Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)
1974-11-20 / 271. szám
Kisterenye fenVn’ríTip élet© [ Tfegyel fí^tn^omvtfitőh Együtt a fejlődésért Ä Magyar Szocialista Műm. feéspárt Központi Bizottsága, a megyei és a járása pártbizottság határozata alapján, a kisteremyei nagyközségi párt- bizottság is megtárgyalta a közművelődés helyzetét, s határozatot hozott az alapvető helyi tennivalóikra. Kisterenye jelentős kulturális hagyományokkal rendelkező mumkástelepülés. Ebből is következik, hogy az elfogadott feladatterv elsősorban a munkások művelődésének feltételeire és lehetőségeire, ezek további fejlesztésére helyezte a fő súlyt, az 1973-ban. elkészített egységes nagyközségi művelődési tervhez hasonlóan, amely állami területen vette számba — reálisán. — a feladatokat. Melyek azok a sajátosságok, fe melyek alapvetően és sokoldalúan határozzák meg, illetve befolyásolják a helyi közművelődési tevékenységet? Első helyen az ipar átrélegződését kéU említenünk. A bányák megszűnésével lépést tartva új mumkálehető- sógak — többek között a MEZŐGÉP gyáregységnél — teremtődtek. s meggyorsult a nők munkába állásának folyamata. De növekedett a községből kiutazó munkavállalók, az ingázók száma is. Változások következtek be a lakosság életkörülményeinek és életformájának alakulásában is. Az életszínvonal emelkedett. A közművelődés fejlődése azonban nem tartott lépést e változásokkal. Különösen egyes rétegeknél — például a cigánylakosságnál — íjjapasztalható jelentőd mértékben a kulturális elmaradottság. A befolyásoló tényezők sorában említhetjük a közművelődési intézmények nem kielégítő állapotát, tárgyi és személyi feltételeinek szükséges javításait. Mindezek mellett több üzemben, intézménynél és vállalatnál a közművelődés helyét, szerepét és feladatait helytelenül megítélő nézeteket tapasztalhattunk. Ezek között említhetjük az intézmény- centrikusságot, a reszort- szemléletet, a közművelődés és termelés, a művelődés és szórakozás szétválasztását, illetve elszakítását. E reális helyzetértékelés alapján fogalmazta meg a nagyközségi pártbizottság a közművelődés legfontosabb feladatait, melyek megvalósításának alapját mindenekelőtt az egységes szemléiét kialakítása, a helytelen, téves nézetek leküzdése jelenti. Valamennyi pár talap- szervezőt tagságának ismernie kell a párt művelődéspolitikáját. Az alapszervezetek az ismeretek terjesztésének módszerét mindig sajátosságaiknak megfelelően válaszszák, mert a munka csak így lesz igazán hatékony. A pártcsoportok a kulturális nevelő munka alapsejtjei legyenek. A közművelődési feladatok központi kérdésének Kiste- rernyén, is — mint említettük — a munkásság műveltségi szintjének emelését tekintik, amely szorosan ösz- szefügg a munkásosztály vezető szerepének magasabb szintű érvényesítésével, A párt- és állami, a gazdasági és társadalmi szervek együttműködve dolgozzák ki a konkrét művelődési feladatokat. Mert a közművelődés társadalmi hatásának növelése, e tudatosabb, összehangoltabb munka nélkül — amelynek a termelési kultúra, a közösségi gondolkodás, a szocialista eszmeiség, a szocialista életforma, és magatartás fejlesztéséhez kell kapcsolódnia — elképzelhetetlen. A vállalati kollektív szerződésekben megfelelő ösztönzőrendszereket dolgoznak ki, s ha az szükséges, a meglévőket módosítják. Ez minden munkás számára lehetővé teszi az alapműveltség megszerzését, és az ettől elválaszthatatlan szakmai és politikai képzettség fejlesztését. A feladatterv vitájában a hiányos iskolai végzettség és az analfabétizmus kérdése kapott különösen éles hangsúlyt. Baranyi Bertalan, a MEZŐGÉP igazgatója mondta: — Nagyon sok olyan munkás kéri felvételét nálunk, aki csak az általános iskola négy-öt osztályát végezte el. Az „aluliskölázottságot” mindenféleképpen meg kell szüntetnünk. Az iskolákban a gyöngébb tanulókat jobban keltene segíteni, és a szülőket is meg kell győznünk arról, hogy gyerekének — a jövője miatt — tanulnia kell, ne adja munkába helyette. Hasonlóan vélekedett Kertész Imréné, a termelőszövetkezet dolgozója: — A szülők és egyes pedagógusok szemléletváltozására, van szükség. A gyengébb képességű tanulókat, nem gúnyolni kell, hanem átsegíteni Őket a kezdeti nehézségeken. Katona Vincze, a Kisterenye és Vidéke ÁFÉSZ Igazgató-elnöke a gazdasági, munkahelyi vezetők példamutató magatartásának fontosságát hangsúlyozta: — A vezetők jó hozzáállása növeli a dolgozók művelődési kedvét, tanulásra, önművelésre ösztönöz. Az ÁFÉSZ egyébként sokat is tesz a kultúráért, a közművelődésért. A könyvterjesztés szervezettsége külön erősségük. .De sokan tanulnak, fejlesztik tudásúkat is a különböző oktatási formákon. A gimnáziummal közösen néptánccsoportot működtetnek. A MEZŐGÉP-nél, munkásakadémiát szerveztek, színházi előadásokat látogatnak. Írásunk — természeténél fogva — nem térhetett ki a célok és feladatok mindegyikére. Nem beszéltünk azoknak a kiemelt rétegeknek a köziművelődési, kérdéseiről, akiket az „ifjúság”, „nők”, „nyugdíjasok” összefoglaló megnevezéssel illetünk. Ügy véljük azonban, hogy így is sikerült ízelítőt, s egyben jellemző képet adnunk azokról az elképzelésekről, cselekvő összefogásról • és törekvő lelkesedésről, amelyek a nagyközség köz- művelődési tevékenységét, kulturális életét jellemzik. S ml a biztosíték arra — kérdezhetnék —, hogy a feladatok és célkitűzések meg is valósulnak? Erre egymondatos válasz is elegendő: a nagyközségi pártbizottság végrehajtó bizottsága rendszeresen. számvetést készít a megvalósítás folyamatáról, a már elvégzett és még elvégzendő feladatokról. —ok.— YE A következő műsorhét egyetlen új filmbemutatót tartogat a számunkra. A Na- gyezsda című szovjet film alkotója Mark Donse- koj világhírű rendező. Műveivel már beírta nevét a világ filmművészetének klasszikusai közé. Munkásságát olyan filmek fémjelzik, mint a i Gorkij életrajzi trilógia, az Egy életen át című filmkolte- mény és Gorkij művének adaptálása: Az anya. Donszkoj most is nagy feladatra vállalkozott, amikor a fiatal Leninről szóló trilógiát elkészítette, melynek ez a film a befejező része. A Nagyezsda nem a szó szoros értelmében vett életrajzi film, Krupszkaja életének csak azokat az eseményeit mutatja be, amelyek feltárják a folyamatot, ahogyan a hősnő forradalmi világnézete kialakult. A rendező arra törekedett; hogy költőien, romantikusam mondja él Lenin és Krupszkaja szerelmét. Mint a Szovjetszkij Filmnek adott nyilatkozatában elmondta: „Sok minden nyugtalanít mai világunkban, részben az érzéNatalja Bjelohvosztyikova és Mjagkov a Nagyezsda című filmben sek szépségének a szétzúzása. Meggyőződésem, hogy az igazi művészetnek nem rombolnia, hanem építenie kell, magasztos ideálokat az ember erejébe, értelmébe vetett hitet kell sugallnia. Én mindig a szerelem magasztos érzésének ro- mantizálására törekedtem és nem szégyelltem, amikor szentimentálisnak neveztek.” A film líraiságát csak fokozza a címszerepet alakító Natalja Bjelohvosztyikova légies, átszellemült alakítása. A színésznőt A tónál című film női főszerepében már láthatta egyszer a magyar közönség. Krupszkaja szüleinek alakját. Danuta Sztoljarszkaja és Igor Ozerov személyesíti meg, Lenin szerepében pedig Andrej Mjagkovot láthatjuk. Befejezésül egy filmen, kívüli hír: Krupszkaja Visszaemlékezések Leninre című műve nemrégiben második kiadásban is megjelenít. BESZÁMÍTHATÓ? BESZÁMOLHATÓ A neves német pszichiáter. Emil Kraepelin tanulmányi célból felkereste a müncheni ideggyógy- intézetet. Igénybe vette azt az autóbuszt, amely az „ártalmatlan, nem közveszélyes” betegeket mezei munkára szállította. Mielőtt az autóbusz elindult volna, az őr megszámolta a jelenlevőket: „Egy, kettő, három”, majd amikor odaért az ismeretlen orvoshoz, megkérdezte: „ön kicsoda?” Professzor Kraepelin vagyok — hangzott a válasz. Az őr megértőén elmosolyodott, és zavartalanul folytatta a számlálást: „négy, öt, hat, hét”. 14. Arra nem tártam, mert könnyen csapdába kerültem volna. Szomorú volt az erdő. A dörejektől elhúzódtak a madarak, a nvulak. az őzek. A halál lehellete söpört végig a tájon. Izgatott, hogy milyen lpsz a találkozás azokkal az emberekkeL kikről annyi rosszat mondtak, de akikről tudták az öregeik, hogy egy szebb élet hírnökei. Elnyelte lépteim zaját a nedves avar. Gondolataim a közelmúltban jártak. Mennvit tapasztaltam rövid, 19 évemmel. És mennyit,láttam, mert valami konok elszántság nem engedte, hogy elmenjek Nyugatra. Maradtam a szülőfalumban. az öreg bányászok között. Megőrizték a föld alatt az új élethez szükséges gépeket, álmaik megvalósításának Eszközeit.' És már közel dübörgőit az erő. mely felnyitja a sötét tárnák ölét, hozza az emberhez méltó életet a magyar föld elnyomottjai számára. •*. December 18-án. amikor már Mátraverebélyért folvt a harc, indultunk le a bányába testvéreimmel. menyasszonyommal. Sküleim nem jöttek. A jó. öreg bányász azt mondta. 6 otthon várja az oroszokat. Hó nem voilt, de a föld keményre megfagyott. Alkonyo- dott. Fejünk felett fütyültek a gránátok s éles csattanással robbantak a réten, A vasúthoz értünk. A sínek talpfáit mind feldarabolta a németek gőzmozdonyá. A nagy Zagyva- hidat már felrobbantották. A szénosztályozó is alá volt aknázva. A bányaüzem kihalt voflt. Csak az öreg éjjeliőr állt posztján a szénosztályozónál. mint az a régesrégi katona Pompei falainál. Elemlámpa fényénél értük el a szűk nyílást a Főtáróban. Átcsúsztunk az ágyneművel és élelemmel megpakolt batyukkal. Nem tudhatjuk, hogy a fasiszták miben sántikálnak. Felkészültünk mindenre. Berendeztük kis bódénkat. Kezemügvébe helyeztem a gránátokat, pisztolyt. A puskát otthon hagytam a, szekrény alatt. Elég száraz hely volt földalatti otthoniunk, a levegő is kitűnő. Éjszaka tompa robbanásokat hallottunk fejünk felett. A föld alatt folyt az élet. El-elnéztem. a mélyebben kiépített „utcasorok” lakóihoz. A gyerekek sírdogáltak. az emberek arcán félelem tükröződött. Mit hoz a holnap — hiszen még itt vannak a németek. Ki-kijártunk a bánya szájához, hogy figyeljük a történteket, meg azután kósza . hírek is szállingóztak, hogy jönnek összeszedni bennünket. A bányairodában valóban letelepedtek a csendőrök. Az ő dolguk lett volna az .-.össze,- szedés”. Voltak vagy heten, de egy ezred is kevés lett volna a ml kifüstölésünkhöz! December 21-én kint hasaltunk a Főtáróhoz vezető vágat oldalában. Akácok rejtettek bennünket. Egyszerre kivágódott a nagviroda ajtaja, és rohantak kifelé a kakastollasok, kezükben puskával. Jönnek értünk — gondoltuk. Akkor a műhelyeknél feltűnt két szürke köpenyes ember. Valamit vállukhoz emeltek, s pergő csattanásokat hallottunk. Az egyik csendőr elvágódott. a másik káromkodva és sántikálva bicegett a többi után. Futottak a csigakúti bánya irányába. Egv német kocsi rekedt meg a réten. A lovak nem tudták kihúzni a megrakott szekeret. A német leugrott a kocsiról és sietett a csendőrök után. Horthy kedvencei. a népnvúzás végrehajtói fejvesztetten menekültek. Fényes kakastolluk lobogott a szélben, míg el nem tűntek Vizslás irányába. Két szürke köpenyes szövőjét katona volt első hírnöke a szabadságnak! NQGRÁD — 1974. novembar 20., szerda December 21-ről 22-re virradó éjszaka két szovjet tiszt jött a bányába. A 19-es. Nagy M. Sándor kísérte őket. Röviden szóltak a bánva népéhez: Kisterenye szabad! Megkezdődik a békés munka. Ha valami segítség szükséges forduljanak a szovjet parancsnoksághoz. Távozásuk után nemsokára két katona jött. Segíteni kell állásokat építeni. Elindultunk többen a hideg éjszakába: Kor in bácsi, Tóth Béla, Válóczi Jancsi, és sokan mások. A rakodó felé mentünk. Közel a szénosztályozóhoz egy ember feküdt a sínek mellett. Az öreg éjjeliőr volt. őrséget állt haláláig! Később mesélte apám, hogy a rakodó -azért nem robbant fel, mert valaki leszerelte a pillérekről a robbanóanyagot. Nem tudni pontosan, nogy ki volt. Talán az öreg éjjeliőr? A fasiszták dühükben a telepi iskolától tábori ágyúkkal lőtték a szénosztályozót. Több lövedék csapódott falába. Nyomuk ma is látszik. Lehet, hogy az öreget is ezek a gránátok ölték meg? Nem tudni! A halottak nem beszélnek. Egy csapat Világospusztára ment Tóth Bélával, mi pedig a bányatelep végén, a Jek- ikelék házhelyén ástunk be hat 76 'mm-es páncéltörő lö- veget. r A front Pusztamárkháza vonalában húzódott. Nappali fényt árasztottak a rakéták. Csend volt, viszonylag. Alig ástuk te azonban a lövegeket, megszólaltak a fasiszta ütegek. Fütyültek felettünk a lövedékek. Egy közvetlenül mögöttünk robbant és felgyújtotta Rákos Ignácék házát. Előjöttek a szovjet tüzéreik. kik málháikon aludtak. s pillanatok alatt bömbölt a hat ágyú. A mi katonánk pedig értésünkre - adta. hogy menjünk gyorsan vissza a bányába Nem kellett kétszer mondani. Siettünk. ahogy csak birtunk. nagyokat bukfencezve az úton tekergő villanydrótokban. (Folytatjuk) A zenés tévészinház újdonságaiból Az idén folytatja bemutató- sorozatát a zenés tévészínház: feladatának tekinti a magyar klasszikus művek fölfedezését. illetve új zenés dfámák, komédiák bemutatását. Az idei évad legjelentősebb vállalkozásának ígérkezik Erkel Ferenc Bánk bán című operájának színes televíziós változata. amelyet Vámos László rendez. Üi magyar kisopera született Karinthy Frigyes „A nagy drámaíró” című jelenetébőL amelyet Láng István írt át. s amelyhez ő komponálta a zenét is. A háromszereplős mű megszólaltatására Udvardv Tibort, Szőnyi Olgát és Gregor Józsefet kérték fel. A rendező Horváth Zoltán lesz. Szí-' nes bábpantonjim készült a külföldön élő Ligeti Gvörgv különös hangzású „Aventures” című kompozíciójára. Szilágyi Dezső forgatókönyvére. Sarkadi Imre novelláiból Springer Márta és Baranvf Ferenc „Vendégek” címmel írt forgatókönyvet, amelyhez Tamássy Zdenkó komponált zenét. A televíziós vígopera Félix László rendezésében kel majd életre. A l^önnyed szórakoztatás jegyében késiült el Fényes Szabolcs zenéjére az „Örökzöld fehérben — feketében” című zenés televíziófilm. amelyet Szász Péter írt és rendezett. A sok. immár örökzöld számba menő Fényes Szabolcs-slágert többek között Ruttkai Éva. Mensáros László. Rátonyi Róbert. Huszti Péter, Tábori Nóra. Kern András, az OMEGA együttes tolmácsolja. Feldolgozás készül Huszka Jenő hajdani híres operettjéből, a Lili bárónőből is, a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából. A Lili bárónőt ezúttal színes Változatban láthatja majd a közönség. Mai tévéajánlatunk 18.15: Fiú vagy lány? A rendkívül népszerű és levelek, kérdések özönét a tévére zúdító, az öröklődés titkaiba beavató sorozat ezúttal a sokat sejtető Fiú vagy lány? címet viseli. A film készítői tudományos magyarázatot adnak arra, mitől függ a születendő gyermek neme. Olyan kérdések kerülnek terítékre, mint az, hogy befolyásolható-e a nemek kialakulása? Meg lehet-e tudni születés előtt, hogy fiú vagy lány lesz az új jövevény? Megváltoztatható-e a szülőktől örökölt tulajdonság — -még az anya méhéodn ? Minderre azért figyelnek különösen a téma szakemberei, a ' tudósok, mert vannak olyeu örökletes tulajdonságok, árta.- mak, amelyet vagy csak a. t:- úk, vagy csak a lányok örökölhetnek. Miután az elő ő adásokban megismerkedtünl a kromoszómák világávaL az öröklődésben játszott szerepükkel, szó esik a kromoszómák nemi rendellenességeiről, A ,,primitív” népek jogrendszere nőkből álló bírói testülettel r< deMcezik. A két peres fél a bí sᣠelőtt eíőadja a tényeket, bíróság meghallgatja a tanúk és végül tanácskozás után 1 ítéletet. Hasonló igazságszolg tatás! rendszer volt érvényben indiánoknál is, ahol a lótok jók megbüntetésére elég pon san megfogalmazott törvényei alkalmaztak. Az ugandai törzsek körében l vett szokás, hogy a/ családi-« gyilkossággal állnak hosszút rajtuk esett sérelmen. Erre azc ban csak akkor kerül sor, ha törzsfőnök erre „hivatalosan” t gedélyt ad. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a „primitív” népek általában önbíráskodáshoz folyamodnak. Valójában szinte kivétel nélkül megalapozatlan hiedelmekről van szó, amelyek csupán a cow- boy-filmek témájául szolgálhatnak. Nem egy primitív kultúra Igen fejlett jogrendszerrel büszkélkedhet. Ezt állapította meg az afrikai jogrendszerrel foglalkozó Mnx Gluckman. azon ritka antropológusok egyike, akik megfelelő jogi képzettséggel is rendelkeznek. A bantu nyelvcsaládhoz tartozó néhány csoport például a társadalom valamennyi rétegét képviselő húsz, vagy még több törzsiör A
