Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)
1974-10-30 / 254. szám
Csak az évek szaladtak el... Az ember azt gondolná, nek hogy a faluszéli porta gazdáit az eső tétlenségre kényszeríti. A parányi nyárikonyhár ban azonban Tusák Lörincné mindig talál tennivalót. Most éppen babfejtéssel tölti idejét. i — Az almásba készültünk, de ilyen időben nem lehet dolgozni — mondja, majd hozzáteszi: A többiek is otthon vannak. felajánlásaink amit teljesíthetünk is. Ahogy lapozzuk között, után tartották. Sütöttek, főztek. Meghívták a gazdaság vezetőit is. Akkor határozták naplót, önkéntelenül is megtosalmazódik a kérdés: Mi IOKOt pályázzák meg. a brigádfogalmazódik a kérdés: Mi lett volna, ha nem „vigyáznak?” Bőven lenne miről mesélnie Tusák Lőricnének. Ö azonban nem olyan típus. Bá— Jó úton haladnak — mondja róluk Végh Antal, a növénytermesztés ágazatvezetője, aki ugyancsak ismeri az tortalanul vallja be. hogy né- asszonyok képességeit, hiszen ha még' a napló vezetése is nehezére esik, úgy elfárad mire este hazaér. Már amikor A többiek: a Hámán Kató hazaér, mert délutánonként Szocialista Brigád tagjai. Az legtöbbször társadalmi meg- \ő vezetőjük Tusák Lörincné. bízatásainak tesz eleget. Már 1959-ben a brigád élére került a tsz megalakulásakor, —községi tanácsban a , csak akkor még hiányzott a szabálysértési bizottság tagja Néhány „szocialista” jelző. Húszon- vagyok. A termelőszövetke- kellett egyen kezdték, tizenketten zetben a nő-bizottságba maradtak. Nem tartoznak lasztottak be — sorolja, .már a legfiatalabbak közé, munkájukat .viszont fiatalos lendülettel végzik. Minderről a brigádnapló bejegyzései tanúskodnak. nap mint nap látja, hogyan végzik munkájukat. Tusák Lörincné mögött másfél évtizedes brigádvezetői múlt áll. Az asszonyok hallgatnak szavára, a vezetők pedig kikérik véleményét. éve, amikor arról dönteniük, • hogy ki — Lucernagyűjtéstől a gyü- mölcsszedésig mindenből kivesszük a részünket. Többek között 1400 munkaóra teljesítését vállaltuk személyenként — magyarázza a brigád vezetője. A mátramindszenti asszonyok azor>han nemcsak a gazdaság előtt álló feladatok végrehajtásában jeleskednek. Ha idejük engedi, társadalmi munkát is végeznek. Legutóbb a-z óvoda udvarát parkosították. Szervez, mozgósít, attól függően, hogy mikor, mit akarnak. Legújabban arra vette rá a brigád néhány tagját, hogy jelentkezzenek a dolgozók általános iskolájába. menjen jutalomútra a Szovjetunióba, egy percig sem volt vitás, hogy Tusájk Lőrincnek — Ekkor jártam először külföldön. . életemben — Többen még nem végezték el a nyolcadik Most itt a lehetőség. — Vállalásunk sánál vigyáztunk összeállítá- arra, hogy csak olyan dolgok szerepelje- tyásbércen, Az évek során összeková- csolódtak az asszonyok. , Amikör tavaly a bronzkoszorús jelvényt átvették, nem tudtak hová lenni az örömtől. A brigádvezető is büszkén mutatja a plakettet: — Ezt kaptuk, s személyenként jutalmat. Meg is ünnepeltük. A házi ünnepséget; a GaNem sok ideje van már hátra a nyugdíjig. Ö azonban nem gondol egyelőre a pi-he- osztályt. nésre. Most az őszi betakarítás tartja lázban. Amint az idő engedi, már mennek is oda, ahol á legnagyobb szükség van munkájukra. Ügy tervezik, ha kell akkor a családtagokat is bevonják á betakarításba. csemeteültetés A Hámán Kató Szocialista Brigád vezetője. egyszerű, szókimondó asszony. Azt mondják róla, az évek hiába szaladtak előre, ő semmit sem változott. Sz. Gy. A munkakörülményeken kell javítani fi törzsgárda véleménye... LESZŰKÜLT A LEVEGŐ, az ötvözetgyár kérvényei ontják a kékes füstöt, ami elterül a völgyben. Dolgoznak a kohók, körülöttük szorgos- kodnak az emberek. Szép számmal dolgoznak itt törzs- gárdatagok, akiket a körűimé-, nyeli nem riasztottak el, hoz- zanőttek a gyárhoz. Az ellenkezőjére is sok tapasztalat van. Jönnek emberek — mert Szabó Imre művezető már 2li éve itt dolgozik és egy egész műszakért felel az egyes üzemben. Tőle a következőket hallottuk. — Az életem felét itt éltem le, még 8 évem van a nyugdíjig. A művezetőknek ugyanis nem jár korkedvezmény, Pár mi is ezt a levegőt szívjuk. En is három évig hegesztő, is. Nem a gyárra, nem a keresetre, csak a műhelyi mostoha körülményekre panaszkodott. Angyal Nándorba párttitkár, ugyancsak 20 éve itt dolgozó törzsgárdatag. Csak megerősítette a véleményeket. Óriási fejlődés a termelésben, új gyártmányokban és nagy lemaradás a munkául un kásf el vétel mindig van adagoltam, voltam kapcsoló- körülmények javításában. Az —. és néhány nap után kereket oldanak. A törzsgárda az, amelyre mindenkor számíthat a vezetőség, ők dolgoznak elsősorban a hiányzó munkaerő helyett is. Véleményük van a gyárról. Erről beszél- gettünk közülük néhánnyal. — Én 1960-ban kerültem az ötvözetgyárba. Előtte malomban, egy generátormotornál voltam gépész. Egy évig szállításnál, 3 évig csapofás- nál dolgoztam, tíz éve meg már tüzelek. így hívjuk mi az adagolást — mondja Nágy György. tábla-kezelő, elektrikus. Tan- igazság, hogy a füstgázelszí- folyamokat végeztem és csak- vás megoldása hosszabb időnem 20 éve vagyok művezető, re lekötötte a fejlesztési ala- Azóta az Ótvözetgyárban pót. Az elszívóberendezésnek megtöbbszöröződött a terme- a munkakörülmények javítá- lés, az új gyártmányok egész sát kellett volna szolgálni, de sora alakult ki, eddig még nem váltotta be a reményeket, sőt, bíróság dönt — A FEJLŐDÉSNEK ez a majd a kialakult vitás kérdés- területe nagyon szép. A ko- ben. Véleménye szerint azon— Mi változott mióta itt van? — Sok minden, legalábbis ami a gyár termelését illeti. Nagyobb trafókat kaptak a kohók, megnövekedett a teljesítményük. Ezzel, persze, a mi • munkánk is. emberre egy műszak alatt öthat tonna alapanyag bekeverése és beadagolása jut. Ezenkívül a kemence kezelése. Nyáron 70 fok felett is van itt a hőmérséklet. Néha a csapotokhoz is lenézünk, mert érdekli az embert, hogy menyről t csapolnak. Négy adagoló van rendszeresítve egy kohóhoz, de átlagosan hárman vagyunk. A negyedik bérét e'osztva megkapjuk. Ügy 4500 forint körül keresek átlagban. Ebből ezer forintot a hármas tüzelésért kapunk. — A munkakörülményeket l<-.Uene valahogy jobbá tenni. Itt van az adagológép már több éve, de még nem helyezték üzembe. Állítólag nincsenek meg a feltételei. ” leg kellene teremteni. A ■stgázelszívásra is sokat költöttek. Az egyik kohóról el is szívja, ott jó, de négytől kellene, hogy elszívja, azt viszont nem bírja. Ügy tudom, bírósági ügy lett ebből a dologból. Azért úgy érzem, ebben a gyárban sem kell mindenütt egyforma erőkifejtés r pénz megkereséséhez. Nálunk itt nehéz. killás csapolás bevezetése is sokat jelentett, de a szállítás, anyagfeladás úgy érzem, ma is nagyon elavult módszerrel történik. A jövő fejlesztésében véleményem szerint most már a munkakörülmények javításának kellene első helyre kerülni. Jelenleg 40 fő hiányzik az egyes üzemnél. Ehhez az is hozzájárult, hogy a munkakörülmények nem sokat változtak — mondta a művezető. — Nekem is húsz évem van _ már az Ötvözetgyárban — Egy-egv mondja Kovács József, a tmk- műhelyben. Azóta sokat fejlődött ez a gyár, de ahogy a termelése nőtt, úgy lett mindig szűkebb a műhely. Ez talán 50 négyzetméteres helyiség, ahol hét, nem is kicsi gép van benne összezsúfolva. Sugárfúrógépen dolgozom, de annyi hely sincs, hogy szükség szerint kifordítsuk. Munka bőven van, mert kevesen vagyunk. Emiatt túlórázunk is. Á kereset is megfelelő, az elmúlt két év alatt vagy 16— 17 százalékkal növekedett. A munkakörülményeket kellene javítani. A zsúfoltságot csökkenteni. Talán csak a villany- szerelő műhely felel meg a célnak, a többi nem. ' ban a meglévő szűkebb fejlesztési alappal is jobban kellene gazdálkodni. Több, kisebb létesítményt sem lehet arra a célra használni, amire eredetileg tervezték. A felsa* - badult, kultúrotthont is átadták termelési célokra és ezt is úgy kellene hasznosítani, hogy azzal valóban javuljanak a munkakörülmények. A TÖRZSGÄRDA VÉLEMÉNYÉRE érdemes odafigyelni a vezetőknek. A termelés fejlesztése is csak akkor lesz egyértelmű, ha jobban előtérbe kerül az ember, aki végső soron ' mindezt a fejlődést létrehozza, megvalósítja. Bodó János Brigádok a közösségért „A sikerekben — akárcsak eddig — a jövőben is, meghatározó szerepe van a pártkongresszusi és a felszabadulási munkaversenynek.” (Idézet a NÖGRÁD október 26-i számából, a megyei gazdasági aktívaértekezleíről szóló tudósításból.) Amikor a mumíkaversenyről esik szó, amikor valamilyen új vagy nehéz feladatot kell megoldani, elsősorban a szocialista brigádokra gondolunk. Ma már ez indokolt, talán túlságosán is természetes. Ezzel kapcsolatosan szeretnék egy adatot említem. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben 1959-ben nyolc brigád alakult. Ma már 137 szocial-isita brigád működik, ezek tagjainak a száma 2400, jóval több a vállalat összes dolgozóinak felénél, a fizikai munkásoknak mintegy 80 százalékát fogja össze. Hivatkozhatnánk a ZIM-iben, az üveggyárban, vagy az építőiparban szerzett tapasztalatokra és ennek alapján meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a brigádmozgalom, ezen belül a szocialista brigádok kezdeményezése az utóbbi 10—15 > évben kiteljesedett. Egyrészt az üzemekben egyire több munkást vonnak be a mozgalomba, másrészt a brigádok a termelési tervek teljesítése mellett arra is törekszenek, hogy művelődjenek, politikailag, szakmailag képezzék m agukat, egyre inkább részt vállalnak a gondokból és, beleszólnak az üzem és a lakóhely ügyes-bajos dolgaiba. A gyárat másként hívták, de a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben dolgoztak 1944 előtt is. A felszabadulás után előbb el kellett takarítani a romokat. A munkások mennyi erőfeszítésről és féltő gondoskodásról tettek1 bizonyságot, míg kimondhatták, hogy nem az urakért, nemcsak a megélhetésért, hanem a közösségért dolgoznak. Már akkor, a szocializmus építésének első nagy csatájában is a brigádok álltak az élre. Egyértelmű és világos, hogy a munkabrigádok kemény iskolájában nevelkedtek, onnan kerültek ki a szocialista brigádok. Ma már nemcsak a termelés fokozását, hanem önmaguk és környezetük formálását is vállalják. Hogyan teljesítik? Nézzük egy-két konkrét példát a Salgótarjáni Kohászati Üzemek életéből. Mede József 27 fős brigádjából 23-an politikai oktatásban vesznek rész-t, ezen felül ketten állami, ketten szakmai képzésre járnak. Vagy nézzük Molnár Sándor karbantartó lakatos brigádját. Szoó József lakatos műhelybizotteági titkár, munkásőr, szakszervezeti tanácstag, Petrucsiik Géza a szakszervezeti bizottságban dolgozik, Molnár István községében. tanácstag, Molnár Sándor brigádvezető a megyei pártbizottság tagija, az üzemi pártailapszervezet titkára. Ez a brigád elnyerte az Iparágazat Kiváló Brigádja címet is. Nógrádi Sándor nevét viseli a KSZGY-ben az a brigád, amelynek Valet József a vezetője. Közülük Balogh László pártvezetőségi tag, Lovász Károly pártcsoportfoizalmi. A brigád tagjai társadalmi munkaként dolgoztak a Ma- limovszkij úti iskola tornatermének villanyvilágításán, tornaszereket javítottak és ön-, kéntes véradáson vettek részt. A munka- és a szocialista brigádok egyre több párttagot, a közügyek iránt érdeklődő és a közösség céljait segítő embert nevelnek. A mai szocialista brigádok között akadnak szép számmal olyan idősabb munkások, műszakai és más beosztású dolgozók, akik az első munkabri- gzdokhoz csatlakoztak és példát mutattak arra, hogy mire kénes a munkás, ha szabadon magának dolgozhat, ha magáénak érezheti az üzemet.* Mai nemzedékünk fiataljai-' nak többnyire történelem az idősebbeik személyes élménye, mégsincs lényeges különbség fiatalok és idősebbek között abban a tekintetben, hogy mai körülményeink között hogyan kell értelmezni és teljesíteni a szocialista brigádok önként vállalt kötelezettségét. Idősebbek és fiatalabbak tanulnak, művelődnek, ki-ki képzettsége, tehetsége és lehetősége szerint, vagy éppen dolgoznak iskolába járó társaik helyett. Vasárnap fiatalok és idősebbek teherautóra kapaszkodtak, becsülettel dolgoztak a szántóföldeken, mert menteni kellett a termést. A brigádok ezt is a nagy közösségért tették. Hortobágyi Andrással, a kohászati üzemek versenyfelelősével arról beszélgettünk, hogy vajon honnan származik a brigád elnevezése és hogyan változott a fogalom tartalma. A spanyolországi szabadságharcok idejére, a nemzetközi brigádok hősi harcához kapcsolódik, vagy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után az intervenciósok ellen küzdő hősök adták a brigád- nevet? A nyelvészek és a társadalomtudomány részletes és pontos feleletet adhat a kérdésre, de az biztos, hogy a brigádfogalom harcban született, harcokban tanúsított emberi helytállást jelent. 1 Harci feladat az is, hogy a kongresszusi és a felszabadulási munka verseny során a legtöbbet tegyék a termelési feladatok teljesítéséért, ezzel egy időben önmagukat alkalmassá tegyék a még nagyobb feladatok ellátására és személyes példamutatással, a közösség erejével formálják környezetüket is. A szocialista brigádok azzal szolgálják leginkább a közösséget, hogy a gazdaság, a tudat és az emberi magatartás együttes formálását vállalják, és egyre jobban teljesítik. F. L. Orenburg! gáz . ■ 'If ,i:'| .... V C sővezetéken továbbítják az orenburgi gázt a gázfeldolgozó üzembe — Sokszor kell menni, mer az üzem kiszolgálói vagyunk. Segédmunkásunk talán csal: egy van, az is takarító. A szakmunkás, az anyagmoz gató is, vagyis mindent el kell végeznie. Korszerűk! munkakörülmények kellenek és az, hogy ne szakmunkás bérért kelljen segédmunka végezni — mondta Kovács József. Hasonlóan vélekedett a má nyugdíj előtt álló Árpás Béla Elkészül!* máris bővítik A múlt év nyarán kezdett munkához a nyergesújfalui Magyar Viscosagyárban a negyedik ötéves terv egyik legjelentősebb egyedi vegyipari beruházása, az évi 4690 tonna kapacitású PAN (poliakrilnit- ril) vegyi&zál-gyár, s máris megkezdték bővítését. Crume- i'on néven forgalomba kerülő termékéi, amelyek a szintetikus szálak közül a legjobban hasonlítanak a gyapjúhoz, hamar népszerűvé váltak. Nemcsak számos hazai feldolgozó üzem vásárolja, de évről évre növekvő mennyiséget szállítanak belőle Lengyelországba Elsősorban a‘ lengyel export, íz 1980-ig szóló magyar—lengyel kölcsönös gyártásszakosítási és szállítási egyezmény képezi az alapját a mosi megkezdett bővítésnek is. Az 1.6 milliárd forintos beruházás nagy részét gépbe- szerzesire fordítják. A szálképző berendezéseket most is az olaszországi Snia Viscosa cégtől rendelték meg. A több: nagyobb önálló gépegységet különböző külföldi vállalatoktól, köztük szovjet és. NDK cégiektől vásárolják. A működő gyár termelését i.ntenzifikáláss.al 5500 tpnnára növelik. így az új, ugyancsak 5500 » tonnás kapacitása együtt 1978-tól már 11 000 tonna Crumeron -szálat termelnek évente. ■ Orenburg mellett megkezdte munkáját a Szovjetunió legnagyobb gázkomplexuma, amely évente 15 milliard köbméter gázt, 540 ezen- tonna ként termel. Az orenburgi gázkondenzátűm-lelőhely fel-' tárása óta 150 fúrótornyot állítottak fel, három komplett gáz,előkészítőt, egy gázfeldolgozó üzemet és hőerőművet építettek. A munka kezdete óta 3300 kilométer gázvezetéket fektettek le. Az orenburgi gázkomplexum naponta 45 millió köbméter gázt dolgoz fel. amelyből 44,2 millió köbméter az ipari gáz és 790 tonna a kén. A kombinát tervezésében és feléoítésében mintegy 40 tervezőintézet vett részt. Közöttük francia cégek is voltak. A komplexumot a technika legújabb vívmányainak felhasználásával építették. A gáz kitermelése, feldolgozása és szállítása során mindenütt, széles körűen alkalmazzák a gépesítést. A komplexum teljesítménye a közeljövőben megduplázódik, majd' megháromszorozódik. Jelentős helyet foglal el benne a műanyaggyár, a kar- bamidgyár és a műtrágyagyár. A KGST 28. ülésszakán egyezményt írtak alá arról, hogy együtt aknázzák ki a leghatalmasabb európai gáz-. komdenzátum-lelőhelyet, Orenbúrgot. A közeljövőben Bulgária, az NDK, Magyarország, Románia és Csehszlovákia részt vesz a 2750 kilométer hosszú, a Dél-Uraltól a Szovjetunió nyugati határáig húzódó gázvezeték építésében. Hazánk is nagy mennyiségű földgázt kap majd Orenburg- ból. Magyarország 580—600 kilométer hosszú vezetékszakasz megépítését vállalta.
