Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-26 / 251. szám

Lapunk október 24-5 számában közöltük, hogy Salgótarjánban, a megyei pártbi- ziíltságon megtartott gazdasági aktíva beszámolójára és azt követő eszmecserere lapunk későbbi számában visz- szatérünk. Ennek teszünk most eleget Devcsics Miklósnak. a megyei pártbizottság titkárának beszámolója és a vitában részt vevők hozzászólása alapján.

Hófom év — ötmilliárd forint beruházás

Az aktívaértekezlet összehívására azért volt szükség, mert az utóbbi időben olyan fontos társadalmi-gazdasági kérdéseket tárgyalt a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság, amelyek közvetlenül érintik az iparban dolgozó párt-, tömegszervezeti vezetőket, és döntő szerepük van azok jő megvalósításában, a munka hatékonyságának növelésében, az eredményesebb, magasabb színvonalú gazdálkodásban. De szükség volt a tanácskozásra a különböző megyei pártbizottsági határozatok egységes értelmezése és helyes felfogása céljából is. Indokolta a tanácskozást az ez évi és jövő évi időszerű gazdasági feladatok jó meghatározása, valamint a következő ötéves terv előkészítésével kapcsolatos tennivalók.

Részben a gyors fejlődésből, részben a külső és belső körülmények miatt, átmeneti- gondok jelentkeznek a gazdálkodás egyik-másik területén. Most ezek megoldására szükséges irányítani a figyelmet. Fő feladat az ösz- szefüggések jó megértése, ami azt jelenti, hogy változtatni kell a felfogáson, a szemléleten, a gyakorlaton, az eddigi munkamódszeren, ugyanakkor gyors, konkrét, de meggondolt intézkedéseket kell tenni. Másképpen szólva a gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetőknek, nemcsak saját szemszögükből kell megítélni, vizsgálni a vállalatuknál jelentkező problémákat, gondokat, hanem a népgazdaság egészének érdekét kell minden cselekedetükben, intézkedéseiknél szem előtt tartani.

Megyénk ipari fejlődését a tervcélok teljesítése jellemzi a negyedik ötéves tervben. Az ipari termelés ez év első kilenc hónapjában 7,fi százalékkal emelkedett. A szénbányászat nélküj számított termelés növekedése meghaladja a 11 százalékot. A negyedik ötéves terv első három évében csaknem ötmilliárd forint beruházást valósítottunk meg, melyből az ipari beruházások 2,5 milliárd forintot képviselnek. Minden reális feltételünk megvan a negye- oik ötéves terv főbb beruházási céljainak megvalósításához.

Terv szerint fejlődik a gazdaság ellátását biztosító har- madlagos ágak műszaki ellátottsága és színvonala. Kedvező változás következett be a megye energiaellátás helyzetében, a szállításban. Gyors ütemben nőtt a megye dolgozóinak életszínvonala. A vállalati és központi bérintézkedések hatására az eredeti elképzeléseknek megfelelően alakult a dolgozók életszínvonala.

A gazdaság fejlődésével egy- időben meggyorsult a településfejlesztési célkitűzések megvalósítása. Sikerrel oldjuk meg a lakásépítési, a kommunális feladatokat, mindinkább sikerül mérsékelni lemaradásunkát a , szolgáltatás ban, a lakossági' ellátásban. Továbbra is feszültségek vannak a vízhálózatnál, a hírközlésben és az építőipari ágazatok fejlesztésében, bizonyos ellátási területeken, így a távhőellátásban.

Aho* dina mikusan, ahol mérsékeltebben

A termelés növekedésének üteme az 1970-ig tartó stagnálás után fokozatosan fellendült, a múlt évtől kezdve pedig üteme meghaladja az országos átlagot. Ebben tükröződik a nagyarányú struktúraváltozás, a szénbány' szat termelés csökkenésének mérséklődése, az új üzeme., erőteljes bővülése, termelésének íelfuíáéa, a régi üzemek rekonstrukciója.

Az év első kilenc hónapj* ban elért termelési ütemet figyelembe véve a vállalatokat

Gaxdanági aktíva Salgótarjánban .

Hatékonyabb munkára és ehhez igazodó gyakorlatra

van szükség

II képzetesein Be megvalósulnak

három csoportba lehet sorolni. Az elsőben azok foglalnak helyet, ahol dinamikusan növekedett a termelés.

Vonatkozik ez a BRG salgótarjáni gyárára, a Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati telepére, a Magyar Kábelművek balassagyarmati gyárára, az öblösüveggyárra, a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregységére. A másodikba azokat, ahol az átlagnál kisebb az ütem, vagy nem teljesítették tervelőirányzatukat. Ezek közé tartozik a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a Vegyipari és Szerelő Vállalat, a Balassagyarmati Fémipari Vállalat, a Nógrádi Szénbányák, a FÜTÖBER, a Váci Kötöttárugyár kazári telepe, valamint a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati telepe. A harmadik csoportban kaptak helyet azok az üzemek, ahol az előző év hasonló időszakához képest visz- szaesett a termelés üteme. Itt említhetjük meg a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati telepét, a Női Fehérneműgyár jánosaknai, a Fővárosi Kézműipari Vállalat pásztói telepét, a bányagépgyárat, a MEZŐGÉP Vállalatot, a Balassagyarmati Fémipari Vállalatot.

A termelés gyors növekedése mellett a termelékenység, sajnos, az országos átlag alatt maradt. Itt is jelentős differenciálódás következett be a vállalatoknál. Míg a megyei székhelyű miniszteri iparban a termelés növekedése 90 százalékban a termelékenység javulásából származik, addig a más székhelyű vállalatoknál jóval kevesebb.

Medved Károly, a salgótarjáni városi pártbizottság titkára felszólalásában elmondta, hogy a megyeszékhely 10 nagyüzeme biztosítja a városban a termelés 90 százalékát, s itt dolgozik a munkások 80 százaléka. Az előbb említett üzemekben 1973-ban 12 százalékkal nőtt a termelés üteme. Ez évben eddig 14 százalékos a növekedés. Zsuf- fa Miklós, a Nógrádi Szénbányák igazgatója ismertette azokat az intézkedéseket, melyekkel az eddigi lemaradást pótolni kívánják.

Figyelmeztető jelenség, hogy új üzemeinknél — FÜTÖBER, BRG, VSZV — a termelés növekedését csak létszámmal tudják jelenleg biztosítani.

Fejlődés, visszaesés

Az építőipar a tervidőszak első felében gyorsan fejlődött, az utóbbi évben az állami szektorban mind a tervhez, mind a bázishoz képest visz- szaesés következett be. Termelési szintjük nem biztosítja a szükséges feladatok teljesítését, mivel 1974-ben sem a tervhez, sem a bázishoz viszonyítva nem léptek előre. Ugyanakkor négy év alatt

2100 fővel növekedett a létszámuk. Ez azonban? Ajnos, az alacsonyabb termelékenységű szövetkezeti iparban jelentkezik. Ugyanakkor megnőtt a munkahelyek száma, aminek következményeként több mint 100 millió forinttal emelkedett a befejezetlen beruházások összege. A Tanácsi Építőipari Vállalat 24, az Állami Építőipari Vállalat pedig 22 millió forinttal teljesített kevesebbet, mint az elmúlt év azonos időszakában.

A. gazdálkodás főbb tapasztalatait • elemezve megállapíthatjuk, hogy az első háromnegyed évben a termelés alakulásával párhuzamosan elfogadható anyag- és forgóeszköz-gazdálkodás van kialakulóban, melynek néhány tendenciája az országos helyzettel összefüggésben kedvezőtlen jelenségeket is takar. Ez vonatkozik a szalagacél- ellátásra, a könnyűiparban a külföldi alapanyagokra, az építőiparban a nyílászárókra és az építőipari szerelvényekre.

Az anyaghiány egy része azonban a vállalatoknál fellelhető szervezetlenséggel függ össze. Egy részük a termelésfelfutással párhuzamosan nem biztosította kellő időben a szükséges anyagokat, azok határidőre történő szállítását. A budapesti székhelyű vállalatok viszont magukra hagyták'a megyében található gyáregységeiket. Az építőiparban nem a kívánt időben rendelték meg az anyagokat, rossz anyagjegyzékeket állítottak össze stb. De sok gond és baj forrása a termelési programok gyors váltakozása, a kooperációk rendezetlensége is. Ez utóbbiak a kedvező lehetőségek ellenére sem alakulnak megfelelően. Párhuzamos fejlesztések találhatók. Ugyanakkor nem tartják be a szállítási szerződésben vállalt kötelezettségeket

sem.

Gyors, önálló cselekvésre van szükség a szállítási feladatoknál Is. Üzemeink exporttermelésük jó részét az utolsó negyedévben kívánják kiszállítani. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek kivételével a szállítási feladatokat minden vállalatnak saját magának kell megoldania. Hogy lehet, ezt bizonyította Juhász Gyula, a síküveggyár igazgatója, aki elmondta: ha nincs olyan vasúti kocsi, ami nekik kell, akkor abba rakodnak, amilyet kapnak. A gond megoldása érdekében fokozzák a konténeres szállítást. A megnövekedett áruforgalmat csak akkor tudja a vasút lebonyolítani, ha erősödik a vállalatok rakodási fegyelme. A ZIM-ben például hosszú idő óta nem rakodnak ki megfelelően a vasúti kocsikból, ennek részben objektív okai vannak. A TÜZÉP-vállalatok az áruval telt vagonok egy részét nem rakják ki időben.

De szükség van a vasút munkájának megjavítására is.

Á szállítási feladatok jó elvégzése érdekében intézkedési joggal ruházták fel a megyei szállítási bizottságot, melynek szükség esetén joga van igénybe venni a vállalatok tehergépkocsijait is. Zsuf- fa Miklós igazgató ennek kapcsán közölte, hogy 30 tehergépkocsit ajánlottak fel a szállítási tennivalók megoldására.

Körültekintő munkára van szükség az energiagazdálkodásban is. Az üzemek többségénél ez még másodrendű kérdés, holott a megyében 1 százalékos megtakarítás 4 millió forintot jelent. Antal Gyula, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek igazgatója ismertette, hogy különböző intézkedésekkel három és fél millió forintot takarítottak meg 9 hónap alatt. A Nógrádi Szénbányák igazgatója elmondta, hogy fázisjavító kondenzátorok beépítésével és egyéb más intézkedésekkel takarékoskodnak az energiával. A beszámoló, valamint a vitában felszólalók is hangsúlyozták, hogy az energiával való takarékosság nem kampányfeladat, a napi munka szerves részévé kell tenni, mivel a beszerzési lehetőségek nem korlátlanok.

A belső

mechanizmusról

Az előbb említettéit alapjában véve összefüggenek a vállalatok belső mechanizmusával. A gondolatsort folytatva került szóba a vállalati belső mechanizmus ési az ezzel kapcsolatos feladatok. A megyei párt-végrehajtöbizott- ság e témával kapcsolatos határozata megállapítja, hogy a belső mechanizmus fejlesztésében elért eredmények tükrözik a gazdálkodásban végbement folyamatok hatását. Az intézkedési tervek azonban csak azokat a feladatokat írták elő, amelyek látványosak, amelyeknek megvalósítása nem jelent különösebb gondot. A belső mechanizmus korszerűsítése állandó, rendszeres folyamat. Ennek kapcsán utaltak a nagy értékű állóeszközök kihasználására, a termeléssel összefüggő műszaki és adminisztratív ügyvitel, ügyintézés egyszerűsítésére, a meglevő lehetőségek kihasználására, a korszerűbb ügyvitelszervezési módszerek alkalmazására, a gépesítés fokozására. Külön gondként jelentkezik a létszám-, illetve a munkaerővel való gazdálkodás. A vállalatok „hiányra” panaszkodnak.

Mi a valóság? A 7,6 százalékos termelésfelfutással

együtt 5 százalékkal nőtt a létszám. A negyedik ötéves tervben eddig a „létszám- hiány” ellenére két és fél

ezerrel növekedett a megye ipari dolgozóinak szama. A vállalati belső felmérések viszont arra utalnak, hogy sok tekintetben alacsony az irányító, szervező munka, rosz- szui gazdálkodnak a meglevő munkaerővel. A kieső időket túlóráztatással, esetenként társadalmi munkával pótolják, ugyanakkor elmarad a korszerű normarendezés, nem kap kellő szerepet a munka, és üzemszervezői tevékenység.

Elsősorban a szocialista országokkal

A megye iparában a tervezettnél nagyobb mértékben jelentkezik az eredményesség. Különösen szembetűnő ez az exportáló vállalatoknál. Ennek oka a korszerűbb gyártmányszerkezet, az új piacok megszerzése, a hatékonyság növekedése és a konjunktúra okos kihasználása.

A további gyors ütemű, biztos és kiegyensúlyozott fejlődés úgy képzelhető el, ha az eddiginél nagyobb figyelmet fordítunk a szocialista piac lehetőségeinek feltárása, az ide szállított termékek mennyiségének és minőségének növelésére. Csak ez ad hosszabb távon biztos alapot fejlődésünkhöz. Ennek igazságát bizonyítja az energia- válság és a húsprobléma. E kérdésben egyes vállalatoknál teljesen új szemléletre van szükség. Az export fejlesztését elsősorban a KGST-orszá- gokra, mindenekelőtt a Szovjetunióra kell építeni, s csak ez után következhetnek a tőkés- és fejlődő országok.

Papír helyett érdemi munkái

Eddigi és jövőbeni fejlődésünkben nagy szerepet játszik a beruházások megvalósítása. Az alapvető célkitűzések itt is teljesülnek. A tervciklusban csaknem 9 milliárd forint értékű beruházás valósul meg. A beruházások elő- készítetlensége miatt előreláthatólag nem készül el határidőre a PATYOLAT, az AFIT-szerviz. a Textilipari Vállalat. Néhány kiemelt beruházásnál (kollégium, számviteli főiskola) az erők átcsoportosításával kell megoldani a vállalt kötelezettségeket.

Juhász Gyula igazgató szerint a Zagyva III. határidőre felépül. A próbaüzemeléskor felfedett hibák kijavítása után folyamatosan termel majd a kohászati üzemekben az új huzalmű.

A beruházásokkal kapcsolatban igen sok bírálat hangzott el a tervező, a kivitelező és a beruházást lebonyolító vállalat munkájával kapcsolatban. Ennek szellemében

beszélt Prouza Tibor, a FffTOBF1R igazgatója. Médve.d Károly, a salgótarjáni városi pártbizottság titkára, majd Fekete Nándor, a Salgótarjáni városi Tanács elnöke. Ez utóbbi konkrét példával bizonyította a meggondolatlan területelőkészités következményeit, majd hangsúlyozta, hogy az érdemi munka he. lyett a kivitelezésben érdekelt vállalatok igyekeznek magukat papírral lefedezni, nem vállalják a felelősséget. Ennek kapcsán hangzott el, hogy az alvállalkozók is ugyanolyan felelősek tevékenységükért, mint a fővállalkozó. A beruházások megjavítása érdekében a megyei pártbizottság határozata alapján egy koordinációs bizottság alakult.; mely felméri az igényeket, rangsorolja és elosztja a feladatokat.

Magosabb srinfen, jó politikai légkörben

A sikerekben — akárcsak eddig a jövőben is, meghatározó szerepe van a pártkongresszusi és felszabadulási munkaversenynék. Ez abban különbözik az előzőektől, hogy magasabb szinten és jó politikai légkörben zajlik. A verseny politikai tartalmának fokozása megkívánja, hogy csak ott ösztönözzünk túlteljesítésre, ahpl arra szükség van. Nem szabad olyan termelést szorgalmazni, aminek nincs piaca, de nem lehet a szocialista munkaversenyt a gazdasági vezetés hibáinak palástolására felhasználni. A verseny túlzott termeléscentrikus jellegét háttérbe kell szorítani, ugyanakkor a sikerélménnyel kapcsolatos politikai jellegét kell erősíteni. Az előbbi gondolatokat erősítette meg es egészítette ki felszólalásában Nagy Oszkár, az SZMT titkára, Antal Gyula, Prouza Tibor és még néhány felszólaló.

Ezt követően került szóba » jövő évi feladat sokrétűsége, majd az ötödik ötéves terv előkészítésével kapcsolatban hangzott el útmutatás. A' következő ötéves tervben az Iparfejlesztés fő irányát alapvetően az építő- és építőanyagipar fejlesztésére koncentrálják. Meggyorsítják a meglevő üzemi rekonstrukciók mellett a gyártmány - struktúra átalakítását, fejlesztik az acél- és vastömeg- cikkipart, az élelmiszer-tároló és -feldolgozó ipari kapacitást, kompletten oldják meg a tanácsi fejlesztéseket. Továbbra is követelmény a húsprogram maradéktalan megvalósítása.

A megnövekedett feladatok sokoldalúan művelt, szakmailag képzett munkásokat követelnek meg. Ezért nagyon fontos, hogy a gazdasági vezetők megértsék: a korszerű technikához korszerű műveltségű munkásra van szükség. A munkások köz. művelődési igényeinek növelése nem lehet szűk reszortfeladat, ezért e területen is alapvető szemléletváltozásra van szükség. A gazdasági ve* zetőknék fel kell mérni a tennivalókat és intézkedniük kell. Szabó István, a megyei pártbizottság munkatársa felszólalásában részletesen elemezte a munkások képzésével, továbbképzésével kapcsolatos feladatokat, a közművelődést gátló tényezőket, majd utalt a tennivalókra.

Az aktívaülés résztvevői nagy figyelemmel hallgatják Uevtoics Miklós elvtárs vitaindító beszámolóját.

Egyebekben szó volt a ne- héz helyzetben levő mező- gazdaság megsegítéséről. Mivel ez közügy, mindannyiunk legsajátosabb érdeke üzemeinknek segítséget kell adni az őszi betakarítási munkák sikeres elvégzéséhez.

Miként segíthetik a párt- alapszervezetek e szerteágazó és mégis összefüggő gazdasági, gazdaságpolitikai, valamint társadalompolitikai feladatok megoldását? Kiindulópont annak eldöntése, hogy mi a legfontosabb tennivaló, melyek azok a kedvezőtlen hatások, amelyeket ki kell küszöbölni. Arra kell törekedni, hogy olyan légkör alakuljon ki, mely korszerűbb szemléletet, felfogást teremt, gyorsan igazodik a mai követelményekhez, érzékenyebbé válik a környezeti változásokra. Előfordul, hogy az elvi irányítás mellett esetenként konkrét intézkedéseket is keilten ni az ügy érdekében, hogy a kényelmesség, a munkát hátráltató, indokolatlan megnyugvás ne fékezze a Kitűzött célok mielőbbi elérését;