Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-08 / 235. szám

I Szabadságon... — k| — Piros nyilak nyomában Messziről virítanak a falra ki átlátott 'tűzpiros nyilak. Piszkálják a kíváncsiságot és vezetik a szemet. A reklám­fogás nagyszerűen beválik, mert nem fordulhat meg sen­ki úgy a Kőbányai Porcelán­gyár balassagyarmati telepén, hogy ne szerezne tudomást a k-ráZ-szervezet közelgő nagy eseményéről. A piros nyilak nagybetűie­ket teleirt kartontáblához ka­lauzolnak. A táblán az áil. hogy az üzem KlSZ-szerveze- '-e három alapszervezetté ala­kul, mindháromnak külön ve­zetősége lesz, s megválaszt­ják a fiatalok a csúcsvezető- seget is. .sem hirtelen ötlet nyomán döntöttek így a „kerámiás” fiatalok. Szinte év elejétől készülnek már a szervezeti változásra. Mert egyre plasz- Ukusabban rajzolódott ki a mammutszervezet hátránya. Jelenleg 66 KISZ-tag dol­gozik a telepen. Azok után, hogy sokan bevonultak kato­nának, sokan felsőoktatási in­tézményben tanulnak tovább. Korábban a százat is meg­közelítette a szervezet tagjai­nak száma. Nincs is talán oiyan titkár a világon, aki ennyi embert becsülettel ösz- •sze tudna fogni, ennyi em­bernek munkát tudna adni, munkájukat figyelemmel kí­sérni, szárilonkérni. Arról már nem is beszélve, hogy még a jól sikerült taggyűlésre is csak felerészt jöttek el a ta­gok. Mert a fiataloknak leg­alább a fele másik műszak­ban dolgozik, a csúcsidőben nem olyan egyszerű otthagy­ni a munkát. A KISZ Központi Bizott­ság április 17-i határozata nagy lendületet adott az át­szervezési szándéknak. A ha­tározatnak sarkalatos pontja az, hogy minden egyes fia­talnak önálló feladata legyen, melynek elvégzését a közös­ség számonkéri tőle. Megpró­bálkozott a mummutszerve- zat is a megbízatás-rendszer kiépítésével, de vajmi cse­kély sikerrel Az egyéni vál­lalások tetemes része sablo­nos, szokványos volt. öten- hatan vállalták például, hogy gondozzák az egy szem fali­újságot. Az átszervezés után min­den alapszervezet vezetősége elkészíti az akcióprogram ter­vezetét, és megbeszéli a ta­gokkal, ki, mit vállal végre­hajtásából. A húsztagú alap­szervezetben már van lehető­ség az egyéni beszélgetések­re. Könnyén elképzelhető, hogy a régi vállalásokb&l csak töredék marad, javarészt új. illetve kiegészített vállalások kerülnek majd a megbízatási lapra. Néhányan persze nyíl­tan megmondták, hogy velük a vezetőség ne is foglalkoz­zék. mert nincs szándékukban KISZ-munkát végezni. Sen­kinek nem okozott meglepe­tést ez, hiszen ezt a néhány fiatalt korábban Is javítha­tatlannak ismerték. Egyik alapszervezetnek sincs szük­sége olyanokra, akik nyíltan megtagadják a munkát, hi­szen csak kölöncöt kötnének a többiek nyakába. Sókat várnak az úi szerve­zeti felépítéstől a ..kerámiás” fiatalok. Az első jelek na­gyon biztatóak. A vezetőkép­zésre például már úgy válo­gatták ki a résztvevőket, hogy elegendő képzett fiatal kerülhessen az új vezetősé­gekben. A tippek nagyszerű­en beváltak, úgy látszik, „el­találták”. hogy ki felel maid meg legjobban a vezető posz­tokon. v Tetszik az átszervezés a* alapszervezetek tagjainak le. Tetszésük első jelét a fegy­veres erők napi klubdélutá­non adták. Olyanok is eljöt­tele a rendezvényre. akiket azelőtt hajókötéllel is nehezen lehetett yolna elvontatni. Nagy vonzerőt gyakorol persze a telep KlSZ-szerve- zeteinek új klubja Is. A sárga-barna kerámiapadló, a faléces falburkolat, a színes bőrpuffok, a dohányzóasztalok különleges hangulatot kölcsö­nöznek a szép. világos helyi­ségnek. Ezentúl ez lesz az otthona a fiatalok minden rendezvényének. A klub falán egy mozaik­lapos festmény látható. A te­lep egyik dolgozója készítet­te. sárkánnyal küzdő embert ábrázol. A klub falának fes­tésekor féltő gonddal vigyáz­tak rá, nehogy összemázolják a küzdő emberi figurát... — szendi — Mit jelent ma Uudapest-cenlriUusnah lennie A korszerű energiahordozók­ra való áttérés ég a vidéki ipartelepítés hatására az utób­bi években megnőtt megyénk­ben az új tizeinek, gyárak, gyáregységek, telepek száma. Ezzel egyidejűleg sajátságos folyamatnak is szemtanúi le­hettünk: a túlnyomórészt Bu­dapest székhellyel működő anyavállalatok — esetenként érthetően, gok esetben meg­magyarázhatatlanul — min­denféle jogkört maguknak tar­tottak fenn. így állt elő az a valós, esetenként elgondolkod- tatásra okot adó helyzet, hogy például csak a budapesti sze­mélyzeti osztály, vagy főosz­tály engedélyével utazhatott bárki is külföldre. Aláírták a Nográd megyei dolgozó kérvé­nyét anélkül, hogy tudták vol­na kiről van szó. Szakszerve­zeti segélyek ügyében döntöt­tek — íróasztal mellől. Kine­vezések, felmentések sokasága született meg úgy, hogy az il­letékesnek a dolgozó neve is csupán egy volt a több ezer magyar vezetéknév közül, Formális, csak a nagyválla­lat szemszögéből megmagya­rázható jelleget kapott az újonnan települt üzemek egész ügyvitele. De figyelembe kell venni, hogy egy új, ilyen mér­tékben még nem létezett fo­lyamatról volt szó. Az Idők múlásával azonban fejlődtek a telepek, gyáregységgé vál­tak az üzemek.^a részlegeik, és mind több esetben fordult elő, hogy „az egyik vidéki egysé­günk”-.bői néven nevezett, a törzsgyár szempontjából Is je­lentős termelési értékkel bú-ó, korszerű ipartelepek alakultait ki. A Fővárosi Kézműipari Vál­lalat 1967-bem határozta el, hogy a női munkaerő foglal­koztatottság segítésére új üze­met hoz létre Fásztón. Az el­képzelést tett követte és a rá következő évben már meg Is kezdte a termelést az új rész­leg. Nyolcvanan voltak akko­riban, de a létszámhoz tarto­zott még a negyvenre tehető bedolgozó. — Jelenleg 560 a telepünk­höz tartozó foglalkoztatottak száma, — mondja Kovácsné, Drucza Erzsébet vezetőnő. — Közülük 320-an dolgoznak itt Pasztán, a többiek otthon vég­zik munkájukat: házhoz visz-' szűk az anyagot, és beszállít­juk a készterméket. 560 ember — jelentős ügy­intézés. — Hogyan függenek a dol­gozók a budapesti központtól? — Mi döntjük el kit ve­szünk fel, kit nem. Bár ez utóbbira néhány hónapja nem­igen volt példa, meft klíogyó- ban a környéken a szabad munkaerő; egészséges versen­gés alakult ki a pásztói üze­mek között. Aki hozzánk jön dolgozni, annak a munka­könyvét Pestre kell felküldeni, ott őrzik. — És ha valaki kilép? — A futár felmegy érte, vagy leküldtk. Munkakönyvek vándorútja, avagy modern lélekvándorlás, gyorsvonaton, jelentős költség­gel. Ahogyan fejlődött a telep- nőét a létszám, emelkedett a termelési értéke is. 1970-ben 16,7 millió volt az éves kapa­citásuk, az elmúlt évben már 40,2, az idef első fél évben pe­dig már 22,8 milliós tervet teljesítettek, s december vé­gére várhatóan erősen megkö­zelítik az öJ-venet. — Termelésünk teljes egé­szében Budapesttől függ. A nagyközpont lát el munkával, szerez piacot termékeinknek, biztosít anyagot. — Milyen eredménnyel? — Általában zökkenőmen­tes a termelés, sőt, rugalma­san igyekeznek az objektív okokból eredő gondokon segí­teni Minket is érzékenyen érintett az olajválság, bőrdísz­műink kikészítéséhez különle­ges olajat használunk, s ezt nem tudták beszerezni. Le kellett volna állítani a részle­get, de nem került rá sor: új, a tervben nem szereplő mun­kát szereztek. A létszámnövekedéssel nőtt a megtermelt érték. Több kéz növekvő milliók. S ez így ment éveken át. — Korszerűtlen, elavult, máshonnan idehozott gépek­kel dolgoztunk, így a terme­lékenység javítását sem tűz­hettük célul. Változás csak a múlt évben következett be: a vállalat végre gyorsvarrógépgg két szerzett be- most állítot­tunk munkába két gőzvasalót és így már többre vagyunk képesek. Csaknem hat évig kilincseit az Itteni vezetőség értük, év- számra eredménytelenül, bár ők is pestiek. Á telepvezetőnő is, a három részlegvezető is. — A művezetőket, csoport« vezetőket mi magunk nevez­zük ki, mondja Kovácsáé, Drucza Erzsébet —, de a rész­legvezetők sorsát a fenti köz­pontban döntik el. Ami jó is, meg nem is. Jó, mert magas szakmai, vezetési képességek- kel rendelkeznek, rossz azért, mert csak bizonyos időre jön­nek le a fővárosból. Eleve nem fektetnek be annyi ener­giát, mert egy-két év múlva úgyis. elmennek. Éppen ezért az a törekvése a telepvezetőnek, aki egyéb­ként szintén a központból jött . le 1968. februárjában három hónapra, és azóta Is itt van. s marad is még, hogy a helybe­liekből nevelje ki a telep első számú embereit. Tovább nö­velik a jelenleg még igen ala­csony, mindössze 5 százalékos szafcmunká&arányt' s nagy a valószínűsége, hogy hamaro­san pásztói vezető is kerül a pásztói telep vezetőségébe. Az évek során, a begyakor­lottság, és újabban a korsze­rű gépek munkába állításá­nak hatására, növekedtek az átlagbérek. Amíg 1970-ben mindössze 1200—1300 forint volt a havi kereset, addig az elmúlt évben már 1000—1R00 körül mozgott. Ezen a terüle­ten is van egy fura függőségi visziny: itt csak a termelői bért számolják el de Pesten zárnak. Fölmunka Pasztán — pluszmunka Budapesten. Csupán e néhány tényből is megállapítható: tovább nő. de sok helyen még mindig csak viszonylagos a budapesti köz­pontú telep önállósága. A fej­lődés azonban természetes ve­lejárója a teljes önrendelke­zési jognak. Ami — ha szemléletválto­zással is —, de törvényszerű­en felváltja az esetek túlnyo­mó többségében nehézkes, kö­rülményes, hátráltató ügyin té- • zést — karácsony — Rendőr hadnagy friss diplomával — Hadnagy elvtárs jelente' ni szeretnék. — lép be az aj­tón a balesetvizsgalj rendőr’ őrmester. — Tessék. Miről van szó? — Szeretnénk egy nyomo­zási kísérletet lefolytatni. A tanúként kihallgatott gepko' csivezető azt mondja, hogy az út mellett egy sóder ha­lom megzavarta a vezetésben. Van ott egy híd is... Folyik a beszélgetés a köz­lekedés-rendészet ba­lesetvizsgáló és forgalomel­lenőrző alosztályán. A had­nagy Máthé István, amikor újra kettesben maradunk, megjegyzi: — Ma különösen sok a munkánk, mert összejött né­hány baleset. Hirtelen jött az eső, síkosak lettek az utak. Igen, itt a közlekedés-ren­dészeten állandó mozgás van. egy percig sincs meg­állás. Balesetvsi&gálók jönu- nek-mennek. Jelentéseket to­vábbítanak, a forgalomellenőr­ző járőrök érkeznek — mások indulnak. — Hagyjuk most a közle­kedést egy pár percre. — ké­rem Máthé rendőrhadnagyot, akinek diplomáján jóformán még alig száradt meg a tin­ta. Ebben az évben végzett Budapesten, a hároméves Rendőrtiszti Főiskolán. Még innen van a harmincon, fia­talember, hiszen a napokban lesz huszonhét éves. Szem­üveget visel, és amilyen hatá­rozottan folytatta a beszélge­tést az előbb rendőr kollégá­jával, ugyanúgy folytatja. Kellemes társalgó és szívesen vállalja a „kihallgatást.” — Hogy lett rendőr? — tettük fel az első kérdést. — Gyermekkorom óta von­zott az egyenruhás pálya. Ahogy .felcseperedtem, elhatá­roztam, vagy katona. vagy rendőr leszek. Érettségi után katonai szolgálat következett, majd amikor elvégeztem a tartalékos tiszti iskolát, visz' szajöttem, és rendőrnek je­lentkeztem — mondja az al­osztály vezetője. Kemény három év várt az egyenruhás fiatalemberre. A rendőri munka szinte minden területébe belekóstolt. Úgyis mondhatnánk, az utcától az emeletig teljesített szolgála­tot Máthé rendőr, mert volt objektum őr, járőr, nyomozo tiszthelyettes, dolgozott a kü­lönböző osztályokon. Megsze­rette. hivatásnak érezte a rendőri munkát. Látták felet­tesei is, hogy szorgalmas, igyekvő. így került sor 1971- ben, hogy Máthé István há­rom nógrádi társával átlépte a főiskola küszöbét. Erről az időszakról így vall: — Mii voltunk az első fecs­kék a főiskolán. Kezdetben nehéz volt, sok új dologgal találkoztunk Igen magas szintű volt az oktatás. Egye­temről jártak ki hozzánk előadók. Korszerűen felszerelt tantermekben tanultunk, s ha összeszámolom az utolsó négy államvizsgáig a három év alatt mintegy ötven vizsgát kellett letennünk. Oroszból is kollokváltunk és mint mondtam, négy tárgyból ál­lamvizsgáztunk. Jómagam a bűnügyi szakon végeztem. Együtt hagyta el a főisko­lát Máthé hadnaggyal Lukács Attila, Varga Gyula és László Sándor. Ök is itt dolgoznak a megyében, nógrádiak. Máthé István szerényen említi, hogy jelesen végzett a főiskolán. — Hogy került a közleke­dés-rendészeti osztályra? —> A főiskola elvégzésétg nem is gondoltam arra, hogy ide kerülök. Amikor végez, tem, megkérdezték, lenne'e kedvem ezen a területen dolgozni. Igent mondtam, mert ebben a munkában nagy fantázia van. Itt nincs vásár, nap és ünnepnap, itt állandó mozgás van. Minden baleset más-más. Nincs sablon, a m> munkánkban. Változatot, ugyanakkor felelősségteljes, hiszen emberekkel foglalko- zunk. Megszerettem ezt a munkát, és nem is vágyom más területre. — mondja Máthé hadnagy, aki Salgótar­jánban lakik, otthon felesege es húszhónapos kisfia, István várja Szabad időben ott o család, szeret olvasni is e» tévét nézni is a rendőrhad­nagy. — Mostanában, hogy új be­osztásban vagyok, nem sok szabad időm van. Otthon ügyeket tanulmányozok és a közlekedéssel kapcsolatos szakirodalmát nézegetem — jegyzi meg. Mert Máthé Ist­vánra az alaposság is jellem­ző. Tudja; a főiskola elvégzé­se után nem fejeződött be. a tanulás. (az. 1.) Korszerű hűtőraktárakban várják az elszállítást a külön­böző húsáruk Balassagyarmaton, a vágóhídon. Molnár Gá­bor raktáros Irányítása mellett történik a szakszerű hű­tés, még a legmelegebb nyári napokon sem volt probléma ezen a téren. J NOGRÁD - 1974. október 8., kedd 5 A fejlődéssel párhuzamba n t

Next

/
Thumbnails
Contents