Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-31 / 255. szám

/

Ä béke és a haloáás ' programja

A Pravda a varsói találkozó eredeti ínyeiről

Pravda szerdal számában szerkesztőségi clkkbep elemzi a varsói konzultatív találkozó eredményeit. A találkozó Tegiobb politikai eredménye — állapítja meg a cikk — az. hogy a résztvevők egyetértésre Jutottak az európai kom- inuuisca és munkáspártok konferenciájának előkészítésére cs összehívására vonatkozóan. A konferencia témája: a békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladéiért vívott harc Európában. A konferenciát 1075 közepén rendezik meg a Német Demokratikus Köztársaságban.

Ugyanakkor meg kell állapítani ezt is — mutat rá a Pravda —, hogy már maga a konzultatív találkozó is a Jelenlegi fejlődés nevezetes állomásává válik. A varsói konzultációkon 28 kommunista és munkáspárt vett részt. Más szavakkal) ez volt a kommunisták legszélesebb körű fóruma mindazok közül, amelyeket valaha Is megrendeztek Európában. Az összejövetel a testvéri együttműködés, az ln- te nacionalista szolidaritás szellemében folyt le, világosan l ikrözve az egységre és az összefogásra Irányuló törekvést, pualy ma a kommunista mozgalom uralkodó tendenciája.

A Pravda idézi Edward dereknek, a Lengyel Egyesült r luuaáspárt Központi Bizottsága első titkárának megnyitó beszédében elhangzott alábbi megállapítását: „Marxista— i'iilnieta pártjaink minden idők leghatalmasabb pölitíkai mozgalmát képezik. El a mozgalom képe» meghatározni a léke éi a haladót programját, képet maga körül tömöríteni a jáakaratú emberek százmillióit Európa szocialista él ■* Kapitalista részében, az eOétz kontinensen".

A konzultatív találkozó munkájának egész menete, ered.

rnényei alátámasztják az európai kommunistáknak azt uz eltökélt szándékát, hogy elősegítik e célok elérését. Az MZKP küldöttsége az európai konferencia összehívásának

kérdésében vallott álláspontját illetően abból indul ki, hogy ómnak megrendezése — mint ezt Lganyid Brezsnyev, az ,/RP Központi Bizottságának főtitkára is kifejtette —hozzájárulna az akciáeggtég fokozásához a további enyhülés javára, elűtegíiené Európában annak a harcnak a tikerét, amelyet a kommunisták vívnak a dolgozók jogaiért,

„A varsói tanácskozás megmutatta a nézetek nagymérvű azonosságát * kontinens jelenlegi helyzetének az utóbbi Ülőben végbement változásoknak, e változások mozgató erőinek és a továbbfej lödé« útjainak értékelésében. A találkozó résztvevői melegen üdvözölték Portugália és Görögország^ dicső kommunista pártjainak képviselőit. E pártok -sokat tét- lek azért, hogy országukban megdöntsék a fasiszta diktatúrákat és, hogy feltáruljanak a demokratikus fejlődés perspektívái”. — Hangsúlyozza a Pravda, majd idézi a Portugál Kommunista Párt képviselőjének a konzultatív találkozón elhangzott alábbi megállapítását:

„A portugáliai események ragyogó bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a békés egymás mellett élés nemcsak, hogy nem teszi lehetetlenné a forradalmi folyamatot, ha~ nem éppen eVenkezöleg, kedvező feltételeket teremt az új eredmények ét győzelmek számára. A jelenlegi viszonyok között nagy a kölcsönös összefüggés a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért, a dolgozók ós a széles naptömegek alapvető érdekeiért vívott harc és a között a harc között, amely minden országbán folyik a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért.”

Ezt a gondolatot támasztották alá más küldöttek Is, rámutatva azokra a sikerekre, amelyeket Franciaországban, Olaszországban és számos más országban értek el a kommunisták és a velük együttműködő baloldali erők.

Az európai békéért és biztonságért vívott harc sikereiről szólva a Pravda kiemeli a varsói találkozónak azt a megállapítását, hogy míg a hatvanas években a kommunisták joggal állították előtérbe a második világháború területi és politikai eredményei megszilárdításának feladatát, most minden alapja megvan annak a megállapításnak, hogy vitathatatlanok az e feladat megoldásában létrejött nagy sikerek. Míg a hatvanas években arról volt szó, hogy minden, erőfeszítést meg kell tenni a hidegháború megszüntetése érdekében, most ki lehet jelenteni: Európa békeszerető erői messze előrejutottak az ehhez a célhoz vezető úton. Mint a találkozón Borisz Ponomarjov kijelentette: a hidegháború irányvonala erkölcsi-politikai vonatkozásban teljes mértékben lejáratta önmagát, ét a különböző társadalmi rendsze. tű államok békés egymás mellett élésének elve ma mindinkább meghatározójává válik a nemzetközi kapcsolatoknak Európában, sót, az egész világon.

A varsói találkozó résztvevői — állapítja meg a Pravda _ egységesek voltak azoknak a tényezőknek az értékelésében, amelyek lehetővé tették az európai politikai életben végbement kedvező változásokat. Mint Kanapa, a Francia Kommunista Párt küldöttségének vezetője hangsúlyozta, a Szovjetunió és a szocialista országok erejének és tekintélyének növekedése visszavonulásra kényszeríti az imperializmust, amely mind gyakrabban kénytelen belátni, hogy együtt kell élnie a szocializmussal.

A konzultatív találkozón nagyra értékelték a Szovjetunió és a szocialista közösséghez tartozó többi ország külpolitikai Irányvonalát, azt az energikus tevékenységet, amelyet az SZKP a XXIV. pártkongresszuson meghirdetett békeprogram megvalósítása érdekében kifejt. Mindez erélyes cáfolat a szovjetellenes propagandakoholmónyokra. Ennek a propagandának az orgánumai, mint például a nyugatnémet frankfurter Allgemeine Zeitung, a varsói találkozó előtt azt hangoztatták, hogy a Szovjetuniónak az enyhülésre irányuló politikája állítólag „fokozódó bírálatra talál a kommunista világmozgalom soraiban’’. A Spanyol Kommunista F'árt képviselője korunk legfontosabb jellemződ között nevezte meg „a szocialista országok által folytatott egymás mellett élést politika megerősödését, a Szovjetunió és az európai szocialista országok tekintélyének és nemzetközije, lentőségének növekedését".

S

zámos küldött felszólalásában nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az enyhülés a társadalmi haladást szolgálja. Hermann Axen, a Német Szocialista Egységpárt KB Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára rámutatott: a békés egymás mellett élés megszilárdulásának, a katonai kiadások jelentős korlátozásának és a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlődésének viszonyai között szocialista közösségünk népei lényegesen jobban bebizonyíthatják a szocialista társadalmi rendszer előnyeit. Más- riszt a békés egymás mellett élés elvei megszilárdulásának eredményeképpen kedvezőbb viszonyok alakulnak ki a dolgozók osztályharcának nagyarányú kibontakozása számára.

A konzultatív találkozó résztvevői, összegezve a béke, a demokrácia és a szocializmus erőinek sikereit, rámutattak arra az ellenállásra is, amelyet a reakciós agresszív körök fejtenek ki az enyhülés és a békés egymás mellett

2 NOG RÁD - 1974. október 31., csütörtök

élés politikájával szemben. Folytatódik, sőt, minőségi vonatkozásban még Intenzivebbé válik a fegyverkezési hajsza. Az imperializmus reakciós szélsőjobboldali körei, mindenekelőtt a NATO-val összefonódott körök, fékezik a különböző társadalmi rendszerű államok közötti konstruktív kapcsolatok fejlődését, makacsul ragaszkodnak az élet által elvetett erőpolitikához. A Pravda idézi Konsztantin Telia- lovot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárát, aki felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos körök nehézségeket támasztanak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájában és a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalásokon. Mint mondottá, e tanácskozások befejezése után 1* óriási munkát kell majd végezni az elfogadott határozatok valóra váltásáért. Ezeket a fontos problémákat illetően is kifejtheti majd a konferencia a kommunisták közös álláspontját — mutat rá a Pravda.

„A konzultatív találkozó menete és eredményei — hangsúlyozza az SZKP Központi Bizottságának lapja — megmutatták, hogy valamennyi résztvevő szükségesnek tartja egy olyan politikai platform, akcióprogram kidolgozását, amelyben az európai béke és biztonság kérdését szóróé összefüggésbe hozzák a társadalmi fejlődéssel kapcsolatos feladatokkal. Egy ilyen program lehet a konferencia egyik legfőbb eredménye. A varsói eszmecsere során hangot kaptak azok a megfontolások is, hogy a konferencia dokumentumában összehangolt formában célszerű lenne elemezni a kontinensen végbement változások jellegét, kifejteni, hogy milyen erők és tényezők eredményezték ezeket a változásokat, megindokolni magát azt a tényt, hogy az európai kommunista mozgalom a béke és a társadalmi haladás javára terjeszti elő akcióegység-programját” — mutat rá a Pravda, majd a következőket ttja;

A

z európai testvérpártok képviselőinek általános véleménye szerint a jelenlegi viszonyok között különös jelentőségre tesz szert minden baloldali, demokratikus és békeszerstő erő, együttműködése -formáinak, céljainak és konkrét tartalmának kérdése. Az olyan erőkkel való együttműködésről van szó, amelyek a kommunistákhoz hasonlóan és a kommunistákkal együtt készek munkálkodni az európai népek biztonságának megszilárdítása nevében. A konzultatív találkozón hangsúlyozták, hogy világosan ki kell fejteni a kommunistáknak ebben a kérdésben elfoglalt álláspontját, pontosan meg kell határozni, hogy mi módon képzelik el ezt az együttműködést, és mit lehet és mit kell tenni megteremtése érdekében.

Magétól értetődően — mutattak rá a felszólalók — a konferencia dokumentumainak ki kell fejezniük minden résztvevő párt közös, egybehangolt véleményét, ami természetesen nem zárja ki minden egyes pártnak azt a jogát, hogy a konferencián ne vessen fel bármilyen, általa fontosnak tartott problémát. Ez már meghonosodott, demokratikus hagyomány.

Természetesen, az európai kommunista mozgalom minden osztaga sajátos viszonyok között tevékenykedik. A szocialista államokban ezek a pártok kormánypártok. A kapitalista világban vagy parlamenti ellenzékként szerepelnek, vagy nem rendelkeznek képviselőkkel a törvényhozói gyűlésekben, de legálisan működnek, vagy illegalitásban harcolnák. Az egyes pártok olyan országokban tevékenykednek, amelyek jellegüket tekintve egymással ellentétes, katonaipolitikai egyes ülésekhez, politikai-gazdasági szövetségekhez tartoznak, semleges, vagy el nem kötelezettségi politikát folytató országokban működnek stb.

Éppen ezért, teljesen érthető — folytatja a lap —, hogy a testvérpártok gyakran különböző feladatokat oldanak meg és, hogy nem egyformán oldják meg ezeket a feladatokat. Érthető az is, hogy az európai kommunista pártok nem egyformán közelítik meg az egyik vagy másik konkrét gyakorlati kérdést. Mindazon által azonban a lényeget illetően megegyezni az európai kommunista mozgalom különböző osztagainak alapvető céljai, érdekei, szándékai. Ezt meggyőző erővel demonstrálta a konzultatív találkozó is.

A varsói tanácskozás során ismételten hangsúlyozták, hogy az európai kommunistáktól mindenkor idegenek voltak a „Európa-centrizmus" koncepciói. Ezzel egyidejűleg azonban kifejezték azt a szilárd meggyőződést is, hogy — mint Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja mondotta — „Európa — amelynek munkásosztálya és dolgozó / tömegei a haladásért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott nagy csaták és lankadatlan küzdelem hősei — elegendő lehetőséggel és felelősségtudattal rendelkezik ahhoz, hogy új és eredeti elemet vigyen az egész világ népeinek harcába”.

^Számos testvérpárt képviselői erre a fontos körülmény- re rámutatva nyomatékosan felhívták a figyelmet annak szükségességére, hogy erélyes és egyértelmű visszautasításban kell részesíteni a burzsoá propaganda spekulációit, amelyeknek célja meggyőzni az embereket arról, hogy állítólag törvényszerű az európai pártoknak „nagy” és „kis” pártokra, „nyugati” és „keleti”, sőt, „baloldali” és „jobboldali” pártokra való tagozódása. Az erre irányuló kampányt a nyugati sajtó a találkozó megkezdése előtt bon. takoztatta ki. Azt jövendölték, hogy „nehéz” lesz a találkozó, hogy „leküzdhetetlen nézeteltérések” támadnak majd a résztvevők között stb.

Az ilyen alantas kommentárok célja teljesen világos. Ahogyan Erwin Scharf, az Osztrák Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja rámutatott: az önállóság, az egyenjogúság, a be nem avatkozás és az internacionalizmus már régóta a pártközi kapcsolatok realitásává vált. Ellenfeleink — az egyes országok munkásosztályának és dolgozó tömegeinek nem kielégítő tájékozottságára spekulálva — igyekeznek olyan benyomást kelteni, mintha a nagy óártok ellenállásával szemben érvényesülnének ezek az elvek. A világkommunizmus ellenségei nemcsak abban érdekeltek, hogy megingassák a dolgozóknak az egységbe vetett bizalmát. Arra törekszenek, hogy aláássák a bizalmat a Szovjetunió, a nemzetközi osztályharc, a demokráciáért, a népek függetlenségéért, a békéért és a szocializmusért vívott küzdelem döntő ereje iránt.

A Pravda megállapítja, hogy a konzultatív találkozó sikere még a legmegrögzöttebb antikommunistákat is a hangnem lényeges megváltoztatására késztette. Sokan kénytelenek voltak beismerni, hogy a nézeteltéréseket, az európai kommunista mozgalom megosztottságát hangoztatva, „valóságnak tüntették fel vágyálmaikat”. Mint Vasit Bilak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnökségi tagja, a központi bizottság titkára meghatározta, „a kommunista mozgalom egysége igazi rémálom a nemzetközi imperializmus számára, amely mindent elkövet, hogy aláaknázza ezt az egységet. A reális szocializmus a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom legnagyobb vívmáf EcfejezőcHek

a szovjet—nyugatnémet tárgyalások

A Kremlben szerdán befejeződtek a tárgyalások egyfelől Leonyld Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Alekszej Ko- szigln, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, másfelől Helmut Schmidt, az NSZK szövetségi kancellárja és Hans-Dietrich Genscher al- kancellár, az NSZK külügyminisztere között. ’

A tárgyalóink összegezték a két ország közötti kapcsolatok egész komplexumáról, valamint a nemzetközi helyzet kulcskérdéseiről folytatott megbeszélések erdeményeit, Kölcsönösen megelégedésüket fejezték ki a lefolyt véleménycsere fölött és megerősítették azt az eltökélt szándékukat, hogy kiszélesítik és elmélyítik a Szovjetunió és az NSZK közötti együttműködést, a feszültség enyhülési érdekében Európában és világszerte.

A befejező megbeszélés

tárgyszerű és konstruktiv légkörben folyt le.

Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja — befejezte hivatalos látogatásának moszkvai részét — szerdán repülőgéppel az ukrán fővárosba, Ki- jevbe utazott.

Az NSZK szövetségi kancellárját a Vnukovói repülőtéren Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Alekszej Ko- szigln miniszterelnök és több más szovjet vezető búcsúztatta.

A tárgyalásokról közős közleményt írtak alá. Schmidt látogatásra hívta meg Leonyid Brezsnyevet és Aleksze i Koszigint. az NSZK-ba. akik azt elfogadták. (MTI!

Losoncsi Pál beszéde

(Folytatás az 1. oldalról) béke és biztonság megteremramjával összhangban számos közös vállalkozásban a két oiwág gazdasági kooperáció, jónak és specializáló járnak különböző formája útján gazdagítjuk együttműködésünket, Nagy jelentőségű eseménynek bizonyult miniszterelnökeink ez év augusztusi budapesti találkozója. Jól fejlődnek kulturális kapcsolataink is.

— Különös helyet foglal el ’és szerepet Játszik a népeink közötti közvetlen, emberi kapcsolatok elmélyítésében a testvérvárosok és testvérmegy ék-vajdaságok mind jobban szélesedő együttműködése, az egyre terebélyesedő turistaforgalom. Az olsztyni vajdaság és Somogy megye méltán tekinti egymást, test- vérmegyéjének, a köztük kialakult kulturális és gazdasági kapcsolatok intenzitása miatt. Engedjék meg, hogy testvérmegyéjük, Somogy megye népének és vezetőinek legforróbb üdvözletét és jókívánságait tolmácsoljam önöknek, mint Somogy megye egyik országgyűlési képviselője é6 szülötte, mint olyan ember, aki élete javát abban a számára kedves megyében élte le.

—- Végezetül szeretnék röviden szólni arról, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország következetes külpolitikai erőfeszítésének eredményeképpen bizakodással ítélhetjük meg szocialista építőmunkánk külső feltételeit. Az SZKP XXIV. kongresszusán kidolgozott és elfogadott békeprogram következetes megvalósítása kedvező módon befolyásolta a nemzetközi helyzet alakulását. Büszkék vagyunk arra, hogy a

Szovjetunió oldalán országaink is egyre aktívabb szerepet játszanak abban a világot átfogó küzdelemben, amely a szocializmus és a kommunizmus eszméinek végleges győzelméért,

a népek békéjének, szabadságának és függetlenségének biztosításáért folyik.

— A nemzetközi enyhülés folyamata mindenekelőtt kifejezésre jut az európai helyzet javulásában, a szovjet- amerikai kapcsolatok jelentős mértékű fejlődésében, a konstruktív párbeszéd kibontakozásában a szocialista és a tőkés országok között.

— Ami Európát illeti, úgy véljük, hogy a tartós európai

tése szükségessé teszi és megkívánja, hogy az összeurópai értekezlet jelenlegi második szakasza után a legrövidebb időn. beljil kerüljön sor annák legmagasabb szintű záróexakas&ára.

— Külön kívánóit szólni egy olyan nemzeti kérdésről, amelyben a Magyar Népköz- társaság és a Len'gyel Nép- köztársaság képviselői közvetlen részesek.

Kormányunk változatlanul támogatja a vietnami nép igazságos harcát

é* a VDK, valamint a DéLvi- etnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának erőfeszítéseit, amelyeket a párizsi egyezmény előírásai* nak következetes és maradéktalan teljesítése érdekében folytat. Aggodalommal látjuk azonban, hogy a saigoni rezsim nap mint nap, durván megsérti a párizsi Vietnam- megállapodásokat éfi fegyveres akciókat hajt végre az ideiglenes forradalmi kormány ellenőrzése alatt álló területek ellen. A vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban lengyel barátainkkal együtt azon dolgozunk, hogy megbízatásunknak eleget téve elősegítsük a párizsi megállapdások maradéktalan végrehajtását. Csak ez biztosíthatja a szilárd és igazságos békét Vietnamban.

Az Elnöki Tanács elnöke befejezésül kijelentette:

— Eredményeink tehát vitathatatlanul nagyok és je* lentősek. Ugyanakkor azonban tudatában vagyunk annak, hogy a nemzetközi eny* hülés ellenzői még ma is Jelentős erőfeszítéseket tesznek e folyamat megakadályozására Az enyhülés ellenfelei megkísérlik megzavarni a különböző társadalmi rendszerű államok kapcsolatainak javulását, ideológiai aknamunkát folytatnak a szocialista országok ellen.

Mindez azt követeli tőlünk, hogy összefogással, egységünk szilárdításával folytassuk küzdelmünket

a nemzetközi enyhülésben elért eredmények megszilárdításáért és továbbfejlesztéséért, a reakciós erőkkel szemben.

A mezőgazdasági akadémia megtekintése után Józef Bu- zinski vajdasági tanácselnök villásreggelit adott a magas • rangú magyar vendég és kísérete tiszteletére. (MTI)

nya; bel- és külpolitikai sikere! hatékony segítséget Jelen- tenek a nem szocialista országokban működő pártoknak, e partok harca és eredményei pedig megnövelik a szocialista világrendszer erejét”.

MTL i ~i *—

.........—^ui* v-o muüivaapcti lUK eneKezieie7 előkészítéséről írva a Pravda idézi Pullai Árpádnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának alábbi meg- ullapitasát: „a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a nemzetközi találkozók alapos és széles körű előkészítése bonyolult fel- adat ugyanakkor feltétele is a tanácskozások sikerének. A kollektivitás, a pártok közötti egyenlőség és az eívtársias- sag elveinek megfelelően, a legdemokratikusabban kell előkészíteni az európai kommunista és munkáspártok tanácsko- zását .

A Pravda hangsúlyozza, hogy az SZKP — elvi álláspontjának megfelelően — konstruktatív módon kíván hozzájárulni ehhez a munkához. (TASZSZ)

4