Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-20 / 271. szám

Crsstfgoa harci nap Több százezres tömeg vonult fel Párizsban A francia dolgozók orszá- F >ö harci napja keretében j dezett párizsi tüntetésen í : órán át több százezres rö- még vonult fel a Bastllle-tér- r31 a Keleti pályaudvarik, hear a tárgyalások sürgős Megindítását követelte az ége- t > szociális problémák meg­c. d-ására. A felvonulás első soraiban a postások haladtak, i .^szavaikban hangoztatva, 1 >gy rendíthetetlenül tovább folytatják sztrájkharcukat. A felvonulók több százezres tö­megében a párizsi és Párizs környéki üzemek küldöttségei mellett ott voltak a közalkal­mazottak különböző kategó­riáinak képviselői, naevon sok pedagógus, diák és egészség- ügyi. közlekedési dolgozó, banktisztviselők. sok más szakma és foglalkozási ág képviselői is. Georges Séguy, a CGT fő­bikára az impozáns felvonu­lás megindulása előtt kijelen­tette: a dolgozók azt várták Chirac miniszterelnök előre beharangozott televíziós nvi­2 huzatáról, hogy a kormány 1 irgyalási . készségét iuttatia 1 ájozósre. Chirac ehelyett tsak a szakszervezeteket szi­Izrael- ellenes tüntetés Tjjabb izrael-ellenes tünte­tések robbantak ki kedd déi­i. An Jeruzsálemben, , Betle­hemben. Hebroniban és a meg­szállt Ci&zjordánia más váro­saiban, miután hírek terjedtek el arról, hogy az izraeli kato­nák egy akció során Beit Shean városában négy palesz­tint meggyilkoltak. A tüntetők barikádokat építettek és kő- nuporral fogadták a rájuk tá­madó rendőröket. A hatósá­gok több száz palesztint őri­zetbe vettek. Simon Peresz izraeli had- bgyminiszter a parlamentben hangoztatta, hogy izrael „kér­lelhetetlenül es megalkuvás nélkül folytatja a harcot a pa­lesztin gerillák ellen”. dalmaista, így e mostani fel­vonulás jelentősége még In­kább fokozódik. A miniszter- e"nök szavai ugyanis azt a benyomást keltették, hogy a kormány egyetlen céllá: felté­tel nélküli megadásra kény­szeríteni a dolgozókat és szer­vezeteiket. A dolgozók harcos kiállása követeléseik mellett, amit e nagyszabású felvonu­lás is kifejezésre juttat. ír­ről kell. hogy meggyőzze a kormányt: térjen le erről, az útról, amelv elsősorban saját maga számára veszélyes. Országszerte nagyszabású felvon. utó^Jc zajlottak le a vidéki városokban is. s a francia dolgozók — a helyi viszonyoknak megfelelően és szakmánként különböző ideig tartó — sztrájkokkal és mun­kabeszüntetésekkel is síkra- szálltak követeléseik mellett. Az országos harci nap so­rán is tekintettel voltak azon­ban arra. hogy ne bénítsák meg teljesen a közlekedést és a gazdasági tevékenységet. A gyárakban többnyire csak né­hány órán át szünetelt a mun­ka, a fővárosban a metró és az autóbusz csak ritkábban közlekedett, de a forgalom nem bénult meg teljesen. A vasutaknál a személyi forgal­mat lebonyolító vonatok-- k körülbelül a fele közlekedett, a teherforgalom viszont úgy­szólván teljesen szünetelt. (MTI) ' Magyarország — Ausztria Jói fejlődnek kapcsolataink „Jói fejlődnek a kapcsola­tok Ausztria és Magyarország között. Ennek jegyében készü­lőit Magyarországra, hogy a jövő év elején eleget tegyek Púja Frigyes külügyminiszter meghívásának” — mondotta Erich Bielka-Karltreu osztrák külügyminiszter, a külföldi tu­dósítók klubja által kedden Becsben rendezett ebéden. Kérdésekre válaszolva az osztrák külpolitika vezetője hangzotatta, hogy az enyhü­lés politikájának bé­kés légkört kell teremtenie Európában. Az osztrák—ju­goszláv kapcsolatokról szólva Bielfta azt mondta: Ausztriá­nak és Jugoszláviának közös érdeke, hogy megtalálja a fennálló problémákra a meg­oldást. (MÍI) A Jeruzsálemben, a város keleti felében, a Damaszkuszi Kup inál a palesztin mozgalom mellett tüntettek. Ilyen jellegű megmozdulásra a városban négy év óta először került sor. Az izraeli hatóságok mintegy százötven személyt tartóztattak le. Képünkön: két fiatal arabot vesz őrizetbe az izraeli rendőrség Vlagyivosztok előtt Ezekben a napokban levél érkezett a washingtoni Fehér 1 íázba. A címzett Ford elnök v jit és a levelet 32 amerikai s cnátor írta alá: demokraták es köztársaságiak. A levél- i .ok azt kérték az Egyesült Államok elnökétől: soron kö­vetkező találkozóján Leonyid Lrezsnyevvel, az SZKP KB íőtitkárával, tegyen erőfeszí- t seket az atomrobbantások általános tilalma érdekében. Ide kívánkozik, hogy a ko­rábbi szovjet—amerikai ta­lálkozók alkalmával a Szov­jetunió hangsúlyozta: szüksé­gesnek" tart ilyen általános megegyezést. A levélírók nem jelentik az amerikai szenátus többségét — e testület száz tagú —, de a szám mégis te­kintélyes és tükrözi, hogy az amerikai politikai körök is nagy érdeklődéssel tekintenek a szovjet Távol-Keleten sorra kerülő „csúcs” elé. Az eddigi szovjet—amerikai legmaga­sabb szintű konzultációk igen nagy eredményekkel jár­tak. Vezető szerepük volt a két ország közötti egyezmény­rendszer kialakításában — több tucat megállapodás szü­letett — és abban is, hogy a Moszkva és Washington kö­zötti kapcsolatok a nemzet­közi enyhülésnek mintegy lendítő erejévé váltak. (A hideg­háború éveiben a helyzet ép­pen fordított volt: akkor a szovjet—amerikai kapcsolatok mélypontja kifejezte az egész nemzetközi helyzet feszültsé­gét és súlyosságát). Az eddigi magas szintű találkozók bebi­zonyították, ha megvan a megegyezési szándék, akkor igen bonyolult kérdések meg­oldása is lehetséges. A megvitatásra váró kér­dések közül különösen lénye­gesek azok, amelyek a kato­nai enyhüléssel, s ezen belül is elsősorban a SALT-tárgya- lásokkal függnek össze. E tárgyalások óriási eredménye volt az 1972. májusában kö­tött szerződés és ideiglenes megállapodás, de tény, hogy a megbeszélések azóta hosz- szan elhúzódtak. Ez bizonyos mértékig érthető, hiszen a problémák „az alapok alap­jaira” vonatkoznak, mindkét ország biztonsága szempontjá­ból. A régebbi fegyverzetről folyó tárgyalások ehhez ké­pest igen egyszerű feladatot jelentettek: a felek harckocsi­jai, lövegei, hadihajói nagy­jából egyformák, körtnyen összehasonlíthatók. Most iazonban új problémák mu­tatkoznak: nemcsak a kilövő­berendezések száma nyom a latban, hanem a minőségi tényezők sokasága, például a különböző célokra irányítható robbanófejek száma, a pusz­títótöltet értéke és a találati pontosság is. Ilyen körülmények között válik meghatározóvá, hogy a műszaki értékek összemérhe­tőségének minden bonyolult­ságán átsegítsen az az alap­vető politikai döntés, amely lehetővé teszi a felülemelke­dést a szűk technikai megkö­zelítésen. Az előrelépés másik rend­kívül fontos követelménye annak a felismerése, hogy csak az a megállapodás a re­ális, amely a felek egyenlő biztonságán alapuL Az egyen­lő biztonság elve a SALT esetében azt jelenti, hogy az egész hadászati helyzetet a maga teljes bonyolultságában kell figyelembe venni, bele­értve például az olyan ténye­zőket, mint a földrajzi sajá­tosságok, vagy az USA nuk­leáris bázisai más országok ■ területén. Tény, hogy egyes amerikai körök — például Schlesinger hadügyminiszter — igyekez­tek. a technikai bonyolultság­ra hivatkozva, a politikai döntést megakadályozni. Ugyanezek az erők' megkísé­relték a kormányt abba az irányba nyomni, hogy egyol­dalú előnyöket próbáljon ki­csikarni. A katonai-ipari komplexum ellenállása a dctente-el szemben nem új­keletű. s az eddigi eredmé­nyekre is e komplexum, a ^ .................. v ---------------­X fenlagon ellenálláaa danára kerülhetett sor. További igen fontos kérdés azoknak az óceánon túli aka­dályozó tényezőknek elhárí­tása, amelyek a Szovjetunió és az USA gazdasági kapcso­latainak fejlesztését akadá­lyozzák. Ismeretes az, hogy az Egyesült Államok kormá­nya kötelezettséget vállalt a szocialista országok iránt al­kalmazott diszkrimináció megszüntetésére. Egy harmadik igen fontos problémacsökor a nemzet­közi feszültség csökkentés?, a válsággócok ügye. Ezzel kap­csolatban nem lehet figyel­men kívül hagyni, hogy Brezsnyev és Ford találkozó- iára olyan időpontban kerül sor, amikor Izrael lépései új­ra kiélezték a közel-keleti helyzetet. Washingtonban is sokan felvetik, hogy az Egye­sült Államoknak, amely a genfi konferencia társelnöke, az eddiginél többet kellene tennie ahhoz hogy e konfe­rencia fórumán valóban a közel-keleti politikai megol­dás, s a béke érdekében te­gyenek lépéseket. A szovjet külpolitika konstruktív erőfeszítések so­rával készítette elő a víagyl- vosztoki „csúcsot”, s — mint a Pravda hangoztatja '■— kész továbbhaladni az úton, hogy a kapcsolatok féjlődése folya­matos és törésmentes legyen. Vajda Péter Jubileumi ünnepségre Leonyid Brezsnyev Mongóliába utazik Bokor Pál, az MTI tudósí­tója jelenti: ^Meggyőződésünk, hogy a Leonyid Brersnyev vezette szovjet párt- t*> kormánykül­döttség mongollal látogatása új, nagyszerű lapja lesz az or­szágaink közötti kapcsolatok történetének” — jelentette ki keddi sajtóértekezletén, H. Banzragcs, a Mongol Népköz- társaság moszkvai nagyköve­te. Mint ismeretes, november végén, közvetlenül a vlagyi- v oszt oki szovjet—amerikai csúcstalálkozó után az SZKP KB főtitkára szovjet párt- és kormányküldöttség élén Ulán­bátorba utazik, hogy jelen le­gyen a Mongol Népköztársa­ság kikiáltásának félévszáza­dra jubileumával kapcsolatos ün i épségeken. Az évfordulót, amelyen egy­ben megemlékeznek a Mongol Népi Forradalmi Párt harma­dik kongresszusának 50. év­fordulójáról is, Ulánbáttybain november 26-én ünnepük meg a Nagy Népi Hurál, a párt Központi Bizottsága és a mi­nisztertanács együttes ünnepi ülése keretében. Az ünnepsé­gen előreláthatólag Jumzsa­gijn Cedenbal, a MNFP Köz-: ponti Bizottságának első titká­ra tart beszámolót a Mongol Nénköztársaság nem kapita­lista úton való fejlődésének ütvén évéről, s várhatóan be­szédet mond Leonyid Breas- nyev is. Mongólia dolgozói — mon­dotta Bamzragos nagyikövet nemzetközi sajtóértekezletén, az ötödik ötéves terv negyedik évének sikeres teljesítésével készülnek az évfordulóra. Az előzetes adatok szerint az or­szág ipari termelése ebben az évben közel 0 százalékkal nö­vekszik, s várható, hogy az ország népgazdasága vala­mennyi fontra mutatószám te­kintetében túlteljesíti tervét. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára kedden a moszkvaj, Kremlben megbeszélést foly­tatott Jaruzelski hadseregül- bomok, lengyel nemzetvédel­mi miniszterrel, aki hivatalra és baráti látogatáson tartózko­dik a Szovjetunióban. A megbeszélésen részt vett Andrej Grecsko marsall, szov­jet honvédelmi miniszter is. (MTI) Görögországi helyzetjelentés A választók a demokratizálás meggyorsítását vár iák Sándor István, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: A vasárnap megrendezett parlamenti választósok hiva­talos végeredménye még rrrndig várat magára, a köz­vélemény érdeklődése azon­ban máris a hét közén én megalakítandó kormány leg­fontosabb feladatai felé for­dul. Konsztantin Karamanlisz a választásokon erős kéthar­mados parlamenti többséget szerzett új demokrácia veze­tője előtt számos égető bel­es külpolitikai probléma áll. Belpolitikai téren a válasz­tók most elsősorban a de­mokratizálás meggyorsítását és mielőbbi beteljesülését várják. A junta uralmának maradványait egyrészt fel kell számolni mind a közigazga­tásban, mind a gazdasági es társadalmi életben. A# új kormányra vár az egyre fo­kozódó infláció megállítása és visszaszorítása. Az újjáalakuló szakszerve­zetek hamarosan éles formá­ban fogják felvetni a dolgo­zók problémáit: a munkale­hetőségek kérdését, az árak és bérek alakulását, és az év­tizedek ót® késő szociális re­formok szükségességét. Ha- sanlóképpen egyre erőtelje­sebben hallatják majd hang­jukat a fiatalok. Az egyetemi ifjúság s junta idején meg­kínzott vagy meggyilkolt társainak teljes rehabilitását, a bűnösök felelősségre vo­nását követeli. Ami a külpolitikát illeti: Karamanlisz első sajtóérte­kezletén maga is utalt arra, hogy ismét Ciprus kérdése az első számú feladat, A vá­lasztási kampány során ez a probléma némileg háttérbe szorult, Karamanlisz ebben a kérdésben — miként szin­te minden egyéb területen — mindeddig nem kötelezte el magát. Általánosságokra szo­rítkozott, nyilvánvalóan azért, hogy potenciális szavazói közül senkit se fordítson el magától, és, hogy a Választá­sok után minél kevésbé le­gyen kötve a keze. Most azonban. színt kell vallania, mert ezt «várják tőle nemcsak választói, hanem Görögország nyugati partnerei és a vi­lág közvéleménye is. Ciprussal szorosan össze­függ Görögországnak a NATO-hoz. illetve a Közös Piachoz fűződő jövőbeli Vi­szonya is. Az új ’ derpokráci a mindkét vonatkozásban nyit­va hagyta az ajtót. Ami a nyugat-európai gaz­dasági közösséghez való vi­szonyt illeti Karamanlisz a juntát felváltó polgári kor­mány miniszterelnökeként Párizsba és Borimba küldte akkori külügyminiszterét, Mavroszt, hogy a csatlako­zásról. illetve a gazdasági se­gítségről tárgyaljon. Az út akkor csak féleredményekkel, járt, Görögországnak 'most választott kormánya és par­lamentje lesz, de a kül-. és: katonapolitikai állásfogla­lásnak is el kell hangozni a. mielőtt a nyugat-európai kormányok meghozzák Gö- rögországra • vonatkozó pénz? ügyi döntéseiket. Már az elkövetkező hetek­nek meg kell hozniuk az el­ső döntéseket a felsorakozta­tott kérdésekben. Eldsr. r azonban még egyszer urnák­hoz járul Görögország népei december 8-án dönt arról, hogy helyreállítsák-e a mo­narchiát, vagy megerősítsék a köztársaságot. Az ■ Athénben kedden meg­jelent angol nyelvű görög la­pok tunúsága szerint eddig öt kommunista képviselő bejutása dőlt el a vasárnapi parlamenti választások- utáni. Mandátumot szerzett Haría- losz Florakisz, a Görög Kom­munista Párt KB első titkára, Ambatielosp és Farakosz, a Politikai Bizottság tagjai, va­lamint Gontikasz, az ifjúsági szövetség vezetője és Jianno.u Nem került- be a törvény- hozásba az egyesült baloldal jelöltjeként indult Mikisz Theodorakisz zeneszerző. A pánhellén szociális1 a mozgalom jelöl tlístáj In szereplő Melina Mercou i filmszínésznő . ugyancsak nem ■tudta megszerezni a bejutási­hoz szükséges szavazatokat. (MTI) $ <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents