Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)
1974-10-08 / 235. szám
\ Képernyő flott Két magyar tévéjáték „Saját n Népművelők — hcncr tájakon A hét televízió* érdekességei közül kétségtelenül kiemelkedik a pénteken és vasárnap bemutatott, két, magyar tévéjáték: Rákosi/ Gergely Tigrisugras című regé* nvénsk tévéfilmváltozata és az Illyés Gyula Fáklyáidig című drámájából készült tévéjáték, Két nagy sikerű művet adaptáltak tehát mindkét esetben az írók televízióra. S előre is bocsáthatiuk: talán oppen az adaptálók rutintalanságából fakad elsősorban, hogy a sikeres művek vesztettek eredetiségükből, még inkább az eredeti művek sikerességének eszközeit keressük olykor mindhiába. A Tigrisugrásban egy vidéken dolgozó házaspár (a férfi agrármérnök. mint a szerző, a felesége alighanem vegyész) emlékezik vissza a közös munkába torkolló, boldog élete előzményeire, a társke, resés buktatóira. Az aradi vértanúkra, a 125 év előtti október hatodi' kára való visszaemlékezés tette időszerűvé Illyés nagy sikerű drámájának, a Fáklya" láng képernyőn történő felújítását, a szerző átdolgozásában. A képernyős technika érthetően más követelményeket támaszt, Illyés tudja és érzékeli is ezt, ha a megvalósítás — mint mondani szokás — hagy is maga után kívánnivalót, s ha a rendezés hozzá is segít az adaptáció hibáinak, hiányosságainak kidomborításához. A tömörítés azonban rendkívül nagy erénye az adaptációnak, mert sűrítve talán még kifejezőbb volt az eredetinél is, habár közel sem olyan kidolgozott. Jól tudjuk. Illyés a Fáklyalángot, mielőtt kiadta volna kezéből, számtalanszor átírta, átdolgozta. Érthető, hogy a színpadi mű kristályosítási folyamata gát' lólag hatott abban a törekvésben, amit a tévészerűség hatásfok-emelése irányában szándékozott hatni, A felfedett tanulságok ellenére a Fáklyaláng a hét legnagyobb nézőélménye volt, és méltó tárgya a vértanúinkra való emlékezésnek. (h. t.) Ki a „tettes”? A közművelődés, különösen az MSZMP Központi Bizottságának márciusi határozata óta, a társadalmi érdeklődés középpontjába került. Az el' múlt hetekben, hónapokban pártbizottságok és pártalap- szervezetek vitatták meg a maguk területén a közmüve* lődés helyzetét, továbbfejlesztésének lehetőségeit, dolgoztak ki erre konkrét feladattervet és emelték azokat „törvényerőre”. Társadalmunk építéseip további fejlődése elválaszthatatlan a társadalom egésze, a munkásság tudásának, es mű' veltségének emelésétől. Ez a valóság, a mindennapi gyakorlat által bizonyított igaz' ság. Mégis mintha sok helyen megfeledkeznének erről Számos gyárban, üzemben jártam az elmúlt hónapokban. Azt tapasztaltam, hogy az emberek mindenütt, a közelgő jelentős politikai események' re való készülés jegyében, nagy odaadással és felelősséggel dolgoznak. A gyárak vezetői faliújságokon pótvállalásokra hívják fel a szocialista us munkabrigádok figyelmét az MSZMP jövő évi XI. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. A dolog fontosságára való tekintettel figyelmesen olvasgattam ezeket a közleményeket. Ennek során megtudtam, hogy a brigádok további vállalásokat tehetnek a gyár éves tervének teljesítése érdekében, a gazdaságos anyagfelhasználásra, az újítómozgalom fellendítésére, környezetük szépítésére. Ezek után azonban keresni kezdtem a kifejezetten kulturális jellegű vállalásokat is, mert az újítómozgalom és a környezetszépítés kapcsolódik ugyan a kultúrához, de — véleményem szerint — nem a len oreffnánsabban fejezi ki jelenlegi kulturális gondjainkat, alapvető közművelődési feladatainkat. Termelő egységeink dolgozói iskolázottsági szintjének, gazdaságunk jelenlegi színvonalának ismeretében, s tudva annak fejlesztési terveiről, úgy vélem, joggal vártam, hogy a briaá' dókat pátvállalásokra szólítják fel általános iskolázott- sági szintjük emelése, könyvtárak és művészeti rendezvények rendszeres látogatása tárgyában, a szabad idő hasznos é$ igényes eltöltésének más formáiban is. De ezt sehol sem találtam. Vajon mi lehet ennek az oka, miért hiányoznak a pótvállalások sorából a kulturális vállalások? — gondolkodtam el a dolgon. Ki a ludas; ki, vagy mi hibáztatható? Minderre végül — úgy vélem — helyes választ találtam: nem a határozat nem értéséről, a kulturális értékek, illetve tevékenység el-, vagy fel nem ismeréséről van itt szó tulajdonképpen, hanem régi, rossz szokásainkról, idejét múlt beidegződéseinkről, amelyek metafizikus módon a társadalom fejlődése szempontjából csak a termelést, annak mutatóit tartják elsődlegesen szem előtt, az élet teljességéről elfeledkeznek. Pedig a munka — régi bölcsesség —, a kultúrával szoros összefüggésben tette azzá az embert, ami: emberré. Kérem — hiszen mindany- nyiunk közös érdeke —, ne feledkezzünk meg erről. —ok— 1 Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programjából Gazdag programmal várja látogatóit a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza a fővárosban,. Az októberi programban — többi között — film- műsorok, az orosz nyelv barátainak klubja ülése, zenei estek stb. szerepeinek, A holnap világa című. a szovjet fantasztikum-festőket bemutató tárlatot október 8-án nyitják meg. A társadalomtudományi, politikai és szép- irodalmi könyvtár, valamint a tudományos és a műszaki könyvtár — vasárnap és hétfő kivételével — mindennap nyitva áll az érdeklődők előtt. A Melódia Könyv- és Hang- lemezbolt, valamint a Nyírfácska Iparművészeti Bolt a ház épületében áll a vásárlók rendelkezésére. Felszabadulási rézkarcsorozat Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából a Nógrád megyei Tanács és a Képcsarnok Vállalat helyi művészek megbízásával készülő jubileumi rézkarcsorozatot ad ki. A díszes kivitelű album 14 rézkarcot tartalmaz majd, s tematikájában átfogja a megye negyedszázados fejlődését, politikai, gazdasági küzdelmeit, az építőmunka, a társadalmi átalakulás legjobb eredményeit. Az. album ára előreláthatóan 3000 forint lesz, 1975 márciusában jelenik meg. A Képcsarnok szervezői már terjesztik az albumot, felkeresik a járási hivatalokat. községi tanácsokat is. Az album iránt máris nagy az érdeklődés, több mint száz sorozatot megvásároltak megyénk üzemei. FELICE CHILANTI: Három xásxlót Salvatore Giulianónak 31. Hallják az ünneplő rajzást, a kiabálást, énekszót, a zenekart. A fiúk is az ünnepséget nézik. Ott lenn, a Portél- Iában sok korukb^li fiatal van, parasztfiúk, mint ők. A szemük is ugyanolyan. A zászlókat, transzparenseket lengető, a meztelen lány- karokat. fogdosó kezek is ugyanolyanok, mint az ő puskát «szorongató kezük itt fönn a hegyen. Az egyik fiú egy fiatalembert néz, aki szerelmét egy szikla mögé húzkodja: egy másik meg egy parasztfiú énekét hallgatja, egész kis tömeg fiú-lány gyűlt köréje táncra, ott lenn a völgyben. A táncmesterré vedlett borbély egy gitározó fiút figyel, és van Itt az ünneplő tömegben egy kis zenekar, amely amerikai ritmusokat játszik, körülötte azoknak a fiúknak a szeme láttára táncolnak a réten, akiket Cucinella a ca- rini borbély üzletében fogott el. Gluliano Is a hatalmas szicíliai pikniket figyeli: egész családokat lát a sült bárányok köré telepedve; látja a muzsikusokat, akik hangszereiket lerakva feleségükkel, gyerekeikkel együtt esznek- isznak: kenyeret, bort, mindenfélét; látja a mozgóárusokat, amint áruikat méricskélik, hallja hosszan elnyújtott kiáltásukat; fekete ruhás öregasszonyokat, anyákat lát, népviseletbe öltözött fiatal lányokat, parasztokat, akik levették köpenyüket, és a földön elnyúlva pihennek; megfáradt, becsületes arcokat lát mosolyogni. A lovak a baráti, rokoni csoportosulások közt ropogtatják a füvet, körülöttük játszanak a gyerekek. A kis Giovanni Grifo az óriási pej lovat mutogatja pajtásainak: a legszebb, a legerősebb ló az egész völgyben. Provvidenza a legmagasabb kövön üldögél, fekete haját lebontotta, s kitárja a szélnek. Eleonóra fiatal férjével egy rekettyebokor tövében üldögél. Babot esznek szicíliai módra, kanálnyi hagymával. Ám a szél sült bárány átható szagát hozza feléjük. És Eleonóra megkívánja , a húst. Szól férjének. Kezét hasára téve könyörög mosolyogva: — Nézd, mozog, ő is akar egy kis bárányt. Eleonóra férje elindul egy sültbárányárus felé. Fönt a hegyen néhány fiú kezébe rejti arcát, Plsciotta, Terranova, Mannino meg a többi csapatkapitány idegesen bámulja Giulianót. Pisco tta Giulianóhoz for4 NÓGRÁD - 1974. október 8., kedd | Sokszor felvetődik a kérdés:' m; a közművelődésben dolgozók vándorlásának oka? Miért vár függetlenített vezetőre megyénkben, te. több, szép, korszerű művelődési ház? Kevés a fizetés? Hiányaik az erkölcsi megbecsülés? Legtöbbször nem ez a fő indok, hiszen más vidékre. hasonló körülmények kötött végzendő munkára kérik át magukat legtöbben, Felbukkan valami az indoklásokban: „Szeretnék visssza^ menni a szülővárosomba.. Senki sem próféta a saját, hazájában — mondja a már- már sztereotipnak érezhető mondás. Valóban így van ez? Nem mindem területen igaz, A ..hazai pálya” előnye nem csupán a futballban jelentős tényező: a népművelő munkájában i«. Ki ismerheti jobban a lakosság szokásait, életmódját, az ebből sarjadó igényeit, a művelődés lehetőségeit, mint az, aki innen való ? A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ igazgatója már évekkel ezelőtt felismerte ezt. Hemerka Gyula ösztönzésére indultak el a pályán^ a munka melletti tanulást vállalva sokan a járás népművelői között. „Saját nevelésű” például Mészáros Ágnes, a ^ balassagyarmati Kábelművek kulturális életének irányítója, dr. Kecskeroéthy Gyulá- né, a magyarnándori Radnóti Miklós Művelődési Ház igazgatónője, jelenleg is tanul és dolgozik • egyszerre Simon Mária, a városi művelődési ház egyik munkatársa. Nem szakadt meg ez a folyamat. az idei nyáron sem. Két balassagyarmati egyetemista segítette a művelődési központ munkáját, nyári feladatainak ellátását. — És nem is akárhogyan! — jegyzi meg Hemerka Gyula. Igaz, Merczel Maria régi ismerőse a háznak. Nálunk volt gyakornok, mielőtt felvették a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészkarára, népművelés- francia szakra. Ö hat hétig dolgozott, Majdíán János pedig az egyhónapos gyakorlatára kiérje ide magát. — Milyen feladatokat kaptak? — A nyári gyermekfoglalkozások lebonyolítása volt a fő területük. Hetente két- három alkalommal, délután, 2—5-ig voltak a foglalkozások. Általában harminc gyerek jött rendszeresen. Még a napokban is megállított egy srác aiz utcán, és kérdezte: Nem folytatjuk a xiyári munkáit? Szívesen eljárna. Kellemesen és igen hasznosan tölthették el az időt. Bejárták Balassagyarmat műemlékeit, felkeresték az emléktáblával ellátott házakat. Amolyan irodalmi séták voltak. ezek, rögtönzött, villámául, s amikor tekintetük találkozik, megkérdi: — Mit csináljunk, Turiddo? Giuliano sápadt, izgatott és ideges, nem válaszol. A mesz- szelátót letette a géppuska mellé. A többiek tágra nyílt szemmel figyelik a bandavezért. — Mi lesz? — sürgeti Pis- ciotta. Giuliano azonban hallgat. A hangosbemondó az emelvényen bejelenti, hogy a szónok mindjárt megkezdi május elsejei ünnepi beszédét. A hang, megrészegedve erejétől, amelyet a hangszóró és a két hegy még visszhangosabbá tesz, tréfálkozik, beleénekel a mikrofonba, barátait szólít- gatja. A gyűlés bejelentésekor Giuliano órájára néz: öt perc hiányzik már csak a kitűzött időig. De ki tűzte ki ezt az időpontot? Croza Black. Pis- ciotta, Passatempo, Candela is az órjára néz. . Giuliano megint fölkapja a messzelátót, ég a másik hegyen mozgolódó embereket figyeli. Pisciotta, aki állandóan Giulianón tartja a szemét, és a viselkedéséből olvassa ki minden gondolatát, azt javasolja: (Folytatjuk) vetélkedővel. Például a Szabó Lőrínc-ház előtt a Madách-szobor előtt megálltak, kérdéseket kaplak az alkotó életművével kapcsolatban, A jó változók jutalma egy-egy csoki volt. A napközis nyári táborban lakó gyerekekkel több közös programot szerveztek. A Bajcsy úti Iskolások le eljöttek a diavetítésekre. szellemi vetélkedőkre. Két alkalommal egész napos budapesti programot biztosítottunk a művelődési ház kis barátainak. Múzeum- látogatás, állatkerti séta. városnéző. cirkusz előadás szerepelt a nap eseményei kötött, A szülőik mindössze a církuszjiagyért fizettek, a többit a Művelődési Központ adta. — Mi a véleménye a különböző egyetemek, főjsko! k téli népművelési gyakorlatáról? Baliaésagyarmatoo milyen tapasztalatokkal járt ez? — Igazi örömmel fogadjuk a leendő tanárokat, mezőgazdászokat, közgazdászokat, orvosokat. Annak külön örülünk, ha e vidékről való, vagy ide pályázó fiatalok jönnek. Ma, amikor a köz- művelődés előtt álló komoly feladatokat, csak a humán,' és reál értelmiséggel, a munkahelyi vezetőkkel közösen tudjuk megoldani, nagyon fontossá vált ez a gyakorlat. Ezek a diákok négy-öt évét valamelyik egyetemi városban töltenek, kezdenek elszakadni mindattól, ami végzés Létrehozni olyan művelődési központokat, amelyek mintaként szolgálhatnak az egész közművelődési hálózat számára — eZzel a céllal alakítják meg a Népművelési Intézet művelődési otthon osztálya mellett a művelődési központok, művelődési házak és klubkönyvtárak munkaközösségeit. Annak a 132 különböző jellegű, jelentős funkciójú, nagy vonzáskörű intézménynek a\vezetőiit vonják be ezekbe a szakmai testületekbe, amelyek eredményesen tölthetik be a oéldaadó szerepét. Budapesten például a Pataki, az ÉVIG. a Vasas Művelődési Központ, a- Csepeli Munkásotthon, a vidékiek közül a pécsi, szegedi, lenin- váro&i, mezőkövesdi, tatabáután majdan várja őket Veiken, Ha belőlük hiányzik az energia. a tenniakarás. ha nem látják, nem segítik az úi szemlélet kibontakozás.,t. sokkal nehezebb bármit s szervezni a munkások műveltségi szintiének emelésiért. a faJ.u»,i lakosság kulturális lehetőségeinek gazdagításáért. Ezért is várom kíváncsiam mit tesznek az egyetemek a jövőben a köz- művelődés érékében. Kteaó’e- síttk-e eizt a gyakorlatot, fog-e szerepelni a felsőfokú iskolák KISZ -szer veze bei r t életében a közművelődés kérdésköre. a feladatvállalásra való előkészítés. Az itt Járt fiatalok érdeklődéséről, tevékenységéről sok jót tudnék mond ni. -Csaik egy dolgot említek: ván olyan egyetemista, aki három évvel ezelőtt járt nálunk, de még ma is többször felkeres leveleivel, érdekli a járás kulturális élete. — Visszatérve a nyár; gyakorlatra: a két egyetemista közül szándékozik.-e idejönni valamelyik? — Könnyen megtörténhet, hogy munkatársak leszünk, ök szívesen jönnének, mi Szívesein fogadnánk 'őket, Pársze, még a magánélet eseményei, a nősülés, a férjhez- manés közbeszólhat, más vidékre vetheti őket. De a hazai tájakon végzett gyakorlat akkor is sok haszonnal jár, nekünk is, nekik is! nyai, karcagi, martfűi, ajkat; siófoki művelődési központ, a sárospataki, orgoványi, győri, nyíradonyi művelődési otthon, a hollóházai, zebegénvi klubkönyvtár. Á népművelési Intézet rendszeres tájékoztatással., útmutatással segíti ezeknek az intézeteknek a' működéséi. itt alkalmazzák először a köri és klubfoglalkozások korszerű módszereit, amelyeket szélesebb körben elterjesztenek majd. A munkaközösségek alakuló ülését október 8—9-én tartják meg Budapesten. Ekkor beszélik meg a közművelődés fejlesztésére vonatkozó párt- határozat előírásait, a munkaközösségek szervezeti rendjét, feladatait, s munkaterveit. G. Kiss Magdolna „A gondolkodás iskolája” új versenyszabályai Az Élet és Tudománynak „A gondolkodás iskolája” című rovatában régebben pontverseny folyt, ami azt eredményezte, hogy rendszeresen a legjobb matematikus résztvevők kerültek az élre. A múlt évben módosították a versenyszabályokat, ez azonban — olvasói vélemény szerint — azt eredményezte, hogy ily módion elmaradt az igazi verseny, a kiemelkedő teljeMai tévéajánlatunk 20.00: Shakespeare: Troilus és Cressida színmű. A kecskeméti Katonai József Színház előadása, felvételről.. Shakespeare e rendhagyó színművét, — mert azt tartották, inkább olvasásra, mint előadásra való — a költő életében nem vitték színpadra. Halála után 60 évvel adták elő — átdolgozva, meghamisítva a történetet. Magyarországon is a ritkán játszott darabok közül való. Csak 1865-ben fordították le. s 1901-ben és 1902-ben játszotta a Nemzeti Színház Beregi Oszkárral, Márkus Emíliával, Császár Imrével, Újházi Edével, Szacsvay Imrével a főszerepben. A kecskeméti Katona József Színház kitűnő előadása most adósságot törleszt, s a nézők százezreit ismerteti meg Shakespeare e rendkívül érdekes színművével. A történet három főszála: Troilus és Cressida szerelme. Kulturális munkaközösségek sítmények értékelése, jutalmazása. A jövőben az Élet és. Tudomány mindkét verseny- formát megtartja, s minden résztvevő maga dönti el, hogy melyiket választja. Jó lenne, ha a pedagógusok tanítványaik figyelmét felhívnák a mind nagyobb számban A gondolkodás iskolájá-ra, ösztönöznék őket a részvételre. Egyébként, a részletes versenyfeltételeket az Elet és Tudomány közli. Ajak és Achilles versengése és a trójai vár belső élete meglehetősen független eg”- mástól. A mű alapgondolata Ulyssesnek a görög haditanácsban elmondott nagy beszédében jut kifejezésre. Nevezetesen az, hogy legyen az államban egy uralkodó akarat, amely mint a nap a bolygókét, irányítja az egésznek sorsát. Legyen kiegyensúlyozott és tiszteletben tartott rangsor, hogy az állam mint hibátlan gépezet, kereket kerékbe kapcsolva él ie rend és törvények, erény és eszmények közé ágyazott életét. Ha ez a* gépezet elromlik. ha a rend csak egy ponton is felborul, akkor a zűrzavar ; eföszak, önkény kerül hatalomra. A Troilus arról szól, hová jut a világ, ha elérni ja az eszményeket, és az egyéni érdek és becsvágy mindenekfelettiségének romboló ereiét bocsátja rá a társadalomra. i I
