Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-22 / 273. szám

V V Gyertek, mesélünk! Bábjátékos bemutató és filmszemle Salgótarjánban Kösa&nitjük: városunkban kedves vendégeinket, az I. salgótarjáni bábjátékos be­mutató színpad, animációs filmszemle és szakmai ta­nácskozás résztvevőit. A „Gyertek, mesélünk”! országos eseménysorozat, egyúttal az első olyan fórum, amelyet a számvetés igényé­vel hívtak össze a rendező szervek, a Kulturális Minisz­térium, Nógrád megye és Salgótarján város Tanácsa, a Népművelési intézet, a salgó­tarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ: mit tehet és mit tesz az animá­ciós művészet a gyermekek személyiségének formálása, az esz téti Icai nevelés érdeké­ben. A rendezvény védnöke, az UNIMA Magyar Tagozata. A tagozat elnökét dr Szilá­gyi Dezsőt, is köszöntjük Salgótarjánban. Az események ma kezdőd­nek és november 24-ig zaj­lanak. Minden remény meg­van arra, hogy a bábjátékos bemutató és filmszemle ered­ményesen szolgálja a párt közművelődés-politikai hatá­rozatában megfogalmazott teendőik sikeres teljesülését, többek között a közoktatás, es a közművelődés kapcsolat tárnak további erősítését, mindenekelőtt a nevelés, a saemélyisógformálás érdeké­ben. A bábjáték rendkívül ösz- szetett műfaj, alkalmas arra, hogy — egyében túl — sok­oldalúan fejlessze a készsé­get, a művészi ízlést, érzé­kenységét. Többek között, irodalmi, zenei, dramaturgiai, technikai ismereteket . nyújt, hatásos eszköze lehet az esz­tétikai, az erkölcsi nevelés­nek. örvendetes, hogy lehe­tőségeivel szerte az országban, a szűkebb hazánkban, Nóg- rádbam is, mind többen él­nek. Üdvözöljük azon törek­vést is, hogy a báb- és film- bemutatók, a szakmai kö­zönségen túl, a legérdekel- tebbek, a gyermekek előtt kí­vánnak számot adni az ed­digi tevékenységről. Például, a Pannónia Filmstúdió külön műsort ad gyermekeknek és felnőtteknek. Az óvodásoknak szintén bábműsort szervez­nek, s lesz külön bábműsor az iskolásoknak is. A tele­vízió bemutatja legújabb ani­mációs filmjeit. A szakmai tanácskozás és a tapasztalatcsere során ér­tékelik az eredményeket, szó eshet a még meglevő hiá­nyosságokról, sor kerül a to­vábbi feladatok meghatáro­zására. Ez utóbbival kapcso­latban szükségesnek látszik azon közművelődési törekvé­sek további kiteljesítése, me­todikai megalapozása, ame­lyek elsősorban a neveléssel vannak összefüggésben. Több mint háromszáz ven­dég érkezett az események­re Salgótarjánba, az or­szág minden részéből. Kö­szöntjük a bóbegyütteseket! A Musica zenei bábegyüttes Szekszárdrál, a Szitakötő bábegyüttes Tiszakécskéről. az Astra Budapestről, a Csil- Lagocska Nagykőrösről, a Bó­bita Pécsiről, a Csirip ugyan­csak Szekszárdról érkezett városunkba, örülünk annak, hogy Nógrád megyéből szin­tén több bábegyüttest kö­szönthetünk a bemutatókon, Balassagyarmatról a KISZE • bábegyüttest. a Lúdanyót Ludányhalásziból, a Diorá­mát Dejtárról, a Főnixet Salgótarjánból, a BI-BÁ-BÓ-t Szécsényből, s a Nógrád me­gyei pedagógusok bábcsoport- ját. A háromnapos esemény­sorozat gazdagnak ígérkezik. Filmrendezők, bábter'vezök. amatőr filmesek, a Megvei Művelődési Központok képvi­selői. a megyék bábszakrefe­rensei számos alkalommal találkoznak egymással, mód nyílik a tapasztalatok cseré­jére, a vitára. Rendkívül so­kat nyerhet a bábjátékos be­mutatóból és filmszemléből, a közönség. mindenekelőtt az ifjabb közönség. Kívánjuk, hogy kedves vendégeink a bemutatók, a tanácskozások, a tapasztalat- csere során gazdagodjanak tapasztalatokban, a , közönség, emlékezetes élményekre te­gyen szert! T1. E. Kezdődik a Kommunisták című film forgatása November 26-án. kedden reggel 9 órakor egy osztrák turistahajó köt ki a Vígadó téren, fedélzetén Ottó Skor- zeny-vel. az SS első számú ..emberrabló specialistájával”. Feladata, hogy különítményé­vel állítsa félre a Hitler szá­mára már megbízhatatlan kormányzót. Horthy Miklóst. Az esemény a valóságban *’.0 évvel ezelőtt történt, s a í helyszínt a filmfelvétel ked­véért öltöztetik a korabeli dicstelen jelmezbe. A nyolc szocialista ország közös pro­dukciójaként készülő „Kom­munisták” című négyrészes film Magyarországon iátszódó részének felvételei kezdőd­nek ezzel a jelenettel. Főren­dezője: Jurij Ozerov, a ná- unk is emlékezetes sikert aratott „Felszabadítás” Lenin - ciíias alkotója. A grandiózus mű magyar társrendezőié Köő Sándor így vall a vállalko­zásról: — A film talán a legjelen­tősebb a szovjet pártkong­resszus tiszteletére készülő al­kotások között. Hátteréül a sztálingrádi csatáról Berlin eiestéig bekövetkezett hábo­rús események szolgálnak, s lényegében a kommunisták vezetésével folyó ellenállási mozgalmaknak állít emléket. A történetben megelevened­nek azok a mozgalmak, ame­lyek a fasizmus leverését tűz­ték ki célul, helvet kannak" mindazok a próbálkozások, amelyek a hitleri fasizmus ellen irányultak: például megelevenedik a varsói fel­kelés. a szlovák partizán fel­kelés. a Tito vezette jugo­szláv partizánháború. s szá­mos antifasiszta megmozdu­lás. A különböző epizódokat kivétel nélkül az eredeti helyszíneken forgatták, illet­ve forgatják. A történelemre, a világháború menetére nagy jelentőséggel bíró események sodrában a magyarországi cselekmények a Horthy ku­darcot vallott kiugrási kísér­lete — szinte epizódonként fogható fel. Érdemeikhez mél­tón ábrázolódnak maid a ma­gyar kommunisták, az illegá­lis baloldal vezetőinek törek­vései. a Magyar Frontba tö­mörült háborúellenes erők tettei. így a Horthyhoz in­tézett memorandum. amely népünk érdekében a buda­pesti munkásság fölfeawer- zését, minden Hitler-ellenes katonai erő összefogását kö­vetelte. Mindenütt az illető ország színészei játsszák a szerepeket, s az élkészült film­ben is anyanyelvükön fognak megszólalni. A felvételek november 26- tól kezdődően körülbelül két hónapig tartanak. A stáb munkájában konzultánsként részt vesz N. Gluhov, a Kosz- film stúdió katonai szakér­tője is. 'A szokatlanul sok és nagy területen folvó külső felvétel nem kis feladat elé állítja a Budapesti Rendőr­főkapitányságot is: forgalom- elterelésekré, ideiglenes jelző­táblák felállítására lesz szük­ség, parkolási tilalmak lép­nek életbe arra a néhány órára, amíg a felvevőgéoek dolgoznak. A négyrészes film joggal számíthat a közönség felfo­kozott érdeklődésére. Nos. a tervek szerint 1976-ban tű­zik műsorukra filmszínháza­ink. Az NDK-ban, Csehszlo­vákiában és Bulgáriában már befejezték a munkálatokat, de a többi szocialista országban például a Szovjetunióban. Lengyelországban. Romániá­ban és Jugoszláviában még csak ezután keltik életre a világtörténelmi napokat. Fenyvesi József ) FALU A FÖLD ÄLATT 16. Ha rágondolok — 30 év múltán is elérzékenvedem. Smber volt. a háború poklá­ban is. Pedig feleségét és gyermekét a németek kivé­gezték. miután borzalmasan megkínpzták őket. Fima köze­pes termetű, fekete hajú volt. Arcán himlő okozta forradá­sok. de aki szemébe nézett, soha nem felejtette el a su­gárzó emberséget. A sok meg­próbáltatás ellenére derűs volt, bízott az életben. December 24-én. délelőtt hő fedte a tájat, amikor elindul­tunk a bányaüzem felé. A ré­teken vágtunk át lakásunk­tól. Mindenütt 120 milliméte­res lövegek között haladtunk. Ennyi ágyút soha nem lát­tam. Katonái nagyon szeret­hették, mert messziről üdvö­zölték és mosolyogtak. Min­den ütegnél volt néhány sza­va harcosaihoz. Engem jól megnéztek esőköpenyben, sü­tés sapkáimban. Kettesben ballagtunk a bá­nyában. Soha nem látott az­előtt bányát, de jött. hogy szóljon a lakossághoz, hogy bátorítsa őket. Odamentünk, ahol a legsűrűbben laktak a Főtáró földalatti falujában. Jelűnek néni tolmácsolta sza­vait: „Itt van a szovjet pa­rancsnokság! A fasiszták töb­bé nem jönnek vissza! Kezd­jék meg a békés munkát! Jöj­jön haza mindenki!” — És jöttek is rögtön velünk. Meg­indult az áradat. A sötétség­ből a világosságra! Egv isme­rős telepi asszony. Nagy L. Istvánná is velünk iött. El­kísértük lakásukig Fimával. mert nagyon kért minket. Akkor értünk lakásuk pin­céjébe (ott volt lerakva hol­mijuk). amikor a keletkező­ben levő tüzet az utolsó pil­lanatban még el tudtuk fojta­ni. Lassan leszállt az este, ka­rácsony estéje. Már sötét volt, amikor megérkeztek a szovjet katonák. Fima zárta a sort! Kezében fenyőgaly- lyat hozott. Illata betöltötte szegényes konyhánkat. A sa­rokban kis asztalkán váza állt. Abba dugta a kis fenyőt. Nem tudom honnan — de ke­rült rá néhány szaloncukor és alája dió. A fényt a hűsé­ges bányai lámpa adta. Vacsora közben csend volt. Utána elfújtam a karbidlám­pa pislogó lángját, amikor Nyikoláj leült a tűzhely mel­lé és kinyitotta ajtaját. Lo­bogott a tűz. bearanyozta az arcokat. Nyikoláj hosszan, szótlanul nézte a játszadozó lángnyelveket, a pattogó szik­4 NÓGRÁD - 1974. november 22., péntek Zenei krónika tyV\x\/V‘V'xv\^\/v'V*^/V'\/w\/\x\/v»uvx\/v\/\^\A^\/\^vxx\/V'\/\^vv'\/v/vvA/>^'var*'Vv'VV'VV'VV< Josef Schwab gordonkaművész hangversenye Az ifjúsági hungveraeny ek után november 23-án, e6te hét órakor négy hangversenyből álló bérletsorozat kezdődik Salgótarjánban, az új zeneis­kola (számviteli főiskola) hang versen y termében. A sorozat első estjén kül­földi művészek lépnek közön­ség elé. A hangverseny fősze­replője Josef Schwab NDK- beli, magyarországi születésű gordonkaművész. Zenei ' ta­nulmányait Lipcsében végezte, ahol a nemzetközileg is ismert August Eichom volt a taná­ra, Főiskolai tanulmányai után a lipcsei főiskolán tanár­segédként tevékenykedett. Je­lenleg a berlini Komische Oper szólógordonkása. Josef Schwab több nemzet­közi zenei versenyen vett részt, valamennyin diplomát, vagy díjat nyert. (1957 Géni, 1959 Becs, 1962 Moszkva.) Re­pertoárjában a barokk, klasz- szikus, romantikus és modern művek egyaránt szerepeinek. Számos hangversen ykö rútja során több ízben járt a Szov­jetunióban, Bulgáriában, Ro­mániában, Csehszlovákiában, Svédországban, Nyugat-Né- metországban és természete­sen Magyarországon. Több XX. századbeli mű bemutatása fűződik nevéhez Hans-Jürgen Wenzel számos kompozíciót írt neki. Állandó kísérője, Hanna Dippner zongoraművésznő lesz ezúttal is a neves gordonka­művész partnere. Műsorukon Bach, Beetho­ven és .Brahms egy-egy szoná­tája szerepel. A hangversenyen közremű­ködőként fellép Csajbók Teré­zia énekművész, aki Szabóky Márta zongoraművész kísére­tével Schubert-dalokkal egé­szíti ki a hangverseny prog­ramját. KONCZ JÁNOS- HEGEDÜ VERSENY SZOMBATHELYEN Első ízben rendezik meg a zeneiskolai hegedűszakos nö­vendékek részére az „Orszá­gos Koncz János-hegedűver­senyt” a művész szülőváro­sában, Szombathelyem, szüle­tésének 80. évfordulóján. Koncz János hegedűművész 1894-ben született és Hubay Jenőnek ahhoz a mesterisko­lájához tartozott, mely her­vadhatatlan dicsőséget hozott a magyar vonóskultúrának. Korának egyik rendikívüli ké­pességű muzsikusa volt, aki hazai szereplésein kívül egész Európa ünnepelt szólistája volt. Interpretációin keresztül Josef Schwab gordonkaművész különösen, mint kiváló Mozart- előadót ismerték. Rövid életé­nek utolsó 10 évében a buda­pesti Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola tanáraként fej­tett ki nagyszerű pedagógiai tevékenységet. 1937-ben, 43 éves korában halt meg. Mint arról már hírt adtunk, a területi elődöntők után 51 zeneiskolai hegedűs növendék került be az ország 120 zene­iskolájából az országos ver­senyre, melyet — két forduló­ban — november 25-ón és 28- án rendeznek a szombathelyi Bartók Béla Állami Zeneisko­lában. Jó fényt vet Nógrád zeneis­koláinak hegedűoktatására, hogy a rangosnak ígérkező ze- zei versenyre a nagybátonyi Ángyán Tamás, a- salgótarjáni Miklós Ágnes és Virág Lász­ló személyében három tanuló­nak is sikerült, elnyernie a részvételt. VILÁGJÁRÓ MŰVÉSZEK HANGVERSENYE Az Országos Filharmónia rendezésében november 18-án, délelőtt tartották meg a salgó­tarjáni középiskolások bérlet- sorozatának első hangverse­nyét. A hangverseny céljaként fiatal világjáró művészekkel ismerkedhetett meg a Megyei Művelődési Központ nagyter­mét zsúfolásig megtöltő kö­zönség. Boros Attila, a rádió közismert —j és méltán nép­szerű — zenéi riportere lé­nyegre mutató kérdésekkel inspirálta a három fiatal mű­vészt, akiknek vallomásaiból kiderült, hogy a sokak által talán irigyelt világjáró művé­szek élete nem is olyan rózsás, mint azt a kívülállók elképze­lik. Sokévi tanulás, gyakorlás előzi meg az első komolyabb fellépéseket, fárasztó utazás, sok kellemetlen körülmény le-, küzdése az ára annak, hogy valakiből világjáró művész le­gyen, de az is előfordul, hogy az előadó csak a hangver­senytermet és a szállodát is­meri meg egy-egy híres város­ból. Ez derült ki a beszélgetés­ből, melyet a riporter a három fiatal művésszel, Jandó Jenő­vel, Kovács Kolossal és Peté­nyi Miklóssal folytatott a szín­padon. Látszólag a kérdezett művé­szek szívesebben muzsikáltak, mint a kérdésekre adott vá­laszokkal bíbelődtek, pedig sok érdekeset hallhatott a szépszámú fiatal közönség. Amikor pedig múzsáikéin i kezdtek a szólisták, valóban elementáris erővel ragadta el őket hivatásuk. Jandó Jenő, a fiatal zongoristageneráció egyik kimagasló alakja, aki fiatal kora ellenére máris több nemzetközi sikert köny­velhet el magának, szólista­ként Liszt Tarantelláját és Bartók Zongoraszvitjét ját­szotta. Ugyanakkor művész­társai zongorakíséretét is ma­gas színvonalon oldotta meg. Percnyi Miklóst osodagyer- mekkémt tartotta számon a magyar és a nemzetköm' haing- yersenylátogató közönség. Pablo Casalsnál töltött tanu­lóidejéről beszélt mestere iránti nagy szeretettel, majd Popper Tarantellájával és Mozart egyik Rondójávai ara­tott nagy sikert a kitűnő gor­donkaművész. Kovács Kolos nevével né­hány éve a televízió KI mit tud? versenye során. ismer­kedhettünk meg először. Azóta nagy utat tett mag a fiatal énekes. Az akkor még amatőr előadó elvégezte a Zeneművészeti Főiskolát, az Állami Operaház magánéne­kese, több énebverseny első helyezettje, aki különöse i oratóriumszólistaként vívóit ki magának nemzetközi elis­merést. A szerényen nyilatko­zó művész e közönség elisme­rését is kivívta egy-egy Csaj­kovszkij-, Schumann- és Ra- vel-mű előadásával. rákat. Szerette nézni a tüzet. Azután lassan kélt ajkáról a dal — amit ml is ismertünk: «Volga, Volga, édesanyánk...! A világ nagy múzeumai Másnap parancsot kapott a 6. lövészhadosztály, hogy de­cember 28-ig foglalja el Szal- matercset és Karancsságot. A búcsú fájó volt. VI. December 23-án a község határában, kertekben, friss fekete halmok jelezték a fehér hóban, hogy szabad­ságunkért sok szovjet harcos adta életét. A neveket elfe­ledtem, vagy csak néhányat írtam fel. Névtelen hősök! De azt tudom, hogy Dzsapa- rova Szapara szovjet harcos december 21-én a bányáért folyó harcban esett el. Rja- binci Valentin Deomidovics a MÁV pályamesteri lakás előtt kapott halálos sebet. Nekik és társaik temetése 1944. december 23-án volt. A holttesteket vörös szalagokkal díszített koporsókba helyez­ték. A szovjet katonai zene­kar adta meg számukra a végtisztességet. A közös sír a kisterenyei temető bejáratá­nál van. (Folytatjuk) A Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárában szép sikere van A világ nagy múzeumai című képzőművé­szeti ismeretterjesztő előadás- sorozatnak. A hallgatók eddig már a drezdai Zwinger, a bécsi Szépművészeti Múzeum, a párizsi Louvre és a lenin- grádi Ermitázs képtárak mű­vészeti kincseivel ismerked­hettek meg. A nyolc előadás­ból álló sorozat további ré­szében a magyar múzeumok gazdag anyagából láthatnak diaképeket az érdeklődő mun­káshallgatók. A sorozat elő­adója Bacsur Sándor, a Ba­lassagyarmati városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Mai tévéajánlatunk 21.00: Várak, törökök. Az ismeretterjesztő filmsorozat — a műsort vezető történészek kalauzolásával — a középkori Ma­gyarország mindennapjait mutat­ja be, váraink, műemlékeink és a korabeli dokumentumok segítsé­gével. A várélet, a végvári por­tyázások, a török hódoltság lég­körének érzékeltetésére játékfil­mes elemeket Is alkalmazva. A sorozat egyes részei a Középkori várak, a Török világ és a Hó­doltság címet viseli. Megismerjük azt a várat, amely a várúr szá­mára lakás, Jobbágyai számára az uradalom székhelye és a legfőbb hatalom megtestesítője. Nemcsak csaták színtere, hanem gazdasági* politikai, bíráskodási központ is. Majd a film a magyarországi tö­rök uralmat a hódítók szemszögé­ből vizsgálja. Megismertet a Ma­gyarországon élő török katonák és adószedők mindennapi életével, amely valójában alaposan eltér a „keleti' kényelemről” és gazdag­ságról alkotott fogalmainktól. Szó lesz a török hódoltság alatt élő magyar városok, falvak sorsáról, lakóinak életéről. S arról, hogy a hódoltsági parasztok és mezővá­rosi polgárok számára a törökkel egyenrangú csapást jelentett sa­ját főldesuraik adója és a por* tyázó magyar végvári seregek pusztítása. {

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents