkönyvet jelentetett meg. Ez alkalommal néhányat említünk ezek közül. Megjelent Birkhoff-Bartee: A modem algebra a számítógéptudományban; a Differenciálgeometriai feladatgyűjtemény; Heinz Ebért: Elektrokémia röviden és tömören című, nemzetközi sikerű műve, mely az elvi alapokat és felhasználási lehetőségeket ismerteti; sokadik kiadásban Obádovics József Gyula: Matematika cúnű kézikönyve. Az Akadémiai Kiadó újdonságai közt szerepel — a Jókai Mór összes művei sorozatban — az 1904-ben írt Börtön virága című kisregénye. A Mezőgazdasági Könyvkiadónál látott napvilágot, A. V. Cserekajev könyve, A szakosított húsmarha tenyésztés technológiája. A kiadó Na- Cúra szerkesztősége gondozta A, modem biológia címszavakban című kézikönyvét, amelyet Muraközy Tamás szerkesztett. _L
