Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-26 / 251. szám

I Minden az emberért Látogató« ISógrádgárdonyban Gyönyörű ez a kastély. Sze­mérmes kislány módjára bú­jik meg a fák között. Csak a ..homloka” villan elő. A bejá­rat előtti kis kormedence szé­lén Radó Károly Vízbelépő nő című erőteljes szoboralkotása; az emberi test felülmúlhatat­lan, páratlan szépségét dicsé­ri. A felszabadulás után a szo- c alista állam vette tulajdoná­ba a Máj láth-grófok egykori kastélyát, s TBC- és tüdőbe­teggyógyintézetet rendezett be falai között. Itt várják gyó­gyulásukat, felépülésüket me­gyénk légzőszervi megbetege­désben . szenvedő dolgozói, munkásai. Általában 160 em­bert gyógykezelnek egyszerre. Teljes rehabilitációjukról az. intézet képzett orvosai és ápo­lói gondoskodnak. A betegek egy része néhány hetes kezelés után visszatér­het az egészségesek világába, néhanyuk felgyógyulása azon­ban hosszú hónapokat is igénybe vesz. Felépülésükhöz nagy mértékben járulnak hoz­zá a .tiszta, esztétikus környe­zet, a kulturált életkörülmé­nyek is. Az itt-tartózkodók 1»rmészetszerűleg sok szabad idővel rendelkeznek. Célszerű eltöltése itt talán még fonto­sabb — mert segíti a gyógyu­lást —, mint az élet más te­rületein. Chikán József intézeti gaz­dasági vezető így beszél er­ről: — A betegekben él a tenni akarás vágya. Ezért ;— ha, egészségi állapotuk megen­gedi — igényeiket, törekvései­ket igyekszünk kielégíteni. Apró, könnyebb munkát vé­gezhetnek kondíciójuk emelé­se érdekében. Némelyik be­tegnek még a szakmájába is vág nem egyszer a muniká. Mindezek rendkívül haszno­sak a beteg szem-pontjából: megkönnyítik a munkahelyre, az életbe való visszatérését. — Ügy érzem, nem ha-gy- . hatjuk figyelmen kívül a szó­rakozás, a művelődés igénye­it sem. A felszabadult idő kel­lemes, hasznos eltöltésére mi­lyen kulturális lehetőségeket kínál az intézet? — Hetente két alkalommal keskenyfilmeket vetítünk, a társalgóban televíziót nézhet­nek az érdeklődők. Közel tíz­féle újságot járatunk, többek között a NÓGRÁD-ot, Nép- szabadságot, Valóságot. A tár­salgóban elhelyezett könyvtá­runknak mintegy 1400 kötete van. Közöttük a magyar klasszikus irodalom művelői éppúgy megtalálhatók, mint a maiak. A szépirodalmi művek mellett ismeretterjesztő, törté­nelmi és politikai tárgyú könyvekkel is szép számban rendelkezünk. Az intézet évente több mint 40 ezer forintot költ kulturá­lis célokra, csupán, a könyvtá­ri állomány frissítésére.' gya­rapítására 10 ezer forintot. — Ki kezeli a könyveket? — A könyvtárosi teendők­kel mindig egy-egv betegün­ket bízzuk meg. Főleg azt, aki hosszabb ideig szorul gyógy­kezelésre, és rendelkezik olyan felkészültséggel, általános tá­jékozottsággal, emberismeret­tel, amely alkalmassá teszi e munka megfelelő elvégzésére. A jelenlegi könyvtáros Lász­ló István, salgótarjáni ker.es- kedelmi dolgozó. Mit olvas­nak az itt lakók? Az idősebbek Mikszáth- ot, Jóksfe-t, a fiatalabbak. mo­dernebbeket. Az asszonyok a kézimunka-könyveket lapoz­gatják előszeretettel, és van vagy tíz nagyon, érdeklődő ember, aki csaknbm kizárólag tudományos és ismeretterjesz­tő műveket olvas. A folyóira­tok közül nagy keletje van a Deltának meg a Valóságnak. A könyvtári órák rendje megbatározott: heti két alka­lommal egy-egy óra. — Ehhez a kiíráshoz azon­ban nem ragaszkodom mere­ven — jelenti ki. — Ha vala­kinek könyvre van szüksége, bárhol meglát, szólhat, és én készséggel állok rendelkezésé­re. Kifelé jövet az előcsarnok­ban megcsodáljuk Farkas András, Lóránt János, Réti Zoltán, megyénkben élő kép­zőművészek hangulatos, nagy­méretű festményeit. A szép­ség és a tisztaság nyugalma percekig bennünket is körül­ölel. Kint hűvös már a' levegő. Férfiak szállnak ki a bordó Zsiguliból.- Tarjánból jöttek látogatóba acélgyári munka­társaikhoz. Sulyok László Tv-ajánlaíunk 20.00: Kánkán 4tnerikai film‘ A zenés, táncos, látványos film bár elsősorban szórakoz­tató céllal készült, nem szű­kölködik bizonyos művelődés­történeti, tánctörténeti ele­mekben sem. Azt a múlt szá­zad efcji Párizst idézi a film, amelyben még nem voltak mondén szórakozóhelyek, s a magas láhdobálásakkal járt új tá-nc, a kánkán kezdetben a szórakozó közönség kíváncsi­sággal vegyes erkölcsi felhá­borodását eredményezte. De a zeneszerzők:, s a legjobb fes­tők ecsetjét is gyakran meg­bűvölő tánc elindult a siker útján. S minél inkább tiltot­ták, annál több híve akadt, annál többen akarták látni, táncolni. S alig telt el egy év­tized — a kánkán világsiker lett... Az 1959-ben készült fülbe­mászó dallamokkal fűszere­zett film főszerepeit olyan sztárok játsszák, mint a bájos Shirley Maclainfe, a férfias Frank Sinatra, a kedves Mau­rice Chevalier. Tanítsunk baleset nélkül! A cím olvastán bizonyára sokan felkapják a fejüket: ugyan, milyen baleseti for­rások lehetnek egy iskolá­ban? Esetleg a szünetben, amikor a túlzott vlrgoncság- r ak a következményeit jel- z k a horzsolások. De a tan­órán?? Pedig az oktatással töltött órákon is előfordulhatnak kisebb balesetek: a szakmai képzés, a testnevelési óra mellett a kémia és a fizika oktatása során is. Az iskolai munkavédelem lés biztonságtechnika megte­remtésével már régóta foglal­kozik a megyei művelődési osztály. Kiépítették a biz- 1 msági megbízottak rendsze- r -t a megye összes középe t okú intézményében. Az Í-ZMT és a megyei műveló- c isi osztály képviselői előtt a jzsgát kellett tenniük a megbízottaknak, évente pedig j Aentést küldeni az iskola munkavédelmi helyzetéről, tevékenységéről. A hangsúly & gyakorlati oktátáso.i van. i -égsem szűkítették le ezt a r ndszert a szakmát adó in- 1 .-menyekre, a szakmunkás- 1 -őzökre. Ebben a tanévben a mun­kavédelmi tevékenység to' vábbfejlesztésére is gondol­tak. Nagy Miklóst, a salgó­tarjáni szakmunkásképző in­tézet megbízottját, aki egy­ben a Szakszervezet Megyei Tanácsának is társadalmi munkavédelmi felügyelője, felkérték a megyei munka- védelmi tevékenység koordi­nálására. Három napot az intézetben, hármat pedig a megbízottak irányításával tölt hetente. A továbblépés igényét mutatja az is, hogy a na­pokban a megbízottakat ösz- szehívták egy tanácskozásra. Ennek a fő célja az volt, hogy megbeszéljék, a jövő­ben milyen feladatok várnak a megbízatást , vállaló szak­oktatókra, tanárokra. Mert az egységes felügyelet, rend" szeres ellenőrzés kialakítása után az ő munkájuk jelentő­sége is megnőtt. A megbe­szélés után egy kis tovább­képzés is helyet kapott: a témához kapcsolódó rövid­filmeket mutattak be. Mi is konkrétan az iskolai munkavédelem? Mit tehetnek a megbízottak, mit tehet a megyei felügyelő és a műve­lődési osztály azért, hogy ki­iktassák a balesetveszélyt az iskolákból? Az iskolai megbízottaknak félévenként úgynevezett „munkavédelriű 'bejárást” kell végezniük. Miből áll ez? Megvizsgálják, van-e balese­ti forrás az iskolában, meg­felelő-e a fűtés, biztonságos-e a tornaterem felszerelése, a testnevelési órák rendje. A legtöbb gond mindenütt a tornateremmel van: sok a korszerűtlenül épített helyi­ség, hiányoznak a védőrá­csok, a mennyezet nem bírja el a függő szereket stb. Ellenőrizni kell, rendel­keznek-e biztonságtechnikai vizsgával az iskolavezetők, helyettesük, a szakoktatók és a kémiát, fizikát tanító taná­rok. Akinek öt évnél régebbi a vizsgája, annak a már em­lített vizsgabizottság előtt meg kell újítani. Ezenkívül a gyakorlati egészségvédelem több kérdésével is a megbí­zottaknak kell foglalkozni — például figyelemmel kísérik, megszerezték-e a tanárok a tüdőszűrést igazoló lapot. Ezen a területen sokat segít­hetnek a vöröskeresztes ak­tívák is. Azokban az intézmények­ben, ahol a tanrendben is szerepel néhány órában a munkavédelem, az órák megtartását a megyei fel­ügyelő ellenőrzi. Hozzá fut­nak be félévenként a „mun­kavédelmi bejárás” tapaszta­latait rögzítő jelentések a megbízottaktól. A beérkező jelzések alapján neki kell elősegíteni, hogy mindenütt megszűnjenek a veszélyfor­rások. Másik fontos terület a szakszervezet, a leendő munkaadók, az üzemek és az iskolák közötti kapcsolat és együttműködés erősítése. Az üzemi tanműhelyek biz­tonságos munkafeltételei, a megfelelő mélységű baleset- védelmi oktatás elősegítheti majd a könnyebb munkába állást, a beilleszkedést. Fontos és felelősségteljes tevékenység tehát az iskolai munkavédelem. „Közkato­nái”, a biztonságtechnikai megbízottak társadalmi mun­kában végzik. De a baleset nélküli tanítás minden peda­gógus és szakoktató közös érdeke: észrevételeikkel, ta­nácsaikkal ők is segíthetnek abban, hogy az intézeti mun­kavédelmi szabályzat meg­valósuljon, és egyre ritkáb­ban halljunk balesetről az iskolákban. « «» »’ ..................... F ELICE CHILANTI: Három sásaiét Salvatore Giulianónak 47. \ ■ És elvágtatott Castelvebrano felé. Ám aznap, ott a pincében, Pisciotta megadta magát, és elárulta őt. A hosszú, fülledt- fárasztó, álmosító, órák alatt, miközben étlen-szoijajan vá­rakoztak?- a bekötött szemű maffiás beszélni kezdett. És beszélt, beszélt. Gas­pare Pisciotta vagy, tudom. megismerem a hangodat, térj észhez: Mainni- nót és Badalamentiit "nem fog­ják kiengedni, te pedig újabb Íjét ember gyilkosa leszel, utá­na viszont te következel. Giu­liano, hogy mentse magát, té­ged ad fel; te viszont megme­nekülhetsz, ha átállsz hoz­zánk. Ö Luca ezredesnek dol­gozik — mesélte —, a bandi- tizmusnak véget kell vetni — mondta. Választani kell:vagy megölik mindegyiküket a maffia bérgyilkosai, száz ban­ditát nyírtak ki az utóbbi években, vagy letartóztatják, kivallatják és bíróság elé ál­lítják őket, így legalább az életüket megmenthetik, és a családjuk se viseli a követ­kezményeket. Hát Giuliano? Mindketten tudták, hogy ő nem adhatja rpeg magát™ — Az ő sorsa meg van pe­csételve — mondta a maffi­4 (NÓGRÁD — 1974, október 26., szombat ás. — Amikor meggyilkolta a partinicói Santo bátyámat, ak- kor a maffia törvényszéke ki­mondta rá az ítéletet. Most nekünk kell megválasztanunk a halála nemét. Dönthetünk. És Pisciotta szabadon en­gedte a két embert. Kimerült, megzavarodott — legyőzték. Pár nap múlva Monrealóban találkozott Luca ezredessel. Június 30-án kapott egy men­levelet, melyben elismerik: Szicília és Olaszország javáért dolgozott. A menlevelet a bel­ügyminiszter aláírása díszítet­te. Az aláírás természetesein hamis volt, a csendőr ezredes tollából származott. Július 5-én éjszaka Pisciot­ta elment De Mariához, Cas- telvetnanóba. Végigfeküdt a tábori ágyon Giuliano mellett. Sokáig' beszélgettek, késő éj­szakáig. Az utcán, az udvar­ban aggódva várakoztak a csendőrök. Amikor meghallot­ták, a lövéseket, berohantak: Pisciotta holtsápadtan, re­megve menekülj gyalázata színhelyéről. Beszállt a csend­őrök zúgó motorral várakozó autójába, és elszáguldott Pa- lermóba. Giuliano testét ki­dobták az ablakon az udvar­ra, aztán belelőttek néhány sorozatot. Másnap egy csendőrtisat nyilatkozott az újságíróknak: tűzharcban megölték Giulia- nót™ A rögtönzött ' változat azonban nem sokáig tartotta magát, az újságok nyomban meghazudtolták a csendőr­tisztet. \ Az igazságot, amelyet egy bátor újságíró, Tommaso Be- sozzi már előbb felfedett, a portellai töm egm ászár lás bíró­sági tárgyalásán, a viterbód esküdtszék előtt Pisciotta ki­áltotta világgá 1951. április 16-án: — Én, öltem meg Salvatore Giulianót! Aztán jöttek a tanúk, és megerősítették, amit mondott. — EPILÓGUS. Másnap, hogy Giulianót megölték, e sorok írója be­járta Palermo és Castelvdt- rano vidékét, a bandita egész útját, menekülését a halálba. Látta gyilkosságainak és bosszújának színhelyét; a magányos bellolampói ka­szárnyát; a kopár hegy,ek kö­zé vájt utat, amelyet hét évig uralt géppisztolyával; aztán Monteleprét is megnéz­te, a helyreállított teraszlos házat a ' folyóvíztartálvokat, meg nagy fölirattal: Giuli- ano-Cusimano Tésztagyár. (Folytatjuk) A felső tagozatos diákoktól az érettségizőkig bárki tagja le­het a képzőművész körnek Rajzceruzával a könyvek között Hogyan kerül a könyvtárba a képzőművész kör? Egyszerű. Az olvasni is, rajzolni is sze­rető ügyes kezű gyerekekből alakult ki az úgynevezett ex libris kör, melynek tagjai otthoni könyvtáruk részére kis grafikákait, linómetszete­ket készítenek. Az ex libris — köztudottan — régmúlt idők óta házikönyvtárak köte­teinek megjelölésére szolgál; egy pillantás az első oldalra, s az-ott levő művészi kivitelű grafika, képecske máris meg­mondja,, honnan való az ol­vasnivaló. A balassagyarmati Balassi Bálint Könyvtár fog­lalkozásain tehát Ilyen képző­művészeti alkotások- készíté­sére fogták össze a fiatalokat, akik rendszeres találkozások alkalmával fejlesztik rajz- készségiüket, ismerkednek a művészettörténettel, s ha te­hetségük, szorgalmuk engedi, nem kell megrekedniük az ex libris készítésénél. Gyakran kell az emberábrá­zolással próbálkozniuk » klubtagoknak. Most Vár day Judit, a könyvtár egyik olva­sója a modell Közösen talán könnyebb? A rajzolás mindenesetre még nem mindenütt egyszerű Szlobodnyik Pál, Varga Mária, Jászberényi Emil, Lőrinc Attila és !a többiek már komol eredményt érlek el a klub- foglatkor'»sokon. Alkotásai?;.-»* m ghívótei vezésnél, egyéb tárgyak díszítésénél használták

Next

/
Thumbnails
Contents