Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-13 / 240. szám

Napirenden az atlétika sportág fejlesztése ■SPORT­Nagy jelentőségű feladat Az atlétika elterjedtsége és színvonala az egész testneve­lés és sport állapotának és to­vábbi .fejlődésének meghatá­rozója, nemzeti test- és sport­t esi tani. Ennek érdekében a* utánpótlás nevelése fokozottan előtérbe kerül. vetésében. Nem volt és jelen­leg sincs egy olyan számom- kérő követelményrendszer, amely megbízhatóan mutatná Aranyjelvényes sportoló Vívó ­maszk nélkül kultúránk színvonalának fon­tos befolyásoló tényezője. Az atlétika fejlesztését kiemelke­dő értékei, az ifjúság testi ne­velésben, a sportágak után­pótlás-nevelésének biztosítá­sában és a magyar sport nemzetközi tekintélyének nö­velésében betöltendő szerepe miatt ifjúság- és társadalom- politikai kérdésnek kell te­kinteni. Határozott i n téz kedésekkel A sportág a jelenlegi hely­zetében nem alkalmas arra, hogy aiz ifjúság testi nevelé­sében és a sportban reá háru­ló feladatokat megoldja. Gyö­keres megváltoztatása csak határozott intézkedésekkel, yalamennyi érdekéit állami és társadalmi szerv hathatós szemléletformáló segítségével és támogatásával lehetséges. Az OTSH ide vonatkozó állás- foglalása szellemében a Nóg- rád megyei Testnevelési és Sporthivatal atlétikai tanács­kozást tartett, amelyen töb­bek között megjelent Szebeni István, az OTSH elnökhelyet­tese, a megyei pártbizottság részéről dr. Lakatos József osztályvezető, és dr. Horváth István, a megyei tanács el­nökhelyettese. Részt vettek az ülésen a járási-városi párt- bizottságok, tanácsok, a társ­szervek, az iskolák képvise­lői, az egyesületi elnökök, a megye atlétikai életének irá­nyítói. Előadó Szunyogh Ti­bor, az MTSH elnöke volt. Referátumában részletesen foglalkozott az atlétika jelen­tőségével, a megye sportjában elfoglalt helyévél, a tervekkel és a célkitűzésekkel. Testi nevelést szolgál Az atlétika sportág kérdése azért került előtérbe, mert döntő szerepe van az egészsé­ges ember nevelése, a sokol­dalúan fejlett és képzett, fizi­kailag kellően megalapozott emberi élet biztosításában. Az atlétika mozgásanyiaga — mindenekelőtt a futás — el­sősorban az úgynevezett civi­lizációs betegségek megelőzé­sére; gyógyítására nagyon al­kalmas. Éppen az említett megelőzés érdekében nagyon fontos az atlétika mozgás­anyagát tudatosan, tervsze­rűen és folyamatosan felhasz­nálni az ifjúság testi nevelé­sében. Mivel az atlétika sza­badiban űzhető, igen minimá­lis a létesítmény-, szer- és felszerelésigénye, ugyanakkor az ember legtermészetesebb mozgásformáit magaban fog­lalja. Az atlétika legalapve­tőbb mozgásformája a futás, ami a legtöbb sportágnak i6 alapja. Nagyon sok sportág­ban tekinthető még alapmoz- gásnak az ugrás és a dobás is. Ennek alapján elmondható, hogy számos sportág eredmé­nyes űzése az atlétikus elő­képzettség nélkül ma már szinte lehetetlen. Atlétikában csak következetes, áldozatos, kitartó munka, folyamatos erőfeszítés, rendszeres felké­szülés és fegyelmezett tevé­kenység hozhat kel/lő ered­ményt. Ezért az atlétika a jel­lem Eonmálásának is kitűnő eszköze. Ha az atlétikai élet­ben káprázatos gyorsasággal emelkedő eredményekkel, lé­pést akarunk tartani, erőtelje­sebb válogatási, tehetségkuta- tási, felkészülési és versenyez­tetési tevékenységet kell biz­Társadalmi kérdés Az atlétika ifjúságpolitikai kérdés is azért, mert senki­nek sem közömbös az, hogy testileg, fizikailag, szellemileg és erkölcsileg mennyire felké­szült az ifjúság a szocializmus építésére. Társadalmi kérdés­nek is tekinthető, hiszen a sport beli szereplés a nemzet­közi porondon egyben a ma­gyar nép alkotó, fejlődő életét tudja bizonyítani és ezzel erősíteni képes nemzetközi te­kintélyünket is. A helyzetkép elemzéséhez felhasznált országos, de me­gyei tapasztalatok alapján Is megállapítható, hogy az ifjú­ság testi nevelésében, az isko­lai testnevelésben az atlétika távolról sem kapja meg a je­lentőségének megfelelő szere­pet. Nem alakul ki széles tö­megekben a? atlétikai foglal­kozások iránti érdeklődés, igény. Középiskoláinkban nem a folyamatos felkészülés, te­hetségek foglalkoztatása és megfelelő továbbképzése ke­rül előtérbe, hanem jellemző a kampányszerű két-három- hetes felkészülés a versenyek előtt. Megyénkben az általá­nos iskolákban 6114 fő sporto­lót tartunk nyilván. A közel 30 ezres tanulólétszárahoz vi­szonyítva ez nagyon kevés. Nem feltételezhető, hogy a mintegy 23 ezer gyerek nem mozog, de tervszerű, követke­zetes, rendszeres atlétdkius fel­készülésben nem részesülnek. A probléma nemcsak tantervi kérdés, nemcsak óraszám- gond, hanem elsősorban szem­lélet dolga. Ezen csak az ak­tív testnevelők, edzők és okta­tók egységes, lelkes munkája árán lehet javítani. Érezni kell minden vezetőnek, neve­lőnek és edzőnek a felelőssé­get az ifjúság fizikai és er­kölcsi fejlődéséért. Nagyon fontos tehát az iskolai sport­ban megkezdeni a fiatalok fi­zikailag alkalmassá tétélét a minőségi sportban való rész­vételiben. Kevés az utánpótlás Megyénkben 29 atlétikai szakosztályt tartunk nyilván 959 foglalkoztatott sportolóval. Ebből 803 fő tanuló, 384 fő nő. Más képet ad az igazolt ver­senyzők száma: 21 úttörő, 306 serdülő, 263 ifjúsági, 24 ju­nior és 43 felnőtt. Atlétikai életünkben komoly fogyaté­kosság van az utánpótlás ne­ASZTALITENISZ Az 1974. évi megyei Tízek bajnoksága. Zagyvapálfalva, Déryné Művelődési Ház, 8.30 óra. RÖPLABDA NB II. Nők. Kelet: SBTC— MVSC, Salgótarján, Bolyai Gimnázium, 11.30 óra. KÉZILABDA Megyei bajnokság, férfiak: Keszeg Tsz—Diósjenő Tsz, v.: Pest megyei jv., Rorrihányi Építők—Balassi HSE, v.: Pat- terman—Zorván, St. Építők II., Pásztói KSE, v.: Juhász G.—Mojzes, Tereskei Tsz—St. IKV, v.: Urban—Kiss S., Bgy. SE—Nagybáftonyi Bányász, v.: Békési—Bobrovics, Érsekvad­kerti Tsz—-Szőnyi SE, v.: Csil­lag—Komoróczy. (Az elöl álló csapatok a pályaválasztók, va­lamennyi mérkőzés _ kezdete 10.00 óra.) Nők: St. ZIM—Szurdokpüs­pöki Tsz, v.: Mojzes, 9.00 óra, a fizikai képességek szintjét, de nincs egy olyan kiválasztá­si rendszer sem, amely az if­júság széles tömegeit érintené, ezért az atlétikába bekapcso­lódó fiatalok száma állandóan csökken és közülük csak el­vétve kerül a szakosztályokba olyan adottságokkal rendelke­ző fiatal, aki megfelelő fejlő­dés után minőségi utánpót­lást jelent. Megyénkben a szakosztályi vezetés nincs kellően kiépítve és így a munka nem kellően átgondolt és nem eléggé fo­lyamatos. Ebből adódik, hogy az edzők munkájának irányí­tása és ellenőrzése is hiányos. A szakemberek tekintetében elmondható, hogy Nőgrád'ban két szakedző, 12 edző és 17 segédedző található. Összesen 31 főnek van. képesítése. Eb­ből viszont csak közéi 20 fő működik. A fejlesztéssel kap­csolatiban számolni kell az ed­dig nem alkalmazott edzők munkába állításának lehetősé­gével. Az edzőknek és okta­tóknak pedig a jövőben job­ban fel kell készülni az át­gondoltabb, hatékonyabb szakmai, nevelési munka vég­zésére. Három fő irány A központi irányítás há­rom fő irányban összegzi a sportág fejlesztését. Az ifjú­ság egészséges nevelése, a sportág alapjainak szélesítése érdekében létre kell hozni a foglalkoztatási és kiválasztó rendszert. Gondoskodni kell a kiválasztott tehetségek megfe­lelő foglalkoztatásáról a szak­osztályokban, a néphadsereg­nél és a felsőfokú tanintéze­teknél. Cél a sportág szakmai vezetésének, irányításának és az élvonal minőségi színvona­lának fejlesztése. Az atlétikai sportág fejlesz­tése nagy jelentőségű feladat. Ha a társadalmi és állami szervek, az oktatása intézmé­nyek illetékesei, a sportszer­vek és a sportegyesületek ve­zetőt ki-ki a maga területén eleget tesz az állásfoglalásban szereplő feladatoknak, ha a munkálkodást az egységes szemlélet, lelkesedés, összefo­gás jellemzi, akkor bizonyos, hogy az egész magyar testne­velési és sportmozgalomban jelentős fejlődés tanúi és ré­szesei lehetünk. lói Tsz, v.: Bercze G., 10.00 óra, Berceli Tsz—St. Kötő, v.: Kertész, 10.00 óra. LABDARÚGÁS NB III. Északkelet: Nagy- bátonyi Bányász—Kazincbar­cikai Vegyész, v.: Geiger, 14.00 óra. Megyei I. o.: Palotás—Szügy, v.: Fodor, St. Bányagép—Ká- rancslapujtő, v.: Benkő, BSE —Kazár, v.: Nagy J., Öblös­üveg—St. Volán, v.: Mártiinké, Mátranovák—Bgy. Volán, v.: Juhász G., Pásztó—St. Sík­üveg, v.: Szabó M., So-mos— Dejtár, v.: Hoffman, Hugyag— St. ZIM, v.: Peleskei. Megyei II. Kelet: Szurdok- püspöki—Menkes, v.: Brezov- szki, Karancskesei—Litke, v.: Sütő, Szőnyi SE—Etes, v.: Bu­res, Nógrádmegyer—Bánna, v.: Gáspár, Mihálygetrge—Egyhá- zasgerge. v.: Pünkösdi. Ka- rancsberóny—Mátraverebély, v.: Miskei, Kistoronyéi ME­ZŐGÉP—Vizslás, v.: Molnár. Nyugat: Vörös Cs. SE—ör- halom, v.: Dudás Sándor, Ju­ris! is SE—Kalló, v.: Tilíiczkl Név: Górdos Gábor. Születés: hely, idő: Salgó­tarján, 1957. augusztus 7. Magasság: 178 centiméter. Súly: 65 kilogramm. Foglalkozása: a Bolyai Gimnázium IV. osztályos ta­nulója. Egyesület: SKSE Sí. Edző: Vertich Tamás. * A kívül állók számára a pást világa furcsa, talán, kis­sé titokzatos is. Az álliig be- gombolf öltözék, a maszk — amely ailól időnként izzó ar­cok bukkannak elénk — va­lahogyan megismerhetetlenné teszi a versenyzőt. Vajon az ellenfelek kiismerhetik-e egymást? A szem sok min­dent elárul. Ebben a sport­ágban azonban nincs lehető­ség olvasni a tekintetekből. Mégis elképzelhető, hogy az ellenfél szándékáról tudomást lelteit szerezni. — Furcsái, hogy nem látni az ellenfél arcát, de mozgá­sából, a penge játékából kö­vetkeztetni leheit anra, hogy mit tervez a következő pilla­natra — vélekedik Gordos Gábor, majd így folytatja: — Ha történetesem maszk nélkül kellene vívni, ez mindkét fél számára könnyí­tést is jelentenie. Elsősorban azért, mert a szándék az ar­cokon tükröződik. Ugyanak­kor a vívás lelassulva, óvato­sabb lenne. Persze, mindez csak elmélkedés, feltételezés, mert maszk nélkül állandó sérülésve&zély állnia fenn. Végzetes gól Rio de Janeiróban két egyetemi csapat játszott egy­más ellen bajnoki mérkőzést. A találkozó befejezése előtt három perccel, Jósé Rocha védihetetiem gólt lőtt az ellen­fél hálójába. Amikor örömtől sugárzó arccal kihozta a lab­dát a kapuból, elszabadult a pokol. Az ellenfél játékosai ve­rekedést provokáltak, amely­be a szurkolók is beavatkoz­tak. A rendőrség és a rende­zőség azonnal berohant a pályára. Közben négy lövés is dördült és Jósé Rocha több sebből vérezve a gyep­re zuhant. Két golyó a szá­ján keresztül a torkába fúró­dott, egy pedig a karját talál­ta el. A szerencsétlen játékos a mentőautóban halt meg. M., Nőtincs—Szécsény, v.: Káposzta, Heremcsény—Rimóc, V.: Kardos, Nagylóc—Mohora, v.: Nagy I., Erdőkürt—Szen­dehely, v.: Saár, Nógrádiadp— Rombány, v.: Pobori. Járási bajnokságok, Balas­sagyarmati járás: Cserhátsu- rány—Magyarnándor, v.: Bo- zány, Bércéi—Csitár, v.: .Tú­róért, Terény—Nógrádmarcal, v.: Gömze, Cserháthaláp— Galgaguta, v.: Madarasi. Pásztói járás: Hasznos—Pa­lotás II., v.: Csomós, Egyhá- zasdangeleg—Vanyarc, v.: Győri, Mátraszőllős—Kisbá­gyon, v.: Koós, Felsőtold—Bu­ják, v.: Budai, Eoseg—Szirák, V.: Székely. Salgótarjáni járás: Tarna- völgye—Ötvözet MTE, v.: Ga­lamb, Rákóczi-bányatelep—• Saligóbánya, v.: Gyurkó. Róna­falu—Szúpatak,, v.: Sándor, Síküveg II.—Cered, v.: Szabó, Karan csalja—Mátra-mind- szent, v.: Kristóf, Mátraszele —Luciáivá, v.: Ágoston. (Az elöl álló csapatok a pályavá­lasztók, valamennyi mérkőzés 14.00 órakor kezdődik.) Szecsényi ELZETT SK—Kál­6 NÖGRAD — 1974. október 13„ vasárnap A. L. MAI SPORTMŰSOR — Sokak szerint a vívás „'könnyű műfajú” sportág. Tehát kevesebb edzést igé­nyel, Mi erről a véleménye? — Ez nem helytálló. A ví­váshoz igencsak kemény munkára van szükség. Kitű­nő erőnlét, gyorsaság, állóké­pesség csak rendszeres edzés­sel érhető el. A vívó emellett kitartó figyelőm, gyors elha­tározóképesség. dönteni tudás birtokában kamatoztatja iga­zán. tudását. — Hogyan lett vívó? — Az egyik osztálytársam vitt el a vívók közé. Megtet­szett a dolog. Kezdetben kü­lönféle ürüggyel igyekeztem távolmaradni az edzésekről. Később rájöttem: a sport hasznos, nem megy a tanu­lás rovására, ezért érdemes űzni, Gordos Gábor Balassagyar­maton, a megyei serdülő tőr- vívóversenyen mutatkozott be először. Rutimhiány miatt 4:0-ás vezetés után, 5:4-re vesatett Gorged, a BSE vívója elleni. Erre az asszóra. nem szívesen gondol vissza. An­nál inkább a Salgótarjániban megrendezett megyei ver­senyre, ahol nagy akarással második lett. Jogot nyert a területin való részvételre, ami újabb második helyezést hozott számára. Tavaly a szintén Salgótarjánban lebo­nyolított országos versenyen bekerült a kilences döntőbe. Holtverseny után az első he­lyen végzett. II. osztályú mi­nősítést kapott, s aranyjel­vényes sportoló lett. — Mire gondol a győze­lem után? — Jó érzés tudni, hogy a befektetett munka nem volt hiábavaló. — Miben ’ kell még javul­nia? — Azt hiszem, mindenben, dp gyorsaságban feltétlen. — Nyugodt a verseny előtt? — Nem vagyok ideges, egy kis drukk van bennem, de ez kell is. — Kiknek a vívása tetszik? — Tordasi Ildikó, és a pár­bajtőröző, svéd Edling stílusa imponál nekem. — Elégedett a sportbeli tel­jesítményével ? — Többet is nyújthatnék. Ügy érzem, még nem tettem meg mindent az eredmények érdekében. — Tervei? — Mindenekelőtt a tanu­lás. Jön az érettségi. Szeret­nék a műszaki egyetem köz­lekedésmérnöki karán tovább­tanulni A sportot természe­tesen nem alkarom, és nem is tudnám abbahagyni — mondja végezetül Gordos Gór bor. Adorján László Javítani könnyebb... Örök téma marad a mérhe­tő sportágak területén, hogy hol van az emberi teljesítő- képesség felső határa? Szá­mos kitűnő szakember fog" lalkozott már ezzel a kérdés­sel, de az eddigi felmérések helytelennek bizonyultak, mert az eredmények szinte határ nélkül fantasztikusan javultak és javulnak. A svájci „TIP” c. lap ha­sábjain Mike Rawson. a volt kitűnő angol középtávfutó, az 1958-as stockholmi Euró- pa-bajnokság 800 méteres fu­tamának aranyérmese fejtet­te ki e kérdésben véleményét. Jóslatai — kissé előre te­kintve — már a 2000-es év­re vonatkoznak. Szerinte a 100 métert 9,5 másodpercre, a 200 métert 18,8-ra, a 400-at 42,7-re, a 800-as távot pedig l:40-re teszik majd a világ legjobb futói az ezredfordu­lón. Mike Rawson jóslataival kapcsolatban a svájci lap megemlíti, hogy a nemrég el­hunyt Paavo Nurmi a legen­dás hírű finn távfutóbajnok már 35 évvel ezelőtt kijelen­tette, hogy 5000 méteren 14 percen belül, s 10 000 méteren 29 percen belül senki sem fog futni. Ezzel szemben jelenleg az 5000 méteres világcsúcs, amelyet a belga Emil Put- temans tart 13:13,0, a 10 000 méteren pedig az angol Da­vid Bedford által idén futott 27:30,8-at! Még ennél is nagyobbat té­vedett a világhírű Brutus Hamilton, az USA atlétikai vezetőedzője, aki 30 év előtt azt mondta, hogy Jack Tor- rensnek a súlylökésben fel­állított 17 méter 40 centimé­teres világcsúcsa az „abszolút maximumot” jelenti. Ezzel szemben ma az amerikai Feuerbach, s' az NDK'beli Briesenick már a 22 méteres határt ostromolja. Mindebből ikitűnik. hogy könnyebb az eredményeket javítani, mint jósolni. Sebőn Helmuth Schön, a világ­bajnok nyugatnémet váloga­tott edzője, a korábban szárnyra kelt hírekkel szem­ben — 1978-ig az argentin VB-ig — továbbra is állami edző marad. Ez a hír egyeseket várat­lanul ért. Ugyanis nemrégen sok szó esett arról, hogy Helmuth Schön szerződése lejárta után nyugalomba vo­nul, mert sem lelkileg, sem fizikailag nem bírja tovább azt a felelősséget, amely az edzőre hárul. Schön egy nemrégen. tar­tott sajtókonferencián vi­szont kijelentette, hogy' mind fizikailag, mind szellemileg nagyszerűen érzi magát és vállalja art a rizikót, hogy a marad „vérveszteségek” ellenére, tovább gondozza a nyugat­német labdarúgó-válogatottat — 1978-ig. Franz Beckenbauer, a nyu­gatnémet válogatott csapat- kapitánya mosolyogva fűzte hozzá, hogy ő számított arra, hogy a „főnök” — ahogyan Schönt a válogatottak neve­zik — nem fog jövő évben nyugdíjba memni. Sőt. abban is biztos volt. hogy a követ­kező VB-ig, együtt marad a csapattal. A magam részéről — folytatta — nagyon örülök, hogy . Helmuth Schön így dön­tött. Én és társaim, úgy is mint embert, úgy is mint ed­zőt nagyon sokra értékeljük. Helmuth Schön a hírek sze­rint már alá is írta a végle­ges szerződést. r

Next

/
Thumbnails
Contents