Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)
1974-11-03 / 258. szám
Hz iskolaigazgatók megbízásáról Beszélgetés Kaári Sándorné salgótarjáni városi művelődésügyi osztály vezetőjével Az iskolaigazgatók önállóságának megnövekedésével az oktatásügyben betöltött szerepűk kétségkívül kulcsfontosságú. Az igazgató nemcsak * acnninisztratív vezetője az iskolának, a tantestület emberi, nevelői szellemének alakításában is irányító, összetartó, illetve meghatározó szerepet tölt be. Az új megbízatási rendszer ez é,vben lépett érvénybe. . Kaári Sándornéval, a Salgótarjáni városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével — egyében kívül — erről is beszélgettünk. — Az igazgatókat meghatározott időre nevezik ki. Ügy tűnik, a demokratikus légkör kialakításában ez az intézkedés alaplépésnek számít — mondja Kaári Sándorné. — Jóllehet, ennek is lehetnek buktatói. Például előfordulhat az, hogy egyes igazgatók « testület kegyeinek megnyerése érdekében liberális vezetési módszert alkalmaz. De én úgy érzem, a nevelőtestület ezt sehol sem tűri majd el. Igényelni kell a szakfelügyelet előrevivő munkáját, így például nyugoditabban élhetnek az igazgatók kritikával. S a szakigazgatási szervnek is könnyebb lesz a feladata- Ha egy nem jól dolgozó igazgatót talál, nem kell például fegyelmikkel bizonygatnia ezt. — A rendelkezés értelmében salgótarjáni városi szinten is ütemezni kellett három evre a kinevezést. Hogyan állunk jelenleg? — Az első évre, az 1974/75- ös oktatási évre tettük azon altalános iskolákat, ahol a vezetés nyugdíj előtt áll. Itt nem adunk új megbízatást. A Gagarin, a Rákóczi úti, a zagy- vapálfalvi általános iskolákról, valamint a dolgozók általános Iskolájáról van szó. Többségükben ezen igazgatók kérték mái- a nyugdíjaztatásukat. Sajnáljuk, hogy jó nevelőktől kell megválnunk, hiszen magasan szervezett iskolát hozott létre például a Gagarin iskola igazgatója is. Szintén az első évre terveztük azon iskoláknál az iskolavezetés megbízását, ahol problémák jelentkeztek, vagy az igazgató öt év múlva vonul nyugdíjba. Mi sem bizonyítja jobban azt a tényt, hogy a város iskoláiban jól felkészült szakemberek állnak az iskolák élén, hogy öt évnél rövi- debb megbízást az első periódusban csak egy iskolánál alkalmazunk. (Az első évben kell azokat az igazgatókat megerősíteni, akit öt évnél rövidebb időre kell megbízni.) Az új igazgatókat öt évre bízzuk meg már e tanévben. Például a Bartók Béla úti Általános Iskola igazgatója, Kraj- nák Tibor huszonhárom éves kiváló pedagógiai pályafutás után egészségügyi indokból kérte a felmentését. Itt novembertől új igazgató került az iskola élére Tajti Béláné, volt helyettes igazgató személyében. — A városban is élhetett ezzel kapcsolatban a testület demokratikus jogaival. Hogyan történik ez? — A rendelkezés értelmében az igazgatók kinevezéséhez a testület véleményét is meg kell hallgatni. S az említett konkrét esetnél a testület egyhangúlag vezetőjének fogadta el a volt igazgatóhelyettest. Kádernevelési politikánknál is pozitív ez, mert szerencsés dolog, ha a helyettes igazgatói teendők ellátására is képes. Hiszen a testületben élő problémákra ő azonnal tud reagálni, s a megkezdett helyes úton tovább tudja vezetni a nevelő- testületet és a tanulóifjúságot. Az elnőiesedett tantestületekben az se baj, ha nők kerülnek a vezetésbe, akik a nők gondjaival talán ' emberibben képesek foglalkozni. Szintén öt évre kapott igazgatói megbízatást Ferencz Imre, a dolgozók középiskolája igazgatója is. — Szóljunk ezek után a középiskolákról is. — A városhoz tartozik a gépipari szakközépiskolán és a 211-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézeten kívül minden középfokú oktatási intézmény, gazdasági irányítás szempontjából. Az igazgatók kinevezésének jogköre is a városi tanács vb jogkörébe tartozik. Az eddig nem említett általános iskolák, s a középiskolák igazgatóinak megbízását 1975/76-ra, illetve 1976/77-re terveztük. Ezeknél már ötéves megbízás lesz érvényes. Nem jelenti ez az ütemezési terv azt, hogy az általános és a középiskoláknál nem lehet igazgatócsere. — Egészen röviden néhány szót az igazgatói munkakörről. — Ez a munkakör nem dicsőség, hanem komoly munkát igénylő feladat. Személy szerint, én inkább kicsit attói tartok, hogy a jól felkészült szakemberek nem szívesen vállalják a vezetési funkciót. Félnek attól például, hogy a gazdasági irányítás rájuk nehezedik, s a politikus iskola megteremtése is szerteágazó, folyamatos aktivitást igényel. Félő, hogy a jövőben esetleg a kevésbé elmélyült pedagógusok kerülnek a vezetésbe altkor, ha nem kapják meg a szakfelügyelettől az objektív értékelést a nevelők munkájáról, s a gazdasági teendők elvégzéséhez a segítséget. A második igazgatóhelyettes lehetőleg ne pedagógus legyen, hanem pénzügyi, gazdasági ismeretekben járatos szakember. — Beszélhetünk-e már némi tapasztalatról témánkkal kapcsolatban? — Néhány hónap után nem vállalkozhatunk semmiféle összegezésre. Amit nekem eddig talán már sikerült megteremteni. az a kialakult kapcsolat a vezetőkkel. Természetesen, ezt még intézményenként is tovább kell bővíteni. Befejezésül azt említeném, hogy a nevelőtestületben érvényesülni kell az egymás munkájáért való felelősségvállalásnak. (tóth) Mai tévéajánlatunk ÍJ .iü Ötszemközt Kovács Margittal Vitrai Tamás interiúsoroza- tában. most a népszerű keramikus művészt. Kovács Mar- gitot ülteti a kamera elé. Hogy a Kossuth-díjas alkotó valljon pályájáról, világnézetéről, a művészet és a valóság viszonyáról, a figurális kerámiáról, mint a világ örömeiről. bánatairól oly sokat kifejező művészeti ágról, s magánéletéről is. A művésznő, akinek munkásságát számos nemzetközi elismerés is dicséri —( a párizsi, majd a brüsszeli világkiállítás nagydíjait mondhatja magáénak) soha sem szakadt el a magyar népművészettől. Ősi naivságot és üde bájt árasztó figurái a magyar népmesék, népdalok agyagban megjelenített álakjai Érdekes. színes beszélgetésnek lehetünk tanúi ezúttal is. Hiszen amilyen színesek, sokfélék Kovács Margit alkotásai — kerekplasztikák, faliképek, épületkerámiák, edények, szoborkerámiák — olyan sokoldalú egyéniség a művésznő maga is. r Elet formaváltás és a művelődés Közművelődési feladatok Bercelen Az Ikladi Ipari és Műszergyár — népszerű revén: IMI — berceli gyáregysége a megye fiatal üzemei közé tartozik. A beindulás óta különösen. az elmúlt 1—2 évben nőtt jelentősen a dolgozók száma. Ezzel együtt járt az is, hogy megváltozott az ösz- szetétel, hiszen sokan az iskolából, á háztartásból, a tér- melőszovetkezetekből kerültek ebbe az ipari üzembe. Magas a betanított munkások aránya, viszont az üzemi szakmai képzést e rövid idő alatt még nem lehetett megoldani, mivel nem rendelkeztek a szükséges gyakorlati idővel a dolgozók. Ebben az évben sikerült elkezdeni a gyáregység területén a szakmunkásképzést. A múlt esztendőben elkezdődött az általános iskolai tanfolyamok szervezése, tízen már sikeres vizsgát tettek, de ez csak a kezdet. Nagyon szigorú önkritikával fogalmazták meg azt a beszámolót, melyben a gyáregység pártszervezete a dolgozók műveltségének és művelődési lehetőségeinek helyzetéről adott képet a tagságnak. Nem hallgatja el, hogy sok párttag sem rendelkezik megfelelő állami, és politikai képzett*, séggel. Szólt arról is, hogy az idősebbek gyakran távolmaradnak a fiatalok rendezvényeiről, azzal a felfogással: én már öreg vagyok ehhez. Nem általános még a szocialista brigádok körében sem (tíz van az üzemben) a kulturális műsorok kö^ös látogatása, a műveltség gyarapítása. Sokan éppen ezért nem tudnak élni a szocialista demokrácia által biztosított lehetőségekkel, hiszen hiányosak alapvető jogi, állampolgári, közgazdasági ismereteik. A nők szakmai, politikai képzettsége elmarad a férfiakétól. Ök azok, akik számára legnehezebb az életformaváltás, a munkássá válás. Mindez nem csak ebben az üzemben probléma. A kritikus és Önkritikus szemlélet azért különösen dicsérete®, mert sok területen jó kezdeményezésekről ig beszámolhat ez a gyáregység, és a hiány osságokat, az eredményeket az előttük álló . feladatok tükrében nézik. Mert el kell mondani azt is, logy több év munkája során népűitek az iskolán kívüli ipvelodes feltételei. Ebben a ...özségi művelődési házzal és *iz iskolával kialakított jó kapcsolatnak, folyamatos i gyüttműködésnek nagy sze- t -ipe volt. A fiatalok szórako- I- isi, művelődési igényeinek | elégitésére létrehozták a ház mellett működő pinceklubot. Az utóbbi hónapokban 36 fős tagsággal megszervezték a házasok klubját is, amely a középosztály számára ad keretet, lehetőségeket a közös programokra. Ehhez természetesen! az is kell, hogy legyenek igazán jó, vonzó programok, hogy más helyekhez hasonlóan ne lohadjon le az érdeklődés. Az 1974/75-ös színházi idényre 160 bérletet vásároltak a berceliek, ebből 40 darab az üzem dolgozói között talált gazdára. Többek között ez is utal a művelődési igények növekedésére. A gyáregység közművelődésének fejlesztését szolgáló feladattervet mindezen adottságok fogyelembevé,telével fogalmazták meg. Hangsúlyozzák a szocialista Drigádokban dolgozó kommunisták, szocialista brigádvezetők felelősségét- a közművelődési határozat egységes értelmezésében és gyakorlati végrehajtásában. A gazdasági vezetők feladata, hogy továbbhaladva az eddig is járt úton ösztönözzék az általános iskolával nem rendelkezők tanulását, a szakmunkásképzést, anyagi eszközökkel is segítsék a dolgozók művelődési lehetőségeinek fejlesztését. A szakszervezeti vezetés többek Jsözött a hogymányos munkásművelődési formák ápolásáért, • és a mai körülményeknek megfelelő továbbfejlesztéséért tehet sokat, azaz a murtkáskórusok, színjátszó csoportok tevékenységét kell figyelemmel kísérnie. Mivel a gyárban dolgozók többsége fiatal, a KlSZ-szer- vezet előtt is komoly feladatok állnak. A legfontosabb talán: megkeresni annak lehetőségét, hogy minél több közös programot szervezzenek a községi KISZ;aíapszervezet fiataljaival. A művelődés alapvető eszközei és lehetőségei biztosítottak a gyáregység dolgozói számára, a vezetők szemlélete és segítőkészsége is pozitív. A határozat gyakorlati megvalósítása az elkövetkező időkben azon múlik, hogy általánossá válik-e a művelődés, a műveltség megszerzése, iránti igény, a közművelődés korszerű szemlélete. G. Kiss Magodohm 1. Meleg tavasz volt. Május elején már virított az orgona, és a kiskastély vadgesztenyéin fehéren „égtek” a virággyertyák. Zsongtak a méhek és a hullámzó búzamezők gazdag termést ígértek. A Mátra békésen vigyázta a Zagyva-völgyet. Távolról hallatszott a bányai szénosztályozó monoton zúgása, és a csillék zöreje. Az üzem épületei mögött magasodtak — mint vulkáni kúpok — a meddőhányó csúcsai. Tetejükben emberek ürítették az agyaggal, palával megrakott csilléket. Amikor a buktatón kifordul egy-egy csille, tartalma lavinaként zúdult a mélybe. A nagyobb kövek óriási ugrásokkal és zajjal cigány- kerébeztek le egészen a kis akácosig. Az egyik munkás hatalmas bunkóval néhányszor oldalba vágta a csillét, hogy a megtapadt sár kipe- • regjen belőle. A tompa duí- fanásokat visszaverték a hegyek, s a zaj végigdübörgött a völgyön. A bányászfalu és -telep megszokott, békés hangjai voltak ezek. De hol volt mar a béke 1944 májusában? Kévés bányászcsaládból nem hiányzott valaki. Többen meghaltak, sokan a fronton voltak. És milyen volt az életünk? Még az elmúlt 30 év sem tudta feledtetni a szenvedést. Szerencsére megmaradt bátyám naplója, mély a fontos dátumokon kívül felidézi a fájó emelékeket, a bányász étet küzdelmeit. Bányai villanyszerelő volt, még fiatal. Tapasztalatai hiányoztak. Politikával nem foglalkozott. Egyszerű sorai mégis olyan magrázóak, hogy szinte újra átélem azokat a régi-régi napokat. Emlékeim írásakor felhasználom a napló sárguló lapjainak egyes részleteit, saját feljegyzéseim mellett. Mindent úgy írok le. ahogyan akkor történt. Ám előbb visz- szalapozok a történetünket megelőző időkre. Napló: 35. oldal. Chorin-bányatelep, 1943. július 29-én. csütörtökön. „A munkaidő hamar letelt. Este megint sétálgattunk. 9 óra után nagy lótás-futás táNÓGRAD - 1974. november 3., vasárnap madt a telepen. Nagy szerencsétlenség történt az egyik bányában. A sújtólég felrobbant. Tartánból jöttek a mentők, autók, orvosok. Három halott és kilenc súlyos sérülés. Ez a bányászsors! Föld alatt, nyomorult, kis he- lyenkén. rossz levegőben dolgozni és dolgozni. Semmi megbecsülés! Sokszor elnézem,, amikor jönnek kifelé az emberek: összeesve, hajlott háttal, fekete szénpor az i2zadt arcokon. Beesett szemek, sápadt arc. És akkor otthon sok gyerek, fekete kenyér, rossz koszt. De csak dolgozni, dolgozni, amíg bírja az ember. Amikor már nem bírja, akkor jön a nyugdíjas nyomorúság. Ez itt a bányász élete! De nem maradhat így sokáig. Föl kellene világosodni a népnek. Mert nagyon sok még az elmaradott. akinek így is ió! Ezért kellene iskolába járni minden szegény fiának. Akkor nem tudnának ígv ein vom ni bennünket. t)e, hogy ez ne így legyen, azért vannak a drága iskolák, ahová c jak nagyon kevés szegény ember tudja gyerekét járatni. A legnagyobb, áldozatot kell az ilyennek hozni. Most még csak az tud haladni, aki keni kereket arannyal. Nem fontos, bármilyen hatökör is. csak pénze legyen ! A szegény fiú bármily lángész. legtöb- ször lemarad. De ez nem maradhat így! Hl kell jönnie egy új világnak, ahol nem lesznek olyan nagy különbségek, és a szegényebb népben is embert látnak. De, hogy ez eljöjjön, nagyon, sok mindennek kell még történni. De el kell. hogy jöjjön egy átalakulás! Mert addig csak küzdés és nyomorgás lesz a sorsunk. És akitor nem lesz az, hogy valaki ezreket keres, míg a pórnép nek odadobnak alamizsnának- valót. Hogy miből él sok gyermekével, ki törődik azzal?” Napló: 63. oldal. 1943. november 25. csütörtök. „Reggel disznót vágtunk Kovácséknál. Hatalmas állat volt. Végighurcolt egy párszor az udvaron, míg le tudtuk fogni. Hej, ha mi is vághatnánk egyet! De rég volt, amikor a mi ólunkban is disznó röfögött, De megérünk még egy jobb világot. csak küzdeni kell!” (Folytatjuk) Bemutató A Vidám Színpad október 25-én mutatta be Mikola Zarudntj: „Nem vagyunk kifestve” című vígjátékát. Színpadra alkalmazta: Abody Béla. Rendezte: Léner Péter. Képünkön: Jelenet a darabból. (MTI Fotó — Benkő Imre felvétele.) Tréfák — Mért akar elválni a feleségétől? — Mert különbözik a természetünk. — És mivel fogja ezt bizo- íyitani? — Én el akarok válni, a feleségem pedig nem! A vasúti váróteremben fi- lyeimeztetik az utast, ne dohányozzék: — Nem látja a feliratot: Tilos a dohányzás?! — Látom, látom — mondja a férfi —, de nem csinálhatok mindig úgy,, ahogy maguk akarják. A falra az is fei van írva, hogy „Hordjon fűzőt, szép lesz az alakja!” — Hallottad, hogy Maria férjhez ment Peróhoz? — Hallottam, és azt hiszem, rosszul tette. — Ugyan miért? — Mert egy ilyen okos nő nem mehetett egy olyan emberhez, aki annyira buta, hogy éppen őt vette el feleségül! i
