Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-13 / 240. szám

/ A házigazda öntudata Az egyetemek és a külön- számára rendezett előadáso- büzö szintű iskolák kapunyi- kon. tása. al egyidőben, jelképes Azt megmondani, hogy ha* esengőszóval indulnak a Tu- zánk sok száz üzemének szo- oományos Ismeretterjesztő otalista brigádiagjai, munká* Társulat szervezésében az or- sai, alkalmazottai milyen tár- szagszerte népszerű szabad- sadalomtudományi-közéleti­eavetemek. tanfolyamok. A szocialista brigádok és egyéb nv.mkásközösségek. az értel­miségi. alkalmazotti és if­júsági kollektívák szellemi gyarapodását szolgáló TIT- rendezvénvek és -sorozatok. Túlzás nélkül mondhat’uK: ma társadalmunk valamenyr nyi osztályát, csaknem vala­mennyi rétegét érintő foiya­művészeti kérdések iránt ér­deklőditek 1974 őszén — nyil­vánvaló leheteti en^eg. Ahány ház, annyi szokás és talán ugyanannyi ízlés, vonzás, ér­dekeltség. Csakhogy a sokfé­leség mögött felismerhető egy-két — Soprontól Békés­csabáig érvényes — közös vo­nás is. Bizonyos például, hogy Ma a lehetőség és az igény is százszoros. Műhelyben, irodában, fehér asztal mellett és családi körben gyakori — ha nem napi — téma az, amit a televízióban, a rádió­ban százezrek, milliók néznek és hallgatnak. A közéleti-tudományos és művészi információ túlnyomó része napjainkban a tévé és a rádió közvetítésével jut el az emberekhez. Közismert dolog, vitathatatlan tény ez, mégis igaz. hogy közművelő­désünk. ismeretterjesztésünk nem eléggé alkalmazkodik mat a rendszeres tájékozódás regények, filmek és drámák es tanulás, az osztályok, re- dolgában is elsősorban saját legek közötti sziritkülönbsé- é^®te, ^ől lehető érdekeltté, gek fokozatos . csökkentése. Művészettörténeti, esztétikai. Annak a folyamatnak a ki­a munkás a versek es ^ozzá. Elején vagyunk még csak a tévéhez-rádióhoz kap­céhbeli-szakmai megközelítés, dolgozók zömét csolódó művelődési lehetősé­gek, formák és módszerek tanulmányozásának, felisme­réséhek. Kísérletekre volna közvetlenül bontakoztatasa. amelyet a maga eszközeivel — az hdgyja. mert MSZMP közművelődési hatá- nem érinti, rozatában rögzített módon — A munkás arra a kultúra valamennyi, mun­kása is gyorsítani hivatott. A tudat, az ismeretek világában is fel lehet számolni a régi kiváltságok maradványait. A kívánatos társadalmi, műve­lődési tudatbeli integráció Ebbe a keretbe azután^ azonban — sajátos módon — létrejött az élménysz.erű talál­csak a szociális és szemléleti kozás — sok minden helyet jelentő kaphat. Beszélni lehet a tőr­hidegen szükség. Arra. hogy ország­kíváncsi, ami vele és családjával, mun­katársaival történik. A mű­vészi alkotásokat is^ többnyire említett hagyományokhoz kötődik, mégis merőben szerte keressék a tömegkom­munikációs műsorok vissz­hangját szolgáló népi fóru­mok, üzemi és falusi tévékö­rök változatait. Azt, ami az is uj. sorsa tükreként akarja tudja, megismerni, érteni es Hiszen új a’technika és új a leikéhez is közel engedni, társadalom, amelyben létre ha jött és hatni képes. Viszátérve a társadalmi ré* skála mai realitását jelentő kaphat. Beszelni tenet a tor- ^tozatokhoz;3^^^értelmfség- sokféleség tudomásulvételével ténelnu háttérről, társadalom szellemi szolgálta­erősíthető. Csupán akkor és művészét összefüggéseiről, gyorsítható, ha pillanatra az irodalom, a film. a szín­sem felejtjük el, sőt az is- ház műhelyproblémáiról. A kiindulópont azonban' lehető­leg mindig az élet, a munká­sok által közvetlenül ismert valóság. meretterjesztés javára fordít­juk a sajátosságokat és elté­réseket. Ma talán a legfontosabb az üzemi ismeretterjesztés de­mokratizmusának tiszteletben tartása. Senki ne gondolja, hogy a brigádok és műhely­közösségek munkásai nem tudják megmondani: mi ér­dekli őket, mire kíváncsiak?. Igényeiket a műszaki és természettudományok, a tech­nikai-termelési műveltség kö­rében fogalmazzák meg a legkönnyebben. A társadalom- tudományok és a művészetek választékában nehezebb eliga­zodniuk. de ezeken a terüle­tások is több figyelmet kí­vánnak, mert eddig ki nem használt lehetőségeket tarto­gatnak. történelmi, közgazdasági, teken is jellemezhető az ér- * 'X s * deklődésük. szerezhet könnyebbséget, biz­szociológiai, jogi stb. ismere- Ilyen módszerrel erősíthető tek körében, a művészet a munkások közötti olvasási múltjában és jelenében el* kedv. A jó könyv sem csak Igazító tájékoztatásra az ér- a szűkebben értett irodalmat, telmiségnek azért is szüksége az úgynevezett szépirodalmat van, mert ez — túl az isme­közvetíti. Dokumentumként reteken — ‘világnézetet köz* is felfogható, ismeretet köz- vetít. Megkönnyíti az eliga- vetít, világképet formál, az zodást hazánk és a világ ese- ember ízlését, értékrendjét ményeiben, az aktuális tár­befolyásolja. Erre pedig ma- sadalmi-gazdasági folyama- napság különösen nagy szűk- tok, a két világrendszer kö- ség volna. Hiszen mindenkit zötti küzdelem értelmezésé- eláraszt a sok ismeret és hír­adás. a sajtó, a televízió, a rádió megannyi műsora. Csak a válogatás ben. Segít kialakítani az ál­lampolgári aktivitást, a szo­cialista közgondolkodást. Ez képessége persze nemcsak az értelmisé­gi csoportoknál fontos, ha­nem általában: az ismeretter­tosíthat igazi élményt. De Nyitottabb füllel-szívvel ül erre csak akisor képes az em- jesztés valamennyi területén a helyére az a munkás, aki- 5^ )la sok mindenről —épp és kategóriájában. A tanulás nek módja volt és van ebben a legfontosabb dolgokról — ugyanis akkor termékeny, ha is véleményt nyilvánítani, van határozott véleménye, nem elszigetel, hanem össze- kívánságait képviselni. Nem sziiárd értékítélete, kiforrott köt honfitársainkkal, társa­mindenki él majd e lehető- ízlése. Mindez pedig csak a seggel. De még a hallgató rendszeres olvasás adta mű" dalműnk gondjaival és erőfe­szítéseivel, a szocializmusért uuigozó részvételi kedvét is veltség és biztonság alapján vívott küzdelmek mindennap­jaival és távlataival. Ebben pedig nagy szerep jut a humánismereteik, az ember és közösségei, a társa­érősíteni fogja, ha brigádját, fejlődik műhelyét, üzemét — az ő tu- Hégi korokban — emlékez- nomásával — szóra bírják, tetnek a művelődéstörténet megrendelőként is kezelik, ha szakemberei — a kastélyok- hangadó társaitól megkérde- ban, majd a polgári szaló- dalom anyagi és szellemi éle­zik: milyen témakörökben nokban és a kávéházakban te témakörében — röviden: a kívánnak tájékozódni, kiket mindennapi beszédtéma volt politika tudományos aspeklu- akarnak meghallgatni, milyen a tudomány, az irodalom és módszerekkel (film- diavetí- a művészet. Hozzátehetjük: a tés. színészek közreműködése, népélet is létrehozta a maga szemléltetőeszközök stb.) — idő és hely lehetőségei szinte nélkülözhetetlen érzel* szeretn^c az előadást szine&í- szerint 'változó — fórumait: a mi-erkölcsi fedezetet. Ennek teni. A cél az, hogy a mun- kovácsműhelyt, a malomal- létrejötte és erősödése aligha kás ne feszengő vagy unatko- ját, a kocsmát, a vendéglőt, képzelhető az irodalom, a zó vendégként, hanem jóleső a szakegyletet, A munkások film, a színház értékeinek — otthonossággal!), a házigazda és parasztok mindig figyeltek- jól válogatott, dé folyamatos öntudatával vegyen részt a ügyeltek a friss eseményekre. — befogádása nélkül. | Baiban — nyújtott tájékozta­tásnak. Említsük most csupán a közéleti rátermettséghez T'sBúthozas a határozattad szakmai és általános művelt­A Salgótarjáni Kohászati lentmondását hordozza magé­Uzemek pártalapszervezetei ban, amely ösztönzően hat a szeptember 25-én és 26-án tartott taggyűléseiken vitatták meg a közművelődés helyze­tét és továbbfejlesztésének helyi feladatait. A taggyűlések alapos elő­tér-a határozat óta eltelt idő­szak tevékenységére, érlé­keli az elvégzett munkát, ség emelésére. Ennek alapján megszabja a további felad;:­készítését és a Központi Bi­zottság közművelődési határo­zatának időszerűségét bizo­nyítja a taggyűlések ritkán tapasztalt aktivitása. A meg­jelenés mintegy 80 százalékos volt és 120 párttag mondta el véleményét. A megyei és a városi párt­határozták meg a párttagok, az értelmiség és szervezetei — TIT, MTESZ. OMBKE —, a művelődési központ és a szocialista brigádok feladata­it. Mindenki feladata kihangsú­tokat. Az alapszervezetek a pártmeg'bizatasok módszer>- vel teszik felelőssé a vezető­ségi tagokat, a gazdasági ve­zetést, a KlSZ-alap^zerveze- teket. A közlekedési üzemek alan- szervezete a gazdasági vezetőt is felelőssé tette például ab­ban, hogy segítse az általános iskolai végzettséggel nem ren­delkezők beiskolázását. A A hozzászólók lyozták. hogy a határozatból kYsZ-sYerVezetek feladatául adódó feladatok végrehajtása a továbbtanulók támogatásai, bizottság határozata alapján nem egy-egy személy, vagy tűzte ki. a nagyüzemi pártbizottság szerv feladata> hanem'minden intézkedési tervet dolgozott . 4J , ki, amelyben meghatározta a Pal'U?ge' E tekintetben első közművelődés társadalmi sze- rendű a párttagok példamuta- repének helyes értelmezésére, tása, műveltségük kiemelten a munkásság és az fe;lesztése. Erre fel keU hasz ifjúság muveltsegenek emelé­sére vonatkozó feladatokat. legfontosabb na^ni való A központosított irodák Tt. alapszervezete minden párt­tagjának feladatául szabta állanHn meS az önművelődést, isme- auanao rgteinek allandó fejlesztésé' Felhívta a párttagok figye l ­a szervezett képzésben mét ennek sokoldalú szük­önvizsgálaf Meghatározásukat körű felmérés előzte széles meg. A segességére. Az alapszerve- zetnél már egyre jobban kezd kibontakozni a kritikai sze’- lem, és hatékonyabban tud­nak élni a szocialista demok­rácia lehetőségeivel, ha bő­vülnek politikai, társadalmi, jogi, gazdasági, műszaki is­mereteik. Ismereteik, vita­készségük fejlesztésével fel kell készülniük a művelő­déspolitikai kérdések megva­részvételt ugyanúgy, mint az önművelés lehetősé­geit. A beszámolók és a hozzá­szólók is kiemelték, hogy a műveltség emelése a szocializ- partbizottság elemezte a vál- mus építésének jelenlegi sza- lalat dolgozóinak összetételét, kaszában szükségszerű. A iskolai végzettségét, a párt- műveltség emelése nem egy tagság szakmai és politikai végcél, egy szint elérését je- p^^ására1 képzettségét. A felmérés meg" lenti. hanem folyamatot. d­mutatta, hogy vállalatunknál Olyan folyamatot, amely A kovácsoló gyárrészleg — igen magas az általános isko- mindenkinek megadja azt a vegyük példaként ___ nagy fi­lát el nem végzettek. ezen lehetőséget, hogy megismerje gyeimet fordít szocialista bri- betül a 30 éven aluliak szá- és megértse, alakítsa és él- gádjaink művelődésére Nem­ma. Alapvető feladatként te- vezze változó világunkat. S csak a vállalások megtételé- hát az alapműveltség meg- ne kispolgárként, befelé for- né] ellenőrzi szigorúbban a szerzését kell tekinteni. De dúlt emberként élvezze, ha- három vállalási rész egysé­akad tennivaló a politikai ,nem szocialista emberként, a gét, hanem teljesítésükhöz is képzés terén is, még mindig kisebb és a nagyobb közös- hathatós segítséget nyújt. Ki- sokan nem rendelkeznek po- ség tagjaként. Ezért nem le- használva a vetélkedők tanu- litikai iskolai végzettséggel, hét egy-egy megbízott sze- lásra ösztönző hatását meg- Magas a bejáró dolgozók szá- mély, vagy szervezet egyedüli rendezi a kovácsoló gy’árrész- ma és a fluktuáció. Ezeket a feladatának tekinteni a köz- leg szocialista brigádjainak dolgozókat nagyon nehéz művelődés fejlesztését: mind- vetélkedőjét. A legjobbakat szervezett oktatásba bevonni,, annyiunk közös és összehan- tárgyjutalomban — könyv, A felmérés nemcsak a ten- golt munkájára van szűk- művészeti alkotások __ "ré­n ivalókra hívta fel a figyel- ség. szesítik. üzen túl a KISZ­met. Kialakult az a széles . alapszervezet figyelmét arra bázis is, amelyre számítani ..Va.!af?enriy,1 alapszervezet hívta fel, hogy az egyéni vál­lehet és számítanunk is kell !:ett,e ^®l^at?ervel>®n te" lalásaiknái nagyobb részt vál- a határozatból adódó felada- folgte nek KISZ- es szakszer- laljanak a közművelődési fél­tők végrehajtásánál. vezeti szerveivel es a gazda- adatok végrehajtásából. A korábbi évek erőfeszíté- sági vezetéssel való együtt­seinek eredményeként (ősz- rn,:l!ío.d®s .formaik a k°zPs.T tödíjrendszer, lakásbiztosítás) zetoseg' ulesek temalt es ld°- többszörosére nőtt vállala- pon Jal ' tunknál az egyetemet, főisko- a szocialista brigádok meg­lát végzettek száma. Jeientős nőtt társadalmi szerepét iga­eredményeket ért el a szocia- zolja az, hogy az alapszerve- lista brigádmozgalom, ^ amely zetek továbbra is a közmű- hármas jelszavában lényegé- velődés legszélesebb bázisá­rén művelődéspolitikai célki- nak tekintik a brigádmozgal- tűzéseinket fogalmazta meg, mat. A következő időszak fel- s ezzel annak végrehajtásában adata nemcsak tevékenysé- is fontos társadalmi szerepet gük javítása lesz. hanem a kapott. példamutatás eszközével sze­A teidomáinyos-technikai lesíteni a hármas jelszó — forradalom érezhető anyagi szocialista módon dolgozni, formát ölt, új üzemrészek élni, művelődni — hatókörét Az intézkedési tervünkben megfogalmazott feladatok személyre szóló lebontását határozta el a taggyűlés az energiaszolgáltató gyárrész­legnél. Kezdet volt Harminc év alatt elért ered­ményeinkre visszatekintve határoztuk meg feladatain­kat. A taggyűlések hangulata, vitázó légköre mutatja, hog" a határozat elevenbe talált. A százhúsz hozzászóló segítő- tanús­VASÁRNáPl JEGYZEl Élet Huh és a sene István, a Nógrád megyei Tanács el­nökhelyettese lett a szervezet megyei elnöke. Az ülésen értékelték az ed'digi tevékenységet, s részletesen esett szó országos jelentőségű fesztiválnak adott az elkövetkezendő időszak programjá> helyet a város, ilyen munkásdalos fesz- rál­épőinek, új technológiák ho- a brigádokon kívülre is. Fel- kész és hozzáértésről nosodnak meg A vállalat adataink magasabb szinten kodó javaslata, a vezetőségek összképé a múlt es jelen el- torteno ellátásának érdeké- előkészítő munkáia hozzáiá a jövő évtől megindula ,__ . .. r ult ahhoz, hogy a kozmuve­A közelmúltban ünnepelte a salgó­tarjáni Bányász Férfikar megalakulá­sának fél évszázados jubileumát. A Kó­rusok Országos Tanácsa (KÖTA) Nóg­rád megyei szervezete kezdeményezé- siáre ez aLkalomból a szakszervezet, a Megyei Művelődési Központ, a városi művelődési osztály összefogásával jött létre az á figyelmet érdemlő rendez­vény, amelyet első alkalommal rendez­tek meg Salgótarjánban. Természete­sen, korábban is volt arra példa, hogy kivált azonban itt először rendeztek. Szinte az ország minden részéből ér­keztek munkásiénekakarbk erre az alka­lomra. (Megemlítjük: a fesztivál gála­műsorának egy részét az éppen Salgó­tarjánban tartózkodó Kádár János iá megtekintette, s kifejezte elégedettsé­gét.) A nyári hónapokban két alkalommal teremtettek paraszt kórusok és csopor­tok részére olyan tájjellegű fellépési lehetőséget Nógrád megyében, ahol mindenekelőtt a népi kultúra ápolása E megyében rendkívül gazdag népze­nei hagyománnyal rendelkezünk. Pél­dául — országosain is jelentős ez a szám — negyvennégy Röpülj páva-kör működik. Igen gazdag a munikásének- kari hagyomány is. A KÓTA — egyé­ben túl — olyan eszköz, melynek se­gítségével a ma még rejtett zenei tar- taléikok feltárására is lehetőség nyílik. A jövő évi terv eszmei tartalma az ország felszabadulásának harmincadik évfordulójához kötődik. S mindenek­előtt három formában bontakoztathatja volt á cél. A rárósi napra és a Rimó- , con idén először megrendezett Palóc ^ tevékenységét a szervezet, szőttes rendezvényre gondolunk. Egyik lehetőség az Országos Vándor Nemrég pedig Kisterenyén került sor Sándor Énekkari Szemle, amelyet múlt a számos csoportot felvonultató Palóc évben rendeztek meg először. Öt hóna- napra, Heves, Pest és Komárom me- pon át tartó zenei eseménysorozatról gyei meghívottak részvételével. Az van szó. Ezek csúcsa a megyei bemuta- éneklő népi csoportok mindenütt szép tó lehet. A szemle legjobbjaiból kerül- élményt jelentettek. nek majd ki az 1976-jpan megrendezen­A KÖTA Nógrád megyei Szervezete dő Országos Vándor Sándor Fesztivál únökségi ülését a napokban tartották nógrádi résztvevői. Salgótarjánban, a megyei Jóisef Attila Művelődési Központban. Több tiszt ez­úttal új gazdát kapott. Dr. Horváth A másik akció a munkásdalgyűjtés folytatása. A tavalyi gyűjtőakció ta­pasztalatai azzal kecsegtetnek — s erre beszélgetésünk során Maróti Gyula, a Kórusok Országos Tanácsának főtitká­ra szintén felhívta a figyelmet —, hogy még távolról sem tártuk fel ezt a tartalékot. (Nógrádiban is születtek eredmények a munkásdalgyűj lésben. Tavaly például hat gyűjtő körülbelül nyolcvan dalt gyűjtött tizenkét község adatgyűjtőitől. Ez biztató és lelkesítő eredmény lehet.) E dalkincs egyik jel­legzetessége, hogy részben sajátos tar­talma következtében sem terjed száj­ról szájra. Akiknek birtokában van, egy idő után magukkal viszik ezt a kincset. A munkásdalgyűjtés jelentő­sége több szempontból is rendkívül jelentős. Csak két szempontot emlí­tünk. Egyrészt, a tudofnány számára érzelmi töltetű anyagot jelent a mun­kásmozgalom-történet kutatásához. Más­részt — bár viszonylag a munkásdal- kincs kisebb hányadáról van szó — a munkásdalok eléggé kicsiszolódtak ah­hoz az évtizedek során, hogy megjele­nítésük zeneileg is lehetségessé és kí­vánatossá vált. Itt az ideje, hogy a dal­kincs e részét visszaadjuk a gyakorlati zenélésnek, különböző formában. Ezzel is gazdagabb lehet életünk. A történel­mi visszaemlékezéseink alkalmain au­tentikusan olyan dalok szólhatnak álta­luk, melyek a kort, annak küzdelmeit tükrözik. Nógrád megyében különös gazdagságot sejtet e ma még csak alig „kóstolt” terület. A pávaköri mozgalom érdekes ese­ménye lesz a pávakörök első országos minősítő versenyének megrendezése. Tóth Elemér ben szocialista brigádvezetők szer­vezett képzése, amelyben je­lentős szerepet kapnak a köz­művelődéssel kapcsolatos kér­dések. Folyamatos Az alapszervezetek feladat- terveit áttekintve szembetű­nik, hogy a határidők meg­jelölése: folyamatos. Az alap- szervezetek tehát tennivalói­kat úgy határozták meg, hogy a mostani kezdettel folyama­tában végzik ez irányú mun­kájukat. Jelenti-e ez azt, hogy el­mosódva a határidő, elodáz­ható a teljesítés is? Nem! A feladatok meghatá­rozása mellett meghatároz­ták a végrehajtás módjait és időszakait is. Félévenként, évenként a vezetőség vissza­lődés ma beszédtéma. Célunk, hogy holnap is az legyen. Egyre inkább az le­gyeit; Legyen értékes ember, követendő példa a művelt, a közösség mellett kiálló és ten- niakaró ember. Ez az,’ami a következő évek munkáját megszabja. Nem ke­vesebb, mint a ma követel­ménye, szocialista ember ne­velése. Ennek a munkának volt biztató kezdete a Salgótarjá­ni Kohászati üzemek tizenki­lenc * alapszervezetének tag­gyűlése. Sólyom István az SKÜ pártbizottságának munkatársa Számítógép az Anfarktiszon Minszk—32 típusú számító­gépet helyeztek üzembe a de­li-sarki Mologyozsnája szov­jet kutatóállomáson. A sark­kutató számítógép dolgozza fel a legkülönbözőbb orszá­gok és a Szovjetunió által fenntartott meteorológiai állo­másokról érkezett adatokat. NÖGRAD - 1974, október 13., vasárnap *

Next

/
Thumbnails
Contents