Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-12 / 239. szám

Ilfabb egyuitmlISdgtSésa (ehetőségek feltárását segítette a magvar—sxoujet Jubiieumi tudományos és műszaki rendelvények programja fin**ar f*|rán, a Minisztertanács elnökhelyettese nyilatkozata ] 4» angliai választás eredménye Győzött a Munkáspárt Lezárult az az egyhónapos jubileumi tudományos-műsza­ki program, amelyet a Ma­gyar Tudományos Akadémia, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság, a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetsége, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság, va­lamint hat ipari tárca és vál­lalatai, és mintegy 30 tudo­mányos egyesület rendezett a Magyarország és Szovjetunió közötti 1 tudományos-műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 25. évfordulója alkalmából. E jubileumi meg­emlékezés programsorozatá­nak tapasztalatairól, hasznáról Huszár Istvtán, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a ma­gyar-szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bizott­ság magyar tagozatának elnö­ke nyilatkozott az MTI mun­katársának: — A jubileumi megemléke- íéseik gazdag programja sze­rint — mondotta — Budapes­ten több napos.akadémiai tu­dományos ülésszakon a fővá­rosban és vidéken 18 ágazati tudományos szimpóziumon, 21 műszaki napon találkoztak a magyar és a szovjet tudósok, kutatók, tervezők, műszaki fejlesztési és gyakorlati szak­emberek. Csaknem 240 elő­adás alapján — amelyből több mint hetvenet szovjet elő­adók tartottak — áttekintet­ték a két ország negyedszáza­dos tudományos-műszaki együttműködésének tapaszta­latait, eredményeit, beszámol­tak legújabb sikereikről, és a kölcsönösen előnyös kapcsola­tok fejlesztése érdekében úlabb együttműködési lehető­ségeket tártak fel. — Sok ezer magyar szak­ember vett részt ezeken a ta­lálkozókon, a nagyszerű szov­jet tudományos és műszaki fejlesztési eredményeket és a magyar—szovjet együttműkö­dés sikereit bemutató buda­pesti kiállításokat csiaiknem 300 000 ember kereste fel. Őszinte elismeréssel, s mondhatni, hogy á szocialista közösség hozzátartozójának, családtagjának jogán — büsz­keséggel csodálta meg az ön­működő szovjet Hold-jármű, a Lunohod—2. automatikus Hold-kutató laboratórium életnagyságú modelljét, az űrkutatáshoz, a békés célú nukleáris energetikához, a lé­zertechnikához, a rádióelekt­ronikához és még számos fon­tos tudományághoz kapcsoló­dó alkotásokat. Jó néhány ha­sonló kiállítást rendeztek még vidékem. ezenkívül szovjet műszaki-tudományos filrmna- pokat is az egész országban. — A tudományos tanácsko­zásokon és ipari szimpóziu­mokon elhangzott beszámo­lókból kitűnt, hogy ebbem a negyedszázadban éppen a Szovjetuniótól kapott sokrétű támogatás eredményeként építhettünk ki olyan tudomá­nyos bázisokat és iparágakat, amelyeknek létrehozására — hazánk szerény lehetőségei miatt — nem is gondolhat­tunk volna, csak a nagyon tá­voli jövő tervedben. Ezzel a támogatással bontakoztak ki ázok a jelentős hazai szellemi és anyagi erőforrások, ame­lyekkel a kétoldalú együttmű­ködésben előtérbe kerülhetett a közös kutatás és a kooperá­ció, s a nemzetközi munka­megosztás alapján a szocialis­ta országokkal egyesített erő- feszitések révén lépést tartha­tunk a világméretű tudomá­nyos- technikai forradalommal.. Enélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy alkotó módon részt vegyünk korunk legna­gyobb jelentőségű tudomá­nyos vizsgálataiban, az atom­kutatásokban és az űrkutatá­sokban, amelyek valamennyi tudományágat gyorsabb hala­dásra serkentik és rengeteg új gyakorlati eredménnyel, technikai vívmánnyal gazda­gítják az emberiséget. A KGST-onszágok tudósaival együtt dolgoznak magyar ku­tatók a dubnai egyesített atomkutató intézetben, s több tudományos kísérlettel, vizs­gálattal vesznek részt a szo­cialista országok interszput- nyik szervezetének munkájá­ban. Többek között speciális programot készítettek a Szpuhnyik-adatok és a Szput- nydk-pálya paramétereinek számítógépes feldolgozására. A legutóbbi magyar és szov­jet közös munka eredménye pedig az a különleges anyagú fantombábu, amely lehetővé teszi, hogy beépített adókkal kutatásokat végezzenek %z emberi szervezetbe hatoló su­gárzás lehetséges hatásainak vizsgálatára. — A jubileumi tudomá­nyos-műszaki programsoro­zat nemcsak arra mutatott rá, hogy hazánk most már több Lehetőséget kínál a kétoldalú magyar—szovjet, s a sokolda­lú KGST-beli nemzetközi munkamegosztásra, hanem ki­emelten hangsúlyozta azt is, hogy a szorosabb összefogás, a szocialista integráció ki- bontdkoztatása nélkülözhe­tetlen feltétele népgazdasá­gunk gyorsabb előrehaladá­sának. A szakosításban, a kooperációban, a közös beru­házásokban elért eddigi ered­mények tanúsítják, hogy a KGST komplex programjá­nak megvalósítása rendkí­vül fontos közös ügy, s ezt kell szolgálni a kétoldalú kap­csolatok tervszerű fejlesztésé­vel is. — Valamennyi tanácsko­záson megállapították, hogy a jelenleginél sokszorta több lehetőség nyűik a kétoldalú magyar—szovjet s a KGST- beli tudományos-műszaki és gazdasági kapcsolatok fejlesz­tésére. Az akadémiai tudo­mányos .ülésszakon szorgal­mazták, hogy a magyar és a szovjet intézetek nagyobb arányban dolgozzanak ki kö­zös kutatási programokat, s egy-egy meghatározott fel­adatra hozzanak létre ideig­lenes kutatási csoportot. A javaslatokban fontolóra vet­ték közös intézet alapítását is, amelyből később a szocia­lista országok olyan közös kutatócentruma jöhet létre, mint a dubnai. Az iparági szimpoziomokon számos ja­vaslat hangzott el a termelé­si kooperáció bővítésére, fő­ként a különböző termékek alkatrészeinek és részegyse­geinek gyártásában. Lehető­ségeket látnak közös tervező- szerkesztő kollektívák létre­hozásában is. A szocialista integrációnak megfelelően most már mindinkább előtér­be kerülhet a komplex té­mák feldolgozása, amelyben a munkamegosztás felöleli a közös kutatási, műszaki fej­lesztési, gyártási és külkeres­kedelmi feladatok megoldását is. * — Nagyszerű új távlato­kat nyitottak meg a kétolda­lú együttműködésben a ma­gyar párt- és kormánykül­döttségnek és a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának, a' Szovjet* unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének és Miniszterta­nácsának a közelmúltban foly­tatott baráti tárgyalásai, ame­lyeken kiemelték, hogy mind­két fél számára nagy haszon­nal jár a magyar—szovjet mű­szaki-tudományos megálla­podás és elősegíti a technikai haladás meggyorsítását. A szocialista gazdasági integrá­ció, a KGST komplex prog­ramja szerves' részeként, bővítjük a kétoldalú gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködést, ennek meg­felelően hangoljuk össze a magyar és a szovjet népgaz­daság következő ötéves te­véit, hogy jobban kihasznál­juk az egyes kulcságazatok és termékfajták közös tervezé­sének lehetőségeit a két or­szág fűtőanyag- és energia­hordozó-tartalékait és kiszé­lesítsük a szakosítást és a kooperációt a legfontosabb gépipari ágazatokban. Az új intézkedésekkel te­hát jelentősen növeljük az együttműködés hatékonysá­gát és hozzájárulunk a ma­gyar és a szovjet népgazda­ság, s ugyanakkor az egész szocialista közösség fejlődé­sének meggyorsításához — fejezte be nyilatkozatát Hu­szár István. Patak Károly, az MTI tudósí­tója jelenti: Harold Wilson .munkáspárt­ja megnyerte a csütörtökön megtartott általános valasztá* sokat. A péntek reggelig köz­zétett eredmények arra val­lanak, hogy a Munkáspárt, amely február 28-án csak relatív többséget harcolt ki, most kivívta ugyan az ao- szolút alsóházi többséget, de ez kisebb lesz a vártnál: a televíziós csatornák. minden tényezőt, bizonyosságot és irányzatot figyelembe vevő komputereink számítása sze­rint a labour csak öt vagy hat mandátummal előzheti meg összes ellenfelét együtt­véve a 635 tagú alsóházban. A voksokat egész éjjel számlálták és folyamatosan közölték. A számlálás reg­gel négy órától szünetelt s kilenc órakor folytatódott. A listán, a pártok helyzete így festett: 493 eredmény ki­hirdetése után a Munkáspárt 294, a torypárt 184, a liberá­lis párt 5, a Skót Naciona­lista Párt 3 mandátummal rendelkezett és egy ^ függet­len képviselő is győzött. A változékony időben s oly közel a februári válasz­tásokhoz. a 40 millió választó­polgárnak ezúttal nein 79, hanem csak a 72,4 százaléka élt szavaza.j jogával. A bri- tanniai választási rendszer szerint a kerületekben az egyszerű többség dönt. A töb- bi szavazat nem gyarapítja más párt országos listáját. Sok függött a körülbelül har­minc olyan, úgynevezett ha­táreset kerülettől. ahol a Munkáspárt jelöltje a múlt­ban csak kis különbségg el maradt le ellenfele mögö t. Wilsonék csak 20 ilyen kerü­let sorsát tudták —előzetes adatok szerint — a maguk javára fordítani. Igaz: es i: egy kerületet vesztettek el egy Walesi nacionalistával ví­vott kampányban. A konz - vet ivókat 21 kerületben bu - tatták ki s egy kerület .í nyertek meg. A Skót Nacionalista Pl i képviselőjelöltjei nem tut' • ták legyűrni munkáspárti v ' senytársaikat s csak konz - vatív képviselőkkel szem! i diadalmaskodtak Bebu. nyosodott. hogy w torykkal k' - tendő koalíció felé manőver* - zo liberális párt item jele> ■ tett ezúttal sem vonzó alté. - natívát számottevő szavaz "i tömegnek. ,. ;L 4 Biztonság' Tanács és tag fai Új tagállamok Az ENSZ szabályzatának megfelelően idén ősszel is új­raválasztották a Biztonsági Tanács tíz nem állandó tag­jának felét. Ausztrália. Auszt­ria. Indonézia. Kenya és Peru mandátuma lejárt. Helyettük Olaszország, Japán. Svédor­szág. Tanzánia és Guayana lesz 1975—76-bani a BT tag­ja. Az öt újonnan választott állam, valamint az öt állan­dó tag (Szovjetunió, Egyesült Államok. Franciaország. Nagv- Britannia és Kína) mellett Belorusszia, Kamerun. Costa Rica. Irak és Mauritánia fog­lal jelenleg helyet a testület­ben. Leone olasz államfő Giovanni Spagnollit, a szenátus elnö­két kérte fel, hogy tárgyaljon a pártok vezetőivel a kor­mányalakítással kapcsolatos elképzelésekről. Géppisztoly sor ozat a repülőtéren Kissinger Damaszknssbon tárgyal Az amerikai külügvminisr- ter péntek délelőtt Damasz­kuszba utazott. Szíriái. Jordá­niái, izraeli és szaúd-arábiai tárgyalásai után ismét visz- szatér az egyiptomi főváros­ba, ahol hétfőn újabb meg­beszélést tart Szadat elnök­kel. Az A1 Ahram értesülése szerint Egyiptom azon a vé­leményen van. hogy a lehető legrövidebb időn belül össze kell hívni a genfi békekon­ferenciát a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet feltétlen részvételével. Minden izraeli csapatkivonásnak az átfogó és végleges rendezés keretébe kell illeszkednie, amely egyet je’ent a megszállt arab terü­letek teljes kiürítésével és a Palesztinái nép jogainak hely­reállításával. A végleges meg­................................................................... HIIIIII........ ............iiiiiiiiihimiiiiii...............iiiiiiiiiihhiijiIiiiiiiiiii Iliin..............................mii ....................................mim ......................................................minin........ iiimiiiiiiiiiiiitmm L étreiön-e kapcsolat a KGST és az EGK között ? Szeptember végén Faggye- jev, a KGST titkára meghí­vót küldött Brüsszelbe Orto- limak, a Közös Piac bizottsá­ga elnökének. A Finaneiál Times, a brit üzleti körök lapja máris „frontáttörésről” beszél, a két szervezet kép­viselőjének esetleges megbe­szélése, a lap szerint, gyö­keresen megváltoztathatja a két európai gazdasági tömb viszonyát. Tény. hogy a talál­kozó létrejötte esetén először történne hivatalos kapcsolat a KGST és az EGK között, azonban a meghívó nem „az égből pottyant”. A szocialista országok számtalanszor hangot adtak meggyőződésüknek, hogy az össz-európai gazdasági együttműködés hívei. A Kö­zös Piac, a nyugat-európai országok integrációs tömbje azonban realitás^ hatását így, vagy úgy mi is a saját bő­rünkön érezzük. (Inkább ne­gatív, mint pozitív előjellel: most éppen a marhahús be­viteli tilalma okoz átmeneti nehézségeket népgazdasá­gunknak). Az első nem hivatalos érintkezés a KGST és az EGK között még tavaly au­gusztusban létrejött; Faggye- jev KGST-titkár találkozott Nörgaard dán külügyminiisz- terrej, akivel a két szervezet viszonyáról folytatott megbe­széléseket. (Tavaly júliustól az év végéig Dánia töltötte be az EGK miniszteri taná­csának. a fő kérdésekben dön­tésre jogosult szervnek, az elnöki tisztét.) A KGST kezdeményezése azonban hosszú ideig érdemi válasz nélkül maradt, mert a Közös Piac tagj ai maguk sem tudtak egymás között meg­egyezni: milyen tartalmat kí­vánnak adni a KGST és a Közös Piac kapcsolatainak. Ez év májusában a miniszte­ri tanács végül is megbízta az NSZK moszkvai nagykö­NÖ5RÁD - 1974. október 12., szombat ve tét: vegye fel az érintke­zést Faggyejevvel. Augusz­tusiban a moszkvai Nóvoje Vrémja már arról írt, hogy „a két szervezet viszonya most politikai döntések tár­gyává válik”. A Budapesten augusztusban megrendezett közgazdász világkongresszu­son a szocialista országok nem egy tudósa, és közgaz­dásza hangoztatta a kapcso­latfelvétel szükségességét. Bogomolov vezető szovjet közgazdász rámutatott, hogy a KGST kész kaicsoLata.it a Közös Piaccal „új és hosáz- túvú alapokra helyezni”. Még korai lenne az esetle­ges tárgyalásoknak , elébe vágni, a két szervezet közötti kapcsolatok jellegét találgat­ni. Tény, hogy sok a rendez­ni való. Vegyük rögtön a Közös Piac különféle diszkrimináci­ós intézkedéseit. Ezek korlá­tozzák kivitelüket, például mezőgazdasági exportunkat. Vannak szervezeti problé­mák is. A Közös Piac rendel­kezései szerint 1975. január 1-től a Kilencesek egyes kor­mányai nem köthetnek két­oldalú kereskedelmi magálla­podásokat a szocialista orszá­gokkal, ennek feladata a bi­zottságra hárul majd. Esze­rint a szocialista országoknak egyenként kellene tárgyalni­uk a Közös Piaccal, legaláb­bis Nyugaton ilyen elképzelé­sek is vannak. Ezzel kapcso­latban Bogomolov professzor budapesti nyilatkozatában rámutatott: az ilyen törekvé­sek megvalósítása aszimmet­riát okozna, amely aligha ösztönözné az európai gazda­sági együttműködés tovább­fejlesztését. Tegyük mindeh­hez hozzá, hogy a KGST és az EGK tárgyalásain további nehézségeket okozna a két szervezet különbözősége. Az EGK bizottsága a nyugati tő­kés integrációnak megfele­lően bizonyos nemzetei fe­letti, úgynevezett szuprana- cionális jogokkal van felru­házva, a KGST-ben pedig a ' tagállamok megtartják teljes szuverenitásukat. Ilyen körülmények között mégis hol lehet megtalálni a közös hangot? Szenyin pro­fesszor, ugyancsak neves szovjet közgazdász, a világ­kongresszuson kifejtette: be­láthatatlan gazdasági kár ke­letkeznék abból, ha Nvugat- Európa és a szocialista or­szágok párhuzamosan fejlesz­tenék gazdasági struktúráju­kat és a jövőben nem oszta­nának meg bizonyos tevé­kenységeket. Az ilyen koope­rációs megállapodásokat hosszú távú alapokra lehetne helyezni. Itt említjük meg, hogy egyes nyugat-európai országok esetenként már csak méreteiknél fogva sem tud­nak a Szovjetunió óriás be­ruházásaiba „beszállni”. Mint a nagy tekintélyű Europa Archiv írja: Nyugat-Európát „egyre jobban izgatják a Szovjetunió és az Egyesült Államok milliárd dollár nagyságrendű üzletei”. Közös téma lehelt a környezetvéde­lem és az energetikai együtt­működés. (A Közös Piac tag­országai különösen az ener­giaválság óta egyre élénkeb- ben érdeklődnek a Szovjet­unió óriási myehsianyagtarta- lékai iránit.) E témák és más kérdések kerülhetnék szőnyegre az esetleges tárgyalásokon. Hogy mikor és hol rendezik őket, az még a jóslatok vilá­gába tartozik a sok bonyolult és megoldásra váró probléma miatt. Baronikay Tamás állapodásnak a genfi értekez­let révén, annak keretében kell létrejönnie. Bár Kissinger óvakodott a konkrét részletek feltárásától, mégis utalt rá, hogy Rabin izraeli miniszterelnök hizo- nyos területi engedményeket helyezett kilátásba megfelelő „ellenszolgáltatás” felében. Ismeretes, hogy Izrael külön- külön szándékozik tárgyalni Egyiptommal. Jordániával és végül Szíriával, de a Dalesz- tínai kérdést az izraeli—jor- dánlai tárgyalások keretében kívánja megoldani. A kiszi­várgott értesülések szerint va­lószínű, hogy Kissinger az iz­raeli tervekkel összhangban próbálja kivonni a rendezés kérdését a genfi értekezlet ha­tásköréből, s folytatni a sza­kaszos rendezésre. részleges megoldásokra irányuló ameri­kai közvetítést Egy pillana­tig sem lehet kétséges, hogy a genfi értekezlet mellőzése, a kétoldalú tárgyalások erőlte­tése az arab egységfront meg­bontását, az arab érdekeket védelmező Szovjetunió ki­kapcsolását és végeredmény­ben az izraeli expanziós tö­rekvéseket szolgálja. Kissinger Damaszkuszba ér­kezése után fény derült a kairói repülőtéren történt in­cidens részleteire. Az előze­tes jelentésekkel ellentétben nem egy pisztoly sült el. ha­nem egy állványáról leesett, izraeli gyártmányú géppisz­toly rövid sorozatot adott le, több helyen megsebesítve a biztonsági szolgálat egyik em­berét. Az amerikai külügy­miniszter 5—6 méterre tar­tózkodott a baleset színhelyé­től és sértetlenül került ki a kalandból.

Next

/
Thumbnails
Contents