Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-31 / 255. szám

/ Ä béke és a haloáás ' programja A Pravda a varsói találkozó eredeti ínyeiről Pravda szerdal számában szerkesztőségi clkkbep elem­zi a varsói konzultatív találkozó eredményeit. A találko­zó Tegiobb politikai eredménye — állapítja meg a cikk — az. hogy a résztvevők egyetértésre Jutottak az európai kom- inuuisca és munkáspártok konferenciájának előkészítésére cs összehívására vonatkozóan. A konferencia témája: a bé­kéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladé­iért vívott harc Európában. A konferenciát 1075 közepén rendezik meg a Német Demokratikus Köztársaságban. Ugyanakkor meg kell állapítani ezt is — mutat rá a Pravda —, hogy már maga a konzultatív találkozó is a Je­lenlegi fejlődés nevezetes állomásává válik. A varsói kon­zultációkon 28 kommunista és munkáspárt vett részt. Más szavakkal) ez volt a kommunisták legszélesebb körű fóru­ma mindazok közül, amelyeket valaha Is megrendeztek Eu­rópában. Az összejövetel a testvéri együttműködés, az ln- te nacionalista szolidaritás szellemében folyt le, világosan l ikrözve az egységre és az összefogásra Irányuló törekvést, pualy ma a kommunista mozgalom uralkodó tendenciája. A Pravda idézi Edward dereknek, a Lengyel Egyesült r luuaáspárt Központi Bizottsága első titkárának megnyitó beszédében elhangzott alábbi megállapítását: „Marxista— i'iilnieta pártjaink minden idők leghatalmasabb pölitíkai mozgalmát képezik. El a mozgalom képe» meghatározni a léke éi a haladót programját, képet maga körül tömöríte­ni a jáakaratú emberek százmillióit Európa szocialista él ■* Kapitalista részében, az eOétz kontinensen". A konzultatív találkozó munkájának egész menete, ered. rnényei alátámasztják az európai kommunistáknak azt uz eltökélt szándékát, hogy elősegítik e célok elérését. Az MZKP küldöttsége az európai konferencia összehívásának kérdésében vallott álláspontját illetően abból indul ki, hogy ómnak megrendezése — mint ezt Lganyid Brezsnyev, az ,/RP Központi Bizottságának főtitkára is kifejtette —hoz­zájárulna az akciáeggtég fokozásához a további enyhülés javára, elűtegíiené Európában annak a harcnak a tikerét, amelyet a kommunisták vívnak a dolgozók jogaiért, „A varsói tanácskozás megmutatta a nézetek nagymér­vű azonosságát * kontinens jelenlegi helyzetének az utóbbi Ülőben végbement változásoknak, e változások mozgató erői­nek és a továbbfej lödé« útjainak értékelésében. A találkozó résztvevői melegen üdvözölték Portugália és Görögország^ dicső kommunista pártjainak képviselőit. E pártok -sokat tét- lek azért, hogy országukban megdöntsék a fasiszta diktatú­rákat és, hogy feltáruljanak a demokratikus fejlődés pers­pektívái”. — Hangsúlyozza a Pravda, majd idézi a Portu­gál Kommunista Párt képviselőjének a konzultatív találko­zón elhangzott alábbi megállapítását: „A portugáliai események ragyogó bizonyítékot szolgál­tatnak arra, hogy a békés egymás mellett élés nemcsak, hogy nem teszi lehetetlenné a forradalmi folyamatot, ha~ nem éppen eVenkezöleg, kedvező feltételeket teremt az új eredmények ét győzelmek számára. A jelenlegi viszonyok között nagy a kölcsönös összefüggés a különböző társadal­mi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért, a dol­gozók ós a széles naptömegek alapvető érdekeiért vívott harc és a között a harc között, amely minden országbán fo­lyik a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a társadal­mi haladásért.” Ezt a gondolatot támasztották alá más küldöttek Is, rá­mutatva azokra a sikerekre, amelyeket Franciaországban, Olaszországban és számos más országban értek el a kom­munisták és a velük együttműködő baloldali erők. Az európai békéért és biztonságért vívott harc sikerei­ről szólva a Pravda kiemeli a varsói találkozónak azt a megállapítását, hogy míg a hatvanas években a kommunis­ták joggal állították előtérbe a második világháború terüle­ti és politikai eredményei megszilárdításának feladatát, most minden alapja megvan annak a megállapításnak, hogy vi­tathatatlanok az e feladat megoldásában létrejött nagy si­kerek. Míg a hatvanas években arról volt szó, hogy minden, erőfeszítést meg kell tenni a hidegháború megszüntetése ér­dekében, most ki lehet jelenteni: Európa békeszerető erői messze előrejutottak az ehhez a célhoz vezető úton. Mint a találkozón Borisz Ponomarjov kijelentette: a hidegháború irányvonala erkölcsi-politikai vonatkozásban teljes mérték­ben lejáratta önmagát, ét a különböző társadalmi rendsze. tű államok békés egymás mellett élésének elve ma mind­inkább meghatározójává válik a nemzetközi kapcsolatoknak Európában, sót, az egész világon. A varsói találkozó résztvevői — állapítja meg a Prav­da _ egységesek voltak azoknak a tényezőknek az értéke­lésében, amelyek lehetővé tették az európai politikai élet­ben végbement kedvező változásokat. Mint Kanapa, a Fran­cia Kommunista Párt küldöttségének vezetője hangsúlyozta, a Szovjetunió és a szocialista országok erejének és tekinté­lyének növekedése visszavonulásra kényszeríti az imperia­lizmust, amely mind gyakrabban kénytelen belátni, hogy együtt kell élnie a szocializmussal. A konzultatív találkozón nagyra értékelték a Szovjet­unió és a szocialista közösséghez tartozó többi ország kül­politikai Irányvonalát, azt az energikus tevékenységet, ame­lyet az SZKP a XXIV. pártkongresszuson meghirdetett bé­keprogram megvalósítása érdekében kifejt. Mindez erélyes cáfolat a szovjetellenes propagandakoholmónyokra. Ennek a propagandának az orgánumai, mint például a nyugatnémet frankfurter Allgemeine Zeitung, a varsói találkozó előtt azt hangoztatták, hogy a Szovjetuniónak az enyhülésre irányu­ló politikája állítólag „fokozódó bírálatra talál a kommu­nista világmozgalom soraiban’’. A Spanyol Kommunista F'árt képviselője korunk legfontosabb jellemződ között ne­vezte meg „a szocialista országok által folytatott egymás mellett élést politika megerősödését, a Szovjetunió és az európai szocialista országok tekintélyének és nemzetközije, lentőségének növekedését". S zámos küldött felszólalásában nyomatékosan hangsú­lyozta, hogy az enyhülés a társadalmi haladást szol­gálja. Hermann Axen, a Német Szocialista Egységpárt KB Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára rámutatott: a békés egymás mellett élés megszilárdulásá­nak, a katonai kiadások jelentős korlátozásának és a köl­csönösen előnyös együttműködés fejlődésének viszonyai kö­zött szocialista közösségünk népei lényegesen jobban bebi­zonyíthatják a szocialista társadalmi rendszer előnyeit. Más- riszt a békés egymás mellett élés elvei megszilárdulásának eredményeképpen kedvezőbb viszonyok alakulnak ki a dol­gozók osztályharcának nagyarányú kibontakozása számára. A konzultatív találkozó résztvevői, összegezve a béke, a demokrácia és a szocializmus erőinek sikereit, rámutat­tak arra az ellenállásra is, amelyet a reakciós agresszív körök fejtenek ki az enyhülés és a békés egymás mellett 2 NOG RÁD - 1974. október 31., csütörtök élés politikájával szemben. Folytatódik, sőt, minőségi vo­natkozásban még Intenzivebbé válik a fegyverkezési haj­sza. Az imperializmus reakciós szélsőjobboldali körei, min­denekelőtt a NATO-val összefonódott körök, fékezik a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok közötti konstruktív kapcsolatok fejlődését, makacsul ragaszkodnak az élet által elvetett erőpolitikához. A Pravda idézi Konsztantin Telia- lovot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága tit­kárát, aki felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos körök nehézségeket támasztanak az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet munkájában és a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről fo­lyó tárgyalásokon. Mint mondottá, e tanácskozások befejezé­se után 1* óriási munkát kell majd végezni az elfogadott határozatok valóra váltásáért. Ezeket a fontos problémákat illetően is kifejtheti majd a konferencia a kommunisták kö­zös álláspontját — mutat rá a Pravda. „A konzultatív találkozó menete és eredményei — hangsúlyozza az SZKP Központi Bizottságának lapja — meg­mutatták, hogy valamennyi résztvevő szükségesnek tartja egy olyan politikai platform, akcióprogram kidolgozását, amelyben az európai béke és biztonság kérdését szóróé összefüggésbe hozzák a társadalmi fejlődéssel kapcsolatos feladatokkal. Egy ilyen program lehet a konferencia egyik legfőbb eredménye. A varsói eszmecsere során hangot kap­tak azok a megfontolások is, hogy a konferencia dokumen­tumában összehangolt formában célszerű lenne elemezni a kontinensen végbement változások jellegét, kifejteni, hogy milyen erők és tényezők eredményezték ezeket a változá­sokat, megindokolni magát azt a tényt, hogy az európai kommunista mozgalom a béke és a társadalmi haladás ja­vára terjeszti elő akcióegység-programját” — mutat rá a Pravda, majd a következőket ttja; A z európai testvérpártok képviselőinek általános véle­ménye szerint a jelenlegi viszonyok között különös jelentőségre tesz szert minden baloldali, demokratikus és békeszerstő erő, együttműködése -formáinak, céljainak és konkrét tartalmának kérdése. Az olyan erőkkel való együtt­működésről van szó, amelyek a kommunistákhoz hasonlóan és a kommunistákkal együtt készek munkálkodni az euró­pai népek biztonságának megszilárdítása nevében. A kon­zultatív találkozón hangsúlyozták, hogy világosan ki kell fejteni a kommunistáknak ebben a kérdésben elfoglalt ál­láspontját, pontosan meg kell határozni, hogy mi módon képzelik el ezt az együttműködést, és mit lehet és mit kell tenni megteremtése érdekében. Magétól értetődően — mutattak rá a felszólalók — a konferencia dokumentumainak ki kell fejezniük minden résztvevő párt közös, egybehangolt véleményét, ami termé­szetesen nem zárja ki minden egyes pártnak azt a jogát, hogy a konferencián ne vessen fel bármilyen, általa fon­tosnak tartott problémát. Ez már meghonosodott, demokra­tikus hagyomány. Természetesen, az európai kommunista mozgalom min­den osztaga sajátos viszonyok között tevékenykedik. A szo­cialista államokban ezek a pártok kormánypártok. A kapi­talista világban vagy parlamenti ellenzékként szerepelnek, vagy nem rendelkeznek képviselőkkel a törvényhozói gyűlé­sekben, de legálisan működnek, vagy illegalitásban harcol­nák. Az egyes pártok olyan országokban tevékenykednek, amelyek jellegüket tekintve egymással ellentétes, katonai­politikai egyes ülésekhez, politikai-gazdasági szövetségekhez tartoznak, semleges, vagy el nem kötelezettségi politikát folytató országokban működnek stb. Éppen ezért, teljesen érthető — folytatja a lap —, hogy a testvérpártok gyakran különböző feladatokat oldanak meg és, hogy nem egyformán oldják meg ezeket a feladatokat. Érthető az is, hogy az európai kommunista pártok nem egyformán közelítik meg az egyik vagy másik konkrét gya­korlati kérdést. Mindazon által azonban a lényeget illetően megegyezni az európai kommunista mozgalom különböző osztagainak alapvető céljai, érdekei, szándékai. Ezt meggyő­ző erővel demonstrálta a konzultatív találkozó is. A varsói tanácskozás során ismételten hangsúlyozták, hogy az európai kommunistáktól mindenkor idegenek vol­tak a „Európa-centrizmus" koncepciói. Ezzel egyidejűleg azonban kifejezték azt a szilárd meggyőződést is, hogy — mint Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja mondotta — „Európa — amelynek munkásosztálya és dolgozó / tömegei a haladásért, a demok­ráciáért és a szocializmusért vívott nagy csaták és lanka­datlan küzdelem hősei — elegendő lehetőséggel és felelős­ségtudattal rendelkezik ahhoz, hogy új és eredeti elemet vi­gyen az egész világ népeinek harcába”. ^Számos testvérpárt képviselői erre a fontos körülmény- re rámutatva nyomatékosan felhívták a figyelmet annak szükségességére, hogy erélyes és egyértelmű vissza­utasításban kell részesíteni a burzsoá propaganda spekulá­cióit, amelyeknek célja meggyőzni az embereket arról, hogy állítólag törvényszerű az európai pártoknak „nagy” és „kis” pártokra, „nyugati” és „keleti”, sőt, „baloldali” és „jobboldali” pártokra való tagozódása. Az erre irányuló kampányt a nyugati sajtó a találkozó megkezdése előtt bon. takoztatta ki. Azt jövendölték, hogy „nehéz” lesz a talál­kozó, hogy „leküzdhetetlen nézeteltérések” támadnak majd a résztvevők között stb. Az ilyen alantas kommentárok célja teljesen világos. Ahogyan Erwin Scharf, az Osztrák Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja rámutatott: az önál­lóság, az egyenjogúság, a be nem avatkozás és az interna­cionalizmus már régóta a pártközi kapcsolatok realitásává vált. Ellenfeleink — az egyes országok munkásosztályának és dolgozó tömegeinek nem kielégítő tájékozottságára spe­kulálva — igyekeznek olyan benyomást kelteni, mintha a nagy óártok ellenállásával szemben érvényesülnének ezek az elvek. A világkommunizmus ellenségei nemcsak abban érdekeltek, hogy megingassák a dolgozóknak az egységbe vetett bizalmát. Arra törekszenek, hogy aláássák a bizal­mat a Szovjetunió, a nemzetközi osztályharc, a demokrá­ciáért, a népek függetlenségéért, a békéért és a szocializmu­sért vívott küzdelem döntő ereje iránt. A Pravda megállapítja, hogy a konzultatív találkozó si­kere még a legmegrögzöttebb antikommunistákat is a hangnem lényeges megváltoztatására késztette. Sokan kény­telenek voltak beismerni, hogy a nézeteltéréseket, az euró­pai kommunista mozgalom megosztottságát hangoztatva, „valóságnak tüntették fel vágyálmaikat”. Mint Vasit Bilak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnökségi tagja, a központi bizottság titkára meghatározta, „a kommunista mozgalom egysége igazi rémálom a nemzet­közi imperializmus számára, amely mindent elkövet, hogy aláaknázza ezt az egységet. A reális szocializmus a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom legnagyobb vívmá­f EcfejezőcHek a szovjet—nyugatnémet tárgyalások A Kremlben szerdán befe­jeződtek a tárgyalások egy­felől Leonyld Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, Alekszej Ko- szigln, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke és And­rej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, másfelől Helmut Schmidt, az NSZK szövetségi kancellárja és Hans-Dietrich Genscher al- kancellár, az NSZK külügy­minisztere között. ’ A tárgyalóink összegezték a két ország közötti kapcso­latok egész komplexumáról, valamint a nemzetközi hely­zet kulcskérdéseiről folytatott megbeszélések erdeményeit, Kölcsönösen megelégedésüket fejezték ki a lefolyt véle­ménycsere fölött és megerő­sítették azt az eltökélt szán­dékukat, hogy kiszélesítik és elmélyítik a Szovjetunió és az NSZK közötti együttműkö­dést, a feszültség enyhülési érdekében Európában és vi­lágszerte. A befejező megbeszélés tárgyszerű és konstruktiv lég­körben folyt le. Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja — befejezte hiva­talos látogatásának moszkvai részét — szerdán repülőgép­pel az ukrán fővárosba, Ki- jevbe utazott. Az NSZK szövetségi kan­cellárját a Vnukovói repülő­téren Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, Alekszej Ko- szigln miniszterelnök és több más szovjet vezető búcsúztat­ta. A tárgyalásokról közős közle­ményt írtak alá. Schmidt lá­togatásra hívta meg Leonyid Brezsnyevet és Aleksze i Koszigint. az NSZK-ba. akik azt elfogadták. (MTI! Losoncsi Pál beszéde (Folytatás az 1. oldalról) béke és biztonság megterem­ramjával összhangban számos közös vállalkozásban a két oiwág gazdasági kooperáció, jónak és specializáló járnak kü­lönböző formája útján gazda­gítjuk együttműködésünket, Nagy jelentőségű eseménynek bizonyult miniszterelnökeink ez év augusztusi budapesti találkozója. Jól fejlődnek kul­turális kapcsolataink is. — Különös helyet foglal el ’és szerepet Játszik a népeink közötti közvetlen, emberi kapcsolatok elmélyítésében a testvérvárosok és testvérme­gy ék-vajdaságok mind job­ban szélesedő együttműködé­se, az egyre terebélyesedő tu­ristaforgalom. Az olsztyni vajdaság és Somogy megye méltán tekinti egymást, test- vérmegyéjének, a köztük ki­alakult kulturális és gazdasá­gi kapcsolatok intenzitása miatt. Engedjék meg, hogy testvérmegyéjük, Somogy me­gye népének és vezetőinek leg­forróbb üdvözletét és jókí­vánságait tolmácsoljam önök­nek, mint Somogy megye egyik országgyűlési képviselő­je é6 szülötte, mint olyan em­ber, aki élete javát abban a számára kedves megyében él­te le. —- Végezetül szeretnék rö­viden szólni arról, hogy a Szovjetunió és a többi szocialis­ta ország következetes külpoli­tikai erőfeszítésének eredmé­nyeképpen bizakodással ítél­hetjük meg szocialista építő­munkánk külső feltételeit. Az SZKP XXIV. kongresszusán kidolgozott és elfogadott bé­keprogram következetes meg­valósítása kedvező módon be­folyásolta a nemzetközi hely­zet alakulását. Büszkék va­gyunk arra, hogy a Szovjetunió oldalán or­szágaink is egyre aktívabb szerepet játszanak abban a világot átfogó küzde­lemben, amely a szocia­lizmus és a kommuniz­mus eszméinek végleges győzelméért, a népek békéjének, szabadsá­gának és függetlenségének biztosításáért folyik. — A nemzetközi enyhülés folyamata mindenekelőtt ki­fejezésre jut az európai hely­zet javulásában, a szovjet- amerikai kapcsolatok jelentős mértékű fejlődésében, a konstruktív párbeszéd kibon­takozásában a szocialista és a tőkés országok között. — Ami Európát illeti, úgy véljük, hogy a tartós európai tése szükségessé teszi és meg­kívánja, hogy az összeurópai értekezlet jelenlegi második szakasza után a legrövidebb időn. beljil kerüljön sor annák legmagasabb szintű záróexa­kas&ára. — Külön kívánóit szólni egy olyan nemzeti kérdésről, amelyben a Magyar Népköz- társaság és a Len'gyel Nép- köztársaság képviselői köz­vetlen részesek. Kormányunk változatlanul támogatja a vietnami nép igazságos harcát é* a VDK, valamint a DéLvi- etnami Köztársaság Ideigle­nes Forradalmi Kormányának erőfeszítéseit, amelyeket a párizsi egyezmény előírásai* nak következetes és maradék­talan teljesítése érdekében folytat. Aggodalommal látjuk azonban, hogy a saigoni re­zsim nap mint nap, durván megsérti a párizsi Vietnam- megállapodásokat éfi fegyve­res akciókat hajt végre az ideiglenes forradalmi kor­mány ellenőrzése alatt álló területek ellen. A vietnami nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottságban lengyel ba­rátainkkal együtt azon dolgo­zunk, hogy megbízatásunknak eleget téve elősegítsük a pá­rizsi megállapdások maradék­talan végrehajtását. Csak ez biztosíthatja a szilárd és igaz­ságos békét Vietnamban. Az Elnöki Tanács elnöke befejezésül kijelentette: — Eredményeink tehát vi­tathatatlanul nagyok és je* lentősek. Ugyanakkor azon­ban tudatában vagyunk an­nak, hogy a nemzetközi eny* hülés ellenzői még ma is Je­lentős erőfeszítéseket tesznek e folyamat megakadályozásá­ra Az enyhülés ellenfelei megkísérlik megzavarni a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű államok kapcsolatainak javulását, ideológiai akna­munkát folytatnak a szoci­alista országok ellen. Mindez azt követeli tő­lünk, hogy összefogással, egységünk szilárdításával folytassuk küzdelmünket a nemzetközi enyhülésben el­ért eredmények megszilárdí­tásáért és továbbfejlesztésé­ért, a reakciós erőkkel szem­ben. A mezőgazdasági akadémia megtekintése után Józef Bu- zinski vajdasági tanácselnök villásreggelit adott a magas • rangú magyar vendég és kí­sérete tiszteletére. (MTI) nya; bel- és külpolitikai sikere! hatékony segítséget Jelen- tenek a nem szocialista országokban működő pártoknak, e partok harca és eredményei pedig megnövelik a szocialista világrendszer erejét”. MTL i ~i *— .........—^ui* v-o muüivaapcti lUK eneKezieie­7 előkészítéséről írva a Pravda idézi Pullai Árpád­nak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának alábbi meg- ullapitasát: „a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a nemzetközi találkozók alapos és széles körű előkészítése bonyolult fel- adat ugyanakkor feltétele is a tanácskozások sikerének. A kollektivitás, a pártok közötti egyenlőség és az eívtársias- sag elveinek megfelelően, a legdemokratikusabban kell elő­készíteni az európai kommunista és munkáspártok tanácsko- zását . A Pravda hangsúlyozza, hogy az SZKP — elvi állás­pontjának megfelelően — konstruktatív módon kíván hoz­zájárulni ehhez a munkához. (TASZSZ) 4

Next

/
Thumbnails
Contents