Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-22 / 273. szám

Rangsorolás, előrelátás Következik a döntő Néhány nappal ezelőtt megrendezték Pásztón, a szo­cialista brigádok felszabadu­lási vetélkedőiének második fordulóját, a középdöntőt. Két üzem csapata visszalépett, így 12 brigád versenyzett a dön­tőbe jutásért. A helytörténe­ti. aktuális, politikai, kultu­rális és sportkérdésekbén legsikeresebb a MEZŐGÉP gárdája volt, mindhárom induló csapatuk bejutott a döntőbe. Komolyan vette a felkészülést a Szerszám- Készülékgyár és az ÁFÉSZ is. kettő-, illetve egy csapat­tal ők is képviseltetik magu­kat a december 17-i nyilvá­nos döntőben,. A kiesettek könyvvásárlási utalványo­kat és ajándéktárgyaikat kap­tak. Megérdemelt kirándulás Az alsópetényi UNITÁS fonalfeldolgozd, üzem leányai es asszonyai is kivették ré­szüket a mezőgazdasági mun­kából. A nézsai termelőszö­vetkezet földjein cukorrépát szedtek, s október végén, no­vember elején összesen. 240 munkanapot teljesítettek. A vállalat a mumkadíjból bu­dapesti kirándulásra viszi dolgozóit és a családtagokat. A két autóbusz december 1- én megy a fővárosba, ahol a résztvevők múzeumokat lá­togatnak meg. délután és es­te pedig a Kamara Varieté, illetve a Fővárosi Operett­színház előadásait nézik meg. Az Építésügyi *és Városfej­lesztési Minisztérium előzetes számvetést készített az ága­zat idei tervének várható tel­jesítéséről. Az eddig elért tényleges eredmények és az eoítésl szervezetektől az év utolsó két hónapjára kapott előrejelzések szerint számíta­ni lehet arra. hogy a kivite­lező építőipar a múlt évinél i'.-hat százalékkal több építé­si és szerelési munkát való­sit meg, és így idei tervét több mint egy százalékkal túlteljesíti. Az eredményekhez jelentősen hozzájárult a kongresszus tiszteletire ki­bontakozott széles körű ver­seny és a felajánlások telje­sítését segítő, megalapozó technikai fejlesztés, gépesítés. Az év utolsó két hónapjá­ban várhatóan megérkező be­rendezésekkel együtt az idén mintegy másfélszer annyi korszerű gépet szereznek be, Községi & Városi taná­3 csiaink az elmúlt napokban végrehajtó bizottsá­gi ülésen tárgyalták az 1975. évi fenntartási költségvetést és a fejlesztési alap tervjavas­latot. A javaslatok ma már a megyei tanácson találhatók, a megyei vezetés a járási hiva­talok és a városi tanácsok el­nökeivel konzultál. Ez a mun­ka különösen f öntés most. mert a IV. ötéves terv befeje­ző éve következik, tehát fel­tétlenül szükséges, hogy a IV. ötéves tervi célkitűzésekben, illetve a középtávú pénzügyi tervekben megfogalmazott fel­adatok végrehajtását megvizs­gálják és egyben biztosítsák az V. ötéves tervidőszakra történő átmenet pénzügyi fel­tételeit. I Lapunk első oldalán szá­moltunk be arról, hogy Salgó­tarján fejlesztésére az 1975. évi fenntartási költségvetési és fejlesztési alapjavaslat sze­rint több mint 300 millió fo­rintot tervez a tanács. Jelen­tős, nagy összeg ez, de minden jogos igényre nem elegendő. Ugyanis tanácsaink 1971— 75. évekre szóló pénzügyi terve kiegyensúlyozott fejlő­dést tett lehetővé. Erről ta­núskodnak az új lakások, az óvodabővítések, az iskolák és az egészségügyi intézmények javuló felszereltsége, a kor­szerűsített utak és hidak. De a lakosság igényei gyorsabb ütemben* növekednek, mint a tanácsolj rendelkezésére álló pénz. Ezért a feladatokat elő­relátóan rangsorolni kell. Hogyan rangsoroljanak? Az igényeket úgy kell rangsorol­ni. hogy a legfontosabb fel­adatokat oldják meg. A taná­csok akkor járnak el helye­sen, akkor követik a társa­dalmi érdeket, ha fokozott fi­gyelmet fordítanak a legfon­tosabb központi döntések, ha­tározatok és állásfoglalások mint tavaly. Az építés kor­szerűsítését célzó állóeszköz­fejlesztési előirányzatot mint­egy '200 millió forint értékű befektetéssel teljesítik túl. A legnagyobb saját beruházások közül xaz év első felében ad­ták át Budapest negyedik házgyárát. Nemrégiben fejez­ték be a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Válla­lat központi telepének építé­sét, az utolsó simításokat végzik a veszprémi házgyár, a Nógrád megyei és a 22. számú Vállalat központi tele­peinek építésénél. így az épí­tőipar az idén 5500 négyzet- méter üz^mi csarnokkal. 16 ezer négyzetméter alapterü­letű raktárhelyiséggel gazda­godott, és a budapesti, illetve a veszprémi házgyárral évi hatezer lakás felépítéséhez szükséges elemgyártó kapaci­tással bővült. A kivitelező építőipar az kiemelt feladatként kezeljék a társadalompolitikai célkitűzé­sek megvalósítását, a gyer­mekintézmények, a közműve­lődésügyi, az ifjúságpolitikai feladatok fokozottabb" támoga­tását. Nézzünk gyakorlati példá­kat is. Salgótarjánban a Rá­kóczi úti Általános Iskola bel­ső felújítását, a legsürgősebb munkákat 1974-ben elvégez­ték. A következő évben itt még további 1.5 millió forint­ra lenne szükség. De a Ma­dách Imre Gimnázium épület­felújítása, ajtók, ablakok cse­réje, a fűtés korszerűsítése, a külső tatarozás a Rákóczi úti iskolánál fontosabb. Épület- felújításra kevés a tanács pénze, kötött a keret, ezért a Bartók Béla úti óvoda felújí­tására, a zagyvapálfalvl Hő­sök úti óvoda konyhabővíté­sére 1975-ben nem telik. Salgótarjánban. Balassa­gyarmaton és a községi taná­csoknál Is gondoskodnak az alkalmazottak béréről, fűtés­ről, világításról, a legszüksé­gesebb beszerzésekről és kar­bantartásokról. Az 1975-ös fenntartási költségvetés meg­felelő ellátást biztosít. Jut pénz az iskolák szemléltető­eszközeire, ahol feltétlenül in­dokolt vásárolhatnak televízi­ót, magnetofont és kabinet falat, de mindenüvé nem jut, az igényeket rangsorolni kell. « Milyen társadalompold- 7 tikai feladato­kat kell feltétlenül megolda­ni? Salgótarjániban megszün­tetik a Pécskő-dombi cigány­telepet. A megyeszékhely köz­pontjában ezt nem lehet to­vább tűrni, erre megfelelő ha­tározatot hoztak. De 54 lakás szanálásához, illetve ugyan­ennyi lakás építéséhez 12 mil­lió forintra van szükség. Balassagyarmaton a helves rangsorolás csak az lehet: la­kás, lakás, szociális otthon és kórházbővítés. Ezeken kívül idén várhatóan 49 ezer la­kást ad át, mintegy 4500-zal többet az előző évinél. Az idei terv azonban 50 ezer la­kás felépítését irányozta elő, tehát az elmaradás mintegy ezer lakás. Az építőipari szö­vetkezetek ugyanis várhatóan 1500 lakással kevesebbet ad­nak át előirányzatuknál és ezt., a hiányt elsősorban az ÉVM-vállalatok túlteljesítése mérsékelheti, hogy ha a Ganz-MÁVAG az ütemterv szerint szállítja és felszereli a többlethez szükséges lakóhá­zak felvonóit. Az idei terv a kivitelező építőipar termelékenységének négyszázalékos növelését ír­ta elő, de várhatóan 4.5—5 százalékkal nő. Emellett ked­vező az is, hogy az építési és szerelési munkák árszintje az előirányzott három helyett alig 2 százalékkal emelkedik. ‘(MTI) ts sok feladat akad, de az előbbiek fedezetének biztosí­tása után nem sok pénz ma­rad. Mire van szükség az Igazgatási központokban és mit kell a társközségekben megvalósítani? A tanács szék­helyén vagy a 'társközségben kell iskolát, klubot építeni, felújítani? Ezt nem szabad önkényesen, sem hatalmi szó­val eldönteni, az előrelátás és a megfontolt rangsorolás sze­rint intézkedjenek. Egyrészt elavult, másrészt a gyors ütemű fejlődéshez nem elegendő Salgótarján közmű­vesítése. Hol szükséges 1975- ben előközművesíteni ? Feltét­lenül a Sebaj-telepen, hiszen a következő években itt 1100 lakást alkarnak építeni. Mi szükséges ahhoz, hogy a rang­sorolást a lakosság megértse és a tanács vezetőinek javas­latait támogassa? Az. hogy is­merjék az összefüggéseket, a ina igényét a távlati felada­tokkal egyeztetni tudják. Nem szólam és nem formaság, ha­nem társadalmi szükségesség, hogy a lakosságot tájékoztas­sák, a közügyek intézésébe bevonják. Tájékoztassák az embereket, hogy ml épül, mi­vel szépül lakóhelyük, de mondják meg azt is, hogy miért éppen ott és akkor, és miért kellett úgy rangsorolni. De a vezetés sem mondhat le tanácstagok és a lakosság jel­zéseiről, észrevételeiről, mert a helyi igényeket és lehetősé­geket ők jobban ismerik, ha javaslataikat elfogadják, az emberek jobban magukénak érzik a feladatokat, a megva­lósításért hajlandók tenni. A tanácsi ! költségveté­sekben kö­telezni előirányzatokat, de tar­talékokat is találhatunk. Az előrelátó és tárgyilagos rang­sorolás dönt a különböző igé­nyek között. De igazságos pro­tekció is érvényesülhet. Ha minden igény kielégítésére nincs is elegendő anyagi esz­köz. minden lehetséges támo­gatást megadnak oda és arra. ahol megfelelő társadalmi munka jelentkezik. A távlati és az éves tervekben megha­tározott feladatok megvalósí­tására kell összpontosítani a társadalmi munkát, a bevételi tervek túlteljesítésével is le­het újabb forrásokat szerezni, így nagyobb léptekkel halad­hatunk előre, mint ahogyan azt a költségvetés forintjai jelzik. F. L. HaJassn* gyarmatról Felmérés két iskolában. A 'Szántó Gimnázium és Szak- középiskola, és a 217. sz. Szakmunkásképző Intézet va­lamennyi tanulója felmérésen vett részt A diákok futás­ból, dobásból és ugrásból ad­tak számot képességeikről. A felmérésben, lebonyolításban oroszlánrészt vállalt Kurinczi Béla, illetve Benkő László testnevelő tanár. támogatására. Szükséges, hogy Várhatóan túlteljesíti idei tervét az építőipar i Katonák, dolgozók, munká­sok, iskolások kétkezi munká­jára volt szükség a mezőgaz­daságban a nagy esőzések után. Mentek is. Mindaz, aki dolgozni tudott, felcserélte a kényelmet hétvégeken, 6 ki földekre! így tettek a sal­gótarjáni Stromfeld Aurél Gépészeti és Gépgyártástech­nológiai Szakközépiskola di­ákjai és tanárai is. összesen hét alkalommal voltak a kü­lönböző termelőszövetkezetek­ben: Taron, Szurdokpüspöki­ben, Palotáson és Kállón. Húzták a cukorrépát, nem kí­mélve a derekakat. A tsz-ek vezetői mindenütt meg voltak elégedve munkájukkal. Ebből a munkából — bár mindenki derekasan kivette részét — mégis kitűnt a II. b. osztály. Arról beszélgettem velük, hogy mit jelentett szá­mukra az egyheti társadalmi munka. A hét napból egyetlen naDra sem engedték ki ke­zükből a vezetést. Ez mindent megmond. A válaszok pedig: L — Megértettük, hogy nem DIÁKOK A FÖLDEKEN szabad csak lógásnak tekinteni ezeket a „kirándulásokat". Tudtuk, hogy munkánkra kü­lönösen nagy szükség van. — Ezt akkor értettük meg igazán, amikor nap-mint nap láttuk a katonákat a teher­autókon, Zetorokon, amint éppen valamelyik termelőszö­vetkezetbe igyekeztek. Szinte vártuk az alkalmat, hogy mi is mehessünk. Bizonyítani — mondja Hornyán György ta­nuló. — Látszott, hogy kit ne­veltek munkára — folytatta osztil-vtársa, a munkában kitűnt Pásztor István. A vá­rosban lakóknak nem ment úgy a répahúzás. Később ők is belejöttek. Már aki akart dolgozni! Elmondanám, hogy miket csináltunk: kihúztuk a répát kézzel, ha nem ment, akkor egy erre a célra ké­szített villával. Levágtuk a tetejét, kupacba raktuk, majd elszállították. Külön volt „húzó” és külön „tisztító” brigád. A tisztítók otthonról hozták a kést. de készítettünk az iskolában is. Jó érzés volt látni, hogy egy-két tanárunk is beállt a sorba. Kedvtelés­ből és példamutatásból. Ma­gyar János, a gyakorlati ok­tatónk egymaga kihúzott annyi répát, mint egy osztály. — Még egy ilyen répasze­dés ■ és elmehetünk focistá­nak. Ugyanis sokszor lábbal is meg kellett egy kicsit ta­szítani a- megfagyott répát, mert nem akart sehogy sem megmozdulni — mondja ismét Hornyán György. — Én még a vasárnapot sem hagytam ki. Otthon, Nóarádmegyerben a termelő- szövetkezetben kukoricát tör­tünk. fosztottunk. Hétköznap reggel fél nyolckor indult a munkavonatunk és este ki mivel jött. Ki stoppal, volt aki Zetorral, vonattal. Most már csak a szépre emléke­zünk. Elfelejtettük a sarat, a hideget, a piszkot, a feltört tenvereket. Csak a vidám része jut eszünkbe, ha a me­zőgazdasági munkát emlege­tik. — Jobb is így. Sok emlék marad későbbre is. Az lenne a legnagyobb öröm, ha több ilyen emléket nem kellene fejben tartani, s nem lenne ,szükség többet ilyen segít­ségre. Naponta szóba kerülj a sok eső. Naponta szó volt az elázott répáról, a kukoricáról, a sáros talajba süppedt gé­pekről. az újabb és újabb se­gítségről. Ez az iskola csak egy a sok közül. ahonnan felajánlották segítségüket, ke­zük munkáját. Együtt dolgo­zott tanár a diákkal, szak­ember. az életében először mezőgazdasági munkát végző­vel. Legtöbbjük tudatosan. Elismerés illeti őket! Bátki Ildikó Kovács Ottóné hét éve dol­gozik az üzemben Tőzsér Imréné fiatalasszony. Az esküvőn' a brigád is ott volt rr Hat éve termelnek a Vd"t Finomkötöttárugyár kazári telelőén. Az üzem kezdetben ötven dolgozót foglalkoztatott. Számuk 1974-re négyszerese­re növekedett. Fiatal üzem, fiatal női vezetőik és dolgo­zóik serénykednek. Az átlag­életkor 30 év alatt van. Tre- nmgruházati cikkekből éven­te 300—320 000 darabot készí­tenek. Nádasdi Sándorrá üzemvezető elmondta, hogy a kazári üzem sokat fejlődött i hét év alatt. Jelenleg ötféle fazont gyártanak. A kazári telepen főleg ex­portra termelnek: az NSZK- ba, Jugoszláviába, az NDK- ba és számos tengerentúli or­szágba. Sulc Éva tréningnadrág varrását végzi A minőségre mindig ügyelni kell. Balogh Sándorné „házi ellenőrzést” végez Az üzem legfiatalabb dolgo­zója Kiss Adél nagy figyelem­mel végzi munkáját A MEO-részlegnél Bencsik Miklősnó a készáru minőséget ellenőrzi Pintér Fercncné a gyár leg­idősebb dolgozója. Napi telje­sítménye 105—110 százalék Bábel László képriportja | NÓGRÁD — 1974. november 22., péntek t> l *

Next

/
Thumbnails
Contents