Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-24 / 249. szám

EiSSZ-napot ünnepelne!* Matassa^y arm álon Öt évvel eaelőtt, 1969-ben kap- t a meg a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium az UNESCO Asszociált iskolája címet. A me­lyében egyedül ez az intézmény i artozik ebbe a kötelékbe, or­szágosan pedig 33. A balassa­gyarmatiak .is bekapcsolódtak a . Nyito-tt ablak a világ ^’-akcióba, Í z segít eligazodni az informáciő- í >bbanás korában többek közötl a nyelvtanulás, a pedagógia leg- i isbb eredményei között, mive! i dyamatosan cserélődnek az in- í 3rmációk a hálózat iskoláiban. Nemrégiben levelet kaptak Genf- l ál, melyben az iránt érdeklőd­nek, milyen anyagokat kérnek az ENSZ napjának megünneplésére készülő műsorukhoz. Képünkön a 41 fős UNESCO-kör vezetősége — agybégányi Enid. történelem— orosz szakos tanárő, Fodor Kata­lin, Pintér Bertalan, Bánsági Me­linda. Beke Judit, Handó Ildikó, Schulde János tanácskozik az ok- 1 >ber 24-i műsoros délutánról és a kiállításról. — kulcsár felv. — f Közművelődéssel a fejlődésért Gondolatok a pásztói pártbizottság üléséről Néhány éve. hogy a me­gye legerősebben iparosodó nagyközségei közé számít­hatjuk Pásztót. Közismert, hogy bővült az ipari munka lehetősége, az üzemek és te­lephelyek egyre nagyobb gaz­dasági feladatokat kapnak. Szaporodnak a modern, eme­letes lakóházak, javul a szol­gálta tás, az ellátás is. Rögtön hozzá kell tenni: ma még csupán az út elején tartanak a várossá válásban, az objek­tív és szubjektív feltételek csak részben adottak. A be­ruházások, a gazdasági fej­lesztés mellett a szemlélet- < változás, a kulturális gazda­godás is sokat számít az elő­rejutásban, segítheti a gyor­sabb fejlődést. Ezért is figyel­tünk fel a nagyközségi párt- bizottság nemrégiben tartott ülésén az előterjesztés egy mondatára: „Pásztó nagyköz­ség nemcsak gazdasági, ha­nem kulturális központtá is vált az elmúlt években”. Aligha vitatható ez a tény, de érdemes megnézni, milyen eredmények és gondok sora­koznak mögötte, milyen fel­adatok teljesítésével tudják magasabb színvonalon ellátni a kulturális központ szerepét. A kulturális élet területén egymással „vitázó” tények, leél találkozhatunk. Érdekes képet' mutat például a fel­nőttoktatás helyzete. Bár a nagyközség iskolázottsági szintje még nem éri el a me­gyei átlagot, az utóbbi két év munkája ezen a téren kiugró eredményeket hozott. Több mint hatvan fő tett eredmé­nyes vizsgát a művelődési központban szervezett tanfo­lyamon, osztályokat indítot- ' ak az üzemek területén, to­pább folyik a dolgozók álta­lános iskolai képzése a ha­gyományos formában is. Sikeresen hajtották végre a két társközség, Hasznos és Mátrakeresztes iskoláinak körzetesítését, ezzel párhu­zamosan azonban súlyosbod­tak a tantermi ellátottság gondjai. Az oktatási és mű­velődési intézmények együtt­működésének szép példája az, ahogyan ezen a helyzeten enyhíteni próbáltak: a Lo­vász József Művelődési Köz­pont ad helyet az úttörőpar­lamenteknek, szakkörök szer­vezésére biztosít lehetőséget, sőt, a testnevelési órák egy részének is termet ad. Pásztó üzemeiben 89 szó. cialista brigád dolgozik. Kö­zülük 29 benevezett a szá­mukra hirdetett településtör­téneti, felszabadulási vetél­kedőbe. Sok helyen azonban a kulturális vállalások nem elég tartalmasak, az üzemek nem használják ki a művelődési központtal kötött együttműkö­dési szerződés által biztosított lehetőségeket. Csak néhány példát emlí­tettünk a sokból, hogy érzé­keltessük: a kulturális köz­ponttá válás ténye igaz, de ragyon sok feladat vár még i pásztóiakra. Nemcsak a köz­művet-ődés területén dolgo­zókra, nem csupán az értel­miségiekre. Két érdekes szám bizonyítja ezt: közel 3000 em­ber dolgozik Pásztó üzemei­ben, míg az ötvenes években több mint három és fél ez­ren jártak el innen. Az ipa­rosodásnak ez a mutatója igen nagy hatással van a művelő­désre is. Az új ipari üzemek­ben a faluról bejött munká­sokkal való foglalkozás, álta­lános és szakképzésük első­rendű feladatot kell, hogy je­lentsen az üzemek párt-, gaz­dasági és szakszervezeti ve­zetőinek. Fokozni kell az át- képzelések ütemét, mivel nem elégedhetnek meg azzal, ha 5—600 dolgozóból csak 25—30 válik szakmunkássá. Nem egyforma a vezetők hozzáál­lása, segítségnyújtása a ta­nuló dolgozók esetében, illet­ve nem eléggé tudatos a ká­derfejlesztési terv sok helyen. Az előterjesztésben, a fel­adattervben és a megbeszélés­ben egyaránt sűrűn felbukka­nó téma az együttműködés fontossága. Számtalan lehe­tőséget rejt magában a külön­böző művelődési intézmé-' nyék és az üzemek, a társa­dalmi, politikai szervek és az intézmények, valamint a különböző társadalmi »étegek tagjainak közös munkája. Mi­re gondolunk konkrétan? A párt-, a KISZ- és a szakszer­vezet közösségeiben erőtelje­sebben kellene ösztönözni a kulturális életbe való aktív bekapcsolódást, azaz az önte­vékeny csoportok, a klubok munkájában való részvételt. A ma már hatvanfős nagyköz­ségi TIT-alapszervezet so­kat tehet a munkásművelődés érdekében. Még kevés az egészségügyi és agrárértel­miség ismeretterjesztő és köz­életi tevékenysége, pedig a 400 fős értelmiségi rétegben az ő számarányuk is nő. A két nagy művelődési intéz­mény, a járási könyvtár és a művelődési központ csak a legutóbbi hónapokban kap­csolódott szorosabban egymás munkájához — ezen a terü­leten is sok még a feladat. A fentebb megfogalmazott célok, feladatok teljesítése csak a helyesen értelmezett közművelődéssel — tehát az élet minden területén érvé­nyesülő kultúrával, korszerű szemlélet kialakulásával kö­vetkezhet be. De... Az ob­jektív feltételek javítása is döntő. Ez a munka nagyrészt a nagyközségi közös tanács feladatkörébe tartozik, bár a termelőegységek kulturális alapjai, a pásztóiak társadal­mi munkaakciói is jelentősén növelhetik az állami pénzesz­közöket. Az V. ötéves terv­ben szerepel a művelődési központ bővítése. Távlati el­képzelés az új, korszerű könyvtár építése. Űj iskola létrehozásával szeretnék meg­teremteni az önálló zeneisko­la működésének a feltéte­leit. Mindez a városiasabb Pásztóért történik, de nem egyedüli útja az urbanizáló- dásnak. Ehhez kevés lenne a szép, korszerű intézmény igé­nyes, művelődni vágyó közös­ségek, a kultúrát szerepének megfelelően kezelő munka­helyek, a közélet, a művelő­dés iránt érdeklődő emberek nélkül. Hogy mindez együtt legyen, az folyamatos, nem kampányszerű munkát kíván a párttagoktól, és mindenki­től, aki magáénak érzi a nagyközség minél gyorsabb fejlődésének ügyét. Mai tévéajánlatunk 21.20: Családi kör. Szülők, nevelők magazinja. A pedagógiai, nevelő célza­tú műííorsorozat ötödik szá­mában ezúttal a fő témaként a hároméves gyerekek körül adódó nevelési problémák­kal foglalkozik. Milyen a kis­gyerek helyzete a családban, miért lesz a hároméves korá­ban az addig könnyen irányít­ható gyerek dacossá, akara­tossá? Mi ennek a viselkedés­formának az oka, alapja, mit kell tennie a szülőnek, neve­lőnek, mennyit „hagyhat rá” a gyerekre, mennyiben és ho­gyan célszerű fegyelmeznie, mit kell tennie, hogy a dac­korszak ne állandósuljon — errőll már a pszichológus szól, s ad jó tanácsokat a gyakorló szülőknek. A Kovács család Lacikáján típus példákat is láthatunk. Majd megismer­kedhetünk egy kisfiúval, aki mindent gyűjt, kapunk báb- készítési ötleteket, orvosi ta­nácsokat, és láthatunk ever- mekvilághíradót is e sokol­dalú műsorban. Komoly zene tanulóknak Jelentős érdéklődés mutat­kozik meg a balassagyarmati Szondy György Ipari Szak­munkásképző Intézet diákjai részéről a komoly zene Iránt. Ezt az igényt igyekszik kielé­gíteni az intézmény ifjúsági klubja, amely pénteki dél- előttökön komolyzenei elő­adásokat rendez bőséges szemléltetéssel, muzsikával. Az első előadáson Csajkovsz­kij b-móll zongoraversenyé­nek első tételét ismertette meg a hallgatókkal Tóth Gabriella, zeneiskolai tanár. 45. Nagy szégyen volt ez a különítmény tótezer embere és tisztje számára. De liát mért tesznek úgy, mintha nem tudnák, miben mester­kedik Verdiani? Első pillan­tásra az lehet az ember be­nyomása, szörnyű torzsalko­dás vagy elkeseredett vetél­kedés folyik. Ha azonban mélyebbre hatolunk a tények vizsgálatában, . akkor rájö­vünk: lényegében egyetértés uralkodik a hivatalos szer­vek közt. Másról volt ugyan­is szó, nemcsak egy banda és cinkosainak gyors felszámolá­sáról. Többről. Az 'események hátterében komolyabb dolgok húzódtak meg. Gyakorlatilag:, miközben a különítmény megakadályoz­ta Giulianót, hogy visszasze­rezze függetlenségét, és újra- kötözgesse szervezetének szétbomlott szálait, most már örökre elvesztett birodalmá­ban, a rendőrkapitány, a maffiásokat felhasználva* első számú célja elérésén fáradozott, azon, hogy Giulia- nóval aláírasson egy doku­mentumot, melyben fölment egy csomó „derék” embert. Ezt a dokumentumot egyéb­ként a baráti államok diplo­máciája is sürgette. Komoly bizonyítékról volt szó; arról, hogy eltpntesse­FELICE CHILANTI: Három sássiót Salvatore Giulianónak NÓGRAD - 1974. október 24., csütörtök 1 r.ek egy vérfoltot, és ezt csak Giuliano tehette meg. A rendőrkapitány találko­zott tehát a banditával. Giuliano december 18-ától Castelvetranóban, De Maria ügyvédnél bújkált. 23-án, ka­rácsony. előestéjén Pisciottá- val elindult, egy vidéki ház­ban akart találkozni a rend­őrkapitánnyal. Jelen volt a maffia néhány vezetője is. Az egyezség örömére ittak, ettek, bort meg mazsolás ka­lácsot, amelyet a rendőrkapi­tány hozott a banditának. Aztán már gyorsan pereg­tek az események. A bandita életének utolsó hat hónapja volt ez. Január végén aláírta a hírhedt emlékiratot. Arról szólt, hogy a fiúk ártatlanok, a portellai vérfürdőt ő, Salva­tore Giuliano tervelte ki és vitte véghez. Amikor aláírta, így szólt Pisciottához: — Ez a halálos ítéletem, ~ Anyját * kiengedték a bör­tönből, neki pedig útlevelet és nagyobb összeget. ígértek, ő azonban érezte* hogy csalás az egész. Néha úgy látszott, belenyugszik sorsába, más­kor viszont fenyegetőzött, újabb mészárlásokat helyezett kilátásba. Pisciottának és Passatempónak újra meg új- (ra azt javasolta, hogy gyil­koljanak meg egy csomó csendőrt. Egy hátborzongató tervet is forgatott fejében arról, ho­gyan tűnjön el. Két alvezé­rét megbízta: keressenek egy olyan termetű fiút, mint ő, vagyis keressenek egy hason­mást, akit össze lehet cse­rélni Salvatore Giulianóval. Ezt a fiút meg akarta ölni, holttestét el akarta torzítani, aztán" kihajítani az ország-, útra, olyan iratokkal és bi­zonyítékokkal, melyek azt a hitet keltik, hogy az ő hul­lája. És aztán? Aztán bosszút állunk — ez volt a rögesamé­ESZPERANTÓ... Kulcs a népek barátságához A lengyel Zamenhof doktor teremtménye, az eszperantó nyelv kezdettől fogva sok kö­vetőre talált a világ minden részében. Népszerűségét köny- nyűségének, nyelvtana logikus és kristálytiszta egyszerűségé­nek köszönheti mindenekelőtt. Ma már milliók beszélik ezt a nemzetek feletti nyelvet, írók, költők fogalmazzák meg gondolataikat eredetileg is eszperantón. De a klasz- szikus világirodalmi művek jó része is, — hogy csak a •magyarok közül említsük Madách Imre Az ember tra­gédiája. Petőfi Sándor János vitéz című munkáit — hoz­záférhető már ezen a nyel­ven. Benedek Marcell, a tekinté­lyes író és esztéta az alábbiak szerint foglalta össze az esz­perantóról alkotott vélemé­nyét : „Lelkes híve vagyok az eszperantó nyelvnek, mint mindennek, ami közreműköd­hetik az embert embertől el­választó falak lebontásában. Bizonyos, hogy a kölcsönös megértésnek már a mai el­terjedtségében is egyik leg­hatalmasabb eszköze, s hogy még óriási perspektíva áll előtte.” ' . 4r A salgótarjáni eszperantis- ták vezetőjével, Kőfalvi Fe­renccel. a Nógrád megyei Távközlési Üzem dolgozójával beszélgetünk. — Milyen tevékenységet fejt ki a Magyar Eszperantó Szövetség? — Munkája rendkívül szé­les körű: irányítja a tájékoz­tató tevékenységet, támogatja és elősegíti a nyelv gyakor­Je, hirtelen világgá kiabálni az igazságot, „akkor aztán mindenért fizetni fognak”, egyszer csak megjelenik a portellai ügy bírósági tárgya­lásán a viterbói törvényszék előtt, és elmondja az igazat. És újra meg újra végiggon­dolta* csiszolgatta tervét. — Minden nagy urat, meg kell ölnünk; gondold csak el, Gaspare! Megtalálják a holt­testemet; a hulla alá óriási aknát teszünk. Amikor a ha­lott Giulianót megmozdítják, mindenki, aki ott lesz, ügyész, rendőrkapitány, ezredes, kép­viselő, mind a levegőbe rö­pül És már kereste is a mód­ját, hogyan készítse el azt az akánt, találkozni akart Bada- lamentivel, meg akarta be­szélni vele. Pisciotta összené­zett Passatempóval, tekinte­tükben ugyanaz a gondolat; hát vége! Passatempo Trapani és Castellammare felé indult bandája néhány tagjával. Még mindig a határt, a he­gyeket járta. Félt, hogy a maffia fogságába kerül, tud­ta, hogy az első áldozatok közt lesz. A. maffia ugyanis a rendőrséggel karöltve elha­tározta: légüres teret teremt Giuliano körül, és ehhez az embereit kellett elfogni, el­tüntetni, kinyírni. Sorban mindegyiket. (folytatjuk) lati alkalmazását, különböző fokú nyelvtanfolyamok indí­tását kezdeményezi, megszer­vezi a képzést, lehetőséget te­remt többek között a tagok számára hazai és külföldi kapcsolatok kiépítésére, leve­lezés útján. — A hónap elején mi is szeretetünk egy nyelvtanfo­lyamot 1— folytatja gondola­tait a salgótarjáni városi esz­perantó csoport elnöke. A városi KISZ-bizottság még a nyár folyamán, amikor a se­gítségükkel nemzetközi eszpe­rantó találkozót rendeztünk Salgótarjánban, figyelt fel te­vékenységünkre. Azóta heti egy alkalommal klubot is kaptunk, a városi tanács Arany János útcai, szép jól felszerelt klubját. Az első eszperantó csoport egyébként Salgótarjánban és egyúttal Nógrád megyében — Kőfalvi Ferenc az alakuló ülés jegyzőkönyvével bizo­nyítja — 1964. január 22-én alakult. 18 taggal. Elnöknek Magyari Józsefet, az OTP igazgatóhelyettesét választot­ták. A csoport jelenleg 35 taggal rendelkezik; az élet legkülönbözőbb területein dol­goznak a tagok, üvegfúvótól kezdve katonatisztig számos szakmát és foglalkozást kép­viselnek. — Szeretnénk, ha a jövő­ben sikerülne taglétszámunk emelése. Erre van is lehető­ségünk. Tudomásunk van ugyanis arról, hogy ‘a megyé­ben több helységben. így például Balassagyarmaton, Nagybátonyban, Pásztón, Ér- sekvadkerten élnek eszperan- tisták, akikkel semmiféle kapcsolatunk sincs. Egyébként érdekes salgó­tarjáni tapasztalat, amit az egriek is megerősítettek, -hogy évente több száz eszperantó nyelvkönyv talál gazdára a könyvesboltokban, ennek el­lenére az eszperantisták tag­létszáma mégsem emelkedik számottevően. Az embereket tehát érdekli ugyan a nyelv, csak éppen a csoporttal nem veszik fel a kapcsolatot. Kardos Éva, a távközilési üzem fiatal műszaki nyilván­tartója diákkorában került az eszperantóval közeli kap­csolatba. Megtetszett neki ez a jó hangzású, könnyen elsa­játítható modern nyelv. Ami­kor Salgótarjánba került dol­gozni. belépett az eszperantó csoportba. A nyáron már balatoni eszperantó táborban is volt. A salgótarjáni eszpe­rantó klub titkárának vá­lasztották meg nemrégiben. — A klub programját úgy állítottuk össze, hogy a tagok élményszerűen, szórakozva tanulják és gyakorolják a nyelvet. ★ ' 'r" Az eszperantó nemzetközi nyelv, a népek barátsága, az internacionalizmus erősítésé­nek eszköze. Az eszperantó harci eszközként használható a munkásság osztályfelszaba­dító harcában — vélekedett Kossá Istváné ,A nemzetközi munkásmozgalom sok nyelvű proletárjai az eszperantó se* gítségével könnyebben meg­érthetik egymást.” S részben ez jelenti tudásának, tanulá­sának egyik legnagyobb ér­telmét. —ok— i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents