Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-20 / 271. szám

EHaanScsawcsgSeJem cs FlílFÜE£ER*nél SZtSZSiSB&SOSi&t a Länchsä „LEGFŐBB érték az ember” címmel munkavédelmi kon­ferenciát tartottak legutóbb a FÜTŰBER Nagybátonvi Gyár­egységében. A konferencia célja volt. hogy a gyáregység munkavédelmi helyzetének elemzésén keresztül — leszűr­jék a tapasztalatokat '— fel­tárják a meglevő hibákat és meghatározzák a feladatokat. A vállalat és a gyáregység vezetőin kívül részt vettek a tanácskozáson a szakszervezet munkavédelmi felügyelői, a termelésirányítók. csoport­vezetők, szocialista brigád- vezetőik, és a gyár munkavé­delmi aktivistái. Prouza Tibor igazgató be­számolójában ismertette a gyár baleseti statisztikáját, összehasonlítva az 1973. év hasonló időszakának adatai­val. Az elmúlt évhez viszo­nyítva a balesetek száma tíz­zel emelkedett. Igaz. a gyár létszáma is jelentősen mégnö­vekedett. Sok képzetlen, a munkahelyhéz nem szokott dolgozó került felvételre. Az ezer főre jutó balesetek és kiesett munkanapok száma viszont két százalékkal csök­kent. Ugyancsak csökkent az egy balesetre jutó kiesett munkanapok száma. A bal­eseteket túlnyomó részben a dolgozók figyelmetletasége. gyakorlatlansága, valamint az előírt munkavédelmi felszere­lések mellőzése, a védőberen­dezések szabályellenes kiik­tatása okozta. A sérültek többsége a segédmunkások köréből került ki. életkor sze­rint pedig a 18—20 éves kor­osztályokból. Az üzemi baleseteket min­den esetben részletes kivizs­gálás követi. Intézkednek a veszélyforrások megszünteté­séről és a szükséges műsza­ki-szervezési feladatok meg­valósításáról. Nem ritka a személyes felelősségre vonás sem. Az idén kilenc esetben folytattak fegyelmi eliárást a mulasztókkal szembej*. Jól működik a munkavédelmi őr­hálózat. Segítségükkel már több baleseti forrást szüntet­tek meg. örvendetes, hogy a szocialista brigádok vállalása­ikban kiemelten kezelik a munkavédelmet. Ennek ered­ménye. hogy ez évben a mun­kaversenyben résztvevő 21 brigádnál egy kivételével még nem fordult elő üzemi bal­eset. A MUNKAVÉDELMI és biztonságtechnikai szemlék rendszeresek. Ezeket havonta tartják. A szemlebizottságban mindig ott van az üzemorvos. A szemléket követően igazga­tói utasításban, határidők megszabásával intézkednek a feltárt hiányosságok meg­szüntetésére. A gyár üzemor­vosi. egészségügyi ellátása ki­elégítő. A korszerű rendelő­ben az üzemorvos munkáját egy főfoglalkozású áix>ló is segíti. A gyárban a munka- körülmények korszerűek. A gépek biztonságtechnikai be­rendezéseinek műszaki szín­vonala megfelelő, sőt több gépnél a legmodernebb. Beszámolója végén a gyár­egység igazgatója ismertette a még ez évben megvalósí­tandó munkavédelmi és biz­tonságtechnikai feladatokat. A lemezdaraboló és saitoló- pépek többségét például, fo- tocellás kézvédő — indítás­gátló védőberendezéssel kí­vánják felszerelni. A vitában Fenyvesi János, az Építő-. Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének munkavédelmi főosz­tályvezetője elmondta, hogy a balesetek nem szükségsze­rű következményei az üzem­ben folyó munkának, azokat különböző veszélyfoirások és veszélyhelyzetek előidézése váltja ki. Ezeket helves in­tézkedésekkel és eszközökkel, a vezetők és beosztottak meg győzésével. rendszeres okta­tásával. csökkenteni és meg lehet szüntetni. Különösen fontos a gyárinál az úi onnan belépő és fiatal dolgozókkal való foglalkozás. Fejes Balázs, az SZMT munkavédelmi fő­felügyelője hangsúlyozta, hogy a korszerű munkavédelemnek nem a baleseték utáni intéz­kedések meghozatalában van a feladata, hanem annak el­sődleges célja a megelőzés. EZT A CÉLT szolgálják egyébként a konferencia vé­gén hozott határozatok is. (melyek egyben a következő időszak megvalósításra váró feladatai. Ezek közül legfon­tosabb az új dolgozók mun­kavédelmi oktatásának haté­konyabbá tétele, a biztonság- technikai ellenőrzések foko­zása. a munkavédelmi őr- és aktívahálózat bővítése, a meg­felelő műszaki-szervezési intézkedések rendszeres vég­rehajtása. és nem utolsósor­ban a vezetők és beosztott dolgozók meggyőzése. A tanácskozás végén a leg­jobb munkavédelmi aktivistá­kat értékes könyvjutalomban részesítették. Lonsták Vilmos Hol késik a segítség? A Kilián század treningje Ebben a tanévben sole vál­tozás történt nemcsak ez út­törőmozgalomban. de a KISZ- életbén is. Minden iskolában bevezetésre kerültek az ed­digi osztály-alapszervezetek helyett a vertikális. vagyis vegyes összetételű alanszer- vezetek. Űj. a leendő KISZ- tagok felkészítése is a Kilián- körökben. A felkészítés első lépésein már túljutottak a középiskolák KISZ-szerveze­tei. A tapasztalatokról kér­deztem Mákos Józsefné párt­összekötőt. . a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasá­gi és Kereskedelmi Szakkö­zépiskola tanárát, és Súlyán Annát, az iskola KlSZ-titká- rát. valamint magukat az ér­dekelteket, a „kiliánosokat”: Mákos Józsefné pártössze­kötő: — Az egész évi programról, a Kiliáin-kör és a vertikális forma tartalmáról, céliáról mindjárt az év elején, az is­kola valamennyi tanulói a szá­mára Varga György, a városi KISZ-bizottság titkára tartott tájékoztatót. Ez jól sikerült. Az alaoszervezetek első tag­gyűlésükön megvitatták a központi bizottság határoza­tát. Egyben elfogadták a mar elkészített akcióprogra­mot. A nyolc alapszervezet megbízottjai — részt vettek Saigon az előkészítőn — ösz- szeírták a Kilián-körökbe je­lentkezőket. s összesen hat — egyenként 15 fős kört alakí­tottunk ki. Kilenc olvan ta­nulónk van, akik már KISZ- tagok, illetve kiváló úttörők, őket. hogy megismerkedje­nek az iskolával, s hogy be­kapcsolódhassanak az itteni KISZ-munkába. nem osztot­tuk be alaoszervezetbe. ha­nem egy-egy körbe. Félévkor ők maguk választanák. Nemrégiben tartottuk az el­ső Kilián-köri foglalkozáso­kat. ahol a körök céliáról, az iskolai életről volt szó. Név­adót is választottak a körök. Most a további foglalkozáso­kon lenne á sor. de nincs anyag. Ez egv nagyon nagy gond. Az a körülbelül száz tanuló, aki a fél év táiékán alapszervezetet választ, már­ciusra KISZ-tag lesz. Egyben befejeződik a Kilián-kör első évi munkája. Tapasztalataim szerint jól sikerültek az első foglalkozások. bár voltak olvan csoportok, ahol egy ki­csit feszélyezve érezték ma­gukat a „gólyák”. A kezdeti nehézségekén azt hiszem már átestünk, most már könnyebb lesz. Súlyán Anna. KISZ-titkár: — A körök vezetői 'beszá­moltak eddigi munkájukról. Véleményük szerint a hat kör közül háromnak jól sikerült a bemutatkozás. A következő foglalkozás remélhetőleg mind a hat csoportnak egyformán jól sikerül. Az egyik társa­ság például olyan buzgó .volt. hogy nem tudtak dönteni két névadó között. Ezért aztán úgy döntöttek, hogy két mű­sort készítenek, s amelyik jobban sikerül, azt a nevet választják. Szervezési gondia- ink voltak az elején, de most már ezek sincsenek. Azok. akik nem jelentkeztek most körbe, év közben még jelent­kezhetnek. örülnénk, ha mi­nél több KISZ-tagot avathat­nánk márciusban. Percze Zsuzsa. Puszta Má­ria. Kiss Éva" első. valamint Géczi Éva és Antal Ferenc második osztályos tanulók együttes véleménye: — Szerintünk nagyon, ió volt az első foglalkozás. Ha az alapszervezetek munkái a is ilven alapos és érdekes lesz. akkor öröm lesz KISZ-tag- na1- lenni. A másodikosok véleménye: — Jobb mint tavaly, mert akkor mindenkit felvettek, aki jelentkezett. Most dolgoz­ni kell azért, hogy KISZ-tagok legyünk. S mire KISZ-mun- kát kell végeznünk, tisztában leszünk nemcsak azzal, hogv mi a KISZ, hanem azzal is. hogyan lássunk hozzá, ha va­lamit ránk bíznak. Olvan kis „tréning” is ez a Kilián-kör. Bátki Ildikó .“"1 “ÓÜ" Mennyit „iszik” a — Nem valámi jó szüret áz idei, Esett az eső, a pré­seket háromszor át kellett mosni, mert el-elakadt a munka. Augusztusban érte egy kis liszítharmat a szőlőt. Kevés a cukortartalma. Ezért a rossz idő a felelős. Kevés volt az érési időben a nap­sütés. Nem rossz a sziráki bor. Bármikor szívesebben iszom, ,mint a boltit... Hlavacska János beszél így. Az egykori cseléd, a szi­ráki termelőszövetkezet ala­pító tagja. Elmondása sze­rint szőlőben nőtt fel. Jelen­leg az egyházasdengelegi Kossuth Termelőszövetkezet sziráki egységében pincekeze­lő. Pirospozsgás arcú ember. Hatvainmegyedik évét tapos­sa, de még nem számít öreg­nek. Rosszkedvében találtam a pinicekézielőt. Kádakat várt az állami gazdaságból, amelye­ket annak idején kölcsönbe adott a szövetkezet. A haragtól még jobban ki­pirul az arca. Csak akkor bókéi meg, mikor az ászok­fákon sorakozó potrohos hor­dókat simogatja végig a sze-. me. — Az idén üresen maradt némely !k... Kevés a bor. Bezzeg múlt éviién volt! Né­hány „ordóval megmaradt belőle! ötrven méter hosszú a tég­laboltozatos pince. Agyag­padlója tisztára seperve. Két oldalon a hordók. A dugó nincs még beütve a tetejü­kön. esik likra állítva. Forrt már a bor. Végzik a hordók dugóig való feltöltését. No­vember végén, december ele­jén lefejtik a bort a seprő­ről. Az idén elég sok seprő, mert a szemek egy része el- rohiadt a tőkén. A bor ki-- dobja magából a tisztátalan- ságot. Segíti ebben a kéne- zés, ami tisztítja, tükrösíti, és a meszes vegyszer, ami a savanyodástól óvja meg. — Lefejtés után újra fel kell tölteni a hordókat. Ezt azután meg kell ismételni, mert a borból a hordó is ,Úszik”. Felszívja, s pórus? in keresztül , párologtatja a fo­lyadékot. Nyolc—tíz hektós hordó havonta 5—6 litert. — Min. múlik a bor minő­sége? — Először: jó szőlő kell hozzá. Valamikor csak a Dé- genfeld birtokon voltak ol­tott szőlők. Ma már jóformán csak az van. Nemes fajták. Olasz rizling például. Azután kell napsütés, hogy tegyen cukortartalom. Sok múlik az edények tisztaságán, Az sem Budapesti hídjadmüc kecses­sége, szépsége, ritmusa, a főváros egyik érdekessége. A hegyekről, vagy a Duna-part­ról elénk táruló látvány meg­határozó eleme. Azonban nem. csak egyszerűen az esztétikai gyönyörűség okáért állították: fontos gyakorlati funkciót teljesítenek a folyó két part­jának és az ország két részé­nek összeköttetésében. Hídjaink eleje és legszebtoi- ke a Lánchíd, első állandó hidunk Pest és Buda között. Az ősrégi kereskedelmi út forgalmának lebonyolításá­ban évezredek óta nagy sze­repet töltött be a pesti rév, de már Zsi gmond korából, a 15. század elejéről hajóhídról is tudtunk e helyen. A török­kori hajóhíd az ostrom ide­jén 1686-ban végleg elpusz­tult. Az állandó és kőből épített híd gondolata, mely végül is — elvetél* korai kezdemé­nyezések után — Széchenyi István munkássága nyomán vált valóra. A Lánchíd, — amelyet még Kossuth Lajos javaslatára neveztek el Széchenyi Ist­vánról — műszaki megoldását tekintve függőhíd, amelyet a két főpilléren áthaladó és ha­talmas csavarokkal összekö­tött láncok tartanak. Ezeket a láncokat a két parton, mé­lyen a föld alatt (az úgyne­vezett lánckamrákban), vas­tömbökkel horgonyozták le és fölébe terhelésül hatalmas köveket, földet és hídfő épü­leteket emeltek. (A hídfő épületek helyén egyébként ma az oroszlánok állnak). A pályatestet a csavarokról le­függő vasszálak tartják. Edí- téiéhez mauthauseni gráni­tot. váci homokkövet, szlo­véniai fát és Angliában ol­vasztott vasöntvényt használ­tak fel. Legrégiebb, és legszebb hi­dunk története, kiváltképp a keizdeti időkben, ugyancsak kalandos volt. 1848. július , az utolsó láncsiakasz felvonásánál a felvonólánc elszakadt. többen — köztük Széchenyi is a Dunába estek. Az 1848—49>-es események, a forradalom és szabadságharc idején gyakorta gazdát cse­rélő 1 város helyzete megaka­dályozták az utolsó simítások elvégzését. Sőt, a krónikás, majdhogy nem a*híd pusztu­lásáról számolhatott be. Bu­da ostromakor ugyanis Hent- zi tábornok a pesti Duna- part klasszicista palotasorá­nak szétlövetője parancsot adott a híd felrobbantásá­ra. Ez akkor nem történt meg, azonban a Vár bevéte­le után Allnoch osztrák ez­redes a parancs végrehajtá­sának szándékával szivarjá­val gyújtotta meg az előké­szített robbanózsinórt. A robbanás azonban szerencsé­re csak az értelmetlenül robbantani akaró tisztet rö­pítette a levegőbe, a híd épen maradt és az osztrák ka­tonai igazgatás 1849. novem­ber 20-án átadta rendelteté­sének. 1856-ban kiegészült az alagúttal és így a két város­részt összekötő kunkciójában is kiteljesült Lánchíd tör­ténetében a következő jelen­tős esemény 1902 után tör­tént, arrikor is az egyre ag- gasztóbbá váló kilengések miatt kicserélték a híd vas­szerkezetét. Az- építmény ez­által könnyedségéből és ke­csességéből ugyan sokat ve­szített, de többszörösen na­gyobb hordképességű lett. A híd történelmének leg­szomorúbb napja 1945. januar 18-a, amikor a körülzárt né­met katonaság értelmetlen romboló indulatában többi hídjaink után ezt is felrob­bantotta. Huszonöt évvel ez­előtt, 1949. november 21_én, a hídavatás 100. évfordulóján adták át Ismét a forgalom­nak a remélhetőleg nyugod- tabb jövő elébe néző újjá­épített hidat. Az elmúlt évek­ben elvégzett renoválási díszkivilágítási munkálatok eredményeként még teherbí­róbban, még szélesebben és szebben ékesíti, és határozza meg a pesti Duna-parti lát- -képét. G. A. HAMU ÉS POR — ÉPÍTŐIPARI CÉLOKRA Az erőművek kéményeiből áradó por és hamu veszélyez­teti a természetes környeze­tet, ezért mindenütt intenzí­ven kutatják a kellemetlen hulladékanyagok felhasználá­si módját. Lengyelországban például — az ostrolenkai új erőmű mellett — most épül a füstporból készülő épület­elemek' gyára. Az elektro- filterék által kiszűrt. port és a hulladékhamut hermetikus tartályokban tárolják és cső­vezetéken szállítják az épület- elemgvárba. Az ostrolenkai erőmű évi ..portermése” kö­rülbelül 100 000 tonna. Ha­sonló a varsói ..Zeran” hő- szolgáltató erőm/.ből szárma­zó hamú és por felhasználá­sa is, melyekből a varsói ce­ment- és betonelemgvárban állítanak elő épületelemeket. A Pilooki Olajfinomító Pet­rolkémiai Kombinátban, ahol speciális kemencékben égetik el a termelési szennyvizek üledékeit, a szakemberek ku­tatásokat végeznek a hamu felhasználási lehetőségeivel kapcsolatiban a mesterséges zúzalékanyag, az úgynevezett keramzit előállításánál. hordó mindegy, mekkora a hordó. Minél nagyobb, annál jobb a bora. A pince legnagyobb hordó­ja 1907 literes. Valamikor, a huszas években 2015 liter fért bele, de azóta összeszá­radt egy hektót. Lám, a hor­dó is öregszik, nemcsak az ember!-+• Pincét látogatni, borát nem kóstolni, illetlenség! — mondja az öreg, s minden szabad kozás ellenére megin­dul a korsóval, az egyik hor­dó felé. Lopó híján gumicső­vel „fejj meg”. S már ott is áll az aranyszínű nedű az írregkancsóban, a kecskalábú asztalon. Víz is van a pincé­ben, egy tálban, hogy legyen miben megöblítend a metszet4 üvegooharat. Koccintunk. Va­lóban jó a sziráki bor... —gájSpáf— Jogi kérdésekre válaszolunk A HÄZASTÄRSAK EGYMÁS IRÁNTI TARTÄSI KÖTELEZETTSÉGÉRŐL H. János salgótarjáni és G. I.-mé olvasónk azonos témá­ban, de mégis ellentétes irányú kérdésre várnak választ. H. János ugyanis az iránt érdeklődik, kötelezhető-e arra, hogy külön élő felesége részére, aki egyébként saját jövedelemmel is rendelkezik, tartásdíjat fizessen. G. I.-né viszont beteg, és bár a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges munkaképtelen­ségi fokot szerinte sem éri el, de dolgozni a táppénzes állo­mányból való kiírás után sem tud. Elvált férje, aki közös gyermekük után gyermektartást fizet, és saját családjában is két gyermek eltartásáról gondoskodik, jól1 keres, ágy a tar­tásra kötelezés anyagilag nem érintené súlyosan. A házastársak tartási kötelezettsége a házasság belső tartalmából ered. Ebből következik, hogy a házastársak eset­leges későbbi eltávolodása, de a házasság felbontása sem semmisíti meg teljesen egymáshoz tartozásukat, egymás sorsáért bizonyos fokú, a kölcsönös tartási kötelezettséget is magában foglaló felelősségüket mondja ki a Legfelsőbb Bí­róság 1974. október 5-én kiadott elvi döntésében. Ezen jogelvre épülve állapítja még a családjogi törvény 21. §-ában, hogy a házasság felbontása esetén, volt házastár- sától tartást követelhet az, aki arra hibáján kívül rászorult, kivéve, ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított maga­tartásával érdemtelenné vált A 32. § pedig kimondja, hogy a házastárs a külön élő és önhibáján kívül rászoruló házas- társát, ha arra nem érdemtelen — egyéb feltételek megléte esetén — külön vagyonából is köteles eltartani. Olvasóink kérdéseire, ami lényegében, az érdemtelen­ség, illetőleg a ráutaltság fogalmában jut kifejezésre, az idézett jogszabályra épülve az elvi döntés ad pontos ma­gyarázatot. E szerint érdemtelen a tartásra az a házastárs, aki szándékosan házastársa érdekei ellen tör, annak sze­mélyi, vagyoni érdekeit súlyosan sértő magatartást tanúsít. Érdemtelen a tartásra továbbá az is, aki súlyosan társada­lomellenes magatartást, a figyelmet magára hívó felelőtlen, erkölcstelen, kicsapongó életmódot folytat, súlyosan meg­ítélhető bűncselekményt követ el, A ráutaltság tekintetében az elvi döntés kimondja, hogy a tartási kötelezettség o&ak a tartást igénylő házastárs te’- jes vagy részleges munkaképtelensége, a tartásra való rá­utaltsága esetében áll fenn. Bár olvasónk szerint volt férjét a * irtásra kötelezés anyagilag nem érintené súlyosan, min ' - eainek megítéléséinél azonban nem a házas társ ajk, vagy volt házastársak szubjektív megítélésének, hanerh annak kell döntő jelentőséget tulajdonítani, hogy a szocialista társadal­mi felfogás a házastársak egymással szembeni magatartás- -a figyelemmel a tartásra kötelezést az érdekelt házastárs méltánytalan megterhelésének tekintené-e. A tartásra kötelezés — amennyiben erre közös meg­egyezés nem jött létre — az illetékes járásbíróságok hatás­körébe tartozik. Fel kell hívni H. János olvasónk figyelmét arra, hogy az érdemtelenség megállapításához nem fűződik olyan társadalmi érdek, amelynek védelme a másik házas-, társ kívánságán túlmenően is indokolt volna. Ebből pedig az következik, hogy a tartási'^ való jogosultság elbírálásánál — amennyiben felesége ez iránt keresetet ad be — az érdem,Je­lenséget a bíróság csak akkor vizsgálhatja, ha erre a fél, vagyis olvasónk hivatkozik. Dr. J. S. NŰGRÁD — 1974. november 20., szerda 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents