Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)
1974-11-03 / 258. szám
„Tovább szépül a város, ha együtt dolgozunk érte” 'A Bartók Béla úti általános Iskolások elsőként kapcsolódtak be a munkaakcióba r.iglyasalján a Petőfi út 97. szám előtt a mélyépítő üzem szocialista brigádja járdát épít Tóth Jutka még csak négy- Az SKÜ Geleji Sándor műévé*, de ő is segített. — Azért szaki szocialista brigádja a »eprek, hogy szép legyen a Salgó úton „takarít" s áros 'A Vasvári Pál Szocialista Brigád a Kohász Művelődési Központ előtt végez terepren dezést A Napsugár-lakótelepen is élénk volt a munka. A lakóház lakói járdát építenek — Bábel László képriportja — | Eg'i’éol lársadaB Gondolatok a gazdasági aktira után Az elmúlt héten megtartott megyei gazdasági aktíván elhangzott előadás és a' hozzászólások is bizonyítják, hogy megyénk gazdasága átalakulóban van. Hagyományos ipari üzemeink megújulnak, emelkedik technikai szintjük; a termelésszerkezet egyre jobban alkalmazkodik a fogyasztás igényeihez. A mező- gazdaságban fokozatosan elterjednek a zárt termelési rendszerek. Mindezek jelzik, hogy megyénk gazdaságában is valóságos folyamattá vált az intenzív fejlesztés. Szoros kapcsolat a társadalommal A gazdasági átalakulás párhuzamos a társadalom egész életét jelző folyamatokkal. A szocialista építés intenzív programja tehát 7— közelítsük akár a termelékenység, akár az üzemi demokrácia, vagy a szocialista közgondolkodás, magatartás, vagy életforma felől — egyaránt kiemeli, hangsúlyozza a társadalmi fejlődés és az ideológiai munka, a kulturális élet ösz- szefüggését. Társadalmi, gazdasági fejlődésünk, a magasabb szintű építőmunka által felvetett kérdések mindegyike kimutathatóan szorosan kapcsolódik a társadalom műveltségi, kulturális állapotához. A társadalom, a gazdaság intenzifikálása tényezőinek rendszerében a legjelentősebb helyet elfoglaló tényező a dolgozók műveltsége és szakképzettsége. Ez összefüggésben van társadalmi ^fejlődésünk valamennyi követelményével, hiszen a szocialista társadalom legalapyetőbb célja a sokoldalúan, harmonikusan fejlett új típusú ember, a szocialista embertípus kialakítása. E cél, amellett, hogy egybeesik az egyén érdekeivel, a társadalom fejlődésének objektív követelménye is. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a munkahely nemcsak a termelésért, a gazdasági eredményekért felelős, hanem az ott dolgozó emberek műveltségéért, teljesebb, emberibb életükért is. A korszerű technika igen nagy felelősséget ró az emberre. Ahhoz, hogy az ember ezen uralkodni tudjon, nemcsak technikailag, hanem érzelmileg, értelmileg és erkölcsileg ,,is felkészültnek kell lennie, fel kell ébreszteni alkotóképességeit. Az új üzemek, a rekonstrukció teremtette termelési körülmények, a magasabb műszaki-technikai színvonal Engels szerint „olyan embereket feltételez, akiknek adottságai minden- oldalúan kifejlődtek, akik képesek áttekinteni a termelés egész rendszerét”. Ebben az értelemben képzett'ember nevelése napjaink halaszthatatlan feladatává vált. A köz-' művelődés-politikai határozat tárgyalása során nyert tapasztalatok azt mutatják, hogy az új követelmények széles körben nemcsak Ismertté váltak, hanem kedvező fogadtatásuk nyomán cselekvést meghatározó erővé Is lettek. Ezek egységes értelmezése érdekében szükségesMjó- lag leszögezni: „nem az az eszményünk, hogy az embert egyik, vagy másik szakmára betanítsuk, hanem éppen az, hogy az emberiesség harcosává tegyük, azzá pedig csak akkor válhat, ha tudja, mi a világ, hogyan keletkezett, hogyan következett a jelen a kapitalista rendből, hogyan függenek össze a tudományos, művészeti és technikai feladatok, mi az én helyem... és mit kell tennem? Tanítsátok meg arra, amit tennie kell a legnagyobb forradalom korában, amit valaha is látottá világ!” (V. A. Lunacsarszikij). Amikor a műveltség emelését szorgalmazzuk, akkor azt a mindennapi élettel szoros összefüggésben tesszük, mert haszontalan tudás az, amelyik nem jelenik meg a mindennapi munkában, a társadalmi-politikai kapcsolatokban. Világos az összefüggés másik oldala is: csakis a művelt, kulturált embervkkel bontakozhat ki a tudományos-technikai forradalom, tökéletesedhet az irányítás. Az irányítás tökéletesítésének folyamatában elhanyagolhatatlan tényező azs üzemi demokrácia és annak fejlesztése. Elkerülhetetlenné X válik A művelt, a képzett embernek — mint a szocializmus alapelemének — az irányításba történő bevonása gazdasági egységek feladatainak bonyolultabbá válásával elkerülhetetlenné válik. Ennek legfontosabb létezési formája az üzemi demokrácia, mely hatékony működése esetén alkalmas a munkások tapasztalatainak, ismeretének, jártasságának összegyűjtésére. Az üzem! demokrácia fejlesztése — amellett, hogy az Intenzív fejlődés időszakában egyre inkább termelési tényezővé válik — egybeesik társadalompolitikai célkitűzéseinkkel is. Marx szerint: „a munkások ügyességének és ismeretének (tudományos erejének) felhalmozása maga a fő felhalmozás”. A művelődés mezején is Az általános és szakmai képzés ily módon válik a személyiség minél teljesebb kibontakozásának eszközévé, a gazdaság intenzív fejlesztésének legfontosabb tényezőjévé. Ugyanis egyértelműen kimutatható kapcsolat van a munka társadalmi termelékenysége és az egyes munkás munkájának termelékenysége között. Ez utóbbit viszont az egyén általános és szakjai műveltsége, a munkához való viszonya határozza meg. Említés történt róla, hogy az intenzív fejlődésnek egyre inkább követelménye, hogy a gyártmányszerkezet a piac igényeihez jobban alkalmazkodjon. Ez a követelmény az egyes munkásnál konvertálható szakmai ismeretekben realizálódik — aminek viszont feltétele a magasabb szakmai és általános műveltség. Céljaink megvalósításában döntő szerepe van a szocialista brigádmozgalomnak. A művelődés és gazdaság sokrétű kapcsolatáról több összefüggésben is szó esett Az üzemi demokrácia fejlesztésének feltételei sorában is előkelő helyen áll a műveltség, a kulturáltság. Szocialista társadalmunk legalapvetőbb célja, s ma legaktuálisabb a szocialista embertípus kialakítása. E célunk megvalósításának legjobb műhelye, a munkásművelődés céljainak is legkövetkezetesebb hordozója a szocialista brigádmozgalom. A termelési feladatok megoldásában általánosan elismert a szocialista brigád- mozgalom szerepe. Ahhoz, hogy valóságos művelődési tömegmozgalommá váljon az szükséges, hogy társadalmi jelentőségét általánosan felismerjük, hogy a szocialista brigádok törekvéseik valóra váltásához kiemelt erkölcsi és anyagi támogatásban részesüljenek. A szocialista brigádmozgalom céljának meghatározásában — munka, életmód, művelődés — fellelhető intenzív fejlődésünk valamennyi feltétele. A munkaverseny gyakorlata azonban ezeket a területeket túlságosan elkülöníti, amely a brigádok felajánlásainak rendjében mutatkozik meg a legnyilvánvalóbban. Ennek leggyakoribb oka, hogy a munkahelyt vezető* nem tulajdonítanak kellő jelentőséget a kulturális Vállalásoknak. A politikai, gazdasági, társadalmi vezetésnek —■ a mindennapok gyakorlatában megjelenő érdekeltségi viszonyok, helyes értékrendjének kialakításával — kell olyan légkört kialakítani, amelyben a művelődéspolitikai-erkölcsi kötelezettséget jelent. Olyan probléma ez, ^melynek közös megoldását a szocialista társadalomépítés sürgeti. Mert, ha a társadalom tudata, kultúrája elmarad a szociális, tudományos, technikai valóság fejlődése mögött, ennek elkerülhetetlen következménye az instabilitás, a stagnálás, a visszaesés. A szocialista brigád- mozgalomnak a termelési feladatokon túl vállalnia kell. » küzdelmet a művelődés mezején is. — Csak erre alapozva válhat politikai, társadalmi és technikai valóságban helyüket megtaláló és ezt formálni kész emberek közösségévé. A vezetők politikai felelőssége A gazdasági vezetés politikai felelőssége és érdeke, hogy az ehhez szükséges segítséget megadja, és munkájában érvényesítse azt a felismerést, hogy a dolgozók műveltségének emelése szorosan összefügg a szocialista építés egészével, mai aktuális feladatainkkal, hogy ez olyan alapvető kérdés, melynek megoldása nélkül nem juthatunk előbbre. E kérdés lényegére utal az, amit Lenin a Nagy kezdeményezés című írásában a kommunista szombatokról mondott: „éppen ezért van óriási történelmi jelentőségük, mert a munka termelékenységének fokozása, az új munkafegyelemre való áttérés, a szocialista, gazdasági és életviszonyok létrehozása terén a munkások öntudatos és önkéntes kezdeményezését mutatják meg nekünk”. Szabó István MSZMP mb. poL munkatársa BUlunlcAsarcolc ...Nem lemaradni... Megállítja gépét a nyúlánk termetű, szemüveges Kupica Béláné, a budapesti Kötő Háziipari Szövetkezet salgótarjáni telepének kötőüzemrészében. Csak ily módon tud időt szakítani egy kis eszmecserére. — Mindig szerettem kézimunkázni, így hát örömmel jöttem Ide dolgozni. Nem ez az első munkahelyem. Előtte a vendéglátóiparban dolgoztam. Bevallom, rosszul választottam. A vendéglátás nem az én profilom. Ne kívánja, hogy részletezzem a miérteket — mondja kedves közvetlenséggel, majd hozzáfűzi: — A cserét viszont nem bántam meg. Össze sem lehet hasonlítani a két munkahelyet. Nem hívta őt senki a szövetkezetbe. Hallotta, hogy van felvétel, jelentkezett, azóta itt dolgozik. Ennek már öt esztendeje. — Nehezen illeszkedett a kollektívába? — Nem! A közösséget az iskolában már megszoktam. A munka természete sem volt merőben új, mert odahaza édesanyámmal sokat kézimunkázunk és kötünk. Csupán a gép volt ismeretlen, de nem féltem tőle. — Mi volt szokatlan? — Inkább csak kellemetlen, hogy a gépein jóval alacsonyabb volt mint én. Ez zavart a munkában. A vezetőség gyorsan segített, azóta minden rendben van. — Nagyon elfárad a műszak végére? — Érzek fáradtságot, de mivel ritmusosan dolgozom, nagy fáradtságról nem beszélhetek. Nem kapkodok, nem lazsálok a műszak elején, de nem is hajrázok a műszak végén. Egyenletesen, egyforma tempóban húzogatom a kötőgépet. Pedig amint látja,' nem vagyok valami erős fizikumú. De ezt szoktam meg és ez nekem nagyon jó. Kupka Bélánét nemcsak mint jó munkást, hanem mint jó brigádvezetőt is számon ■ tartják a szövetkezetben. — A régi brigádvezető elment, én kerültem a helyére. A mi kollektívánk jó, régi dolgozók vannak együtt, ismerjük és becsüljük egymást. Minden kérdésben közös nevezőre jutunk. Ami fáj, vagy nem tetszik. azt nyíltan, őszintén megmondjuk egymásnak, így hát nincs miért veszekedni. — Kikből tevődik a brigád? — Csak asszonyok vannak, akiknek családjuk van. A kis kollektíva valóban nagy felelősséggel dolgozik. Ezt tanúsítja a Kiváló Munkabrigád' cím elnyerése. Egyedül ők kapták meg eddig ezt az erkölcsi elismerést. Az idén célul tűzték a szocialista cím elérését. A brigád minden tagja teljesítménybérben dolgozik, az előírtnál többet termel. Ez tükröződik a keresetekben Is. — En például havonta 2400 —2500 forint között keresek. Attól függ, hogy milyen, munkáin van. A kereset jóval nagyobb. mint az elmúlt évben volt. Elégedett vagyok vele. Ügy tudom, mások is osztják véleményemet. Most például fekete fonalból kötöm a pulóvereket. Mivel nagyon rontja a szemet, egy darabért többet fizetnek, mintha más színből készíteném. Ugyanis a fekete fonalat szinte nem is látni a gépben. — Mondana néhány szót elképzeléseiről ? — Ameddig bírom, és a szövetkezet munkát ad, addig ítt dolgozom. Szeretem, amit csinálok, fantáziát látok benne. Most járok a szakammkás- képesítő tanfolyamra. Ennek elvégzése után .miként alakul az életeim, nem tudok egyértelműen válaszolni. Nem, nem próbálkozom meg az érettségivel, Az egészségem miatt. Ezért maradtam ki a közgazdasági technikum negyedik osztályából, az érettségi előtt Elmaradni viszont semmiképpen sem akarok. Nemcsak a szakmát akarom megismerni, hanem a világ dolgait is. Ezért sokat olvasok. A tudáshoz való vonzódást, ragaszkodást, az ismeretlenek meghódításának vágyát az iskolában ültették el benne. Ugyanez vonatkozik közösségi érzésére is. Ahogy mondja, nagyon sok társadalmi kötelezettsége van. Segíti társait a szakmunkás-tanfolyamon, vezeti a brigádnaplót, eleget tesz a KlSZ-vezetőségi tagsággal járó követelményeknek. Ezenkívül vöröskeresztes aktíva. Ennek kapcsán csak annyit mond: — Szívesen segítek, ahol csak tudok... Nem kerget vágyálmokat, reálisan számol a lehetőségekkel, egészségi állapotával. Művelt, kiegyensúlyozott, gazdag, cselekvő munkásélet elérésére törekszik. V. K. NÓGRÁD — 1974. november 3., vasárnap íj \
