Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)
1974-10-30 / 254. szám
A sajátogaágoknali megfelelően Bővíteni, helyes irányba terelni, felkelteni... Ennek az alapszervezetnek t\z a sajátossága, hogy részben a már meglévő, és elég sokrétű közművelődési igé- i veket kell még helyesebb l ányba terelni, részben újab. bakkal bővíteni, egyik-másik dolgozónál pedig felkelteni. Mindezek ismeretében arra a 3 érdesre kíván választ és segítséget adni az öblösüveggyár hetes alapszervezetének vezetősége, hogy miként lehet még szebbé, értelmesebbé, tartalmasabbá tenni az életet. Más szóval: miként éljünk kultúráltabban, igényesebben. — Ha helyesen akarjuk értelmezni a párt közművelődési határozatát, akkor nem foghatjuk fel sablonszerűén — indítja a beszélgetést Szu- Ivovszki Endre, az Öblösüveggyár hetes alapszervezetének t 'tkára. Rövid beszélgetés során kifejtett gondolataiból Mderül, hogy kedvenc témájáról van szó. Otthonosan mozog a kulturális élet szövevényeiben. A pártvezetőséggel együtt vannak jó elképzelései, ugyanakkor látja azokat az akadályokat is, amelyek az előrehaladást sürgetik. Nem vár ugrásszerű sikereket, csupán a gyorsabb előrehaladásban bízik. — Miből indult ki a pártvezetőség a közművelődési határozat megtárgyalásakor? — A sajátosságokból. Alapszervezetünknek ötvenkét tagja van, ebből 16 rendelkezik érettségivel. Az érettségizettek közül heten műszaki beosztásban tevékenykednek, a többiek fizikai munkások. Az aiapszervezet hatókörébe 280 dolgozó tartozik, s ezeknek megvan a nyolc általános iskolájuk, egy-két kivételtől eltekintve szakmunkások, r ántó többségük szakmai érdeklődése elég sokirányú, u gyanez vonatkozik a politikai képzésre is. Ezt figyelembe véve hat pontba foglaltuk í ssze a tennivalókat. Lényegét így summázhatom: moz rósítani, felkelteni, illetve táplálni a kulturális igényeket. — Konkrétan ez miben jelentkezik? — Nem terveztük, mégis beindult harminc fővel egy szakközépiskolai csoport. Ide csak harminc éven aluli szakmunkások járnak, öt év utón érettségit, illetve technikusi oklevelet ad. Ez a beiskolázás összhangban van káderfejlesztési elképzeléseinkkel A politikai továbbképzésben megtartották korábbi jó szokásukat, a dolgozók döntő többségét bevonták a különböző szintű pártoktatásba. Mindenki a neki tetsző formában vesz reszt. A politikai oktatásban való részvétel fontos feltétele a szocialista cím elnyerésének, akárcsak az egyéb jellegű kulturális vál- leli ások. A Hogyan éljünk kultúráltabban, igényesebben kérdésre adnak választ a TIT-elő- adások. Ezeken olyan témák szerepelnek, mint a lákáskul- túra, a művelt embert jellemző szórakozások, miként rendezzük be lakásunkat, milyen legyen annak világítása stb. — Ezzel az a célunk, hogy megértessük, mit jelent a kultúrált szórakozás fogalma. Szeretnénk elérni, hogy a munkaidő után rendelkezésre álló szórakozási idő ne jelentse egyedül az öt, vagy tíz fröccs elfogyasztását. Gondunk, hogy az előadásokhoz ígért filmvetítések, szemléltetőeszközök elmaradnak. Az alapszervezet vezetősége úgy látja, hogy van tennivalója a könyvolvasás megszerettetésének kiterjesztéseben, az olvasási igények táplálásában, néhány helyen pedig azok felkeltésében. Itt is a párttagok jó példájára és ösztönző szavára épít. Célul tűzték, hogy a dolgozók olyan írók műveit olvassák elsősorban, amelyek a szocialista embertípus kialakításában segítenek. Ezzel nem akarják a dolgozók sokrétű olvasási igényét és érdeklődését beszűkíteni, csupán célirányossá tenni. Mert aki rendszertelenül mindent olvas, nem biztos, hogy önmagának tesz jót. Mivel e tekintetben még nincs gyakorlatuk, ezért pártvezetőségi ülésre meghívnak egy szakembert, akitől tanácsot, elképzeléseket kérnek az irodalmi alkotások iránti igények felkeltésére. Ilyen gondok nincsenek a szakmai oktatásnál. A dolgozók rendszeresen forgatják az ez irányú folyóiratokat, mindig az újat keresik. Kedvező hatása jelentkezik az újítások növekvő számában is. A tennivalók között nem szerepelt a képzőművészét iránti igény felkeltése, illetve megszerettetése. De a beszélgetés során ez is szóba került. — Nálunk ennek nincs tradíciója, de biztos sokat jelentene a művelődés fejlesztésében. Ügy látom, ha ehhez hozzáfogunk, csak kezdő lépéseket tehetünk. Miként tudnánk felkelteni az érdeklődést? — kérdi szinte önmagától. — Talán, ha néhány művészt meghívnának, aki bemutatná egy-két müvét is. — Nem rossz a gondolat Itt viszont meg kell küzdeni azzal az érzéssel, hogy ne szégyellje magát az ember, ha rögtön nem ért, vagy nem tud valamit, hanem ' törekedjen annak mielőbbi megismerésére. Ebben biztos segíteni tudnának nekünk a művészek .,. Ha valakiben ezek után netán felmerülne, hogy az alapszervezet titkárának egyik-másik elképzelése meghaladja a realitásokat^ annak azt válaszolhatjuk: Jóval előbbre lát az alapszervezet vezetőségével együtt, mint sokan mások, ezért csak dl. csérni szabad. Lehet, hogy a mostani elképzelések egyik- másik részének megvalósítása pillanatnyilag elérhetetlennek tűnik, de holnap, vagy holnapután mór a közeljövőt jelenti. Bár a közművelődésben gyors sikerekre nem nagyon lehet számítani. Egy hosszú, nehéz, de 'sokat ígérő folyamat indult el az alapszervezetben is, amit az észszerűség határain belül a hozzáértők segítségével nemcsak meg lehet, hanem meg is ’'■éli gyorsítani. V. K. Irodalmunk jelene és múltja Prózánk és költészetünk a Szovjetunióban Szovjet könyvkiadói szakembereknek a magyar könyvkiadók és könyvterjesztők egyesülése részére nyújtott tájékoztatás szerint a magyar irodalom évről évre nagyobb teret hódít a szovjet könyvkiadásban. Évente 20—25 magyar szépirodalmi mű jelenik meg, összesen mintegy Ü00 ezer példányban. Petőfi Sándor neve ismert és népszerű a Szovjetunióban is. műveit eddig 40-sier adták ki, összesen több mint 1 millió példányban, de Arany János, Vörösmarty Mihály, Ady Endre. Juhász Gyula és József Attila neve is ismerősen cseng. József Attila műveit pl. 4-szer adták ki összesen, kétszázezer példányban. A magyar klasszikus prózaírók közül Mikszáth Kálmán művei örvendenek a legnagyobb népszerűségnek: ezek 24-szer, több mint másfél millió példányban jelenték meg, nyolc szovjet nemzetiség nyelvén. Akárcsak Magyarországon, a Szovjetunióban is keresettek Jókai Mór művei, elsősorban az Aranyember, a Fekete gyémántok, a Kőszívű ember fiai. Két kiadóst értek meg Tömörkény István művei. Móra Ferenc Aranykoporsó című regénye 50 ezer példányban, és Gárdonyi Géza műve. az Egri csillagok, összesen 130 ezer példányban, látott napvilágot. Móricz Zsigmcmd nevét a szovjet olvasóközönség műveinek 75 ezer példányban megjelent kétkötetes válogatásából, valamint A rokonok, a Forró mezők. Az úri muri, a Légy jó mindhalálig című regényének egyedi kiadósaiból Ismeri. A szovjet kiadók munkájának eredményeként a modern magyar irodalomról való tájékozottság is évről évre növekszik. Népszerűek Németh László, Illyés Gyula, Tersánszky Józsi Jenő. Heltai Jenő, Szabó Pál, Veres Péter és Thury Zsuzsa művei, és az olyan emigrációba kényszerüli írók alkotásai. Felszabadulásunk utáni magyar valóságot ábrázoló írók és költők hosszú sorából többek között Darvas József. Mesterházi Lajos, Sánta Ferenc, Fekete Gyula. Simon István, Goda Gábor. Örkény István. Somogyi Tóth Sándor. Tatay Sándor, Szabó Magda és Galambos Lajos nevét is jól ismerik, a klasszikusok közül Madách Imre művét. Az ember tragédiáját 10 000 példányban adták el. Megyei filmbemutatók V. Publicisztika fiimefi Woody Allen a Játszd újra, Sam! című amerikai filmvíg- játékban, Az Art Kino előadásában mutatják be a héten Salgótarjánban és Balassagyarmaton ifjú Schiffer Pál rendező és Andor Tamás operatőr Faluszéli házak és Mit csinálnak a cigánygyerekek? című dokumentumfilmjét. Eddig körülbelül 30 riport- és dokumentumfilmet csináltak együtt. Következetesen pásztázzák kamerájukkal azokat a területeket, amelyeken társadalmunk elgondolkoztató problémáit találják, többek között a tanyasi gyermekek tanulását, az alkoholisták stációit, az ingázók, otthonuktól távol dolgozókkal kapcsolatos gondokat, környezetünk szennyezőit keresték eddig meg. Ifjú Schiffer Pál első. nagy visszhangot kiváltó filmje, melyet a Balázs Béla Stúdió keretén belül készített, az ingázó szabolcsi munkásokról szóló Fekete vonat volt. A • Faluszéli házak 1973-ban az oberhauseni rövidfilmfesztiválon a három fődíl közül a második díjat nyerte el. Az alkotók a munkát, szakértő bevonásával, egv orszé - gos felmérés által kínált, legizgalmasabb témákkal keze - ték meg. de forgatás közben, ezek szerteágaztak, s új problémakörök, fontos résztémák tolakodtak a kamera elé. A Mit csinálnak a cigánygyerekek? a MAFILM Híradó- és Dokumentumfilm Stúdiója szociográfiai filmsorozatának első két része. S már forgatják a minden bizonnyal legizgalmasabb harmadik részt, amely a cigányság munkába állításának problémáit és lehetőségeit boncolgatja. Az elkészült filmek nemcsak feltárják a helyzetet, hanem együttérzéssel ábrázolnak, kíméletlen célratöréssel - behatolva a probléma gyökeréig. S éppen szikár bizonyiték- kereeésével ér ei drámai hatást. A hét másik új filmje amerikai filmvígjáték. A Játszd újra, Sam! rendezője Herbert Ross, írója és főszereplője az egyik legnépszerűbb amerikai filmkomikus. Woody Allen. A film humora elsősorban a jéllemrajzra épít. Egy lapvéleményt idézünk: „Elbűvölő, szellemes, megható. Ross rendezése és Woody Allen eddigi legjobb filmszereoe alighanem káprázatos kasszasikert hoz. Az apró komikusnak nagy segítséget ad az ötletes rendezés, a saját remek forgatókönyve és a kitűnő szereplőgárda.” Mai tévéajánlatunk 18.20.: Az öröklődés titkai. Ezzel a címmel új, 8 részes ismeretterjesztő sorozatot indít a televízió. A műsor valójában az Öröklődés titkairól akarja fellebbenteni a misztikum fátylát. Megismerkedtet az öröklődésért „felelős” anyagi részecskékkel, a kromoszómákkal és a. génekkel. Szóba kerül az örökölt és a nevelés során kialakuló hatások aránya és befolyása, hallunk az einberi öröklődés fo- yamatának megismerésében, kiemelkedő helyet kapott ikerkutatásról. Fontos tanácsok hangzanak el a fejlődési rendellenességek megelőzésének lehetőségeiről. Foglalkoznak a műsorban az örökletes ártalmak előzetes felderítésével, kiszűrésével, a genetikai tanácsadással, a minőségi családtervezéssel A lombikbébi létrehozásának realistá- sai és értelme is témája a sorozatnák. Vizsgálat tárgya az a kérdés is, vajon befolyásolhatjuk-e, hogy az újszülött fiú legyen e vagy lány, A sorozat első részének címe: Gyereket szeretnénk, de... lényegében a genetikai tanácsadás szerepével foglalkozik. Kiállítások A Képcsarnok rendezéséin Kacsáminé Krasznai Méla textiltervező és Kállay itván ötvösművész kiállítást nyitják meg október 31- n, a fővárosi Derkovits Te* anben. Kacsárniné Krasznai lária 1928-ban született Pásét! 1952-ben mint nyomott- nyag-tervező, s mint első és gyetlen kézifestó iparművész, : plomázott az Iparművészeti 'őiskolán. Mestere és tanára flolnár Béla volt. Szerepelt1 runden hazai iparművészeti kijutáson, s számos helyen rülföldön. Kállay István 1955 ita hivatásos ötvösiparmű- 'ész. Számos hazai és l^ülföl- li iparművészeti tárlaton találkozhattunk munkáival. Vetélkedő a könyvtárban Mindent, amit tudok, a könyvnek köszönhetek — vallotta Gorkij. Talán ez a gondolat vezérelte Szécsényben a könyvtár vezetőit, amikor a műszaki könyvnapok keretében a napokban megrendezték az ifjúsági brigádok ..Könyv jó barát” című vetélkedőjét. A verseny „rendhagyó” volt. A versenyzőknek nem lexikális ismeretekről kellétt bizonyságot adni, haiiem leleményességükről, ügyességükről; arról, miképp tudnak eligazodni az ismeretlen birodalmában, találják meg az utat az ismeretlen felé. A feladat kérdéseit úgy álMÓGRÁD - 1974. október 30., szerda 1 lították össze, hogy a válaszokat a különböző szakkönyvekben, lexikonokban meg lehetett találni. A rendelkezésre álló idő alatt, mindenféle forrást lehetett használni, ami a könyvtárban megtalálható. így aztán a verseny végén fény derült arra, miből készül a Penicillin gyógyszer, mi Okozza a víz keménységét, hogyan lehet megsemmisíteni a sejtben "levői káros baktériumokat, — és a többi kérdésre. De a verseny végére azok a fiatalok, akik esetleg nem ismerték az egyes szakkönyvek kezeléséne módját, társaikon keresztül azok használatába is bepillantást nyertek, mert a feladatokat kollektiven kellett megoldani. A vetélkedő után versenyzők, rendezők egyaránt elmondották, hogy érdemes volt megrendezni: a „Könyv jó barát” vetélkedőt, mert ezen a versenyen mindenk győztes volt. Győztes, mert barátságot kötött a szakkönyvekkel, a könyvtárral, talán holnap, vagy holnapután mgr egyénileg is felkeresi, hogy nyitott kérdésére választ kapjon. Az ELZETT ifjúsági csapata szerezte meg az első helyet, a Háziipari Szövetkezet csapata mögött. A rendezők, a győztes csapatokat könyvvel és.oklevél lel jutalmazták. I — saenográdi — Pályakezdő pedagógusok ÉVRŐL ÉVRE az őszi iskola kapunyitás idején sok száz ifjú pedagógus, tanító és tanár rajzik ki az egyetemek és a főiskolák padjaiból, hogy elkezdje munkáját az általános iskolák katedráin. A falusi iskolákban gyakran elöregedem falak, kevés számú tanterem és rosszul, felszerelt szertárak fogadják az ifjú pedagógusokat. Természetesen nem minden esetben van ez így, hiszen az országban az elmúlt években. sok modem, jól felszerelt iskola épült Ám, hogy nagyon sok megyében mégis ez a helyzet, azt a Népi Ellenőrző Bizottságok felmérései igazolják legjobban. Néhány megyében a felszereltség és a tanteremhiány az égető probléma. Ilyen és hasonló nehézségekkel küszködnek a pedagógusok az ország más részein is. Mert mit tagadjuk, ez a gond elsősorban az ő vállukra nehezedik. Mindez azonban csak az egyik oldala a felvetett kérdésnek. Az iskolai oktatással párhuzamosan más súlyos feladatok is rájuk hárulnak, a közművelődési tennivalók. A pályakezdő pedagógusok, friss diplomával a/zsebükben érkeznek a községekbe és a városokba. Tele felbuzdulással és kételyekkel. Ki tudná felmérni mennyi akarás, és ambíció él bennük. Csakhogy a lehetőségek korántsem egyformák. Az első hónapokban — de gyakran években —, meg kell küzdeniük az otthonteremtés, a lakásszerzés nehéz gondjaival. Kisebb falvakban többnyire szerencsésebb helyzetben vannak az1 odakerülök. Szolgálati lakás várja őket. NÉHÁNV községben találkoztam olyan pedagógusokkal is, akik inkább egész napjukat az iskolában töltik, csakhogy ne kelljen „haza” menniük a sivár, otthontalan falak köze, ahol többnyire az albérlő megtűrt szerepét vállalják. A falu általában, függetlenül a pedagógus anyagi és lakásgondjaitól, megkívánja és elvárja, hogy a tanító törődjék társadalmi és művelődési gondjaival. A pedagógusok eleget is tesznek ennek az elvárásnak, nem kímélve energiájukat, „nagv részt vállalnak a közművelődésben”, ahogy ezt az MSZMP Központi Bizottságának a közművelődéssel foglalkozó márciusi ülésén is elmondták. A pedagógus nemcsak iskolai tanító, de ennél jóval több, egyre inkább a közművelődés ta- radhatatlan és nélkülöz,letétién katonája. Bár a kezdő tanítóknak, tanároknak a tanítás gyakorlata, vagyis a szakmai problémák is éppen elég sok gondot, felkészülést, odafigyelést jelentenek, akarva akaratlan, előbb vagy utóbb, de bekapcsolódnak a falu társadalmi és művelődési életébe. Például a művelődési házak nagy része ma már nem nélkülözheti a tanítók, a pedagógusok közreműködését A pedagógusok jól tudják, hogy ők az egész nép tanítói, s hogy egyik-másik nem találja a helyét ennek oka a falu szemléletében keresendő. Abban, hogy gyakorta csak az orvost, vagy a gyógyszerészt tekintik értelmiségnek. Rendszerint azonnal szép lakást kapnak és más élónyökhöz is juthatnak. Amikor viszont csinálni is kell valamit a faluért „jöjjön a pedagógus”! Jóllehet ez a kép nem általánosítható, mégis egyik oka lehet annak, ha fiatal pedagógusok első,, vagy akár a második év után elmennek, a faluból, vagy a kisvárosból. Sokan nem képesek gyökeret ereszteni, a megfelelj otthon, a róluk való gondoskodás hiánya miatt. Annak ellenére, hogy pedagógusszállókat, építési kölcsönöket, bérelt szobákat bocsátanak rendelkezésükre, évről évre egyre többet, még mindig nem lehetünk elégedettek. Ugyanakkor nem szóltunk még a pályakezdők egyéb személyes problémáiról, a baráti társaság, a művelődési lehetőségek hiánya, és a párválasztás nagy kérdőjeleiről. A KÖZMŰVELŐDÉSI határozat is foglalkozik' az iskolák szerepének növekvő fontosságával. Különösen a vidékre, a községekre és a falvakra kell jól vágy jobban odafigyelni. A falu társadalmi struktúrájának átalakításában, a közművelődés fejlesztésében döntő szerep vár a pedagógusokra. S még inkább a fiatal pedagógusokra. Korántsem mindegy tehát, miként eresztenek gyökeret a „nemzet napszámosai” az első években! Hogyan fogadja őket és hogyan törődk velük a falu! Szémau.i Béla
